Oktatás | Pedagógia » SZIE Dr. Nyéki Lajos - Az informatika oktatásának módszertana

Dr. Nyéki Lajos: AZ INFORMATIKA OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA http://zeus.szifhu/ejegyzet/ejegyzet/infomod/ Széchenyi István Egyetem Győr 1 2. AZ INFORMATIKA OKTATÁSMÓDSZERTANÁNAK FOGALMA, TÁRGYA, FELADATAI, KAPCSOLATRENDSZERE 2.1 Az informatika oktatásmódszertanának fogalma A pedagógia valamely tantárgy tanításával foglalkozó ágát módszertannak, metodikának nevezik. A módszertan szó görög megfelelőjének használata napjainkban is sokszor célszerű, mivel módot ad bizonyos terminológiai félreértések elkerülésére. Ha ugyanis a rövidség kedvéért oktatásmódszertan helyett csak módszertant mondunk vagy írunk, akkor gyakran csak a szövegkörnyezetből derül ki az, hogy oktatásmódszertanra, azaz metodikára, vagy kutatásmódszertanra, azaz metodológiára gondolunk-e. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a különbségtétel inkább csak Európában terjedt el. Az angolszász nyelvterületen viszont a tantárgyi módszertan megfelelője a

„subject methodology”, a kutatásmódszertané pedig a „research methodology”. Ezeket a terminológiai vonatkozásokat az Internet keresőprogramjainak használatakor célszerű figyelembe venni. Bizonyos keresőprogramok nem angol nyelvűek (például a magyar Altavizsla), egyeseknél ki lehet választani a keresés nyelvét (például az Altavista esetében), az angol nyelvűek némelyikénél (ilyen például az Excite) pedig még a kívánt nyelvjárást (amerikai, brit vagy ausztráliai angol) is be lehet állítani. Említésre érdemes tény, hogy a hetvenes évek második fele óta1,2 a módszertan mellett használatos a hasonló értelmű „tantárgy-pedagógia” elnevezés is. A szóhasználatbeli különbségtétel itt arra utalt, hogy a tantárgy-pedagógiák a didaktikai, metodikai problémákon túl a tantárgyak szűkebb értelemben vett nevelési kérdéseivel is foglalkoztak, azaz az egész személyiség fejlesztéséből a tantárgyra háruló nevelési

feladatokat is részletesen tárgyalták. Néhány, már hosszú ideje oktatott közismereti tárgy (például a matematika vagy a fizika) oktatásmódszertana esetében valóban volt alapja a tantárgy-pedagógia elnevezés használatának. Más közismereti tárgyaknál inkább csak az elnevezésbeli divatirányzat követése érdekében volt szokás az oktatásuk módszertanát tantárgy-pedagógiának elnevezni. Megjegyzésre érdemes viszont az a tény, hogy az 1989-es rendszerváltozás az oktatás politikamentessé tételére irányuló törekvéseket hozott a felszínre, így ellenhatásként a korábbi „nevelő iskola” helyett az „oktató iskola” koncepciója került előtérbe. Ennek megfelelően a „tantárgy-pedagógia” elnevezés napjainkban ritkábban használatos, mint korábban. Ez még akkor is így van, ha a jelenlegi kormányzat fontosnak tartja az iskola nevelő hatásának erősítését. Az előbbiek szerint az informatika tantárgy tanításával

kapcsolatos kérdések, tények, tapasztalatok és módszerek rendszeres feldolgozása alkotja az informatika oktatásmódszertanát. 2.2 Az informatika oktatásmódszertanának tárgya Módszertanunk tárgya az informatika tantárgy oktatása az informatika szakmacsoportos szakközépiskolában. Erre a pontos megfogalmazásra azért van szükség, mert az „informatika” elnevezés 3 egészen különböző tartalmakat is hordozhat. A hazai közismereti kerettanterv bevezetése várhatóan változtat ezen a helyzeten. A fejlődő országok oktatásügyéről szóló tanulmányokban az informatika korábban gyakran csak a zsebszámológépek oktatási felhasználását jelentette. Szokás volt az informatika és a számítástechnika fogalmak szinonimaként való használata is. Ez az egyébként helytelen gyakorlat azért alakult ki, mert korábban a francia nyelvterületen az „informatique”, az angolszász világban pedig a „computer science” fogalmakat használták a

számítástudomány, számítástechnika megnevezésére. Jacques Hebenstreit professzor például az informatika és az oktatás kapcsolatát vizsgáló, az UNESCO megbízásából 1986-ban írt tanulmányában3 az informatika szót a számítógépek alkalmazása értelmében használta. Egy másik, az informatika iskolai alkalmazásának helyzetével foglalkozó, 1986-os UNESCO tanulmány4 megállapította, hogy az elemi iskolákban a számítógépeket a leggyakrabban a matematika, a természettudományok és a nyelvek oktatásában alkalmazták, gyakorló programok formájában. A felmérés szerint előfordult még a számítógépes írás- és fogalmazástanítás, és a Logo nyelv oktatása is. Az elemi iskolákban csak ritkán, kevés országban volt akkor informatika tantárgy. A középiskolákban a CAI (Computer Assisted Instruction) mellett szövegszerkesztés, adatbázis-kezelés, szimuláció, táblázatkezelés egyaránt előfordult. Néhány országban középfokon

sem volt még önálló informatika tantárgy 1986-ban. Az eddigiekből is látható, hogy milyen sokféle értelmezést kaphat az „informatika” szó még napjainkban is. Az értelmezések sokfélesége miatt érdemes megvizsgálni, hogy mi is az informatika szó helyes, tudományos értelmezése. A következőkben először ezzel foglalkozunk Az informatika, információtudomány fogalmat 1966-ban vezették be az amerikai kormányzat által fenntartott ERIC (Education Resources Information Center) adatbázis tezauruszába, a következő értelmezésben: Az informatika az információ tulajdonságainak tanulmányozásával foglalkozó tudomány. Ide tartozik az információ keletkezése, átalakítása, közlése, átvitele, tárolása és felhasználása egyaránt. A tezaurusz értelmezésében a számítástudomány és a könyvtártudomány az informatikánál szűkebb fogalmak.5 Az informatika oktatásának folyamata meglehetősen sokrétű, változó és bonyolult folyamat.

Sokrétű azért, mert a tantárgy a programozás alapjaitól a multimédiáig, az informatikai alapismeretektől a táblázatkezelésig számos témakört ölel fel. Változó azért, mert a technikai fejlődés miatt az eszközállomány gyorsan avul, nehéz lenne megmondani, hogy milyen eszközök lesznek majd használatban néhány év múlva. A folyamat bonyolult azért, mert az iskolák egy részében még nincsenek meg a szükséges tárgyi feltételek. A szakközépiskolák és a szakiskolák a Szakképzési Alap révén korszerű eszközparkkal rendelkeznek, az általános iskolák és a gimnáziumok lehetőségei szerények. A tárgyhoz nincs a szakközépiskoláknak szánt tankönyvsorozat, sok esetben csak a tanárok által előadott anyagnak a tanulók füzetébe leírt változata képezi a segédanyagot. A különböző számítástechnikai kiadók szakkönyvei – az OKJ képesítésekhez és az ECDL vizsgákhoz kiadott könyvek kivételével – pedig általában nem

tekinthetők tankönyvnek, és eleve széles felhasználói kör (nem a középiskolás tanulók) számára készülnek. Az informatika tantárgy oktatásához módszertani segédanyagok alig állnak rendelkezésre. Egyes szakkönyvekben lehet ugyan találni a gyakran felmerülő problémákkal (FAQ, Frequently Asked Questions) kapcsolatos megjegyzéseket, de ezek nem pótolják a hiányzó módszertani kézikönyveket. Mivel az informatika szakos pedagógusképzés rövid múltra tekinthet vissza, így az oktatók jórészt csak saját tapasztalataikra és esetleges didaktikai ismereteikre támaszkodhatnak az oktatás során. A szakképzésben informatikát tanítók közül sokan nem is rendelkeznek pedagógiai képesítéssel. A törvényi szabályozás változása miatt ez az iskolarendszerű szakképzésben ma már sajnos nem is követelmény. 4 2.3 Az informatika oktatásmódszertanának feladatai Az informatika tanításának módszertana feladatai a következőképpen

adhatók meg: • Fejtse ki mindazokat az oktatási és nevelési feladatokat, amelyek a tantárgyi sajátosságokból közvetlenül adódnak, • Segítse a tantárgy tartalmába tartozó tananyag kiválasztását, a tanítási anyag elrendezését, a legjobb tárgyalási sorrend meghatározását, • Adjon útmutatást a tantárgy eredményes oktatásához szükséges technikai eszközök, felszerelések kiválasztásához, • Kísérletezéssel, elemzéssel fejlessze a tárgy tanításának módszereit, szervezeti és munkaformáit. Az informatika tanításának módszertana ezzel olyan szemlélet kialakítására törekszik, amelynek segítségével a gyakorló pedagógus megtalálhatja az egyéniségének, illetve az egyes oktatási szituációknak megfelelő módszereket, szervezeti és munkaformákat. 2.4 Az informatika oktatásmódszertanának kapcsolatai Az informatika tanításának módszertana határterület az információtudomány és a pedagógia között.

Interdiszciplináris jellege miatt tanulmányozásához mindkét említett tudományterület alapvető ismeretanyagára szükség van. Az informatika tanításának módszertana a pedagógián belül a következő fontosabb tudományközi kapcsolatokkal rendelkezik: A pszichológia (főként a fejlődés- és a pedagógiai pszichológia) adja meg a módszertan számára, hogy milyen életkori sajátosságokkal kell számolni a különböző korú és fejlettségi szintű szakközépiskolai tanulók oktatása során. Ezek az életkori sajátosságok természetszerűleg kihatással vannak a tananyag kiválasztására és elrendezésére is. A neveléselmélet a nevelés céljával és feladataival, valamint az eszközrendszerével foglalkozó fejezete révén van alapozza meg a módszertan tanulmányozását, és ezen felül általános alapokat ad a tantárgypedagógiai szemlélet érvényesítéséhez is. A didaktika és a módszertanok között sajátos kölcsönhatás áll fenn.

Időrendben előbb léteztek ugyanis az egyes tantárgyak tanításával kapcsolatos tapasztalatok, és ezzel a módszertanok csírái, majd ezek szintéziséből jött létre a didaktika. A didaktika első eredményeinek alkalmazásával leszűrt tapasztalatokból fejlődtek ki a metodikák. Ezek folyamatosan újabb megállapítások leszűrésére adtak módot a didaktikának. Ugyanakkor a metodikák továbbfejlődéséhez a korszerű oktatáselmélet eredményeinek felhasználására is szükség van. Az oktatástechnológia részben az oktatástechnológiai megközelítéssel, részben pedig az oktatástechnikai eszközökkel foglalkozó fejezeteivel készíti elő a módszertan tanulmányozását. 5 Az informatika oktatásának módszertana a többi közismereti tárgy metodikáihoz képest sajátos helyzetben van. Mivel közvetlen előzményének csak a viszonylag rövid múltra visszatekintő számítástechnika oktatásának módszertana tekinthető, így a kevés

tapasztalati anyag nem teszi lehetővé azt, hogy kidolgozottságban megközelítse a hagyományos közismereti tárgyak (mint például a matematika) tanításának módszertanát. Jelenlegi helyzetében az informatika oktatásának módszertana inkább tekinthető a didaktika felhasználójának, mint annak fejlődését inspiráló tényezőnek. 6 3. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK CÉLJA ÉS FELADATAI 3.1 Az informatika szakmacsoport képzési céljai A világbanki programban elkészített tanterv a következőképpen határozza meg az informatika szakmacsoportos szakközépiskolák konkrét céljait: • „A négy éves alapozó képzésben az ötödik éves kimenetnek megfelelő informatikai szoftver és hardver működésének és működtetésének megértéséhez szükséges alapozó ismeretek (elektronikai, irányítástechnikai, adatátviteli) elsajátítása, • A gimnáziumi képzéssel közel azonos szintű képzés nyújtása a magyar nyelv és irodalom, a

történelem, a matematika és az idegen nyelv oktatásban, • A szakirányban továbbtanulók számára a felvételi vizsgához szükséges fizikai ismeretek biztosítása a fakultációs órakeret felhasználásával.”6 A szakcsoportra vonatkozó célok láthatóan hasonlítanak a korábbi szakközépiskolai konkrét célokhoz (középfokú szakmai felkészültség és szakirányú továbbtanulási lehetőség nyújtása), az új elem a gimnáziuméval közel azonos szintű képzés a fontosabb közismereti tárgyakból. Ez az újdonság nyilvánvalóan a világbanki program hatása. Megjegyezzük, hogy a képzési célok megfogalmazása nem követi a tantervi műfajban szokásos „célja és feladatai” struktúrát, ahol a cél után az „ennek érdekében” szófordulatot követően határozzák meg a 7 3.2 A NAT célkitűzései 3.21 Célok és feladatok A NAT nem tartalmaz a tantervekben megszokott cél- és feladat-meghatározást. Ehelyett szöveges indoklással

vezeti be az informatikai felkészítés fő területeit, majd az informatika műveltségi terület részterületeit, összetevőit. „Mindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, feldolgozási és –átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait (információk átvétele, bizalmas kezelése stb.) E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása is, ezért különösen fontos, hogy a tanulónak igénye legyen informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. A felkészítés fő területei: a számítógépes ismeretek, a könyvtári informatika, az információkezelés

technikai oldala (az információszerzés, feldolgozás, -tárolás és továbbítás fizikai megvalósításai - lásd a Technika fejezetben), a tömegkommunikáció (lásd a Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret című fejezetében). Az utóbbi évtizedekben zajló információs forradalom sokrétűen hat mindennapjainkra. Az elektronikus adatkezelő eszközök fejlődésének és elterjedésének hatására kibővült az ember módszer- és eszköztára, a megoldható problémák köre. Az új eszközök közül sokoldalúságával és hozzáférhetőségével kiemelkedik a számítógép, mely önmagában is, de főleg számítógépes hálózatra kapcsolva újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít. E tudás jelentős része napjainkra az alapműveltség részének tekinthető Az idevágó ismereteket foglalja össze a számítástechnika. A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik. Gyűjteménye széleskörűen

tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény oktatásában hasznosít, befogadva, felhasználva a különféle rögzítési, tárolási és kereső technikákat. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulónak el kell sajátítania. Ezt a műveltségkört nevezzük könyvtári informatikának”12 A NAT nem valamelyik ismert taxonómia alapján fogalmazza meg a tantervi követelményeket. Ehelyett általános fejlesztési követelményeket és részletes követelményeket határoz meg mindkét informatikai műveltségi részterület számára. 8 3.22 Általános fejlesztési követelmények A NAT szerint a számítástechnika műveltségi részterület általános fejlesztési követelményei a következők: 1.

„Sajátítsa el a tanuló a számítógép-kezelés alapjait 2. Tudjon információt különféle formákban kifejezni; legyen képes a különböző formákban megjelenített információt felismerni. 3. Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információhordozók használatában. 4. Legyen képes a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítására, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítása. 5. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőket. 6. Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. 7. Tudjon egyszerűbb folyamatokat modellezni, a paramétereket módosítani 8. Alkalmazzon tantárgyi, könyvtári adatbázisokat Tudjon

adatbázisban keresni 9. Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásával”13 A NAT szerint a könyvtárhasználat műveltségi részterület általános fejlesztési követelményei a következők: „Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Fokozatosan fejlődjenek ki könyvtárhasználói szokásai, alakuljon ki használói magatartása. 1. Iskolai feladataihoz és egyéni problémáinak megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust, és legyen képes gyakorlati felhasználására. 2. Az iskolai és mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a könyvtári tájékoztató segédleteket, és legyen képes információkat, információhordozókat keresni belőlük. 3. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, önművelési szokásai 4. Értse meg a könyvtár szerepét, jelentőségét Váljon igényévé a könyvtárhasználat”14 A NAT az

általános fejlesztési követelményeknél táblázatos formában megadja, hogy mi vonatkozik az 1.-6 évfolyamra és a 7-10 évfolyamra Ez a felbontás azzal magyarázható, hogy a NAT készítői a 6 évfolyam után letehető alapvizsga szintjét is meg kívánták határozni. Az általános fejlesztési követelményeknél szereplő táblázatokat terjedelmi okokból nem közöljük. 3.23 Részletes követelmények A NAT készítői a 6. és a 10 évfolyam végére adják meg a részletes követelményeket, táblázatos formában. A táblázatoknak három oszlopa van: a tananyag, a fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) és a minimális teljesítmény. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a táblázatok felépítése vitatható; a tananyag nem tantervi követelmény-jellegű kategória, és láthatóan a szerzők sem tudják következetesen szétválasztani a fejlesztési követelményeket és a minimális teljesítményt. A NAT részletes követelményrendszerét

terjedelmi okokból nem közöljük. A NAT teljes szövegét a főiskolai hálózaton fogjuk közzétenni. A NAT informatika műveltségi területének részletes követelményei az 1.-6 évfolyam számára a következő témaköröket írják elő: 9 • • • • • • • • Számítógépes ismeretek A számítástechnika alapjai Az operációs rendszer használata Oktatóprogramok futtatása Algoritmizálás Számítógéppel segített problémamegoldás Szöveg- és ábraszerkesztés Az adatbázis- és a táblázatkezelés előkészítése A NAT informatika műveltségi területe a 7.-10 évfolyam számára a következő témaköröket írja elő: • A számítástechnika alapjai • Az operációs rendszer használata • Algoritmizálás • Számítógéppel segített problémamegoldás • Szöveg- és ábraszerkesztés • Táblázatkezelés • Adatbázis-kezelés Megjegyzésre érdemes, hogy az oktatóprogramok futtatása, a számítógéppel segített

problémamegoldás, valamint az adatbázis- és a táblázatkezelés előkészítése nem igazi témakörök, hiszen nincsen konkrét, elsajátítható tananyaguk. 3.3 A kerettanterv célkitűzései A kerettantervben a szakközépiskolai céljára vonatkozóan két megfogalmazást is olvashatunk. „A szakközépiskola általános célja, hogy humánus értékekkel, az egyetemes és a nemzeti kultúra alapjaival, általános műveltséggel rendelkező és azokat átadni is képes, testileg és lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban folyamatosan gazdagodó, állandó alkalmazkodásra, fejlődésre, a társadalmi változások követésére is képes, cselekvésre kész, demokratikus elveket valló állampolgárrá nevelje tanulóit.”15 „A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési,

szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint a felsőfokú végzettség megszerzésére.”16 A kerettanterv szerint a szakközépiskola célkitűzései közé tartozik az általános műveltség továbbépítése, a szakmai képzés megalapozása, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra való felkészítés. Az informatika tantárgy elnevezése a különböző iskolatípusok kerettantervében nem egységes. Egyedül a szakközépiskola kerettanterve használja az informatika tárgy megnevezést, a többi kerettantervben informatika/könyvtárismeret tantárgy olvasható. Ez utóbbi megnevezés használata logikai hiba, hiszen már a NAT is úgy definiálta az informatika műveltségi területet, hogy két részterületből áll: a számítástechnikából és a könyvtárhasználatból. 10 3.31 Célok és feladatok A kerettanterv a következőkben fogalmazza meg

szakközépiskolai informatika tantárgy oktatásának célját és feladatait: ”Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A számítástechnika - beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek

lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapokban. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket teremt. Történelmi jelentősége az íráshoz mérhető.”17 A kerettanterv a NAT-hoz hasonlóan nem tartalmaz a tantervekben megszokott cél- és feladatmeghatározást. Ehelyett szöveges indoklással vezeti be az informatika tantárgy legfontosabb területeit, majd ezt követően sorolja fel az informatika tantárgy céljait. Megjegyzésre érdemes,

hogy ez a szöveges indoklás szó szerint ugyanaz minden érintett iskolatípusban (általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában). A kerettanterv szerint a számítástechnika oktatásának fő célkitűzései a következők: „Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. Önálló munkára nevelés, differenciált tanulás: a számítógép mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra és munkára. Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Alkotó munkára nevelés:

akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz. Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. Az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítása.”18 Megjegyzésre érdemes, hogy a célkitűzések felsorolása is szinte

azonos minden érintett iskolatípusban (általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában). Az „esztétikai készség 11 fejlesztése” kitétel pedig komoly terminológiai hiba, itt nyilvánvalóan az esztétikai átalakító képesség fejlesztéséről van szó. Érdekes módon ezt a célkitűzést csak a szakközépiskolai kerettanterv tartalmazza A kerettanterv szerint a könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései a következők: „Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése.

Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba. A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.”19 Megjegyzésre érdemes, hogy a célkitűzések felsorolása is szinte azonos minden érintett iskolatípusban (általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában). A különböző társadalmi szerepekbe való beilleszkedés tekinthető a

középfokú oktatási intézmények kerettanterveiben új elemnek Érdekes, hogy a könyvtárhasználatnak a számítástechnikától eltérően csak célkitűzései és nem fő célkitűzései vannak. 3.32 Általános fejlesztési követelmények A kerettanterv a következő általános fejlesztési követelményeket határozza meg: ”A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában

Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző

formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. 12 Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai

eszközhasználat személyiségromboló hatásának (például a számítógép-függőség problémái). egészségkárosító, Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban. Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai

adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív adatgyűjtés teljes műveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját,

szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja azokat használni.”20 Érdekes tény, hogy a célmeghatározástól eltérően itt nincsenek elkülönítve a számítástechnika és a könyvtárhasználat általános fejlesztési követelményei. 13 3.33 Részletes követelmények A kerettanterv évfolyamonként meghatározza az informatika tantárgy kötelező évi óraszámát, a belépő tevékenységformákat, ismerteti a kötelező témaköröket, a témakörökhöz tartozó alapvető tartalmakat, valamint a továbbhaladás feltételeit. A kerettanterven alapuló helyi tanterveknek és tanmeneteknek fel kell ölelniük a kerettantervben előírt teljes tananyagot. A tananyag mennyisége egyrészt lehetővé teszi a sokféle tananyag-feldolgozást, tartalmi kibontást, másrészt a tananyag helyi kiegészítését. A témakörök címeinek és tartalmának megfogalmazása során mód van az eltérésekre, az egyéni értelmezések érvényre juttatására. A

kerettantervek fontos része a képességek, jártasságok és készségek fejlesztésére szolgáló feladattípusok és tevékenységi formák évfolyamonkénti strukturált felsorolása. A kerettanterveknek ez a része hasznos szakmai segítséget nyújthat a pedagógusoknak a fejlesztési követelmények megvalósítását szolgáló, a tanulók fejlettségéhez igazodó feladatok megtervezésekor. A szakközépiskolai kerettanterv a 9. évfolyam számára a következő témaköröket írja elő: • • • • • • Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Kommunikáció hálózaton Dokumentumkészítés számítógéppel Táblázatkezelés Könyvtárhasználat A szakközépiskolai kerettanterv a 10. évfolyam számára a következő témaköröket írja elő: • • • • • Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Algoritmusok és adatok Dokumentumkészítés számítógéppel Adatbázis-kezelés 14 15 4.2 Az informatika

tantárgy sajátosságai Az informatika tantárgy fontosabb sajátosságai a következők: • Minden foglalkozás számítógép-laborban folyik. Így élni lehet a szaktantermi környezet kínálta lehetőségekkel: az oktatáshoz szükséges hardver és szoftver eszközök könnyen elérhetők, a tanulókra motiváló hatással van a környezet, stb. A számítógép laborban ugyanakkor számolni kell a korlátokkal is: a számítógép-monitorok takarása miatt a tábla bizonyos részei nem láthatóak, a gépeknek alapzaja van, a tanulók egy része esetleg oldalt, vagy háttal ül a táblának és a tanárnak, a számítógép-asztalokon kevés hely van a jegyzetelésre, a számítógépek használata elvonja a tanulók figyelmét a tanári magyarázattól, stb. • Minden foglalkozás csoportbontásban történik. A legfeljebb 16 fősre tervezett csoportlétszám a bontatlan osztályénál jóval eredményesebb oktatást tesz lehetővé. A csoportbontás azonban újabb

módszertani problémákat is felvet. Ha az osztály tanulóit képességeik szerint osztjuk két csoportba, akkor a jobbik csoport a másiknál jóval előbbre tarthat a tananyag elsajátításában, ez a teljesítménymérés (feleltetés, dolgozatok) megszervezésénél okozhat gondot. A csoportokon belüli különbségek azonban még így is differenciált foglalkoztatást tehetnek szükségessé, ez pedig megosztja a tanár figyelmét. Ha mindkét csoport tagjai között vannak jó és gyenge képességűek, akkor különösen nehéz biztosítani azt, hogy a tanulók együtt haladjanak a tananyag feldolgozásában. Ilyenkor a lassabb ütemű előre haladás miatt a jó képességűek figyelmének lekötéséről előre megtervezett feladatok kiadásával külön kell gondoskodni. • A tantárgy egyszerre közismereti és szakmai orientációs jellegű. A tanterv szerint az informatika tantárgy közismereti tárgynak minősül, de a jelenlegi gyakorlat szerint a szakmai

orientációs órakeret egy részének felhasználása miatt szakmai orientációs jellegű is. Mivel a közismereti tárgy és a szakmai orientációs tárgyak között tartalmi átfedés van, az is előfordul, hogy a szakmai orientáció során például a táblázatkezelés oktatásához használják fel a közismereti informatika órakeretének egy részét. Célszerű lenne szétválasztani a közismereti és az orientációs jellegű témákat annak érdekében, hogy pontosan el lehessen határolni az általános képzéshez és a szakmai képzéshez tartozó műveltségi elemeket. Ez azonban a jelenlegi helyzetben nem megoldható. Az egyik problémát a rendelkezésre álló szűkös órakeretek jelentik. A másik probléma az, hogy a számítástechnikai OKJ szakképzettségek mindegyike tartalmaz olyan témaköröket (informatikai alapismeretek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, prezentáció, hálózat-használat, stb.), amelyeket ma már az

általános műveltséghez is sorolhatunk 4.3 Az informatika tantárgy külső és belső kapcsolatai .32 Az informatika tantárgy kerettanterve A szakközépiskolai informatika tantárgy kerettanterve nem tartalmaz a tantárgy külső vagy belső kapcsolataira vonatkozó utalásokat. A táblázatos formában megadott tantervi struktúra alapján azonban következtetni lehet a tantervkészítők ezzel kapcsolatos elképzeléseire. Az egyes évfolyamok anyagának feldolgozását a szerzők feltehetően sorosan képzelik el, hiszen a heti egy órás minimális időkeret a párhuzamos feldolgozást nem teszi lehetővé. A 9. évfolyamon az „informatika alapjai” című témakör alapozza meg a többi témakör elsajátítását Hasonló szerepű az azt követő az „operációs rendszerek használata” című témakör. A „dokumentumkészítés számító-géppel” című témakör a hasonló kezelési felület és a táblázatkészítés miatt 16 alapozza meg a

„táblázatkezelés” című témakört. Ennek alapján az egyes témakörök sorrendje helyesnek mondható. A 10. évfolyamon szintén az „informatika alapjai” című témakör alapozza meg a többi témakör (a „könyvtárhasználat” című témakör kivételével) elsajátítását. Az „algoritmusok és adatok” című témakör az algoritmusok kódolásának és a programkészítés lépéseinek ismertetésével járul hozzá a „dokumentumkészítés számítógéppel” című témakör anyagának feldolgozásához. Az elemi és az összetett adatok ismertetése az „adatbázis-kezelés” című témakört készíti elő. Az egyes témakörök sorrendje itt is helyesnek mondható. Az „algoritmusok és adatok” témakör oktatása során nagy gondossággal kell eljárni a más tantárgyak anyagából származó programozási feladatok kiválasztásakor. Minden esetben győződjünk meg arról, hogy a tanulók valóban ismerik-e a vonatkozó anyagrészt. Tipikus

probléma ugyanis az, hogy például a másodfokú egyenlet megoldására szolgáló program elkészítésekor az informatika tanárnak kell elmagyaráznia a szükséges matematikai előismereteket, mert nem győződött meg előzetesen a haladási naplóból arról, hogy a matematika tanmenetben éppen hol tartanak a tanulók. A tapasztalatok szerint viszont még ismert anyagrész feldolgozásánál is érdemes a saját, informatikai szempontú megközelítésünkben röviden újra áttekinteni a megoldandó feladatot, mert ez sokat segíthet az alapul szolgáló tananyag megértésében. 17 5. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Az oktatás eszközrendszerén az oktatási célok megvalósítását szolgáló módszerek, eszközök, és eljárások rendszerét értjük.39 Az oktatási módszer egy-egy didaktikai feladat megoldásának módját, menetét jelenti.39 Oktatási eszköznek nevezzük mindazokat a jelenségeket, tárgyakat, tevékenységi,

szervezeti és munkaformákat, amelyeket valamely módszerhez felhasználunk.39 Megjegyezzük, hogy a didaktikai irodalom általában oktatási eszköz (taneszköz) alatt olyan tárgyakat ért, amelyeket az oktatási folyamatban felhasználunk oktatási céljaink eléréséhez. Látható tehát, hogy az előbbi meghatározásból csak a tárgyakat sorolja az oktatási eszköz fogalomkörébe. Az oktatási eszközök különböző, a didaktikából illetve az oktatástechnológiából ismert felosztásai is ezt a felfogást tükrözik. Az utóbbi időben azonban megfigyelhető a definícióbeli "tárgy" fogalom bővülése: az eredeti tárgyakon és az azokat helyettesítő információhordozókon, valamint a hagyományos oktatástechnikai eszközökön túl már ide sorolják a modern technikai eszközöket (például képmagnetofon, személyi számítógép), sőt bizonyos eszközkombinációkat (például oktatócsomag, nyelvi laboratórium) is. Oktatási eljárás alatt

értjük az oktatási eszköz alkalmazásának módját.39 E fogalom-meghatározásokat azért kívántuk előrebocsátani, mert a továbbiakban az oktatási módszer, oktatási eszköz és oktatási eljárás fogalmakat az előbb definiált értelemben fogjuk használni. Megjegyezzük, hogy az itt használt definíciók illeszkednek a "Neveléselmélet" című jegyzetünkben található eszközrendszer meghatározáshoz.40 5.1 Az oktatási módszer kiválasztását befolyásoló tényezők A permanens nevelés koncepciója az ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képességét, a nevelés konzerváló funkciója mellett progresszív arculatának érvényesítését tűzi ki az iskolarendszerű nevelés alapvető feladatául. Ennek megfelelően az oktatási módszerek megválasztásánál lényeges szempont a tanulói önellenőrzés, önértékelés fejlesztése, a szükséges változtatás, önképzés módjainak felismertetése. A módszerek olyan

kombinációját kell felhasználni az informatika szakmacsoportos szakközépiskolai oktatás során is, amelyek alkalmasak az önálló tanulás és alkalmazás képességeinek, a gyakorlati munkatevékenység készségeinek kialakítására. Az informatika tantárgy különösen sok lehetőséget nyújt arra, hogy tudatosítsuk a tanulókban a rendszeres önképzés szükségességét. A hardverek állandó fejlődése, a szoftverek egyre újabb verzióinak megjelenése minden leendő informatikustól állandó lépéstartást kíván. A tanítás tartalma és a megoldandó didaktikai feladat alapvetően meghatározza az oktatási módszereket, illetve azok kombinációját. A módszerek kiválasztása egyrészt attól függ, hogy az elsajátítandó ismeretek milyen sajátosságokkal rendelkeznek, másrészt attól, hogy az adott ismeretek elsajátításának mely szakaszáról, azaz mely didaktikai fő feladat megoldásáról van szó. A szakközépiskolai informatika tantárgy

második évfolyamának "Dokumentumkészítés számítógéppel" című témakörében szerepel a multimédia prezentáció készítése. Ennek tanításánál az új ismeretekkel való megismerkedés előtt a tanárnak át kell ismételnie az általános iskola 8. osztályában a fizika tantárgyban tanult fénytani alapismereteket (a szakközépiskolai tantervben a fénytan a 11. évfolyamon szerepel, így nem építhetünk rá). Az új anyag tanítása itt elképzelhetetlen a tanári magyarázat nélkül, hiszen a tanulók nem rendelkeznek az önálló feldolgozáshoz szükséges színelméleti és grafikai előismeretekkel. A multimédia alkalmazási területeinek megismertetése pedig kifejezetten bemutatás-igényes. A példából is láthatóan a 18 tananyag sajátosságai illetve az oktatási folyamat jellegzetes mozzanatai határozzák meg a módszer megválasztását. A módszerek függenek a tanulók életkorától, fejlettségi fokától is. Itt elsősorban a

fejlettségi szint meghatározásának a problémája okoz gondot, hiszen a közvetlen megfigyelés mellett mérésre - a megfelelő mérőlapok kidolgozására és felhasználására - volna szükség. A módszerek megválasztásakor figyelembe kell vennünk az egyes tanulók előzetesen feltárt előismereteit, érdeklődését, képességeit, hajlamait. Az egyéni különbségek ismerete segíti a tanárt abban, hogy a módszerek változatos alkalmazásával megtalálhassa minden tanórán annak a módját, ahogyan minden egyes tanuló egyéni sajátosságaihoz igazodhat. Az informatika tantárgy második évfolyamának "Könyvtárhasználat" című témaköre egyaránt feldolgozható egy külön erre a célra szervezett könyvtár-látogatáshoz kapcsolódó tanári magyarázattal vagy a tanulók önálló munkájával is, a tanár által megadott irodalom vagy a segédlet alapján. Ebben az életkori szakaszban persze még nem számíthatunk arra, hogy a tanulók az

iskolai könyvtárban önállóan, tanári segítség nélkül kutatják fel az idevágó szakirodalmat. Az érdeklődő tanulóknak viszont nyugodtan ajánlhatunk bevezető jellegű, olvasmányos kiegészítő szakirodalmat. A tantárgyak eltérő sajátosságai szintén befolyásolhatják a módszerek megválasztását. Az informatika szakmacsoport tantárgyai körében alkalmazott módszerek az egyes tárgyakban másféleképpen, másfajta kombinációkban érvényesülnek, ezeket az eltéréseket a tantárgyi sajátosságok okozzák. Ilyen eltérések az informatika tantárgy egyes témaköreinek oktatásában is megfigyelhetők. A programozás oktatása során bevált megoldás a tanulók táblánál való feleltetése. Ilyenkor néhány elméleti kérdést kapnak a tanulók, és felírnak egy folyamatábrát vagy egy programrészletet. A programozás elsajátításához szükség van az elméleti háttér rendszeres tanulására, erre a feleltetés is segít rászoktatni a

tanulókat. A szövegszerkesztés vagy a táblázatkezelés tanítása során az ellenőrzés tipikus módja a gyakorlati feladatok számítógéppel való megoldatása. Az elméleti ismereteket inkább az ismétlés-rendszerezés alkalmával, körkérdések formájában tekintik át. Az informatika tantárgy jellemző sajátossága, hogy a tanórákat csoportbontásban, számítógép laborban tartják meg. A korszerű számítógépek motiváló hatású környezetet teremtenek a tanuláshoz A laborfoglalkozásokon a tanári magyarázat és az ahhoz kapcsolódó bemutatás mellett jellemző a tanár és a tanulók közös munkája módszereinek alkalmazása, illetve a különálló vagy hálózatba kötött számítógépek mellett ülő tanulók egyéni feladatmegoldása. A számítógépek elhelyezése önmagában is befolyásolja a módszerek megválasztását. Ha a számítógépasztalok a falak mellett vannak, akkor a tanulók nem szemben ülnek a táblával és a tanárral,

sőt egy része háttal ül neki. Ilyen esetben a magyarázatokhoz célszerű a tanulókat a tábla és a tanár felé fordítani, hogy figyelmük ne kalandozhasson el. Mivel a számítógépek miatt az asztalon nincs megfelelő hely az írásra, a jegyzetelést igénylő órarészeknél bevált eszköz a terem közepén elhelyezett ovális, jól körüljárható nagy asztal. Ezt körülülve a tanulók kényelmesen tudnak jegyzetelni Ha a számítógép-asztalok padsorszerűen, a táblának szemközt vagy oldalt fordítva vannak elhelyezve, akkor az okoz problémát, hogy a monitorok takarják a tábla bizonyos részeit. Ezt a táblára való írásnál, vagy az írásvetítő használatánál mindenképpen figyelembe kell venni. A tanulók figyelmét a bekapcsolt számítógépek megosztják. Óra közben hajlamosak játszani, levelezni, egymásnak üzeneteket küldeni. A grafikus felhasználói felület eleve lehetővé teszi a különböző ablakok közötti gyors átváltást

