Informatika | Tanulmányok, esszék » Dr. Orbán József - Ergonómia tantárgyi segédlet

NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Vezetés- és Társadalomtudományi Intézet Termeléstechnikai és Munkaszervezéstani Tanszék Mosonmagyaróvár ERGONÓMIA TANTÁRGYI SEGÉDLET Összeállította: Dr. Orbán József egyetemi docens 2005 2 Bevezetés az ERGONÓMIÁBA ( Dr. Antalovits Miklós 1994 nyomán ) AZ ERGONÓMIA FOGALMA Ergos = munka nomos = törvények Az Ergonómia kifejezést először Wociech Jastrzebowski lengyel tudós írta le a XIX sz. közepén 1949 nyarán Londonban az első szakmai tudományos egyesülésnek – az Ergonómiai Kutatási Társaságnak (Ergonomics Research Society) nevet adták. K.FM Murell ergonómia definíciója : Az ergonómia az ember és környezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A munkakörnyezet - a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezők, - a munkavégzés során használt eszközök, - anyagok, - a munkamódszer, - a munka szervezete és mindezek kapcsolata az emberrel - a

képességeivel, - a lehetőségeivel és - a korlátaival. Szinonimák, más elnevezések az ergonómiára : Human factors Human Engineering H F Engineering Man-Machine engineering Bioengineering Biotechnology Engineering Antropology új tudományág 3 Mi lehet ennek az oka ? Az ergonómia interdiszciplináris multidiszciplináris jellegű tudományterület – kiforratlan tudományterület volt akkor és még most is, óriási lépésekben halad előre kutatási eredményeit tekintve, és felhasználva más tudományok eredményeit a „komfortosabb” munkahelyek és munkamódszerek kialakítása érdekében. Alphonse Chapanis (HFS és más tudományos társaságok elnöke) szerint a human factors a következő : a tervezés során figyelembe veendő emberi képességek, korlátok és más sajátosságok ismeretanyaga. Mark S. Sanders és Ernest J McCormick kibővíteték a meghatározást : A „human factors” (ergonómia) feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket

az emberi viselkedésről, képességekről, korlátokról és más jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkafeladat, a munkakör és a környezet tervezése során, mint a hatékony működés, valamint a biztonságos és kényelmes használat (alkalmazás) feltételeit. Amerikában a human factors elnevezés honosodott meg. - Human Factors Society nevű társaság létrehozása, ugyan ez ma a - „Human Factors/Ergonomics Society” nevet viseli. Európában a pszichológiai alapok mellett a biológia, fiziológia és a műszaki tudományok is szerepet kaptak az ergonómia fejlődésében. - az emberi alkalmazásra/felhasználásra szánt eszközök, berendezések, rendszerek stb. tervezése „designing for human use” - az ember számára a munkahelyen és azon kívül a hatékony, a biztonságos és a kényelmes tevékenység feltételeinek tervezése (optimalizálása) „optimizing working and living conditions” A

kutatók és a (tervező) mérnökök szerepe, feladata A fejlődést, a kutatást inspiráló területek Az ergonómiai szemlélet „eladása” a különböző szakterületeken, korosztályoknak stb. 4 Paul Brenton (1916-1990) munkássága a személyközpontú ergonómiai felfogás területén. Ergonómia - az ember ! A megoldást keresők csoportban (team-ben) kell tevékenykedjenek ! Az Ergonómia c. értelmező szótár (1993) szerint –angol kiadás- a „Human Factors” meghatározása: Human Factors that field which is involved in condacting research regarding human psychological, social, (Stramler,1993.) Human factors (szinonim kifejezés: Ergonómia) az ember pszichológiai, szociális, fizikai és biológiai sajátosságainak kutatása, továbbá a kutatás során feltárt információk rendszerezése, valamint ezen ismeretek alkalmazása a termékek vagy rendszerek tervezése, működtetése vagy használata során, az emberi teljesítmény, az egészség, a

biztonság és/vagy a komfortérzés optimalizálása céljából. Az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása az ergonómia feladata. Az ergonómia alkalmazása nem csupán gazdasági racionalitás, hanem egy társadalom fejlettségének, a benne élők életminőségének egyik fokmérője. Hatékonyabb működés Jobb teljesítmény Eredményesebb gazdálkodás Az ergonómiai szempontok figyelmen kívül hagyásának, vagy elhanyagolásának eredményei lehetnek (Pulat, 1992): - kisebb teljesítmény nagyobb veszteségidők magasabb költségek növekvő hiányzás alacsony munkaminőség - a hibázások és balesetek növekvő valószínűsége csökkent tartalékkapacitás a veszélyek elhárítására, a káros terhelések ellensúlyozására, fizikai és pszichés egészségkárosodás, magasabb fluktuáció 5 Tudomány-e az ergonómia ? Fél évszázados vita – és (csak) fél évszázados múlt ! Tudományos tevékenység Gyakorlati

alkalmazás Társadalmi hasznosság ! Ember-központú – felhasználó barát tevékenységet magába foglaló diszciplína. Az ergonómia nem korlátozódhat az útmutatók és a „checklist”-ek mechanikus alkalmazására ! Az Ergonómiai útmutatók Ellenőrző kérdéssorozatok - guidelines, checklists nem helyettesíthetik a szakember kreatív, probléma-megoldó gondolkodását, helyzetben más megoldás alkalmazását. Rendszerszemléletű gondolkodás és probléma kezelés szükséges az ergonómiai elvek alkalmazása során is. 1.sz ábra Az ergonómia kettős arculata KUTATÁS a tervezésben felhasználható emberi alapadatok feltárása ALKALMAZÁS ERGONÓMIA ISMERETRENDSZERE az ergonómiai ismeretek felhasználása a tervezésben, - elvek kialakításban, - módszerek üzemeltetésben, - alapadatok és karbantartásban más 6 AZ ERGONÓMIA TÖRTÉNETE (Antalovits M. 1994) Az ergonómia fogalmának többoldalú megközelítése az alapvető célja és

