Agrártudomány | Tanulmányok, esszék » Simon-Sipos-Papp - A gyümölcsfák metszése és koronaalakítása

A gyümölcsfák metszése és koronaalakítása Szerkesztette: Simon Gergely – Sipos Béla Zoltán – Papp János Simon – Sipos - Papp A gyümölcstermesztés technológiájának rendszere Termőfelület és termésszabályozás: - metszés, - metszést kiegészítő eljárások, - gyümölcsritkítás. Talajerőgazdálkodás: - talajművelés - tápanyagellátás (trágyázás) - vízellátás (öntözés) Simon – Sipos - Papp Növényvédelem: - hagyományos, - integrált. Termésbetakarítás: - érésmenet szabályozás, - gyümölcsszüret (kézi, gépi), - osztályozás, - csomagolás, - hűtőtárolás, - szállítás. Simon – Sipos - Papp Metszéssel koronaalakítással kapcsolatos alapfogalmak 1. Alakító metszés: Ültetéstől a termőre fordulásig alkalmazott metszési módszerek. Célja: a koronaszerkezet kialakítása Termőkori metszés: Termőre fordult gyümölcstermő növényeken alkalmazott metszési módszer. Célja a termőegyensúly

és a koronaforma megtartása. Simon – Sipos - Papp Metszéssel koronaalakítással kapcsolatos alapfogalmak Visszametszés: Valamely koronarész (leggyakrabban vessző) egy részének eltávolítása. Célja a kihajtás serkentése Főleg a koronaalakítás időszakában alkalmazzuk. Ritkító metszés. Valamely koronarész tőből való eltávolítása Célja a korona jobb megvilágítottsága, ezá1ta1 a termőrészképződés elősegítése. A kihajtásra gyakorolt hatása gyengébb, mint a visszametszésé. Ifjítás: Valamely koronarész eltávolítása a megmaradó részek felújulása végett: a) termőrészifjítás, b ) termőgallyifjítás, c) teljes ifjítás Simon – Sipos - Papp Visszametszés és a metszés erőssége a) gyenge metszés b) középerős metszés c) erős metszés Simon – Sipos - Papp Ifjító metszés Teljes ifjítás Termőrészifjítás Termőgallyifjítás Simon – Sipos - Papp A metszés időpontja és a hajtások

állapota alapján elkülönítjük: a) Fás metszés. A növények nyugalmi időszakában végzett metszés. b) Hajtásválogatás. Hajtások eltávolítása vagy visszavágása levélkoszorúra. c) Zöldmetszés. Júniustól augusztusig végzett ritkító-, vagy visszametszés. d) Félfás metszés. Augusztus elejétől szeptember közepéig végezhető. Simon – Sipos - Papp A zölden végzett hajtásvisszametszés erőssége Simon – Sipos - Papp A hajtásválogatás Simon – Sipos - Papp Ággyűrűre metszés. Valamilyen koronarész 1-1,5 cm-es csonkra történő visszametszése. Célja: a felkopaszodás gátlása új term6részek kinevelésével. Álsudarazás. A fa sudárvesszejét eltávolítjuk, és az alatta lévő valamelyik konkurens vesszőből neveljük ki az új sudarat. Tulajdonképpen sudárvisszametszés konkurens vesszőre vagy (júniusban) hajtásra. Célja: a sudár felkopaszodásának gátlása. Álsudárnak csak olyan vesszőt, hajtást

szabad meghagyni, amelyik meredeken tör felfelé (legalább 70° ). Laposan növő álsudár = katlanozás! Alkalmazás: karcsúorsó koronaformán központi tengely nevelésére. Simon – Sipos - Papp Ágyűrűre metszés A meghagyott csonk kihajtása Simon – Sipos - Papp Álsudarazás Simon – Sipos - Papp Az álsudarazás hatása Álsudarazás nélkül Álsudarazássa Simon – Sipos - Papp Az őszibarack metszési rendszerei Váltócsapos metszés. Őszibarack - metszési módszer Két teljes értékű vessző közül az alsót 3-4 rügyre (ugar), a felsőt 4-6 hármas rügycsoportra (termő) metszik vissza . Egyvesszős metszés. Az őszibarack egyik metszési módszere. A fán csak a teljesértékű termővesszőket hagyják meg 4-8 hármas rügycsoportra visszametszve. Szálvesszős metszés. Az őszibarack metszésének egyik módszere. Csak a teljes értékű szálvesszőket hagyják meg visszametszés nélkül. A fa egészségi állapotától,