(például egy Excel munkalapról a Netscape Navigator programra és vissza). Ha a tanár egyéni munka közben valamilyen fontos dolgot akar közölni, vagy egy közös problémát kíván elmagyarázni, akkor célszerű a monitorokat átmenetileg lekapcsoltatni. Természetesen a számítógépeket csak akkor célszerű bekapcsoltatni, ha szükség van rájuk a házi feladat ellenőrzéséhez, a bemutatáshoz vagy az egyéni feladatmegoldáshoz. 19 Az informatika tantárgy jellegéből adódik, hogy a megoldandó házi feladatokat számítógéppel kell elkészíteni, és a megoldást mágneslemezen kell az iskolába hozni. Gyakori jelenség, hogy a tanulók egy része valamelyik társa megoldásait mutatja be saját házi feladataként. A lemásolt házi feladat természetesen nem fejlesztő hatású, így a tanulók nemcsak a tanárt, hanem saját magukat is becsapják vele. Ennek a kiküszöbölése csak úgy lehetséges, ha elegendő időt szánunk a házi feladatok

ellenőrzésére, az azonos megoldások kiszűrésére. Célszerű az óra elején egyszerre betöltetni minden tanulóval a házi feladatokat, majd gépről gépre járva átnézni az egyes megoldásokat. A programszövegek azonos blokkjaiból vagy a típushibákból gyakran lehet másolásra következtetni. A másolás veszélyének csökkentésére időnként kérjünk írásos dokumentációt is a programokhoz, különösen a nagyobb terjedelmű programok esetében. Az eszközökkel telezsúfolt számítógép-asztalok nemcsak a jegyzetelést nehezítik meg, de a dolgozatíráskor is gondot okoznak. A nehezen átlátható viszonyok megkönnyítik a puskázást, a megoldások mágneslemezen való továbbadását, a meg nem engedett segédeszközök alkalmazását. A dolgozatírás megkezdése előtt gondoskodni kell arról, hogy a meg nem engedett eszközöket elrakassuk a tanulókkal, a dolgozat bizonyos részében esetleg később szükséges könyvet vagy füzetet pedig fel lehet

rakatni a monitorok tetejére. A nevelő személyisége, pedagógiai felkészültsége szintén hatással van a módszerek megválasztására. Az extrovertált, a metakommunikáció lehetőségeivel jól élni tudó pedagógus különösen a színes leírások, élvezetes előadások tartásában van előnyben, sőt gyors kapcsolatteremtő képessége a tanár és a tanuló közös munkájának módszereit illetően is hasznosítható. Az introvertált alkatú pedagógusok hátrányos tulajdonságaikat csak hosszú évek munkájával, tudatos önkontrollal képesek ellensúlyozni. Az említett személyiség-jellemzőkön túl a pedagógiai felkészültség is szerepet játszik a módszerek megválasztásában. Az elméleti felkészültség rendszeres önképzés híján az idő múlásával elévül, és helyébe a mindennapok gyakorlatában bevált receptek, rutinszerű megoldások kerülnek. Éppen ezért van nagy jelentősége a rendszeres önképzésnek, a szakirodalommal való

folyamatos lépéstartásnak, a metodikai kultúra állandó fejlesztésének. 20 5.2 Az informatika oktatása során alkalmazott módszerek A didaktikai szakirodalom az egyszerű sorrendképzés mellett az oktatási módszerek csoportosítására általában a következő rendszert alkalmazza: a) A tanár munkáján alapuló módszerek: • A szóbeli ismeretközlés • Az elbeszélés, leírás, • A magyarázat, • Az előadás. • A bemutatás (szemléltetés) b) A tanár és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek: • A megbeszélés (beszélgetés), • A gyakorlás, • Az ismétlés, • Az ellenőrzés, • Az értékelés. c) A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek: • A tanulók megfigyelései, kísérletei, gyakorlati munkái, • Szövegek (könyvek, cikkek) tanulmányozása, • A tanulók munkája programokkal, munka- és feladatlapokkal, munkafüzettel. A következőkben az ismertetett felosztás szerinti sorrendben fogjuk tárgyalni az

egyes módszereket, kiemelve az informatika tantárgy tanítása szempontjából említésre érdemes funkcióikat, alkalmazási lehetőségeiket. A szóbeli ismeretközlés módszereinek közös jellemzője, hogy a tanár szakszerűen, szabatosan és a tananyag összefüggéseit feltáróan adja át a tanulóknak az ismereteket. Általában akkor használjuk e módszereket a pedagógiai gyakorlatban, ha a tanulók előzetes tapasztalatokkal nem rendelkeznek az elsajátítandó fogalmak, szabályok megértéséhez. A szóbeli ismeretközlés válfajai a következők: • Az elbeszélés, leírás a tananyag eleven, színes ismertetésére szolgál. Segítségével a nevelő motiváló hatást érhet el, ha a tanulók képzeletét és érzelemvilágát képes mozgásba hozni. Az informatika tantárgyban a számítástechnika illetve a mesterséges intelligencia történeti vonatkozásainak tárgyalásánál különösen jól alkalmazható a színes elbeszélés. A leírás a

technológiai folyamatok élményszerű, a személyes tapasztalatokon alapuló ismertetésére is jól alkalmazható, például az "Algoritmusok és adatok” és a "Könyvtárhasználat" témakörök oktatása során. • A magyarázat a fogalmak kifejtésénél, a logikai összefüggések megvilágításánál használatos. Éppen ezért elsősorban a tanulók gondolkodására ható módszer. Alkalmazása különösen az egyes konkrét szoftverek (például Windows, Word for Windows, Excel for Windows, stb.) kezelésének oktatásánál nélkülözhetetlen. • Az előadás olyan hosszabb időn át (gyakran egész tanórán) alkalmazott ismeretközlési forma, amely mind a szükséges tényanyag közlését, mind az elemzést, mind az általánosítást magában foglalja. Az informatika szakmacsoportos szakközépiskolák felsőbb évfolyamain alkalmazható elsősorban, amikor a tanulók már hosszabb ideig is tudják figyelmüket a tanár mondanivalójára

koncentrálni, és képesek a 21 lényeget le is jegyzetelni. Mivel az informatika tantárgy a szakközépiskola első két évfolyamára esik, így az egész tanórára kiterjedő előadást nem célszerű alkalmazni. A bemutatás (szemléltetés) a tényekkel (tárgyak, jelenségek, folyamatok) való megismertetés • módszere. Általában valamely módszerkombinációban (például beszélgetéssel, magyarázattal vagy előadással együtt) alkalmazzuk. Az informatika tantárgy oktatásánál a bemutatás változatos lehetőségeivel találkozhatunk. Ezek közül néhány jellegzetes példát ismertetünk a következőkben: • A tanári számítógép képernyőtartalmának kivetítése LCD projektor és írásvetítő alkalmazásával, magyarázat közben, • A tanári számítógép képernyőtartalmának megjelenítése a tanulók monitorain helyi hálózat alkalmazásával, magyarázat közben, • Programok, technológiai folyamatok felépítésének szemléltetése

folyamatábra (ITR vagy táblai rajz) segítségével, • Szoftverek (például Excel) kezelésének oktatása írásvetítő fólia vagy prezentáció alkalmazásával, • A multimédia lehetőségeinek bemutatása demonstrációs szoftver felhasználásával. A bemutatás során nemcsak az informatika tantárgy tantervi felszerelési jegyzékében szereplő taneszközökre támaszkodhatunk, hanem gyakran kell készítenünk saját tervezésű eszközöket (írásvetítő fóliákat, programrészleteket, egyszerű animációkat, stb.) is, ily módon elősegítve mind egyéni eszköztárunk, mind szakmai felkészültségünk fejlődését. A tanár és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek elsősorban abban térnek el a tanári ismeretközlés módszereitől, hogy a tanulók tudatos figyelmén kívül aktivitásukat, közreműködésüket is igénylik. Alapvető válfajaik a következők: A megbeszélés, beszélgetés a tananyag kérdés-felelet formájában való

feldolgozására szolgál. • Alkalmazása önállóan vagy más módszerekkel kombinálva olyan esetekben képzelhető el, amikor a tanulók már rendelkeznek az új anyag feldolgozásával kapcsolatos bizonyos tapasztalatokkal, előismeretekkel. A kilencedik évfolyamos "Informatikai alapismeretek” című témakör oktatásának kezdetén támaszkodhatunk a tanulóknak az általános iskolai tanulmányaik során megszerzett fizikai (villamosságtani), matematikai és informatikai ismereteire. • A gyakorlás az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságok, készségek és képességek kialakításának, fejlesztésének, megszilárdításának a módszere. Az alkalmazói programcsomagok (például az Excel táblázatkezelő, vagy a Word szövegszerkesztő, stb.) kezelésének elsajátításához sok egyéni gyakorlásra van szükség. Hasonló a helyzet a tizedik évfolyamos "Algoritmusok és adatok" témakörnél is, az egyszerűbb programok

elkészítésénél. • Az ismétlés az ismeretek megszilárdításának, rögzítésének alapvető módszere. Ennek során mód van a tananyag esetleges homályos részeinek megvilágítására, a tanult ismeretek rendszerbe foglalására, felelevenítésére. Amint már említettük, a tizedik évfolyamon, a multimédia prezentáció készítésének témakör tanításánál az új ismeretekkel való megismerkedés előtt a tanárnak át kell ismételnie az általános iskola 8. évfolyamán fizikából tanult optikai előismereteket Az ismétlés gyakran módszer-kombinációt alkot a tanulók tudásának ellenőrzésével. Az egyes témakörök végén, a félév végén, vagy az év végén tartott számonkérés előtt általában célszerű átismételni azt az anyagrészt, amelyből a tanulóknak számot kell majd adniuk felkészültségükről. • Az ellenőrzés módszere révén győződhet meg a pedagógus az oktatási folyamat bármely fázisában arról, hogy a

tanulók milyen mértékben sajátították el a tananyagot. A tanulók tudásának ellenőrzése folyamatos megfigyelés, feleltetés, illetve írásbeli és gyakorlati munkáik révén lehetséges. Az informatika tantárgy esetében az ellenőrzés alapja általában a kisebb tananyag-egységek esetében a szóbeli felelet. Az egyes témák lezárásakor előnyösen alkalmazhatók a tanár által készített feladatlapok (például a kilencedik 22 évfolyam "Informatikai alapismeretek" című témakörében). A témák egy részében az ellenőrzés alapja a konkrét gyakorlati feladat (például a tizedik évfolyam "Adatbázis-kezelés" témakörében), esetleg feladatlappal kombinálva (például az "Algoritmusok és adatok” című témakörnél egyszerű program készítése, illetve "teszt" kitöltése). Félévenként néhány röpdolgozat írására is sor kerülhet, elsősorban az osztály tudásszintjének feltárására, és nem a

szóbeli feleletek pótlására. • Az értékelés módszere visszacsatolást biztosít a tanulók számára az ellenőrzés eredményéről. Az értékelés során mérlegeljük a tanulói teljesítmény pozitív és negatív elemeit. Formáját tekintve lehet szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés, vagy érdemjegy. Az értékelés lehet diagnosztikus, formatív, vagy szummatív jellegű attól függően, hogy az ellenőrzéshez kapcsolódóan az oktatási folyamat melyik pontján alkalmazzuk. A diagnosztikus értékelés a tanulók indulási szintjének feltárására szolgál egy tantárgy vagy egy témakör feldolgozása előtt. A formatív értékelést korrekciós célzattal végezzük egy témakör feldolgozása közben. A szummatív értékelést egy-egy téma, vagy a tantárgy lezárásakor alkalmazzuk, minősítő célzattal. Csak a szummatív értékeléskor célszerű érdemjegyeket használni, hiszen az osztályzatok beszámítanak a tanuló munkájának

félévi értékelésébe. A feleltetés formájában végzett értékelést célszerű összekapcsolni a tanulók önértékelésével kritikai érzékük fejlesztése érdekében. Az ismeretek feldolgozása során a tanulók sokszor végeznek önálló munkát. Megoldanak kisebb feladatokat (például lemezformázás, vírusdetektálás), de bonyolultabb tevékenységeket is elvégeznek (például statisztikai számítás táblázatkezelő segítségével). Az önálló munkavégzésre a legtöbb lehetőség persze a számítógép laborban való gyakorlás során van. A tanulók önálló munkájának fontosabb módszerei a következők: • A tanórai bemutatáshoz, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz, laborgyakorlatokhoz kapcsolódó, előre megadott szempontok alapján végzett megfigyeléseik a tapasztalatszerzés értékes forrásai. Figyeljék meg például a tanulók az operációs rendszer betöltődésének folyamatát az A: meghajtóról vagy a winchesterről.

Hasonlítsák össze különböző AUTOEXECBAT illetve CONFIGSYS állományok felépítését Állapítsák meg, mi a különbség egyedül álló számítógép, vagy hálózatba (Novell, Ethernet) kötött gép boot-folyamata között. • A tankönyvek, segédletek, szakkönyvek szövegének otthoni tanulmányozása alapvető fontosságú a tanórákon, laborgyakorlatokon tanult új ismeretek másodlagos rögzítése szempontjából. Ugyanakkor ezek önálló felhasználása nélkülözhetetlen a gyakorlati feladatmegoldáshoz. Ha a tanuló nem ismeri például a fontosabb DOS üzenetek jelentését és a velük kapcsolatban követendő eljárást, akkor alapvető, gyakran előforduló helyzetekben (például „disk in drive A: is write protected", vagy „drive A: is not ready") is segítségre lesz utalva, és nem fog tudni egyedül dolgozni. • A tanulók önálló munkája programozott tananyagokkal, munka- és feladatlapokkal, munkafüzettel jelentősen segíti az

egyéni felkészülést. Az ilyen eszközök kidolgozása azonban nagyon munkaigényes, és a sokszorosítási költség is jelentős, így előállításukról mindenképpen központilag célszerű gondoskodni. Jelenleg az informatika tárgyhoz ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre A tanárok a kevés számú számítástechnikai feladatgyűjteményt (például az ECDL példatárt) használják a saját munka- illetve feladatlapok elkészítésére. • A tanulók önálló munkája számítógépes oktatóprogramokkal, hypertext formátumú oktató anyagokkal, multimédia anyagokkal az egyéni ütemben való előrehaladást teszi lehetővé. Bár elképzelhető az, hogy az oktatók maguk is készítenek ilyen anyagokat, mégis inkább a szoftvergyártó cégek által kifejlesztett programok (például DOS, Windows és Pascal oktatóprogramok, hypertext formában elkészített DOS help, multimedia demo anyagok) alkalmazása lehet a mindennapos gyakorlat. Az informatika tantárgy

oktatásában felhasználható módszerek vázolt köre természetesen befolyásolja a hozzájuk alkalmazható eszközök, illetve eljárások rendszerét. Az egyes eszközök és eljárások kiválasztásával és felhasználásával a tantárgy anyagának részletes feldolgozása során fogunk foglalkozni. 23 5.3 Az informatika oktatás hardver és szoftver eszközei Az informatika tantárgy oktatásához számos szoftver és hardver eszközre van szükség. Ezeket általában a tanterv felszerelési jegyzéke tartalmazza. Mivel a kerettanterv az eszközökre nem utal, ezért a következőkben magunk teszünk egy lehetséges eszköztárra javaslatot. Az eszköz megnevezése után feltüntetjük az évfolyam és a tantervi téma megnevezését. Az évfolyam megjelölés a szakközépiskolai informatika tantárgyra vonatkozik. Adatbázis-kezelő programcsomag II. évfolyam: "Adatbázis-kezelés" Digitális fényképezőgép I.-II évfolyam: "Dokumentumkészítés

számítógéppel" Digitalizáló tábla I.-II évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel" Grafikai szerkesztő programcsomag I.-II évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel" Korszerű prezentációs programcsomag II. évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel" Korszerű segédprogramok I.-II évfolyam: "Az operációs rendszer használata" Korszerű szövegszerkesztő I.-II évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel" Korszerű táblázatkezelő programcsomag I. évfolyam: "Táblázatkezelés" Logikai oktató egységek I. évfolyam: "Informatikai alapismeretek" Lokális hálózat, Internet kapcsolat (HW, SW) I. évfolyam: "Kommunikáció hálózatban" Lézernyomtató I.-II évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel" Operációs rendszerek I.-II évfolyam: "Az operációs rendszer használata" Optikai karakterolvasó programcsomag I.-II

évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel" Scanner (A4) I.-II évfolyam: "Dokumentumkészítés számítógéppel" Strukturált programozási nyelv 24 II. évfolyam: "Algoritmusok és adatok" Számítógéphez csatlakoztatható vezérléstechnikai egységek II. évfolyam: "Informatikai alapismeretek" Számítógép labor mindkét évfolyam mindegyik témaköréhez, minden tanulónak egyéni munkahellyel. Webkamera mikrofonnal I. évfolyam „Kommunikáció hálózatban” Zeneszerkesztő programcsomag II. évfolyam: " Dokumentumkészítés számítógéppel" Az eszközlistából látható, hogy az informatika tantárgy oktatása meglehetősen eszközigényes. Ha az említett listát eszköztípusok (hardver illetve szoftver) szerint kívánjuk csoportosítani az áttekinthetőség érdekében, akkor a következő rendszerezést kapjuk: Hardver: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A/V digitalizáló (az oktatói géphez) CD-ROM író és újraíró eszköz (az oktatói géphez) Digitális fényképezőgép Digitalizáló tábla (az oktatói géphez) DVD lejátszó (az oktatói géphez) Hullámtábla szintézises hangkártya (az oktatói géphez) Írásvetítő LCD kivetítő Logikai oktató egységek Lokális hálózati hardver Lézernyomtató Mátrixnyomtató Plotter Scanner Számítógéphez csatlakoztatható vezérléstechnikai egységek Számítógép labor tanulói multimédia számítógépekkel és oktatói multimédia fejlesztő számítógéppel Tintasugaras nyomtató Videó magnetofon monitorral Webkamera mikrofonnal Szoftver: • • • • • • • • • Adatbázis-kezelő programcsomag (például: MS Access), Grafikai szerkesztő programcsomag (például: PSP, Adobe Photoshop, Irfanview, stb.), Integrált felhasználói programcsomag (például: MS Works), Kiadványszerkesztő programcsomag (például: MS Publisher), Korszerű

segédprogramok (például: Windows Commander, Winzip, Stuffit, Norton Antivir, stb.), Lokális hálózati szoftver (például: Novell Netware), MIDI lejátszó szoftver (például: Windows Media Player), Operációs rendszerek (például: MS DOS, Windows 9x és NT, Linux, stb.), Prezentációs programcsomag (például: MS PowerPoint), 25 • • • • • Strukturált programozási nyelv (például: F, TrueBasic, Turbo Pascal, Comenius Logo, MicroWorlds), Szövegszerkesztő programcsomag (például: MS Word), Táblázatkezelő programcsomag (például: MS Excel), Grafikus felhasználói felület (például: Windows ’9x), Zeneszerkesztő programcsomag (például: Encore). Megjegyezzük, hogy a listában nem szerepeltettük külön az egyes hardver egységek és szoftver termékek gyári dokumentációját (leírást, felhasználói kézikönyvet), hiszen ezek ma már magától értetődőek, és egyre inkább elektronikus formában (CD-ROM, Help, hypertext) jelennek meg. A

felhasznált szoftvereknek lehetőleg magyar nyelvűnek kell lennie. A legelterjedtebb szoftvereknél ez ma már nem akadály. Semmi sem indokolja azt, hogy ilyen körülmények között a szakközépiskolában közismereti tárgynak számító, bár szakmai orientációs szerepet is betöltő informatika tantárgyban ne a magyar nyelvű szoftvereket oktassuk. Az informatikai szakképzés során mód lesz majd arra, hogy az említett szoftverek angol nyelvű változataival is megismerkedjenek a tanulók. Mindig törekedjünk standard, kereskedelmi szoftverek használatára. Csak ezeknél biztosított a minőségi kontroll és a megfelelő dokumentáció. Ha „takarékossági meggondolásokból” lemondunk a standard szoftverek alkalmazásáról, akkor ezzel támogatjuk az oktatás alulfinanszírozására irányuló törekvéseket. A középfokú iskolarendszerű szakképzésben a Szakképzési Alapból jelenleg is biztosíthatók a megfelelő anyagi források. A szoftverek

alkalmazásánál ügyeljünk a szerzői jog védelmére. Ez azt is jelenti, hogy nem elég egy példányban megvásárolni a használni kívánt programot, hanem biztosítani kell a megfelelő számú licencia megvásárlását is. Ez gyakran nagy anyagi nehézségeket okoz Ezért célszerűnek tartjuk arra felhívni a figyelmet, hogy az oktatáshoz – jobb híján, átmenetileg - jól használhatók az Internetről szabadon letölthető teljes értékű freeware programok. A drága kereskedelmi szoftvereknek pedig léteznek letölthető demo és shareware változatai. Ezeknek néhány funkciója lehet korlátozott, de arra kiválóan alkalmasak, hogy a szoftver által nyújtott lehetőségekre felhívják a tanulók figyelmét. Időnként kereskedelmi szoftverek korábbi verzióit is freeware-nek nyilvánítják (például: Turbo Pascal 5.5), az ilyen lehetőségeket az oktatás érdekében figyelemmel kell kísérni. 26 7. AZ INFORMATIKA TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK SZERVEZETI

KÉRDÉSEI Az oktatási folyamat irányítása szempontjából igen fontos feladat a tanulók munkájának megszervezése. Ezek a szervezési vonatkozások nem a tanítás-tanulás tartalmi, hanem a formai oldalát jellemzik. 7.1 Óratípusok Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Tekintettel arra, hogy ugyanakkor az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör, így a tanár és a tanulók munkáját is csak témaköri méretekben lehet megfelelően elemezni és értékelni. Ezért a továbbiakban nem gondolkodhatunk elkülönült tanítási órákban, mint „iskolai” munkaalkalmakban, hanem a tanítási órák rendszerét, a témán belüli egymás utáni szekvenciáját kell figyelembe vennünk a tanítási órák felépítésénél. A tanítási órák felosztásának, tipizálásának alapjául a didaktikai irodalomban az oktatási folyamat szerkezeti egységei, alapvető mozzanatai szolgálnak. Ennek megfelelően

a felosztás elsődleges szempontja az a fő didaktikai feladat, amelyet a vizsgált témakör adott óráján megoldani kívánunk. A tanórák típusai így a következők lehetnek: 1. 2. 3. 4. Az új ismereteket feldolgozó óra, Az új ismeretek alkalmazására szolgáló óra, Az ismereteket megszilárdító (ismétlő, rendszerező) óra, Az ellenőrző óra. Ez a felosztás persze nem jelenti azt, hogy a tanítási gyakorlatban csak ilyen „tiszta” típusok léteznének. Ha ezek bármilyen részleges kombinációja is megvalósul egy tanórán, akkor 5. A vegyes típusú (kombinált) óráról szokás beszélni. Emellett az elvi - de semmiképpen sem merev - osztályozás mellett a pedagógus szabadságát sokféle óramodell, változat alkalmazása biztosíthatja. Annyi variációt alkothatunk, amennyit az oktatás alapvető munkaformái, az említett óratípusok és a megfelelően változtatott módszerek együtteséből ki lehet választani. Az informatika oktatás

óratípusait emellett jelentős mértékben befolyásolja az a tény, hogy a tanórák számítógép-kabinetben vannak, és így eleve különböznek a hagyományos osztályteremben megtartott óráktól. A gépek jelentős helyet foglalnak el a tanulói munkaasztalokon, zúgnak, a monitorok takarják a tanulók elől a tábla alsó részét, stb. Bár a tanórát alapvetően meghatározza az ott megoldandó didaktikai fő feladat, de az óratípuson belüli, tartalmi okokból adódó eltérések, a különböző metodikai megoldások sokféle óramodellt, változatot eredményezhetnek. Az órák tipizálása semmiképpen sem jelentheti „órasablonok” alkalmazását 27 Amikor óratípusokról beszélünk, akkor általában arra a didaktikai feladatra gondolunk, amelyik domináns szerepet tölt be az órán. Másképpen fogalmazva, az óra típusát az dönti el, hogy van-e a tervezett vagy a megvalósított didaktikai feladatok között az időarányok alapján kiemelt

feladat, vagy ezek a feladatok közel egyenrangúak. Ez utóbbi esetben lehet vegyes típusú óráról beszélni Az eddigiekből láthatóan az óra típusa részben a pedagógiai tervezéskor, részben a gyakorlati tanítás során dől el. Ez utóbbi úgy értendő, hogy az előzetesen eltervezettektől a pedagógus indokolt esetben eltérhet (például nagyfokú alkalmazásbeli zavarok esetén nem halad tovább a tananyagban). Az óra típusának megtervezésekor a tantervi téma feldolgozásához megoldandó didaktikai feladatokból indulunk ki. A tematikus terv a tantervi témának a tanmenetnél részletesebb megtervezésére szolgál, módot ad a didaktikai feladatok és ezzel összefüggésben az óratípusok meghatározására is. Mivel a jelenlegi iskolai gyakorlatban a tanárok csak tanmenetet készítenek (a tematikus terv és óravázlat készítése nem kötelező), ezért a megoldandó didaktikai feladatok átgondolása a tanárra van bízva. 7.11 Az új ismereteket

feldolgozó óra Az új ismeretek feldolgozására szánt óra alapvető feladata az ismeretnyújtás, új fogalmak, szabályok, törvényszerűségek elsajátíttatása. Átlagosan az évi óraszám több mint a fele ebbe a típusba sorolható, mind a közismereti, mind a szakmai elméleti tárgyak vonatkozásában. Az új ismereteket feldolgozó órán a tényközlésen, elemzésen, általánosításon (fogalom- és szabályalkotás) túl az ismeretek megszilárdítása is helyet kaphat, e két utóbbi funkció persze alárendelt szerepet játszik. Az új ismereteket feldolgozó óra általános menete, szerkezete a következő: • • • • • Az óra tárgyának megjelölése, (esetleg utalás a feldolgozás módjára is), Az új anyag feldolgozása, A legfontosabb részek összefoglalása, rögzítése, A gyakorlati alkalmazás (ha szükséges), A házi feladat kijelölése. Az új ismereteket feldolgozó órán a tanár egyik fő feladata a fogalmak kialakítása. Az

informatika tárgy oktatása során általában nemcsak a fogalom tartalmát, hanem a terjedelmét is ki kell fejteni (gondoljunk például „Az informatika alapjai” című témakörben az információ fogalmára, típusaira). A tantárgy jellemző sajátossága ezek szerint, hogy nemcsak a fogalom tartalmazta lényeges jegyeket, hanem az ahhoz tartozó logikai felosztást is oktatni kell. Az új ismereteket feldolgozó óra leggyakoribb változatai a következők: • A „bevezető” óra szerepe az, hogy előkészítsük a tanulókat egy új tantárgy vagy egy új témakör feldolgozására az érdeklődés felkeltésével. Például „Az informatika alapjai” című témakörben az informatika kialakulásával, fejlődésével foglalkozó óra bevezetheti az informatika tantárgyat is és a vonatkozó témakört is. • Az órán az új ismeretanyag feldolgozása dominál, az alkalmazásra csak utalás történik. Általában valamely tantárgy vagy témakör első néhány

órája ilyen típusú. Az előbb említett témakörben ilyen órák az információ fogalmával, az információ vizsgálatának szempontjaival, az információ mérésével, egységeivel, stb. foglalkozó órák • Az órán új ismereteket dolgozunk fel, de az óra elején a bevezetőben ellenőrzést alkalmazunk. Az új ismereteket feldolgozó órák legnagyobb része ilyen szerkezetű. Az ellenőrzés az írásbeli vagy szóbeli 28 házi feladatra irányul, és legfeljebb 15 percig tart. Az előbb említett témakörben ilyen lehet az információtovábbítás modelljével foglalkozó óra, az óra elején számon kérhetjük az addig tanult informatikai alapfogalmakat (információ, hír, adat, kód, stb.) • Az órán a szükséges rövid ismétlés-rendszerezés után új ismereteket dolgozunk fel. Általában akkor alkalmazott változat, ha az új anyag szorosan kapcsolódik a korábban tanultakhoz. Ilyen például 10 évfolyamon a „Dokumentumkészítés

számítógéppel” című témakörben a multimédia prezentáció tárgyalása, hiszen itt szükség van a korábban az általános iskolában fizikából tanult elemi színtani előismeretek felelevenítésére. 7.12 Az új ismeretek alkalmazására szolgáló óra Ennek az óratípusnak a fő feladata az alkalmazás, a gyakorlás. A tanulók jártasságainak, készségeinek kialakítása az ismeretek tudatos alkalmazását követeli meg. Az ismeretek tudatos, önálló alkalmazásához pedig csak sok gyakorlás révén lehet eljutni. Az új ismeretek alkalmazására szolgáló óra általános menete, szerkezete a következő: • • • • • • • A házi feladat ellenőrzése, Az óra tárgyának megjelölése, motiváció, A szükséges ismeretek felidézése, ismétlése, A közösen végzett gyakorlás (próbagyakorlatok), Az önálló tanulói gyakorlás (esetleges előzetes közös megbeszélés alapján), Az elvégzett munka ellenőrzése és értékelése, A házi

feladatok kijelölése. Itt meg kell jegyeznünk, hogy ez az általános szerkezet sem tekinthető merev sablonnak, hiszen az adott pedagógiai szituációtól függően hol a közösen végzett gyakorlás, hol a tanulók önálló feladatmegoldása kerül előtérbe, vagy esetleg csak ezek egyike fordul elő. Az ismeretek alkalmazására szolgáló órák jellegzetes eleme a próbagyakorlatok megoldása. Ekkor a tanult szabály, törvényszerűség alkalmazását illusztráló feladatot oldunk meg. Ennek kettős célja lehet: egyrészt a szabály, törvényszerűség alkalmazási módjának bemutatása, másrészt a tanulók tudásának (vagy annak esetleges hiányosságainak) felmérése. A próbagyakorlatok jellegzetes formái figyelhetők meg például a „Táblázatkezelés” vagy a „Dokumentumkészítés számítógéppel” témakörök tanítása során, hiszen az oktatott Excel vagy Word programcsomagok valamennyi fontosabb funkciójának használatára mintapéldát

célszerű bemutatnunk a tanulók számára. A gyakorló órák változatai a következők: A gyakorlati alkalmazások bemutatására szolgáló órák, ahol a szükséges elméleti ismeretek • felelevenítése után mutatjuk be azoknak a gyakorlatban való érvényesülését. Erre kiváló lehetőséget nyújtanak a szakmai tanulmányi kirándulások és az évközi, a számítógép-kabinetben végzett gyakorlatok. Ilyen típusú órák keretében dolgozhatók fel például a már említett „Multimédia” című témakörben az alkalmazási területek. • A gyakorlati munkavégzés során előforduló tipikus számítások, programozási és szoftverkezelési feladatok elvégzésére szolgáló órák. Mivel a közismereti tárgyaktól eltérően központi kiadású feladatgyűjtemények nem állnak rendelkezésre, így csak a tanár által elkészített feladatokkal vagy a számítástechnikai kiadók által megjelentetett szakkönyvekből (ilyen például a Quick BASIC és a

Turbo Pascal programozási feladatgyűjtemény, a Word for Windows szövegszerkesztőhöz írt 29 feladatgyűjtemény, az ECDL példatár, stb.) vett feladatokkal dolgozhatunk Ezeken a gyakorlatokon nagy jelentősége van a közösen végzett feladatmegoldásnak. A gyakorlati munkavégzésnél használt különböző eszközök, berendezések kezelésének • elsajátíttatására szolgáló gyakorlatok. Ide sorolható például a különböző számítógép-perifériák kezelése is. E gyakorlatok a számítógép-kabinetben elhelyezett eszközökkel és dokumentációjukkal eredményesen elvégezhetők. Itt nagy jelentősége van a megfelelő tanári útmutatásnak, a minták bemutatásának, illetve a balesetveszélyre vonatkozó munkavédelmi oktatásnak (például az üzemmeleg állapotban levő mátrixnyomtató nyomtatófeje forró, ezért balesetveszélyes a megérintése). Az egyes eszközök kezelésével kapcsolatban fel kell hívni a tanulók figyelmét azokra az

esetekre, amikor a bekapcsolási sorrendeknek jelentősége van (például a számítógép és perifériái esetében), és ismertetni kell velük az esetleges szakszerűtlen beavatkozás következményeit (például az áram alatt levő nyomtató nyomtatófejének kézzel való mozgatása károsíthatja a nyomtató mechanizmust). 7.13 Az ismereteket megszilárdító óra Az óratípus feladata a tananyag összefüggéseinek, logikai szerkezetének feltárása. Ez ismétléssel, rendszerezéssel érhető el. Az ismétlő-rendszerező óra általános menete, szerkezete a következő: • • • • • • • Rövid számonkérés (esetleges), Az óra tárgyának megjelölése, motiválás, Az ismétlés-rendszerezés megvalósítása, Tanári összefoglalás és értékelés, Az osztály munkájának értékelése, Szempontok adása a tananyag esetleges újbóli áttanulmányozásához, A házi feladat kijelölése. Ismétlő-rendszerező órákat alkalmazhatunk: • Az egyes

nagyobb témakörök befejezésekor, év közben (a kis témáknál erre nem jut külön óra!), • Év elején, amikor az előző évben tanult tananyagot tekintjük át (erre például az informatika tárgy második évfolyamának megkezdésekor van szükség, a tanmenetben biztosított órakeretben), • Év végén, amikor az addig tanultakat tekintjük át (a tanmenetben biztosított órakeretben), • A több évfolyamon át oktatott tantárgyak záró évének végén (a tanmenetben biztosított órakeretben). Az ismétlés-rendszerezés történhet: • Feladatokon keresztül, amikor a számításos vagy gondolkodtató feladatok kiadása és megoldása révén elevenítjük fel mindazokat az ismereteket, amelyek a feladatokhoz kapcsolódnak (például a „Táblázatkezelés” című témakör befejezése után egy olyan összetett feladat megoldása révén, amelyhez használni kell az Excel táblázatkezelő által biztosított fontosabb funkciókat), • Gyakorlati

alkalmazásokon keresztül, amikor a tanulókkal felsoroltatjuk a tananyag lényeges fogalmait, szabályait, majd áttekintjük ezek gyakorlati alkalmazásait. (például „Az informatika alapjai” című témakör lezárásakor), • A tanult fogalmak, összefüggések, szabályok rendszerbe foglalásán keresztül. A rendszerezést általában táblai vázlat készítésével segítjük elő. (például „Az algoritmusok és adatok” című témakör lezárásakor), 30 • Szakmai tanulmányi kirándulás felhasználásával. Ilyenkor módunk van arra, hogy a tanult ismereteknek a technológiai folyamatban való érvényesülését szemléltessük, és ennek révén felhívjuk a tanulók figyelmét a tananyag összefüggéseire, súlyponti részeire (például a 9. évfolyamon a „Könyvtárhasználat” című témakör oktatását követően meglátogatunk egy olyan könyvtárat, ahol számítógépes katalógus működik). Az ismeretek megszilárdítását szolgáló

foglalkozásokon alapvető célunk, hogy a tanulók teljesítsék a tantervi követelményeket. Az ismétlő-rendszerező foglalkozások jellemző módszere a közös problémamegoldás mellett a beszélgetés, a kérdezés. Éppen ezért nagy jelentősége van a tanári kérdések helyes megfogalmazásának, a kérdések logikai menete előzetes alapos megtervezésének, a tananyag súlyponti részei átgondolásának. 7.14 Az ellenőrző óra Bár a tanulók ismereteinek ellenőrzése és értékelése az oktatás egész folyamatában alapvető fontosságú, ez a tanórák nagy részénél csak másodlagos didaktikai feladatként érvényesülhet. így az oktatás gyakorlatában olyan óratípusra is szükség van, amelyet teljes egészében az ellenőrzésre és az értékelésre lehet fordítani. Az ellenőrző óra az ismétlő-rendszerező órákat követi Feladata, hogy a tanár az osztály tudásáról minél több tanuló feleletén keresztül meggyőződhessen, és ezzel

