Kommunikáció | Tanulmányok, esszék » Vizuális elmélet, vizuális tervezés

Vizuális elmélet, vizuális tervezés modulfüzet Verzió: 1.0 1. oldal 1 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Színelmélet A vizuális kommunikáció egyik legfontosabb eszköze a szín, ami természetesen önmagában még nem kommunikatív. Hiszen a szín hatása és jelentése csak egy tágabb eszközrendszerben válik értelmezhetővé Például a forma, a tér, vagy a kontextus viszonylatában. Ahhoz, hogy a színeket hatékonyan tudjuk alkalmazni a hétköznapi kommunikációban vagy művészetben, meg kell tanulni bizonyos törvényszerűségeket és konvenciókat A színek keverése például köztudottan szabályokon alapul, de a színek hatékony és megfelelő használata is valamilyen esztétikai, pszichológiai, fiziológiai törvényszerűségen alapul. Továbbá vannak olyan konvenciók, amelyek ismerete hiányában a

színek jelentése nem egyértelmű, vagy félreérthető. Elég csak a gyász színének szimbólumára gondolnunk. Európában a gyász meghatározó színe a fekete, ugyanakkor Indiában a fehér. Kontextus példára hivatkozva, érdekes megemlíteni, hogy ugyanaz a szín (vörös), jelentheti szerelmet, forradalmat, az erőszakot attól függően, hogy milyen összefüggés rendszerben reprezentálódik. Az előbb említett néhány kiragadott példa, remélhetőleg rávilágított arra, hogy színeknek a használata nem véletlenszerűségeken alapul. Szabályai vannak és azok megtanulhatók Meggyőződéssel állítható, hogy nagyrészt minden átlagképességekkel rendelkező ember is. Természetesen vannak olyan személyiségek, akik az átlagtól eltérő adottságokkal bírnak, és ők magasabb művészi színvonalon tudnak bánni a színekkel. Gyakorlással a színérzékenység, a tervezési képesség nagyban fejleszthető. Világunk, mely körbevesz minket egyre

színesebb. Tágabban értelmezve egyre több információ hat ránk, amely többek között színt is tartalmaz, illetve a színek közvetítésével jut el hozzánk. Ezek közé tartozik nevezetesen az internet képi világa, amely köztudottan egyre nagyobb szerepet kap az információ közvetítésben. Nem is olyan régen, még csak fekete-fehér monitorokon szerkesztettünk szöveget, képet, ábrákat stb. Ma már nemigen tudnánk boldogulni a színes monitorok nélkül. Egyszerűen rengeteg információ nem közvetíthető szín nélkül Vagy próbáljuk meg fekete fehér monitoron nézni a színes web oldalakat, azt tapasztaljuk, hogy bizonyos feliratok nehezen olvashatók, vagy legalábbis nem olyan gyorsan mint a színesen. A web odalak meghatározó sajátosságát, megkülönböztető jellegét többek azok színvilága határozza meg. Általában web oldalak tartalmi, szerkezeti összeállítása után az egyik legfontosabb lépés a színvilág megtervezése. Ezt nagy

vonalakban tartalomfüggő Egészen más színeket kell használni, ha egy óvodának, vagy egy bróker cégnek tervezünk. Ha figyelembe vesszük az óvódás korú gyermek színpreferenciáját, akkor a telített, köznapi kifejezéssel élve, élénk színeket kell választani. A bróker cégnél célszerű egy kicsit törtebb, vissza fogottabbak használata. Különböző kevert színek, színes szürke, egy-két meghatározó telített szín A befektető szereti ha a pénze biztos helyen, van. Ha bróker cég honlapja túlságosan tarka és hivalkodó, esetleg azt a benyomást kelti, hogy az üzletmenet ötletszerű és a befektetett összeg nincs biztonságban. Általában gazdag ember sem dicsekedik fölöslegesen a pénzével. Figyelembe véve viszont az óvoda, mint intézmény jellegét az élénk és esetleg sok színt tartalmazó honlap, kifejezi annak vidámságát az ott folyó pedagógiai változatosságát, stb. Természetesen hosszan sorolhatnánk a példákat, de ez

kettő is eléggé bizonyítja a szín jelentőségét. Ezek után lássuk mik azok a törvényszerűségek, amelyek figyelembevételével sikeresebbek lehetünk a színek alkalmazása során. A tudatos színhasználat egyik feltétele a színkontrasztok ismeretén alapul Természetesen vannak olyan szerencsés emberek, akik ösztönösen jól használják a következőkben ismertetett színkontrasztokat Ők vannak kevesebben, így még a művésznövendékek számára is kötelező stúdium a színkontrasztokon alapuló gyakorlatok végzése 3. oldal 3 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Színkontrasztok A színkontraszt két, vagy több szín egymás melletti ellentétén alapul. Ezeknek az ellentéteknek számos praktikus és művészi felhasználási lehetősége van. A szakirodalom hét színkontrasztot sorol fel, de általában

nem utal arra, hogy egyszerre egy színkontraszt még több más színkontraszt is lehet. Így az olvasóban az a rossz beidegződés alakulhat ki, hogy a színkontrasztok minden esetben külön egymástól függetlenül létező megjelenési formát mutatnak. Például a komplementer kontraszt minden esetben hideg-meleg kontraszt is , de nem minden hideg-meleg kontraszt komplementer kontraszt. A kontrasztok megkülönböztetése és különválasztása ugyanakkor indokolt, mert rendszerezi a színek egymáshoz való viszonyát Magábanvaló, vagy más néven alapszín kontraszt A hét színkontraszt közül ez a legegyszerűbb, mert létrehozásához a színeket tisztán, szinte keveretlenül használhatjuk. Előállításukhoz legalább három egymástól határozottan különböző telített szín szükséges Ezeket a színkörön találhatjuk meg amelyeket az alapszínek keveréséből hozhatunk létre. Nem jön létre a jellegzetes kontraszt hatás abban az esetben, ha csupán a

színkörön közvetlenül egymás melletti színeket ( sárga, narancssárga, vöröses- narancs) helyezzük egymás mellé, ilyen esetben nem az ellentétek kapnak hangsúlyt, hanem inkább a azonosságok. A három alapszín egymás mellet erőteljes kontrasztot eredményez A színkör másodlagos kevert színei, a narancs-zöld - ibolya már kevésbé 4. oldal 4 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Tizenkéttagú színkör Alapszínkontraszton alapuló színkompozíció 5. oldal 5 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ A folytonos színkört, a fő és mellékszíneket, és komplementer színpárokat bemutató ábra 6. oldal 6 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ

˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ A színgömb 7. oldal 7 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Alapszínkontraszt példák Az ellentétek a fekete és fehér szín bevonásával még inkább fokozhatók. Alkalmazásuk leginkább a gyerekeknek szánt kiadványokon (mesekönyv, gyermek folyóirat), gyermekjátékok és más fogyasztási cikkek csomagolásain találkozhatunk velük. Természetesen használatuk nem korosztály specifikus Alkalmazásuk segítségével erőteljes figyelemfelhívást tudunk elérni, ezért például a reklám majdnem minden területén láthatunk példákat. Expresszív hatásuk miatt a festészetben is gyakorta alkalmazzák a művészek Keresztes Dóra: Mesekönyv illusztrációk Ez a kontraszt egy időben

lehet hideg-meleg, mennyiségi, komplementer és részben minőségi kontraszt is.Web lap példa! 8. oldal 8 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Alapszínkontraszton alapuló színkompozíciók Főiskolai hallgatói munka 9. oldal 9 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Az alapszínkontrasztra épülő weboldalak 10. oldal 10 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Fény-árnyék vagy sötét-világos kontraszt A kontraszt a szín világos és sötét árnyalat különbségén alapul. Itt említést kell tennünk arról is, miként

lehetséges a színek különböző világossági fokozatait létrehozni. A színek világosításához leggyakrabban a fehér színt használjuk. Ezt a színek derítésének nevezzük A sötétítéshez viszont a feketét Mindkét esetben a szín veszít a telítettségéből, és minél többet keverve színhez a szín egyre jobban elveszíti színerejét. A színek sötét és világossági fokozatainak előállításához különböző szürkéket is használhatunk. Ennek a kontrasztnak a használatával az erőteljes sötét és világos ellentétek alkalmazására, illetve differenciált és sok árnyalatra épülő kontraszthatások is elérhetők. Tónus átmenetek és közelálló skálaszerű színalkalmazások segítségével, harmonikus, kiegyensúlyozott alkalmazásokra van lehetőség Victor Vasarely: Arcturus A sötét-világos ellentét alapja egyrészt a semleges színek tónuslépcsője, (fekete-szürke tónusok-fehér) amelynek két főpólusa a fekete és fehér;

