Egészségügy | Gyermekgyógyászat » Gyermekpszichiátria

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:204

Feltöltve:2009. július 05.

Méret:61 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Gyermekpszichiátria A pszichés fejlődés védő- és rizikófaktorai: nem, IQ-> rizikófaktor a mentális retardáció, amihez pszichés problémák is társulhat, temperamentum-> külső ingerre való reakciókészség, személyiségfaktorok: EASY: stabil vegetatív ritmus, kiegyensúlyozott hangulat, testileg jó egészség. DIFFICULT CHILD: vékony, fertőzésre hajlamos, vegetatív ritmusokat nehéz stabilizálni, hangulatuk változékony, szomatikus problémák. ,kötődési típusok-> bizonytalan kötődésű gyermeknél gyakoribb a szorongás, szomatikus egészség, gyökértelenség-> pl.régi környezettel megszakad a kapcsolata, ismételt intézeti tartózkodások, egyéni életesemények-> pl.stressz, negatív események, destabilizáció, szülő hiánya, betegsége/ szorongást, mentális betegséget vált ki./ nevelési hibák-> szülő attitűdje pl ha túl kritikus, depressziót vált ki, család nagysága-> egyke szorong, szülők kognitív

stílusa és családi coping /megküzdés/ mechanizmusok-> nem mindegy, hogyan oldják meg a konfliktusokat! ,testvér betegsége Gyermekpszichiátriai exploráció formái: 1. magatartás megfigyelés-> spontán irányított 2.játék exploráció-> kezdetben diagnosztikus szerepe van, később terápiás 3verbális exploráció-> problémamentes területek feltárása rövid- célzott kérdésekkel, később terápiás. Fő szempontok: pozitívumok, emocionális viszonyok, otthoni normák, kapcsolatok /iskolaióvodai/, probléma, tünet. Eszközök: strukturált-> kérdőív, interjú Akut organikus pszichoszindróma: KÓROK: lázas betegség, fertőzés, gyulladás, szervezetbe kerülő mérgek, vérzések-> tudatállapotot és tájékozódási funkciót befolyásolja különböző fokban. 1Delirium: borult tudatállapot, hallucinációk, vegetatív izgalmi tünet-> ingerek irányába csökkent képesség, dezorganizált gondolkodás-> tévpercepció,

hallucinációszerű zavarok mellett motoros nyugtalanság, időnként kusza gondolkodás. 2.Eufória: droghatás miatt alakul ki-> fel van pörögve-> illúzió- hallucináció között különbség van! 3.Amentiform állapot: fokozott szorongás, erős motoros nyugtalanság TÜNETEK: dominanciája életkortól, fejlettségtől és értelmi képességtől függ-> 1-5 éves korban: hipermotoros nyugtalanság, sztereotípiák, bizarrériák jellemzik-> hallucináció még nincs-> súlyos ért.fogy pszichózisban eufóriával reagál-> 5-10 éves korban: exogán pszichózisban delírium, illúziók uralják-> ingerlékeny, depressziós-> hipermotoros nyugtalanság Figyelemzavar-> hiperaktivitás szindróma: Régen-> minimális agyi diszfunkció /MCD/ -> Ma: magatartászavar-> iskolai teljesítmény zavara és viselkedészavar-> olyan mentális zavar, mely többnyire a fiúkat érinti-> 5-6 éves kortól diagnosztizálható/korábban is létezik,

