Kémia | Anyagtudomány » Bánfi-Dr.Borsa-Dr. Kokasné - Funkcionális textil és ruházati termékek fejlesztése

NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM A TEXTIL- ÉS RUHAIPAR MEGÚJÍTÁSÁÉRT Funkcionális textil és ruházati termékek fejlesztése Szakértıi tanulmány a Stratégiai Kutatási Tervhez Készült a Texplat 1. munkacsoport munkájának keretében Szerzık: Bánfi Erzsébet (Klopman Kft.) Dr. Borsa Judit (BME) Dr. Kokasné dr Palicska Lívia, (BMF) Kutasi Csaba (TMTE) Molnár Orsolya (TÜV SÜD Kermi Kft.) A munkacsoport munkájában aktívan részt vettek még: Hannauerné Szabó Anna (INNOWEAR-TEX Kft.), Szitha Hedvig (COATS Kft) 2009. október Tartalomjegyzék Funkcionális textil és ruházati termékek fejlesztése . 1 1. A funkcionális textil termék fogalma és felhasználási területei 1 1.1 Fokozott viselési komfort, idıjárás elleni védelem 2 1.2 Egyéb külsı hatások elleni védelem 4 1.3 Optimális kezelési tulajdonságok 6 2. Az intelligens textil és ruházati termékek 7 2.1 A természetes környezet változásaira intelligensen reagáló anyagok 8

2.11 Hımérséklet kiegyenlítésére szolgáló textilek 8 2.12 Alak-emlékezı anyagok 8 2.13 Színváltó és világító textíliák 9 2.2 Elektronikus jel hatására reagáló intelligens anyagok 10 2.21 Okos textilek alkalmazási területei 11 3. A funkciók bevitelének technológiai lehetıségei 13 3.1 Funkciók kialakítása szálképzéskor13 3.11 Nagyteljesítményő szálak 14 3.12 Mikro- és nanoszálak 15 3.13 Egyéb szálak17 3.14 Funkcionális adalékanyagot tartalmazó szálak 18 3.15 Intelligens (adaptív) szálak 19 3.2 A kelme funkcionalizálása speciális lapképzési technológiával 20 3.21 Többrétegő kelme optimális mikroklímához20 3.22 Funkcionális termék speciális kötéstechnológiával20 3.3 A kelme funkcionalizálása a felület módosításával 21 3.31 Bevonatolás 21 3.32 Plazmakezelés22 3.33 Nanotechnológia23 3.34 Digitális nyomtatás 25 3.35 Funkcionalizálás termékek fı típusai 26 3.4 A kelme funkcionalizálása társítással 30

3.41 Flokkozás 30 3.42 Laminálás 30 4. A funkcionális alapanyagokból elıállítható ruházati és lakástextil termékek piaca31 4.1 Funkcionális ruházat marketingje a fogyasztói piacon 31 4.11 Fogyasztók bizalmát erısítı tanúsítás a textíliákon 32 4.2 Védıruházat professzionális célra 34 4.21 Fejlesztési lehetıségek magyar védıruhagyártók részére 39 4.3 Az intelligens ruházati termékek alkalmazási területei, piaci helyzete 40 4.4 Funkcionális lakástextil termékek piaca 40 5. Javaslatok projektekre, technológia transzferre, együttmőködésekre42 Felhasznált irodalom .44 Függelék .45 Funkcionális textil és ruházati termékek fejlesztése Az európai textil- és ruházati ipar csak akkor maradhat versenyben, ha aktívan alkalmazkodik a globalizációból fakadó adottságokhoz, ha nagyobb hangsúlyt fektet a termelési folyamatok rugalmassá tételére, a technikai tudásra és a termékekbe beépíthetı többletértékre. A

versenyben maradásért az európai textilgyártóknak gyorsabbnak kell lenniük, jobb minıséget kell létrehozniuk, és csökkenteniük kell a költségeiket. Hagyományos kínálattal nem lehet sikert elérni, új technológiákra, új termékekre van szükség. Arra van szükség, hogy a más területeken már ismert fejlesztések a textiliparban is hasznosíthatóak legyenek, ezért erısíteni kell az együttmőködést más iparágakkal. A gyártó kapacitásoknak el kell mozdulniuk a tömegtermékek felıl a specialitások felé. E megfontolás vezetett a funkcionális textilalapanyagok kifejlesztéséhez és új, innovatív alkalmazásukhoz. A magasabb hozzáadott értéket képviselı textilipari fejlesztések forrásait az új termékek, az új gyártási folyamatok és új felhasználási területek képezik. Egy funkcionális textilruházati termék plusz értéket képvisel, pl víztaszító, lélegzı, antibakteriális, vagy antisztatikus, sıt képes a külsı

környezet változásaira reagálva, ahhoz alkalmazkodni. Ez utóbbi tulajdonság esetén „intelligens” textíliáról beszélünk. Intelligens a textília akkor is, ha beépített elektronika segítségével információ továbbítására alkalmas. Az ilyen textíliák alkalmazása elsısorban a biztonság, az egészségvédelem és a sport területén figyelhetı meg. A fogyasztók elınyben részesítik ezeket a tulajdonságokat, mert az ilyen termék kellemes közérzetet biztosít, igény szerinti védelmet és kényeztetést is jelent, akár mindennapi öltözékrıl, akár munka- és védıruházatról legyen szó. Bár e termékek ára ma még magas, az ár az igények növekedése, és a technológia fejlıdése nyomán várhatóan csökkeni fog. 1. A funkcionális textil termék fogalma és felhasználási területei A funkcionális textília a szakma és a szakirodalom szóhasználata szerint szálakból készült lapszerő (szıtt, kötött, nem-szıtt) olyan anyag,

amelyen valamely új, a hagyományos textilfunkcióktól különbözı tulajdonságot, hatást alakítanak ki, és ezzel megnı a termék használati értéke. A funkcionális textíliák kifejlesztésénél már nem a legelınyösebb mechanikai tulajdonságok elérése a fı cél, hanem a különbözı anyagokat jellemzı individuális, fıként fizikai tulajdonságok összekapcsolása egyetlen anyagi rendszeren belül. Az elnevezés arra utal, hogy a termék az elsıdleges és esztétikai tulajdonságok mellett, vagy azok helyett más, a felhasználás szerinti speciális tulajdonsággal, „magasabb hozzáadott értékkel” (added value) is rendelkezik. Ugyanakkor az értelmezésnél a textíliák tradicionális és új funkciói között nincs éles határ. A funkciók alapján ezek a termékek következı módon csoportosíthatóak: • hagyományos funkció, amely magasabb szinten, alapvetıen új módszerrel valósul meg (pl. idıjárás elleni védelem); • már ismert és

régebben kifejlesztett módszerrel kialakított funkció, amellyel rendelkezı textília azonban még kevéssé elterjedt a piacon (pl. lángálló textíliák, antimikrobiális textíliák); • olyan új funkció, amely kialakításának technológiája, illetve az így elıállított termék kísérleti vagy kezdeti forgalmazási fázisban van (pl. öntisztuló textíliák). A funkcionális textíliák alkalmazási területe nagyon széles (felhasználhatóak pl. sport, védıruházat, egészségügy, mőszaki területeken stb.) Ebben a fejezetben elsısorban a ruházati alkalmazásokkal foglalkozunk. Elsıként a hétköznapokban is használt textiltermékek olyan tulajdonságait mutatjuk be, amelyekkel a fogyasztók rétegezıdésébıl eredı megnövekedett igényeket is ki lehet elégíteni. A mindennapokban 1 alkalmazott funkcionális textíliák számos elvárásnak kell megfeleljenek, ezek kielégítése a következı célok teljesítésével érhetı el: 1. fokozott

viselési komfort, idıjárás elleni védelem (lélegzı funkció, kis súly, rugalmasság, stb.), 2. Egyéb külsı hatások elleni védelem (pl tőz, sugárzások, stb), 3. Optimális kezelési tulajdonságok (gyors száradás, könnyő kezelhetıség, stb) A funkcionális textíliák csúcsát a bevezetıben már említett intelligens textíliák jelentik, ezeknek külön fejezetet szentelünk (l. 2 fejezet) 1.1 Fokozott viselési komfort, idıjárás elleni védelem A ruházatban akkor érezzük magunkat jól, ha az kényelmes, jó ruházatfiziológiai adottságokkal rendelkezik, lélegzı. A komfort mellett fontos, hogy tartósan biztosítsa a felhasználási célnak megfelelı funkciókat (vízhatlan, szélzáró, szennyeleresztı, stb.) A viselési kényelem az a mérték, ahogyan a ruházat támogatja – vagy legalább is a lehetı legkisebb mértékben gátolja – a test funkcióit. Ide tartozik a mozgásszabadság biztosítása, a formai kialakítás célszerősége, a

testhımérséklet szabályozása és az, hogy a ruházat a bırön kellemes érzetet keltsen (1. ábra) Egy ruházati rendszer akkor minısíthetı jónak, ha ilyen vonatkozásban jól mőködik – ellenkezı esetben akadályozhatja a teljesítıképesség optimális kifejtését. Termofiziológiai komfort hımegtartás, hıvezetı, légáteresztı, száradási képesség Bırszenzorikus komfort súrlódás, érdesség felületi szırısség, merevség, fogás, összenyomhatóság Ergonómiai komfort méret, szabás, mikroklima 1. ábra: Ruházatfiziológiát befolyásoló tényezık A felöltözött test hıháztartásában elsısorban a ruházat hıszigetelı és a nedvességelvezetı képessége, valamint a ruházattal borított testfelület nagysága játszik szerepet. A viselési komfort fokozásával a ruházati gyártók nagyobb hozzáadott értékő, magas minıségő termékkel magasabb piaci pozíciót érhetnek el. A legnagyobb jelentısége ezen tulajdonságoknak olyan

tevékenységek esetén van, amelyeknél extrém emberi teljesítményekre van szükség, sokszor extrém feltételek között. Ilyen terület elsı sorban a sport, de ide tartoznak olyan foglalkozások is, mint a tőzoltóé, vagy a mentıé. Nagyon fontos a viselési komfort a katonák ruházatában is. A textilipari kutatások jellemzıen a katonaság, vagy a versenysport igényeibıl indulnak ki, és az ott bevált eredmények kerülnek át a mindennapi viseletbe is. Hıszigetelı/hıvezetı képesség A ruházatot alkotó rétegek hıszigetelı képessége az anyagtól és annak szerkezetétıl függ. Amennyiben a ruházat jó hıszigetelı, akkor a hıvezetéssel távozó hımennyiség még azonos hımérséklet-különbség esetén is kisebb, mint egy rossz hıszigeteléső ruházat esetében. A párolgás következtében kialakuló hıveszteséget befolyásolja a ruházat nedvesség-áteresztı képessége is. A többrétegő öltözködés azért elınyös, mert a rétegek

közötti levegı hıszigetelı funkciót tölt be. Ezt az elvet szem elıtt tartva terjedt el a funkcionális ruházatokban az üreges szálak alkalmazása. 2 Ma már „intelligens” megoldás is létezik a szélsıséges külsı hımérsékleti hatások tompítására: a kívánt hıfoktartományban (35-37 ˚C) halmazállapot-váltásra képes, ún. fázisváltó anyagokat (Phase Change Material: PCM) alkalmaznak (ld. a 211 fejezetet), vagy az alapanyagba olyan „hıfejlesztı” szálakat építenek be, amelyek elektromos vezetıképességük (szénszál maggal, fémpor adalékkal) folytán elektromos áram hatására, ellenállásként hıt termelnek. Olyan funkcionális termékek is készülnek ma már, amelyek képesek a viselı személy végtagjának vérkeringését optimálisan fokozni. A textilanyag a beérkezı fénysugarak tulajdonságait úgy változtatja, hogy a bırfelületre jutó sugárzás a környezetében levı szövetek vérsejtjeit nagyobb

oxigén-átadásra készteti. Nedvszívó és nedvesség-elvezetı képesség A közvetlenül a bırön viselt ruházat igen fontos tulajdonsága a nedvszívó-képessége, illetve az, hogy mennyire, és milyen gyorsan képes a nedvességet felszívni a bırrıl és a külsı rétegek felé továbbítani. A nedvesség áteresztés azt kívánja, hogy a ruházat rétegei között a nedvesség vagy a pára ki tudjon áramlani a felszínre. A funkcionális ruházatban az izzadság kiáramlása a hajszálcsövesség elvén lehetséges. Ahhoz, hogy pl az aktív sportolás közben termelıdı izzadság képes legyen gyorsan eltávozni a bırfelület közelébıl, a bırfelületen hidrofób szálakból álló kapilláris szerkezetnek kell lenni, míg a külsı réteg általában hidrofil. Az optimális nedvességelvezetés bikomponenső szálakból készült funkcionális kelmével is biztosítható. A hidrofil és hidrofób részekbıl álló szálakból készült alapanyag kiválóan

alkalmas sportruházat céljára, mert nagy nedvességre víztaszító lesz, szárazon viszont jó pára- és légáteresztı-képességgel rendelkezik. A ruházat szellızı képessége A viselési kényelmet fokozza, ha a ruházat belsejében levı levegı cserélıdhet. A szellızıképes ruházatból így a meleg és nedves levegı közvetlenül kijuthat a környezetbe, nem is kell áthatolnia a ruha rétegein. A funkcionális ruházatoknál a szellızı képességet már nemcsak annak formai kialakításával, az alkalmazott konfekcionálási módszerekkel biztosítják (pl. megfelelı helyeken nyílások kialakításával, a bıségméretek helyes megválasztásával stb.), hanem védelmi funkciót betöltı ún „lélegzıképes” membránok segítségével érik el. A lélegzı-képesség kérdése fokozottan kerül elıtérbe akkor, ha a ruházatnak folyadékkal szemben zártnak kell lennie. Ennek a megoldása olyan polimer membránnal lehetséges, amelynek pórusméretét

úgy állítják be, hogy a folyadék halmazállapotú nedvességet visszatartja, de a gızmolekulát átengedi. Ez a megoldás nagyon fontos szerepet játszik különbözı folyadékok elleni védıruháknál és a szabadban viselt öltözeteknél. A ruházatfiziológiai komfortérzetet növelı, nagy rugalmasság A viselési komfort javításához a ruházati alapanyagokban ma már 2-10% (vagy céltól függıen ennél is nagyobb) mennyiségben alkalmaznak nagy-rugalmasságú elasztán szálakat (lycra). A testhez simuló, kényelmes ruhadarab együtt él, mozog a viselıjével Elterjedtek az alsó- és felsıruházatban, fehérnemőnél, harisnyáknál, valamint a sport- és szabadidı-ruházatban, de alkalmazásra kerülnek az orvoslásban is (rugalmas pólyák, gyógyharisnyák). Bırszenzorikus hatás A közvetlenül a bırrel érintkezı ruhadarab bırre gyakorolt hatását elsısorban a nyersanyag, a textília konstrukciója és a gyártásánál alkalmazott kikészítési

mőveletek határozzák meg. Ezektıl függ, hogy a kelme mennyire lesz sima vagy esetleg érdes, puha vagy kemény fogású, tapad-e a bırre vagy sem. A bırre a felület minısége hat elsısorban, de felléphetnek az alapanyag, vagy vegyszer okozta allergiás hatások is. Egyes anyagok az arra érzékeny embereknél allergiás tüneteket (kiütéseket, bırelváltozást, légúti bántalmakat stb.) váltanak ki A túlérzékenység gyapjú, nyúlszır, selyem, de egyes szintetikus szálasanyagoknál is ismert. Allergiás tüneteket okozhatnak 3 a textíliák gyártásában vagy a színezésükhöz, kikészítésükhöz, mosásukhoz használt vegyszerek is. Ugyancsak okozói lehetnek allergiás tüneteknek azok a mikroorganizmusok (gombák, baktériumok stb.), amelyek a textilanyagokban megtelepedhetnek. Az allergiás tünetek okát az adott személynél többnyire csak részletes orvosi vizsgálattal lehet megállapítani, a védekezést, gyógykezelést pedig csak ennek

ismeretében lehet megoldani. Testszag elleni textíliák A kellemetlen testszagokat a bırön megtelepülı baktériumok okozzák. A baktériumok szaporodásának megakadályozására többféle megoldás létezik, legújabban a nano-ezüst alkalmazása tört elıre. Az antibakteriális alsóruházati termékek – beleértve a pólókat is – jelentıs jövıbeli piaci potenciált jelentenek a mindennapi öltözködésben. Megoldható a szagtalanításnak az a módja is, amikor a textíliához kötött ciklodextrin molekula az izzadságot megköti, sıt, a ciklodextrint illatanyaggal megtöltve kellemes illatú ruhadarabot nyerhetünk. Idıjárás elleni védelem Egy idıjárás ellen védı ruházat biztonságot jelent viselıjének, mert véd az esıvel, a széllel, a hideg vagy meleg hımérséklettel, illetve az extrém hımérsékleti ingadozásokkal szemben. A hagyományos termékek ezt az igényt csak korlátozottan elégítik ki, egy esıkabátnál a víztaszító funkciót

pl. a vízlepergetı-, ill vízhatlan kikészítéssel biztosítják. A vízlepergetı hatás eredményeként az egyébként nedvesedést okozó vízcsepp a textil felületi energiájának csökkentésével legördül, de ez a funkció a textília többszöri mosása után csökken. A tartós vízhatlan hatáshoz a kelmeszerkezetet egy bevonattal zárják le, amely azonban sok esetben jelentısen csökkenti a textília lélegzı-képességét. Elınyös, hogy a víztaszító képességet kiváltó segédanyagot általában más adalékanyaggal együtt használják, ezért ezeknél a kikészítéseknél a textíliában győrıdéscsökkentés (esetleg zsugorodás-mérséklés is) bekövetkezik. Az idıjárás elleni védelemhez használatos funkcionális ruházatokban ezzel szemben olyan többrétegő szerkezeteket használnak, amelyek között sok esetben különleges membrán réteg található. Az összetett, két-háromrétegő ún „softshell” szerkezet többféle igényt is

képes kielégíteni. Egyszerre könnyő, szél- és vízzáró vagy víztaszító, légáteresztı, ugyanakkor kopásálló, rugalmasan nyújtható és puha - viseletük kényelmes és divatos. Még többet tudnak, így az idıjárás elleni védelemben új korszakot nyitottak az intelligens anyagok. 1.2 Egyéb külsı hatások elleni védelem A védelmi funkciók közül a környezetünkbıl jövı káros hatások elleni védelem a népesség egészét érinti. Más védelmi funkciók pedig a különbözı kockázatot jelentı foglalkozásokban a dolgozók védelmét biztosítják, beleértve pl. a katonákat, és védelmet adnak az extrém sportok, pl. autó- és motorsport résztvevıinek is A védelmi textiltermékek azon termékek közé tartoznak, amelyeknél Európában a forgalomba hozatal szigorúan szabályozott az európai polgárok biztonságának érdekében. Védelem a káros UV sugárzás ellen A textíliák – megfelelıen sőrő kelmeszerkezettel, lehetıleg

természetes szálból – önmagukban is nagyon jó védelmet nyújtanak a káros UV sugárzással szemben. Ennél nagyobb védelmet adhatnak a speciálisan erre a célra kifejlesztett funkcionális ruházatok. Ezek többnyire mikroszálas, vagy ún bikomponens szálból készült alapanyagokból készülnek. Ez utóbbiban a védıfunkciót kerámia szálak (pl alumíniumszilikát, titán-dioxid, bárium-szulfát, stb) biztosítják A hatást növelni lehet olyan anyagokkal (benztriazol típusú vegyületek), melyek a káros UV sugarakat hıvé alakítják. Újabban cinkoxidot is alkalmaznak erre a célra. A káros UV sugárzást megszőrı textíliákra elsısorban a különösen veszélyeztetett területeken, pl. Ausztráliában, és ÚjZélandon van igény 4 Védelem az elektromágneses sugárzás ellen Az „elektroszmog” az elektromágneses sugárzásoknak a 0-300 GHz közötti tartománya. Ebbe a tartományba tartoznak azok az elektromágneses terek, ill. sugárzások,

amelyek döntıen az emberi tevékenység eredményeként jönnek létre. Az utóbbi évtizedekben a nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzást használó kommunikáció és hírközlés ugrásszerő fejlıdése, valamint a nagyfrekvenciás sugárzás hıhatását kihasználó berendezések elterjedése folyamatosan növeli az elektroszmog mennyiségét és a vele járó kockázatot. A 300 GHz-ig terjedı tartományon belül megkülönböztetik a nagyfrekvenciájú rádióhullámokat és a mikrohullámokat a lassú, sztatikus, ún. extrém alacsony frekvenciájú terektıl, amelyek az erısáramú felhasználások kísérıi. Az elektromágneses terek ismert módon az ún. Faraday kalitka elvén árnyékolhatók Az árnyékolás hatásossága részben az árnyékoló felület vezetıképességétıl, részben az árnyékolás zártságától függ. A gyakorlat szempontjából legfontosabb sugárzási tartományban (800 MHz – 3 GHz) pl. a hullámhossz 37,5-10 cm Ennek alapján

olyan rácsszerő szerkezettel lehet ezeket a sugárzásokat hatékonyan csökkenteni, ahol a vezetıképes rács sőrősége kisebb 1 cm-nél. A rádiófrekvenciás sugárzás elleni védelemben a fémszálakat tartalmazó, vagy fémezett felülető textíliák játszanak szerepet. A kis frekvenciás terek ellen nehezebb védekezni, ott csak a fémezett teljesen zárt ruházat jelent védelmet. Védelem a tőz és az extrém magas hımérséklet ellen A lángálló ruházatnak két funkciója van: védeni a láng ellen és hı-gátat képezni. A láng elleni védelem azt jelenti, hogy a textília láng hatására, ha meg is gyullad, a láng eltávolítása után nem ég tovább (égésgátló). A kontakt hı elleni védelem részben a magas hımérsékleten is stabil szálak alkalmazásával és sok levegıt tartalmazó textilszerkezettel érhetı el, míg a sugárzó hıvel szemben a fémezett textilek, leggyakrabban az alumíniummal bevont textil adja a legjobb védelmet. Védelem

mechanikai hatások (vágás, szúrás, stb.) ellen Ide tartozik elsı sorban az ún. ballisztikus védelem, amelyet korábban csak fémmel tudtak elérni. Ma már speciális textil szerkezettel a fémekével azonos védelmet lehet biztosítani, a sokkal kisebb súlynak köszönhetıen nagyobb mozgási kényelem mellett. Egy anyag ballisztikus védelmi hatása az energiaelnyelı tulajdonságától függ. Ezért a szálak közül a legnagyobb szilárdságú és moduluszú szálak adják a golyóálló mellények alapanyagát. A mechanikai hatások ellen véd a sisak, amelynél a felhasznált kompozitok erısítésre szálakat vagy háromdimenziós textilszerkezetet használnak. A kezet speciális szálasanyagok felhasználásával készült vágás-biztos kesztyővel védik. Védelem a közlekedési balesetek ellen A közlekedésben alapkövetelmény a közlekedésben a jó láthatóságot biztosító ruházat használata, amelynek a baleset megelızésben van nagy jelentısége. A

speciális festékanyagokkal elért funkciójú anyagokat gyakran vízlepergetı, vegyszerálló kikészítésekkel optimalizálják a felhasználási célnak megfelelıen. Védelem a mikroorganizmusok ellen A mikroorganizmusok ellni védelem annak iránya szerint kétféle lehet. A passzív védelemnél a mikrobák szálkárosító hatásaitól óvják a textilanyagot, az aktívnál pedig elpusztítják, vagy megakadályozzák a fejlıdésüket a textilanyagon. A hagyományos textília is jelentıs védelmet nyújt a mikroorganizmusokkal szemben: megakadályozza, hogy a mikroorganizmusok a külvilágból a ruha viselıjének bırére jussanak (passzív védelem). A HIV vírus és még néhány más, vérrel terjedı fertızés 5 miatt az orvosi munkában ma már nélkülözhetetlenek a folyadékok számára áthatolhatatlan, ún. „barrier” textilek Az operációval járó fizikai terhelés miatt nagy jelentıségő itt is a védıhatásnak a lélegzı funkcióval való

