Szociológia | Devianciaszociológia » Civilizációs betegségek, a dohányzás és következményei

Civilizációs betegségek – dohányzás és következményei A dohányzás története A dohányzás a dohánynövény levelének használatát jelenti különféle formában, a legelterjedtebben azonban a levél elégetésekor keletkező füstöt alkalmazzák. A füstölés kultikus szerepe már a legrégebbi emberi kultúrákban is jelen volt. Volt már varázslók, sámánok eszköze, továbbá gyógyszer, serkentőszer vagy élvezeti cikk. Már az ősi amerikai indián kultúrákban, még Amerika felfedezése előtt több száz évvel kialakult a dohányfüst elszívásának szokása. A papok a nikotintól megrészegültek, s ezt a tudatállapotot az istenek közelségének tulajdonították Később a köznép is használni kezdte, hogy átélje a szent bódulatot. Az indiánok díszes pipákat használtak, mivel a pipázás meghitt ünnepi aktus volt, ami alkalmat adott a viszályok elsimítására, a megbékélésre. A vezér rágyújtott a békepipára, amit körbeadva,

közösen szívtak el. Az indiánok az összecsavart dohánylevél köteget „tabaco”-nak nevezték. A dohány hatóanyaga a nikotin Európába Amerika felfedezésével (Kolumbusz hajósai által) került a dohánynövény. Cortez és Pizarro katonái szoktak rá először a dohányzás szenvedélyére, mert azt hitték, hogy az indiánok a dohányfüsttől olyan erősek és egészségesek. A 16. században a dohánylevélből szirupot, kivonatot, főzetet, kenőcsöt, kristályt és pirulákat készítettek. A 17 században szinte minden betegségre ezeket a szereket ajánlották A dohány nagyüzemi termesztése 1612-ben kezdődött, majd 1619-ben már 10 tonna dohányt exportáltak Európába, alig húsz évvel később pedig 750 tonnára emelkedett a forgalom. A dohány az amerikai kolóniák aranybányájává vált. A növény elfüstölése hamarosan a kor divatos szokása lett, azonban ezzel egyidejűleg megjelentek az első tiltó rendelkezések is. I Jakab angol király

kijelentette, hogy „a dohányzás undorító a szemnek, förtelmes az orrnak, ártalmas az agynak és veszedelmes a tüdőnek”. A tilalmak azonban nem voltak hatásosak, így a 18. századtól elindult a dohányzás globális elterjedése Ezt három tényező segítette: a gyakori háborúk, az üzlet, a nagy adóbevételek, ill. az akkori pestis járványok. Az orvosoknak az volt a véleményük, hogy a füstölés hasznos a járványok terjedése ellen A dohányzás tömeges elterjedése a 19. század végén, a 20 század elején a cigaretta nagyipari gyártása tette lehetővé. Az első, kereskedelmi méretekben is elterjedt cigarettamárka 1913-ban a „Camel” volt Amerikában. A II világháború idején a férfiak 80%-a cigarettázott az USA-ban és NyEurópában Azóta ezekben az országokban felismerték a dohányzás káros következményeit és visszaszorult a dohányosok aránya. A fejlett nyugati országokban ma 30% alatti ez az arány Ma a fő dohánytermelő

országok: Kína, India, Brazília, az Egyesült Államok, Törökország, Zimbabwe és Malawi. Itt termelik a világ dohánytermelésének több, mint 80%-át A termelés 35%-át Kína adja, amely egyúttal a világ legnagyobb dohányfogyasztója is. A dohányzás formái A dohánylevelek hatóanyagát többféleképpen a szervezetbe lehet juttatni. Ezek közül kevésbé egészségkárosító, amikor a leveleket nem égetik el. Ilyen a bagórágás, és tubák szippantás A tubák a dohánylevelek finomra őrölt formája, amelyet gyakran különböző aromákkal „ízesítenek”. Orrba felszippantva használják. A bagó pedig a dohánylevél másik neve, amit szájba szokás venni, és rágcsálni. Ezekben az esetekben a papír és a dohánylevelek égése során felszabaduló égéstermékekből származó káros hatások nem érvényesülnek. Viszont nem maradnak el a nikotin okozta károsodások Illetve károsodik a száj és az orr nyálkahártyája, hisz itt jut be az