filozófiája – az ember, a technika és a környezet harmonikus viszonyának megteremtése. Az ergonómia kezdetei - az iparosodás időszakában a géphez és munkamódszerhez (feladathoz) választották ki az embert - az alkalmasság vizsgálati módszereinek kialakulása, - a „Human relation” korszak kezdete. Frank és Lillian Gilbreth mozdulat tanulmányai - a gépiparban F. W Taylor üzemeiben, - az orvosi, sebészeti gyakorlatban. Gép és eszközrendszerek bonyolultságának növekedése Pl.: a II világháborúban az USA több száz harci gépet veszített Az ergonómia születése A „fogantyúk és skálák” ergonómiája (1945 – 60). Az amerikai légierőnél és haditengerészetnél megalakultak az „engineering psychology” laboratóriumok. - „érintkezési felületének” (ember-gép interfész) alapadat-vizsgálata és helyes megtervezése - a „klasszikus ergonómia”, vagy a „fogantyúk és skálák ergonómiája” időszak. - megjelentek az első

nem katonai célú kutatóintézetek, „human factors” laboratóriumok (Dunlop& Associates - 1949. Ergonomics Research Society - Ergonomics Society - az első ergonómiai tárgyú kézikönyv megjelenése 7 Chapanis. A,- Garner W, - Morgan C (1949): Applied experimental psychology: Humanfactors in engineering design. (New York) A kézikönyv az ergonómia szükségszerűségét: - emberi testméretek - erőkifejtés - mozgástartományok - pszichológiai küszöbérték - egyéb humán adatok ismeretének fontosságát katonai példákkal magyarázza. Az 1950-es évek hidegháborús versengése új utakat nyit az ergonómiai kutatások számára : - űrkutatás - energia ipar - számítástechnika - hírközlés stb. 1957 . Ergonomics folyóirat megjelenése 1958 . Nemzetközi Ergonómiai Társaság (Int. Ergonomics Association) létrehozása 1961. Első Nemzetközi Ergonómiai Konferencia Stokholmban. Az ergonómia ipari alkalmazása „rendszerergonómia” /az

1960-as évek/ A munkaszervezés tudomány-terület az integrált szervezéselmélet kialakulásának időszakában fejlődött tovább. A haditechnika és az űrkutatás zárt köréből kitör az ergonómia A világ minden részén a nagyvállalatok létrehozzák kutatóhelyeiket (ergonómiai / human factors részlegeiket) mivel felismerik az ergonómia alkalmazásában rejlő gazdasági előnyöket. Az emberi tényezők hasznosítása - a gépek, eszközök tervezésén túl - a környezet kialakításában, és - a termelési rendszerek optimalizálásában történik. A rendszerelmélet kedvező hatása az ergonómia fejlődésére Az ergonómia kiteljesedik, új önálló tudománnyá fejlődik - ember-gép-környezet rendszer optimális működését elősegítő tudománnyá és/vagy gyakorlattá lesz. 8 Ez a megközelítés nem más, mint a „rendszerergonómia”. A skandináv országok fogékonysága A pszichológia mellett, a fiziológia és a szociológia – a

társadalom érzékenysége miatt is – befolyásolta a munkakörnyezet humanizálását. A környezetergonómia alkalmazását a munkáltatók számára kötelezővé tették. (Swedish Work Enviroment Act 1978 jan. 01-től a Svéd Munkakörnyezeti Törvény érvényben van. Magyarországon ebben az időszakban kezd kialakulni az ergonómiai szakterület, Vaszkó Mihály, Perczel József, Horváth László Gábor, Molnár Imre és Kiss György munkássága fontos ebben a korszakban. Nagyvállalati, minisztériumi ergonómiai (munkapszichológiai) részlegeket hoznak létre. MTSZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ---Ergonómiai Szakosztály 1967-től jelenik meg az Ergonómia című szaklap. Ergonómia a „Munka világán kívül”; termékergonómia ( 1970-es évek) Az ergonómia alkalmazása társadalmi méretűvé szélesedik Az ergonómiai szemlélet a „munka világán kívül” „Non-vocational ergonomics” irányzatot a rétegspecifikusság jellemzi. Nem az

„átlagember” a mértékadó: - nem - életkor - fizikai adottságok, - kulturális háttér, - értékrend stb. A megoldások a felhasználói csoportokra, társadalmi rétegekre, a vásárló egyéni igényére szabottak. A termék funkcióhordozói – esztétikusság, divat, presztízs stb. megjelenítése, - könnyű és kényelemes kezelés (megtanulhatóság), - a termék biztonsága, - környezetbarát jellege stb. 9 Az ipari formatervezés (design) és az ergonómia ötvöződése nyomán létrejön a „termékergonómia”. /Ötlettől az újrahasznosításig/ Magyarországon a tudományterület fejlődése fellendül Alkalmasság-vizsgáló laboratóriumok – Munkapszichológusok alkalmazása – Ergonómiai profil belépése – hiányzik a multidiszciplinaritás !!! 1971. Első Ergonómiai Konferencia 1976-tól a Műszaki Egyetemen megkezdik az ergonómia oktatását posztgraduális képzés keretében 1976. Magyar Szabványügyi Hivatal első ergonómiai