összekapcsolása. Megfelelı higiénés feltételeket (pl. a mikroorganizmusok transzportjának megakadályozását) antimikrobiális anyagok alkalmazásával érnek el (aktív védelem). Ennek célja a mikroorganizmusok szaporodásának megakadályozása vagy elpusztítása. Az antimikrobiális textileknek az egészségügyi alkalmazáson kívül komfortfokozó hatásuk is van, mert akadályozzák a testszagok kialakulását. A funkcionális ruházatoknál a védelem a szálasanyagok módosításával, ill. a textil-felület célirányos bevonásával érhetı el A mikroorganizmusok elleni védıképességet tanúsítja pl. a „Sanitized” védjegy Védelem rovarok és atkák ellen A rovarőzı textilek a szabadban való tartózkodást teszik kellemesebbé, de helyenként fontos szerepük lehet a rovarok által terjesztett betegségek megelızésében is. Az atkaellenes szerek az atkákra allergiás (pl. asztmás) személyek számára jelentnek védelmet. A riasztó szereket

általában mikrokapszulákban viszik fel a textíliára Védelem az elektrosztatikus feltöltıdés ellen A kevéssé hidrofil szintetikus textíliák hajlamot mutatnak az elektrosztatikus feltöltıdésre, különösen száraz légkör esetén, ami normál körülmények között „csak” a komfortérzetet rontja, de tőzveszélyes anyag jelenléte esetén tüzet is okozhat. Más oldalról az elektronikai iparban a munka tárgyát károsíthatja az elektrosztatikus töltés, ezért ebben az iparban is igény van az antisztatikus funkcióra. A feltöltıdés megakadályozására a textília vezetıképességét kell növelni, amit általában vezetıképes szálak felhasználásával érnek el. Védelem kémiai hatások ellen A kémiai hatások elleni védıruházat fı funkciója, hogy megakadályozza a káros anyagok bármilyen módon történı bejutását a szervezetbe. Természetes követelmény az ilyen termékeknél, hogy maga az anyag ellenálljon az adott vegyszernek. Az

anyag megválasztása és a ruházat, illetve a védıeszköz kialakítása az adott vegyi anyag fizikai és kémiai tulajdonságaitól függ. A vegyi anyagoknak legjobban ellenálló szál a polipropilén, de legtöbbször elegendı védelmet biztosít a kelmék szokásos vegyszerálló kikészítése is. A teljes vegyi védelemhez az egész testet beburkoló 100% polipropilén (nem szıtt) overallt használnak. Erre fıleg akkor van szükség, ha a szennyezıdés a levegıben is nagy mennyiségben jelen van, pl. permetezéskor Új fejlesztés a kémiai védelem ellen a felületre vegyszerálló, pl. kerámia bevonat felvitele nanotechnológiával 1.3 Optimális kezelési tulajdonságok Egyre nı az igény a ruházatok területén is a könnyő kezelhetıség iránt. A fogyasztók az ilyen termékeket egyértelmően a magasabb szegmensbe pozícionálják. A könnyő kezelhetıség elsı kritériuma, hogy a ruha könnyen tisztítható, mosható legyen, természetesen a termék

esztétikájának romlása nélkül. A mesterséges szálakból készült termékekre jellemzı pl. a gyors száradás, ami elısegíti a könnyő kezelhetıséget A könnyő kezelhetıséget szolgálja az is, ha a termék könnyő, és súlya nem jelent problémát a használat során. A funkcionális ruházatoknál közkedveltek a kis méretőre összecsomagolható, könnyő termékek. Egy tenyérnyi méretőre összehajtogatható, szuperkönnyő dzseki pl. alig 50g, de ugyanez szélzáró funkcióval is csak 66g, míg egy membrán felhasználásával készült többrétegő szerkezetbıl készült vízhatlan dzseki súlya sem haladja meg a 200g-ot. A korszerő funkcionális termékeknél elvárás az is, hogy strapabíróak legyenek, tehát megfelelıen magas legyen a szakítóerejük, kopásállóságuk, valamint, hogy különleges funkciójukat a teljes élettartam alatt megırizzék. A használati értéket növelik azok a tulajdonságok, amelyek hagyományos kikészítési

módszerekkel elérhetıek. Ezeket itt csak röviden ismertetjük. 6 Győrıdés-csökkentés, lágy fogást biztosító funkció A textiltermékek használata (viselés, mosás, vasalás, tisztítás) során különbözı mértékő alakváltoztató erık hatnak a textilanyagra, ezek káros következménye lehet az eltérı mértékben megmaradó ráncképzıdés, győrıdés. A cellulózalapú textíliák mőgyantás kikészítésével javul a győrıdésfeloldó képesség, ill. biztosítható a vasalással kialakított élek és hajtások tartóssága, de csökkenthetı a kelme zsugorodása is. A „forever soft” kikészítéssel tartósan lágy lesz a pamutszövetek fogása. A különleges külsı kép (pl sima-, vagy éppen koptatott hatás) elérésére ma már sokszor enzimes technológiát használnak. Egy gyapjú termék nemezelıdésgátló kikészítéssel nem zsugorodik, könnyen kezelhetı lesz, enzimes kezeléssel fogása is jelentısen javítható. Egy textília

lágysága az alapanyag megválasztásával is növelhetı, pl. ha az nagyfinomságú szálakból (mikroszál) készül. A mikroszálakból készült termékek rendkívül hajlékonyak, ezekre jellemzı a nagyfokú puhaság és a hővös tapintás, ill. a minimális pillingesedési hajlam (nincs göbösödés a felületen). Szennyeleresztés és szennytaszítás A szennyeleresztı funkció (soil release) a moshatóságot könnyíti, míg a szennytaszító textíliák száraz állapotban is taszítják mind a vizes, mind az olajos szennyezést. Ezt a könnyő kezelhetıséget biztosító funkciót pl. teflonos kikészítéssel, vagy nanoanyagok felvitelével érik el. A szennyeleresztést elısegítı, a szennyezıdést mérséklı (így egyértelmően könnyen kezelhetı: easy care) kikészítéseknél a szálasanyag határfelületén növelik a hidrofil („vízkedvelı”) csoportok elıfordulását. Így csökken az olajos szennyezıdések tapadási mértéke, növekszik a

nedvesedés a szál-mosófürdı határfelületen, ezzel intenzívebbé válik a szennyezıdés kiszorítása a textíliából. Ennek a funkciónak a legnagyobb jelentısége a munkaruháknál és az asztalnemőknél van. Olaj és szennytaszító funkció Az újszerő kettıs hatású (fluor- és hidroxil végcsoportokkal jellemzett) perfluorozott kikészítıszerekkel kezelt textília szárazon olajtaszító hatású, vizes közegben - hidrofil jellege miatt - a szennyezıdés jobb eltávolítását teszi lehetıvé. A kívánt eredmény biztosítására a textília kritikus felületi feszültségét nem elég a vizes nedvesedés mértéke alá csökkenteni, annak az olaj felületi-feszültségénél is kisebb mértékőnek kell lennie. Így válik „olaj-taszítóvá” (oleofób) a termék. A tartós víz- és olajtaszító hatás fluorpolimerek segítségével valósítható meg (teflon-kikészítés) Öntisztuló textíliák A könnyő kezelhetıség legmagasabb fokát az

öntisztuló textilek jelentik, amelyek fejlesztésénél az alapkoncepciót a természetbıl ellesett ötlet jelenti. A lótuszlevél elve alapján olyan nanomérető finoman strukturált szuperhidrofób felületet alakítanak ki (pl. poliészteren lézertechnikával, pamuton polimerszemcsék felvitelével), amelyrıl a szennyezıdés szinte legördül. Az öntisztuló tulajdonság elérhetı más módszerrel is: a textíliára fotokatalizátor réteget, leggyakrabban nanomérető titán-dioxidot visznek fel, amelynek eredményeképpen a szennyezıdés fény hatására elbomlik (l.33 fejezet) 2. Az intelligens textil és ruházati termékek Az intelligencia szó egyik jelentése: alkalmazkodóképesség új helyzetekhez. Ilyen értelemben beszélhetünk az anyagok és anyagi rendszerek intelligenciájáról. Az elnevezés az anyagtudomány új területére utal, amely az anyag és közvetlen környezete – az élı rendszerekhez hasonló – aktív kapcsolatát igyekszik feltárni

és kiaknázni. E tudományág elsıdleges célja olyan szintetikus anyagok tervezése, elıállítása és tulajdonságainak vizsgálata, amelyek felhasználói szempontból elınyösen reagálnak a környezetbıl származó hatásokra. 7 Intelligens anyagoknak azokat a funkcionális anyagokat nevezzük, amelyek érzékelik közvetlen környezetük fizikai, illetve kémiai állapotának egy vagy több jellemzıjét, e jeleket feldolgozzák, majd pedig ezekre, állapotuk jelentıs megváltoztatásával, gyors és egyértelmő választ adnak. A változást kiváltó hatás alapján, megkülönböztetünk olyan intelligens anyagokat, amelyek a) a természetes környezet változásaira reagálnak, b) elektronikus jel formájában kapják a változásukhoz szükséges információt. Az intelligens textil-ruházati termékek kifejlesztése több tudományterület (textil-, ruhaipar, információtechnológia, mikroelektronika, egészségügy, sporttudomány, stb.) szoros

együttmőködését igényli. 2.1 A természetes környezet változásaira intelligensen reagáló anyagok Ezekre az anyagokra jellemzı, hogy a természetes környezet (pl. a hımérséklet, kémiai környezet, mechanikai hatás, fény stb.) kis változásának hatására az anyagban nagyfokú tulajdonságbeli változás következik be. A válasz mértéke nem arányos, hanem jóval nagyobb az inger nagyságánál. További ismérv a megfordíthatóság, azaz a változást kiváltó hatás megszőnte után az eredeti állapotnak vissza kell állnia. Az intelligens anyagokra szintén jellemzı még a gyors reakcióidı is. 2.11 Hımérséklet kiegyenlítésére szolgáló textilek Az emberi test hıháztartásának szabályozására kifejlesztett textil hıszigetelı rendszereket három csoportba sorolhatjuk. Az elsı csoportba tartozó anyagok a hıszabályozást speciális kelmeszerkezettel (polár, fleece) valósítják meg. A második csoportba tartoznak azok az intelligens

fejlesztések, amelyekben un. halmazállapot-váltó anyagokat (PCM)1 alkalmaznak, míg a harmadik csoport intelligens rendszerei az elektronika integrálásával fejtik ki hatásukat. Az intelligens reakcióra képes halmazállapot-váltó anyag az igényeknek megfelelıen képes környezetétıl energiát elvonni vagy leadni. A ruházatban erre a célra használt anyag rendszerint paraffin, ezt 6–10 ezred milliméteres mikrokapszulák formájában fonják be, vagy viszik fel a kelmére (2. ábra) Az így kialakított klíma-aktív ruházatok az igényekhez igazodó termikus szabályozással nagyban hozzájárulnak az egészségmegırzéshez (pl. Outlast® a Schoeller cégtıl) 2. ábra: Mikrokapszulázott PCM a textília filamentjei között 2.12 Alak-emlékezı anyagok Az alakmemóriával rendelkezı anyagok az intelligens anyagok nagy, önálló csoportját alkotják. Ide tartoznak az emlékezı fémek és mőanyagok A legismertebb alakmemóriával rendelkezı fém egy

nikkel-titán ötvözet, a Nitinol. Amennyiben az emlékezı fém formáját egy kritikus hımérséklet felett hozzuk létre, akkor az anyag erre az alakra a kritikus hımérséklet alatt bekövetkezı maradandó alakváltozás után is emlékszik. Ha alacsony hımérsékleten valamilyen mechanikai hatás miatt ez az alak megváltozik, akkor ez a kritikusnál magasabb hımérsékletre hevítve visszanyeri az eredetileg kialakított formáját. Felmelegítés nélkül megállapíthatatlan, hogy a fém memóriája milyen eredeti formát ıriz. E szokatlan tulajdonság az alak és a termikus kölcsönhatás szoros kapcsolatának köszönhetı. 1 Halmazállapot-váltó anyagok (Phase change materials:PCM), amelyeket már a 80-as években alkalmazta a NASA pl. az őrhajósok szkafanderében és jégakkukban 8 Az intelligens textil és ruházati alkalmazásokban többnyire alak-memóriával rendelkezı lágy anyagokat (mőanyagokat) használnak. Ezek a polimerek (pl poliuretán) hı

hatására aktiválhatóak. Az idıjárás ellen védı légkamrás szerkezetekben a légkamra mérete és ezzel a termék hıszigetelı képessége a hımérséklettıl függ, vagyis önszabályozó módon mőködik (3. ábra). A Schoeller cég többszörösen díjnyertes fejlesztése a fenyıtobozhoz elvén mőködik, eredménye egy szél- és vízzáró membrán szerkezet (c changeTM). 3. ábra: A membránszerkezet mőködése melegben (bal kép) és hidegben (jobb kép) Az alakemlékezı lágy anyagok a divatiparban különleges esztétikai élményt nyújthatnak látványelemként (4. ábra), de más funkcióhoz is kedveltek Kifejlesztettek már pl hı hatására felgyőrıdı ingujjat, vagy az emberi test hıjének hatására aktivált és kisimuló textíliát is, amely nem igényel vasalást. 4. ábra: Alak-emlékezı anyag díszítıelemként az University of Arts, Central St Martin Scool of Arts & Design tervezıitıl Az alak-emlékezı anyag aktiválását ebben az

esetben a nap vagy az emberi test által termelt hı változása okozza, de más esetben az aktiválás történhet mágneses energia vagy elektromosság hatására is. Kísérleti célra készítettek olyan trikót, amelyet a páciens a gyógytorna során viseli és a trikó „emlékszik” arra, hogy viselıje az elıírásnak megfelelıen elvégezte-e az elıírt gyakorlatokat. 2.13 Színváltó és világító textíliák Ismeretes, hogy bizonyos szerves molekulák megváltoztatják szerkezetüket és elektromos tulajdonságaikat kémiai, elektromos vagy optikai hatásra. A színváltozás bekövetkezhet fény, hı, nyomás, kémiai reakció vagy elektronütközés hatására. Az intelligens kelmék képesek színváltozásra-, elektromos hıtermelésre, ionizáló sugárzás elleni védelemre. Textilipari célra a fotokróm színezékek közül a folyékony kristályok érdekesek, ezekkel impregnálva akár a természetes alapanyagú kelme is fotokrómmá tehetı. Egyes

pigmenteket tartalmazó festékkel a felület a ráesı fénytıl és a látószögtıl függıen változtatja a színét (pl. ChromaFlair festék) Álcázásra is használható az a kelme, amely elektromos jel hatására változtatja meg fényvisszaverı képességét, és ezzel színét, mintázatát („kaméleon-kelme”). A színváltás szolgálhatja a napsugárzás elleni védelmet is. 9 Az optikai szálak, száloptikás képernyık segítségével képek, feliratok jeleníthetık meg a textilanyagon. A szál-alakú LED-ekkel és elektromos vezetı-szálakkal kombinált kelmékbıl különbözı színben világító ruházatok készülnek. Hıre érzékeny bevonatú fémszálakkal a hımérséklettıl függıen különbözı színhatások alakíthatók ki, a minta és a szín számítógépes vezérléssel is változtatható. 2.2 Elektronikus jel hatására reagáló intelligens anyagok Ezek az anyagok a változásukhoz szükséges információt a számítógépbıl

kapják elektronikus jel formájában. A textilipari és a mikroelektronikai fejlesztések ötvözésével kialakult ún. „kommunikációs” vagy „okos textíliák” új piaci igényre adnak választ, de új kihívást is jelentenek. A számítógéppel befolyásolható anyagi tulajdonságoknak határt szab az a kapcsolat, amit a számítógép és az anyag között létesíthetünk. Szabályozástechnikai szempontból az elektromos és/vagy a mágneses tér alkalmazása tőnik kézenfekvınek. Az okos termékek kifejlesztése többféle célra is irányulhat, pl., hogy tájékoztassanak viselıjének tartózkodási helyérıl, egészségi állapotáról, szervezetének mőködésérıl, avatkozzanak be, ha a szervezet bizonyos funkcióiban elváltozásokat észlel, megfelelı klimatikus viszonyokat (hımérsékletet, légnedvességet) biztosítsanak a ruházaton belül. A ruházatba integrált mikroelektronikai eszköz (pl. érzékelı számítógép) és a hozzátartozó

szenzor-elem (pl. különleges fémbevonatú szál, amelynek minimális hosszváltozása jelentıs villamos-ellenállásváltozással párosul, stb) képezi a fı textilkiegészítı elemeket Az érzékelés lehet többek között fizikai, kémiai, biokémiai jellegő, a beavatkozás céliránya pedig fókuszálhat biometriai önszabályozásra, egészségmegırzésre, ill. akár közérzet javítására is Az érzékelık és az áramot szolgáltató elemek maguk is lehetnek szál alakúak, és így szervesen beépülhetnek a kelme szerkezetébe. E célból használhatóak nagyon vékony fémszálak, vezetıképes polimerek, fémmel bevont vagy fémfóliával körültekercselt „hagyományos” fonalak is. A fémmel bevont fonalak egyik típusa az, amelyeket elıbb arany, majd ezüst bevonattal látnak el, így nyújtás hatására megváltoztatják a villamos vezetı képességüket, ami a tehermentesítéskor nagyjából az eredeti értékére áll vissza. Ilyen fonalból olyan

kelmék készülhetnek, amelyek periodikus mozgásokat érzékelve változó elektromos jeleket állítanak elı. Ezeket a jeleket beépített számítógép értékeli ki, és az eredmény alapján a rendszer olyan elektromos jeleket bocsát ki, amelyek elindítják a szükséges beavatkozást. A ruházat így alkalmas pl pulzusszámlálásra, a légzés szaporaságának mérésére és regisztrálására is (5. ábra) 5. ábra: Elektronikus betegfelügyeleti rendszer a ruházatban (Textronics) Elektromosan vezetı szálakat alkalmazhatnak például intelligens ruházati termékek napelemeinek készítéséhez is. Az AVANTEX kiállításon a 2005-ös innovációs díjjal kitüntetett új ötlet egy olyan mikrochip volt, amelynek segítségével a ruházat másodpercenként kb. 20 000 nanomérető lebegı illatcseppecskét képes szétporlasztani a levegıben. A lebegı illatanyag részecskék megteremtik az illat viselıjének egyéni varázsát. 10 Az intelligens ruházatban

száloptikás képernyı teszi olvashatóvá az üzeneteket, legyenek azok akár képek, akár betők. Az optikai szálak mindegyike egy-egy fénykibocsátó diódához – LED-hez – kapcsolódik, ezek ki-, és bekapcsolását egy mikroprocesszor irányítja. A bekapcsolt LED-ek fénye megjelenik a szál szabad végén Ezeket a szálvégeket rendezik el képernyı formában, tehát egy-egy fénypont pixelként mőködik. Az egész úgy mőködik, mint egy mobiltelefon (6. ábra) 6. ábra: Intelligens ruházatok Az okos ruházatok esetében természetesen meghatározó kritérium a divatkövetı jelleg, a jó hordhatóság, az egészséges és komfortos viselet garantálása. Az információs technológia alkalmazására számtalan példa van a mindennapi öltözékeinkben, számos divatcég, kutatóintézet és vállalat foglalkozik ilyen termékek kifejlesztésével és piaci értékesítésével. Ezek a termékek kinézetre a hagyományos ruházattól alig különböznek,

mosógépben moshatóak, legyen szó akár összehajtható textilalapú billentyőzetrıl (7. ábra), optikai kábel segítségével ruházatban kialakított LED-fényő képernyırıl, vagy olyan dzsekirıl, amelynek a gallérjában kommunikációra képes beépített eszköz van (mikrofon, MP3, blutooth és i-pod, GPS). Bemutattak már olyan pólót is, amely a testmozdulatokat érzékeli, majd hangokká alakítja – vagyis ezzel lehet zeneszerszám nélkül, a mozgás hatására zenét generálni. Az intelligens ruházatok hatalmas fejlıdés elıtt állnak, miután az informatikus, textil- és ruhaipari szakemberek együttmőködésével a megrendelık (sportolók, egészségügyiek, stb.) szinte bármilyen igényeit ki lehet elégíteni 7. ábra: Összehajtható textil billentyőzet 2.21 Okos textilek alkalmazási területei Gyógyítás A távgyógyításban kiemelkedı szerepet kapnak azon textilbe épített analizátorok, amelyek az izzadságból, a bırfelületi biológiai