egyidejűleg a tanulók is értékelést kapjanak teljesítményükről. Az ellenőrző óra általános menete, szerkezete a következő: • Az óra tárgyának megnevezése, • A tanulók ismereteinek, jártasságainak, készségeinek ellenőrzése, szóban vagy írásban, egyénileg vagy csoportosan, • Szóban történő ellenőrzésnél az osztály tudásának értékelése, tanácsadás a tanulás módszereire, illetve a hiányok pótlására, • A házi feladat kijelölése (az ellenőrzött anyaghoz vagy a következő óra anyagához kapcsolódóan). Az ellenőrző órákat alkalmazhatjuk az egyes nagyobb témakörök végén, az ismétlés-rendszerezés után, a téma időkeretének terhére. Alkalmazzuk az éves anyag tárgyalása után, az éves ismétlést-rendszerezést követően is, az év végi ismétlés-rendszerezés időkeretének terhére is. Az ellenőrző órák válfajai a következők: • Az ellenőrző óra egyik változatát a dolgozatíró és

dolgozatjavító órakapcsolat képezi. E két óra szoros összefüggésben van egymással. Míg a dolgozatírás során a tanulók önálló, egyéni munkát végeznek, addig a dolgozatjavítás feladata az egyéni és a kollektív teljesítmények részletes értékelése és elemzése. Ilyenformán az ellenőrzés és értékelés két óra alatt valósul meg • Az ellenőrző óra másik változata a feleltető óra egyéni feleletek meghallgatásával. • Az ellenőrző óra további változata a feleltető óra az egész osztály bevonásával, és végül egyéni teljesítmény-értékeléssel. Megjegyezzük, hogy az informatika tantárgyban a tananyag sajátosságai miatt az ellenőrző órán a feladatlapok alkalmazása a leggyakoribb ellenőrzési forma, így az említett óraváltozatok „tiszta” formában ritkán érvényesülnek. 31 7.15 A vegyes típusú óra A kombinált órán a többi óratípustól eltérően nem egy kiemelt didaktikai feladat

megoldására törekszünk, hanem több, közel egyenrangú feladat megvalósítására teszünk kísérletet. A vegyes típusú óra általános menete, szerkezete a következő: • • • • • • A házi feladat ellenőrzése, feleltetés, Az új anyag feldolgozása, Az új ismeretek megszilárdítása (elsődleges rögzítés), Az új ismeretek alkalmazása, gyakorlás, Összefoglalás A házi feladat kijelölése. Megjegyezzük, hogy az említett egyes szerkezeti elemek esetlegesek, az óra feladatától függően szerepelnek. Bár itt közel azonos fontosságú didaktikai feladatok megoldásáról van szó, mégis az új anyag feldolgozása tekinthető az óra súlyponti részének. A kombinált típusú órafelépítés előnye, hogy rugalmas, változatos. Főként a szakmai elméleti tárgyaknál jellemző az alkalmazása. Rendszeres, szinte kizárólagos felhasználása mindenesetre a tanári tervezőmunka átgondolatlanságára hívja fel a figyelmet. Vegyes óratípus

betervezésekor a kivitelezés során gyakran lépnek fel indokolatlan arányeltolódások, mivel a tanár úgy érezheti, hogy nem kötik a többi óratípusra jellemző időarányok. A főleg a félév illetve az év vége előtti szokásos „osztályzathiány” esetében a vegyes típusú óra szerkezete egyoldalúan elbillenhet a feleltetés javára, formálissá változtatván az óra végi rendszerezést, összefoglalást. 7.2 Szervezeti formák Az informatika oktatásában számos szervezeti forma alkalmazható. Ezek közül a legfontosabbak az osztály-, tantárgy- és tanórarendszer, a kabinetrendszer, a szakmai tanulmányi kirándulások, valamint az évközi és a nyári szakmai gyakorlatok. 7.21 Az osztály-, tantárgy- és tanórarendszer E rendszer kiemelkedő szerepet tölt be az oktatás szervezeti formái között. Az osztályrendszer az intézmény megközelítően azonos életkorú és fejlettségű tanulóit szervezi közösséggé az évfolyamon belül. Az

osztály ennek ellenére értelmi képességek és szorgalom szempontjából is heterogén. A tantárgyrendszerben az iskolai tananyagot a képzési célnak megfelelően összefüggő egységekbe, tantárgyakká szervezve sajátítják el a tanulók. 32 A tanórarendszer az oktatási folyamat intézményesített és bevált szervezeti formája, amelyben a tanár a tantervi anyagot a szekvenciálisan kapcsolódó tanórák sorrendjében dolgozza fel a tanulókkal. A tanítási óra a tanítás időbeli alapegysége, ez általában 45 perc. Az osztály- tantárgy- és tanórarendszer ugyanezen szervezeti forma különböző oldalait jelenti. Ez a rendszer alkotja az informatika oktatás alapját is, azzal a különbséggel, hogy a foglalkozásokat eszközigényességük miatt általában számítógép-kabinetben kell megtartani. Itt kell megjegyezni azt, hogy az osztály-, tantárgy- és tanórarendszer eredeti formájában csak a kevéssé eszközigényes tantárgyak oktatására

alkalmas. 7.22 A kabinetrendszerű (szaktantermi) szervezeti forma Az oktatás tárgyi feltételeinek tervszerű fejlesztése a legcélszerűbben a kabinetrendszerű szervezeti forma keretében oldható meg. Itt olyan speciális tantermek létrehozásáról van szó, amelyek felszerelése mindazokat az eszközöket tartalmazza, amelyek az adott (esetünkben az informatika) tantárgy elsajátításához szükségesek. Az informatika kabinet alapvető felszerelését a számítógép-labor jelenti, kiegészítve a tantervben felsorolt hardver és szoftver eszközök közül azokkal, amelyek az adott témakör feldolgozásához szükségesek. Ezeket korábban, az informatika-oktatás eszközrendszerével foglalkozó fejezetben már ismertettük. A kabinetrendszer lényeges előnyei, hogy a kialakított szaktantermi környezet motiváló hatású, a szükséges felszerelés előkészítése nem vesz el időt sem az órákból, sem az óraközi szünetekből, ugyanakkor a szaktantermi

helycserék (a szünetben való kényszer- tanulói „vándorlástól” eltekintve) változatosságot jelentenek a tanulók számára. 7.23 A szakmai tanulmányi kirándulások Ezek a tanítási órától eltérő szervezeti formában lezajló foglalkozások teljes értékű tanulmányi munkának tekinthetők megfelelő előkészítés és kivitelezés esetén. Lehetőséget nyújtanak a technológiai folyamatok, berendezések valóságos környezetben való megfigyelésére, értékes tapasztalatok szerzésére. A szakmai tanulmányi kirándulások szervezése során alaposan át kell gondolni (olyan több éves tárgy esetében, mint amilyen az informatika, hosszabb távra is) hogy az ország mely nevezetes, a képzési cél szempontjából érdekes létesítményét célszerű meglátogatni úgy, hogy az illeszkedjék a tantervi anyag elsajátításához. A szakmai tanulmányi kirándulások didaktikailag három fázisra bonthatók. Ezek a fázisok a következők: • • • Az

előkészítés, A levezetés, és Az értékelés. Az első fázisban a tanár meghatározza a kirándulás célját, helyét és időpontját, valamint elkészíti a látogatás tervezetét. Ebben felvázolja a kapcsolódó tananyagot, a megfigyelendő jelenségeket és az időbeosztást. A kirándulás előtt a tanulókat is fel kell készítenie a szükséges ismeretek felfrissítése révén 33 A második fázisban a kirándulást az elkészített terv szerint bonyolítja le, ügyelve arra, hogy a tanulók ne merüljenek el a részletekben, hanem a teljes megfigyelendő technológiai folyamatot tanulmányozzák. Ehhez biztosítani kell a szükséges rendet és fegyelmet. A harmadik fázisban kerül sor a kiránduláson összegyűjtött tapasztalatok értékelésére. Erre általában külön tanórát célszerű fordítani. Ekkor a tanár irányításával a tanulók megfogalmazzák a látogatás során szerzett tapasztalataikat, majd elemzik és rendszerezik a látottakat.

A megszerzett ismeretek írásban, füzetben való rögzítéséről, feljegyzések, rajzok készítésével gondoskodni kell. A szakmai tanulmányi kirándulásra jó példa lehet az, amikor a „Dokumentumkészítés számítógéppel” című témakörhöz kapcsolódóan olyan újság nyomdáját látogatjuk meg, ahol a munka nem az iskolában szokásos IBM PC kompatibilis személyi számítógépeken, hanem például az Apple cég Macintosh márkajelű gépein folyik. A hardver és a szoftver különbözőségei értékes szakmai tapasztalatokhoz juttathatják a tanulókat. 7.3 Munkaformák Az oktatási folyamat szervezésében azonban a munkaformák mellett még további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási tevékenységbe a tanulók mekkora csoportját kívánja bevonni. Ilyen értelemben beszélhetünk az oktatás munkaformáiról: a frontális osztálymunkáról, a csoportmunkáról és az egyéni munkáról is. A

hagyományos osztályfoglalkozás differenciálása különösen a szakképzésben válik indokolttá, hiszen itt a tanítási órákon, a szakmai gyakorlatokon meghatározott szakmai munkatevékenységre kell felkészíteni a tanulókat. A szakmában való munkavégzés különböző helyzeteket állít a tanulók elé: ezért fontos, hogy mind a nagyobb közösségben végzendő, mind az egyéni, és mind a csoportmunkára való képességet ki lehessen alakítani bennük. E képességek kifejlesztésének fontos eszközei az oktatás különböző munkaformái: a frontális osztályfoglalkozás, a csoportmunka és az egyéni munka. 7.31 A frontális osztálymunka A frontális osztálymunka eredetileg az osztályrendszerre, mint szervezeti formára alapozott munkaszervezési mód. Egyaránt alkalmazható az osztálytermi foglalkozásokon, a szakmai kabinetekben, az évközi és a nyári gyakorlatokon, valamint a szakmai kirándulásokon. A jelenlegi pedagógiai gyakorlatban domináns

szerepet tölt be, mivel mutatós, változatos, didaktikailag a legjobban kidolgozott, így a pedagógusoktól (különösen a pályakezdőktől) a legkevesebb külön energiaráfordítást igényli. Ugyanakkor nyilvánvaló fogyatékosságokkal is rendelkezik, hiszen nem tudja figyelembe venni a különböző képességű, fejlettségű, szorgalmú és munkatempójú tanulók közötti eltéréseket, vagyis a közepesekhez méretezett átlaghoz igazodik. Fogyatékosságai és előnyei ismeretében mégis a közismereti és a szakmai elméleti tárgyak jellemző tanári irányítási formája. Így az informatika tantárgy esetében is uralkodó óraszervezési formának tekinthető Ebben persze közrejátszik az is, hogy ez az új szakterület módszertani útmutatókkal, feladatgyűjteményekkel, munkafüzetekkel, munka- és feladatlapokkal nincsen ellátva. Emellett említésre érdemes az is, hogy a különböző szoftverek kezelésének bemutatására nagyon alkalmas munkaforma.

Mindezek ellenére a frontális osztálymunka elsősorban a közösségben végzett tevékenység, a versenyszellem, a közösségi szellem erősítése miatt érdemes a figyelemre. A frontális osztálymunka során kibontakoztatható viták jelentős szerepet töltenek be a tanulók közéleti szereplésre, a különböző szakmai fórumokon való fellépésre való előkészítésében is. 34 7.32 A csoportmunka A csoportmunka, a frontális osztálymunkához hasonlóan a közös munkára alapozza előnyeit. Jellegzetes vonása, hogy a tanár az osztály tanulóit kisebb, kb. 3-6 fős csoportokra bontja A csoportok tagjai közösen dolgoznak a kitűzött feladatok megoldásán. Minden csoportnak olyan munkafeladatot kell kiadni, amelyet munkamegosztással lehet csak eredményesen megoldani. Ha több csoport kap azonos feladatot, akkor ezt (feltéve, hogy a nyugodt, elkülönített munkavégzés lehetőségét biztosítani tudjuk), a versenyszellem erősítésére is fel lehet

használni. A csoportokat vagy szociometriai felmérés alapján, vagy a tanulók javaslataira építve célszerű kialakítani. A képességek szerint homogén csoportok kialakítása általában célszerűtlen, mivel az egyes csoportok munkatempójában jelentős különbségeket okoz, ez pedig fegyelmezési problémákhoz vezet. A tanár a csoport vezetőjével tartja fenn a szükséges munkakapcsolatot. Neki adja ki a feladatot és a megoldásához szükséges segédleteket, és neki kell beszámolnia a végzett munka eredményéről is (ha nem szerepjátékról van szó). A csoportmunka során a jó tanulók munkatempója magával ragadhatja a többieket is. A közös munkatervhez való alkalmazkodás munkafegyelemre nevelheti a közösséget (feltéve persze, hogy a tanulmányi feladatok elvégzésében a csoport minden tagja egyaránt érdekelt). A csoportmunkának az informatika oktatásában való alkalmazását elsősorban a szükséges központi kiadású segédletek,

munkalapok hiánya akadályozza. Alkalmazásához így a pedagógus egyéni ötletességére, a tananyag csoportmunkában való feldolgozhatóságának elemzésére van szükség. Mivel ez a frontális osztálymunkához képest jelentős többlet-energia ráfordításokat igényel, így csak ritkán fordul elő. A jelentős mennyiségű tananyag feldolgozásának kényszere sem kedvez e munkaforma elterjedésének. A csoportmunka ugyanis a frontális osztálymunkánál több időt igényel. Mivel nagyon kevés az e téren hasznosítható tapasztalat, ezért e munkaforma alkalmazását további (gondosan előkészített) kísérletekkel kell megalapozni. 7.33 Az egyéni munka Az egyéni munka a munkaformák harmadik változatát képviseli. A tanulók itt az új anyag feldolgozását a saját munkatempójuknak megfelelően végzik. Az individualizált munka rendszerint feltételezi segédanyagok (programozott tananyagok, feladatlap, munkafüzet, feladatgyűjtemény, stb.) és

segédeszközök (egyénileg hozzáférhető képmagnó, személyi számítógép, stb.) alkalmazását Az egyéni munkaforma nagy előnye, hogy a tanulók a saját egyéni munkatempójuk szerint dolgozhatnak, és a tanár egyéni bánásmódot alkalmazhat. Éppen ebben rejlik e munkaforma alkalmazásának nehézsége is, hiszen gondosan kidolgozott programozott segédanyagokat kíván, ilyenek azonban a szakképzés jelenlegi helyzetében nem állnak rendelkezésre. Alkalmazása a tanórákon főként az egyéni feladatmegoldásnál, vagy az otthoni tanulás keretében képzelhető el a tanulónak az órán készített feljegyzései és a tankönyv alapján. Ez azonban nem tekinthető igazi egyéni munkának, hiszen ahhoz oktatóprogramokra, programozott tankönyvekre, oktató videó anyagokra volna szükség. 35 Az individualizált oktatás kevésbé tanári energia-ráfordítás igényes jól kidolgozott segédanyagok esetén, mint a csoportmunka. Megjegyzendő viszont, hogy

éppen ez a sajátossága csábíthatja a pedagógusokat felületességre, az órák felkészületlenül való megtartására. 36 8. FELKÉSZÜLÉS A TANÍTÁSI ÓRÁKRA Az oktatómunka alapvetően fontos jellemzője a tervszerűség. Ezt a különböző pedagógiai dokumentumok elkészítése és felhasználása biztosítja. A tervszerűséget tehát két oldalról lehet megközelíteni: • • A pedagógiai tervezés, és A pedagógiai tervek alapján való oktatás oldaláról. Amint az a „Neveléselmélet” című tantárgyból ismeretes, az iskolai pedagógiai tervezésnek három szintjét különböztethetjük meg: 41 • A felső szintet, amelyen az iskola vezetése elkészíti az intézmény pedagógiai munkatervét és helyi tantervét, • A középső szintet, amelyen az iskola különböző munkaközösségei készítik el a munkaterveiket, és • Az alsó szintet, amelyen a tanár végzi a saját egyéni tervezőmunkáját (tanmenet-készítés), figyelembe

véve az előző szinteken kidolgozott pedagógiai dokumentumok tartalmát. Az egyéni tanári tervezőmunkára a szakmai munkaközösség munkaterve van közvetlen hatással. A közösen végzett tanulmányi felmérések megszervezése, a tantárgyból a félévente ajánlott számú érdemjegy biztosítása, a szakmai tanulmányi kirándulások és a tanulmányi versenyek megszervezése ugyanis közvetlenül befolyásolja a tanári tervezést. Újabban, a tanmenettel szemben támasztott formai kötöttségek fellazulásával terjedőben van az a gyakorlat, hogy a munkaközösségi munkamegosztás jegyében ugyanannak a tantárgynak a tanmenetét évfolyamonként más-más tanár készíti el. Ennek az a hátránya, hogy nehéz egy másik kolléga által elkészített tanmenet beosztásával azonosulni, és azt felhasználva tanítani. Oktatásmódszertani szempontból elsősorban a szaktanár által készített tervek érdemesek a figyelmünkre. Ezek a következők: • • • A

tanmenet, A tematikus terv, és Az óravázlat. A jelenlegi iskolai gyakorlatban a tanárok csak tanmenetet készítenek (a tematikus terv és az óravázlat készítése nem kötelező). Ennek ellenére a tanárjelöltek és a pályakezdő pedagógusok számára a tematikus tervezés és az óravázlat-készítés is ajánlható. 37 8.1 A tanmenet elkészítése A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét adja meg. A tanmenet elkészítésekor figyelembe kell venni a tantervet, a vonatkozó szakmai munkaközösség munkatervét, az esetlegesen kiadott minisztériumi irányító tanmenet és a tanári segédkönyv ajánlásait, az osztály/csoport tudásszintjét és az esetleges csoportbontási/összevonási lehetőségeket. A tanmenetkészítéskor elvileg egy szabályozó kör érvényesül, hiszen

a tanmenetet a vonatkozó munkaközösség vezetője ellenőrzi, és az illetékes igazgatóhelyettes ad utasítást a tanárnak a szükséges korrekciók elvégzésére. A tanmenet készítésekor különös gondot kell fordítani az ismétlésre, gyakorlásra szánt órák elhelyezkedésére, arányára. A pedagógiai gyakorlatban a tanítási hetek és a heti óraszám segítségével kiszámított évi órakeret közel kétharmadát szokás az új anyag tárgyalására és egyharmadát az ismétlésre, rendszerezésre, gyakorlásra felhasználni. A tanmenet (ha a tanterv nem változik) igazgatói jóváhagyással több éven keresztül is felhasználható, sőt mód van arra is, hogy más pedagógus által készített tanmenet alapján oktassunk, ha ehhez az iskolavezetés hozzájárul. A tanmenettől való kisebb, egy-két hetes eltérést az órát meglátogató szaktanácsadók, illetve iskolai vezetők sem kifogásolnak, éppen az oktatómunka tervezése és végrehajtása