műszaki irányelveit kiadja KGST –án belül működni kezd az ergonómiai tudományos-műszaki együttműködés ISO TC-159 ERGONOMICS szabványosítási tevékenységhez csatlakozás Interdiszciplináris műhelyek létrejötte az ergonómia metodológiájának fejlesztésére A magyar gazdaság még hiánygazdaság – az ergonómia nem lehet húzóerő – design hiány is van, stb. Biztonság és ergonómia; számítógép és ergonómia (1980-as évek) Az ergonómia integrálódik az innovációs folyamatokba /a fogyasztói/jóléti társadalomban./ Az ergonómia „köznyelvi fogalommá” válik. A katasztrófák és a „human factors” kapcsolata Az emberi információ-feldolgozás és megbízhatóság kérdéseivel foglalkozó „kognitív ergonómia” továbbfejlesztése elengedhetetlenné válik a bonyolult rendszerek és veszélyes technológiák tervezési, ellenőrzési, karbantartási stb. folyamataiba integrálás során ! A kognitív ergonómia részeként

alakult ki a software-ergonomics (a szoftver ergonómia), mely a „felhasználó barát” (user friendly) megoldások kialakítását, gyártását segíti. A szoftver ergonómia is egy interfész-probléma --- az ember – gép összeillesztést (kompatibilitást) nem szenzomotoros, hanem kognitív szinten kell megoldani. Pl.: vezérlési felület kialakítás – interfész megjelenítés, 10 Pl.: ember – számítógép kapcsolat a feladat, az emberi intelligencia és a mesterséges intelligencia kapcsolatát kell harmonikussá tenni. „User interface” felhasználói felület kialakítása a nagy feladat ! A szoftver ergonómia a „top down” – felülről lefelé irányuló fejlesztést, letörli és a fogyasztó aktivizálásával, bevonásával – folyamatos információ-cserével - a „bottom-up” – alulról felfelé – szemlélet következetes alkalmazását követeli meg ! A tömegkommunikáció fejlődése - az emberi fogadókészség, - a szervezeti

ellenállás stb. a „szűk keresztmetszet” Magyarországon a nyolcvanas években ergonómiai profilú cégek alakultak A felső- és középfokú oktatásban elterjed az ergonómia, mint diszciplína. A szakmai továbbképzések, rendszeres konferencia szervezések jellemzik ezt az időszakot. Bővül a nemzetközi együttműködés. Megjelennek az első honosított ISO szabványok. Megalakul az Ergonómiai Társaság. Fejlődési trendek és távlatok (1990-es évek) Az ergonómia fejlődésére a 90-es évtizedben alapvetően a társadalmi-gazdasági szükségletekhez való minél jobb alkalmazkodás igénye és ebből fakadóan a további diverzifikálódás nyomja rá a bélyegét. Ergonómiai szakírók . Cushman, Oborne, Pulat, Stramler, Tillman és a klasszikussá vált Sanders és McCormick szerint : a., Súlypont áthelyeződés a termelési rendszerek ergonómiájáról a termékergonómiára - az ergonómia megfelelő szerepet kap a termék-innovációban, az

közvetlenül profitot eredményezhet, - egyre szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok lépnek érvénybe, melyek elhanyagolása súlyos bírságokat, piacvesztést vonnak maguk után. b., A biztonsági és környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése a termelési folyamatok/rendszerek, a munkahelyek és a termékek tervezése és kialakítása során - a munkabiztonság problémaköre - a dolgozók testi épségének és egészségének védelme - a munkakomfort növelése régóta központi kérdés és feladat, de az utóbbi években fokozottabban jelentkezik a mikrokörnyezet és a makrokörnyezet kölcsönhatásainak vizsgálata és a katasztrófális események bekövetkezésének elhárítására, megelőzésére irányuló munka. 11 c., A speciális-, vagy rétegigények fokozottabb figyelembe vétele és érvényesítése a tervezés során - az átlag-központú (kliens) megközelítés mellett egyre jelentősebb szerepet kap a speciális igénnyel

jelentkező fogyasztó/felhasználó/kliens réteg – akár csak 5% - , igényeinek, ergonómiai adatainak ismerete (feltérképezése, feldolgozása stb.) Ezek új ergonómiai kutatási területeket jelentenek. d., A felhasználók növekvő arányú közvetlen részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában - top-down --- bottom-up elvek „cseréje - user interface követelmény kielégítése e., A számítógépesítés lefékezhetetlen áradata magával sodorja az ergonómiát is - személyi számítógépek - napi számítógép használat - számítógép használata az ergonómiai kutatásban, és az ergonómia tudomány eredményeinek oktatásában f., A műszaki szakképzettséggel rendelkezők növekvő érdeklődése és részvétele az ergonómiai tevékenységben - a pszichológusok túlsúlya lassan csökken az ergonómia művelői között és a műszakiak, valamint egyéb diplomások térhódítása szembetűnő. Középpontban az ember: a

hatalmas fogyasztó (Becker – Kaucsek) Gazdasági fellendülés a II. világháború után A fogyasztói, vagy jóléti társadalom létrejötte Legfontosabb tényező a fogyasztó - „kisember a fogyasztó” szerepe A gazdaságpszichológia új tudományág megszületése A fogyasztás története, változása 1. A gépek elterjedésének korszaka 1760 – 1890 között - WEDGWOOD angol porcelángyáros edényei 1763-ban - az ügynök alkalmazása és kettős szerepük 2. A gépek forradalmának kora 1870 – 1945 között 12 A gépet kezelő személyzet képzettsége és alkalmassága fontossá válik - a kiválasztással foglalkozó intézmények megalakulása pl.: Tavistock Institution London - cél az alkalmas ember kiválasztása 3. A gépek az emberi agy helyettesítésére készülnek 1945 – napjainkig - ezt a korszakot a sokszínűség jellemzi keverednek a szemléletek ( régi és új ) egyszerre az átlag és ugyanakkor az egyéni – egyedi – igény