információkból segítik a betegségek diagnosztizálását, a gyógykezelés távfelügyeletét (az egészségügyi szolgálattól érkezı visszacsatolás szintén a textilterméken keresztül valósul meg). A textíliába épített számítógépes egységek vérnyomást, pulzusszámot mérnek, szükség esetén orvost riasztanak. Az életing olyan egészségellenırzı-rendszer, amely pl. szívritmus-monitor és mobiltelefon segítségével létesít kapcsolatot az egészségügyi szolgálattal. A beépített mikro-szenzorok akár a vér paramétereirıl, a légzési állapotokról küldhetnek információt a kezelıorvosnak (az egyedi kialakítású ruházatot hordó páciens a virtuális orvoslátogatással annyira tökéletes telekommunikációt teremthet, hogy akár a szükséges gyógyszereket tároló szálak mőködésbe hozhatók). A csecsemıruházatba épített 11 életfunkció ellenırzık (pulzus-, légzés monitor) folyamatosan kontrollálnak és vészhelyzetben

pl. hangjelzéssel riasztanak Világtalan emberek részére készítenek olyan ruházati terméket, amely helyzetérzékelıvel és hozzákapcsolt vibrációs szerkezettel van ellátva. Az akadályt észlelı szenzor rezgésbe hozza a vibrációs jelzı-rendszert, így az intelligens ruházatot viselı személy azonnal tudomást szerez az akadályról, veszélyrıl. A motorkerékpárosoknak és lovas sportot őzıknek készítettek ún. hordható légzsákot Az eséskor azonnal felfúvódó párnázat a gerincet és a nyakrészt megtámasztva véd a komoly sérülésektıl. Léteznek a sötétben fényt kibocsátó szálakkal szegélyezett jó láthatósági ruházatok és hı-érzékelıvel kombinált, ruházatba épített elektromos főtı- ill. hőtı-rendszerrel ellátott szerkezetek is. A smart termékek mőködéséhez szükséges energia fényelemekkel, helyi elıállítással (hımérséklet-változás, mozgás, nyomó hatás), cserélhetı áramforrásokkal, esetleg

vezetı-polimeres szállítással biztosítható. Sikerült helyben áramot fejlesztı textilszerkezeteket is kifejleszteni. Ezek páronként összecsoportosított, parányi sörtéhez hasonló képzıdmények (a sörtét „kevlárkocsányból” álló rostok alkotják, minden roston 30-50 nanométer mérető nano-drótnak nevezett kristály található). A rostpár egyike arany-bevonatú (elektródaként mőködik), két különbözı rost összedörzsölıdése elektromos energiát termel (piezoelektromos hatás, mechanikai hatásra elektromosság generálódik). Egyelıre az 1 cm-es rostok összedörzsölésével 4 nA-es, 4 mV feszültség nyerhetı (1 m2-es textillel 80 mW állítható elı). E megoldás alkalmazható ruházatban (pl. pacemaker, hallókészülék áramellátására), valamint sátorlappal (légmozgások, vibráció útján) megvalósuló áramfejlesztésre. Német kutatók dolgoznak azon a fejlesztésen, amelynek eredménye egy hőthetı kötött mandzsetta,

amelyet végtagtörés rögzítésénél a gipsz alátéteként lehet használni. A hőtés hatására a gyulladás eredményes kezelése rövidebb idı is alatt lehetséges (8. ábra). 8. ábra: Hőthetı kötött mandzsetta2 Az intelligens textilanyagok számos védelmi funkciónál kiválóan hasznosíthatók. Például ismert olyan kelme, amely egyébként puha és hajlékony, majd ütésre megkeményedik. Létezik olyan speciális védıképességő textilfelület is, amely a robbanási lökéshullám hatására pórusokat nyitva átengedi az energiát, egyúttal megvastagodva megfogja a repülı szilánkokat. Ezekbıl egyedi igényeket kielégítı védıruházatok és védıfüggönyök készülnek. 2 Forrás: http://www.highstickde/kuehlhtml 12 Sport Sportolók már ma is használnak olyan trikót, felsıruházatot, amely képes emlékezni, úgynevezett alakmemóriája van. Az edzı így ellenırizheti az elvégzett edzést, az intelligens sportruházat segítségével

kielemezheti és beállíthatja a sportoló mozdulatait. Wellness A relaxálódás fokozására, a közérzet javítására a wellness ruházatot számítógép-vezérelt vibrációs párna-elemekkel látják el (programozott masszírozó hatás). A pulzus-monitoros póló- ill. sportmelltartó a fokozott wellness-élmény elérésében fejt ki tökéletesítı szerepet. A szükséges elektromos stimuláció (pl bırmasszázs) a speciális pl algahatóanyagú szálasanyagba beépített elektro-aktív polimerekkel megvalósítható Az intelligens melltartó képes a viselıjének testhelyzetét érzékelve alakítani a melltartó testhez illeszkedését, pl. lazítani, ha szükséges Szórakoztatás A szabadidı-ruhák terén elterjedıben vannak az olyan szórakoztató-elektronikával ellátott termékek (pl. zenét szolgáltató ruházat integrált MP3 lejátszóval) is, amelyeknél e különleges terméket viselı személyt az optimális pulzus-számhoz mindenkor igazodó ritmusú

zenével szórakoztatja a komputeres rendszer (a szívmőködési tény-paraméterek ismeretében történik beavatkozás a ritmus szaporázására, vagy éppen mérséklésére). 3. A funkciók bevitelének technológiai lehetıségei A textil szerkezetek fizikai vagy kémiai módszerekkel számtalan módon átalakíthatóak annak érdekében, hogy a felhasználásukhoz szükséges, pl. adszorpcióhoz, taszításhoz, porozitáshoz, molekuláris felismeréshez, ellenırzött hatóanyag-adagoláshoz kapcsolódó tulajdonságokat célzott irányban megváltoztassák. Az új, innovatív alapanyagok elıállításához már nemcsak a szálgyártás technológiáját változtatták meg, hanem a szálszerkezetbe építettek mesterséges funkcionális részecskéket. Ezek lehetnek értékes gyógyszer-hatóanyagokat tartalmazó, szabályozott leadású anyagok is. A funkcionalitás sok esetben elsısorban a részecskék méretébıl, az összetevı komponensek anyagából, azok arányaiból,

a felületi textúrából, a részecskék morfológiájából és a felépítési sorrendbıl következik. Így létrehozhatóak olyan adaptív rendszerek, amelyek funkcióikat a környezet változásának függvényében tervezetten képesek megváltoztatni, és amelyek új perspektívákat nyitnak az „intelligens” és „önfejlesztı” anyagok textil- és ruházatipari alkalmazásához. A különbözı funkciók kialakítására több lehetıség is van. Hordozhatja a funkciót 1. a kelmét alkotó szálasanyag 2. a speciális kelmeszerkezet 3. a kelme módosított felülete 4. a kelme és más anyag társított rendszere 3.1 Funkciók kialakítása szálképzéskor A mesterséges szálak alig több mint százéves történetük során nagy fejlıdésen mentek keresztül. Kezdetben a természetes szálak utánzását, pótlását célozták, a mai szálak már különleges tulajdonságokat is hordozhatnak. Az új tulajdonságokat • kémiailag új szál-alapanyagokkal, • a

szálgyártási technológiák fejlesztésével, • funkciót hordozó segédanyagok adagolásával, • a szálfelület bevonásával, ill. ezek kombinációjával érik el 13 A kémiailag új szálak közé tartoznak pl. a már néhány évtizede ismert aromás poliamidok, a karbonszálak. Jelenleg a legújabb fejlesztés eredményei a biológiailag lebomló és a viselıjük bırére is kedvezı hatást gyakoroló polilaktid szál („tejszál”). A szálgyártás során lehetıség van pl. a szálszerkezet megfelelı módosítására, két különbözı tulajdonságú polimer alkalmazásával bikomponens szál elıállítására, üregesés profilszálak kialakítására, kis átmérıjő (mikro, nano) szálak elıállítására A funkciót hordozó adalékanyag lehet pl. égésgátló, antimikrobiális anyag, utóbbiak között újabban nanorészecskék (szén nanocsı, nanoezüst). A szálfelület bevonására leggyakoribb példa a fémbevonat készítése. A

felhasználás szempontjából a funkcionális szálak következı csoportjait kell kiemelni: 1. Nagyteljesítményő szálak 2. Mikro- és nanoszálak 3. Funkcionális adalékanyagot tartalmazó szálak 4. Intelligens szálak 3.11 Nagyteljesítményő szálak A nagy teljesítményő (high performance) szálak kiemelkedı mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és ezeket a tulajdonságokat – kevés kivétellel – nagyobb hımérsékleten is megtartják. Nagy szerepet játszanak a lángálló textíliák és a nagy hımérséklet elleni védıruhák, valamint a mechanikai hatások, lövés, vágás, szúrás elleni védıruhák terén. Ezek a szálak a mőszaki alkalmazású textilek és – mőanyag mátrixba ágyazva – különleges mechanikai tulajdonságú szálerısítéső kompozitok fontos alapanyagai. Ezeket a szálakat száltengely-irányba orientálódó, merev (pálcika-szerő) láncmolekulák alkotják. A két-dimenziós rétegstruktúra a szénszálaknál jelenik

meg, a három-dimenziós (izotróp, tehát a tér minden irányában azonos tulajdonságú) felépítés pl. a mesterséges szervetlen szálaknál (pl. szilícium-dioxid alapú) fordul elı A legfontosabb nagy teljesítményő szálak az aromás poliamid szálak, a szuper erıs polietilén szálak, a szénszálak, a különbözı hıálló polimerekbıl elıállított szálak, mint a poliimid, a poliéter-imid, poli-fenilén-szulfid stb, valamint a nagy teljesítményő szervetlen szálak, köztük az üveg-, kerámia- és bazaltszál. Az aromás poliamidok (aramidok) láng hatására nem olvadnak, önkioltók (nincs utóizzás), vegyszerállóságuk jó (kizárólag forró- és tömény savak- lúgok károsítják). Az ún. meta-aramidot (pl Nomex®, Kermel®) többek között szigetelıként is használják, a para-aramidot (pl. Kevlar®, Twaron®, Technora®) alapvetıen szálerısítéső anyagoknál (kompozit-szerkezetek) alkalmazzák. A speciális aromás poliamidoknál

kiemelendı az un folyadék-kristályos polimer szerkezet (átmenet a folyékony- és a kristályos állapot között), amellyel a pálcika-alakú, merev láncok térbeli elfordulása meggátolható (így garantálható a nagy-szilárdságú belsı szerkezet). A szuper erıs polietilén szálat fıként a ballisztikai védelemben (pl. golyóálló védımellény és pajzs, sisak, stb.), és mőszaki területeken (pányvák, hálók, kötélzetek, vitorlák, stb), illetve védıruházatoknál (kesztyők, stb.) alkalmazzák A szénszálak nagy szilárdságú és modulusú, döntıen szénatomokból felépülı, kétdimenziós, ún. réteg-struktúrás anyagok A szénszálak kiinduló anyaga számos szerves vegyület (pl. viszkóz ill poliakril-nitril szál, kıszénkátrány, kıolaj-maradék, stb), amelyekbıl pirolitikus úton történik az elıállítás. A hıkezeléses karbonizálás hımérsékletétıl függıen részlegesen-karbonizált (oxidált) ill. grafitizált (szén)

szálakat lehet elıállítani. Az oxidált szálaknál kedvezı a hıvel szembeni ellenállás, jó 14 hıszigetelık, elektromosan szigetelnek. A szénszálak jó elektromos- és hıvezetık, rendkívül nagy szilárdságúak. A poliamid-imid szálak magas hı-stabilitással rendelkeznek (fıként az esetleg nagy hıterhelésnek kitett üléshuzatoknál, ipari hıszigetelıknél, védıruházatoknál jelentısek). A poliimidek fıként kiváló lángállóságukkal tőnnek ki (védıkesztyők, tömítések, forró gázok szőrıi, repüléstechnikai hasznosítások). A NASA vezetésével kifejlesztett polibenzimidazol szálasanyagok nemcsak nagy hı- és lángállósággal (pl. tőzblokkoló repülıgép üléshuzatok, stb.) rendelkeznek, hanem kedvezı nedvességfelvételükkel ruházatfiziológiailag is ideális védıruházati alapanyagokat képeznek. Az új-típusú lángálló szálak közül kiemelendı a polichal szál is, amely önkioltó képességő, kevés és alig

toxikus füstöt bocsát ki, továbbá kellemes – gyapjúhoz hasonló – lágy fogással rendelkezik. Ismertek még a jó hıállóságú poliéter-keton- ill polifenilén-szulfid szálak (utóbbiak viszont olvadékonyságuk miatt védıruházathoz nem használhatók). A melamin-gyanta alapú szintetikus szál kiváló hı- és lángálló képességgel rendelkezik (tőzblokkoló jármő-üléshuzatok, függönyök és falburkolatok, ill. speciális védıruházatok alapanyagai). A térhálósított polimerbıl készült fenol-formaldehid-gyanta összetételő szálak nagy szilárdságú, kiváló hı-, láng- és vegyszerálló szálak, ezért fıként, mint azbeszthelyettesítık terjedtek el. A nagyteljesítményő szervetlen mesterséges szálak közül a speciális üveg-, szilíciumdioxid és a kerámiaszálak emelendık ki. Az új fejlesztéső üvegszálak 750, 900 ill 1000 o C-ig (utóbbiak bevonattal ellátva) hıállók, így azbeszt helyettesítésére alkalmasak.

Kifejlesztettek már mikroszálakat is üvegbıl, ezek fıként szőrıberendezésekben használatosak. Az üvegszál ma már nélkülözhetetlen a mindennapokban, akár védıköpenyekre, a fényvezetı üvegszálas rendszerekre vagy a telekommunikációra gondolunk. Az optikai szálak kábelek továbbítják az adatokat az internethez, de megtalálhatóak a térfigyelı- és riasztó berendezésekben vagy dekorációs eszközöknél is. A kerámia-szálak alumínium-szilikátból ill. alumínium-oxidból kiindulva képezhetık Ezek a háromdimenziós, polikristályos anyagok 1.000 oC feletti tartós használhatóságot biztosítanak. A kerámiaszálak pehely, fonal, cérna, tömítı-fonat, tömlı és szövetalakban is hasznosíthatók. Vivıszálak segítségével lehet a kerámia-pelyhet fonhatóvá tenni A fonalkészítés során finom rozsdamentes acél- ill. króm-nikkel huzal is beépíthetı a fonaltestbe (pl. a nagyobb hı-terhelhetıség elérésére) A nemfémes szervetlen

szálak közül még a szilícium-nitrid és szilícium-karbid szálak terjedtek el, amely 1.500 oC-ig hıállóak. A kálium-titanát alapanyagú mikro-szálakat fıként kompozitból készült precíziós gépalkatrészek erısítı-anyagaként használják. Az újszerő fémszálak fıként az antisztatizálási céllal alkalmazott nagyon finom acélszálakat képezik. Az amorf fémszálak (fémötvözetekbıl, hirtelen lehőtéssel) könnyen feldolgozhatók, fıként helyzet-detektorok, érzékelık céljára kerülnek alkalmazásra. A fémszálak különleges teljesítményét, az elektromos vezetıképességet különbözı elektromos védıfunkciók elérésére, valamint az intelligens textilekben használják, de készítenek belılük (Ni-Ti ötvözetek) memóriafunkcióval rendelkezı fonalat is. A fémbevonatú szálak úgy mutatnak fémes tulajdonságokat, hogy közben textil tulajdonságaik is megmaradnak. 3.12 Mikro- és nanoszálak A mikroszálak finomsága 1 dtex-nél

kisebb, szálátmérıjük kb. 5 mikrométer alatti3 (a legfinomabb gyapjúszálé 15 µm). ) Elıállításukat ún koextrúzióval végzik: mikroszálak kötegét folytonos szálmátrixba ágyazva extrudálják („sziget a tengerben”), majd a mátrixot, mely a szálaktól eltérı tulajdonságú, oldható polimer, kioldják. Mikroszálak 3 vö.: a legfinomabb gyapjúszálé 15 µm 15 mechanikai finomítással is létrehozhatóak (fibrilláció csiszolás hatására), de ez a folyamat egyenletes szálképzésre nem alkalmas. A mikroszálakkal akár bárminemő felületi bevonat nélkül is elérhetı, hogy a termék víz- és szélzáró legyen, mert a nedvességre kismértékben duzzadó szálak sokasága akadályozó felületet képez a nedvességgel és a kívülrıl behatoló levegı ellen. A viselési komfortot fokozza a mikroszálak extra hajlékonysága, az ebbıl készült cikkek nagyfokú lágysága és hővös tapintása, ill. minimális pillingesedési

(göbösödési) hajlama A mikroszálak nagy fajlagos felületüknél fogva sok fényt vernek vissza, így azonos színmélység eléréséhez nagyobb mennyiségő színezék felvitelére van szükség, mint a hagyományos szálak esetén. A mikroszálak felhasználási területe rendkívül széles, a szélsıséges idıjárási körülményektıl védı öltözékektıl, a csiszolt-, bolyhozott felülető, divatos bırutánzatokon át, az embert, ill. a környezetet a finomszemcsés-szennyezıdésektıl óvó védıruházatokig. A mikroszálakból készült ruházati termékek magasabb viselési komfortot képviselnek, mivel a szálak között sok kis üreg van, amelyek kapilláris hatásának köszönhetıen jó a kelme nedvszívó képessége (sportruházatra is alkalmas), a bezárt levegı pedig jobb hıszigetelést eredményez. Az idıjárási hatásoknak kitett sportruházatoknál külön elınyt jelent, hogy a víztaszító-képesség a kelme-pórusokat elzáró kenéses

bevonatképzés helyett olyan réteg-bevonással (pl. fluor-karbon származékokkal) is elérhetı, amely a textilanyag légáteresztı-képességét nem csökkenti. Poliészter mikroszálak és szénszálak felhasználásával készülhetnek olyan különleges funkcionális termékek is, amelyek nemcsak kedvezı ruházat-fiziológiai jellemzıkkel rendelkeznek, hanem rendkívüli simaságukkal lehetıvé teszik a sport krémek maradványainak egyszerő háztartási mosás során történı maradéktalan eltávolítását is. Elıfordulnak olyan összetett fonal-alkalmazások is, ahol a szokványos finomságú filament magot mikroszálak körülfonásával kialakított burkolat zárja (pl. elasztomer típusú poliuretán /elasztán/ mag poliamid-bevonattal; zoknik, harisnyák, egyes alsóruházatok céljára). Ágynemőket, lepedıket, gyermek-párnákat- ill takarókat, hálózsákokat is egyre nagyobb volumenben készítenek mikro-szálak felhasználásával. Az elektronikai-ipar

részére törlı- ill. polírozó-kendık készülnek mikro-szálas textilanyagokból, miután ezeknél a piheképzıdés szinte kizárt és a nagy fedıképességgel ideális szennyfelvevı felület párosul (a rendkívül parányi mérető szennyezıdések hatásos felvételét biztosítják). A különbözı szőrési mőveleteknél is kiemelt szerepet töltenek be a mikroszálas textilfelületek (légszőrés, amelynél az elektródákkal kiegészített-, nagyfeszültséggel táplált nemszıtt-kelme a mikro mérető porszemcséket hatékonyan megköti; folyadék-szőrés: miután a fokozott részecske megfogó képesség jelentıs áramlási viszonyok mellett is kedvezı használhatóságot tesz lehetıvé). A nanoszálak átmérıje 100 nm-nél (1 µm) kisebb, keresztirányú méretük esetenként kisebb a látható fény hullámhosszánál (így a nagy felbontóképességő fénymikroszkóppal nem elemezhetık), ez a finomság molekuláris méreteket jelent. Jelenleg csak

nemszıtt (vlies) formájában állíthatók elı elektromos szálképzéssel, a nemszıtt anyagokban a nanoszál elhelyezkedése véletlenszerő. A nanoszálak a tömegükhöz képest nagy húzóellenállással rendelkeznek Szerkezetükben nagyszámú parányi pórus (néhány nanométeres mérető üregecske) van, ez különleges tulajdonságot eredményez, hiszen a levegı, illetve a vízmolekula képes a pórusokba behatolni, de pl. a mikroorganizmus nem. A nano-szálas textil igen nagy felülete alkalmas vegyületek befogadására, ezért használják pl. gyógyszer hatóanyagot tartalmazó kötszerekben, de alkalmazható pl kórokozók okozta fertızés elleni védelemre is (szájmaszk) és a sebészetben szövettenyésztésére (ún. scaffold) is Nano mérető részecskék (pl. fémoxidok, kerámia-anyagok, korom, stb) szálszerkezetbe történı bevitelével a szálak funcionalizálhatóak, így elérhetı pl. tartós antimikrobális-, ill önsterilizáló hatás, fokozott

elektromos- és hıvezetés, nagy szilárdság és szívósság, továbbá UV-blokkolás. Egyes nano-lemezkékkel kialakított felület akadályozza vegyszerek és egyéb káros anyagok behatolását. 16 3.13 Egyéb szálak Az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek eredményeként jelentek meg olyan szálak, amelyek elınyös tulajdonságait a szálgyártás technológiájának változtatásával vagy innovatív nyersanyag megválasztásával érték el. A speciális profil-szálak közül a négy-csatornás poliészter szál emelendı ki. Az ebbıl készült harisnya, zokni a lábfej bırének állandó szárazon tartását garantálja, miután a szálasanyag nem veszi fel, de csatornái segítségével azonnal transzportálja a nedvességet. A profilszálak különleges változata az üreges szál. Felhasználható sportruházathoz, fehérnemőkhöz és ágynemőkhöz, mert az izzadságot átmenetileg képes felvenni, és azt gyorsan elvezetni a környezetbe. Üreges szálakat

orvosi- és vegyipari célokra is használnak, pl. gázok szétválasztásához A membránt alkotó poliszulfonból elıállított szálak belsı felén szilikon gyanta bevonat van, amelyek a gázok szétválasztásával képesek a levegı oxigéntartalmát növelni. Az oxigéntartalom csökkentésére (pl hőtıiparban) olyan szálak alkalmasak, amelyeknél a külsı oldalról a szál belsejébe továbbított gázkeverék a membrán-készülékben fejti ki hatását. Egyes esetekben szükség van röntgensugárzástól védı szálakra. Az ilyen célra használt viszkóz szálaknál a cellulózhoz kötıdı ólomionok fejtik ki a védıhatást. Az ólom a viszkóz szálgyártásnál a nátrium-szulfidos kezelést követıen poliakril-nitrillel és ólomacetáttal történı ojtás során kerül a szálra. A szálgyártás fejlesztésének másik területét alkotják a természetes szálakat utánzó mesterséges szálak. A fejlesztés itt a szintetikus szálasanyagok