formalizmusának csökkentése érdekében. A tanmenet készítéséhez korábban előre gyártott űrlap állt rendelkezésre, bár ennek felhasználása már évek óta nem kötelező. A tanmenet borítóján fel kellett tüntetni az osztály jelét és a tantárgy megnevezését, az összeállító tanár nevét és a jóváhagyási adatokat. A tanmenet belső lapjain, a bal oldalon fel kellett tüntetni a tanítási hét és az óra sorszámát, a téma sorszámát és nevét, az órán tárgyalandó tananyag megnevezését és a kialakítandó új fogalmakat, a jobb oldalon pedig a tanítási óra sorszámát és a feljegyzéseket. A feljegyzések rovatban a koncentrációs lehetőségeket, a szemléltetésre vonatkozó elképzeléseket, az óra megtartásával kapcsolatos tapasztalatokat és az egyéb bejegyzéseket lehetett megadni. Amíg a táblázat bal oldalát a tanév megkezdése előtt ki kellett tölteni, addig a feljegyzések rovatot folyamatosan kellett vezetni a

megfelelő betűjelek (K, SZ, T és E alkalmazásával). Megjegyezzük, hogy a két oldal közötti szinkron biztosítása érdekében kellett a kézzel írt tanmenetben a jobb oldalon a tanítási óra sorszámát feltüntetni. A két oldal szinkronját ezen kívül még az egyes témakörök vízszintes vonallal való elválasztásával biztosították. A hagyományos tanmenet űrlap szerkezetét a 10. táblázat mutatja A tanmenet űrlap szerkezete A tan. A tan A feldolgozandó téma Hét Óra (sorsz., megnevezése, Sorsz. Sorsz a ráford órák száma) A tan. óra Új anyaga fogalmak A tan. Feljegyzések (a pedagógus óra folyamatosan vezeti) sorsz. Koncentráció: K, Szemléltetés: SZ, Tapasztalatok: T, Egyéb: E. 10. táblázat 38 8.2 A tematikus terv elkészítése A tanítási órák tervezéséhez, kivitelezéséhez, az óravázlatok készítéséhez a tanmenetnél bővebb útmutatást adnak a tematikus tervek. A tematikus terv egy tantervi témának a tanmenetnél

részletesebb megtervezésére szolgál, módot ad a didaktikai feladatok és ezekkel összefüggésben az óratípusok meghatározására is. A tematikus terv egy kerek egész anyagrésznek, témának, az annak során kialakítandó fogalmaknak, szemléltetési anyagnak, más tárgyakkal való kapcsolatnak a tanmenetnél részletezettebb, összefüggő megtervezését jelenti. A tematikus terv általában táblázatos formában készül Többféleképpen is elkészíthető. A tematikus terv egyik lehetséges kialakítási formája a következő. A táblázat fejléce tartalmazza: • A témán belüli óra sorszámot, • A megoldandó didaktikai feladatot, • Az elsajátítandó tananyagot (fogalmak, szabályok, törvények), • A kialakítandó jártasságok, készségek és képességek rovatát, • A külső és a belső koncentrációt, • A feldolgozás módjára való utalást, • A szemléltetés eszközeit, • Az alkalmazás során kitűzendő feladatokat, és végül

• A felhasználható irodalmat és az esetleges tapasztalatokat (a későbbi hasznosítás érdekében). 8.3 Az óravázlat elkészítése A szaktanári tervező munka harmadik fázisa az óravázlat-készítés, azaz a tanítási óra tervezése. Ez a tevékenység az óra tudatos átgondolására irányul. Az óravázlat tartalmát és formáját a tanár szakmai tájékozottsága, gyakorlottsága, biztonságérzete szabja meg. Egyetlen igény az óravázlattal szemben az, hogy rendezett, áttekinthető és így használható legyen. Az óravázlat a tanórára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még a táblai vázlatot is. Az óravázlat a kezdő pedagógus számára az óra részletesen kidolgozott forgatókönyvét jelenti. A gyakorló tanár óravázlata viszont az órára való felkészülés rövid, írásos tervdokumentuma. Mivel elkészítése nem

kötelező, így tartalmára csak ajánlásokat lehet adni. Az óravázlat általános szerkezeti felépítése a következő: • A fejrész, • Az óra anyaga, és • A táblai vázlat (esetleges) Az óravázlat szokásos tartalma a következő: • Az első rész megnevezi a készítő tanárt, a tantárgyat, az osztályt, az óra helyét a tanmenetben (a tematikus tervben), az óra típusát, az órának a témakörből következő konkrét feladatait. 39 • A második rész az óra logikai felépítését tükrözi, feltüntetve az egyes szerkezeti egységeknél alkalmazott eszközöket, módszereket, szemléltetést, az időarányokat, a számonkérés módját és esetleg az órán elhangzó fontosabb kérdéseket is. • Az óravázlat harmadik (esetleges) része a táblai vázlat feltüntetése, azaz a táblára kerülő szöveg- és ábraanyag terve. Az óravázlat szerkezetét a 18. táblázat mutatja Az óravázlat szerkezete A készítő tanár: Az osztály: Az

óra helye a tanmenetben: Az óra helye a témakörben: Az óra típusa: Az óra feladatai: Az óra anyaga: Időkeret Tananyag Módszerek, eszközök A táblai vázlat: 18. táblázat Az óravázlat bármilyen gondos megtervezése sem jelentheti azonban azt, hogy ahhoz az óra levezetése során mereven ragaszkodni kell, sőt a pedagógiai szituáció ismeretében olykor kívánatos lehet az attól való eltérés is. A tanulók szükséges előismereteinek hiányában, vagy a feltételezettnél nagyobb felkészültsége esetén ugyanis mindenképpen változtatnunk kell a tervezett feldolgozás módján és a tervezett időbeosztáson. Ez nem tekinthető a tanár részéről rögtönzésnek, csak a pedagógiai helyzethez való alkalmazkodásnak. Az óravázlathoz való merev ragaszkodás ilyenkor a pedagógiai eredményességet károsan befolyásolja. 40 9. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK AZ INFORMATIKA TANTÁRGY ANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSÁHOZ A módszertani ajánlások kidolgozása

során a szakközépiskolai kerettanterv tananyagát fogjuk alapul venni. Ennek alapvető indoka az, hogy az informatikus mérnök-tanár jelölteket a szakképzésben való eredményes részvételre kívánjuk felkészíteni. Az alapfokú és a középfokú nevelés-oktatás informatika tantárgya tanterveinek elemzése alapján megállapítható, hogy azok koncentrikus felépítést mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a középfokú oktatási intézmények informatika tantárgyának tanterve bővített formában újra tárgyalja az általános iskola tananyagát. Amint azt a szakközépiskolai informatika tantárgy struktúrájával, sajátosságaival, külső és belső kapcsolataival foglalkozó korábbi fejezetben már említettük, a tananyag egymásra épülése alapján a következő fejezetsorrendet tartjuk kívánatosnak: A 9. évfolyam anyaga Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Kommunikáció hálózatban Dokumentumkészítés számítógéppel

Táblázatkezelés Könyvtárhasználat 41 A 10. évfolyam anyaga Az informatika alapjai Az operációs rendszer használata Algoritmusok és adatok Dokumentumkészítés számítógéppel Adatbázis-kezelés Könyvtárhasználat Éppen ezért a továbbiakban a közölt fejezetsorrend szerint tekintjük át a szakközépiskolai informatika tantárgy tananyagát. A koncentrikus tananyag-struktúrát és az általános iskolák közötti különbségeket figyelembe véve a szakközépiskolai informatika oktatás megkezdésekor a tanulók előismereteinek, otthoni személyi számítógéppel való ellátottságának felmérése az első feladat. Az előismeretek alapján kerülhet sor a szükséges mélységű ismétlésre és rendszerezésre. A számítógép kezelésében való gyakorlottság területén mutatkozó különbségek kiegyenlítésére a szűkös időkeretek miatt a tanórákon alig van lehetőség. Ezért érdemes kihasználni a számítástechnikai kabinetekben,

tanórán kívül végezhető egyéni munkában rejlő lehetőségeket. A szűkös időkeretek miatt mindenképpen támaszkodnunk kell a tanulók meglévő előismereteire, csak a valóban ismeretlennek számító tananyagrészekkel szabad érdemben foglalkoznunk. 9.1 A 9 évfolyam anyaga 9.11 Az informatika alapjai A témakör szerepe az, hogy begyakoroltassa a tanulókkal a személyi számítógép ismertebb perifériáinak kezelését, áttekintse a kereskedelemben kapható újabb perifériák jellemzőit, és megismertesse velük a Neumann-elvű számítógépek felépítését és működését. Az általános iskola 6.-8 osztályában a tanulók már megismerkedtek a személyi számítógép fő részeivel és működésének lényegével. Gyakorlottak már a billentyűzet és az egér kezelésében, és a mágneslemez használatában. Meg tudják különböztetni az információt és az adatot, tudják csoportosítani a különféle jelfajtákat, és tanulták a bináris kódok

használatát. A matematika tantárgyban elsajátították a tízes számrendszer használatát, és megismerkedtek a kettes számrendszerrel is. Foglalkoztak az információ átvitelével, a különböző kommunikációs rendszerekkel. Tanulták a számítógépek történetét, a Neumann elvet, és ismerik a számítógépek alkalmazási lehetőségeit. Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés és a kereskedelemben kapható újabb perifériák jellemzőinek áttekintése után fordítsunk gondot a különböző számrendszerek közötti átalakítások és a kettes számrendszerben végzendő algebrai műveletek begyakoroltatására. Ügyeljünk arra, hogy az egyes számrendszerek közötti átszámítások elvégzésénél a tanulók ne használhassák a számítógépet (az átszámítások elvégzésére kiválóan alkalmas például a Windows beépített tudományos zsebszámológépe)! Az átszámítások gyakorlása során ennek érdekében

kapcsoltassuk ki a monitorokat! A számítógépeket legfeljebb ellenőrzésre, a feladatok megoldása után, szervezett módon vegyük igénybe! A témakör elsajátításának ellenőrzésére témazáró dolgozatot célszerű íratni. Ebben a megválaszolandó kérdések mellett papíron megoldandó számítási feladatok is szerepeljenek a számrendszerek köréből. 42 9.12 Az operációs rendszer használata A témakör szerepe az, hogy begyakoroltassa a tanulókkal az állományműveletek (keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés) önálló elvégzését, a kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítését, a törölt állományok visszaállítását, valamint a tömörített állományok létrehozását és kicsomagolását. Az általános iskola 6.-7 osztályában a tanulók már megismerkedtek az operációs rendszer használatának alapjaival. Tudnak háttértárat váltani, könyvtárat kiválasztani,

könyvtárszerkezetet létrehozni és törölni, el tudják végezni a kiválasztott állományok másolását, mozgatását, átnevezését és törlését. Ismerik a számítógépes vírus fogalmát, tudnak vírusmentességet ellenőrizni, és vírust irtani. Tanulták a tömörített állományok készítését és kicsomagolását is. Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban gyakorlással kell foglalkoznunk. A szűkös időkeretek miatt a gyakorlásra tanórai keretek között csak kevés idő jut A tanulók egyéni tanulás keretében történő gyakorlásához célszerű gyakorló feladatsorokat összeállítanunk. Ehhez az ECDL példatárból állíthatunk össze munkalapokat. A témakör feldolgozása során ügyeljünk arra, hogy a tanulók DOS és Windows alatt is el tudják végezni a feladataikat. A feladatokat keretrendszerek alkalmazása nélkül és keretrendszerek alkalmazásával is meg kell tudniuk oldani. A DOS

esetében keretrendszerként a Volkov Commander, a Windows ’9x esetében pedig a Windows Commander használata javasolható. Természetesen a Windows ’9x esetében először a saját eszközök (a Sajátgép és a Windows Intéző) kezelését kell elsajátítani, csak ezt követően célszerű az – eszközeiben már kissé rendszeridegen – Windows Commander használatával megismertetni a tanulókat. A vírus-ellenőrzés és –irtás elsajátításához valamelyik shareware vírusmentesítő programot érdemes felhasználni. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra is, hogy a vírusok elleni védekezés csak akkor hatékony, ha rendszeresen letöltjük a hálózatról a legfrissebb definíciós állományokat az adott szoftver honlapjáról, vagy valamelyik magyarországi tükör szerverről. A témakör anyagának elsajátítását gyakorlati gépkezelési feladatok (például könyvtár létrehozása, törlése, másolás, lemezformázás, stb.) megoldatásával célszerű

ellenőrizni Megjegyzendő, hogy a gyakorlati gépkezelési feladat esetében is célszerű a megoldandó részfeladatokat írásos formában, papíron a tanulók rendelkezésére bocsátani. 9.13 Kommunikáció hálózaton A témakör megismerteti a tanulókat az iskolai hálózat felépítésével, használatának rendjével, az iskolai azonosító és jelszó önálló használatával, a saját e-mail cím létrehozásával és használatával. Megtanítja egy fejlettebb levelező program funkcióinak használatát (levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés levelek között). Bemutatja a levelezési listák és a hírcsoportok használatát. Megismertet az összetett keresési feladatok megoldásával, valamint a keresés során kapott webhelyek tárolásának módjával. Az általános iskola 6.-7 osztályában a tanulók már megismerkedtek a hálózatba való be- és kilépés

módjával, az iskolai hálózat vázlatos felépítésével, a szolgáltató és a munkaállomások kapcsolatával. Ismerik a hálózatok csoportosítását összeköttetés és kiterjedtség szerint. Tanulták a hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid történetét, a saját e-mail cím létrehozását és használatát, az elektronikus levelezés alapfunkcióinak (küldés, fogadás) használatát. Ismerik az egyszerű keresési feladatok megoldásának módját. Gyakorolták hasznos web oldalak önálló felkeresését (Magyarország honlapja, Magyar Elektronikus Könyvtár, MATÁV honlap, stb.), Le tudnak egy web oldalról szöveget és képet menteni a háttértárolóra. Bemutatták már nekik egy csevegő program használatát 43 Mivel az általános iskoláknak csak egy része rendelkezik jelenleg Internet hozzáféréssel, így a tanulóknak várhatóan nagyon heterogén előismereteik lesznek a téma feldolgozása során. Egy részük már otthon is

rendelkezik Internet kapcsolattal, más részüknek még az általános iskolai tananyagot is el kell sajátítaniuk a gyakorlatban. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterve egy érdekes megjegyzést közöl ezzel kapcsolatban: „Amennyiben az eszközfeltételek nem adottak (számítógépterem vagy Internet hozzáférés), az eszközt nem igénylő témák erőteljesebb feldolgozását, illetve a szimulációs lehetőségeket kell használni.”45 Ennek megfelelően a középiskolában a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban az elektronikus levelezés még nem ismert funkcióival, a levelezési listák és a hírcsoportok használatával, az összetett hálózati kereséssel és az egyéni könyvjelző kezelésével foglalkozzunk. A téma feldolgozása során ügyeljünk arra, hogy bemutassuk a különböző kereső programok működése közötti eltéréseket. Fordítsunk figyelmet a relevancia és a zaj fogalmának megértetésére, a keresési

szempontok és a találati halmaz mérete közötti összefüggés megvilágítására. A magyar és az idegen nyelvű kereső programok használatát egyaránt gyakoroltassuk. Az idegen nyelvű kereső program kiválasztása során igazodjunk a diákok által tanult idegen nyelvhez. A jelenlegi gyakorlatban egyáltalán nem biztos, hogy minden tanuló rendelkezik a leginkább elterjedt angol nyelvű kereső programok használatához szükséges idegen nyelvtudással. A levelezés és a hálózati keresés gyakorlására külön feladatsorokat célszerű összeállítani. Tudomásul kell venni, hogy a feldolgozáshoz rendelkezésre álló időkeretek egyéni gyakorlás nélkül nem elégségesek. Szerencsére az Internet használata iránti tanulói érdeklődés biztosított, így a gyakorláshoz általában nincs szükség külön tanári motivációra. A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati feladatokat célszerű felhasználni a levelezés és a hálózati

keresés köréből. 9.14 Dokumentumkészítés számítógéppel A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat a szöveg-, illetve a képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásaival, a digitalizált képek alkalmazásával, az objektumok és a táblázatok beillesztésével. A tanulóknak meg kell ismerniük a szöveg formázásának lehetőségeit: a fejléc és a lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet és a felsorolás készítését, valamint a tabulátorok használatát. Fordítsunk gondot a szöveg átrendezésének, a szövegben való keresésnek, a cserének és a helyesírás-ellenőrzésnek a gyakorlására is! Készíttessünk dokumentumokat minta és feladatleírás alapján! Mutassuk be a tanulóknak a fontosabb típusdokumentumokat! Az általános iskola 6.-7 osztályában a tanulók már megismerkedtek a rajzolás és a szövegszerkesztés alapjaival. Tudnak karaktereket formázni, szöveget begépelni, javítani és módosítani, egyszerű

dokumentumokat elkészíteni, rajzokat készíteni és módosítani, képet szövegbe beilleszteni, és tisztában vannak a szöveges és a rajzos dokumentumok elkészítésének menetével. Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a szöveg- és a képszerkesztő programok még nem tanult fejlett szolgáltatásaival kell foglalkoznunk. A témakör oktatása során meg kell ismertetni a tanulókat az írógéppel és a szövegszerkesztővel végzett munka eltéréseivel, és a szövegszerkesztők általános funkcióival. Először célszerű az egyszerűbb, kevesebb szolgáltatást nyújtó szövegszerkesztőkkel kezdeni. Fejlődéstörténeti okok is indokolják, hogy (említést téve az MS-DOS egykori EDLIN sorszerkesztőjéről) először az MS-DOS Edit nevű szövegszerkesztőjét mutassuk be. Tanulságos a különböző keretrendszerek beépített szövegszerkesztőjének az összehasonlítása. A különböző korszerű fejlesztő