kezelése kielégítése- a termelő célja Az individuum és az, amit a szűkebb és tágabb környezete, kultúrája, szokásai jelentenek, egyszerre válik szemponttá a gyárkapun belül és kívül. A racionális ember mítosza A racionális ember fantomképe a közgazdaságtanban született meg. Ez a közgazdaságtanos modell „racionálisan” viselkedik ! – NEM !!! A „korlátozott racionalitás” iskolája (Simon,1974) a „homo oeconomicus” helyett a „kvázi racionális” ember fogalmának bevezetése Normatív modellek alkotása – az emberi információ feldolgozás modelljei, amelyek az optimális eljárás elérését mutatják be a következtetésekhez való eljutás útján. Döntéstámogató rendszerek bevonulása a termék, majd a piac-tervezésbe 1950 – 1980 között a kutatás célja az emberi gyengeségek feltérképezése és azok felhasználása a kereskedelem és a az ipar „területén”. Vásárol-e a fogyasztó, miért azt választotta a nagy

választékból ? Irracionális fogyasztói-társadalom korszakát éljük. Az irracionális gondolkodásismerete jelentheti a piaci előnyt ! Fizikai és mentális paraméterek „Bóvlieffektus” – sokkal többet mond a forma, mint amit tud – hiteltelenné válik – A modern fogyasztói társadalom tehát nem hagyja figyelmen kívül a hagyományos ergonómiai elveket –fizikai paramétereket-, hanem meghaladja azokat, és a mentális paraméterekre helyezi a hangsúlyt. 13 Eldobható, könnyen lecserélhető tárgyak környezetünkben. Ódon tárgyak átalakulása, funkcióváltása Egykori üzenet vagy mentális kód átalakulása Pl.: „aki engem birtokol, az jómódú polgárember” ----„ aki engem birtokol, annak kifinomult, ravasz ízlése van” A mentális kód, ami a tárgyakban elsősorban a design révén reprezentálódik, nagyon könnyen válhat a becsapás eszközévé. A fogyasztók rejtett igényeinek kielégítésével, a szimbolikus világgal, amelyet

a tárgyak hordoznak, segítenek saját magukat becsapni. A fogyasztói érdekvédelmi szervezet szerepe Rendeltetés-szerű használat Becsapjuk-e a fogyasztót a reklám, a design, a csomagolás stb. alkalmazásakor ? Igazságérzet és ésszerűség Richard Thaler (1980) vizsgálata két diák-csoporttal a szituációs strandjáték segítségével Az árkülönbség a származási helynek tulajdonítható ! Ez Thaler szerint a „tranzakcionális érték --- a vásárlás során az eladó és a vásárló ismeretei és elvárásai által a korrektség fogalmához személyesen kötődő viszony.” A pult két oldala és a korrektség kialakulása A tranzakcionális érték épüljön bele az áruba, láttassa a termék! 14 1. A kognitív gondolkodás (Becker – Kaucsek) Az ember, a fogyasztó kognitív oldalról történő megközelítése a tervezési gyakorlatban: - elszakad az ergonómiai szempontokat figyelembe vevő-, termelő embertől a vásárló-fogyasztó

gondolkodásmódját térképezi fel és arra alapozza a terméktervezést Az észlelésből származó információk feldolgozásán túl aktív keresés folyik a vásárlók agyában. A kognitív feldolgozás áttekintése Peter és Olson (1987) alapján : 1. Érzékelés 2. Reprezentáció - a környezeti ingereket (azok jelentését) szimbolikusan kódoljuk, ez az érzéklet szimbolikus reprezentációja. - rögzítjük a hosszú távú emlékezetben (Long Time Memory – LTM), - a tervezők előkészítik az információt a kódolásra 3. Kognitív folyamatok az információt kódolva a rendszer azt szimbolikus jelekké transzformálja 4. Kognitív struktúra az egyes jelentések (információk) a memóriában összekapcsolódnak, az információ feldolgozáskor szervezett tudati struktúrák alakulnak ki 5. A tudás aktiválása aktivált állapotú tudás a tudat előterében, és az LTM-ben raktározott tudás 15 A szenzoros jelentés - a közvetlenül érzékszervi

benyomásra alapozódók, „Ezek a dolgok csak úgy eszünkbe jutnak.” A szamantikus jelentés - nem magára a tárgyra gondolunk, hanem a tárggyal kapcsolatos tapasztalatok nagyobb tömegére Epizodikus jelentés – az ember életében előfordult eseményhez kódolás A kódolás csak részleteket érintő, ezért a jelentés tökéletlen, pontatlan. Az aktiválódás egy hasonló esetre gondoláskor történik. 6. Az aktiváció szétterjedése a jelentés kódok hálózatszerű struktúrába kapcsolódásán Pl.: Egy márkanév felvillantása alapszik. 7. Kapacitáskorlátok A teljes tárolt jelentésmennyiségnek egyszerre csak kis töredékével dolgozunk. 8. Automatizmus A kognitív rendszer gyakorlottá válásával egyre kevesebb kontrollra van szükségünk. tudati „Becsődölhetünk”, nem jut energiánk másra, csak az információk feldolgozására. „gondolkodás nélkül” reagálunk Absztrakciós szintek Pl. a teniszütő - „fizikai” szinten miből

készül ? - az ütő súlya, alakja, stb. - teljesítménye (rugalmasság, rezgéscsillapítás, ) - az örömről szóló jelentése Az azonosságok szerinti csoportosítást „chunk”-ok képezésének nevezik. Pl. a NIKE cipő chunk-ja, asszociatív jelentés hálója 16 Az előnyök kategorizálása - funkcionális előny - pszichológiai előny - szociális előny Értékek - instrumentális - terminális Rokeach felosztása (felsorolás ábrán A „means – end” – jelentés-vég - láncok Az emberek kognitív struktúráját az egyes jelentések kombinációja építi föl, mely a tulajdonságokból indulva, a következményeken keresztül az értékhez vezet. ( 7. táblázat ) Példák a means-end láncokra A gondolkodási folyamat – döntéshozatal Problémamegoldás Kreativitás A konvergens (összetartóan) gondolkodás – egyetlen megoldásra koncentrál A divergens gondolkodás – intuitív, kockáztató, új utakat kereső, kreatív. Könnyedség