komfortjellemzıinek, fogásának és külsı képének javítására, valamint a természetes szálakat utánzó hatások megközelítésére irányult. Általánosságban jellemzı ezekre a felület érdessége Ezt szervetlen részecskék (pl. alkalmas fémoxidok) segítségével érik el, amelyeket a szálképzı polimerhez adagolnak. A szálak felületi érdesítése megoldható kelmelakú alacsony hımérséklető plazmakezelés során is (a kialakuló konvex-konkáv részek módosítják az egyébként sima szálpalástot). Léteznek pamuthoz hasonló fogású, speciális poliészter- és poliakrilnitrilszálak, amelyek képesek nagyobb nedvességfelvételre, de a lenhez hasonlóak is, amelyek poliészterbıl és megfelelı kopolimer alapanyagból készülnek. A szabálytalan belsı szerkezetbıl utólag részben- vagy teljesen kioldják a kopolimert, ennek következtében mikro-pórusok jönnek létre, és érdes szálfelület alakul ki. A gyapjúhoz hasonló mesterséges

szálak egy részét speciális poliészter filamentek ill. pórusos struktúrájú poliakrilnitril típusok képezik A selyemhez közelítı polimer-szálasanyagok nagy finomságú és karéjos keresztmetszető, alkáliával „kráteres” felületővé tett szálak alkotta szálszalagokból állíthatók elı (esetenként a célirányos bikomponens szálak héj szerkezetét mikro-barázdálják). A legtermészetesebb selyemhatást akrilnitrillel kopolimerizált kazeinbıl állítják elı. Számos esetben mesterséges szálak elıállítására a szálgyártók új, megújuló nyersanyagot használnak, pl. kukorica (vagy egyéb gabona) keményítı A keményítı lebontásával kapott cukor fermentációjával tejsav nyerhetı, ebbıl állítható elı a polilaktid szál, amely nemcsak kiváló szálasanyag, hanem a textiltermék életciklusa végén biológiailag lebontható és korlátlanul újrahasznosítható. Az ebbıl készült textil bırbarát, kellemes és egészséges

viselet, ill. háztartási-textília alapanyag Kiemelkedı a győrıdés-feloldó képessége és kevéssé szennyezıdik, könnyen mosható. Újabban - kísérleti jelleggel - elıállítottak mesterséges szálakat többféle fehérjébıl is (pl. tejbıl nyert kazein, a kukoricából származó zein, szójabab, földi-mogyoró, stb.) Antiallergén és antimikrobálisan aktív, speciális hatású higiénikus textil termékek készülnek kitozán felhasználásával is. A kitozán egy olyan biopolimer (szénhidrát), amely a kagylós rákok külsı vázában elıforduló, a rákok héjából ill. rovarpáncélból nyert kitinszármazék 17 A fogyasztói igények alapján a természetes szálak reneszánszukat élik. A különleges, környezettudatos igényeket is kielégítı termékek egy része bio-pamutból készül. A biopamut jelentısége azért fokozódik, mert a világ gyom-irtószer felhasználásának 10 %-át, rovar-irtószer felhasználásának 25 %-át a

gyapotföldeken használják fel. A genetikailag módosított gyapot nem érzékeny a kártevıkre. Az ellenırzött módon (biotermesztéssel) elıállított bio-pamut ma még a világ pamuttermelésének mindössze 0,03 %-át teszi ki, továbbá 20-40 %-kal drágább a hagyományos pamutnál. Fıként a bırrel érintkezı termékek (fehérnemők, ágynemők, higiéniai cikkek, bébi-ruházat, pelenka, stb.) készülnek bio-pamutból. A fejlett kikészítés-technológiáknak (enzimes lágyítás) köszönhetıen ma már kellemes fogású kelmék állíthatók elı lenbıl és kenderbıl. Hazai nemesítésekkel sikerült elıállítani olyan finom-rostú kenderfajtákat, melyeknél a szokásostól eltérı fonással és rostkikészítéssel speciális szálkender ill. kenderkóc nyerhetı Ezek önálló vagy keverékben történı alkalmazásával a hagyományosnál lényegesen finomabb kender, kender-jellegő fonal gyártható (rostfonó- ill. pamut és gyapjúipari fonodai

feldolgozással). Ilyen fonalak felhasználásával értékes, exkluzív, jellegzetes karakterő felsıruházati-, lakás- és háztartási textíliák ill. tájjellegő, népi motívumokat megtestesítı cikkek állíthatók elı. Természetes szálasanyagként és vegyiszál alapanyagként egyaránt terjedıben van a bambusz, amely fıként Kínában elterjedt főféle. A bambusz-szál kiváló nedvességfelvevı tulajdonsággal rendelkezik, hővös tapintású és lágyfogású textilterméket kölcsönöz, természetes antimikrobális képesség jellemzi. A selymes hatású bambusz szálak az antisztatizáló hatást is fokozzák, szálkeverékekben is gyakori alkalmazásuk. Alsóruházatok, harisnyák, ingek és blúzok, sportruházatok, ágynemők, matrac-borítók gyártására gyakran alkalmazzák a pamutnál lényegesen olcsóbb bambusz-szálakat. Az 1-2 m magas, trópusi pázsitfő-faj, a cukornád kérgébıl nyert rostok jó közérzetet garantáló textiltermékek

alapanyagai. A lápi-fő tızegben fejlıdı növény rostja, ezért tızeg-szálnak is neveznek. A lápi-főbıl nyert rostok optimálisan megkötik az emberi test izzadmányanyagait, szagtalanító képességük révén kiváló és higiénikus viseletet biztosítanak. A tızeg-szál porózus szerkezete a szálkeverékek esetében is kimagasló nedvesség-felvevı képességet kölcsönöz az elıállított textiltermékeknek (az optimális ruházatfiziológiai jellemzık érvényesülését a kedvezı mikro-klíma fejezi ki). Pamuttal, háncsrostokkal (len, kender) keverve nemcsak egyedi tulajdonságú, hanem különleges karakterő gyártmányok állíthatók elı (pl. a fonalak felszínére hozott lápi-fő sajátos termékeket produkál). Gyakori az ilyen textilanyagok komfort-javító jellegő felhasználása az összetett textilszerkezeteknél (pl. kabátok, zakók, blézerek belsı rétegeként), ilyenkor a lápi-fő mint erısítı-szál a kompozit része. 3.14 Funkcionális

adalékanyagot tartalmazó szálak A különleges bioaktív szálak mikroorganizmusok vagy rovarok elleni szereket, esetleg egyéb bioaktív anyagokat juttatnak a szálba, így azok gátolják a mikroorganizmusok szaporodását, ill. taszítják a rovarokat, vagy egyéb („wellness”) hatást fejtenek ki Az egyik gyakrabban alkalmazott adalék a kitozán, amely olyan biopolimer (szénhidrát), amely a kagylós rákok külsı vázában elıforduló, a rákok héjából, ill. rovarpáncélból nyert kitin-származék; antiallergén és antimikrobiálisan aktív, speciális hatású higiénikus textil termékeket készítenek ilyen szálakból. Regenerált cellulózszálakat készítenek algahatóanyaggal, amelyek egészségjavító funkciója (pl frottír-cikkeknél) kellemes és frissítı masszírozó hatást biztosít. A szálasanyagba beépíthetnek speciális gyógyhatású készítményt, vagy illatanyagot is, amelyek a használat során a test melegétıl felszabadulnak. 18

A funkcionális szálak tehát a hatóanyagtól függıen antimikrobális és dezodoráló-, ill. moly- és egyéb rovarkár ellen védı képességgel rendelkeznek. Ez a funkció keverékben (pl. egyharmadnyi részarányos elıfordulással) is kiválóan teljesíti az elvárt védelmi képességet. A hatóanyag a használat során a test melegétıl, a viselés közbeni súrlódástól felszabadulva fejti ki kedvezı hatását, míg a hatóanyag kimerülése után a textília pl. különleges mosószer kapszuláival aktiválható Az illatos szálakra a mag-héj szerkezet jellemzı. A polietilén mag csatornás szerkezető, ezekbe magas forráspontú parfümanyagot juttatnak. A héj polietilén-tereftalátból épül fel Adalékanyagokkal a környezeti hatásokra reagáló intelligens szálakat is elıállítanak, ezek külön alfejezetben (3.15) találhatók 3.15 Intelligens (adaptív) szálak Az intelligens anyag fogalmát a 2. pontban részleteztük Ezek kialakításához sok

esetben olyan adaptív mesterséges szálakat használnak, amelyek a környezet változásaira reagálnak, és amelyek a viselési funkciók javításában játszanak szerepet. A nedvességre aktiválódó szálak víz hatására keresztmetszetüket megváltoztatják (a kelmeszerkezet zárásával esı ellen védenek). A halmazállapot-váltó anyagot (PCM) tartalmazó szálak a hımérséklet változására reagálnak: a hıenergia elnyelése, illetve felszabadítása révén képesek a külsı hımérsékleti hatások tompítására. A hıtermelı szálak elektromos vezetıképességük (szénszál maggal, fémpor adalékkal) folytán elektromos áram hatására ellenállásként hıt termelnek. Az intelligens szálakhoz tartoznak a színüket reverzibilisen változtató és világító szálak is, amelyeket elsısorban divattermékekhez használnak. Ismeretes, hogy egyes szerves vegyületek vegyi, optikai, ill. elektromos hatásra képesek szerkezetüket és elektromos jellemzıiket

megváltoztatni, ezek segítségével különbözı fényhatásokat lehet elérni. Ennek során elektrokémiai reagálás vagy fénykibocsátás fordul elı. Ilyen anyagok megvilágításakor a gerjesztı fény hullámhosszától eltérı kisugárzás tapasztalható. Fotokróm vegyületek (spiropirán származékok) alkalmazásával a hımérséklettıl függıen különbözı színhatások érhetık el. Ez az impregnálás kelmealakban is végrehajtható (akár természetes szálakból készített textilfelületek is fotokrómmá tehetık). Elıfordul olyan optikai szálak alkalmazása is (pl. színháztermek kijárati fényei közelében levı szınyegrészeknél), amelyek végei lumineszkálva jelzik az ajtók helyét. Az optikai szálak, száloptikás képernyık segítségével képek, feliratok jeleníthetık meg a textilanyagon. LED-ek alkalmazásával világító funkcionális- és divatruházatok állíthatók elı. A szál-alakú LED-ekkel és elektromos vezetı-szálakkal

kombinált kelmékbıl különbözı színben világító színházi jelmezek és extra alkalmi ruházatok készülnek. Gyártanak olyan különleges szerkezető textilanyagokat is, amelyek termo-szenzitív bevonatú fémszálak bedolgozásával képzıdnek, tehát a színhatások a hımérséklet változásának függvényei. Továbbfejlesztett változatként olyan dekorációs felhasználások is megjelentek, amelyeknél a textilanyag lokalizált felületeinek hımérsékletét számítógépes vezérléssel változtatják (program szerinti minta- és szín kialakítással). Ismert továbbá olyan szálasanyag-fejlesztés is, amelynél a különleges összetételő szálból és az ilyen anyagból készült textilanyagot viselı személy végtagjának vérkeringését optimálisan fokozza (a textilanyag a beérkezı fénysugarak tulajdonságait úgy változtatja, hogy a bırfelületre jutó sugárzás a környezetében levı szövetek vérsejtjeit nagyobb oxigén-átadásra

készteti). A speciális szál alkalmazásának hatására az így beburkolt testrészek (zokni, harisnya, kesztyő, póló, stb. viselésével) élénkített vérkeringése biztosított. 19 3.2 A kelme funkcionalizálása speciális lapképzési technológiával A textíliák különbözı lapképzési technológiával (szövés, kötés, nemszıtt stb.) készülnek A technológia célzott megváltoztatásával elérhetı, hogy a textília különleges funkciót is képes legyen betölteni, pl. különlegesen jó ruházatfiziológiai komfort, gyógyító vagy wellness hatás. 3.21 Többrétegő kelme optimális mikroklímához A optimális mikroklíma megvalósításához sok esetben kétrétegő alapanyagot használnak. A belsı réteg olyan mikroszálas anyagból készül, amely önmagában nem nedvesedik át (pl. poliészterbıl, polipropilénbıl) de jól átereszti a nedvességet, a külsı réteg pedig erısen nedvszívó (pl. pamut vagy viszkóz), amely ezt a nedvességet

magában tudja tartani, ill. ahonnan az el is párologhat Míg egy tiszta pamut kelmébıl percenként mindössze 0,42 cm3 nedvesség párologtatható el, addig egy polipropilén-pamut kétrétegő kelmébıl azonos idıegység alatt 8,4 cm3 víz távozik. Többrétegő kelme kialakításához a polipropilén-pamut, poliészter-pamut ill. esetleg a poliamid-pamut kombinációk kerülnek elıtérbe (a jó nedvszívású pamut esetenként viszkózzal helyettesítendı). Fontos követelmény e funkcionális termékekkel szemben, hogy a két réteg között jó legyen a nedvesség áramlása, és hogy ez a ruha jól simuljon a testfelületre. Az ilyen funkcionális sportruházat nem tapad a testre, a száraz felület csökkenti a fokozott testi igénybevétel utáni lehőlés-veszélyt. Kétrétegő kötött alapanyag jellemzıen két sorból álló mintaelemmel készül, feltartott szemekkel. Ennél a szemek mögött elhelyezkedı feltartott fonalrész is akadályozza a másik

szálasanyagú fonal túloldali felszínre jutást. További kötéstípusok is megfelelnek e funkciónak, pl. egy víztaszító fonalból kialakított plüsskötés esetén megvalósul a teljesen eltérı nedvszívású kelmefelület. Hasonló megoldás az a kétrétegő alapanyag elvén mőködı szerkezet, amelynek alaprétege üreges szálból, a külsı rétege nedvességfelvételre és hıtárolásra alkalmas szálból (pl. merinógyapjúból) készül Az üreges szál nagyon gyorsan elvezeti a nedvességet és a bent maradó levegı extra hıszigetelıként mőködik. A két anyag együttes használata következtében az emberi testtel közvetlenül érintkezı ruhadarabok tökéletes komfortérzetet biztosítanak: melegek, puhák, jól szellıznek és elvezetik a verejtéket. 3.22 Funkcionális termék speciális kötéstechnológiával Az optimális szellızés biztosításának egyik módja a kötésszerkezet célirányos megváltoztatása. Egy funkcionális zokni már

nemcsak antibakteriális hatású az ezüstöt tartalom következtében, de optimális komfortot is biztosít azáltal, hogy gyártása során bizonyos helyeken célzottan változtatják meg kötésszerkezetet. Ott, ahol a láb izzadása a legerıteljesebb, a kelme jobban szellızı, nyitott szerkezető (9. ábra) Ahol pedig a lábfej kényelme igényli, ott az elasztántartalom és a kötésszerkezet következtében rugalmasabb. Igény szerint a zokni akár csúszásmentességet is biztosít, anatómiailag külön jobb és bal lábra tervezett formában is készülhet. 9. ábra: Funkcionális zokni célzottan változtatott kötésszerkezettel 20 Speciális gyógyászati célra nagyrugalmasságú ún. kompressziós textíliákat is készítenek Ezeket pl. a vér- és nyirokkeringés rendellenességei esetén használják Ilyenkor pl különbözı erısségő szorító hatást kifejtı láb és karharisnyákat alkalmaznak. A harisnya kompressziós hatását az elasztán-tartalom

és a kötés technológia megválasztásával lehet befolyásolni. A kompresszió a bokánál a legerısebb, a térdtıl (70%) a comb irányába haladva fokozatosan gyengül, ott az eredetinek 40%-ára csökken. Célja, hogy az erısebb szorítóerı a vénás vért a boka felıl a gyengébb szorító erı felé, tehát fölfelé kényszerítse. Viselésével a vénák átmérıje az eredeti méretének egy ötöde és egy harmada között szőkíthetı. A különbözı kötéstechnológiákkal tökéletes simulást és hatékony, differenciált kompressziós hatást lehet elérni. Sima kötéssel enyhe, hálós kötéssel közepes, fedıkötéssel pedig erıs kompressziós hatású harisnya készíthetı. 3.3 A kelme funkcionalizálása a felület módosításával Felületmódosítással valamennyi, különbözı technológiákkal elıállított szıtt, kötött, vagy nem-szıtt kelme funkcionalizálható. A kelme funkcionalizálása a kikészítı mőveletekhez tartozik. A

textiltechnológiában mindazokat a mőveleteket, amelyek a lapképzés után a végleges tulajdonságok kialakítása érdekében végeznek, kikészítésnek neveznek. A kikészítés kifejezésnek többféle értelmezése van: (1) ide sorolhatóak mindazon mőveletek, amelyeket a textília elıkészítése, fehérítése, színezése és nyomása után, a végsı tulajdonságok kialakítására végeznek; (2) tágabb értelemben: az elsı pontban felsorolt valamennyi részmővelet összessége; (3) szőkebb értelemben: a textília végsı tulajdonságának kialakítása vegyszeres telítéssel, amelyet szárító-rögzítı mővelet követ. A (3) értelmezés esetén megkülönböztetnek még bevonatolást (coating) és társítást is. Az innovatív funkciók kialakításához a hagyományos kikészítési mőveleteken túl új mőveletek és új anyagok is alkalmazásra kerülnek. Általánosan igaz az, hogy a kialakított funkciók tartóssága (mosás-, kopás-,

fényállósága) nagyobb a szál-, ill. membránképzés során kialakított funkciók esetén, mint amikor a funkciót utólagosan, a kelme kikészítésének eredményeként viszik fel a termékre. A funkcionális tulajdonságok kialakítására szolgáló kikészítés legfontosabb technológiái a telítés, a bevonatolás (coating), a plazmakikészítés, a nanokikészítés és a digitális nyomtatás. Ezek között sokszor jelentıs átfedés van, ill ezek kombinálva is alkalmazhatók. A telítés (impregnálás) klasszikus textiltechnológiai mővelet: a funkciót adó anyag megfelelı oldatával pl. fuláron telített majd kipréselt kelmét szárítják, a funkciót adó anyagot rögzítik. 3.31 Bevonatolás A bevonatolás során a funkció(ka)t biztosító réteget a textília egyik vagy mindkét felületére viszkózus anyag felhordásával (pl. kenéssel) és annak rögzítésével (szárítás, hıkezelés) alakítják ki. Erre az alábbi eljárásokat használják:

kenés, szórás, transzfer coating. A bevonatolással gyakorlatilag bármely felületre nagyon sokféle anyag felvihetı, így valamennyi funkció kialakítható. Ennek köszönhetıen ez a technológia a textilipari innováció szempontjából kiemelt jelentıségő. Társítás (laminálás): a funkciót hordozó réteg film (membrán) formájában kerül kölcsönhatásba a textíliával, és a mővelet során tartós kötés alakul ki közöttük. A membránok a textíliákhoz hasonlóan lapszerő termékek, a funkcionális membránok fejlesztése és alkalmazása sok területen találkozik a textíliákéval. A végsı tulajdonságok kialakítására szolgáló kikészítés egyéb mőveleteket is magába foglalhat, amelyeket általában külön technológiaként tárgyalnak: a hideg plazma kezelés és a nanotechnológia. Ezek a technológiák nem választhatók el élesen egymástól 21 3.32 Plazmakezelés A textilipari plazmakezelés bármilyen szálasanyagon

elvégezhetı. A rövid idejő-, víz és segédanyag nélküli kezelés energiatakarékos és környezetkímélı. A káros-anyagoktól mentes, roncsolás nélküli beavatkozás bármilyen kiszerelési formában elvégezhetı. A plazma-technológiákkal elérhetı hatások a következı négy csoportba sorolhatók: a. a szálasanyag felszínének tisztítása a „szükségtelen részek” (szennyezıdések, egyéb zavaró idegen-anyagok, stb.) eltávolításával, b. a szál-felszín aktiválása (a határfelület ellátása meghatározott kémiai csoportokkal (a „felvitt” funkcionális vegyületrészek többek között fokozzák a nedvességfelvevı képességet, vagy növelik a tapadó-készséget, vagy elısegítik a biokompatibilitást az élıszervezetekkel tartós kapcsolatba kerülı textil-termékeknél, stb. /, amellyel célirányos hatások garantálhatók), c. plazma-polimerizáció megvalósítása (olyan, a plazmán át gerjesztett gáz-szerő monomerek

felhasználásával történı nagymolekula-képzés, amelybe „szabadon választott” - az elérendı hatáshoz szükséges - anyagok is „besőrítésre” kerülhetnek), d. plazma-növelt kémiai szál felület-alakítás, amely lehetıvé teszi egy vékony filmréteg (pl. ezüst-bevonat, egyéb „szál-bevonás”, szenzor-, detektor- stb) tartós felvitelét. A hideg plazmakezelés során az ionizált gáz, a plazma hatására a felületen jelentıs változások mennek végbe anélkül, hogy az anyag belsejében a tulajdonságok megváltoznának. Plazmakezeléssel a felület aktiválható a késıbbi technológiák elıkészítéseként. A plazmában különbözı anyagokat alkalmazva lényegében új funkcionális bevonat is kialakítható ily módon, pl. fémréteg, polimer réteg, égésgátló, stb. A plazmakezeléssel megváltozik a felület minısége, ezáltal a fogás, a tisztaság, a textíliát hidrofillé vagy hidrofóbbá, olaj- és szennytaszítóvá lehet tenni.