rendszerekben szintén található beépített szövegszerkesztő a programszövegek írásának megkönnyítésére. Mutassuk be például a Turbo Pascal Edit funkcióját Ez azért is tanulságos, mert az „Algoritmusok és adatok” című témakörnél szintén találkozhatnak a tanulók a Turbo Pascal fejlesztő rendszerrel. 44 Ezt követően kerülhet sor egy korszerű, magyar nyelvű szövegfeldolgozó program lehetőségeinek megismertetésére. Erre a célra ajánlható a Word for Windows magyar nyelvű változata A program lehetőségeinek tárgyalása során hívjuk fel a tanulók figyelmét a szövegszerkesztés és a szövegfeldolgozás különbségére. Ismertessük meg a tanulókkal a grafikus felületű szövegszerkesztőkkel kapcsolatban a WYSIWYG (What You See Is What You Get) fogalmát! Ennek jelentőségét úgy tudjuk érzékeltetni, hogy összehasonlíttatjuk a tanulókkal egy karakteres és egy grafikus szövegszerkesztő program képernyőképét. Hívjuk

fel a figyelmet a grafikus szövegszerkesztők nyomtatási kép funkciójának jelentőségére! A mindent mutat funkció segítségével érzékeltessük az Enter és a Space billentyűk helyes és helytelen használatát! A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati szövegszerkesztési feladatot célszerű megoldatni a tanulókkal. Az írásban, papíron kiadott dokumentumot a tanulóknak a tanórákon használt korszerű, magyar nyelvű szövegfeldolgozó programmal (erre a célra ajánlható a Word for Windows) kell reprodukálniuk. 9.15 Táblázatkezelés A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat a táblázatkezelők alkalmazási területeivel és alapfunkcióival. El kell sajátítaniuk az adatok bevitelét, a függvények használatát, az adattípusokat és az adatmegjelenítési formákat. Tudniuk kell, hogyan lehet az adatokat módosítani Ismerniük kell a diagram fogalmát, a függvények és a diagramok közötti összefüggést, valamint az

alapvető diagramfajtákat. Az általános iskola 8. osztályában a tanulók már megismerkedtek az adatkezelés alapjaival Tudnak adatokat táblázatos formában elrendezni, megjeleníteni. Ismerik a cella, a sor, az oszlop és a hivatkozás fogalmakat. Tudnak keresést végrehajtani meglévő adatbázisban Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a még nem tanult funkciókkal kell foglalkoznunk. A témakör feldolgozása során különös gondot fordítsunk az abszolút és a relatív hivatkozások közötti különbség megértetésére. A témakör oktatására rendelkezésre álló idő alatt be kell mutatni az adattípusokat, az adatmegjelenítési formákat, a táblázatok kezelését, a grafikonkészítést, a grafikonok nyomtatását, és a beépített függvények használatát. A szűk időkeretek itt is csak tanári bemutatásra és óraközi próbagyakorlatokra adnak lehetőséget. Az adatbevitel oktatása során hívjuk fel

arra a tanulók figyelmét, hogy a tetszőleges karaktert tartalmazó szöveges adatok az alapértelmezés szerint a cellában balra igazítva, a csak szám karaktereket tartalmazó numerikus adatok pedig jobbra igazítva jelennek meg. Gyakran még a középfokú szoftverüzemeltetői vizsgán is gondot okoz, hogy a tanuló nem veszi észre a hibás adatbevitelt. Ha az időkeretek lehetővé teszik, mutassuk be a táblázatkezelő programok által biztosított adatbázis-kezelési lehetőségeket is. Ezzel elő tudjuk készíteni az adatbázis-kezelés oktatását. A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati feladatot célszerű megoldatni. A gyakorlati feladat kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a feladat megoldása ne okozzon szakmai problémát a tanulóknak. Az ECDL példatár sok feladata ugyanis éppen a szükséges szakmai (általában pénzügyi) előismeretek hiánya miatt okoz nehézséget. A szöveges feladat alapján a tanulóknak meg kell tudniuk

tervezni a táblázatot, és az összefüggéseket megfelelő diagramban meg kell tudniuk jeleníteni. 9.16 Könyvtárhasználat A témakör segítséget nyújt a középiskolai könyvtár tér- és állomány-szerkezetében való eligazodáshoz. A könyvtári rend megismertetéséhez hasznos adalékokat szolgáltathat más könyvtárak tanulmányi kirándulás keretében való megtekintése. Fordítsunk gondot a könyvtártípusok, a könyvtári rendszer 45 megismertetésére. Mutassuk be a tanulóknak az alapvető (nyomtatott és nem nyomtatott) dokumentumtípusokat. Ismertessük meg a tanulókkal a tájékoztató eszközök (kézikönyvtár, katalógusok, számítógépes könyvtári adatbázisok) használatát! Az általános iskola 6.-8 osztályában a tanulók már megismerkedtek a raktári renddel, a szakrend fogalmával, az alapvető dokumentumtípusokkal, és a betűrendes katalógus használatával. Ismerik a könyvtártípusokat, tudják használni a kézikönyvtárat.

Tanulták a tárgyi katalógusok (szakkatalógus, tárgyszó katalógus) használatát. Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a még nem tanult anyagrészekkel foglalkozzunk. A kis és a nagy általános iskolákból, a falusi és a városi iskolákból érkező tanulóknak várhatóan lényegesen eltérő könyvtárhasználati tapasztalatai lesznek. Mutassuk be középiskolai könyvtárunk sajátosságait! Adjunk a tanulóknak egyéni információ-keresési feladatokat! Ezek megoldásához használjanak fel hagyományos és számítógépes könyvtári segédeszközöket! A témakör feldolgozásánál ne elégedjünk meg a középiskolai könyvtár által nyújtott lehetőségekkel, a középiskolai könyvtáraknak ugyanis feltehetően még nincsen számítógépes katalógusa. Az Internet a könyvtári szolgáltatások széles lehetőségét nyújtja, számítógépes on-line könyvtári adatbázisok érhetők el a segítségével.

Ismertessük meg a tanulókkal az OPAC (Open Architecture Catalogue) fogalmát! Mutassuk be nekik a fontosabb hazai könyvtári adatbázisok elérésének módját! Ezzel előkészítjük a könyvtárhasználat 10. évfolyamos tananyagának elsajátítását A témakör elsajátításának ellenőrzésére hagyományos, vagy számítógépes katalógus felhasználását igénylő gyakorlati feladatot célszerű megoldatni a könyvtárhasználat köréből. 9.2 A 10 évfolyam anyaga 9.21 Az informatika alapjai A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókkal az analóg és a digitális jelek különbözőségét, az analóg jelek digitalizálását, a különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítását, a logikai alapműveleteket és a számítógépes irányítás formáit. Mutassuk meg a gyakorlatban a tanulóknak azt, hogyan lehet analóg jeleket digitalizálni, hogyan lehet a logikai alapműveleteket gyakorlati feladatok megoldásában használni. Az

általános iskola 6.-7 osztályában a tanulók már megismerkedtek a jelek típusaival és átvitelével, az adatmennyiség fogalmával és a számítástechnika alkalmazási lehetőségeivel. Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a még nem tanult anyagrészekkel foglalkozzunk. Ismertessük az analóg jelek digitalizálásának lehetőségeit és problémáit A digitalizált jelek tömörítésével csak vázlatos formában foglalkozzunk. A témakörben lehetőség nyílik a scanner, a digitalizáló tábla és a hangrögzítő használatának megismertetésére is. A mozgófilmek digitalizálásának gyakorlati bemutatásával annak eszköz- és időigényessége miatt tanórán nem (legfeljebb szakkörön) célszerű foglalkozni. Fordítsunk gondot a logikai alapműveletek oktatására, ismertessük meg a tanulókat az igazság-táblák használatával. Követeljük meg a logikai alapműveletek igazság-tábláinak önálló

felírását! A logikai műveletek oktatásánál mutassunk rá az elektronika és a programozás területén kínálkozó alkalmazási lehetőségekre. A témakör előkészíti az informatika tantárgy „Algoritmusok és adatok” című fejezetének tanulmányozását. A témakör elsajátításának ellenőrzésére feladatlapot célszerű használni. A feladatlapon a logikai alapműveletek és igazság-tábláik is szerepeljenek. 46 9.22 Az operációs rendszer használata A témakör feldolgozása során ismertessük meg a tanulókat a számítógépes programok installációjával, a regisztráció folyamatával, illetve az adatállományok konverziós lehetőségeivel. Az általános iskola 6.-7 osztályában a tanulók már megismerkedtek az operációs rendszer használatának alapjaival. Tudnak háttértárolót, könyvtárakat és állományokat kezelni, képesek DOS és Windows alapú környezetben futtatható állományokat indítani. Ismerik a személyi

számítógép fontosabb perifériáit A 9 évfolyamon módjuk volt az állományműveletek használatát alaposan begyakorolni DOS és Windows alatt egyaránt. Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után elsősorban a telepítés és a regisztráció folyamatával, illetve az adatállományok konverziójával foglalkozzunk. Ismertessük meg a tanulókat a DOS és a Windows telepítésével. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a „Plug and Play” technológia csak a Windows 9x által ismert hardver termékek esetén működik, más eszközök telepítéséhez gyári szoftverre van szükség. Fordítsunk gondot arra, hogy a tanulók DOS és Windows alatt is képesek legyenek programokat telepíteni. Ismertessük meg a tanulókat a telepítés különböző változataival, különös tekintettel a tömörített programok telepítésére. A hagyományos regisztráció mellett ismertessük meg a tanulókkal az on-line regisztráció folyamatát is.

Ügyeljünk arra, hogy a tanulók önállóan tudjanak telepíteni egy új alkalmazást az általuk használt környezetben, be tudják állítani a hardver környezet jellemzőit, és tudják módosítani a nyomtató tulajdonságait. Gyakoroltassuk velük a telepítés folyamatát. Hívjuk fel a figyelmüket a szokásos, az egyéni és a teljes telepítés közötti különbségekre (különös tekintettel a konverziós állományok telepítésére). A témakör elsajátítását gyakorlati telepítési, illetve hardver környezet beállítási feladatok végrehajtásával célszerű ellenőrizni. Ha a rendelkezésre álló számítógépek működési sebessége, illetve a telepíthető szoftver-adathordozók (mágneslemezek, CD-ROM-ok) példányszáma ezt nem teszi lehetővé, akkor a telepítés helyett feladatlapos ellenőrzéssel kell beérnünk. Ez utóbbi esetben különös gonddal kell eljárnunk, hiszen a feladatok összeállításánál validitási problémákkal

kerülhetünk szembe (vajon tényleg azt mérik-e az általunk összeállított feladatok, amit mérni akarunk). Itt ugyanis nem emlékezetbeli teljesítményeket, hanem a gyakorlati alkalmazásra való képességet kell vizsgálnunk. 9.23 Algoritmusok és adatok A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat az egyszerű és az összetett adatok kezelésével, a feladatmegoldáshoz megfelelő adattípus kiválasztásával, egyszerű algoritmusok pontos megfogalmazásának és számítógépen való megvalósításának lehetőségeivel, valamint az alapvető információ-feldolgozási algoritmusok alkalmazásával. Az általános iskola 6.-8 osztályában a tanulók már megismerkedtek egyszerű algoritmusok készítésével, algoritmus-leíró nyelven való leírásával. Ismerik a szekvenciális és a feltételes vezérlés, valamint a ciklus fogalmát. Megismerkedtek a Logo programozási nyelv elemeivel Használták a Logo fejlesztő rendszerek valamelyik változatát.

Ebből következően tisztában vannak a programkészítés menetével, tudják, hogy a program alprogramokból építhető fel. Tudnak egyszerű Logo programokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudnak a teknőc-grafika felhasználásával egyszerű ábrákat készíteni Találkozhattak már a rekurzió fogalmával is (például a polispirál rajzolása során). Ismerik a lépésenkénti finomítás elvét, az elemi és az összetett adat, az egész és a valós számok, valamint az adatsorozat fogalmát. Tudnak egyszerű algoritmusokat készíteni. Természetesen az általános iskolák eltérő hardver és szoftver feltételei, és az informatikát tanító tanárok programozói gyakorlottságának különbözősége miatt a tanulók előképzettségében lényeges eltérésekre számíthatunk. 47 Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után először az algoritmus fogalmával, leírásának lehetőségeivel (folyamatábra, struktogram,

algoritmus leíró nyelv) célszerű foglalkoznunk. Tekintsük át a programkészítés lépéseit: a strukturált problémamegoldás menetét és a program elkészítésének folyamatát. Vezessük be a tanulókat a programozásba egy strukturált programozási nyelv felhasználásával. Esetünkben erre a célra elterjedtsége és fejlesztő rendszerének kezelhetősége miatt a Turbo Pascal programnyelvet célszerű felhasználni. Természetesen egy Logo alapú fejlesztő rendszer további használata is elképzelhető. Ennek során tekintsük át a programozási alapfogalmakat, az elágazások és a ciklusok kezelését, valamint a tömbök, a rekordok és az alprogramok használatát. Ezt követően a strukturált programozás hasznosságával, elvi alapjaival kell megismertetnünk a tanulókat. Példák segítségével mutassuk be a strukturált programok készítésének előnyeit. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az adott strukturált programozási nyelv itt csak eszköz a

programozás alapjainak oktatásához. Ebből következően csak annyit célszerű megtanítani belőle, amennyi feltétlenül szükséges a programozási példák megértéséhez, egyszerűbb programok önálló elkészítéséhez. A témakör feldolgozása során készítsük el az alapvető rendező algoritmusok programjait (a számítógépek egyik legfontosabb feladata a rendezés) és tanítsuk meg a tanulókat ezek alprogramként való önálló használatára. A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati programozási feladatot célszerű kitűzni. Egyszerű algoritmusokat valósíttassunk meg a kiválasztott strukturált programozási nyelv és fejlesztő környezet segítségével. 9.24 Dokumentumkészítés számítógéppel A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókkal a számítógépes prezentáció készítésének menetét, az önálló multimédia bemutató elkészítését és vetítését, valamint a saját weblap készítésével

kapcsolatos tudnivalókat (szöveg, kép, és ugrópont bevitele, formázási lehetőségek). Az általános iskolában és a 9. évfolyamon a tanulók már megismerkedtek a számítógépes dokumentumkészítés alapjaival. Tudnak szöveget formázni, képeket, objektumokat és táblázatokat beilleszteni, tabulátorokat és felsorolásokat használni. Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után először a számítógépes prezentáció elvi alapjaival célszerű foglalkozni. Ismertessük meg a tanulókat a színek szerepével a képalkotásban (ezen belül az additív és a szubtraktív színkeveréssel, valamint a színek mérésével). Foglalkozzunk a képek digitális tárolásával és feldolgozásával (bittérképes és vektorgrafikus ábrák), valamint a kép-és filmfájlok leggyakoribb formátumaival. Ezt követően tárgyalhatjuk a rajzkészítés lehetőségeit, majd a bemutató készítés alapjait (a bemutató készítés lépéseit, a

diatervezés szabályait). A számítógépes prezentáció készítésének gyakorlati vonatkozásait konkrét szoftverek felhasználásával oktassuk (ilyen például az MS Powerpoint). Ezt követően kerülhet sor a weblap készítésének oktatására A tanulókat ismertessük meg a HTML nyelv aktuális változatának alapjaival. Erre még akkor is szükségük lehet, ha nem közvetlenül HTML-ben, hanem például MS Word-ben dolgoznak. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy az MS Word formázási lehetőségei közül melyek azok, amelyek megmaradnak a HTML formátumra való konverzió során, és melyek azok, amelyek elvesznek Említsük meg azt is, hogy a különböző WWW értelmező programok a szabványosítás hiányában eltérő HTML részhalmazokat valósítanak meg, így eltérő lehet a megjelenítés is. Emellett a különböző WWW böngészö programok még a hibákra sem egyformán érzékenyek. Az MS Internet Explorer például elnézőbben kezeli a hiányzó

záró tag-eket, mint a Netscape Navigator. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra is, hogy a WWW értelmező programok a későbbi, újabb verziókra való tekintettel a számukra ismeretlen HTML utasításokat egyszerűen átlépik, így a hibák általában nem ott jelentkeznek, ahol valójában vannak. A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati feladatokat célszerű kitűzni. A tanulók legyenek képesek néhány diából álló bemutatót, illetve egyszerű weblapot készíteni a rendelkezésre álló szoftverek segítségével. 48 9.25 Adatbázis-kezelés A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat az adatbázis alapfogalmakkal, az adatbázisokkal szembeni követelményekkel, az adatbázis műveletekkel, az adatbázis védelmével és a hozzáférési jogosultságokkal kapcsolatos tudnivalókkal. Az általános iskola 6.-7 osztályában a tanulók már megismerkedtek a táblázatkezelés alapjaival Ehhez kapcsolódóan végeztek egyszerű

adatbázis-kezelési feladatokat is, ugyanis keresést végeztek meglevő adatbázisban. A 9 évfolyamon tovább folytatták a táblázatkezelés tanulmányozását, és a rendelkezésre álló időkeretektől függően megismerhették a táblázatkezelő programmal elvégezhető adatbázis műveleteket is. Ennek megfelelően a korábban a táblázatkezelésből tanultak szükséges mélységű ismétlése-rendszerezése után az adatbázis alapfogalmak biztos használatának kialakítására kell törekednünk (adatállomány, rekord, mező, redundancia). Ismertessük meg a tanulókat az alapvető adatbázis-szerkezetekkel (hierarchikus, hálós és relációs). Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy ezek közül a relációs adatbázisokkal fogunk bővebben foglalkozni. Ezt követően ismertessük az adatbázis-kezelők feladatait A konkrét adatkezelési feladatok végrehajtásához az MS Access adatbázis-kezelő szoftver használatát javasoljuk. A tanulókkal el kell

sajátíttatnunk egy relációs adatbázis alapszintű kezelését Tudniuk kell adatokat módosítani, törölni, adatbázist rendezni, keresési és lekérdezési feladatokat végrehajtani, és adatbázist karbantartani. A szűkös időkeretből következően nagyon gyakorlatias tárgyalásmódra van szükség. A tanórán megoldott próbagyakorlatokhoz az ECDL példatár anyagát felhasználva készíthetünk munkalapokat. A feladatok elkészítése során ügyeljünk arra, hogy az adatok ne idejét múltak legyenek Az elavult feladatok a tanulókból kritikai megjegyzéseket váltanak ki, és nem motiválják őket a feladatok megoldására. A kritikai megjegyzések kezelése pedig az oktatásról vonja el a tanár figyelmét A témakör elsajátításának ellenőrzésére oldassunk meg egyszerű, relációs adatbázis kezelésével kapcsolatos gyakorlati feladatot. 9.26 Könyvtárhasználat A témakör szerepe az, hogy megismertesse a tanulókat a könyvtári és egyéb

információs rendszerekkel, a közhasznú tájékozódás forrásaival és eszközeivel (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok, stb.), valamint a bibliográfia (rejtett, illetve ajánló bibliográfia) használatával Az általános iskolában tanulók már megismerkedtek a könyvtárhasználat alapjaival. A 9 évfolyamon már foglalkoztak az alapvető tájékoztató eszközökkel (kézikönyvtár, katalógusok, információkereső nyelvek, számítógépes könyvtári adatbázisok). Ennek megfelelően a szükséges mélységű ismétlés-rendszerezés után az információ-keresés gyakorlati alkalmazására kell a helyezni a hangsúlyt. A tanulóknak tudniuk kell keresést végezni a hagyományos és a számítógépes könyvtári adatbázisokban. A megtalált forrásokról tudniuk kell előírt formátumú irodalomjegyzéket készíteni. Ismerniük kell a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit Tisztában kell lenniük a

hivatkozások megadásának különböző módozataival (hivatkozásjegyzék, lábjegyzet, stb.) Tudják, hogyan kell könyvre, folyóirat-cikkre, és Internet forrásra hivatkozni. Gyakorlatot kell szerezniük a közhasznú információs források kezelésében. 49 A gyakorlás érdekében adjunk ki irodalomkutatási, irodalomjegyzék készítésével egybekötött gyakorlati feladatot, valamint a MATÁV és a MÁV honlapjához kapcsolódó gyakorlati keresési feladatokat. Ezeket részben a tanórán, részben tanórán kívül oldhatják meg a tanulók. A témakör elsajátításának ellenőrzésére gyakorlati információ-keresési feladatokat célszerű kiadni. Készíttessünk a tanulókkal irodalomjegyzéket, kerestessünk velük információkat az elektronikus menetrendben és telefonkönyvben. HIVATKOZÁSJEGYZÉK 1. Ács Pál (szerk): A matematika tanítása, Tankönyvkiadó, Budapest, 1979, 11 old 2. Veidner János: A fizika tanítása, Tankönyvkiadó, Budapest,