anyag, és a bagó pácolása során használnak rákkeltő anyagokat is. Égetés után jutnak az anyagok a szervezetbe, cigarettázás, pipázás, és szivarozás esetében. A használati mód és az egészségkarosítás mértéke minden esetben különböző. Legkevésbé káros ebből a csoportból a pipázás. Mégpedig azért, mert a pipa felépítéséből adódóan, mire a füst a tüdőbe kerül, lehűl és a káros anyagok egy része kicsapódik a pipa szárába. Ebből érthető, hogy minél hosszabb a pipa szára annál jobb. Szóval a vízipipa ebből a szempontból talán a legkevésbé káros A szivar esetében a füstöt nem tüdőzik le, tehát emiatt a tüdőrák, mint veszély kevésbé fenyeget, viszont helyette a szájrák valószínűsége többszörösére nő. Minden szempontból a legveszélyesebb és sajnos a leginkább használt dohányzási forma a cigarettázás. Mennyire elterjedt a dohányzás? A dohányzás a legelterjedtebb, felismerten

egészségkárosodást okozó szenvedélye az emberiségnek. 1 milliárd férfi és kb ¼-ed milliárd nő dohányzik rendszeresen Világszerte minden harmadik, Ázsiában minden második férfi dohányzik. Évente csaknem 5 millióan halnak meg a dohányzással összefüggő megbetegedések következtében. Vannak területek, ahol már csökkenő tendenciát mutat a dohányosok aránya (pl. É-Amerika, Ny-Európa), vannak olyan területek, ahol stagnál ez a szám (pl. Magyarország), de vannak olyan régiók is, ahol éppen most emelkedik a számaránya (pl. A fejlődő országokban – Ázsia, Afrika) Magyarország az erősebben dohányzó országok közé tartozik, s különösen a fiatalok és a szülőképes korban lévő nők körében magas ez a szám (40%). Nálunk a felnőttek 1/ 3 -da (34%) dohányzik rendszeresen, ebből a férfiak 41 és a nők 28%-a. Magyarországon a dohyányos férfiak aránya az utóbbi években csökkent, ugyanakkor a nőknél ellenkező tendencia

figyelhető meg. Mi van a dohányfüstben? Egyetlen cigaretta elszívásakor kb. 2 liter füst keletkezik Ennek egy részét (1/ 3 ) a dohányos, a többit (2/ 3 ) a helységben tartózkodok (a dohányos is) lélegzik be. A füstben található égéstermékek és vegyületek száma meghaladja a 4000 is, amiből 40 bizonyítottan rákkeltő (ezek főleg az aromás szénhidrogének: 2-naftil-amin, 4-aminodifenil, benz(a)antracén, benzo(a)pirén, benz(a)pirén stb.) A füstöt kétfelé oszthatjuk: főfüst, ami a cigaretta megszívásakor keletkezik és a dohányosok letüdőzik (ekkor kb. 900-1000ºC-os a parázs), ill a mellékfüst, ami a környezetbe jutó füst nagy része a két szívás között. Ilyenkor az égés alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe, ún tökéletlenebb égés, és ezért rákkeltő anyag tartalma nagyobb, mint a főfüsté. Fontos még tudni, hogy a cigaretta a vége felé egyre inkább erősödik, nagyobb lesz a nikotintartalma és töményebben