A plazmakikészítés elınye, hogy vízmentes és kevés vegyszert igényel. A plazma (ionizált gáz) hatására • a felület megtisztul, mikro-marások keletkeznek (pl. gyapjú pikkelyeinek eltávolítása, poliészter szál felületének érdesítése), ionos csoportok alakulnak ki rajta anélkül, hogy a szál fı tulajdonságai megváltoznának, • a textília nedvesedıképessége jelentısen nı, • a megnövekedett nedvesedıképesség elınyösen befolyásolja a késıbb alkalmazandó kezelés (bevonatolás – coating) eredményét, • monomer jelenlétében polimer réteg ojtódik a felületre (plasma grafting), ezzel a monomertıl függıen számos új funkciót lehet kialakítani (ez bevonatolásnak tekinthetı), • fémréteg vihetı a felületre (plazma szórás) (10.ábra) 10. ábra: A plazmakezeléskor lejátszódó folyamatok 22 3.33 Nanotechnológia A nanotechnológia a kikészítésben is szerepet játszik, mert itt is minıségi változással, új

tulajdonság kialakulásával jár együtt az anyag kis mérete, a megnövekedett felület/térfogat arány. Az egyes funkciókat hordozó anyagok nanoméretben való felvitele a felületre növeli a hatékonyságot, pl. a nano-ezüsttel történı antimikrobiális kikészítésnél. Kerámia bevonatnál a nanoméret biztosítja, hogy az eredeti textiltulajdonságok ne változzanak. A felületi nanoréteg kialakítását plazmakezeléssel, rágızöléssel, szol-gél szintézissel, elektromos leválasztással végzik. Tudományos megállapodás szerint technológiai értelemben nanomérető az az anyag (eszköz), amelynek legalább az egyik mérete 100 nm vagy annál kisebb. Ennek a követelménynek a hagyományos kikészítıszerek is megfelelhetnek, ezeknek az esetében is jelentıs szerepe van pl. az emulzió cseppméretének (11 ábra): 11. ábra: A különbözı mérető lágyító cseppek eltérı módon veszik körül a szálakat. Szőkebb, és a mai használatban elfogadott

értelemben csak azokat az eljárásokat nevezik nanotechnológiának, ahol az anyag kis mérete (a megnövekedett felület/térfogat arány) minıségi változással, új tulajdonság kialakulásával jár együtt (pl. a nanomérető titán-dioxid fotokatalitikus hatása, a nanomérető ezüst antibakteriális hatása, a nanorétegő kerámia rugalmas, hajlékony jellege stb.) Nano-kikészítésnek nevezzük tehát azokat a felületmódosító eljárásokat, amelyekben nano-mérető hatóanyag-részecskék vesznek részt. A nano-mőveleteknél maximum 100 nanométeres, ill. fıleg ennél kisebb nagyságrendő részekben elıforduló szerkezeti átalakítások jellemzık, amelyeknél a kismérető és így nagy fajlagos felület következtében a „tömb”anyagtól eltérı minıségő rétegek elınyei kamatoztathatók. A nanomérető titán-dioxid, mint fotokatalizátor hatásának elve: A titán-dioxid félvezetıben fény hatására az elektronok gerjesztıdnek, a vezetési

sávba jutnak, ezzel egyidejőleg lukak keletkeznek (12. ábra) Nagyobb szemcsékben a lyukak és az elektronok rekombinálódnak, míg nanomérető szemcsében van esélye az elektronoknak és a lyukaknak, hogy a felületre kerüljenek. Az elektronok a felületen adszorbeált oxigénnel reagálva szuperoxid-gyökionokat képeznek, amelyekbıl hidroxilgyökök keletkeznek. A gerjesztés hatására keletkezı lyukak révén is keletkeznek hidroxil-gyökök. Mindez a szerves anyagok oxidatív bomlásához vezet 23 12. ábra: A titán-dioxid nanoszemcsében és a felületén fény hatására lejátszódó folyamatok A nanoezüst, mint antimikrobiális anyag hatásának elve: Az ezüst antimikrobiális hatásáért a felületén kialakult oxidréteg, ill. a keletkezı ezüst sók felelısek; ezek a mikroorganizmusok több fontos életfunkcióját (pl. fehérjeépítés, oxidáció) blokkolják. A nanomérető ezüst különleges hatékonysága abban rejlik, hogy a felületi oxidréteg

vastagsága független a részecske méretétıl, tehát óriási fajlagos felület esetén nagyobb mennyiségő hatékony rétegre számíthatunk. Nano mérető anyagokat nagyobb részecskék aprításával (top down), vagy egészen kis részecskék összerendezésével (bottom up) lehet elıállítani. A nanokikészítések legjelentısebb módjai: • plazmakezelés (párologtatás) • rágızölés a felületre (párologtatás) • elektromos leválasztás (oldatból) • szol-gél szintézis: kolloid oldatból az oldószert eltávolítva szilárd gél képzıdik (pl. kopásálló réteg, könnyen tisztuló felület) • ırlés golyós malomban • természetes nanorészecskék alkalmazása. A nanorétegeket többnyire a „coating” mőveletekkel alakítják ki, amellyel elérhetı funkciók pl. az öntisztulás, a irizáló színes felület és a tapadó képesség növelése Öntisztuló felület kialakítása nanotechnológiával Az öntisztuló textíliák kétféle

eljárással hozhatóak létre, a lótusz-elv alkalmazásával, vagy fotokatalizátor segítségével. a) A lótusz-elv alapján olyan finoman strukturált felületet alakítanak ki (pl. poliészteren lézertechnikával, pamuton polimerszemcsék felvitelével), amelyrıl a szennyezıdés szinte legördül. A lótusz-elvet W. Barthlott, bonni botanikus professzor felfedezte fel, ez a mikrostrukturált, hidrofób (víztaszító) felületeknek az öntisztuló képességét jelenti. A botanikus a pásztázó elektronmikroszkópos (REM) felvételeken véletlenül fedezte fel, hogy egyes növényrészecskék elszennyezıdnek, míg ugyanolyan körülmények között mások (pl. a lótusz levele) pedig nem (13 ábra) 24 13. ábra: A lótusz levél és felületének szerkezet Az öntisztulás oka a különleges felületi struktúra, amelynél olyan kicsi az adhéziós erı, hogy már kis felületi feszültségő folyadékoknál is a folyadék belsı kohéziós ereje mellett

elhanyagolhatók, és nem jön létre nedvesítés (14. ábra) Eddig úgy vélték, hogy minél simább egy felület, annál kevésbé tapad meg rajta a szennyezıdés, és annál könnyebben tisztítható. A lótusznövény bırszövetén (felületi rétegén) kb 5-10 µm magas és egymástól 10-15 µm távolságra lévı apró dudorok találhatók, amelyek egy redıs védıréteget alkotnak. Ez a réteg egy olyan polimer vázból áll, amely vízhatlanná teszi azt. A lótusz-hatás felléptének a feltétele tehát a mikro- és nanostrukturált, szuperhidrofób felületek léte. 14. ábra: A lótuszlevél felületének szerkezete; vízcsepp és szennyezıdés a levélen (balra); pamutszálon polimer szemcsékkel kialakított lótuszhatás (jobbra) A szuper hidrofób felületen a vízcseppek kis gömbök formájában gördülnek le, miközben magukkal viszik a parányi szennyezıdéseket (15. ábra) Hidrofil felület Hidrofób felület Szuper hidrofób felület (lótusz) 15.

ábra: Különbözı felületek nedvesedése b) A textíliára vitt fotokatalizátor (egyes nanomérető fémoxidok, pl. titán-dioxid) és fény hatására a szennyezıdés elbomlik. A kereskedelemben kaphatóak titán-dioxidot alkalmazó öntisztuló kültéri festékek. 3.34 Digitális nyomtatás A digitális nyomtatás a textilmintázás területére az utóbbi idıben adaptált, anyag- és környezetkímélı eljárás. Jelenlegi fı alkalmazási területe a kis-szériás reklámhordozó gyártás, továbbá a klasszikus textilnyomó üzemeknél a kollekciós anyagok készítése. A digitális textilnyomtatás nemcsak színezı-tinták felvitelére alkalmas, hanem bármilyen olyan, funkciót hordozó anyag textilre juttatásában is használható, amely a tintasugaras nyomtatófejekbıl kedvezıen továbbítható. A felvitt anyag mennyiségétıl, ill a kelme 25 nedvszívó képességétıl függıen az anyag a kelme jelentıs részét vagy akár egészét átitathatja. A

funkció megfelelı minta szerint is kialakítható olyan anyag textilre juttatásával, amely a tintasugaras nyomtatófejekbıl kedvezıen továbbítható. Így elıállíthatóak olyan mikroelektronikai elemek, eszközök és termékek, amelynek nyomtatott vonalai (a hagyományos képjellemzıkön kívül), a hagyományos nyomatoktól eltérıen, mérhetı villamos jellemzıkkel is rendelkeznek. Ilyenek például a nyomtatott képelemek térbeli (magassági!) vastagsága, villamos polaritása, vezetıképessége, ellenállása, a nyomtatott kondenzátorok kapacitása stb. Hasonló vagy még bonyolultabb a helyzet az újgenerációs média, a 2D/3D, álló- és/vagy mozgóképet, hangos (audió) + dia-, film- vagy a video szolgáltatást nyújtó nyomataival, valamint az ún. nyomtatott funkcionális mikroelektronikai termékekkel4. Az új típusú, villamosan vezetıképes nyomdafestéktípusok (funkcionális elektronikus nyomófestékek), a vezetıképes, félvezetı és

nyomtatásra alkalmas villamos szigetelı anyagok, az áramtermelı rétegek kifejlesztése új helyzetet teremtett. Alkalmazásukkal az eddig szigorúan elektronikai iparinak tekintett termékek, akár a digitális textilnyomásnál alkalmazott technológiával is, az eddiginél egyszerőbben, olcsóbban és gyorsabban állíthatóak elı. A nyomtatott elektronikai termékek gyártásához használt nyomathordozó – anyagát tekintve – szinte bármilyen anyag lehet, a papír és a karton mellett a textileket, szilárd vagy hajlékony mőanyagokat, az üveget, kerámiákat, cellofánt, porcelánt és a fémeket is beleértve. A forradalmian újnak számító termékek a nyomathordozó felületére nyomtatva, nyomdatermékekbe beragasztva és/vagy belıve juthatnak a fogyasztókhoz. A nyomóiparnak fel kell készülnie, hogy az új ismeretek elsajátítása és a nyomtatáshoz szükséges új anyagok beszerzése után, a mikroelektronikai termékek integrálásával olyan területet

célozzon meg, amely a nyomtatott elektronikai termékcsoportok forgalmazásával óriási új piacnak ígérkezik. 3.35 Funkcionalizálás termékek fı típusai Antimikrobiális textíliák: A kórházakban a személyzet ruhája fertızési forrás lehet. Antibakteriális ruházat, ágynemő alkalmazásával a fertızési veszély csökkenthetı. A mindennapi életben az antibakteriális textília megakadályozza a testszagok képzıdését (pl. sportruházat), és csökkenti a textíliák biodegradálódását A funkcionális alapanyagokban a védelmet a szálgyártásnál bevitt speciális adalékanyaggal (pl. antibiotikumok) vagy fémezett textíliákkal (ezüst, réz) valósítják meg. Az önsterilizáló ezüstbevonatú szálasanyagoknál a pozitív fémionok megkötik a negatívtöltéső mikroorganizmusokat, így gyógyszer nélkül kezelhetı a neurodermitis és egyéb allergiás bırbetegség pl. funkcionális alsóruházat ill ágynemő (matrac, huzat, stb)

használatával. A nanoezüst tartalmú termékek (pl zoknik, sportruhák), amelyeket több cég piacra dobott már, ugyanakkor továbbra is folyik a technológiai fejlesztés ezen a téren. A réz gyógyító hatás arra vezethetı vissza, hogy a réz katalizálja az un SOD (superoxide dismutase) enzim mőködését, rezezett textil alkalmas pl. ízületi megbetegedések kezelésére. Az antimikrobiális textíliák kórházi elterjedésének akadálya a termékek viszonylag magas ára, továbbá a hagyományos, 95 fokon végzett kórházi mosás, amelytıl a bioaktivitás csökken. Bioaktív kötszerek: A sebfertızıdést gátló antimikrobiális szereken kívül a sebgyógyulást segítı anyagokat (pl. nedvességmegtartó gélréteget, sebösszehúzó anyagot) visznek fel a kötszerre, vagy géllapot alkalmaznak. Kórházakban, lakossági gyógyszertárakban elérhetık. Gyártásuk és forgalmazásuk a szigorú elıírások miatt nehézkes. 4

http://epa.oszkhu/00800/00892/00022/pdf/1pdf 26 Testszag elleni textíliák: A kellemetlen testszagok kiküszöbölésére háromféle megoldást fejlesztettek ki: a) Antimikrobiális szer a kelmén megakadályozza az izzadság baktériumok okozta bomlását; b) a szálhoz kötött, győrős szerkezető ciklodextrin molekula (16. ábra) vendégmolekulaként befogadja a kellemetlen szagú vegyületeket, és ezzel szagtalanná teszi a bırrel érintkezésben levı ruházatot (a macskaalomra ajánlott szagtalanító szer is ciklodextrin); c) illatanyagot tartalmazó ciklodextrin molekulából lassan leváló illat elfedi a kellemetlen testszagot. A termékek nem terjedtek el, feltehetıen a kellı igény hiánya, továbbá az ilyen típusú bioaktív termékek forgalmazásának országonként változó szabályozása miatt. 16. ábra: A β-ciklodextrin molekula képlete, győrős szerkezete, a vendégmolekula (izzadság vagy illatanyag) molekula befogadása (molekuláris

kapszulázás) Kozmetikai textíliák: A bır táplálására alkalmas anyagokat (pl. aloe vera, testápolók) visznek fel a szálra. Mosásállóságuk gyenge, hatásuk nem meggyızı, forgalmuk nem jelentıs. Atka ellenes textíliák: A háziporban tenyészı atkák, ill. azok melléktermékei sokakból allergiát, asztmát váltanak ki. Erre kínálnak megoldást a sőrő szövéső, atkaellenes szerrel kikészített ágynemőanyagok, melyek meglehetısen elterjedtek. Rovarőzı textíliák: Elsısorban a szabadidıs programok során kellemetlen élısködık ellen alkalmaznak a szálra felvitt riasztószereket, többnyire mikrokapszulában (polimer gömb, belsejében hatóanyag). A mikrokapszulákat többnyire a hatóanyag jelenlétében végzett emulziós polimerizációval állítják elı, a képzıdött polimer cseppek magukba zárják a hatóanyagot, majd a szálon lassan eleresztik. Olaj- és vízlepergetı textíliák: Alkil-szilán, paraffin, teflon alapú vegyületeket

visznek fel a szálra, a szál és a kikészítıszer közötti kovalens kötés kialakításával jó mosásállóság érhetı el. Szol-gél technikákat is alkalmaznak Elsısorban munkaruha céljára használják, elterjedt. Egyéb eljárások (pl hidrofób monomerek ojtása a felületre lézerrel vagy nagy energiájú sugárzással iniciált ojtással) kutatási stádiumban vannak. Szennytaszító- és eleresztı textíliák: Száraz állapotban mind a vizes, mind az olajos szennyezıdést taszítják (a szennyezıdés részben vagy egészben letörölhetı), mosáskor a szennyet könnyen eleresztik. Elsısorban asztalterítık céljára széles körben elterjedt, kedvelt termék. A hatást fluorozott szénhidrogénekkel érik el Újabban felmerült, hogy ezek a vegyületek károsak az egészségre. Nanotechnológiával szennytaszító réteget alakítanak ki a felületen (NanoTex), ezek a termékek is forgalomban vannak már. Vízszívó (hidrofil) textíliák: A természetes

szálak jól nedvesednek, a szintetikus szálak jó vízszívását megfelelı átmérıjő és profilú szálakkal lehet elérni. A vízszívó képesség plazmakezeléssel (ionos csoportok kialakítása a felületen) fokozható. 27 Öntisztuló textíliák: Az öntisztuló funkciót biztosító nano-bevonatú textíliák hatékony védelmet jelentenek a szilárd és folyékony szennyezıdések ellen (pl. NanoSphere® a Schoeller cégtıl, vagy LivingTex®, a Steinhoff cégtıl). A felületre egyszerően felvihetı kikészítıszer (pl. BASF terméke) hatására a felületrıl lepereg a víz és a szennyezıdés, legördül a balzsamecet, a vörösbor, a ketchup, sıt még a méz is. Az új kikészítıanyag felhasználásával öntisztító kárpitok, padlóburkolatok, napellenzık, zászlók és vitorlák készülnek, de alkalmazható a divatos öltözékeknél, a munkaruházatoknál, a sport és szabadidı öltözékeknél, és egészségügyi területen is. Az új

technológia lehetıvé teszi, hogy a ruhákat ritkábban kelljen a mosni. A legnagyobb kihívást ebben az esetben a mosógép jelenti, ahol a mosás során fellépı mechanikai hatások veszélyt jelentenek a szövetre és a bevonat parányi felületeire. A fejlesztés következı célja ezért a kötıanyag optimalizálása, hogy tartósabbá tegyék a bevonatot az öntisztító hatás gyengítése nélkül. A mesterségesen elıállított szuperhidrofób felületet számos mőszaki területen alkalmazzák már pl. gépkocsik lakkbevonatától és az útjelzı tábláktól a fızıedényeken át a kontaktlencséig A lótusz elv további mőszaki célú gyakorlati alkalmazására napjainkban is számos kísérlet folyik . A külsı hımérséklet hatását mérséklı, a termofiziológiás komfortot javító textíliák: A kritikus hımérsékletváltozás tartományban megolvadó/megszilárduló anyagot (PCM) mikrokapszulákban visznek fel a kelme felületére de a PCM a szál

anyagába is keverhetı. A textília viselıjét melegben az olvadáshıvel csökkentett mennyiségő hı éri, hidegben a felszabaduló olvadáshı melegíti (17. és 18 ábra) 17. ábra: A PCM mőködési elve 18. ábra: A bırhımérséklet PCM jelenlétében és anélkül Lángálló textíliák: Többnyire foszfortartalmú kikészítıszerekkel el lehet érni, hogy a gyúlékony textíliák önkioltóvá váljanak (égésük során nem az oxidáció, hanem a dehidratáció dominál, hamu képzıdik). Szol-gél eljárással kerámia bevonatot is ki lehet alakítani, a vékony réteg miatt a szál hajlékony marad. Elsısorban függönyökre, bútorszövetekre és speciális védıruházatra ajánlott, fıleg középületekben alkalmazzák. Vegyszerálló textíliák: a szálképzı polimer vegyszerálló, vagy elérhetı vegyszerrel szembeni ellenállóképesség pl. a kerámiabevonattal is 28 Antisztatikus (vezetı) textíliák: A szintetikus szálak kis víztartalmuk miatt

könnyen feltöltıdnek, ami egyes speciális munkahelyeken veszélyes is lehet. A szálakra ionos csoportokat tartalmazó vegyszert kötnek, vízfelvevı képességük megnı, feltöltıdési hajlamuk csökken. Fémbevonattal vagy vezetıképes polimerekkel a textília elektromosan vezetıvé tehetı, és így pl. intelligens ruházati célokra használható Hegeszthetı textíliák: bevonatolással termoplasztikus polimert visznek a kelmére Záró (barrier), párnázó, szigetelı stb. textíliák: A textíliának hordozó szerepe van, mőanyag záróréteget, habot stb. visznek fel a felületre (19 ábra) 19. ábra: Brückner kenıgép Színes textíliák színezék nélkül: A lepkeszárny ragyogó színárnyalata a felületi struktúra következménye, ennek mintájára elıállíthatóak olyan pigmentek (színezék) nélküli termékek, amelyek mégis ragyogó színeket adnak. A funkcionális tulajdonságokra gyakorolt hatás leginkább az 1-100 nanométer (10-6–10-4mm)

mérettartományban jelentkezik. Ilyen mérettartományban igen jó „színezıanyagok” állíthatók elı, és végtelen számú színárnyalat jöhet létre. Az így színezett anyagok nem fakulnak, mert a színhatások a részecskék méretének és nem a kémiai összetételnek a következménye (20. ábra) Ez a technológia még kísérleti szakaszban van Az elsı textilipari eredményeket az ún. "Morphotex" szövetek megjelenése jelentette, de az elv mőszaki területeken is alkalmazásra kerül (épülethomlokzaton és pda képernyıkön). 20. ábra: A lepkék szárnyának színét és mintázatát a felület nanostruktúrája határozza meg Öntapadó textil felület: Az élıvilágból ismert gekko példája nyomán fejlesztették ki az a textíliát, amely az üvegen is megtapad. A szilikon-alapú kenéssel kialakított különleges textilfelület nagy tapadóerıt biztosít, a hagyományos filmekhez, fóliákhoz képest ez többször is levehetı és újra

megtapad a felületen (21. ábra) A fejlesztés a Techtextil 2009-es kiállításon díjat nyert. 29 21. ábra: Öntapadó textília 3.4 A kelme funkcionalizálása társítással A kelmét a funkciót hordozó másik anyaggal összedolgozzák. A társítás a funkciót hordozó anyag típusától függıen lehet 1. Flokkozás (társítás szállal) 2. Laminálás (társítás membránnal) 3.41 Flokkozás Flokkozáskor elektrosztatikus erıtérben igen rövidre vágott szálrészecskéket juttatnak szabályos irányítottsággal vagy a teljes felületre, vagy a mintának megfelelı helyre. Ezt a technikát a ruházati iparban mintázásra használják, de újabban az autógyártásban a belsı elemek felületi módosítására is alkalmazzák. A kialakított flokkrétegnek hang- és hıszigetelı, valamint fogásjavító szerepe van. A flokkozásnál elıször egy hordozó-pép kerül a felületre, vagy szitanyomással a mintának megfelelı helyre, ezután elektrosztatikus

erıtérben pontosan (pl. lézeres technikával) igen rövidre vágott szálrészecskéket juttatnak szabályos irányítottsággal a mintázandó textilanyagra. A mintázatnál a hordozórétegbe merılegesen felhordott szálsokaság plüssszerő hatást kelt. Az így mintázott textilanyag ellenálló a használati igénybevételnek. A flokkréteg bármilyen felületre felvihetı (pl személygépkocsi belsı, kalaptartó, használati tárgyak stb.) A felületmódosító hatás mellett a kialakított flokkréteg a következı funkciókat biztosíthatja: hang- és hıszigetelés, kondenzvíz lecsapódásának megakadályozása, rezgés és csúszás csökkentése, magas hımérsékletnél érintésvédelem valamint jó nedvszívóképesség. 3.42 Laminálás A komfortérzet javítására több olyan megoldás született, amelyek a „lélegzı”, de folyadék illetve szél szempontjából áthatolhatatlan textilszerkezeteket jelentenek. Ezeknek a multifunkcionális szerkezeteknek az

alapjai a vízálló, szélálló membránok, amelyek ruhába építve, textíliára laminálva védenek az idıjárás vagy a munkával járó kellemetlenségek ellen, ugyanakkor a testbıl keletkezı párát átengedik. A funkciót hordozó réteget, a polimer membránt ragasztással, egyik vagy mindkét oldalon társítják, laminálják a felhasználásnak megfelelı textíliával. A célirányos fejlesztéseknek köszönhetı „lélegzı-membránok” szakítanak a hagyományos kétoldalú vezetıképességgel, a folyadék-, vízgız- és légáramlást nem azonosan valósítják meg az oldalak tekintetében. A test felıl lehetıvé teszik a vízgıztranszportot és szellızést, míg a külsı környezetbıl érkezı folyadékok (esı) hatásától viszont kellı zárással védenek. Ezt különlegesen kialakított membránok segítségével valósítják meg, Ezek apró, mikroszkopikus mérető nyílásokkal rendelkezı szerkezetek, amelyek a verejtéket átengedik ugyan, de