(fluencia) Rugalmasság (flexibilitás) Eredetiség (originalitás) Újrameghatározás (újradefiniálás) Feldolgozás (elaboráció) A kreativitás fokozására a tulajdonság- vagy ötletlisták (check-list) módszer ajánlott. 17 Termékergonómia és termékpszichológia (Becker Gy. – Kaucsek Gy1996) A világ élenjáró vállalatainál a „keresd az igényeket és elégítsd ki azokat” marketing elvet fokozatosan felváltja a „találjuk ki közösen, milyen termékek, vagy szolgáltatások járulhatnak hozzá legmegfelelőbben stratégiai céljaid eléréséhez” elve és gyakorlata. A tervező a legigényesebb felhasználókkal keresi a kapcsolatot, hiszen a jövő szempontjából az ő igényeik a tekinthetők a leginkább mérvadónak. A terméktesztelések a prototípusokon történnek. A terméktervezési feladatokban jelentkező ergonómiai (emberi) problémákat egyszerű elemző módszerekkel kell feltárni. - A megismerés lehetséges és különböző

módszerei helyezik a hangsúlyt. Semmit sem szabad betű szerint elfogadni. – Saját tapasztalatokat kell gyűjteni Nincsenek ideális megoldások A tervezett tárgyak okozta kényelmetlenség nem mindig rossz – mozgás, alkalmazkodás, testi intelligencia kifejeződésére ad lehetőséget – nő a használó önbizalma. Az internacionális kultúra nem egységesít, hanem sokszínűséget jelent. Az ember szabad világa , a rendezettség és a rendezetlenség célszerű aránya. Önismeret - saját tapasztalatait a tervező súlyozni tudja a mások tapasztalatainak fényében. A problémák megoldási változatai és a biztos út. Empátiás készség szerepe - beleélés más helyzetébe - . Az ergonómia alkalmazására motiválás. Egymástól tanulás és az önálló szemlélet kialakítás. A hallgató – tervező – „A design új és változó követelményeinek megoldását az ergonómia azzal segítheti a leginkább, ha a hallgatók elsődleges kreativitását

(spontaneitás, teljes elfogadás, fantázia ) megőrizve, a tudatos, módszeres emberképre épülő kreativitását (pl. szándékosság, kritikusság, ) fejleszteni képes. Idézet Tömörkény István Új talicska irányában c. 1912-ben kelt írásából Foglalkozási ergonómia szintjei (fejlődési fokai) 1. Ember - Gép rendszer az ember saját maga irányítja a munkát 2. Az Ember – Gép rendszerben a megmunkálást a gépek végzik az ember a kezelőszervek segítségével indítják be a munkát 3. A gépet egy, vagy több számítógép irányítja az érintkezési pont nem a gép, hanem a számítógép, amely vezérel 18 Fogyasztói ergonómia A fogyasztói ergonómia olyan ismeretek kutatásával és alkalmazásával foglalkozik, amelyek arra vonatkoznak, hogy a nagyközönség által használt áruk és igénybevett szolgáltatások mennyire - biztonságosak, - megfelelőek, - hatékonyak, - komfortosak és - esztétikailag kielégítőek. A gyártmányok

sokfélesége (Meyer, 1979) : Fogyasztási termékek, amelyeket nem használnak termelő munkára ( bútorok ), Speciális termékek ( játékok ), Kettős szerepűek ( kéziszerszámok, közlekedési eszközök ) ezek részt vehetnek a termelésben és a fogyasztók tevékenységében. A termékek kommunikációja A fogyasztói termékeknek két dimenziója van a Pl.: pincér dugóhúzója és az ajándék dugóhúzó - – kommunikáció és a - funkció láttatja a presztízst vagy teljesítményt, esetleg a kalandot Minél bonyolultabb a funkció, amit a termék képes elvégezni, annál magasabb az a minimális kommunikációs tartalom is, amelyik „együtt jár” a termékkel. Az ergonómia kulcsfogalmai : terhelés és igénybevétel Az ember és környezete állandó, szükségszerű kapcsolatban van egymással. Változások állnak be mindkettőben ! Alkalmazkodási mechanizmusok működnek, melyek a szervezet számára megterhelést jelentenek. Ez a hatás lehet - káros

- közömbös - hasznos, ennek megítélése az objektíve mérhető pszichofiziológiai változások alapján lehetséges. Az ember nem a megterhelést érzi, hanem a megterhelés hatására a szervezetben bekövetkező funkcióváltozást, illetve funkcióváltozások összességét. Az igénybevétel mértéke, időtartama és az egyén képességei , motivációi. Az igénybevételnek nem csak hátrányos következményei, hanem pozitív – személyiséget fejlesztő, örömet adó, vagyis progresszív elemei is. 19 A terhelés három összetevője - terhelés - igénybevétel - következmény a jellemző alkotórészek felsorolása (25, 26. oldalról) A termékfejlesztés ergonómiai szempontjai közül különös jelentőséggel bír a pszichés igénybevétel, amelynek jellemző következményei az elfáradás, a monotónia, a pszichés telítődés és a stressz állapotai. Táblázat a pszichés igénybevételi következmények ismérveiről (28. oldal) Ábra A