tartalmazza az égéstermékeket, mint az elején. A füst nagyobb része (92%-a) gázokból áll (pl. nitrogén, szén-dioxid, szén-monoxid, ciánhidrogén), a többit a szilárd anyagok jelentik (pl. kátrány, ólom, polónium, nikotin stb) A dohánygyárak a több száz egészségkárosító anyag mellé további adalékanyagokat is kevernek az aromásítás és a hozzászokás gyorsabb kialakulása érdekében (pl. aldehidek, kakaóvaj, metanol stb) A cigaretta legfontosabb hatóanyagai • Nikotin: Tulajdonképpen ez az anyag felelős a függőség kialakításáért. Dohányzás során a tüdőbe, onnan a vérbe, majd az agyba jut. A nikotinnak számos farmakológiai hatása van Leglényegesebb a vegetatív idegsejtekre (belső szervi működéseket szabályozó sejtek), az idegizom átmenetre (ahol a mozgatóideg kapcsolódik ahhoz az izomhoz, amit mozgat) és a központi idegrendszerre (az agyra) kifejtett hatása. A vegetatív idegsejteket izgatja, majd bénítja. A lényeg,

és amit ebből egy dohányos észrevesz, hogy megindul a bélműködése („el kell szívnom egy szálat, különben nem megy”), és a nyáltermelése egy szál cigi után. A későbbi gátlás miatt meg inkább száraz lesz a szája és székrekedése lesz. Az ideg-izom átmenetre kifejtett hatását inkább csak mérgezés során lehet tapasztalni. Hatása eleinte serkentő, majd mintegy kihasználva minden „serkentési lehetőséget” bénítja az izmokat (pl. a légzés leállása) A központi idegrendszerre is jellemző a kettős serkentő majd bénító hatása. A dohányos eleinte enyhe serkentő hatást (éberebbnek érzi magát a használó), majd gátló hatást, stresszoldást, feszültségcsökkentést érez. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus

fogyasztás hozzászoktat. Mivel a nikotin növeli az agy dopaminszintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet. Nikotinmérgezés tünetei: Szédülés, fejfájás, hányás. didergés, verejtékezés, térdremegés, erős, izomgyengeség, hasmenés, kezdetben gyér pulzus, magas vérnyomás, szűk pupilla. Súlyos mérgezés esetén eszméletveszés következik be, rángógörcsök jelentkeznek, majd az egyén sokkos állapotba kerül, légzése leáll és bekövetkezik a halál. A mérgezésnek ellenszere nincs Fontos! A nikotin nagyon jól felszívódik a bőrről, ezért kerülni kell minden nikotintartalmú folyadékkal való érintkezést! • Szén-monoxid: A CO a tökéletlen égés során keletkezik. Mérgező gáz A mérgezés alapja, hogy a vérben az oxigénszállító molekulához, a hemoglobinhoz kötődik. A kötődése sokkal erősebb az oxigénénél, ezért sokkal tovább kötésben marad, és megakadályozza ezzel a megfelelő oxigénszállítást. CO nem

csak dohányzás során keletkezik, hanem szinte mindenhol, ahol égési folyamat megy végbe, pl. fűtés, autók kipufogógáza stb Egy városlakó embernél a COhemoglobin aránya 5%, addig egy dohányosnál ez 15% (a normál érték 0,25-2% között van) 15-20%-os értéknél már megjelennek a mérgezés első tünetei, és 60%-nál pedig beáll a fulladás. CO mérgezés tünetei: Fejfájás, hányinger, szemkáprázás, nagyfokú gyengeség, összeesés. Súlyos mérgezésnél szapora légzés, pulzus, eszméletvesztés, görcsök jelentkeznek, majd beáll a halál. Krónikus mérgezés tünetei: tartós fejfájás, álmatlanság emlékezetzavar, mozgáskoordinációs problémák A mérgezés ellenszere az oxigén • Kátrány: Ez a füst alkotóeleme, tehát a dohányzás során a tüdőbe bejut, és ott lerakódik. Ez felelős a rákkeltő hatásért, de emellett a lerakódott kátrány számos más elváltozást is okoz a tüdőben. Egyes számítások szerint egy, napi 10