de az iskola sajátos normarendszerében válik feltűnővé. TÜNETEI: megállás nélkül futkározik-> képtelen egy helyben ülni-> ülő helyzetben és alvás közben is izeg-mozog-> mindig úton van, mintha fel lenne húzva! FŐ TÜNET: figyelem deficit, figyelem eltéríthetőség. FŐ OKA: homloklebeny deficites működése. IMPULZIVITÁS TÜNETEI: előbb cselekszik, mint gondolkodik-> gyorsan és gyakran vált egyik cselekvésből a másikba-> csoportos játékban nehezen tudja kivárni amíg sorra kerül. FIGYELEMZAVAR TÜNETEI: figyelme könnyen elterelhető, nem tudja befejezni amit elkezdett-> képtelen koncentrálni folyamatos figyelmet igénylő feladatokra. OKA: nem agyi sérülés, hanem egy biokémiai anyag hiánya, mely az idegsejtek közti ingerületi kapcsolatot biztosítja! Másodlagosan mgt.zavar is társulhat hozzá a perifériára szorulás miatt-> depresszióval is társulhat-> sokszor a verbális IQ-ban gyengébb! Alvászavarok:

izolált zavar, v más betegség része-> az alvás rendellenességeinek gyűjtőfogalma 1.DYSSOMNIÁK: alvás minőségének, mennyiségének, v időzítésének zavara Insomnia: képtelen elaludni órákon át-> lelki konfliktust jelent-> krónikus álmatlanság-> elalvás, átalvás nehézsége, v nem pihentető alvás. Hypersomnia: nappali álmosság, ill elalvás, átalvás nehézsége, vagy ébredéskor a teljes felébredés elhúzódása. 2.PARASOMNIÁK: alvás alatti rendellenes jelenségek, fő panasz nem az alváshiány Pavor nocturnus: lidérces álmok, mélyalvás közepén erős félelmi reakcióval ébred, ébredés után nincs álomkép. Sommabulismus: alvajárás, rendszerint az alvás első fázisában felkel, járkál, céltalan cselekvést végez, nehezen lehet felébreszteni, ébredéskor amnézia áll fenn, de a mentális funkció- mgt.ép Incubus: szorongásos álomzavar, lidércnyomás, ismételt, visszatérő, súlyos-> felriadás után mindenre

emlékszik, álma rendszerint életveszélyt, fenyegetést, katasztrófát tartalmaz-> az alvási periódus2. szakaszában ébred fel, a rémálmok jelentős distresszt okoznak. Kiválthatják erőszakos játékok, filmek-> depresszió! Autizmus: OKA: különböző agyi fejlődési és működési zavart okozó organikus tényezők-> minden értelmi szint mellett előfordulhat-> gyakran társul más fogyatékossággal és fejlődési zavarral-> tartós hospitalizáció által is kialakulhat. KLINIKAI KÉP: sokféle lehet-> nem elmebetegség, hanem a fejlődés olyan zavara, mely minőségben és mennyiségben eltér a normális fejlődéstől. INFANTILIS AUTIZMUS: kora gyermekkori! Szociális interakció, kommunikációs sémák minőségi abnormalitása észlelhető-> Jellemzői: szűk érdeklődési kör, sztereotíp ismétlődő tevékenységi kör, sztereotíp ismétlődő tevékenységi kör mellett-> az esetek többségében értelmi képesség deficites.

Az állapot veleszületett, gyakran kimutatható a háttérben a szervezet, vagy az agy vmilyen betegsége. Tünetei: közömbös, nem játszik gyerekekkel, nem néz mások szemébe, válátozások ellen tiltakozik, szokatlan tárgyakhoz ragaszkodik, cselekedeteibe merev rutint épít be pl. visszatérő értelmetlen repkedő mozdulatok-> viszhangozza a szavakat, önmagáról E/3-ban beszél. Várható élettartamot nem befolyásolja, de orvosi értelemben nem gyógyítható! AUTISZTIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR: -> pszichopátia. A személyiség kapcsolatszerkezetének, a viselkedés tendenciájának súlyos zavarai-> enyhébb változat! OKA: nem közvetlenül betegség, károsodás, vagy agysérülés következménye. TÜNETEI: általában gyermek- serdülőkorban jelennek meg és folytatódnak a felnőtt korban is-> 16-17 éves kor előtt nem helyes szem.zavart diagnoszt SZKIZOFRÉN AUTIZMUS: az egész agyra kiterjedő szem.zavar! Tünetei: hallucináció Téveszme ->