munkatartalom, az igénybevétel és a teljesítmény kapcsolatáról (29. oldal) A tevékenység – ember viszony formái Elvégezhetőség (végrehajthatóság) Elviselhetőség Elfogadhatóság Elégedettség 1. Elsősorban az a cél, hogy a tevékenység mindenekelőtt elvégezhető és elviselhető legyen, de 2. törekedni kel arra is, hogy a tevékenység elfogadható és elégedettségetkiváltó legyen az ember számára 20 Az érzékelés (Becker – Kaucsek ) Érzékszerveink feladata az információ felvétele és az agyi központokba való továbbítása. Az érzékszervet érő információ az inger. Az érzékelés a receptorokhoz kötődő kódolási és alacsony szintű feldolgozási folyamat, nem értelmezés. Az észlelés a dolgok értelmezését jelenti, a legmagasabb agykérgi funkció – az emlékezet és gondolkodás – felhasználásával. „Azt, hogy mit észlelünk, nemcsak az inger és az érzékszervek jellemzői befolyásolják, hanem

meghatározzák az érzékelő személy várakozásai, motivációi és szociális környezete is (Second-Bacman,1972). Az inger Az inger fogalma Fül Ujj Szaglószerv hang nyomás levegőben található vegyületek stb. Áthelyezett érzékelések – szemgolyó megnyomása -, pofon --Gibson(1979) „közvetlen érzékelés” elmélete szerint érzékelőrendszerünk inkább az energiaáram mintáira van hangolva és nem annyira az energiára. Érzékszervi modalitás Illat, íz, hang vizuális formában kifejeződhet, Desszert íze a csomagolásban kifejezhető, a zene a tárgy alakjában stb. válik. Vizuális formában kifejezve az érzékletet, mások által is felfoghatóvá, észlelhetővé A fizikai energia négy formája képes működésbe hozni érzékszerveinket : Elektromágneses hullámok, Mechanikai energia, Kémiai energia és Hőenergia. Ingerek tömege – információzuhataga – éri agyunkat, Tudatos ráirányítás bizonyos ingerekre, kiszűrési funkció

21 A szenzoros receptorok vagy érzékszervek Specializált szenzoraink az érzékszerveinkben Érzékszerveink típusai: 1. a testünktől távol lévő eseményekről informálnak szem, fül, orr receptorai 2. bőrünkben elhelyezkedők testfelületünkön történő eseményekről informálnak 3. belső szerveinkben elhelyezkedők 4. izmokban, inakban és izületekben, valamint a belső fül labirintjaiban elhelyezkedők térbeli helyzetről, mozgásról informálnak Inger / energia formák és specializált érzékelő receptoraink : Elektromágneses hullám Mechanikus inger Hőenergia Kémiai energia szem hallás, érintés, fájdalom, vesztibuláris (helyzetérzékelés) kinesztézikus (testmozgás-érz.) hideg-meleg érző sejtek ízlelés, szaglás Érzékelési küszöb – határérték 1. abszolút ingerküszöb 2. telítettségi (felső) ingerküszöb 3. különbségi küszöb ( 1. – 2 közötti értékű ) Pl.: hallás 20 és 20000Hz között A hullámsáv és az

erősség összefüggése pl.: gyereksírás 50dB 2000Hz-en „figyelemfelkeltő „ ugyanakkor az 50dB 40Hz-en nem feltétlen hangos. Különbségi küszöb az inger fizikai paramétereiben bekövetkezett legkisebb változása, mely az érzékelő személy számára változásként észlelhető. A tervező feladata 22 Az érzékszervek és felépítésük Érzékelő receptor Látás - szállító idegpálya - agy Látható fény a 380 és 720 millimikronos sávja az elektromágneses hullámoknak. A szem 100 milliószoros intenzitás különbséget és kb. 1 millió színárnyalatot képes megkülönböztetni. A szem felépítése A látással kapcsolatos problémák A szem kommunikációs szerepe (példák) A hallás Átlag érzékelés 1000 és 4000Hz közötti frekvencia-tartomány A hangintenzitás (hangosság) nem fizikai, hanem pszichológiai mérték. zajlik. A normál emberi beszéd 60 – 75 dB erősségű és 100-8000Hz-ig terjedő tartományban

Halláskárosodások Vezetéses halláscsökkenés Idegrendszeri károsodás beszédértést rontja - hallóideg, vagy szőrsejtek károsodása a Bőrérzékelés A bőrben elhelyezkedő receptorok és érzékeléseik Nyomás Érintés Ujjbegy, szem, hát, talp Tapintás - kezelőszerv formája, tervezése - vakok bőrérzékelése - olvasás A fájdalom - az érzékszerv túlterhelése fájdalommal jár Bőrfájdalom, mély fájdalom, belső szervi fájdalom 23 Hő érzékelés fájdalom érzete: először a meleget, vagy hideget, majd a fájdalmat érzékeljük – ehhez adaptálódunk, ezután újra a hőt érzékeljük. Hőmérséklet érzékelés Hideg és meleg érzékelő receptorok Bőrfelület 32 – 33 0C –os, test belseje 37 0C –os. Az ízlelés Négy alap-íz : édes, savanyú, sós, keserű és kombinációi A szaglás Szaglóhámot ingerlik a levegőben lévő (oldott) molekulák Az orr funkciói : A szagingerek és hatásuk A szagok érzékelése,

jelzésre alkalmazása A kinesztézia (mozgásérzés, saját mozgás érzékelése) A kinesztéziás érzékelés segítségével képesek vagyunk akaratlagos mozgásokra a látásérzékelés nélkül. A vizuális kontroll lelassítja a mozgást. A tervező feladata Vesztibuláris (helyzetérzékelés) receptorai a közép-fülben Egyensúly érzékelő központ - félkörös ívjáratokban az endolympha mozgását érzékelik a receptorok Testhelyzet, gyorsulás érzékelés 24 A szerszámok kialakítása (Becker Gy. – Kaucsek Gy 1996) Az eszközhasználat, a szerszámok kialakítása Ergológia a néprajz azon ága, amelyik a termékek formájával, és alkalmazásával foglalkozik. A szerszámok az adott kultúrának a hű kifejezési formái. A szakmaorientált szerszámfejlődés Azonos szerszámok a használati cél szerint változtak pl. olló, ásó stb A „berögződött” szerszámok ergonómiai vizsgálata Mozgás és mozdulatelemzés eredményeinek alkalmazása a