korától, a fajtátó1 függően 40-120 vesszőt (általában 60-80) hagynak meg. Simon – Sipos - Papp Az őszibarack egyvesszős metszése Simon –Sipos - Papp Az őszibarack szálvesszős metszése Simon – Sipos - Papp Hajlító hatású metszések Szabolcsi metszés. Nagy Sándor, egykori megyei főkertész által kidolgozott almametszési módszer. Lényege: az elágazott gallyakat mindig alsó, kifelé néző vesszőre metszik vissza ("lekötözés metszőollóval"), a vesszők mindegyikét hosszúra metszik. Felső rügyes metszés. Brunner Tamás által kidolgozott metszési módszer. A hagyományos koronaalakítás során a vesszőket alsó, kifelé álló rügyre metszik vissza. Az így meghagyott végálló rügyből fejlődött hajtásnál rendszerint erősebben fejlődik a mögötte lévő rügy hajtása. Felső rügyes metszéskor a végálló rügy felfelé áll, erősen hajt ki, a alatta lévő rügyből pedig gyengébb, laposabban növő

hajtás keletkezik. A felfelé törő hajtást félfás vagy fás metszéskor eltávolítjuk. Simon – Sipos - Papp A felsőrügyes metszés technikája • Szektoriális kettős metszés Felfelé törő hajtás a felső rügyből Vízszinteshez közeli szögállású hajtás – vázkarnevelés céljára Visszametszés az alsó kedvező szögállású hajtásra (vesszőre) Simon – Sipos - Papp Hajlító hatású metszések könyököltetés Simon – Sipos - Papp A hajtáshelyzet megváltoztatása A különböző szögállásba lekötözött visszametszés nélküli vessző várható kihajtása. Lehetséges megoldások a hajtáshelyzet megváltoztatására: - lekötözés, - lesúlyozás, - hajtáscsipeszelés. Simon – Sipos - Papp Gyümölcsritkítás Simon – Sipos - Papp Az alakítómetszés szabályai 1. A vezérvesszőt 4-6 rügy ráhagyásával mindig ott kell visszametszeni, ahol a következő ágemeletet kívánjuk kialakítani. Ez a szabály

már a törzsmagasság kialakítására is érvényes. 2. A vázágak kineveléséhez megfelelő erősségű vesszőkre van szükség, ennek érdekében a gyenge 20-30 cm-es vesszőket erősebben 3-5 rügyre vágjuk vissza. A kellő erősségű vesszőket (40-50 cm hosszú) gyengébben (kb. a felső 1/3-át távolítjuk el), vagy visszametszés nélkül csúcsrügyből neveljük. 3. Ha olyan koronás oltványt telepítünk, amelynek túl gyengék, túl alacsonyan vagy túl magasan helyezkednek el a koronavesszői távolítsuk el azokat és a továbbiakban kezeljük suhángként. Simon – Sipos - Papp 4. A koronaszerkezet pontosabb és gyorsabb kialakítása érdekében hajtásválogatást kell végezni (akár többszöri alkalommal is a vegetációs időszakban), melynek során távolítsuk el a meredeken felfelé törő, konkurens, feleslegessűrítő, beteg, sérült vagy a törzsből előtörő hajtásokat. 5. A termőfelület gyorsabb kialakítása érdekében metszést