közömbös csecsemő beszédfejlődésében komoly zavar-> játéka primitív-y ragaszkodik a környezet abszolút állandóságához-> érzelmei negatív irányba hangolhatók. OKA: túlnyomó többségében nem mutatható ki agyi károsodás! Enurezis: gyermekkori mgt.zavar nem organikus eredetű, akaratlan, túlnyomórészt éjszaka jelentkezik, pszichikus eredetű. OKA: korai agykárosodás, gyógyszer mellékhatása-> 5 éves kor utáni tartósan fennálló állapot kóros! RÉSZEI: 1.preztizteus: soha nem volt szobatiszta-> fő ok: a hólyagkotrollt nem tanulta meg, vagy túl korán- későn szoktatták szobatisztaságra. A hólyagkontroll tanulási folyamat, van sensitív időszaka-> elhanyagolt körülmények között alakul ki pl.cigányok 2.volt szobatiszta: pszichogén okokból pisil be Pszichés ok lehet: családi, iskolai pltestvér születése. Az enurezis általában mély álommal kapcsolódik, érdemes felébreszteni, ha tudjuk mikor következik be!

Hospitalizmus: affektív hiánybetegség-> érzelem hiánya-> azanya nélkül felnövő csecsemőkre igaz. TÜNETEI: indítékszegénység, passzivitás, részvétlenség, kontaktuszavar/ gátlásos-gátlástalan/ ,sztereotíp mozgás, érzelmeit nem képes kifejezni. BOWLY 3 fázisra bontotta: szeparáció, személytelenség, hospitalizáció-> nincs terápiája. Az anya nélkül felnövő csecsemő lassan fejlődik, testi-lelki állapota romlik-> ha fél éven belül visszakerül, fejlődése normalizálódik, ha nem, végleges nyomot hagy az anyahiány /SPITZ/. Hospitalizáció: szociális izoláció-> tünetei akkor lépnek fel, ha nem kap elég szeretetet és gondoskodást a környezetétől-> nemcsak intézményes keretekben felnövő gyermekeknél és az anyától való elszakadás következtében fordul elő, hanem elhanyagoló mgt és ingerszegény környezet is kiválthatja az anyával való együttélés során! Depresszió: kedvtelenség, szomorúság

emociolnális állapota, mely borús gondolatokat okoz, csökkent kezdeményező-erő és reakciókészség kíséri-> a depressziós érzés akadéllyá válik a megszokott életvitel folytatásának, a napi rutinfeladatok teljesítésének. TÜNETEI: 1.depresszív hangulat-> a szorongásos tünet a depresszió háttere! 2halál, öngyilkos-ság visszatérő gondolata,serdülőkorban a szándék közel kerül a cselekvéshez. 3megszokott tevékenység iránti érdektelenség 4.étvágy-alvászavar 5pszichomotoros lelassulás 6energia hiánya-> motiváció hiány, fáradtság 7.értéktelenség érzése: súlyos önértékelési zavar 8.gondolatok akadályai: emlékezetzavar, koncentrá-ció csökkentése 9ingerlékenység: kortársaitól viszahúzódik, de szüleivel szemben könnyen haragra gyúl, ilyenkor kezelhetetlen. Nem szükségszerű valamennyi tünetnek működnie, de a diagnózishoz a depresszív hangulat, önértékelési zavar és a teljesítmény-romlás