szerszámkialakításnál pl. a csavarhúzó nyelének milyen követelményeket kell kielégíteni : Viszonylag nagy erőátvitel, Ellenálló képesség, Pontos beállíthatóság, Gyorsaság, A pozíció kitapinthatósága, Folyamatos állíthatóság. A szerszámhasználat gyakorisága és időtartama befolyásolhatja az univerzális szerszámok alkalmasságát a feladat tartós végrehajtására. A kéziszerszámok tervezési elvei I. Általános alapelvek 1. Használjunk speciális célszerszámokat! 2. Kétkezes szerszámot tervezzünk! 3. Gépekkel fejtsük ki az erőt, ne izommal! II. Nyél kialakítási alapelvek 4. Különböző típusú nyeleket használjunk az erőkifejtéshez! 5. Készítsük a nyelet megfelelő vastagságúra, alakúra és hosszúságúra! 6. Tervezzük a nyél felszínét összenyomhatóvá, elektromosságot nem vezetővé és simára! III. Geometriai alapelvek 7. Vegyük figyelembe az alkar, a nyél és a szerszám által bezárt szögeket! A szerszám

görbüljön, ne a csukló! A legkomfortosabb kéztartás a kézfogáshelyzet. 8. használjuk a legmegfelelőbb izomcsoportokat! Ne működtető gombokat, hanem a kézzel nagy felületen érintkező kezelőelemeket használjunk. 25 Kezelő és állítóelemek A gépek, járművek, műszaki berendezések vezérlése kezelő- és állítóelemek közvetítésével történik. Mozgatásuk jellege szerint lehetnek a) transzlatórikus: húzni, tolni, nyomni, elfordítani; b) rotatórikus: megfordítani, forgatni. A meghatározás lehet erőátviteli cél szerinti, pontosság, gyorsaság, vizuális ellenőrzés szükségessége, véletlen működtetés kizárása, stb alapján. Pl.: lábítók alkalmazása, egykezes, kétkezes működtetés szükségessége, finom beállítások forgó mozgással, folyamatos beállítások, be- és kikapcsolások A kezelőszervek mozgatásának iránya és a vezérelt egység működésének kompatibilitása lényeges! Pl.: jobbra forgatás

növekedést, a balra csökkenést eredményez, felfelé mozgatás lefelé távolítás közelítés jobbra , balra irányuló karmozgás Ábra (29.) Több kezelőelem esetén a szinkronitás elengedhetetlen! Stressz-helyzetben a döntés a szokások szerint történik! Jelzőelemek Vizuális, - leggyakoribbak Akusztikus, - vészjelzők Taktikus (tapintás) kijelzők. A jelzőelemek tervezésének és kiválasztásának főbb általános szempontjai 1. A jelzőelem kiválasztása az adat leolvasási feladathoz viszonyítva Mennyiségi leolvasás - számszerű forma Minőségi leolvasás - a változás irányáról adnak információt 2. A jelzés sajátossága és az objektum sajátossága (tükrözött eredmény) Jelek megjelenésének ábécéje - legyen egyenlő – a konceptuális modell ábécéjével Helytelen a több értelmű szimbólumok használata! 26 3. A jelzés fizikai sajátossága és az érzékszervek közötti viszony „ábécé azonosság” 4. Az

információ-továbbítás gyorsasága – személy képességeitől függ – 5. Az információ funkciója (utasítás vagy tájékoztató jelleg) 6. A jelzés mértéke, azaz a jelváltozás kapcsolata az objektum állapotváltozásával 7. Információelméleti megfontolások Felesleges információ halmaz, Többletinformációk nyújtása Vizuális kijelzők Analóg kijelzők - oszlopos hőmérő - Digitális kijelzők - digitális óra - Hibridkijelzők - sebességmérő a kilométerszámlálóval – Monitoros kijelzés - vezérlőterem jelzőműszereit képernyőre vetítjük – A fizikai munkakörnyezet Megvilágítás Fényerősség Szín- és árnyékviszonyok A fényáram mértékegysége a lumen (Lm), amely a fényforrás teljesítményét mutatja. Pl.: 100 wattos izzólámpa fényértéke 1350Lm, 2000 wattos halogén fémgőzlámpáé 190ezer Lm A megvilágítás erőssége = egy adott felületre mennyi fény jut. Mértékegysége a lux (Lx) Pl.: az

íróasztalra 400 és 1000 Lx közé eső fényerősség kell jusson. A fényerő a fénykibocsátás mértékét határozza meg, mértékegysége a candela (Cd). Pl.: 100 wattos izzólámpa fénye max. 100 Cd A fény sűrűsége – a fényerő egy adott területen, mértékegysége a Cd/m2. A reflexió mértéke %-os érték, a beeső és a visszaverődő fény aránya. Pl.: a mennyezetnél 80-90% a falaknál 40-60% a padlónál 20-40%. 27 A kotraszt – az azonos megvilágítási erősség mellett a szomszédos felületek redflexiós fokának hányadosával határozható meg. A közérzetet befolyásoló megvilágítási tényezők : a megvilágítás erőssége, a fényesség eloszlása a vakítás, illetve a visszatükröződés, a fény iránya és az árnyéka, a fény színe és a színvisszaadás. Zaj Alapfogalmak: Frekvencia (Hz) Hangnyomás (N/ m2 ) Hangintenzitás (W/m2 ) Zajnyomásszint (dB) Mikroklíma Levegő hőmérséklete páratartalma mozgása nyomása Sugárzás