kiegészítő eljárások (hajtáslekötözés, súlyozás stb.) alkalmazása ajánlott. 6. Ágcsoportos koronaformáknál – váza vagy tölcsér, ágcsoportos sudaras, módosított Brunner-orsó – az ágemeleteket nem szabad egy pontból indítani, mert az így kialakított vázágak könnyebben lehasadnak. A vázágak között legalább 15-20 cm legyen. Különösen érvényes ez a szabály azokra a fajtákra, amelyek hasadásra érzékenyebbek pl.: Érdi bőtermő Simon – Sipos - Papp 7. Hazai körülmények között ágcsoportos koronaformáknál egy vázágemelet szinten 3-4 vázágnál többet nem ajánlatos kialakítani. Az egymás feletti vázágemeletek kialakításánál a jobb koronán belüli megvilágítottság érdekében ügyelni kell arra, hogy a felső helyzetű vázágak ne legyenek fedésben, inkább „közöljék meg az alsó helyzetűt. 8. Sudaras koronaformák esetében mindig tartsuk be a „Zahn-féle” szabályokat (Zahn, 1967): A központi

tengely törzsvastagság 2/3-át. vastagsága nem haladhatja meg a Az oldalelágazás nem lehet vastagabb, mint a hozzá tartozó központi tengely vastagságának fele, 2/3-a. Az egymás felett elhelyezkedő vázágak közül a felső nem nyúlhat túl az alsó hosszának 2/3-án. A vázágak hossza nem haladhatja meg a sudár hosszának 2/3-át. Simon – Sipos - Papp 9. A fák magasságának korlátozását a sudárvessző eltávolításával, vagy vázágnak történő lehajlításával oldhatjuk meg. Mindkét esetben a fokozott hajtásképződés miatt a későbbiekben fokozott figyelmet kell fordítani a korona ezen részére. 10. Ha bogyósgyümölcsűeket bokor koronaformára kívánjuk alakítani, a vesszőket erősen vágjuk vissza (15-20 cm-re, a jobb bokrosodás érdekében. 11. Azoknál a fajoknál ahol a vesszők végén vegyesrügy található (almatermésűek, dió) és a vesszőkből vázágat akarunk nevelni, távolítsuk el a csúcsrügyet. Ellenkező

esetben a képződött gyümölcs lefogja a vessző növekedését, kihajtásának irányát megváltoztatja. 12. Azoknál a koronaformáknál, ahol vázágat nevelünk (katlan, váza), a gallérágat ugyanolyan módszerrel alakítsuk, mint a vázágakat (csúcsrügyből vagy visszametszve). Simon – Sipos - Papp A koronaalakítás feltételei A koronaalakítás nagymértékben függ a művelési rendszertől és az ültetési anyagtól. Az ültetési anyagok megválasztása is fontos szempont. Az gyümölcskultúrák számára a leggyakrabban alkalmazott szaporítóanyagok: Törzses gyümölcsfajok Suháng Koronás oltvány Hagyományos kétéves Knipp fa Egyéves koronás oltvány Félkész oltványok Szemzett alany Helybenszemzés Félcserjék Gyökeres sarj, bujtvány Cserjék Gyökeres dugványok, bujtványok Szamóca Zöld palánta; frigó palánta Simon – Sipos - Papp A szaporítóanyag megválasztásánál a kialakítandó művelési rendszer szaporítóanyag

igénye mellett gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni, valamint hogy a korona kialakítását végző személyek milyen szaktudással rendelkeznek. A kialakítandó koronaforma paramétereinek megfelelő koronás oltványból 1 évvel rövidebb idő alatt kialakítható a koronaforma, de ez nagyobb szaktudást és technológiai fegyelmet igényel, mint ha suhángból indulnánk ki. suháng hagyományos 2 éves koronás oltvány 1 éves koronás oltvány „Knipp fa” Simon – Sipos - Papp Alma karcsú orsó koronaforma alakítása Simon – Sipos - Papp Almafák alakítása karcsúorsóra Az elsőévi fás metszés a koronába metszésre korlátozódik. A nyár folyamán elengedhetetlen a hajtásválogatás és a lekötözés. A zöldválogatás során a törzsmagasság felett 3-4, a térben arányosan álló, lehetőleg egyforma erősségű hajtást válasszunk ki. Ezek lesznek a fa majdani vázágai A vázágak lekötési szöge 30-35°. A sudár