feltétlenül jelen van. OKA: stersszor, mely olyan tárgy, személy elvesztésekor jelentkezik, amely közel állt az egyénhez emocionálisan-> BOWLY szerint: traumatikus csecsemőkori élmény /szeretett személytől való elszakítás/ hatására később, ha el kell válnia „én-részétől” az elsődleges trauma éled újjá -> bebizonyították, hogy a depressziós személyeknek kisgyermekkorban az átlagosnál jóval többször kellett elszakadni a szülőktől! Anorexia nervosa:evési mgt feltűnő zavara. Előfordul kisgyermekkorban, de általában a pubertás korú lányok depressziós folyamatának megnyilvá-nulása. Tünetei: teljes étvágytalanság, táplálkozás visszautasítása, kóros lesoványodás, menses elmaradása, testsúly zavart észlelése, intenzív félelem az elhízástól. Szorongás: mentális zavar. Szinte valamennyi neurotikus tünet hátterében elfojtott, csak alkalmanként tudatosuló szorongás lappang, az „én” mélyéből tör

fel, ezért sokrétű, nehezen definiálható jelenség. LÉNYEGE: generalizált, rögzült, tárgyatlan félelmi állapot-> gyakori 1.szeparációs szorongás: expresszív szorongás, ha el kell válnia a gyermeknek a számára fontos személytől, akihez ragaszkodik. Tünetei: állandó irreális szorongás attól, hogy a szeretett személy végleg elhagyja pl.tiltakozik a külön szobában alvástól, kerüli az egyedüllétet, szeparációval kapcsolatos rémálmok elalváskor/ reggeli iskolába menetel/ fizikai panaszok jelennek meg pl.hasfájás, hányinger, stb 2teljesítményszorongás: általában az iskolában jelentkező magatartászavar, de gyökerei mélyebbre nyúlnak vissza, a szeparációs szorongás élményéhez kapcsolódnak. 2 típusa van: átlagos intelligenciájú/ szorongása feltűnő akadálya az iskolai pályafutásnak/ és magasabb intelligenciájú/ „túltanuló”, váratlan kérdésekre nem tud válaszolni, csak azt tudja elmondani, amit megtanult/

3.generalizált szorongás: a szorongás folyamatosan jelen van, a gyerek életét befolyásolja. Jellemzői: aggodalmas, nem bízik önmagában, nyugtalan, állandó vigasztalást igényel és rendszeres fizikai panaszai is vannak/ fejfájás, körömrágás, hányinger,stb./ A szorongás az iskolai teljesítményt nem befolyásolja, de a közösségbe nehezen illeszkedik be, állandó feszültségben él. Oka: itt is a szeretet elvesztésétől való félelem húzódik meg a háttérben 4.szorongásroham: „pánik betegség”, gyermekeknél ritka, de időnként előfordul, a roham teljesen váratlanul jelentkezik. Tünetei: rémület, kiabálás, elsápadás, verejtékezés, halálfélelem. Oka: „félelem a félelemtől” Expresszív beszédfejlődési zavar: a verbális nyelvi és kifejezőkészség standard tesztben mérve szignifikánsan elmarad a nonverbális IQ értékétől. Akadályozza az iskolai teljesítményt és a verbális készséget igénylő napi feladatokat.

Tünetei Szűk szókincs, tőmondatok használata, jelenidőt alkalmaz, helytelen szóhazsnálat- mondatalkotás. Oka: nem hallási, neurológiai, vagy autisztikus zavar! Depressziót kísérő tünet: suicidum. Minden öngyilkosságot megelőz és előkészít egy súlyos szorongás, depressziós állapot, melynek elsődleges kiváltó oka leggyakrabban a szülőkkel való konfliktus. A feszültséghez kapcsolódik az iskolai kudarc, támaszvesztettség/pl széthullott család/, vagy családban előforduló öngyilkosság ami szuggesztív példaként szolgál. Magatartászavarok: szocializációs zavar. Oka: több tényező váltja ki: szülők válása, túlzott szeretet vagy érzelmi éhség, iskolai kudarc, túlzott szigor. Tünetei: nem megfelelő kapcsolat a felnőttekkel, közösségben nehezen, vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni, nevelőhatásoknak passzív, vagy aktív módon ellenáll. Jellemzői: visszatérő, tartós disszociális- agresszív-dacos mgtséma. A