másrészt a tarka színek saját sötétségi, ill. világossági értéke, amelynek két főpólusa a liláskék, ibolya (a legsötétebb), ill. a citromsárga (legvilágosabb) tarka színek E két pólus között helyezkedünk el az azonos sötétségű, ill. világosságú színpárok, mint pl a narancssárga-sárgászöld, vagy a cinóbervörös-krómoxid zöld vagy a bíbor-zöldeskék stb. 11. oldal 11 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ A színek tónusfokozatai A fehér-fekete, ill. a semleges szürke karakter nélküli indifferens szín, a fehéret és a szürke tónusokat viszont a színkontrasztok (hideg-meleg, komplementer, minőségi stb) egyidejű szimultán hatása kiválasztott szín kiegészítő értéke fele tolja. A sötét-világos ellentéten alapuló kompozíció viszonylag kis számú, 2-4 főértékre épül;

ezenkívül az ismétlődés a ritmusrend, valamint a pozitív-negatív formaviszony szempontjából jelentős arányellentétek is szintén fontos alakító tényezők lehetnek e kontraszthatással való összekapcsolódásuk révén. A sötét-világos kontraszt, mint említettük már, térbeli hatás kifejezésére is alkalmas. Érzékletes példáit találjuk a fény festőinek, pl. Leonardo, Le Nain Testvérek, Goya, Velazquez, Rembrandt, Watteau, az impreszszionisták stb alkotásai között Az így elért távlati hatás a képen sokszor bizonyos ellentmondást jelent a síkszerűség és a térbeliség vonatkozásában Ugyanis nem mindig az előtér a legintenzívebb a világosság szempontjából; ez gyakran csak bevezetést jelent, és a középtérben helyeződik a főjelenség, amelyet 2-3 (a képsíkkal párhuzamos) sík fényértékeinek kiemelésével, fokozásával valósítanak meg. A XX. század festészetében (Braque, Picasso, Juan Gris, Leger, a konstruktivisták

stb a sötétvilágos színellentétet inkább formák képzésére használják. 12. oldal 12 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Jan Vermeer van Delft: Fiatal lány arcképe Nagyszerű példája a sötét-világos kontraszt alkalmazásának 13. oldal 13 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Rembrandt: Idős nő arcképe Honlap sötét-világos kontrasztú színekkel 14. oldal 14 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Hideg-meleg kontraszt Az egyik leggyakrabban alkalmazott festői kontraszthatás leghidegebb pólusú a színkörnek a

zöldeskék (mangán-kék) és legmelegebb tarka szín a cinóbervörös. E színellentét optikai érzete hőmérsékleti érzéssel is társul; és az egyes színeket a szerint érezzük hidegnek vagy melegnek, hogy a kérdéses szín mennyi kék, vagy vörös tartalommal rendelkezik, azaz a színtestben milyen távolságra helyezkedik el a kék, ill. a vörös tarkaszínponthoz E színellentétet jellemezhetjük még árnyékos-napos, légies-földszerű, távoli-közeli, könnyű-nehéz stb. jelzőkkel is. Ezek a párosítások egyben rámutatnak e kontraszt gazdag kifejezési lehetőségeire is E festői hatás természetesen csak a hideg-meleg színek szimultán kapcsolata révén jöhet létre, mint ahogy a fekete látásához is a fehér egyidejű megjelenése, összehasonlítási lehetősége szükséges (ingerlés-gátlás kölcsönös indukciója). A hideg-meleg színek alkalmazásának gyakori példáit láthatjuk a web oldalakon. Kiváló eszköze lehet a

figyelemfelhívásnak. Általában a háttér és a minta, háttér és kép ellentéte ezen a kontraszton alapul Hideg árnyalatú háttér szín (kék) jól kiemeli a meleg színű képelemeket. Mint már említettük, ez a színellentét máshol is megjelenhet Történetesen ez a kontraszt az összes kontrasztban előfordulhat, kivéve a sötét-világos kontraszt olyan megjelenési formáját, ahol egy szín különböző árnyalatai szerepelnek. 15. oldal 15 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ A Danone cég weboldalán jól megfigyelhető a hideg meleg, mennyiségi és komplementer kontraszt alkalmazása A hideg-meleg színkontraszt festői alkalmazásának legszebb példái többek között a gótikus üvegablakok (pl. a chartres-i katedrális üvegablakai), amelyek a gótika arányrendjét váltják át az építészetből a

festészetbe; a téri konstrukciókból transzponálja át a szerkezetességet fénybe és színbe Igen gyakran alkalmazzák e színellentétet a reneszánsz festők (Leonardo, Michelangelo, Piero della Francesca stb.) is a színtávlat kifejezésre többek között, de igen gazdag variációs alkalmazását találjuk az impresszionista festők (Monet, „Londoni parlament”, Renoir Le moulin de la galette stb.) műveiben is Vagy a hideg-meleg színellentét derített és sötétített formáit alkalmazza Cézanne (Almák és narancsok c. képén), ill Picasso (Avignoni nők c kompozíciójában) is a képkonstrukció rendezésére a formák színbeli differenciálására, egyszerű felépítésére. A színek kompozíciós szerepére éppen Cézanne mutat rá festészetében, egyrészt a színek sötét-világos értékével, hideg-meleg ellentétével osztja, elválasztja a tárgyakat és a hátteret; majd a sötét-világos megosztott területeket a valőrök derített hideg-meleg

értékével kapcsolja, felületileg modulálja. Tehát a színkompozíció fogalmában az elválasztás és kapcsolás dialektikája egyidejűleg jelentkező tényezők 16. oldal 16 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Vincent van Gogh Varjak című képe, a hideg meleg kontraszt művészi alkalmazásának nagyszerű példája Kandinszkij: Improvizációk Hideg-meleg kontraszt 17. oldal 17 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Kiegészítő (komplementer) kontraszt A kiegészítő vagy komplementer színpárok,) a legnagyobb színellentétet képviselik, amelyek a színkörben diametriálisan (egymással átlósan szemben) helyezkednek el és (pigment vagy színezékanyag formájában)

összekeverve semleges szürkét adnak. Fiziológiailag, mint kiderült komplementer színellentét szerepet játszik a szimultán és az utókép kontraszt jelenlétében is. J Itten és P Klee harmóniáról szóló tanítása pedig (amelyet kritikai átértékeléssel részben elfogadhatunk), kiemeli a színellentét szerepét az egyensúlyi alaptörvény létrejöttében. Szerintük a helyes nagyságarány statikusan szilárd hatásképletet ad (a totális megvalósulása révén), azonban mindketten, Klee és Itten is hangsúlyozzák a klasszikus statikus hatás helyett a modern művészet dinamikus jellegét a színharmónia vonatkozásában. Ezt a dinamikus hatást segíti az is, ha az ellentét pároknak (mint a vörös-zöld, zöldeskék-narancssárga stb.) nemcsak fizikai azonosságát vizsgáljuk (mármint hogy a kivonó keverés során semleges szürkét adnak meghatározott nagyságarány esetén), hanem más különböző optikai tulajdonságaikat (mind pl. a

citromsárga és az ibolyakék világos-sötét ellentétet képez). Vagy lélektani tulajdonságaikat is, (mint a zöldeskék, narancssárga, hideg-meleg, a vörös-zöld komplementer pár egyúttal aktív-passzív tulajdonságú is). Az egyes kiegészítő szín pár nagyságrendi kiemelése, hangsúlyozása az egyensúlyi állapotot megszünteti és ilyenkor mindig a kiemelt szín expresszív hatása érvényesül elsősorban. 18. oldal 18 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Sok esetben az egyes képek kiegészítő kontraszt hatását a kiegészítő értékek kevert változatai, a közbenső és kiegyenlítő tónusaival, azok a fehér-fekete, ill. szürke fokozatok különböző sötét-világos értékeinek összekapcsolásával valósítják meg. Minthogy ezek mindkét kiegészítő szín párhoz kapcsolódnak, egy

színcsaládot alkotnak E keverékszínek gyakran nagyobb arányban szerepelnek, mint a tiszta színek (különösen a természetben gyakran találunk ilyen példákat különböző növényeknél és virágoknál). A fenti ábrán a sárga és az ibolya és a belőlük keverhető színes szürkék láthatók. Az utóbbiakból derítéssel, illetve sötétítéssel létrehozható szürkék és a két komplementer szín alkalmazásával harmonikus kompozíció hozható létre, úgy hogy a színek kontrasztja az olvashatóságot a betűk kiemelését is jól biztosítja. A kiegészítő kontraszt festői alkalmazásával találkozunk a reneszánsz festők alkotásaiban (Jan van Eyck: Mária koronázása, Pierro della Francesca: arezzói freskóján Salamon fogadja Sába királynőjét), éppen úgy, mint a pointilista festők, (pl. Seurat, Signac stb) vagy Cézanne (St Victoir hegy c képén), vagy akár Picasso számos alkotásán. 19. oldal 19 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ

iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ A vörös és zöld komplementer színekből keverhető szürkék és az azokból létrehozott grafikai kompozíció Bizonyos komplementer párok vizuálisan jól alkalmazhatóak, narancssárga-kék, sárga-ibolya. Ugyanakkor a zöld-vörös közelálló tónusértékük miatt kevésbé alkalmazhatóak olyan esetekben, ahol valamit erőteljesen ki szeretnénk emelni 20. oldal 20 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ A narancssárga és kék komplementer párból keverhető szürkék és az azokból létrehozott grafikai kompozíció. A színvariánsok, és a kompozíció nagyon sok formában létrehozható, amelynek száma és minősége csak az alkotóképességen,

képzelőerőn és kitartáson múlik. 21. oldal 21 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Színes szürkék keverése komplementer színekből Szimultán kontraszt A szimultán színellentét az egyidejűleg, egymás mellett elhelyezkedő színek egymásra való hatása (lásd e jelenség elektrofiziológiai magyarázatát, ill. a kontraszthatás szerepét a színlátás lélektani folyamatában) amely befolyásolja a két vagy több szín együttes megjelenését, érzékelését. E színkontraszt így lényegében tekintve minden színellentét mellett a kiegészítő színellentéttel mutat szoros összefüggést (pl. minden ellenszínét igyekszik létrehozni, azaz a semleges hátteret színesre tagolja) De két tarka szín között is létrejöhet szimultán ellentét, amikor a valóságot karakterét mindkét szín elveszti és

egy új, nem reális hatás (optikai csalódás) keletkezik (Ezért célszerű egy kompozíció színvázlatainak elkészítése során egymásmellé helyezni a felhasználandó színeket, nagyságrendi összefüggéseik általános megfogalmazása alapján.) Mint azonban említettük, a kontraszthatás elsősorban a színesség-színtelenség meghatározása szempontjából a legdöntőbb, amelynek határozott rendet kell teremteni a részletformák egymáshoz és a kompozíció egészéhez való viszonyában. Ezért a színellentét (mivel az egész kompozíció hangolását, hangulati, érzelmi hatását befolyásolja), tudatos tanulmányozása, megfigyelése a művészi gyakorlat során elengedhetetlenül szükséges. 22. oldal 22 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Fontos tudnunk, hogy milyen feltételek között jön létre a

szimultán hatás, s hogy hogyan hárítható el. Gyakran kerül az ember olyan színezési feladatok elé, amelyekben nem szabad szimultán kontraszthatásnak létrejönnie. Egy nyakkendőanyag-szövöde által gyártott több száz méter nyakkendőanyagot nem vett át a megrendelő, mert egy vörös alapra szőtt fekete csík nem feketének, hanem zöldnek hatott, s ezáltal az anyag nyugtalanná vált, vibrálni kezdett. Annyira erős volt ez a szimultán hatás, hogy az átvevő azt állította, a szövő fekete fonal helyett zöldet használt. Ha a szövő a szürkésfekete fonal helyett barnásfeketével dolgozik, megakadályozta volna a szimultán hatás létrejöttét, s elkerülhető lett volna a nagy anyagi veszteség E színbeli ellentét művészi alkalmazása a klasszikus történelmi példákban ugyanúgy felfedezhető Breughel, „Táj Ikarusz zuhanásával” és a modern festészet számtalan alkotásán (pl. Van Gogh „Esti kávéház terasza” E színellentét

kifejezési lehetőségeinek legizgalmasabb művészi kísérleteit, sík- és térbeli megfogalmazásait mutatják Victor Vasarely magyar származású festő művei is, Vasarely életművének jelentős részét e problémakör gyakorlati és művészetelméleti vizsgálatának szentelte. 23. oldal 23 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Szimultán hatás: a vörös alapon a szürke zöldes, a zöld alapon vöröses színűnek látszik 24. oldal 24 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Victor Vasarely: Zett A kép a vörös és zöld komplementer szín pár szimultán kontrasz hatásán alapuló kompozíció 25. oldal 25 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ

˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Vincent van Gogh: Arles-i kávéház terasza A szimultán és komplementer kontrasztban álló színek vibráló színhatást eredmményeznek 26. oldal 26 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Minőségi (kvalitás) kontraszt A „színkvalitás” fogalma alatt a színek tisztasági, telítettségi fokát értjük, így a minőségi színellentét a különböző világossági értékkel rendelkező, telített tarka színek kontrasztja (a kevert, derített vagy tompított értékkel). A tarka színek sugárzó, telített hatását négyféleképp változtathatjuk meg 1. A tiszta tarka színt keverhetjük fehérrel, a színkaraktert viszonylag a legtöbb szín okáig megőrzi, és fokozatosan

felvilágosodnak. 2. A tarka szín feketével való törése különösen az erősebb, saját világosságú színek, (mint a sárga, sárgászöld, narancssárga stb) esetében igen hamar a színjelleg megváltozását eredményezi és mindinkább elsötétülve megszünteti a színek sugárzó, világító erejét 3. A telített szín szürkével való keverése a tarka színeket mindinkább semlegesítik 4. Végül a tiszta színt letörhetjük a kiegészítő színek hozzáadása révén is a két szín között rokon tónusértékek különböző fokozatait nyerjük, középértékként a színegyensúlyi állapot eredményeként a semleges szürkét. E keverék színek fehérrel való keverése újabb „színes szürkék” létrejöttét eredményezi . 27. oldal 27 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Victor Vasarely:Ion-3

(minőségi kontraszt) „E színellentétből származó tompított-világító”, semleges színes optikai viszonylatok igen bonyolult téri, fény és lélektani hatások kifejezésére alkalmasak. A művészettörténet során alkalmazásának igen szép példáit találjuk, többek között pl. Matisse: „A zongora”, Paul Klee: „Halvarázslat”, vagy „Fuga vörösben” c képén. Számítógépes grafikai programok segítségével könnyedén létrehozhatunk színátmeneteket, amelyek egy szín minőségi különbözőségének folyamatos megjelenítésére alkalmas (felirat háttér színének kivilágosítása, a kép színtelítettségének megváltoztatása stb.) Ez a kontraszt színösszetételtől függően, még hideg-meleg, mennyiségi és sötét-világos ellentétet is mutathat. 28. oldal 28 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ

ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Moholy Nagy László: Kompozíció A 18. (minőségi kontraszt) 29. oldal 29 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Mennyiségi kontraszt A színek kiterjedésének, felületi nagyságának ellentéte, a nagy-kicsiny, a sok-kevés stb. fogalmának megfelelője, a nagyságrend pedig a felületméretek között kapcsolatok rendezését jelenti Ezt a rendteremtést segítheti a nagyságrendek egymáshoz való viszonyítása, a matematikai arányok alkalmazása , amely végül is az arányrendek létrejöttéhez vezet. Goethe szerint a sárga és ibolya 1: 3, a narancssárga és a kék 1:2 és a vörös és zöld 1:1 arányban eredményez kiegyensúlyozott szín összeállítást. Természetesen ezek a kifejezés , mondanivaló érdekében megváltoztathatóak Ennek eredményeként dinamikus

és figyelemfelkeltő kompozíciók hozhatók létre A mennyiségi kontraszt a színfelületek nagyságaránya, így egyrészt a kompozíció egésze szempontjából, másrészt a szimultán színellentét mellett, ez a színellentét is valamennyi más színkontraszthoz (mint a sötét-világos szín önkontraszt, hideg-meleg, kiegészítő stb.) kapcsolódó, igen lényeges hatástényező (amely a kontrasztláncolat mindenkori tagja). Ugyanis a színek nagyságarányának megváltoztatása a kompozíció, illetve egy adott színellentét optikai és lélektani hatását is változtathatja, fokozhatja vagy gyengítheti. Alkalmazásának szép példái többek között Breughel: „Táj Ikarusz zuhanásával”; P. Mondrian: „Kompozíció vörösben, sárgában és kékben” 30. oldal 30 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Piet