növekedését egész nyáron kísérjük figyelemmel, és ha kell többször is kössük lazán a csemete melletti karóhoz. Gyakran előfordul, hogy a sudár végálló rügye vegyesrügy, és kivirágzik. Ezeket a virágzatokat el kell távolítani, mert lefogják a sudár növekedését ! Simon – Sipos - Papp A második év tavaszán ha szükséges, a vázágvesszőket felsőrügyes metszéssel kurtítsuk meg. A hajtásválogatás során a konkurens hajtásokat, valamint a vázkarokról meredeken feltörő hosszú hajtásokat tőből távolítsuk el. Vezérhajtásnak mindig azokat hagyjuk meg, amelyek a legjobban "irányba" állnak. A sudáron képződött oldalhajtásokat -ha szükséges- kössük vízszintesre. A karcsúorsó koronaforma nevelésének központi kérdése a sudár kezelése. Több módszer ismeretes, ezek közül csak azokkal foglalkozunk, amelyek a gyakorlatban már beváltak. Simon – Sipos - Papp A karcsúorsó sudarának lehetséges

kezelési módszerei 1. Sudárvisszametszés tavasszal A sudarat növekedési erélyétől függően felére-kétharmadára metszik vissza. Az így metszett sudárból a felső részen erőteljes hajtások fognak kitörni, lejjebb rövidebbek, az alsó rész pedig rendszerint felkopaszodik. 2. Sudárvisszametszés virágzás után A tavaszi metszés során a sudarat nem metszik, csak az elvirágzás után. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a metszés időpontjában már látszik, hogy a sudáron alul hány rügy nem indult meg. A sudarat olyan mértékben kell visszavágni, amilyen mértékben alul nem hajtott ki. Simon – Sipos - Papp 3. Álsudarazás tavasszal Nem a sudárvesszőt metszik vissza, hanem az egész sudarat, egy lejjebb levő vesszőre, az álsudarazás szabályait betartva. Ezt a módszert akkor lehet alkalmazni, ha nyáron nem végeztük el a hajtásválogatást, és álsudárnak alkalmas vesszők vannak a sudáron. 4. Álsudarazás zölden A tavasszal

metszetlenül hagyott sudarat akkor metszik vissza álsudárhajtásra, amikor a hajtások 20-30 cm hosszúak. Simon – Sipos - Papp 5. Hajlítgatásos sudárnevelés A legújabb módszerek egyike. A sudarat egyáltalán nem metszik, hanem leíveléssel nevelik a következő módon: Tavasszal amikor a nedvkeringés megindult és a vesszők jól hajlíthatók, a fák sudarát vagy egymáshoz, vagy pedig a másik fa támberendezéséhez kötik közel vízszintesen. Addig hagyják így a sudarat, amíg a rajta kitört hajtások csúcsrügyben nem záródnak. Ez rendszerint június közepe Ezután a sudarat az előző módon, de a másik irányba hajlítják át, azért, hogy az alsó rész is termőrészekkel rakódjon be. Így hagyják augusztus elejéig, majd függőleges helyzetbe rögzítik. Ezt a hajlítgatást mindaddig folytatják, amíg a fa el nem éri a végleges magasságát. Ezt a sudárnevelési módszert csak ott érdemes megvalósítani, ahol nincs erős, uralkodó

széljárás. Ellenkező esetben a sudarak gyakran letörhetnek. Simon – Sipos - Papp Az alma karcsúorsó hajlítgatásos sudárnevelési technikájának vázlata Simon – Sipos - Papp A váza koronaforma paraméterei és alakítása Simon – Sipos - Papp Főleg fényigényes gyümölcsfajokat - kajszi, őszibarack, dió, mandula - ajánlatos váza a koronaformára kialakítani, de bármelyik törzses gyümölcsfa is kinevelhető váza alakúra. A koronaforma kialakítására suhángot, vagy a koronaformának megfelelő koronás oltványt telepítsünk. A váza koronaformát két féleképpen lehet kialakítani: -hagyományos módszerrel, az alakítás első évében kikatlanozva, ekkor a vázágak optimális szögállását lekötözéssel, vagy kitámasztással be kell állítani; -késleltetett váza koronaforma alakítási technikával, amikor a sudarat az alakítás első 4-5 évében meghagyják, ennek hatására a vázágak kevésbé meredeken nőnek, nem