viselkedés a kornak megfelelő szoci-ális elvárások durva áthágásához vezet-het. Súlyosabb, mint egy gyerekcsíny, vagy serdülőkori lázadás Mai értelemben magatartászavaros akinek rossz érzelmi állapota van, nem tud tanulni, rossz családi milliőben nő fel. Neurozisok: részleges viselkedészavar. Olyan anomália, mely ne maz egész pszichikumot és viselkedést károsítja, hanem csak bizonyos részeit. Ne morganikus jellegű, hanem szorongáson alapuló mgtzavar. Szorongás, ami egy valamikori reális kiváltó októl elszakadva önállósul. Jellemzői: fokozott betegségtudat, depresszív alaphangulat és teljesítménycsökk Tünetei: pánikzavar, fóbiás zavar, generalizált szorongás, kényszerzavar, disszociatív zavar, hypohondria, neuraszténia. Fajtái: 1szorongásos neurózis: irreális aggodalom, organikus tünet nélkül- fóbiás tünetek kisgyermekkorban nem fordulnak elő, az ún.iskolafóbia tiszta előfordulása ritka, általában a háttérben

leginkább teljesítményzavarok, vagy családi konfliktusok állnak. 2depresszív neurózis: gyermekkorban a hangulatzavar jele, ha azt hangoztatja, hogy őt nem szeretik. Az önvádlás abban mutatkozik meg, hogy kérdésre azt válaszolja, hogy ő a rossz! 3.kényszeres neurózis: olyan cselekvési késztetés, mellyel szemben tehetetlen, elhárítására képtelen. Valódi kényszeres neurózis 10 év alatt nem észlelhető A motoros funkciógyakorlás közben ha sok büntetés, dresszúra éri és a korlátozások miatt még az agresszióját is el kell nyomnia, akkor a látszólagos alkalmazkodás hátterében feszültségizgalmi állapot húzódik meg, ami megbontja a személyiség egyensúlyát. Az ilyen gyerekeknél állandó kötelezettség-szabályérzet van, károsodik önálló cselekvése, gondolkodása, akarata és saját tudati folyamatainak aktív irányítása is. A későbbiekben kényszergondolatokcselekvések keletkeznek 4hisztériás neurózis: hisztériás

zavarok definiálása problémás gyerek- ifjúkorban. Általában a hisztériás reakciók testi tünetekkel járnak együtt 4-5 éves kor előtt nem beszélhetünk hisztériás tünetekről, főleg az iskoláskorban jelentkeznek/ lányoknál többször/ Szkizofrénia: bizarr téveszmék, hallucinációk. A zavar alatt a gyermekkori fejlődés elmarad Tünetei: specifikus gondolkodászavar, bezsédben agrammatizmus. Járulékos tünet: percepciózavar, illúzió, hallucináció, mentális autizmus- téveszme. 6-10 éves korigkorspecifikus tünetek: előtérben kontaktuszavar és autizmus áll, érdeklődés bizonyos területekre beszűkül/ tárgy, játék/, állandó ingerlékenység, késztetészavar, szorongásrohamok jelentkeznek kényszerszerű tünetekkel. Beszédben: moduláció-ritmusváltozás, agrammatizmus, tipikus tünet a fonografizmus/ önmagával társalog/, de mutisztikus reakció is előfordulhat. Jelentkezhet még abszurd ötlet, de paranoid-hipohondriás

tartalom is 10-14 éves kor: a tünetek a felnőttkori betegséghez hasonlítanak. Előtérben: teljesítménykontaktuskészség csökkenés, hangulatzavar, szorongás áll-> szokásaiban a gyermek regenerálódhat, gondolkodászavar, hallucináció is mutatkozhat. Motorikus tünet: bizarrériák, merevség, parancsautomatizmus. Testi tünet: alvás-táplálkozászavar, testi elhanya-goltság, szexuális gátlástalanság