Mondrian: Kompozíció vörösben, sárgában és kékben (mennyiségi kontraszt) 31. oldal 31 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ A színek harmóniája Aki a színek harmóniájáról beszél, két vagy több szín közös hatását ítéli meg. A szubjektív színakkordokkal kapcsolatos tapasztalatok és kísérletek azt bizonyítják, hogy a harmónia és díszharmónia megítélésében az emberek véleménye eltérhet egymástól. A laikusok többnyire azokat a színösszeállításokat nevezik harmonikusaknak, amelyekben hasonló karakterű színek szerepelnek, vagy különböző színek azonos tónusértékei. Ezek a színek erős kontrasztok nélkül állnak egymás mellett. A „harmóniá”-ra és „diszharmóniá”-ra vonatkozó kijelentések általában csak a „kellemes-kellemetlen” és „szimpatikus-antipatikus”

benyomások érzelmi tartományára vonatkoznak Az efféle ítéletek csupán egyszemélyes vélemények, és objektív értékük nincsen. Ki kell emelni a színharmónia fogalmát a szubjektívan meghatározott érzelmi kötődésből, és áthelyezni az objektív törvényszerűség birodalmába. A harmónia egyensúly, az erők szimmetriája. A színes látás közben lezajló fiziológiai folyamatok tanulmányozása közelebb visz a probléma megoldásához Ha tekintetünket egy ideig egy zöld négyzetre függesztjük, majd behunyjuk a szemünket, megjelenik benne az utókép, egy vörös négyzet. Ha vörös négyzetre nézünk, utóképként zöld négyzetet látunk. Elvégezhetjük ezt a kísérletet valamennyi színnel, s észre fogjuk venni, hogy utóképként mindig a komplementer szín jelenik meg. A szem megköveteli vagy létrehozza a komplementer színt Önmaga kezd cselekedni, megkísérli helyreállítani az egyensúlyt Ezt a jelenséget szukcesszív kontrasztnak

nevezik. Végezzünk el egy másik kísérletet. Tiszta szín közepébe helyezzünk vele egyenlő világosságú szürke négyzetet. Ez a szürke szín sárga alapon világos ibolyaszínként, narancs alapon kékes-szürkén, vörös alapon zöldesszürkén, zöld alapon vöröses-szürkén, kék alapon narancsos-szürkén és ibolya alapon sárgás-szürkén hat. Valamennyi szín esetében a szürke a komplementer szín árnyalatával gazdagítva jelenik meg. A tiszta színek is hajlamosak arra, hogy egymást kölcsönösen a maguk komplementerje felé szorítsák. Ezt a jelenséget szimultán kontrasztot ismertető részben található színes ábra jól szemlélteti. A szukcesszív kontraszt és a szimultán kontraszt azt bizonyítják, hogy az ember szeme csak akkor elégül ki, csak akkor van egyensúlyban, ha érvényesül a komplementer törvény. Ezeket a tényeket más irányban is követnünk kell majd. Rumford fizikus 1707-ben elsőként állapította meg, hogy a színek

akkor harmonikusak, ha keverékükből fehér jön létre. Fizikus volt, tehát a spektrumszínekből indult ki A fizikai színekről szóló fejezetben elmondottam, hogy a spektrum színszalagjából izolálni lehet valamelyik színt, például a vöröset, s hogy a maradék színes fénysugarak, a sárga, narancs, ibolya, kék és zöld egyesíthetőek egy lencse segítségével. E maradékszínek összege a zöld, vagyis létrejön az izolált vörös komplementer színe Ha egy spektrumszínt a maga komplementer színével fizikai úton összekeverünk, létrejön a színek fizikai totalitása, vagyis a fehér. Ha a festék pigmenteket keverjük össze, a keverék szürkésfekete lesz Ewald Hering fiziológus a következőket mondta: „A középszürkének vagy semleges szürkének a látási szubsztancia azon állapota felel meg, amelyben a disszimiláció, tehát a szubsztancia látás közben való elhasználódása, és az asszimiláció, tehát e szubsztancia

újratermelődése mennyiségileg egyforma, úgyhogy a látási szubsztancia tömege változatlan marad. Ezek szerint ez a középszürke tökéletes egyensúlyi állapotot hoz létre a szemben” Hering kimutatta, hogy a szem és az agy megkívánják a középszürkét, s ha nincs jelen, nyugtalanokká válnak. Ha egy fekete alapon fekvő fehér négyzetet nézünk, majd elfordítjuk róla a tekintetünket, utóképként fekete négyzet jelenik meg a szemünkben. Ha fehér alapon fekvő fekete négyzetre nézünk, utóképként fehér négyzet jelenik meg. Szemünkben az egyensúlyi állapot megkísérli visszaállítani önmagát Ha azonban szürke alapon fekvő középszürke négyzetet figyelünk meg, nem jelenik meg olyan utókép, amely különböznék a szemügyre vett középszürkétől. A középszürke tehát a látóérzékünk által megkívánt egyensúlyi állapotnak felel meg. A látási szubsztanciában lejátszódó folyamatok létrehívják a nekik megfelelő

pszichikai érzeteket Látóérzékünk apparátusában tehát a harmónia az egyensúly pszichofizikai állapotát jelenti; ebben az egyensúlyban a látási szubsztancia disszimilációja és asszimilációja egymással mennyiségileg egyenlő. A semleges szürke szín hozza létre ezt az állapotot. Kikeverhető az ilyen szürke feketéből és fehérből vagy két 32. oldal 32 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ komplementer színből és fehérből vagy több színből is, ha bennük a három alapszín, a sárga, a vörös és a kék a megfelelő keverési arányban fordul elő. Egy komplementer szín párban ugyanis mindhárom alapszín jelen van: vörös: zöld = vörös: (sárga és kék) kék: narancs = kék: (sárga és vörös) sárga: ibolya = sárga: (vörös és kék) Ezért mondhatjuk, hogy mihelyt valamely két vagy

több színből álló színkompozícióban a sárga, a vörös és a kék megfelelő mennyiségekben van jelen, keverékükből szürke keletkezik. A sárgát, a vöröset s a kéket az összes szín totalitásaként foghatjuk fel. A szem a maga kielégülése kedvéért megköveteli ezt a totalitást Ha megkapja, harmonikus egyensúlyban nyugszik Két vagy több szín akkor harmonikus, ha keverékükből semleges szürke jön létre. A másképpen csoportosított színek, amelyeknek keverékéből nem keletkezik szürke, minden esetben expresszív vagy diszharmonikus jellegűek. A festészet remekművei között számos egyoldalúan expresszív hangsúlyú kép van, olyan alkotások, amelyek színben nincsenek az iménti meghatározásnak megfelelően expresszív hangsúlyú kép van, olyan alkotások, amelyek színben nincsenek az iménti meghatározásnak megfelelően, harmonikus módon komponálva. Feldúlják, felzaklatják az embert, mert egyoldalú hangsúllyal használják fel

valamelyik színt, e szín kifejezőerejét. Nem kell tehát minden színkompozíciónak harmonikusnak lennie Könnyen belátható, hogy nemcsak a színek egymáshoz való viszonyának van jelentősége, hanem tömegeik arányainak, valamint tisztaságuknak és világosságuknak is. A harmónia alapelve a fiziológiai szabályok megkövetelte komplementer törvényből vezethető le. Színelméletében Goethe így ír a totalitásról és harmóniáról: „Mihelyt szemünk megpillantja a színt, tüstént működni kezd, és természetéből következően nyomban létrehoz egy másikat, öntudatlanul és szükségszerűen; és ez az új szín a már meglevővel együtt magába foglalja a teljes színkör totalitását. Egyetlen szín, egy sajátos érzet következtében szemünket az egyetemességre való törekvésre ösztökéli. S hogy e totalitást tapasztalhassa is, hogy kielégülhessen, minden színes tér mellett egy színtelent keres, hogy abban létrehozhassa a megkívánt

színt. Ebben rejlik tehát minden színharmónia alaptörvénye” A színelmélettel foglalkozó Wilhelm Ostwald színkiskátéjában ezt írja: „A tapasztalat arra tanít, hogy a különböző színekből alkotott bizonyos összeállítások kellemesen, mások kellemetlenül vagy közömbösen hatnak ránk. Azt kérdezzük magunktól, mitől is függ ez? A válasz: azok a színek hatnak kellemesen, amelyek között törvényszerű összefüggés, vagyis valamilyen rend áll fenn. Ennek híján kellemetlenül vagy közömbösen hatnak. A kellemes hatású színcsoportokat harmonikusaknak nevezzük Felállíthatjuk tehát az alaptörvényt: a harmónia = rend. 33. oldal 33 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Expresszionista kiállítás plakátja A tervező szándékosan tér el a harmonikus színösszeállítás szabályaitól,

pontosan azért, hogy a plakát kifejezze a művészeti stílus jellegzetességét és, hogy a plakát figyelemfelkeltő legyen A harmónia definíciójából leraktuk a harmonikus színkompozíció alapkövét. Fontosak ebből a szempontból a színek mennyiségi arányai, ezeket a színek fényértékének számításba vétele alapján már Goethe a következőképpen határozta meg: sárga: vörös:kék = 3:6:8 Általában véve azt mondhatjuk, hogy mindazok a komplementer színpárok, mindazok a hármashangzatok, amelyeknek színei a tizenkét részű színkörben egyenlő oldalú vagy egyenlő szárú háromszöggel, négyzettel vagy téglalappal jelölhető vonatkozásban állnak egymással - harmonikusak. A sárga-vörös-kék harmonikus hármashangzat. Ha a sárga, vörös és kék színt a tizenkét részű színkörben kapcsolatba hozzuk egymással, egyenlő oldalú háromszög keletkezik. Ebben a hármashangzatban fejeződik ki a színek legnagyobb, legharsányabb ereje. E

három szín mindegyikének jellegzetes, össze nem cserélhető karaktere van Összecsendülésükben mindegyik szín önmagában véve statikusan hat, vagyis a sárga sárgának, a vörös vörösnek, a kék kéknek. Szemünk tehát nem kíván egyéb, kiegészítő színeket, és a három szín keverékéből szürkésfekete keletkezik Az egyenlő szárú háromszög vonatkozási alakzatát a sárga, vörösesibolya és kékesibolya alkotja. A sárga, vöröses-narancs, ibolya és kékeszöld színek harmonikus négyeshangzatban csendülnek össze, vonatkozási alakzatuk a négyzet. A harmonikus téglalap színei a sárgásnarancs, a vöröses-ibolya, a kékesibolya és a sárgászöld Az itt alkalmazott vonatkozási alakzatokat, az egyenlő oldalú és egyenlő szárú háromszöget, a négyzetet és téglalapot bármelyik megadott színből indulva kialakíthatjuk. Körbeforgathatjuk az alakzatokat, és megkap34 oldal 34 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ

˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ juk például az egyenlő oldalú háromszögre a sárga-vörös-kék helyett a sárgásnarancs-vörösesibolya-kékeszöld háromszöget vagy a narancs-ibolya-zöld háromszöget vagy a vörösesnarancs-kékesibolya-sársgászöld háromszöget. S elvégezhetjük ugyanezt az összes többi vonatkozási alakzattal is Erről további fejtegetéseket az összhangzatokról szóló fejezetben talál az olvasó. A színek összhangzattana A színek összhangzattana a színeknek a maguk törvényszerű kapcsolatai alapján való összeállítását jelenti. Ezeknek a kapcsolatoknak alapján készíthetjük el színes kompozícióinkat Valamennyi akkordot leírni lehetetlen volna, ezért csupán a harmonikus akkordkapcsolatok kialakítását írjuk le. Színhangzatokat két, három, négy vagy több színből hozhatunk létre. Ennek megfelelően

kettőshangzatokról, hármashangzatokról, négyeshangzatokról, hatoshangzatokról stb. beszélünk Kettőshangzatok A tizenkét színű színkörben az étmérővel összeköthető, szemben álló két szín mindig komplementer viszonyban van egymással. Ezek harmonikus kettőshangzatot alkotnak Ilyen kettőshangzatok a vörös-zöld, a kék-narancs, a sárga-ibolya. Ha a színgömb segítségével képezzük az akkordokat, szinte tetszésünk szerinti számban találhatunk harmonikus kettőshangzatokat. A feltétel csupán az, hogy a két szín szimmetrikusan álljon a színgömb középpontjához képest. Ha tehát megvilágosított vöröset használunk, a neki megfelelő zöldet ugyanolyan mértékben el kell sötétíteni. Hármashangzatok Ha a tizenkét részű színkörből három olyan szint választunk ki, amely egyenlő oldalú háromszöggel kapcsolható össze, akkor ezek a színek harmonikus hármashangzatokat alkotnak E hármashangzatok közül a sárga-vörös-kék a

leginkább egyértelmű, a legerőteljesebb. Alaphármashangzatnak nevezhetnénk Jellegzetes hármashangzatot alkot a második rendbeli színek közül a narancs-ibolyazöld is A sárgásnarancs-vörösesibolya-kékeszöld vagy a vörösesnarancs-kékesibolya-sárgászöld szintén olyan hármashangzatok, amelyek a színkörben egyenlő oldalú hárömszöggel kapcsolhatóak össze. Azt is megtehetjük, hogy a komplementer sárga-ibolya kettőshangzat egyik színét a két szomszédos színnel helyettesítjük A sárgát tehát kékesibolyával és vörösesibolyával állíthatjuk szembe, az ibolyaszínt pedig sárgászölddel és sárgásnaranccsal. Az ilyen hármashangzatok szintén harmonikus jellegűek Kapcsolódási alakzatuk egyenlő szárú háromszög, úgy. Az egyenlő oldalú és az egyenlő szárú háromszög kapcsolódási alakzatait elgondolhatjuk színgömbbe írt formákként is. Tetszésünk szerint forgathatjuk őket Ha középpontjuk a gömb középpontjában áll,

a csúcsok által kapcsolatba hozott három szín harmonikus hármashangzatokat alkot. Ennek során két határeset is előállhat akkor, ha a háromszög egyik csúcsa a fehérre vagy a feketére mutat Ha az egyenlő oldalú háromszöget használjuk, s ennek egyik hegye a fehéren áll, akkor a másik két hegye egy komplementer szín pár első, elsötétített fokozatára mutat. Létrejöhet például a fehér-elsötétített narancs-elsötétített kékeszöld hármashangzat Ennek megfelelően a feketéhez egy megvilágosított narancsszín és egy megvilágosított kékeszöld kapcsolódik. Ezek a határesetek arra utalnak, hogy a fehér vagy fekete felhasználásakor a fény-árnyék kontraszt érvényesül. 35. oldal 35 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Négyeshangzatok Ha a tizenkét részű színkörből kiválasztunk

egy-két olyan komplementer színpárt, amelyeknek összekötő egyenesei egymásra merőlegesek, négyzetes formát kapunk, úgy, amint az 55. ábrán látható Ilyen módon három négyeshangzatot nyerhetünk: sárga-vörösesnarancs-ibolya-kékeszöld sárgásnarancs-vörös-kékesibolya-zöld narancs-vörösesibolya-kék-sárgászöld További négyeshangzatokhoz juthatunk egy olyan téglalap segítségével, amely két komplementer párt tartalmaz, ilyen például a sárgászöld-sárgásnarancs-vörösesibolya-kékesibolya vagy a sárga-narancs-ibolya-kék. Alkothatóak négyeshangzatok trapéz forma segítségével is. Ebben az esetben két szín egymás mellett áll, kettő pedig a komplementerjüktől balra meg jobbra helyezkedik el. Az így kialakított akkordok harmonikus viszonyban állnak egymással, de megvan bennük a szimultán színváltozásokra irányuló hajlam. Keverékükből ugyanis szürkésfekete jön létre. 36. oldal 36 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ

iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Hatoshangzatok Hatoshangzatokat kétféle módon találhatunk. A tizenkét részű színkörbe háromszög vagy négyszög helyett kapcsolódási alakzatként hatszöget is rajzolhatunk Harmonikus hatoshangzat jön így létre, három pár komplementer színből. Két ilyen hatoshangzatot hozhatunk létre ily módon: sárga-narancs-vörös-ibolya-kék-zöld és sárgásnarancs-vörösesnarancs-vörösesibolya-kékesibolya-kékeszöld-sárgászöld. A színgömbben megforgathatjuk a hatszöget. Az így fellet, megvilágosított vagy elsötétített színtónusokból érdekes színösszefüggések adódnak Hatoshangzatokat szerkesztés útján is létrehozhatunk a színgömbben akkor, ha négy tiszta színhez a fehéret és a feketét társítjuk. A színgömb egyenlítőjének síkjába kapcsolódási alakzatként

négyzetet fektetünk, így két komplementer színpár négyeshangzatát kapjuk. Ezek után a négyzet csúcsait összekötjük fölfelé a fehérrel, lefelé pedig a feketével, úgy, amint az 56. ábrán látható Oktaéder jön létre Az egyenlítői síkban kialakítható valamennyi négyeshangzat tovább bővíthető fehérrel és feketével kombinált hatoshangzattá. Használhatunk a négyzetes kapcsolódási alakzat helyett téglalapot is 37. oldal 37 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Ha egy háromszöget mint alapalakzatot fehérrel és feketével kombinálunk, ötöshangzatot kapunk. Ilyen ötöshangzat lehet például a sárga-vörös-kék-fekete-fehér vagy a narancs-ibolya-zöld-fekete-fehér. Most, miután leírtuk a színek összhangzatának alapjait, még egyszer hangsúlyoznunk kell, hogy valamely akkordot és annak

modulációját semmiképpen sem tehetjük meg önkényesen egy mű kiindulópontjául. Minden választásnak és elrendezésnek az adott tárgyias vagy absztrakt témából kell következnie. Egy akkord kiválasztása és megvalósításának módja a szükségszerűség, nem pedig önkényes szándékból, felszínes spekulációból fakadó ténykedés. Különleges egyéniség minden egyes szín, minden színcsoport; a maguk törvényei szerint növekednek és élnek. Az összhangzattannak az az értelme, hogy ismeretében a színek ellentéteinek helyes kiválasztásával sikerüljön megtalálnunk a legerőteljesebb színhatásokat. Bemutató a sárga-vörös-kék alaphangzaton, hogy miként bontakoztathatjuk ki szerkesztés útján létrehívott akkordból a legkülönbözőbb variációkat és színhatásokat. Az egyik variáció például az lehet, hogy egy színsávban a sárga áll a kék meg a vörös közt, vagy a vörös a sárga meg a kék közt, vagy a kék a sárga meg