szálat elszívó dohányos ember tüdejében 10 év alatt 1 kg kátrány rakódik le. A „light” cigaretta – a nagy átverés Ma már szigorú szabályok írják elő a kátrány és nikotin megengedett mennyiségét a cigarettákban. A 80’-as, 90’-es években, amikor csökkent a dohányzás aránya a férfiak körében, a dohánygyárak a fiatalabb és magasabb társadalmi helyzetű nőket célozták meg a reklámjaikkal. Bevezették a piacra a hosszabb, aromásabb, kevesebb kátrányt és nikotint tartalmazó „light” cigarettákat, s ezeket fiatal, sportos külsejű, elegáns és divatos fotómodellekkel reklámozták. El is kezdett emelkedni a nők között is a dohányosok aránya a fejlett országokban. Bizonyos értelemben a „light” cigaretták még károsabbak, mivel a csökkentett nikotintartalom miatt a dohányosok mélyebben szívják le, és hosszabban tartják bent a füstöt. Emiatt számos egészségkárosító kémiai anyag tartósabban fejthetik ki a

hatásukat a szervezetben. Milyen betegségeket okoz a dohányzás? 7% egyéb betegség 21% szív- és érrendszeri betegség egyéb légzőszervi betegség 4% 40% 9% idült hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség egyéb daganatos betegség felső légző- és emésztőrendszeri rák tüdőrák 13% 6% A dohányzás következtében a füstben lévő karcinogén, rákkeltő anyagok miatt megnő a daganatos betegségek kockázata. Leggyakoribb a dohányosok körében a tüdő- és gégerák, de gyakrabban betegszenek meg nyelőcső-, hasnyálmirigy- vagy hólyagrákban is. A hosszantartó dohányzás ismert következménye az idült, fulladással járó hörghurut. Fokozódik a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus, a magas vérnyomás és az agyvérzés kockázata is. Mindezek a dohányzással összefüggő betegségek folytán évente mintegy 30.000 ember hal meg Magyarországon A dohányosok átlagosan 8 évet veszítenek az életükből a szenvedélyek

miatt! Az aktív dohányzás káros következményei, hatásai • A dohányzás érösszehúzó hatása következtében az erek rugalmassága csökken, és kevésbé tud alkalmazkodni a folyamatosan változó igénybevételhez. Ezáltal megnő a vérnyomás, ami további terhelést jelent az erek falának. A szív vérellátása is csökken, így idővel összetett szív-és érrendszeri betegségek alakulnak ki. Súlyos érszűkület következményként akár a végtag amputálása is megtörténhet. • A dohányzással a légcsőbe, tüdőbe kerülő káros anyagok gyulladást okoznak, ezért gyakoribb a torokfájás, a rekedtség, és a köhögés. A váladékképződés is fokozódik, ezért a köpetürítés is gyakoribb. A tüdő folyamatos károsodása következtében súlyos asztma, bronchitisz, COPD alakul ki. • A csontból a kalcium ürülni kezd, csökken a csontdenzitás. • A dohányosoknál gyakran alakul ki gyomorfekély, ami nehezen gyógyul, ha nem hagyják

abba a cigarettázást. • Bizonyítottan a dohányzás emeli meg az alábbi szervek rákos elváltozásának gyakoriságát: tüdő, szájüreg, gége, nyelőcső, orrüreg, hasnyálmirigy, hólyag, petefészek. • Az ujjak és a körmök elszíneződnek, amit a bőrbe és a körömbe beépült kátrány és egyéb égéstermékek okoznak. Továbbá a fogak is sárgás színűvé válnak • Gyakori a dohányosoknál a fogínygyulladás és a fogágy megbetegedése is. Ennek oka, hogy a cigarettafüstben lévő anyagok jelentős része gyulladáskeltő. A gyulladt fogíny és a nikotin hatására csökken a vérellátás, ennek következtében a fogszuvasodást okozó baktériumok könnyebben támadják meg a fogakat, és könnyebben alakul ki a lyukas fog. • A dohányzás szűkíti és merevvé teszi az ereket, ezáltal a bőr vérellátása is rosszabb lesz, kevesebb tápanyagot kap. Így a bőr hamarabb használódik el, mint a nem dohányosoknál Ezen kívül a dohány