az esıvíz cseppjei nem férnek át ezeken a nyílásokon. Egy ilyen membrán szerkezetében akár 1,4 milliárd mikroszkopikus pórus is lehet. Ezek a pórusok 20000-szer kisebbek egy vízcseppnél – ez biztosítja a vízálló funkciót - ugyanakkor 700-szor nagyobbak, mint a vízpára molekulája - ezért szellızik, lélegzik a membrán. Ilyen membránok (ld 22 ábra) bélésként való használatával olyan vízhatlan ruhadarabokat lehet készíteni, amelyek nem gátolják a levegı átáramlását, viszont az esı és az erıs szél ellen védenek. A többnyire teflon 30 alapanyagú, hártyavékony membrán szelepszerően záródó pórusai fokozzák az egyoldalas áteresztést. A funkcionális ruházatnál az idıjárás elleni védelemhez szükséges vízállóságot vízoszlopnyomással jellemzik. Ez azt a nyomást jelenti, amelyet a kelme kibír anélkül, hogy átnedvesedne (1.300 ml feletti értéknél a ruházat vízálló, míg 400 és 1300 között

víztaszító). A laminált vízhatlan textil szerkezetek széles körben elterjedtek mind a ruházati, mind a cipı piacon. . 22. ábra Gore-Tex membrán szerkezeti vázlata 4. A funkcionális alapanyagokból elıállítható ruházati és lakástextil termékek piaca A funkcionális késztermékek nagy szerepet játszanak a társadalom szükségleteinek kielégítésében, gyártásuk hozzájárul a textil- és ruhaipar versenyképességének javításához. Védenek a környezet káros hatásai ellen, ez a szempont a környezet kedvezıtlen változásai (UV sugárzás erısödése, szélsıséges idıjárási jelenségek, levegıszennyezés) miatt napjainkban egyre fontosabbá válik. Segítik az egészség megırzését és a gyógyítást, így használatukkal hozzájárulhatunk a társadalom elöregedése következtében fellépı problémák kezeléséhez. Általános tendencia, hogy a fejlett társadalomban egyre nagyobb a jelentısége az életminıségnek, és megnıtt az

igény a szabadidıs tevékenységek iránt. Ezért egyre fokozódó igények jelentek meg a társadalom részérıl a funkcionális ruházat iránt. A funkcionális termékek piaca két részbıl áll, mindennapi használatra vagy professzionális célra készülnek. Az elsıbe a mindennapokban használt és az idıjárás ellen védı termékek tartoznak, míg a másodikba azok, amelyeket pl. a munka világában, a hadseregben, a katasztrófavédelemben, a rendırségnél, a tőzoltóságnál, vagy a víziés légiközlekedésben alkalmaznak. 4.1 Funkcionális ruházat marketingje a fogyasztói piacon A fogyasztói piacon megjelenı funkcionális termékek két csoportja a mindennapokban viselt és az idıjárás ellen védı ruházat. A hagyományos ruházaton belül (leginkább a testtel érintkezı ruhadaraboknál, az alsóruházatban, a zokniknál és a pólóknál) elsı sorban a komfortot fokozó funkciók, mindenekelıtt az antibakteriális tulajdonságok képeznek értéket,

de a wellness funkciók, pl. illatanyagok, kozmetikai- és gyógyhatású anyagok kibocsátása is érdekes lehet. A felsı ruházatnál továbbra is az esztétikai funkciók dominálnak, de ott is szerepe lehet, pl. a szennytaszító kikészítésnek, a pulóvereknél az antibakteriális, vagy a könnyő kezelhetıséget biztosító funkciónak. A másik fontos termékcsoport az idıjárás ellen védı termékek (dzsekik), ezek esetében a vásárlási döntésnél a divat és az esztétikai szempont mellett fontos szempont a védelmi funkció. Sikeres lehet a sport területén használt funkcionális termékek gyártása 31 is, fıleg az idıjárás ellen védı out-door ruházatoké. Ez a terület nagy teret ad a ruhaipari fejlesztésnek, hiszen a különbözı tevékenységek különbözı megoldásokat igényelnek a modell tekintetében, fontos a komfort, és a divatelemeknek is nagy a jelentıségük. A funkcionális terméknek divatosnak, stílusosnak is kell lennie, és

emóciókat is kell ébresztenie (ld. Puma vagy Adidas stratégia, amely eredményeként a fejlesztéseket a sport területérıl a mindennapi ruházatba ültették át). A textilágazat a jövıben valódi eredményeket érhet el a többletfunkciók alkalmazásával, a bennük rejlı lehetıségek kiaknázásával. Ahhoz, hogy ez valóra váljon, intenzív párbeszédre van szükség mind a textiliparon belül, mind a többi iparág szakembereivel. Mind a hagyományos, mind a speciális tevékenységekhez tartozó funkcionális ruházati termékek esetében igaz az, hogy a piaci siker érdekében a termék elınyös tulajdonságait hatásos eszközökkel kell kommunikálni. A tapasztalat az, hogy a vásárlók egészségük érdekében vagy a védıruha esetében hajlandók mélyebben a zsebükbe nyúlni, a mindennapi ruházatnál kevésbé, tehát szükség van arra, hogy megfelelı és meggyızı tájékoztatást kapjanak arról, hogy a funkcionális termék hogyan szolgálja az

egészség megırzését, a kényelmet, hogyan biztosít optimális körülményeket az adott felhasználási területen. A vásárlók meggyızésére nem elegendı egy ráakasztott címke, mert azt az emberek legtöbbször el sem olvassák, vagy nem értik meg az arra írtakat. Ha valóban tudunk funkcionális ruházatot ajánlani, a vevık ismét vásárolni fognak, az árra való tekintet nélkül. A jó minıségért a fogyasztó hajlandó többet fizetni De a magas árhoz mindenképpen nagy többletelınynek kell tartoznia. A vevınek értenie kell, hogy milyen többletértéket kap az emelt ár ellenében. Mindebbıl az következik, hogy a fogyasztói piacra szánt funkcionális ruháknál az innováció gyakorlati megvalósításához, a piaci bevezetéshez jól megtervezett marketing stratégia szükséges. A sikerhez természetesen alapfeltétel a termék kialakításában a divatelemek és a funkciók ötvözése. 4.11 Fogyasztók bizalmát erısítı tanúsítás a

textíliákon A vásárlói döntést megkönnyíti a fogyasztók számára, ha a terméken, szolgáltatáson megkülönböztetı jelölést talál. Egy gondosan megválasztott és karbantartott védjegy olyan piaci érték, amely nemcsak a megkülönböztetésre, hanem garancia a minıségre, ugyanakkor marketing eszközként is szolgál. A védjegyek szolgálhatják áru vagy szolgáltatás megjelölését, de léteznek együttes és tanúsító védjegyek is. Egy cég saját márkanevének használatát (pl. Gore) csak szigorú feltételek teljesülése esetén engedélyezi partnereinek. Azt, hogy egy termék a tıle elvárt, speciális funkciót (pl mentes a káros anyagoktól) valóban teljesíti-e, csak egy – az adott tulajdonság bevizsgálására akkreditált – tanúsító intézmény igazolhatja. A fogyasztók bizalmának elnyerésére (pl. az unió belsı piacán) a leghatékonyabb pozícióerısítı elemnek tekintendı az önkéntes minıségvizsgálat és tanúsítás

Ez optimális eszköz a fogyasztóvédelemben, az így biztosított minıségi garancia a termékhez hozzáadott értéket képvisel. A minıségvizsgálat különbözı tulajdonságok bevizsgálását jelenti. A ruhaanyag ruházatfiziológiai értékeléséhez például, mérik annak hıszigetelését, vízgızáteresztı képességét, lélegzı-képességét, az izzadságszállítást5, a száradási idıt stb. Az un ÖKOvédjegyek talán egyik legismertebb formája a szóban forgó ÖKO-TEX megkülönbözetı-védjegy, amely azt hirdeti, hogy "Bizalom a textíliában; Ártalmas kísérıanyagokra vizsgált" (23. ábra) A kapcsolódó ÖKO-TEX Standard 100 (ill 201,utóbbi a vonatkozó vizsgálati módszereket öleli fel) a textiltermékek feldolgozási és 5 A nedvességelvezetı faktor, a MVTR (Moisture Vapor Transmission Rate) azt jelenti, hogy 24 óra alatt mennyi vízgız képes áthatolni és elpárologni az adott kelmén. Néhány összehasonlító adat: az

alumínium fólia értéke pl. 0,001 g/m², a jó lélegzıképességő szálaké ezzel szemben több ezer g/m² „Nagyon jó“ érték pl a 10000 g/m²/nap. 32 forgalmazási láncának szigorú, nemzetközi biztonsági sztenderdje (ld. a függelékben) Eddig a világon kiadott több mint 65.000 db bizonyítvány több millió termékre garantálja, hogy az az egészségre ártalmas mértékben nem tartalmaz bárminemő kísérı-anyagot. A tanúsításhoz a rendeltetés szerint négy termékosztály szerint kategorizálják a vizsgálandó cikkeket: „I. a bébi- és kisgyermek textiláruk” (3 éves korig, max 98 cm testmagasságig), „II. az emberi bırrel közvetlenül érintkezı textíliák” (alsóruházat, ágynemő, stb.), „III a bırrel nem érintkezı, vagy kis felülettel kapcsolatba kerülı cikkek” (pl. felsıruházat, stb), „IV kiegészítı-textíliák”, így dekorációs- ill. ún lakástextil áruk (bútorhuzat, függöny, szınyeg, stb) 23. ábra:

Öko-tex 100 tanúsító védjegy Vizsgált jellemzık: • pH, a formaldehid, a nehézfémek, peszticidek, egyes fenol-származékok, a ftalátok, a szerves klórtartalmú színezés gyorsító, az un. "biocid" kikészítıszerek, a könnyen illó anyagok, rákkeltı- ill. bizonyítottan allergiát okozó színezékek A színtartósági követelményeknél a közepes fokozatú víz-, ill. izzadságállóság-, valamint száraz-dörzsállóság szerepel, a színes bébi cikkeknél a nyállal szembeni színtartóság kifogástalansága alapkövetelmény (tejsavoldatos vizsgálatnál színezék-levérzés-, ledörzsölıdés nem fordulhat elı). UV szőrı funkció a mindennapokban és annak tanúsítása A textiltermékek UV-szőrı képességét számos tényezıtıl függ, ilyen többek között a szálasanyag anyagi minısége, a kelmeképzés módja, a kelmeszerkezeti jellemzık, a kikészítés körülményei. A védelmi képességet befolyásolják az alkalmazott

UV-védelmi segédanyagok is, vagy a konfekcionált termék jellemzıi, de a használat során „elszenvedett”-, a védelmi képességet csökkentı körülmények kihatásai is. Az „UV- 801” szerint tanúsított textiltermékek védelmet biztosítanak a káros ibolyántúlisugárzással szemben (24. ábra) Az értékelés alapja a spektrofotométeres mérési eredményekbıl megállapított un. UPF (Ultraviolet Protection Factor) faktor A szabvány kilenc féle UV-védelmi értéket tart nyílván, ezeket három csoportba sorolhatjuk: 15-24-ig „jó”, 25-35-ig „nagyon jó”, 40 fölött „kiváló” az ultra-ibolya sugárzás elleni védelem. Ez a védelmi faktor az UV-védelmi képességet tanúsító emblémán belül nagy számokkal is feltüntetésre kerül. 24. ábra: UV 801 szerint tanúsított termék, amelynek védelme 30 faktor Egy fehérbırő, vörös hajú ember bırének saját védelmi rendszere 5-10 percet jelent. Egy 20 faktoros védelmet jelentı

ruházattal ez az ember napon javasolt tartózkodási ideje 1,5 – 3-ra nı. 33 4.2 Védıruházat professzionális célra A védıruházat olyan ruházat, amit kifejezetten azért viselünk, hogy az egészségünket vagy a biztonságunkat fenyegetı veszélyek ellen védekezzünk pl. a munkahelyen, a katonaságnál, a katasztrófavédelemben, a rendırségnél, a tőzoltóságnál, stb. A védıruházatokat a vegyi, hı, mechanikai, nukleáris és biológiai hatások elleni védelemben használják. A védelem iránya meghatározza a felhasználási területüket, leggyakrabban az esı, a hideg, a vegyszerek, a hı- és láng ellen jelentenek biztonságot, de ide soroljuk a jó láthatóságot biztosító és az antisztatikus védıruhákat is. A védıruhák az egyéni védıeszközök köré tartoznak, ezeket ugyanúgy, mint pl. a védıkesztyőket, fejvédıket, szemvédı eszközöket többnyire munkahelyeken használják, de nem ritka a magán célú használat sem. Ez

utóbbiak esetében nem tekinthetı védıeszköznek pl a magáncélú használatra szánt esıkabát, de ha az esıkabátot egy munkavállaló (pl. postás) részére adták ki, és ı azt munkavégzés közben hordja, akkor az védıruhának minısül. A munkabalesetek fıként abból származnak, hogy a munkások nem használják az elıírt egyéni védıeszközöket. 2008-ban 22 217 munkabaleset történt (az építıiparban aránylag kevés, de itt fordult elı legnagyobb számban halállal végzıdı baleset, fıként a magasból történt leesések következtében). A munkahelyi egyéni védıeszközöknél a védelmi funkciót mechanikai, hımérsékleti (a hideget is ideértve), elektromos áram okozta, kémiai (maró ill. mérgezı) hatások ellen kell biztosítani Adott területeken fontos a mérgezések (pl. a bırön át is ható, többek között a foszforsav-észter alapú permetezıszerek stb.) és a biológiai ágensek elleni védekezés is A védıruházat területe

mind az európai, mind a magyar textil- és ruhaipar szempontjából elsı rendő fontosságú. Nem véletlenül került az elsı hat kiválasztott vezetı piac közé Ezen a területen az európai cégek jelentıs és eredményes innovációs tevékenységet folytatnak, ami biztosíthatja a hosszú távú versenyképességet. Az EU vezetı piaci kezdeményezése azt a felismerést tükrözi, hogy érdemes, és lehet ezt a területet a WTO által megengedett eszközökkel támogatni az európai piacon. A támogatás eszközei: a szabványosítási, szabályzási tevékenység, a közbeszerzés és a K+F támogatások. Ez a terület a magyar textil- és ruhaipar számára is kitörési pontot jelenthet, ehhez azonban Magyarországon is felül kell vizsgálni, hogy a mai szabályzási környezetet hogyan lehetne kedvezıbbé tenni a védıruházati fejlesztések számára, természetesen piac konform eszközökkel. A munka- és védıruházatok alkalmazási területei és a kapcsolódó

fogalmak: Egyéni védelem – egyéni védıfelszerelések, védıruhák, vállalati formaruha, biztonságos eszközök és berendezések, Foglalkozás-egészségügy – munka-, környezet és utazási egészségügy, megelızés, munkahelyek kialakítása, ergonómia, Üzemi biztonság – tőzvédelem, üzemi környezetvédelem, mérésés szabályozástechnika. Az egyéni védıeszközöket az összetettségük és azon veszély mértékétıl függıen, amelytıl védenek, három csoportba sorolhatjuk. Az elsıbe a minimális kockázat fellépésekor használható, egyszerő kivitelő védıeszközök (pl. esı elleni védıruha), a harmadikba pedig a halálos kimenetelő balesetek ellen védı eszközök tartoznak. A másodikba tartoznak azok, amelyek sem az elsı, sem a harmadik csoportba nem sorolhatóak (pl. jó láthatóságot biztosító védıruha) A forgalomba hozatal feltétele, hogy a gyártó vagy annak az Európai Unió területén letelepedett meghatalmazott

képviselıje, kiadja a védıruhára az EK megfelelıségi nyilatkozatot. Ezt a gyártó saját vizsgálatai alapján kiadhatja, ha az 1 kategóriájú kockázatnál használt védıruhát gyárt az EU területén belül, vagy olyan országban, amelyikkel az EU-nak erre vonatkozó szerzıdése van. Minden más esetben az EK megfelelıségi nyilatkozat kiadása elıtt a gyártónak vagy meghatalmazottnak el kell 34 végeztetnie egy EK típusvizsgálatot egy bejelentett (notifikált) szervezetnél. Ha ez megállapítja, hogy a védıruha kielégíti a rá vonatkozó követelményeket, kiadja az EK típustanúsítványt. A 3 kategóriába tartozó védıruháknál a gyártó köteles a késztermék ellenırzésébe, vagy (választása szerint) a minıségirányítási rendszer ellenırzésébe egy bejelentett, ellenırzı szervezetet bevonni. Az EK jelölés a CE jelet és az ellenırzı szervezet azonosító számát tartalmazza. E mellett szükséges a terméket megjelöléssel is

ellátni, amely a rendeltetési ország hivatalos nyelvén, maradandóan kell tartalmazza az elıírt információkat (gyártó vagy meghatalmazott képviselı megnevezése, termék típusjele, mérete, stb.) A védıruhagyártás a ruhaipar egy nagyon speciális, egyedi sajátosságokkal rendelkezı területe. Ha védıruháról beszélünk, a felhasználási körülményeik, fı funkcióik alapján több területet különböztetünk meg. A legnagyobb csoportok az alábbiak: 1. Védıruhák, amelyek az Egyéni Védıeszközök kategóriájába tartoznak és meghatározott szabványok szerinti minısítéssel rendelkeznek. Európai szinten ezek képezik a legnagyobb volument. Itt a cél a dolgozó biztonságának és egészségének védelme munkavégzés közben. 2. Védıruhák, amelyek fı funkciója, hogy a terméket védje Az anyagnak megfelelı tudásszinttel (pl. antisztatikus) és minısítéssel kell rendelkeznie, nem feladata azonban a dolgozó védelme, így nem sorolandó

az Egyéni Védıeszköz kategóriába. Itt külön speciális területet képez az egészségügyi védıruházat 3. Nem taroznak az Egyéni Védıeszköz kategóriába a speciális rendıri és honvédségi védıruhák. Itt a ruhával szemben támasztott speciális védelmi követelmények a felhasználó által kerülnek meghatározásra ill. standardizálásra 4. Védıruhák a sportruházat területén (esı elleni ruházat, búvárruházat, szörf ruházat, mentımellény, motoros ruházat stb.) Fı feladatuk a sportoló ember egészségének életének védelme. Normákra nem minısített, kivéve a motoros ruházat. Jelen anyagban elsısorban a két elsı csoportot tekintjük át. Egyéni védıeszköznek minısített védıruhák A védıruhák alapvetı követelményeit, forgalomba hozataluk és használatuk szabályait az Európai Unió irányelveivel összeegyeztethetı jogszabályok írják elı. A védıeszközökre specifikus szabványok vonatkoznak, amelyek

részletesen elıírják, hogy az egyes védıeszközöket hogyan kell minısíteni, és milyen teszt eredmények szükségesek ahhoz, hogy a termék megfeleljen az Unió által elvárt követelményeknek. Ez azt a célt szolgálja, hogy az Unió különbözı országaiban elıállított hasonló termékeket azonos bevizsgálási módszereknek vessék alá. A szabványosítást az Európai Szabványügyi Bizottság (European Commitee for Standardisation, CEN) végzi, az ún. EEC direktíva által meghatározott keretek és irányvonalak alapján. Magyarország az uniós csatlakozással fokozatosan átvette ill., honosította azokat A szabványok elsısorban az anyagra vonatkozóan írnak elı követelményeket (tudásszintet), de tartalmaznak a ruhák konfekcionálására vonatkozóan is elıírásokat. (A jogi szabályozás alá esı textíliák és ruházati termékekre (védıruhák) vonatkozó direktívákat és a funkciók szerinti vizsgálati módszereket a függelék

tartalmazza). Beszerzési források: Hazai gyártás: A hazai védıruha alapanyag gyártás nem számottevı - még a hazai piac méreteihez képest sem. A nagyobb részt jó láthatósági, antisztatikus és lángmentes anyagok magyarországi gyártása a hazai igényeknek csak elenyészı részét elégíti ki (pl. Pannon-Flax, Lurotex) 35 Európai import: A hazai védıtextília döntı hányada európai importból érkezik az országba. A minısített távol-keleti védıtextíliák behozatala (elsısorban jó láthatósági és lángmentes) még elenyészı de mennyisége és választéka ha lassan is de növekvı tendenciát mutat. A teljes európai piac nagysága: 32 millió öltözet, azaz cca. 1,5 milliárd USD A védıruha alapanyagok legfontosabb fajtái és felhasználási arányuk az európai piac egészét tekintve:
Változó idıjárási viszonyok elleni védıruházat: 37%
Lángmentes és lángálló védıruházat: 18%
Jó láthatóságot biztosító

védıruházat: 16%
Biológiai + antisztatikus védıruházat: 10%
Biológiai védelmet nyújtó védıruházat: 7%
Antisztatikus védelmet nyújtó védıruházat (ipari felhasználás): 7%
Vegyi védelmet biztosító védıruházat: 5%
Egyéb: 2% Az európai alapanyag gyártó cégek a fenti típusú és funkciójú védıtextíliák nagy választékát kínálják. A piaci igényeknek megfelelıen újabb és újabb anyagok kerülnek kifejlesztésre és piaci bevezetésre, az innováció folyamatos. Az alábbiakban felsoroljuk a különbözı funkciójú védı textíliákon belül a legismertebb anyagtípusok a mőszaki megoldásokat, azok részletesebb ismertetése nélkül. Változó idıjárási viszonyok elleni védıruházat Védelmi funkció számos, de a leggyakrabban felmerülı az esı, csapadék és szél elleni védelem. A leggyakrabban használt megoldások: Teflonos, vízlepergetıs kikészítések, kenések, valamint membránok alkalmazása.