a vörös közt. Kombinálhatjuk az alaphangzat színeit a tiszta színek tört fokozataival is; így minőségi kontraszt jön létre. Világos-sötét kontrasztként mindhárom színt megvilágosíthatjuk, és a tiszta színeket csak kis mennyiségekben szerepeltetjük, mennyiségi kontrasztban tartott akkord jön létre Ha valamelyik színt a többinél nagyobb tömegben használjuk fel, expresszív hatású hangzatok születnek Ha pedig azt is megkíséreljük, hogy az akkord valamelyik tiszta színét a színkörben tőle balra és jobbra álló színekkel helyettesítjük, ha tehát a sárgát sárgászölddel és sárgásnaranccsal vagy a vöröset 38. oldal 38 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ vörösesnaranccsal és vörösesibolyával, vagy a kéket kékeszölddel és kékesibolyával helyettesítjük, akkor a hármashangzat

négyeshangzattá bővül, s ezáltal az akkordvariációk gazdagsága lényegesen megnövekszik. Expresszív színelmélet Azoknak az optikai, elektromágneses és kémiai folyamatoknak, amelyeket szemünkben és agyunkban a színek látványa kivált, gyakran az ember lelkivilágában lejátszódó párhuzamos folyamatok felelnek meg. Azok a megrázkódtatások, amelyeket a színek élménye kirobbant, továbbhatolhatnak a legbenső centrumig, s a lelkiszellemi élet legfontosabb régióit is megérinthetik. Goethe a színek érzéki-erkölcsi hatásáról beszélt Johannes Itten által leírt esemény, a tárgyak színének a természetes megjelenéstől szokatlan megváltoztatásának következményeiről számol be. Egy nagyiparos társaságot hívott meg magához vacsorára. Az érkező hölgyeket és urakat finom konyhai illatok fogadták, s már mindenki előre örült az ínyenc falatoknak. Amikor a vidám társaság körülötte a nagyszerűen elkészített ételekkel rakott

asztalt, a házigazda vörös fényt kapcsolt be Szép pirosra színeződött, és frissnek hatott a tányérokra kirakott hús, a paraj azonban feketének tűnt, a krumplik pedig pirosan világítottak Mindenki meghökkent, de a vörös fény máris kékre váltott, s ettől a pecsenyék mintha oszlófélben, a krumplik mintha rothadtak lettek volna. A vendégek étvágya egyszeriben elment Amikor erre még sárga fény következett, s a vörösbor olyan lett, mint a sötét olaj, az emberek pedig sárga félholtaknak látták a szomszédjukat, néhány érzékeny hölgy felállt és kisietett az ebédlőből. Senki sem volt képes enni, bár a jelenlévők mind tudták, hogy csak a megvilágítás színének változásai okozzák e különös érzéseket. Nevetve kapcsolta be a házigazda a fehér fényt, és nemsokára helyreállt a vidám hangulat az asztal körül. A színek érzelmi, asszociációs, és gondolati hatásai ösztönző, felszabadító, megkönnyítő, kisugárzó,

mozgásra ösztönző, szellemiség, intuició, kapcsolatfelvétel frissítő, irigy, napsütés, lámpafény ködben, forró homok, tengerparti strand, kikerics, arany, idegesség, unszimpátia, téli nap, süket csend, villogó, keserű, betegség, fizikai fájdalom, rézkilincs, kínai, utazás, csillogó víz, vakító fény, napraforgó ünnepélyes, örvendező, melegítő, közlékeny, cselekvő, fény, gazdagság, nap, termékenység ünnepi öröm, csillogás, tűz, gyerekruha, meleg, díszhalak, hangzavar, kifestőkönyv, csillogás, gótikus festészet 39. oldal 39 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ földszerű, száraz, mély, tapintható, valóság, pénz, föld-meleg, apám, ikonok, lösztalaj, kenyér, modern bútor, kényelem, érett gyümölcs, zavaros folyó, homok, tompa, halk, selyem anyag, tejes kávé, torta,

falevél, belenyugvás, elöregedés, szüret, őszi lombhullás, ballon kabát, napszitta rét, nyárvég, lúg, őszi nap, dohány, sivatag, Braque. izgató, élénk, forró, szenvedélyes, akaraterő, tűz, hangos, közelség, veszély, szabadság, forradalom, minimum, fölvonulás, Gaugain, bohóc, pipacs, tűz, szerelem, textil, papírsárkány, bikaviadal, anyaság, lángok, lelkesedés, figyelmeztető, ultiparti, huszár, szerteáradó öröm, mikulás, kertitörpe, szegedi paprika, férfias érettség, tűzmadár, trombitahang. erősítő, hatalmas, mozgékony, erőszakos, vér, erő, hatalom, szerelem, háború, orgia, kegyetlenség, vér, tobzódás, zászló, hősiesség, versenymotor, kifestett nő, vágóhíd, paradicsom. kiemelkedő, méltóságos, pompás, parancsoló, magas tisztség, királyság, megkülönböztető, pompás, királyi, igazságosság, régi, Vatikán, papok, hölgy, nagymama, Moliere, érett meggy, bársony, mámor, rózsa, színházi nézőtér,

alvadt vér, trolibusz. valószerű, szenvedélyes, szívós, háziasság, állandóság, anyaság, biztos, nyugodt, bársony, mélyhangú, cselló, szeretet, munka, paraszt, termőföld, meleg este, marhavagon, Danzig, séta, folyó éjszaka, pipa, munka, melyhez kedvem van, mexikói, favágás, letargia, rozsdatemető, családi élet, öntvény, nyers hús, indián. földszerű, szilárd, elmozdíthatatlan, józan, titoktartó, diszkréció, szolidság, vénass zonyok nyara, szomorúság, bőrtárca, magány, tragikus, vibráló, mély, sűrű, kakaó, ronda, kabát, bőrtáska, vallás, unalom, kenyér, erdei út, hegedű, bölcsesség, öregember, iskolapad, börtön, gyárkémény, templom, gátlóérzés. finom, erőtlen, megkülönböztető, tartózkodó, édeskés, lányos, nőies, kecses, elkülönülő, gyerekes hangulat, parasztlányok szoknyái, májusfa, kellemetlen, fürdőruha, húsvét, illatszerbolt, francia, pikáns, Lautrec, púder, színházi öltözék,

díszpárna, kislány, babaruha, gyerekbánat, szaloncukor, fiatal lány. 40. oldal 40 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ misztikus, nyugtalan, terhelő, gond, különösség, mélység, öreges, szilva, iskolakötény, tábla, nyugalmas est, romantika, kordbársony, Cézanne, gyengülő mágia, fanyar illat, rokon öregasszony, bélyegző párna, embertől eltávolodó, bizonytalan. hideg, izoláló, sötétség, bizonytalanság, szorongás, indigó, gyilkosság éjjel, csillagtalan éjszaka, az ismeretlenség határán, éjjeli vasút, betegség, áruha, rabló, letargia, szegénység, éhség, bánya, rideg, embertelen környezet. elmélyülő, konstruktív, kontúrozó, komolyság, filozófia, kristály, est, öreg halász és a tenger, ünnepélyes, divatos, finom, iskolakötény, nyugalmas este, mély, „kék Duna keringő“

tinta, gond, hideg délután, földöntúli elmélyedés, vallásosság, orgonahang. kellemes, összhangot adó, ünnepélyes, finomság, fáradtság, divatos, jóízlés, acél, téli árnyék, Gerschwin, London hajnalban, szabadtéri hangverseny, füst, levendula, illat, havazás előtt. elbűvölő, meghasonuló, gyenge, szomorúság, fanyar illat, mámor, rokokó, sírós pólyásgyerek, bársonyos tapintású, munka tiszta ruhában, tapéta, orgona, illatos. vágyódó, melegszívű, megkapó, távolságot adó, izoláló, világosság, égi messzeség, halk, béke, fürdés, tenger, Balaton, uszoda, üdülés, Japán, cián, műtő, tiszta égbolt, üde, élénkség, nevetés, feloldott hangulat, gyógyszertár, tiszta konyha, kellemes új ismeretség, álmában újra fiatal, repülőgép, olimpia, magasság, nyugalom, szárnyaló fuvola hangja. érzékeny, hideg, elvonatkoztatott, visszatartott, víz, jég, simaság, hidegség, síverseny, gyorsaság, levegő, reggel, mese,