1976, 5-8 old 3. Hebenstreit, J: The use of informatics in education, present situation, trends and perspectives, Unesco, Paris, 1986. 4. Informatics and education: a first survey of the state of the art in 43 countries, Unesco, Paris, 1986 5. ERIC Thesaurus, 1982-1992, CD-ROM kiadás 6. Az informatika szakmacsoport tanterve, (munkaanyag), Képzési célok MüM, Budapest, 1993, oldalszám nélkül. 7. Az informatika szakmacsoport tanterve, (munkaanyag), Az informatika szakmacsoport célja és követelményei, MüM, Budapest, 1993, 9. old 8. Az informatika szakmacsoport tanterve, (munkaanyag), Az első évfolyam célja és követelményei, MüM, Budapest, 1993, 11. old 9. Az informatika szakmacsoport tanterve, (munkaanyag), Az informatika tárgy célja és követelményei, (első évfolyam), MüM, Budapest, 1993, 12. old 10. Az informatika szakmacsoport tanterve, (munkaanyag), A második évfolyam célja és követelményei, MüM, Budapest, 1993, 32. old 11. Az informatika szakmacsoport

tanterve, (munkaanyag), Az informatika tárgy célja és követelményei, (második évfolyam), MüM, Budapest, 1993, 34. old 12. Nemzeti alaptanterv, MKM, Budapest, 1995, 208 old 13. Nemzeti alaptanterv, MKM, Budapest, 1995, 209-210 old 14. Nemzeti alaptanterv, MKM, Budapest, 1995, 215-216 old 15. A kerettantervi rendelet tervezete, OM, Budapest, 2000, 49 old 16. A kerettantervi rendelet tervezete, OM, Budapest, 2000, 49-50 old 17. A középfokú nevelés-oktatás kerettanterve II, (Szakközépiskola, szakiskola), Munkaanyag, OM, Budapest, 2000, 261. old 18. A középfokú nevelés-oktatás kerettanterve II, (Szakközépiskola, szakiskola), Munkaanyag, OM, Budapest, 2000, 261.-262 old 50 19. A középfokú nevelés-oktatás kerettanterve II, (Szakközépiskola, szakiskola), Munkaanyag, OM, Budapest, 2000, 262. old 20. A középfokú nevelés-oktatás kerettanterve II, (Szakközépiskola, szakiskola), Munkaanyag, OM, Budapest, 2000, 262.-264 old 21. Európai

számítógép-használói jogosítvány, Biztos út Európába(n), NJSZT, Budapest, 1999, 3 old 22. European Computer Driving Licence, The International Standard for Computer Users, ECDL Foundation, Dublin, é. n, 2 old 23. Európai számítógép-használói jogosítvány, Biztos út Európába(n), NJSZT, Budapest, 1999, 3 old 24. European Computer Driving Licence, The International Standard for Computer Users, ECDL Foundation, Dublin, é. n, 3 old 25. A számítógép-kezelő (használó) szakképesítés központi programja, MKM, Budapest, 1998, 11-12 old. 26. A számítógép-kezelő (használó) szakképesítés központi programja, MKM, Budapest, 1998, 12 old 27. A számítógép-kezelő (használó) szakképesítés központi programja, MKM, Budapest, 1998, 13-14 old. 28. A számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés központi programja, MKM, Budapest, 1998, 13.-14 old 29. A számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés központi programja, MKM,

Budapest, 1998, 14. old 30. A számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés központi programja, MKM, Budapest, 1998, 16. old 31. Az informatika szakmacsoport tanterve, (munkaanyag), Óraterv, MüM, Budapest, 1993, oldalszám nélkül. 32. A számítástechnikai programozó (multimédia) szak 2000-2001 tanévi óraterve, Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakközépiskola, Győr, 2000, munkaanyag), Óraterv MULTI-C-IS-00-01.xls 33. A középfokú nevelés-oktatás kerettanterve II (Szakközépiskola, szakiskola), (munkaanyag), OM, Budapest, 2000, 265.-266 old 34. A középfokú nevelés-oktatás kerettanterve II (Szakközépiskola, szakiskola), (munkaanyag), OM, Budapest, 2000, 268. old 35. A középfokú nevelés-oktatás kerettanterve II (Szakközépiskola, szakiskola), (munkaanyag), OM, Budapest, 2000, 296. old 36. A középfokú nevelés-oktatás kerettanterve II (Szakközépiskola, szakiskola), (munkaanyag), OM, Budapest, 2000, 297. old 37. A

számítógép-kezelő (használó) szakképesítés központi programja, MKM, Budapest, 1998, 14 old 51 38. A számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés központi programja, MKM, Budapest, 1998, 14. old 39. Nyéki Lajos: A vasútforgalmi ismeretek tanításának módszertana II, (segédlet), SZIF, Győr, 1983, 1819 old 40. Nyéki Lajos: Neveléselmélet, (jegyzet), SZIF, Győr, 1997, 73-74 old 41. Nyéki Lajos: Neveléselmélet, (jegyzet), SZIF, Győr, 1997, 126-128 old 42. A szakmai informatika tantárgy tanmenete (9 A osztály), kézirat, Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakközépiskola, Győr, 1999. 43. Dancsó Tünde: Számítástechnika 13-14 éveseknek, Az ált iskola 8 oszt számítástechnika tantárgyának tanmenete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998, Internet melléklet, http://www.muszakikiadohu/ 44. Horváth Tibor - Kiss Marietta: Turbo Pascal 70, tanmenet , Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997, Internet melléklet,

ftp://ftp.ntkhu/pub/mellekletek/pascal70exe 45. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterve (munkaanyag), OM, Budapest, 2000, 195 old 52 A FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Az alapfokú nevelés és oktatás kerettanterve, Munkaanyag, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000 2. Ács Pál (szerk): A matematika tanítása, Tankönyvkiadó, Budapest, 1979 3. Badgett, Tom & Sandler, Corey: Creating multimedia on your computer, John Wiley & Sons Inc, New York, 1993. 4. Bakonyi Géza és mások: Korongba zárt gondolatok, ComputerBooks, Budapest, 1994 5. Balogh László: Számítástechnikai alapismeretek, LICIUM – ART Kiadó, Debrecen, 2000 6. Bálint Dezső: Adatbázis-kezelés, Talentum, Budapest, 1996 7. Bálint Dezső – Varga Gábor: Hálózati ismeretek, Talentum, Budapest, 1999 8. Bártfai Barnabás: Alapismeretek, Informatikai füzetek 1, BBS-E, Budapest, 1998 9. Bártfai Barnabás: Operációs rendszerek, Informatikai füzetek 2, BBS-E, Budapest, 1998 10. Bártfai Barnabás:

Kiegészítő ismeretek, Informatikai füzetek 3, BBS-E, Budapest, 1998 11. Bártfai Barnabás: Szövegszerkesztés, Informatikai füzetek 4, BBS-E, Budapest, 1998 12. Bártfai Barnabás: A szövegszerkesztés fortélyai, BBS-E, Budapest, 1999 13. Bártfai Barnabás: Táblázatkezelés, Informatikai füzetek 5, BBS-E, Budapest, 1998 14. Bártfai Barnabás- Budavári Oszkár: Adatbázis-kezelés, Informatikai füzetek 6, BBS-E, Budapest, 1998. 15. Bártfai Barnabás- Budavári Oszkár: Adatbázis-kezelés, BBS-E, Budapest, 1998 16. Bártfai Barnabás: Programozás, BBS-E, Budapest, 1998 17. Bognár Ibolya – Nagy Zoltán: Szövegszerkesztés, Talentum, Budapest, 1997 18. Békefi Zoltán: Táblázatkezelés, Talentum, Budapest, 1996 19. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek, Egy differenciális tanításelmélet vázlata, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. 20. Bodnár Ibolya – Nagy Zoltán: PC hálózatok és Internet, PC-START Stúdió, Budapest, 1998 21. Bodnár Ibolya

– Nagy Zoltán: Számítógépes prezentáció és grafika, PC-START Stúdió, Budapest, 1998. 22. Bodnár István - Kis Csaba – Krnács András: Számítástechnikai alapismeretek A, Az OKJ informatikai moduljai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. 23. Bódy Bence – Németh J András: A táblázatkezelés furfangjai, Novorg, Budapest, 1996 24. Buzás Gábor: Ipari számítástechnika és számítógépes automatizálás, Számítástechnikai alaplexikon III., Alaplap könyvek 11, Cédrus Kiadó, Budapest, 1993 25. Csórián Sándor: Számítógépes kommunikáció, Hálózatokról felhasználóknak és döntéshozóknak, Alaplap könyvek 10., Cédrus Kiadó, Budapest, 1993 26. Dancsó Tünde: Számítástechnika 13-14 éveseknek, Az ált iskola 8 oszt számítástechnika tantárgyának tanmenete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998. 27. European Computer Driving Licence, The International Standard for Computer Users, ECDL Foundation, Dublin, é. n 28. Európai

számítógép-használói jogosítvány, Biztos út Európába(n), NJSZT, Budapest, 1999 29. ERIC Thesaurus, 1982-1992, CD-ROM kiadás 53 30. Farmosi István - Kis János - Szegedi Imre: Víruslélektan, Alaplap könyvek 1, Cédrus Kiadó, Budapest, 1990. 31. Fekete István és társai: Bevezetés a mesterséges intellingenciába, LSI Oktatóközpont, Budapest, 1990 32. Fekete Sándorné: Windows 95, LSI Oktatóközpont, Budapest, 1996 33. Floyd, Steve: The IBM multimedia handbook, Complete guide to hardware and software applications, Brady Publishing, New York, 1991. 34. Futó Iván (szerk): Mesterséges intelligencia, Aula Kiadó, Budapest, 1999 35. Gerő Judit: MS Excel for Windows 40, Magyar nyelvű változat, Tanfolyami tananyag, ComputerBooks, Budapest, 1994. 36. Gerő Judit, Reich Gábor: MS Word for Windows 20, Magyar nyelvű változat, ComputerBooks, Budapest, 1994. 37. Hebenstreit, J: The use of informatics in education, present situation, trends and perspectives,

Unesco, Paris, 1986. 38. Horváth Imre (összeáll): CAD technológiai füzetek 1. A tervezési technológiák fejlődése és alkalmazási gyakorlata 2. A CAD numerikus módszerei 3. A CAD hatása az emberre és a vállalatra 4. A geometria modellezése és szemléltetése 5. A CAD hardver erőforrásai 39. OMIKK, Budapest, 1988 40. Horváth Tibor - Kiss Marietta: Turbo Pascal 70, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 41. Informatics and education: a first survey of the state of the art, Unesco, Paris, 1986 42. Az informatika szakmacsoport óraterve, (munkaanyag), MüM, Budapest, 1993 43. Az informatika szakmacsoport tanterve, (munkaanyag), MüM, Budapest, 1993 44. Jamsa, Kris: Instant multimedia for Windows 31, John Wiley & Sons Inc, New York, 1993 45. Jensen, K - Wirth, N: A Pascal programozási nyelv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988 46. Jodál Endre: Adatkommunikáció és számítógép-hálózatok, Alaplexikon II, Cédrus Kiadó, Budapest, 1992. 47. Jodál Endre:

Általános fogalmak, Számítástechnikai alaplexikon I, Alaplap könyvek 5, Cédrus Kiadó, Budapest, 1993. 48. Jodál Endre: Informatikai alapszókincs, Angol-magyar szótár, Alaplap könyvek 9, Cédrus Kiadó, Budapest, 1993. 49. Jodál Endre: Mesterséges intelligencia, Számítástechnikai alaplexikon IV, Alaplap könyvek 12, Cédrus Kiadó, Budapest, 1993. 50. Kis Csaba – Molnár Mátyás: Prezentáció és grafika, Az OKJ informatikai moduljai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. 51. Kis Csaba – Krnács András: Szövegszerkesztési ismeretek A, Az OKJ informatikai moduljai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. 52. Kis János - Szegedi Imre: Új víruslélektan, Alaplap könyvek 3, Cédrus Kiadó, Budapest, 1991 53. Kis János - Szegedi Imre: Vírushatározó, Alaplap könyvek 4, Cédrus Kiadó, Budapest, 1992 54 54. Kiss Zoltán és mások:MS-DOS 6, 62 kiegészítés felhasználói szemmel, Computerbooks, Budapest, 1994. 55. Kovácsné Cohner Judit: Magyar

Windows 31, ComputerBooks, Budapest, 1994 56. Kovácsné Cohner Judit – Osváth Miklós – G Nagy János: Office 97, Computerbooks, Budapest, 1999. 57. A kerettantervi rendelet tervezete, Munkaanyag, OM, Budapest, 2000 58. A középfokú nevelés és oktatás kerettanterve I (Gimnázium), Munkaanyag, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000. 59. A középfokú nevelés és oktatás kerettanterve II (Szakközépiskola, szakiskola), Munkaanyag, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000. 60. Knuth, D E: A számítógép-programozás művészete 1, Alapvető algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987. 61. Knuth, D E: A számítógép-programozás művészete 2, Szeminumerikus algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987. 62. Knuth, D E: A számítógép-programozás művészete 3, Keresés és rendezés 63. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988 64. Krnács András - Kis Csaba: Táblázatkezelési ismeretek A, Az OKJ informatikai moduljai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

1999. 65. Lángos István: Bevezetés az IBM PC XT/AT DOS-ba, Novotrade, Budapest, 1989 66. Marton László: Bevezetés a Pascal nyelvű programozásba, (Turbo Pascal 70 verzió), Novadat Bt, Győr, 1994. 67. Marton László és mások: Bevezetés a programozásba, Novadat Bt Győr, 1993 68. Marton László és mások: Bevezetés a számítástechnikába, INFO-NET, Győr, 1992 69. Miklósi Viktor: Word 97 I-II, Cserkő & Cesare, Budapest, én 70. Moto-oka, T - Kitsuregawa, M: Az ötödik generációs számítógép, A japán kihívás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987. 71. Nagy Gábor: Tömör gyönyör, Avagy a tömörítés magasiskolája DOS alatt működő PC-ken, Alaplap könyvek 2, Cédrus Kiadó, Budapest, 1991. 72. Nagy Sándor: Az oktatáselmélet alapkérdései, Tankönyvkiadó, Budapest, 1981 73. Nyéki Lajos - Nagy Tamás: Turbo BASIC, LSI Oktatóközpont, Budapest, 1991 74. Nyéki Lajos: Neveléselmélet, Főiskolai jegyzet, SZIF – UNIVERSITAS Kft, Győr, 1997

75. Nyéki Lajos: A pedagógia alapjai – Neveléselmélet, (segédlet), SZIF, Győr, 1992 76. Nyéki Lajos: A számítógépek pedagógiai alkalmazása, (segédlet), SZIKTMF, Győr, 1986 77. Nyéki Lajos: A vasútforgalmi ismeretek tanításának módszertana I, (segédlet), SZIF, Győr, 1983 78. Nyéki Lajos: A vasútforgalmi ismeretek tanításának módszertana II, (segédlet), SZIF, Győr, 1983 79. Quittner Pál: Adatbázis-kezelés a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993 80. Sági Gábor – Molnár Csaba: Programozás, Informatikai füzetek 7, BBS-E, Budapest, 1998 81. Simon András: Adatbázis-kezelési ismeretek A, Az OKJ informatikai moduljai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. 82. Simons, G L: Szakértői rendszerek és mikrók, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987 83. Stern, N & Stern, R A: Turbo BASIC, John Wiley & Sons Inc, New York, 1989 55 84. Szabó Zsolt: Feladatgyűjtemény a táblázatkezeléshez A, Az OKJ informatikai moduljai, Műszaki

Könyvkiadó, Budapest, 1999. 85. A számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképzés központi programja, MKM, Budapest, 1998 86. A számítógép-kezelő (-használó) szakképzés központi programja, MKM, Budapest, 1998 87. Szíjártó Miklós (szerk): A számítástechnika alapjai, Novadat, Győr, 1999 88. Szlávi Péter - Zsakó László: Módszeres programozás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986 89. Tóth Dezső: Multimédia mikroszámítógépes környezetben, LSI Oktatóközpont, Budapest, 1997 90. Váradi Zsolt: Feladatgyűjtemény a táblázatkezeléshez A, Az OKJ informatikai moduljai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. 91. Veidner János: A fizika tanítása, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976 92. Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége – számítógéppel, Osiris Kiadó, Budapest, 1999 56