aktivál egy enzimet, ami a bőrben található kollagént és elasztint bontja le. Mindennek következményeként a cigarettázók bőre hamarabb ráncosodik, s egy idő után szürkévé válik. • Jellemző a hajhullás és a korai őszülés is. • Megváltozik a női és férfi hormonok aránya, következésképpen a dohányzó nők teste gyakrabban hasonlít a férfiakéhoz. • A cigarettázás hatására a menstruáció erősebb görcsökkel jár és gyakran rendszertelen. Gátolja a peteérést és meddőséget is okozhat. • Dohányos nőknél gyakoribb a méhen kívüli terhesség. • A cigaretta hatására kevesebb prolaktin (tejelválasztást segítő anyag) termelődik az anya szervezetében. Így a dohányzó nőknek kevesebb és rosszabb minőségű tejük van • A dohányzás a férfiaknál az impotencia egyik fő oka, ugyanis csökkenti a pénisz vérellátását, és károsíthatja az erekció fenntartásáért felelős szelepeket, a spermiumok alakját,

mozgékonyságát, életképességét is csökkenti. A passzív dohányzás káros következményei, hatásai A dohányzás azon formája, ha valaki sohasem gyújt rá, mégis a környezetében élő aktív dohányos mellékfüstjét szívja be. Emiatt másfajta mérgező anyagok kerülnek be a szervezetbe Hatása leginkább a csecsemőkön és a kisgyerekeken éreztetik. Ezek a gyerekek gyakrabban kapnak légúti fertőzéseket, gyakrabban válnak asztmássá. A fejlett nyugati országokban és hazánkban is munkavédelmi törvény és a nem dohányzók védelméről szóló törvény rendelkezik a nem dohányosok védelméről. Bizonyos felmérések szerint minden 10. aktív dohányos megöl egy passzív dohányost káros szokásával. Ők is hasonló betegségekre számíthatnak Hogyan lehet leszokni a dohányzásról? Sajnos a dohányosok többsége többszöri próbálkozás után sem képes teljes mértékben leszokni. Többféle leszokási módszer ismeretes ma már:

Gyógyszermentes módszerek - egyéni elhatározás - telefonos tanácsadás - orvosi/asszisztensi segítség - csoportterápia - tájékoztató füzetek/internetes oldalak Leszokás gyógyszeres segítséggel - nikotinpótló terápia (tapasz, rágógumi, szopogató tabletta) - nikotinmentes készítmények (vareniklin, bupropion stb.) A dohányzás GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI A Világbank az Egészségügyi Világszervezet közreműködésével tanulmányt jelentetett meg a dohányzásról, amelyben megállapítja: a jelenleg élő mintegy 6 milliárd emberből 500 millió a dohányzás következtében fog idő előtt elhunyni, hacsak nem változtatunk a jelenlegi helyzeten. Napjainkban a halálozások 10%-a a dohányzás következménye. Ennek óriási gazdasági következményei is vannak, amit egyetlen kormány sem hagyhat figyelmen kívül " szögezi le a Világbank tanulmánya. Ez annál is inkább így van, mivel az erős dohányosok többsége 40-60 éves korában

betegszik meg, illetve hal meg káros szenvedélye következtében, vagyis éppen akkor vész el a gazdaság számára, amikor még teljes munkaerejében lehetne. A dohányosok messze nem fizetik meg mindazokat a költségeket, amelyeket szenvedélyükkel okoznak, így ezek jelentős része az egész társadalmat terheli, beleértve a nemdohányzókat is. Így például a világ országaiban az egészségügyi kiadások 6-15 százaléka a dohányzás számlájára írható, amit csak részben fedez a dohányra kivetett adó. Hatásosak-e a magasabb adók? Rendkívül fontos, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra. Ezt egyrészt neveléssel lehet elérni, de a tanulmány még ennél is hatékonyabbnak tartja a dohánytermékek árának emelését. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis egyértelműen azt mutatják, hogy ahol emelték a dohányadót, ott elsősorban a fiatalok dohányzása esett vissza. Az is bizonyított, hogy az áremelés a világ legkülönbözőbb