jégszínház, hidegszél, hűtőszekrény, tiszta üveg. 41. oldal 41 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ kivánó, természetszerű, mérges, ösztönös, fogalom, hűvösség, nyirkos nyugalom, asztallap, fenyőerdő, tisztás, fű, ásványvizes üveg, biliárd asztal, ármány, gonosz mostoha, biztos, fenyőillat, karácsony, zöld szilva. természetszerű, ösztönös, gondozó, biztonságba helyező, anyaság, figyelmeztető, óvó, növény, görögdinnye, reménység, dicsőség, nyugodt, erdő, barátság, babérkoszorú, érzelem, egyedüllét, pihenés, spenót, finánc, domboldal, iskolaszünet, futbalmeccs, frissen mázolt, eső, önelégült, nyugalom, mozgás hiány, passzivitás. érzékeny, belső, puha, lecsillapító, életképes, ifjúság, bimbózás, ültetés, remény, méhek, átvilágított tavaszi lomb,

rügy, méz, vasárnap délelőtt, vidámság, majális, vízinövény, debrői hárslevelű, zsenge, éretlen alma, március, gyenge vetés, savanyú. odaadó, derűs, feloldó, szerénység, értelem, problémátlanság, citrom, savanyú íz, fanyar derű, téli napsütés, virágporzó, kankalin, vanília krém, éles sikoly, kórház, limonádé, kanári, banán, trópus, irigység, féltékenység, beteg, sorvadás, dühroham, őrület, kémiai laboratórium. élet, világosság, kisugárzó, fényteli, születés, fény, keletkezés, ártatlan, szűziesség, menyasszonyi ruha, mennyegző, higiénia, tisztaság, csend, amelyet hirtelen megérthetünk, egy kezdet, születés előtti semmi, orvos bácsi, tiszta öröm, jóság, angyali. semleges, ingert kioltó, egyensúly, ingerhiány, egyhangúság, közömbösség, mozdulatlanság, eseménytelen nap, erős őszi délután, ködben járás, nyugalom, börtönfala, egyedüllét. koncentrikus, statikus, sötét, gyász,

szomorúság, reménytelenség, elmúlás, halál, ördög, végtelenség, kiégett ember, szén, félelem, piszkos ruha, iskolatábla, reményvesztett ember, gonoszság. 42. oldal 42 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ A szín FEHÉR A héber vallás, a kaballa és a keresztény egyház színjelképei Az színek érzelmi és asszociatív hatásait és a színek szimbolikáját és jelentéseit bemutató ábrák azt bizonyítják, hogy azokat messzemenően figyelembe kell vennünk a weblapok tervezésekor. Így tudatosan alkalmazhatjuk a színeket a kívánt hatás elérése céljából. Hiszen tudjuk nem csak az információ közvetítés a cél, hanem a befogadó befolyásolása. Nagyon fontos, hogy ismerjük a célcsoport színpreferenciáját (színkedveltség) is. A fiatalok színkedveltsége egészen más mint a az idősebb

korosztályé. VÖRÖS KÉK SÁRGA ARANY NARANCS BÍBOR ZÖLD A héber vallás Kaballa színszimbólumai színjelképei A fehér fűz (vörös, Isteni fény kék+bíbor) Istenség, tisztaság, öröm, győzelem, Igád nemzetség (jele lovascsapat). Szeretet, szentség, Hatalom, erő érzékiség, tűz, üdv, bosszúálló Isten, Ruben nemzetség (jele az ember) Dicsőség, Úr színe, Isten Irgalom trónja, egy főpapi köntös, szentedények takarója, Czahar nemzetiség (jele szamár) Nafali nemzetség (jele szarvas fehér) föld, szépség, nap Simeon nemzetség (jele: a kard) Dicsőség ragyogás Zebulon nemzetség (jele: a hajó) Seré (jele: a kupa) víz, győzelem Elfram nemzetség (jele: ökör) Benjámin (jele: farkas) Dén (jele: sas) FEKETE 43. oldal Szentlélek, felebaráti szeretet, mártíromság, Krisztus vére, emberáldozat=örökmécses színe Atyaisten, remény, isteni dolgok iránti szeretet, bizonyság, kegyesség, Szűz Mária, béke, tisztaság,

keresztény büszkeség, isteni alkotás szeretete Fiuisten, erő, dicsőség, hitvallók, glória, menny kapuja, megvetés, (zsidók, bűnözők jelképe) áldozat, álhatatosság, bűnbánat, fõpapi méltóság, előkelő Isten színe, hit, remény, halhatatlanság, szentek ruhái, kereszt értelem (minden fényt elnyel) Bölcsesség (az isteni fehér és az értelem feketéjének keveréke) SZÜRKE Keresztény egyház színjelképei színesség, ártatlanság, tisztaság, halandóság halál, hallgatás, gyász, szomorúság feltámadás (a teremtő isteni tényének, az érzékinek és a halál homályának keveréke 43 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ A tartalom kifejezése színnel Kemény György: Frissen festve (képzőművészeti plakát) Bányai István: Filmplakát Balogh István: Filmplakát Mindhárom plakát jól,

karakteresen szemlélteti a vizuális nyelvi elemek, és azok különböző minőségeinek a tartalom kifejezése érdekében történő alkalmazását. Mindegyiken erőteljes színkontrasztok figyelhetők meg, és a lendületes vonalhasználat más és más karakterben jelenik meg, bizonyítva azt, hogy a hasonló tartalom kifejezésérére különböző grafikai megoldások alkalmazhatók. Ez az alkotó szándékától tehetségétől függően egyéni stílusú művek létrejöttét eredményezheti 44. oldal 44 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Máté András: In memoriam Franz Kafka, In memoriam Pilinszky János Franz Kafka regényeinek szereplői állandó szorongással teli, a láthatatlan hatalomnak kiszolgáltatott élete élnek, ezt jól illusztrálják az alkalmazott sötét színek,és az egymásba kapaszkodó görcsös

formák. Ugyancsak jól érzékeltetik a fehér színnel derített (minőségi kontraszt) főleg hideg árnyalatú színek Pilinszky költészetének légies, transzcendens világát. 45. oldal 45 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Naptárgrafikák, (január, november, szeptember) Dohányos Ágnes, Kovács Bernadett és Kovács Tímea középiskolai tanuló munkája 46. oldal 46 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Naptárgrafikák (március, július) Bándi Éva és Kovács Bernadett középiskolai tanulók munkája Belső tér színtervei Transzpozíciós gyakorlat, a lakásbelső hangulatának színekkel történő megváltoztatására. Főiskolai hallgatói munka 47. oldal 47

`ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ A fotó átalakításának néhány változata számítógépes grafikai program segítségével. Főiskolai hallgatói munka 48. oldal 48 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Színek használata a weben A szín egy erőteljes eszköz, amely kiválóan használható a figyelem felkeltésére, összetett információk egyszerűsítésére, és egy kigondolt arculat közvetítésére. Összefoglalóan vajon mire lehet hatékonyan alkalmazni a színeket nyomtatásban és a Weben egyaránt? Például ilyesmikre: Figyelem felkeltésére Szelektív hangsúlyok elhelyezésére Arculat közvetítésére Az érthetőség fokozására Dokumentum-sorozatok

egységbe foglalására Tartalom, a mondanivaló közvetítésére A szemléletesség fokozására A befogadó meggyőzésére, befolyásolására A navigáció megkönnyítésére Site látogatottság növelésére Profit növelésére Az ötletszerűen és átgondolatlan színhasználat következményei Nehezen olvasható szöveg Nehézkes navigáció Széteső zavaros oldalkép Az arculattal nem harmonizáló színek, A színek nem felelnek meg a közölni kívánt tartalomnak Kevés látogató Esztétikailag kifogásolható honlap 49. oldal 49 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ Az fent látható, egyébként jól megtervezett honlap, kevésbé jól sikerült oldala, ahol a felület elrendezés, a kompozíció jó, viszont a fekete alapon elhelyezett piros kisméretű szöveg szinte olvashatatlan. Persze tudjuk, hogy a cég

arculatának az alapszíne a vörös, de nem mindegy hogy azt milyen színekkel, és hogyan párosítjuk. A vörös és fekete szín az előbb említett módon történő alkalmazása színdinamikai szempontból sem ajánlatos. A túl sok fekete nyomasztó hatást kelt a nézőben. A hatásos színhasználat fontos szerepet játszik weblapok sikerességében. A weblap alapszerkezetét alkotó négy építőelem - a háttér, a szöveg, a grafika és az „útjelző táblák“ - színeinek illeni kell egymáshoz, viszont különbözniük is kell annyira, hogy magukra vonják a figyelmet. Számos, színekkel kapcsolatos tervezési tévedés fordul elő, amiatt, hogy a színek a Weben ingyenesek: A nyomtatványokkal ellentétben, ahol minden egyes hozzáadott szín növeli a költségeket, a Weben korlátlanul használhatóak a színek ingyen. A Web-tervezők többsége ezért ész nélkül próbálja a szivárvány összes színét beépíteni a honlapokba. Legyünk mértékletesek! A