Összetételükben poliészter poliamid stb és pamut kevertszálas anyagok. Lángmentes és lángálló védıruházat Az aramid és Kermel szálak alkalmazásával lángálló terméket lehet elıállítani. Többfunkciós anyagok esetén vegyszerálló kikészítéssel látják el és antisztatikus szénvagy fémszállal szövik be. A módosított, FR jelzéső viszkóz-, polinozikus szálakba (pl. Lenzing FR6) beépített adalékok csökkentik a szál éghetıségét. Az FR szálak LOI értéke7 30% körüli, elsısorban arra szolgálnak, hogy más, lángálló szintetikus szálakhoz (aromás poliamidokhoz) keverve javítsák a termék (többnyire ipari védıruha) viselési kényelmét. A lángmentesség elérésére alkalmasak a Proban® és Pyrovatex® kikészítések, 100% pamut vagy poliészter/pamut kevertszálas összetételnél. Jó láthatóságot biztosító védıruhák A jó láthatóságot speciális festékanyagokkal biztosítják citromsárga, narancssárga és piros

színekben. Különbözı kikészítésekkel lehet ellátni (pl vízlepergetı, korlátozottan vegyszerálló). Biológiai és antisztatikus védelmet nyújtó védıruhák Barrier hatásúak (részecske át nem eresztı képességgel rendelkeznek), ami általában speciális szál (filament végtelenített szál) és szövéstechnológia alkalmazásával érhetı el. Különbözı kikészítésekkel (vízlepergetı) láthatják el ıket, valamint szénszál beszövésével biztosítják az antisztatikus tulajdonságot. A barrier tulajdonság biztosítja a 6 "FR" = Flame Retardant, nehezen éghetı LOI: Limiting Oxygen Index, azaz oxigén index, a levegıben levı oxigén-nitrogén arányra utaló jellemzı, amely 21% fölötti értékénél gátolja az égést normál atmoszférában. 7 36 szöszmentességet is (a felület nem bocsát ki elemi szálakat), ez különösen alkalmassá teszi ezeket a textíliákat az egészségügy különbözı területein történı

alkalmazásra ( pl. gyógyszer gyártás, mőtıs-textíliák és minden helyen ahol fertızés veszélye fennállhat.) Ezeken a terülteken alternatív lehetıség a nemszıtt, egyszer használatos ruhák alkalmazása. Biológiai védelmet nyújtó védıruhák Funkciójában (védelmi képesség) és felhasználásában lényegében azonos a fentiekkel azzal a különbséggel, hogy a munkakörülmények antisztatikus védelmet nem követelnek (pld. élelmiszeripar) Antisztatikus védelmet nyújtó védıruházat Ma már kevésbé használt az antisztatikus kikészítés, mert ez a mosás tisztítás során elveszíti képességét. Az anyagában antisztatikus kelme carbon vagy fém szállal beszıtt A ruházat használata során elengedhetetlen az antisztatikus cipı viselése és bizonyos esetekben az antisztatikus padlózat megléte. Vegyszer elleni védelmet nyújtó védıruházat A folyékony aerosolokat és szilárd részecskéket tartalmazó folyadék- és gáz

halmazállapotú vegyszerek elleni védıruházatoknál a leggyakrabban használt anyagféleségek: 100% poliészter, valamint kevertszálas vegyszerálló (pl. sav-, lúg) kikészítéső anyagok. A vegyszer elleni védelemmel rendelkezı anyagok másik nagy területét a 100%-os polipropilén (nem szıtt) termékek jelentik. Ezekbıl elsısorban egész testet elfedı overallok készülnek. A vegyszerálló képességnek ill. vegyi védelemnek különbözı fokozatai vannak, amelyeket a szabványok elıírásai részletesen szabályoznak. Egészségügyi ruházat és a gyógyítás során használt textíliák Az egészségügyi ruházaton belül általában a mőtıs ruházatot soroljuk a védıruhák közé. A mőtıben használt köpenyek és a mőtıasztalon alkalmazott textíliák olyan fontos tényezıi a gyógyítási folyamatnak, amelyek egyaránt kell, hogy védelmet nyújtsanak mind a beteg, mind az orvosi személyzet részére, csökkentve a fertızések kockázatát. A

textilbıl készült termékekre is az egészségügyi eszközökre vonatkozó elıírásokat kell alkalmazni. A CE jel ezek esetében kötelezı. A CEN (Európai Szabvány Bizottság a mőtısköpenyekre a mőtılepedıkre és az egészségügyi maszkokra meghatározta az alapvetı követelményeket, valamint az azokat minısítı eljárásokat és teszteket. Az erre vonatkozó európai szabványok viszonylag frissek, az elmúlt 5 évben születtek, a hazai alkalmazásuk még nem elterjedt. A mőtıs textíliákhoz használt anyagoknak (a szabvány szerint is) két nagy csoportja van: az egyszer-használatos un. nemszıtt anyagok (polipropilén) és a szıtt textíliák, amelyek fontos követelménye a jó kezelhetıség (magas hıfokon való mosás, és sterilizálás). Ez utóbbi anyagok jellemzıi: 100% poliészter (szöszmentesség biztosítása miatt), általában filament szálból sőrő szövéssel szıtt anyagok, amelyek így megakadályozzák a fertızı részecske

áthatolását. Általában folyadéktaszító kikészítéssel rendelkeznek és a szénszál beszövéssel biztosított az antisztatikus funkció. Antibakteriális kikészítéső védıruhák Ezeket a fokozott fertızésnek kitett területeken használják. A nagy többségében kevertszálas anyagokat speciális, Sanitized8, vagy ezüst technológiával készült antibakteriális kikészítéssel látják el, ezek egyben szagtalanító tulajdonsággal is párosulnak. 8 mikroorganizmusok elleni védıképességet tanúsító kikészítés védjegye 37 Tisztatér védıruhák A tisztatérben, azaz kritikus munkakörülményeknél - például a gyógyszergyártás területén – használt védıruhákat speciális anyagokból gyártják. Ezek a mőtısruhákhoz hasonlóan, 100 % poliészterbıl készült, sőrő szövéső (filamentbıl szıtt), szöszmentes, részecske áthatolást gátló, szénszálas antisztatikus anyagok. A ruha kialakításánál törekednek arra, hogy az

az egész testet lefedje, kivitelükben általában overallok csuklyával. Egyéni védıeszközre minısített védıruhák gyártása és forgalmazása Magyarországon. A magyarországi Egyéni Védıeszköz felhasználás értéke becslések szerint cca.: 20-22 milliárd Ft, melynek kb. 40-45%-át képezi a védıruházat Így tehát egy kb 8-10 milliárdos piacról (igényrıl) beszélünk. Ennek a kielégítése részben importból, részben hazai gyártásból történik. Ennek- szintén becslések szerint- jelenleg nem több mint 60%a a hazai cégek által gyártott és minısített védıruha, a további 40% importból, kereskedıkön keresztül kerül a felhasználókhoz, végfelhasználóhoz. Ez az arányszám az uniós csatlakozásunk óta fokozatosan tolódik el az import irányába, ami érthetı, hiszen az EN normára minısített védıruhagyártók folyamatosan keresik az új piacokat az újonnan csatlakozott országokban. A helyzetet jól jellemzi, hogy a jelentısebb

volumenő védıruhagyártók száma Magyarországon nem több mint 4-5 cég (Vektor, Kübler, Pannon-Flax, Beanett stb). Itt az eladások kb 70-80%-a közvetlenül a felhasználó felé irányul. A legnagyobb import forgalmazók, mint pl a Ganteline, Sperian Hungaria, a kereskedelmi forgalomban is (viszonteladók, nagykereskedelmi boltok stb.) értékesítik termékeiket. Milyen feltételeket kíván a védıruha gyártása a ruhaiparban? A védıruha gyártás a ruhaipar egy speciális területe, elsısorban azért, mert a gyártás során speciális konfekcionálási elıírásokat kell betartani (norma elıírások), amelyek elsısorban a védelmi funkció biztosítására irányulnak. Ez a helyzet például a nem az Egyéni Védıeszközökbe tartozó ruháknál is (termékvédı ruhák), amelyeknél a gyártás során az anyag sajátosságait figyelembe véve és a védıfunkciókat szem elıtt tartva kell kialakítania a modellt, illetve elvégezni a konfekcionálást. A

gyártáshoz elengedhetetlenül fontos: • a professzionális gyártás elıkészítés (modellezés, szériázás, szabászat), • megfelelı speciális varrógépek és egyéb a gyártást segítı speciális gépek, • megfelelı szakmai tudás (varrás technológia, ruhagyártás, munkavédelem stb.) • speciális anyagok feldolgozásának technológiai tudása (Gore-tex és egyéb membránok felhasználása a ruhagyártás során). A minısítések pénz- és idıigényesek a minısített védıruha anyagok ára jóval a munkaruha anyagok fölött van, tehát megfelelı finanszírozási képességgel is rendelkezni kell a gyártónak. Versenyképes piaci árat, pedig csak megfelelı volumenő gyártással lehet elérni. Nagyjából ez a magyarázata annak, hogy jelenleg a magyarországi gyártók közül ténylegesen csak két cég foglalkozik nagyobb volumenő védıruha gyártással ill. fejlesztéssel: a Vektor és a Kübler ill. a Pannon-Flax Ez utóbbi sajátos helyzetben

van, hiszen egyben a védıruha alapanyag-gyártója is. Ugyancsak speciális helyzetben vannak azok a védıruha-gyártó cégek, amelyek egy-két nagy felhasználó kiszolgálására specializálódtak (honvédség, rendırség) Ezek szorosan együttmőködnek a fejlesztésben a felhasználókkal, figyelembe véve azok egyedi, az adott felhasználási körülmények által meghatározott védelmi követelményeiket (pl. Csizmarik és Társa Kft.: sivatagi terep ruházat, Union Plus Kft: ballisztikai védımellények). 38 4.21 Fejlesztési lehetıségek magyar védıruhagyártók részére A védıruha fejlesztés (szempontok, lehetıségek) Bármely védıruha fejlesztésénél alapvetıen az alábbi legfontosabb követelményeket kell figyelembe venni: • Védelmi funkció Alapvetı fontosságú a megfelelı védelmi képességekkel rendelkezı anyag. Az anyagra vonatkozó védelmi képességeket, általában nemzeti vagy nemzetközi normák határozzák meg. A védelmi

képesség biztosítása azonban kihat a modell kialakítására és a konfekcionálásra, pl. fedett gombok, patentok, speciális kellékek, laminátok használata, vagy különleges varrástechnológia, hegesztés alkalmazása a konfekcionálás során. • Funkcionalitás A design kialakításánál - ellentétben a munka és formaruhával - itt nem a divat elemek, hanem a funkcionális elemek dominálnak. Ezeknek a zsebek méretétıl és elhelyezésétıl kezdve a ruhadarabok gyors nyitásán van zárásán keresztül a kombinálható kollekciókig számos módja van (pl. 3 az 1-ben kabát: mellény, dzseki, kivehetı béléssel) Azonban itt is figyelembe kell venni a design-nal szemben prioritást élvezı védelmi képesség biztosítását. • Komfort A viselési komfort egyre fontosabb tényezı a védıruháknál is, de a védelmi funkciót soha nem szabad ennek alárendelni. A kényelmi érzetet az anyag és a modell kialakítása együttesen határozza meg. Tekintettel

arra, hogy az anyag legtöbb esetben adott (pl az anyag összetétel, kikészítés), és annak védelmi képessége sokszor negatív irányban befolyásolhatja a kényelmi érzetet, célszerő különbözı membránokat (Gore-tex, Sympatex) alkalmazni, mert ezekkel biztosítani lehet a megfelelı komfortérzetet (lélegzı anyag), és a megfelelı védelmi képességet. Ezek azonban jelentısen megdrágítják a termék árát. Olcsóbb és egyszerőbb megoldás az úgynevezett „szellızık” kialakítása, különösen a kabátokon (pl. hónaljban) Ugyanakkor a design egyéb elemeinek kialakításánál is szem elıtt kell tartani a viselési kényelem biztosítását. Minden védıruha fejlesztés fontos követelménye, hogy a fejlesztı ismerje a felhasználás sajátos körülményeit, illetve követelményeit, így lehetıség szerint már a gyártmányfejlesztés során együtt kell mőködnie a termék végfelhasználójával. A terméket a végleges kialakítás elıtt

pedig mindenképpen teszteltetni kell, szintén a jövendı felhasználóval. A fejlesztés során másik követelmény a szoros együttmőködés (együtt gondolkodás) az alapanyag-szállítókkal, a kellék-gyártókkal (cérna, gombok, patentok, húzózárak), és adott esetben a varrógép gyártókkal is. A védıruházat területén a magyar gyártók részére az alábbi két területen látszódnak fejlesztési lehetıségek: • A magyar gyártóknak továbbra is meg kell tartaniuk beszállítói pozícióikat a nagy költségvetési felhasználói (honvédség, tőzoltóság, rendırség stb.) tendereken Ennek a hazai gyártó-kapacitás kitöltése mellett fontos szerepe van a cégek fejlesztési tevékenységének támogatásában is. • A kellıen innovatív magyar védıruha-gyártó cégeknek (általában ezek kis vállalkozások) megfelelı fejlesztési források igénybevételével, olyan új termékek fejlesztésébe kell bekapcsolódniuk, amelyek valódi

újdonságot jelentenek a piacon (intelligens anyagok felhasználása védelmi célra, vagy változó idıjárás elleni védıruhák). 39 4.3 Az intelligens helyzete ruházati termékek alkalmazási területei, piaci Az intelligens ruházati termékek életciklusuk kezdeti szakaszán vannak, mind a fogyasztói piacon, mind professzionális alkalmazásokban. Hatalmas fejlıdés elıtt állnak, miután az informatikus, textil- és ruhaipari szakemberek együttmőködésével képesek a megrendelık (katonák, sportolók, egészségügyiek, stb.) szinte bármilyen igényeit kielégíteni. Ezt bizonyítja, hogy világszerte intenzív termékfejlesztés folyik elsı sorban a kutató intézetek és a megvalósításban érdekeltséget mutató gyártók együttmőködésében. Bár piacképes ötletnek bizonyult a mindennapi ruházatba beépített szórakoztató elektronika, telefon, számítógép, GPS, az „okos termékeknek” elsısorban a gyógyításban, a megelızésben

jósolnak nagy jövıt. Jelentısen hozzájárulhatnak az idısek, a valamilyen képességükben korlátozott emberek egészségvédelméhez, a távgyógyítás fejlesztéséhez és a betegség megelızéséhez. Ennek során kiemelkedı szerepet kapnak azok a - ruházatba beépített - analizátorok, amelyek az izzadságból, a bırfelületi biológiai információkból segítik a betegségek diagnosztizálását, a gyógykezelés távfelügyeletét. A textíliába épített számítógépes egységek vérnyomást, pulzusszámot mérnek, szükség esetén orvost riasztanak, és segítséget jelenthetnek akár a világtalanok számára is. Az intelligens textilanyagok kiváló védelmi funkciót jelentenek (pl ütésre megkeményedı hajlékony szerkezetek alkalmazása, stb.), de nagyon hasznosak lehetnek a beépített mikroelektronikai helyzetérzékelık, állapotjelzık a távdiagnosztikához pl. katasztrófák esetén is. Fontos piacnak ígérkezik a sport is. Sportolók már ma is

használnak alakmemóriás trikót, sportruházatot, amelynek köszönhetıen pl. egy golfos ebben a trikóban sokkal könnyebben tudja helyes tartással elvégezni az adott ütést, hiszen a trikó segít felvenni a megfelelı testtartást. Az intelligens textil termékek ma még csak egy szők réteg számára elérhetıek. A textilekbe integrált mikroelektronikai komponensek költségét a húzózárak és gombok árának szintjére kellene csökkenteni ahhoz, hogy a viselhetı elektronika termékeivel tömegpiacra lehessen lépni. Bár az elmúlt években már az összes vezetı ruházati cég bemutatott „okos” termékeket, az ár nem versenyképes - még a legnagyobb népszerőségnek örvendı, elsısorban a szórakoztatáshoz és kommunikációhoz kapcsolódó funkcióknál sem. Ugyan vannak olyan törekvések, amelyek eredményeként egyes gyártók már kész, összetett alkatrészeket (elektronikus hardver vagy interfész „viselhetı elektronikához”) kínálnak a

konfekcióipar számára, az intelligens funkciót kialakításánál még számolni kell különbözı korlátokkal. Ahhoz, hogy tömegtermékekké váljanak, még számos problémát kell megoldani. 4.4 Funkcionális lakástextil termékek piaca A biztonságos és kényelmes környezet megteremtése során számos korszerő, esetenként multifunkcionális textiltermék kerül elıtérbe. A lángolást-gátló tulajdonságú dekorációs cikkek, a szennytaszító lakástextil-termékek, az antisztatikus és szagelnyelı bútorszövetek már egyre jobban mindennapi igényeket elégítenek ki. A nagyfrekvenciás sugárzás ellen védı-, bır-megbetegedési kockázatokat kivédı fémezett vagy ezüstözött ágynemő termékekkel az extra érzékenység elleni védelem is hatékonyan megvalósítható. A kellemes alváshoz leegyszerősítve a káros hıveszteségektıl és túlmelegedésektıl védı, higiénikus és irritációmentes anyagú- és kialakítású ágynemő termékek

szükségesek. Ennek érdekében a kényelmes, komfortérzetet megvalósító, semleges mikroklímát biztosító összetett textíliák szükségesek. 40 Az ilyen kritériumoknak akkor tud eleget tenni a kombinált textilszerkezet, ha képes a mindenkori állapotjelzıknek megfelelıen • kellı légáteresztést (alapvetıen beleértve a szellızést), • megfelelı átmeneti nedvességfelvételt, majd hatékony nedvességtovábbítást, és • kedvezıen gyors nedvességelpárologtatást kialakítani. A paplan, párna borítórétegének, töltıanyagának tudatos megválasztása, az összetett alvási textiltermékek (mint szendvicsszerkezetek) kialakítása elsıdleges szempont az alváskultúra kellékeinek optimalizált elıállítása során. A paplantermékek egy vagy több rétegben alkalmazott borítókelméje tárolja a tölteteket. Funkcionális termékekhez használatos a bio-polimer bázisú kukorica-szál, az algahatóanyagú különleges regenerált cellulóz

(pl. SeaCell) Különleges termékek esetében a töltetet tároló huzat lehet bárányszırme, gyapjú-flór, gyapjúval steppelt pamutszatén kombináció is. A hagyományos töltıanyagokon kívül (toll, pehely, gyapjú és egyéb szırök, pamut, kapok, stb.) elıtérbe kerül a különleges szintetikus, ún speciális „alvószál” A belül üreges, így fokozottan duzzadó, pl. poliészter szálak sorolhatók ide, amelyek üreges kiképzése a nedvességtranszportot segíti, hatékonyan szigetelnek. További elınyük, hogy könnyőek és a sima szálfelület értelmében nem áll fenn filcesedési-, csomósodási veszély, emellett kiemelendı az antibakteriális jelleg, a könnyő tisztíthatóság és a szagtalan állapot. Az oxidált- ill szénszálak fıként a biztonsági szempontok miatt (pl idısek otthona, kórházak, stb.) kerülnek elıtérbe Párna töltésére a hagyományos tölteteken különleges kiszereléső keverék-anyagok is ismertek: pl. mesterséges

szálpehely-golyócskák és önálló szálak, pl speciális poliészter felhasználásával. Az ilyen töltet kellemes fekvést tesz lehetıvé, használat után felrázással jól „homogenizálható”. Ágynemőknél elterjedıben vannak a többszöri mosás esetén is védelmi képességét megırzı, speciális kikészítéső (pl. atka-ellenes) termékek Természetesen az ágynemő huzatoknál is elınyös az Öko-Tex kritériumokat elınyben részesítı, „ártalmas kísérıanyagra” vizsgált méteráruk felhasználása. Az ágynemő huzatoknál is elıfordulnak fémezett (ezüst bevonatú), pl. poliamidból készült párnák, paplanok Az egészségi kockázatra fokozottan érzékeny, fıleg bırmegbetegedésre hajlamos személyek számára (akik az ezüstre nem reagálnak) biztosítanak mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok) elleni védelmet, antisztatizálást. A matrac felépítésre több-rétegő konstrukció jellemzı, lehet benne

anatómiaideréktámasz ill. oldal-süppedést gátló kialakítás, továbbá számos egyéb megoldás biztosíthatja a magas komfort-fokozatot és a hosszú élettartamot. A huzatanyag készülhet természetes nyersanyagból (pl. téli-oldal gyapjúval-, nyári oldal pamuttal steppelt szövet), lehet bambuszrost-alap- ill. kapok-kelme (antiallergén hatású, atka- és molymentességet garantál), továbbá elıfordulhat finom tapintású steppelt poliészter anyag, keverék (pl. 65 % pamut-, 25 % viszkóz- és 10 % poliészter) kötöttkelme, Aloe Vera géllel impregnált finom fogású szövet, vagy éppen poliuretán-habbal steppelt textilrész. Mozgásérzékelı szınyegek A textil-alapú padlóburkolatokba telepített chip-hálózatokkal kialakított „intelligensszınyegek” mozgásérzékelıként, tőzjelzıként, légkondicionáló-berendezés ellenırzéséhez is felhasználhatók. A padlószınyegekbe telepített LED-ekkel fıként a meneküléskor fontos vészfények

kelthetık életre. Az „elırelátó” elektromos összeköttetés (információ-csere lehetısége a szomszédos elektronikai egységekkel) öntanuló hálózatot biztosít (így a méretre-szabott szınyegfelületnél sem sérül a hálózat komplexitása). Az épületek helyiségeinek ilyen irányú felügyelete fokozza a biztonságot, javítja a bent tartózkodok közérzetét. Egyes újszerő megoldásoknál a textil-alapú padlóburkolatba beépített rádiófrekvenciás azonosító chip (RFID) irányítja a takarító robotot, amely pl. középületekben emberi erıforrást nem igényelve dolgozhat 41 5. Javaslatok projektekre, technológia transzferre, együttmőködésekre Egészségmegırzés, gyógyítás, telemedicina A távgyógyítás (telemedicina) egészségügyi szolgáltatások nyújtását jelenti információs és kommunikációs technológiák (ICT) igénybevételével azokban a helyzetekben, amikor a beteg és az egészségügyi dolgozó (vagy két

egészségügyi dolgozó) nem azonos helyen tartózkodik. Magában foglalja a megelızéshez, diagnosztizáláshoz, kezeléshez és a folyamatos nyomon követéshez szükséges orvosi adatoknak és információknak szöveg, kép, hang vagy más formában történı biztonságos továbbítását. Európa fokozatosan elöregedı társadalmaiban, ahol egyre több állampolgár kénytelen krónikus, esetleg fokozott orvosi figyelmet igénylı betegségekkel élni, a távgyógyászat fontos eszköz. A krónikus szívelégtelenségben szenvedı beteg otthonában tartózkodva is szoros orvosi ellenırzésben részesülhet, fontos paraméterek (vércukor szint, vérnyomás) monitorozása is megtörténhet a beteg otthonában. A telemedicina segítségével tehát javulhat az orvosi/szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, javulhat a betegek életminısége, biztonsága, csökkenhet a kórházi tartózkodás gyakorisága, idıtartama, rövidülhetnek egyes várólisták, optimalizálható