kell lekötözni, majd mikor rögzült a vázágak szöge, a 4-5. évben távolítják el a sudarat. A továbbiakban a késleltetett váza koronaforma alakítási technikája kerül ismertetésre. Simon – Sipos - Papp Az első évi metszés tavasszal a koronábametszéssel kezdődik. A suhángot a törzsmagasság felett 6-8 rügy ráhagyással metsszük vissza. A nyári hajtásválogatás idején úgy válogassuk ki a hajtásokat, mintha koronás oltványt telepítettünk volna. Koronás oltvány esetén a törzsmagasság felett válasszunk ki 3, a térben arányosan elhelyezkedő, egyforma erősségű, nem egy pontból eredő vesszőt. A többit távolítsuk el A sudarat ne metsszük vissza ! A vázágaknak kiszemelt vesszőket /hajtásokat/ 60-70o-os szögben rögzítsük. Simon – Sipos - Papp A második év tavaszán a vázágvesszőket erőségüktől függően felsőrügyes metszéssel vágjuk vissza, a sudarat a vázágvezér-vesszők síkja fölött legalább

20-30 cm-rel metsszük vissza ! A sudár nevelésénél tartsuk be a 2/3-os szabályt ! Hajtásválogatáskor vezérnek mindig azokat hagyjuk meg amelyek a legjobban tartják a dőlési szöget. A korona belseje felé törő hajtásokat ne távolítsuk el, inkább csípjük vissza levélkoszorúra. A további években a koronanevelés célja a vázágak kinevelése és elágaztatása. A vázágak elágaztatása a gallérágak, mint vázágértékű elágazások kialakításával történik. A nevelés az őszibarack katlan koronaformánál leírtak szerint történik azzal a különbséggel, hogy az első gallérágakat 150-160 cm magasságban, kell kialakítani. A következő gallérszint kb 80cm-rel magasabban helyezkedjen el. A sudarat az utolsó vázág felett a 4-5 évben távolítsuk el, vagy ha megfelelő irányba kihajolt, akkor hagyjuk meg 4. vázágnak Simon – Sipos - Papp A váza koronaforma nevelése során néhány nagyon fontos szabályra hívjuk fel a figyelmet:

-A vázágakat sohasem szabad egy pontból elágaztatni, mert később a fa széthasadhat, különösen érvényes ez vázáglehasadásra érzékeny fajok, fajták esetében. -A hasadásra érzékeny fajok, vagy fajták vázágvesszeit erőteljesebb visszametszéssel kell alakítani, csökkentve ezzel a lehasadás veszélyét. - Az erős növekedésű fajok, vagy fajták vezérvesszőit csak nagyon gyengén, vagy egyáltalán nem kell visszavágni, mert a korona hamar elsűrűsödik /Besztercei szilva/. Simon – Sipos - Papp Vázakoronaforma egy pontból indítva – utólagos „pántolásos” korrekció Simon – Sipos - Papp Felhasznált irodalmak: Papp J. 2003 A termesztéstechnológia összetevői p 281-282 In Papp J /szerk./ Gyümölcstermesztési alapismeretek Mezőgazda Kiadó, Budapest Gonda I. 2003 Metszés p 292-299 In Papp J /szerk/ Gyümölcstermesztési alapismeretek. Mezőgazda Kiadó, Budapest Gonda I. 2003 Metszést kiegészítő eljárások p 300-304 In

Papp J /szerk/ Gyümölcstermesztési alapismeretek. Mezőgazda Kiadó, Budapest Soltész M. 1997 Fitotechnika p 293-308 In Soltész M /szerk/ Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Sipos B. Z 1994 Gyümölcsösgazdák könyve Mezőgazda Kiadó, Budapest Gyuró F. 1990 Termőfelület és termésszabályozás p 122-161 In Gyuró F /szerk./ Gyümölcstermesztés Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Az anyagban található fényképek Papp János, Sipos Béla Zoltán és Simon Gergely fotói. A rajzokat Kiss László készítette Simon – Sipos - Papp