Weben ez az egyik főszabály, ha színekkel dolgozunk. A mennyiség helyett törekedjünk inkább a minőségre! Repertoárunk álljon kevesebb, de figyelmesen összeválogatott színekből! Az sem tragédia, ha csak egy-két színt használunk fel, de azokat változatosan, és ötletesen amennyire csak lehet. Ne használjunk túl sok élénk színt, túl sok feketét és fehéret! Egy tiszta fehér háttér roppant elegáns tud lenni, sőt mi több, figyelemfelkeltő és egyben jó alap az olvasható szöveghez. De szörnyen ki is fárasztja a szemet. Hogy melyik hatása érvényesül, az attól függ, vajon a háttér fehérségét módosíthatják-e finom vagy tompított színek. Egy tiszta fekete háttér lesújtóan drámai lehet, kivéve ha nagy lángoló, eleven színű területek tarkítják. Azért az ilyen vad kontrasztoktól is óvakodjunk, mert a Web-látogatók hamar felhagyhatnak a túl mozgalmas oldalak szemlélgetésével és hamar nyugalmasabb vizekre, eveznek. Bár

nehéz a weblapok összehasonlítása, és mégis tanulságos lehet és fejleszti színérzékünket, minél több honlap színvilágát elemezzük. Célszerű azokat kinyomtatni és egymás mellé téve nyilvánvalóvá válnak a 50. oldal 50 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ különbségek, a jó követendő példák és a kifogásolni való esetek. Természetesen feltétlenül próbáljuk figyelembe venni azokat a törvényszerűségeket, amelyek színelmélet című fejezetben találhatók A szabályok ismerete, mint már azt említettük csak feltétele a jó és hatékony színhasználatnak. A konkrét feladatnak mindig van olyan része, amelynek megoldására nekünk kell egyedi megoldást, vagy történetesen egy szabályt találnunk. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy bizonyos esetekben alkalmazkodnunk kell, a változó

színhasználati dívatokhoz, stílushoz. Ez persze nem jelenti azt, hogy szolgai módon lemásoljunk valamit, hanem azt, hogy az új más szemlélet keretein próbáljunk egyéni színhasználatra törekedni. A művészettörténet erre számtalan jó példát mutat Az impresszionista, vagy a kubista festők nagyjából hasonló színeket alkalmaztak, mégis mindegyikük színhasználata és festői stílusa egyéni, egymással nem összetéveszthető Mit figyeljünk meg a weblapokon? Néhány dolog, amit nem árt megfigyelni a színhasználat elemzésekor. A weblapokon megfigyelt tényezőkkel kapcsolatban válaszoljunk a következő kérdésekre: Hatás: A színhasználat hozzáad vagy levon a weblap értékéből? Könnyebbé teszi a szöveg olvasását, vagy megnehezíti az egyszínű (monokróm) - fehéren fekete - nyomtatványokhoz képest? Harmónia: A színek jól illenek egymáshoz, vagy ütik egymást? Háttérszín: Kellemes ránézni? Vagy annyira harsogó, hogy elvonja a

figyelmet a címről és a szövegről? A szöveg színe: Könnyű olvasni vagy hősies küzdelmet kell folytatni, hogy a szöveget kihámozzuk a háttérből? Színkódolás: Meghatározott céllal használják a színeket? A színezés segít-e beazonosítani és elkülöníteni a honlap egyes részeit? Egyediség: Néhány gondosan összeválogatott színnel egyedi külsőt teremtettek? Tartalom: Kifejezi-e a szín mondanivalót? Arculat: Hogyan illenek a színek a cég, vállalat arculat színeihez? Egy nyomasztó lehangoló Weboldal. Olyan mintha egész Kalocsát leöntötték volna paprikával és szurokkal A szándék persze érthető, hiszen Kalocsa a paprika egyik fellegvára Magyarországon. Így a piros szín választása 51. oldal 51 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ helyes. A fektével és a enyhén rózsaszínű

háttérrel együtt elég furcsa színkompozíciónak lehetünk befogadói és elszenvedői. Mert hát nem csupán az a feladata egy tervezőnek, hogy azt a triviális információt jutassa eszünkbe, amit Magyarországon szinte minden halandó tud, hogy Kalocsa és a paprika egymástól elválaszthatatlan, hanem, hogy a városról pozitív arculatot alakítson ki. Más ergonómiai problémák is vannak(a szöveg nehezen olvasható, fölösleges kétszer szerepeltetni a város címerét, stb.) Véletlenszerű színhasználat: Előfordult már, hogy eltérő színnel szedett szóra kattintott, mert egy linknek hitte, s aztán kiderült, hogy csupán egy bután színezett, kiemelt szó? A leggyakoribb probléma a Weben a szavak kiemelése színezéssel. Nehéz úgy megoldani, hogy a szörfösök ne véljék szöveges linknek Kerüljük a véletlenszerű színezést! Győződjünk meg róla, hogy minden színezésbeli különbségnek határozott feladata van! Az ilyen jellegzetes

ismertetőjelet használhatunk a képernyőn végighúzódó hosszanti panelen! (Amit általában a bal oldalra szokás rakni.) Eltérő színűre festve ezt a sávot webhely különböző részeire jellemző színkódként is felhasználható Az egyes részeken belül a címsorokhoz és a grafikai hangsúlyokhoz is alkalmazhatjuk a bal oldali panel színét Színkódolhatjuk ezeket a paneleket úgy is, hogy harmonizáljanak az ikonok vagy az eligazodást segítő eszközök színével. Ez a színkódolás három célt is szolgálhat: csökkenti a sorhosszúságot, érdekesebbé teszi a látványt é s jelzi webhelyek különböző témaköreit. Weblapjaink háttere legyen alig észrevehető! Legyen olyan, mint a jó smink: hasson a szemlélőre, de az ne legyen ennek tudatában! A háttér biztosítsa a folyamatosságot anélkül, hogy fölöslegesen felhívná magára a figyelmet! . Linkszínek A legtöbb böngésző két színt használ a linkek megjelenítésére: az azokra az

oldalakra mutató linkek, melyeket a felhasználó még nem látott, kékek, míg azokra mutatók, amelyeket már korábban meglátogatott, bordók vagy pirosak. A webes ergonómia szempontjából rendkívül fontos, hogy mi is ugyanezt a színkódot használjuk linkjeinkhez Bár nem feltétlenül szükséges a kéknek ugyanazt az árnyalatát használni, mint a böngésző alapértelmezése, a még nem látogatott linkeknek egyértelműen kéknek kell lenniük, a már meglátogatottaknak pedig egyértelműen pirosasnak vagy bordónak. Ha nem szabványos linkszíneket használunk, a felhasználók képtelenek lesznek megkülönböztetni, hogy a site mely részeit látogatták már meg és melyeket kell még felfedezniük. Nem kapnak világos képet a site felépítéséről és jelenlegi helyzetükről, ezáltal romlik a tájékozódási képességük. Néhányan ugyanazt az opciót többször választják ki, felesleges időt töltve el ezzel; mások túl korán adják fel abban a

hiszemben, hogy már minden lehetőséget kipróbáltak, pedig még nem tették; végül néhányan nem találnak meg újra egy részt, amit korábban olvastak s hasznosnak találtak, mert a listában nincs megkülönböztetve. A kék szín pszichológiája Ha ma újra kellene tervezni a webet, kevés szakember jelölné kékkel a még meg nem látogatott linkeket. Az ilyen szöveget kevésbé könnyű olvasni, mint bármely más színűt, például feketét vagy bordót, mivel az emberei szemnek kevesebb a két szín hullámhosszát felfogó receptora. E fiziológiai tény ellenére is a kék ajánlott alapértelmezett linkszínnek. Mégpedig azért, mert a felhasználók már hozzászoktak, így azonnal használni tudják az oldalt Meglátják a kéket és rögtön, már kattintanak is! Azt a pár ezredmásodperces késedelmet, amelyet a kék szöveg olvasása okoz, bőven ellensúlyozza az a néhány másodperc, amelyet azzal nyerünk, hogy a felhasználó könnyebben

tájékozódik egy nem szabvány színeket használó oldalon hiszen tudja, mely linkeken járt már. 52. oldal 52 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓ 53. oldal 53 `ˆÌi`ÊÜˆÌ ÊÌ iÊ`i“œÊÛiÀȜ˜ÊœvÊ ˜vˆÝÊ*ÀœÊ Ê `ˆÌœÀÊ /œÊÀi“œÛiÊÌ ˆÃʘœÌˆVi]ÊۈÈÌÊ ÜÜÜ°ˆVi˜ˆ°Vœ“É՘œVŽ° ̓