lehet az erıforrások felhasználása, és a telemedicina a gazdasági növekedéshez is hozzájárulhat. A benne rejlı lehetıségek ellenére, a távorvoslás alkalmazása az EU egész területén nagyon korlátozott. A távgyógyításban hatékonyan alkalmazhatóak az e tanulmányban bemutatott intelligens textil- ruházati termékek. A gyógyítás céljára kifejlesztett termékeknél az alábbi célterületek tarthatóak szem elıtt: Innovatív termékek célterületei:
Sebkezelés
Diagnosztika/telemedicina
Betegek hosszú távú megfigyelése
Dermatológia, allergológia
Terápiás kezelések
Sebészet
Kompressziós kezelések
Prevenció. Termékötletek:
Hatóanyagtartalmú sebtapaszok, higiénikus termékek,
Hatóanyagtartalmú védıkesztyő,
Főthetı kötözı anyagok üreges textilbıl hıterápiás kezelésre,
Főthetı/hőthetı betegalátétek, matracok üreges textilbıl,
Vibrációs harisnyák érszőkületi problémák kezelésére,

megelızésre,
Hıre aktiválódó, színváltó harisnyák, pólyák, érszőkületi problémák jelzésére,
Daganatos szövetekre bejuttatott textil-marker vagy szenzor a sebészeti beavatkozás megkönnyítésére,
Tartó és stabilizáló textil szerkezetek ortopédiai alkalmazásra, illetve az idısek ápolásában, gondozásában,
Barrier textíliák mőtéti ruházathoz, egészségügyi felhasználásra,
Textilbe integrált szenzor távdiagnosztikához,
Hímzéssel funkcionalizált kötözı anyagok, pólyák, Védıruházat Területek:
Fogyasztói piac
Katasztrófavédelem
Egyéni védıfelszerelések 42 Termékötletek:
Veszélyre figyelmeztetı, aktív ruházat (pl. szürkületnél, illetve sötétben közlekedı biciklisek, gyalogosok számára, vagy gyerekeknek, autóban ülıknek).
Ruhába integrálható jelzı-etikettek, személyi azonosításra, nyomonkövetésre, vagy újrafelhasználáshoz, hulladékkezeléshez.
Rovarcsípés ellen védı

hatóanyag-tartalmú ruházat, védıeszköz. A fejlesztésekhez indokolt lehet azon funkcionális termékekre is koncentrálni, amelyek az életminıség javítására, wellness, fitness céljára használhatóak. 43 Felhasznált irodalom Bajaj, P. (2000): Heat and flame protection, in „Handbook of Technical Textiles”, Woodhead Publishing Ltd, Cambridge, pp. 223-263 Bendkowska, W. (2006): Intelligent textiles with PCMs, in „Intelligent textiles and clothing”, Ed. Mattila, H R, Woodhead Publishing Ltd, Cambridge, pp 34-62 Oulton, D. P (1995): Fire-retardant textiles, in „Chemistry of the Textile Industry”,Ed: Carr, C. M, Blackie Academic&Professional, London, pp 102-124 Mäkinen, M. (2006): Introduction in phase change materials, in „Intelligent textiles and clothing”, Ed. Mattila, H R, Woodhead Publishing Ltd, Cambridge, pp 19-33 McCullough, E. A, Shim, H (2006): The use of Phase change materials in outdoor clothing, „Intelligent textiles and clothing”,

Ed. Mattila, H R, Woodhead Publishing Ltd, Cambridge, pp. 63-82 Rathinamoorthy, R., Senthilkumar, P: Synthesis of nanoparticles and their application in textiles (2009), Melliand International, (3)110-111 Renné, E. (2008): Effektive Hygieneausrüstung für Textilien, Melliand Textilberichte, (5) 152-153 Tessier, D.: Nanotechnologies: Small Wonders in Textiles (2005), Textile 122 (1), 8-13 www.nkthgovhu/nemzetkozi-tevekenyseg//nanotechnologia DivatMarketing: Fórum a textilipari trendekrıl, (TW) http://www.divatmarketingcom/en/archivum/40/429/forum-a-textiliparitrendekrolhtml Steve Leftly, CEO of the UK’s Fibretronics, Smart Fabrics conference in Rome DivatMarketing | 2009-06-21 08:10:27: Vertikális márkák értékesítése: a gyengék lemorzsolódnak, 18 – 19. oldal Kokasné Palicska L. (2005): AVANTEX 2005, az innovatív ruházatok vására, Magyar Textiltechnika, 2005/6, 162-163 Lázár K: Az intelligens ruházat. Textilfórum/Céliránytő, XIV(2004) 29524-25 o Kokasné

Palicska L.(2006): Újdonságok az egészségügyi textíliák területén, Magyar Textiltechnika, 2006/2, 43Kutasi Csaba: A „harmadik generációs mesterséges szálakról”, Magyar Textiltechnika, 2000/4 CIRFSP. Barry, F Whitaker: Man-made fibers: the next generation, International Textil Bulletin 2001. 03 Dr Kerry Kirwan :Virágmobil, avagy a mőanyagok jövıje, http://www.mindentudashu/magazin2/20051003viragmobilhtml Thomas Scheibel: Spider silks: recombinant synthesis, assembly, spinning, and engineering of synthetic proteins, Microbial Cell Factories 2004, 3-14, Máthé Csabáné, dr.: A funkcionális és mőszaki textíliák alapanyagai, Magyar Textiltechnika, 2005/5, 136-138 Dr. Vidák Judit: A természet találmányai – jegesmedve-technikák és egy nagyvárosi legenda, Iparjogvédelmi és Szerıi Jogi Szemle, 2. (112) évfolyam 2 szám, 2007 április www.coolmaxinvistacom Petra Knecht: Funktionstextilien, Deutsches Fachverlag, 2003 44 Függelék 1.

Védıeszközökre vonatkozó elıírások A védıeszközökre specifikus normák vonatkoznak, amelyek részletesen elıírják, hogy az egyes védıeszközöket hogyan kell minısíteni, és milyen teszteredmények szükségesek ahhoz, hogy a termék megfeleljen az Unió által elvárt követelményeknek. Ez azt a célt szolgálja, hogy az Unió különbözı országaiban elıállított hasonló termékeket azonos bevizsgálási módszereknek vessenek alá. A szabványosítást az Európai Szabványügyi Bizottság (European Commitee for Standardisation, CEN) végzi, az ún. EEC direktíva által meghatározott keretek és irányvonalak alapján. Mit tartalmaz ez a direktíva? Egyéni védıeszköz direktíva A 89/686/EEC direktíva - amelyet rendszerint csak a fenti néven emlegetünk-, tartalmazza az egyéni védıeszközök és így a védıruhák tervezésének, bevizsgálásának és minısítésének szabályait. Az elıírásoknak megfelelı termékeket CE-jelzéssel látják

el 1995 óta tilos azon termékek forgalmazása az Európai Unió államaiban, amelyek nem szimbólumot. A direktíva bevezetése óta megtörtént az Unión belüli viselik a jogharmonizáció, sıt, a szervezeten kívül is alkalmazza néhány állam ezt a követelményrendszert, köztük az EFTA-államok. A direktíva az egyéni védıeszközök teljes skáláját lefedi, kivételt képez ez alól motorbiciklisták védısisakja, valamint a rendırségi és katonai védıruházat. Három veszélyességi szintet határoz meg a felmerülı kockázat mértéke szerint. 1. szint: Alapszintő védıeszközök (Direktíva 83 pont) Idetartoznak a minimális kockázat ellen védelmet nyújtó eszközök, ahol a veszély idıben észlelhetı és elkerülhetı. A direktíva számos védıeszköz típust felsorol, köztük a kertészkesztyőket, a mosogatásnál használt gumikesztyőt, illetve olyan eszközöket, amelyek kisebb ütés, horzsolás ellen nyújtanak védelmet, és nem a

létfontosságú testrészeket érintik. Ezek esetében nem szükséges minısítı eljárás 2. szint: Középszintő védıeszközök Melyek nem tartoznak sem az alapszintő, sem a felsıszintő védıeszközök közé. Jellemzı példái a sorozatgyártásban készülı védıruhák, a legtöbb védıcipı, jó láthatósági termék, és a mechanikai védelmet nyújtó ruházat, kesztyő. 3. szint: Felsıszintő védıeszközök (Direktíva 84 (a) pont) Az olyan védıeszközök tartoznak ide, melyek halálos veszély, vagy az egészségre nézve súlyos és visszafordíthatatlan folyamatokkal szemben nyújtanak védelmet olyan helyzetekben, ahol a veszély, illetve az esetleges sérülés kihatásai nem mérhetık fel megfelelı idıben. Itt is részletes listát találunk, néhány példa: a légzésvédelmi készülékek, leesés elleni védıeszközök, extrém hımérsékleti körülmények közt, illetve kohókban viselt védıruhák. Európában azokat a védıeszközöket,

amelyek súlyos sérülések ellen nyújtanak védelmet, s így a közép- illetve felsıszintő védıeszközök közé sorolandók, CE-logóval szükséges ellátni. Ennek alapja viszont az, hogy a mintegy száz - az uniós tagállamok kormánya által kijelölt és elfogadott - minısítı intézet valamelyike bevizsgálja és minısítse az adott terméket, és elfogadja a vonatkozó dokumentációt a direktíva 10. cikkelye értelmében A védıruhát tehát - mint egyéni védıeszközt - típustanúsítvánnyal kell ellátni, tehát minısítetni kell. Magyarországon az egyéni védıeszközök, ezen belül a védıruhák, vizsgálatára és tanúsítására kijelölt és bejelentett (notifikált) szervezet az INNOVATEXT. A vizsgálat és tanúsítás menete a 2/2002 (II.7) rendelet 8-9 §-a szerint történik Magyarország a legtöbb európai normát már átvette, erre a késıbbiekben kitérünk. 45 2. Textíliák és ruházati termékek csoportosítása jellemzık,

funkciók szerinti vizsgálata és a különbözı A textil-ruházati alapanyagokat, az alsó és felsıruházati termékeket szabályozás szempontjából két nagy csoportra oszthatjuk: 1. Piaci szabályozású termékek, melyeknek vizsgálata nem kötelezı, ugyanakkor a vizsgálat növeli a bizalmat a termék iránt, megkülönböztet a piac többi termékétıl (ebbe a csoportba tartoznak a lakossági ruházat és az öltözék kiegészítık) A vizsgálatok lehetnek: - azonosító vizsgálatok - használati és tartóssági vizsgálatok - Biztonsági vizsgálatok Ebbe a csoportba sorolhatók az ÖKO-TEX Standard 100 szerint végzett vizsgálatok. 2. Jogi szabályozású termékek, melyeknek vizsgáltatása a forgalomba hozatal elıtt kötelezı. A terméket CE jelzéssel kell ellátni Ebbe a csoportba tartozik a védıruházat A CE (Conformité Européenne = európai megfelelıség) jelölés tulajdonképpen egy jelzés arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó

követelményeknek. Irányelv = direktíva: olyan közösségi jogszabály, amely valamennyi tagállam számára elıír bizonyos kötelezettséget, elérendı célokat, de a cél teljesítésének módját, az eljárások és eszközök megválasztását és saját jogrendszerbe illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak. Az új megközelítéső irányelvek a biztonság, egészségvédelem, környezetvédelem és fogyasztóvédelem területének lényeges követelményeit szabályozzák, a részleteket pedig a harmonizált szabványok tartalmazzák. Az irányelvek csak alapvetı biztonsági követelményeket határoznak meg, a mőszaki követelményeket a harmonizált szabványok (vagy harmonizációs dokumentumok) tartalmazzák. Harmonizált szabványok: a CEN (Comite Européen de Normalisation = Európai Szabványositási Bizottság) vagy a CENELEC (Comite Européen de Normalisation Électronique = Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) által jóváhagyott, az

Európai Közösség Hivatalos Lapjában kihirdetett európai szabványok. A szabványok lehetnek termékre, vagy vizsgálati módszerre vonatkozóak. Egyes vizsgálatokat csak kijelölt, bejelentett szervezetek végezhetnek. Egyéni védıeszközökre, védıruházatra vonatkozó irányelv 89/686/EGK Egyéni védıeszközökre, védıruházatra vonatkozó magyar 18/2008. (XII 3) SZMM r jogszabály Az irányelvek csak alapvetı biztonsági követelményeket határoznak meg, a mőszaki követelményeket a harmonizált szabványok (vagy harmonizációs dokumentumok) tartalmazzák. A textil-ruházati alapanyagokkal szemben támasztott követelményeket a vizsgálati szabványok feltüntetésével együtt (elsısorban az európai szabványokkal) az alábbi táblázatok tartalmazzák: 46 1. Piaci szabályozású termékek 1.1 Azonosítási tulajdonságok Vizsgálati jellemzık Nyersanyag összetétel Területi sőrőség Fonalsőrőség Vizsgálati módszer 97/37/EC, 96/47/EC ,

96/73/EC EN 12127, ISO 3801, EN 1049 1.2 Használati és tartóssági tulajdonságok 1.21 Szilárdság Szakító szilárdság Tépıerı Varratmenti fonalcsúszás EN ISO 13934, EN ISO 13937,; EN ISO 13936 1.22 Igénybevételekkel szembeni ellenállás: Kopásállóság EN ISO 12947, EN 530, Göbösödés, Pilling EN ISO 12945, Győrıdésfeloldódás EN 22313 Rugalmas tulajdonságok EN 14704 Színtartóság EN/ISO 105 sorozat Színtaróság fénnyel szemben (fokozat) EN ISO 105-B02; B04; B06 Színtartóság mosással szemben EN 20105-C01 (fokozat) Színtartóság vegytisztítással szemben EN ISO 105-D01 (fokozat) Színtartóság izzadsággal szemben EN ISO E04 Színtartóság dörzsöléssel szemben EN ISO 105-X12/D12 1.23 Fiziológiai tulajdonságok: Légáteresztés Melegtartás Páraáteresztés Vízlepergetés Vízhatlanság Olajlepergetés EN ISO 9237, MSZ 93-15 ASTM F2298-03 EN 24920 EN 20811 EN ISO 14419 1.24 Méret és formatartás Mosással szemben Vasalással szemben

EN ISO 5077, EN ISO 6330, ISO 9866 ISO 9866-2 1.25 Komfortérzet Helyes méretezés, méretfeltüntetés EN 13402-1,2,3 1.26 UV sugárzás elleni védelem A nap UV-sugárzásával szembeni védıtulajdonságok 1.3 Textil-ökológia vizsgálatok Mikrobiológia Különleges hatóanyagok vizsgálata Ezüsttartalom Permetrin tartalom EN 13758, UV Standard 801 Ph.EUR/USP EPA 6020:1996 GC- 4:2000 GC-ECD 47 1.31 ÖKO-TEX Standard 100 Oeko-Tex® Standard 100 szerinti ártalmas anyag vizsgálata a textíliák felhasználási területének függvénye. Minél intenzívebben érintkezik a textília a bırrel, annál magasabb humánökológiai követelményeknek kell megfelelnie. Ennek megfelelıen a textiltermékeket 4 termékosztályba soroljuk: I. Termékosztály: textíliák és textiljátékok bébik és kisgyermekek számára II. Termékosztály: textíliák, amelyek a rendeltetésszerő használatuk során nagy felületen, közvetlenül érintkeznek a bırrel III.

Termékosztály: Textíliák, amelyek rendeltetésszerő használatuk során nem, vagy csak kis felületen érintkeznek a bırrel IV. Dekorációs célra használt anyagok Vizsgálata nem kötelezı, az Oeko-Tex® védjegy egy hozzáadott értéket jelent a bırbarát ruházat és egyéb textiltermékek vizsgált biztonságának tekintetében Oeko-Tex® Standard 1000 A termékekre vonatkozó Öko-Tex® Standard 100 kiegészítéseként alakult ki az Öko-Tex Standard 1000, amely a textilgyártás teljes folyamatára szóló vizsgálati, auditálási és tanúsítási rendszer a környezetbarát üzemek minısítése céljából. Az Öko-Tex® Standard 1000 szerinti tanúsításhoz a vállalatoknak a környezetkímélı gyártási folyamatukra vonatkozó, meghatározott követelményeknek kell megfelelniük, és igazolniuk kell, hogy a teljes termelésük legalább 30%-a az Öko-Tex® Standard 100 szerint tanúsított. 48 2. Jogi szabályozású termékek 2.1 Védıruházat 2.11

Egyéni védıeszközök mechanikai hatások ellen Védıruházat kézi láncfőrészek használói részére EN 381 Mozgó gépalkatrészek környezetében használandó EN 510 védıruhák Védıkesztyők mechanikai veszélyek ellen EN 388 Átlyukasztási ellenállás EN 863 Átlyukasztással és dinamikus továbbszakítással EN ISO 13995 szembeni ellenállás Éles tárgyakkal való vágással szembeni ellenállás EN ISO 13997 Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védı kötények, EN ISO 13998 nadrágok és mellények Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védı kesztyők EN 1082 és karvédık Motorkerékpárosok védıruházata mechanikai EN 1621 ütközés ellen Védıkesztyők hivatásos motorkerékpárosoknak EN 13594 2.12 Hı, láng és olvadt fém elleni védelem Sugárzó hıforrásnak kitett anyagok és anyagösszeállítások értékelése Kontakthı átbocsátásának meghatározása a védıruházaton vagy annak anyagain Hegesztéshez és hasonló

mőveletekhez használatos védıruházat Láng általi hı elleni védelem Termikus kockázatok (hı és/vagy tőz) ellen védı kesztyők Védıruházat hı hatásának kitett ipari munkások részére Hı és láng elleni védelem. Korlátozott lángterjedéső anyagok és anyag-összeállítások Korlátozott lángterjedés vizsgálati módszere Védıruházat tőzoltók részére Védıkesztyők tőzoltók részére Hegesztık védıkesztyői Különleges tőzoltáshoz használt hıvisszaverı ruházat követelményei Anyagok viselkedése megolvadt fém kismértékő kifröccsenésekor Anyagok megolvadt fém kifröccsenésével szembeni ellenállásának értékelése EN ISO 6942 EN 702 EN ISO 11611 EN 367 EN ISO 14116 EN 407 EN ISO11612 EN 532 EN 533 EN ISO 15025 EN 469, EN 13911 ISO 15384, ISO 15538, ISO 15383 EN 659 EN 12477 EN 1486 EN 348 EN 373 49 2.13 Vegyszerek és mikroorganizmusok elleni védelem Folyadékok és gázok átbocsátásával szembeni EN ISO 6529, F739

ellenállás Folyadékbehatolással szembeni ellenállás EN ISO 6530 Folyadéksugár behatolásával szembeni ellenállás EN 463 Folyékony és gáznemő vegyszerek ellen védı EN 464 ruházat Folyékony aerosolokat és szilárd részecskéket EN 943 tartalmazó folyadék- és gáz halmazállapotú vegyszerek elleni védıruházat. Szilárd részecskék ellen az egész testet védı EN ISO 13982 védıruházat Védıruházat folyékony vegyszerek ellen. EN 13034, EN 14605 Permet behatolással szembeni ellenállás EN 468 Védıkesztyők folyékony vegyszerek ellen EN ISO 3071 Védıkesztyők vegyszerek és mikroorganizmusok EN 374 ellen Antibakteriális védıruha „Bioguard” MSZ EN 368 2.14 Hideg és idıjárás elleni védelem Hideg ellen védı ruhaegyüttesek Védelem esı ellen Védıkesztyők hideg ellen Hideg környezet ellen védı ruhadarabok EN EN EN EN 2.15 Jó láthatóságot biztosító védıruhák Szakmai használatú védıruhák Nem szakmai használatú

védıruhák EN 471 EN 1150, EN 13356 2.16 Elektrosztatikus feltöltıdés Elektrosztatikus tulajdonságok EN 1149 Védıruházat a villamos ív hatásai ellen. Feszültség alatti munkavégzéshez szigetelı anyagú kesztyők 2.17 Sugárzás/Radioaktív védelem Védıkesztyők ionizáló és radioaktív szennyezıdés ellen Szemcsés radioaktív szennyezıdés elleni védıruházat Gyógyászati védıruházat diagnosztikai röntgensugárzás ellen 342 343 511 14058 EN 61482 EN 60903 EN 421 EN 1073 EN 61331 50 2.18 Elektromágneses sugárzás elleni védelem Védelem az elektromágneses sugárzás ellen MIL-STD-285, IEEE-MIL-TD-299 2.19 Vegyi biztonság Veszélyes anyagok és készítmények korlátozása REACH - vegyi anyagok rendszerezése, regisztrációja, értékelése, biztonságos felhasználásukról szóló információk győjteménye 76/769/EK 1907/2006/EK A REACH rendelet célja az emberi egészség és környezet védelme egy rendszerezı, értékelı

adatbázis segítségével. A korábbi szabályozással ellentétben a REACH a vegyi anyag szállítói láncra vonatkozó egész életciklusát tekinti, ezért az ott felbukkanó szereplıket is sokkal jobban definiálja (gyártó, importır, továbbfelhasználó, forgalmazó). A felelısséget kiterjeszti a felhasználói lánc egészére, a gyártókon és az importırökön kívül bevonja a tovább-feldolgozókat is az információ átadási kötelezettségbe. A szabályozás kiterjed a különbözı árucikkekben (textilek, játékok, stb.) jelenlévı vegyi anyagokra is. Az árucikkekben lévı anyagokra vonatkozó információközlésre szóló kötelezettség a 0,1 m/m %-ot meghaladó SVHC (azaz a nagy aggodalomra okot adó anyag) esetén fel kell hívni a felhasználó, fogyasztó figyelmét a veszélyre és megfelelı információval kell ellátni a veszély kockázatának felmérése érdekében (címkézés, anyag megnevezése). Az árucikkben levı 0,1 m/m %-ot nem

meghaladó veszélyes anyag esetén nyilatkozattal kell igazolni a felhasznált mennyiséget. A rendelet meghatározza azokat a vegyületeket, melyek bırrel érintkezı textiltermékekben és kiegészítıkben nem használhatóak fel, illetve a bırrel érintkezı textiltermékekben és kiegészítıkben csak meghatározott határérték alatt fordulhatnak elı. Pl a rovarírtószer tartalom (mint Permetrin) is határértékhez kötött. 51