útján megvalósuló hőcsere Színek Színérzet három jellemzője: színtónus, telítettség, világosság (38. ábra a kapcsolatokról ) Asszociációk és érzetek ( 145. oldal táblázata ) A használati (kezelési) utasítások ergonómiai vonatkozásai „Tízparancsolat” az útmutatók írásához 28 Az ülő munkahelyek tervezése A hátfájás és széktervezés 1. A probléma körvonalai 2. Az irodai szék és jellemzői 2.1 Méretkialakítás 2.2 A dinamikus üléselv - permanensen érintkező támla – 2.3 Párnázat 2.4 Kartámlák (kartámaszok) 2.5 Alváz, görgők 3. Ülésmagatartás - dinamikus ülés – 3.1 Ülés a képernyős munkahelyen (43 ábra) 3.2 Beállítási lehetőségek (44 ábra) 4. A megfelelő irodai szék kiválasztása A munkahely kialakítás ergonómiai szempontjai Ergonómia Ergos – Nomos Munka – Tan Az ergonómia tudomány területei: Munkafiziológia Munkapszichológia Munkaszociológia „Emberközpontú tervezés.”

Bionika Antropometria Bion Élő dolog ika v.minek a tudománya (Mc Cullock) Ember-Mérettan 29 Munkavégzés meghatározott munkamódszerek alapján Mozgásgazdaságossági elvek: I. A munkahely elrendezésének elvei 1. Munkahely méretezés 2. A munkatárgy elrendezés 3. Szerszám és anyaghasználat II. Az ésszerű munkamozgások kialakításának elvei: A legjobb munkamódszer a legkevesebb és a legegyszerűbb mozgáselemből épül fel. A két kéz mozgása A mozgás feladat végrehajtását célozza Az egyidejű mozdulatok elve Kezek szimmetrikus mozgásai A mozgástakarékosság elve A természetes testhelyzet elve A legkisebb erőkifejtés elve A legkisebb ellenőrzési szükséglet III. A munkamódszer kialakításának pszichológiai elvei Az áttekinthetőség elve A tartalmas munka elve A változatos munka elve A módszer-kényszer csökkentésének elve IV. A munkahelyek kialakítása Ergonómiai követelmények és szervezési szempontok 30 ERGONÓMIA

FEJLŐDÉSE Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómi Munka világán kívüli ergonóm Termékergonómia Termelési rendszerek, környezetergonómia Rendszerergonómia Az ergonómia születése. Klasszikus ergonómia, (fogantyúk és skálák ergonómiája) 1950 Forrás: www.mbabmehu 1960 1970 1980 1990 31 Ember - Gép rendszer Gépi alrendszer Emberi alrendszer Motivációs és emocionális jellemzők Kognitív jellemzők Emlékezés, gondolkodás, stb. Motivációs és emocionális követelmények Kognitív követelmények Emlékezési, gondolkodási, stb. Perceptuális jellemzők Látás, hallás, tapintás, stb. Perceptuális követelmények Látási, hallási, tapintási, stb. Élettani jellemzők Izomerő (kar, láb, stb.), stb Élettani követelmények Erőigény (fogantyú, pedál, stb.), stb Testméretek, mozgás-tartományok Kar, láb, törzs, fej, stb. Eszközök méretei, távolságai Fogantyú, nyomógomb, pedál, stb. Kezelői (felhasználói)

felület Forrás: www.mbabmehu 32 Munkavégzés és a felhasznált energia kapcsolata 33 Munkavégzés és a felhasznált oxigénmennyiség kapcsolata A kor és a erőkifejtés kapcsolata I. 34 A kor és az erőkifejtés kapcsolata II. 35 Számítógéppel segített ergonómiai tervezés (I.) 36 Számítógéppel segített ergonómiai tervezés (II.) 37 ERGONÓMIA c. fakultatív tantárgy ellenőrző kérdései 2005/2006-os tanév I. félév Mérnöktanári szak III. évfolyam Mi az ergológia? A kéziszerszámok tervezési elvei. A jelzőelemek tervezésének és kiválasztásának főbb szempontjai. Milyen vizuális kijelzőket alkalmaznak? Jellemezze a megvilágítást, ismertesse fizikai jellemzőinek mértékegységeit. A zaj és alapfogalmai (mértékegységei). Az ülő munkahely tervezésének elvei. Mit nevezünk tranzakcionális értéknek? Írjon le egy magyarázó példát. Az érzékelés fogalma. Az inger meghatározása; milyen fizikai

energiaformák hozzák működésbe érzékszerveinket? Az érzékelés formái és jellemzői. Az ergonómia alapvető célja és filozófiája. A „fogantyúk és skálák” ergonómiája korszak jellemzői, képviselői. A rendszerergonómia korszaka, magyarországi képviselői. A termékergonómia korszaka, hazai jellemzői. Biztonság és ergonómia korszaka. Az ergonómia fejlődésének távlatai. A kognitív feldolgozás lépései (Peter és Orson alapján). Mi a „means-end” lánc? Jellemezze a kovergens és a divergens gondolkodást. Mi a check-list? Milyen szinonimáit ismeri az ergonómia fogalomnak? Mit eredményezhet az ergonómiai szempontok elhanyagolása? A foglalkozási ergonómia szintjei (fejlődési fokai). A terhelés és igénybevétel, következmény. Sorolja fel a tevékenység – ember viszony formáit. A képernyős munkahelyek (ergonómiai előírásai) feltételei. - 90/270/EEC irányelv az EU tagállamaiban – A képernyős feladat okozta

pszichológiai igénybevétel (a feladatkörök alapján). Összeállította: Dr. Orbán József egyetemi docens intézetigazgató