gazdasági helyzetében lévő országaiban egyértelműen csökkentette a fogyasztást az idősebb dohányosok körében is. A magas ár számottevő visszatartó erőt jelent azok számára is, akik leszoktak a dohányzásról, hogy már ne is gyújtsanak rá újból. Érdemes-e betiltani a cigarettareklámokat? A dohányreklámok betiltása szintén hatékony eszköz a dohányzás visszaszorítására. A tapasztalatok szerint a magasabb jövedelmű országokban a teljes körű tiltás mintegy 7%-kal csökkenti a dohányzást. A dohányreklámok főleg a gyermekekre, a fiatalokra vannak fogyasztásösztönző hatással, ugyanis a dohányreklámok megragadják a gyermekek képzeletét, és erősen az emlékezetükbe vésődnek. A hatás jelentősen növelhető, ha a reklámtilalom mellett széles körű felvilágosító munkát végeznek. Célszerű szembetűnő figyelmeztetéseket elhelyezni a cigarettásdobozokon és árusítóhelyeken. Az egészségügyi ártalmakról szóló

kutatási eredmények közzététele is hasznos. Veszít-e a gazdaság és az állam, ha csökken a dohányzás? A dohányzás visszaszorítása elleni egyik érvként azt szokták felhozni, hogy az munkahelyeket szüntet meg. A valóság azonban megcáfolta ezt az érvet Kiderült, hogy más ágazatokban új munkahelyek jönnek létre a dohányiparban megszűnők helyett, mivel azt a pénzt, amelyet a dohányosok eddig cigarettára költöttek, más termékekre és szolgáltatásokra költik. Több tanulmány kimutatta, hogy amennyiben a dohányzás csökken, egyes országokban még növekedhet is az összes munkahelyek száma. Egyesek azzal is érvelnek, hogy mivel a dohányadó komoly bevételt jelent az államnak, a dohányzás visszaszorulása esetén rosszul jár a költségvetés. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a dohányadó emelésével az állam többletbevételhez jut. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a cigarettafogyasztás kisebb

mértékben csökken, mint amekkora az adóemelés mértéke. A dohányadó 10%-os emelése országonként eltérő mértékben, de átlagosan mintegy 7%-kal növeli az állam ebből származó bevételeit. A végső cél természetesen az, hogy teljesen szűnjön meg a dohányzás, ezáltal pedig az ebből származó adóbevételek is nullára csökkennének. A dohányzás visszaszorulása ugyanakkor az állam számára lehetővé teszi kiadásainak csökkentését (elsősorban az egészségügyben), és ugyanakkor növekedhetnek a bevételei is, mivel a kevesebb megbetegedés és halálozás következtében a gazdaság is egészségesebben működik. Növekszik-e a csempészet a dohányadó emelése esetén? A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a dohányadók emelése ösztönzi a cigarettacsempészetet. A csempészés valóban komoly probléma, azonban a vizsgálatok szerint a dohányadók emelése a cigarettafogyasztás csökkenését és az állami bevételek

növekedését eredményezi még azokban az országokban is, ahol nagymértékű a csempészés. A kutatók szerint a megoldás nem az adóemelés elhagyása, hanem az ellenőrzések és büntetések szigorítása. Kifizetődőek-e a dohányzás elleni programok? A kutatók felmérték azt is, hogy mennyire költséghatékonyak a dohányzás elleni programok. A költségek országonként erősen különböznek, de azt egyértelműen le lehet szögezni, hogy ezek a programok kifizetődőek. Ezen a téren egy ember részére egy egészséges évet 20 és 80 dollár (550022000 Ft) közötti összeg befektetésével lehet nyerni még akkor is, ha nem emelik a dohányadót Ez jobb eredmény, mint amit számos egyéb, széles körben elterjedt betegség-megelőző programmal el lehet érni. Források: Dr. Kovács Gábor – Hogyan szokjunk le a dohányzásról? http://www.behscisotehu/nok/w idoh11htm http://drimmun.com/szenvedelybetegsegek/a-dohanyzas-eredete-es-formaihtml

http://www.elelmezeshu/szamok/06/07/08htm http://color.oefihu/hatas2htm