Történelem | Tanulmányok, esszék » Tibodi Ferenc - Háborúk, érdekek és eszmék

HÁBORÚK, ÉRDEKEK ÉS ESZMÉK TIBODI FERENC I. év, közigazgatás hallgató 1 Az elkövetkezõ oldalakban a 20. század két legnagyobb fegyveres konfliktusának okait, elõzményei és érdekei, eszméi próbálom feltárni és azokat a dolgokat, amelyek kihatnak a társadalom egészére a két világháború alatt, között és az utána következõ évtizedekben. A dolgozat segítségével megpróbálom szociológiai szempontból feltárni azokat az érdekeket melyek a háborúk kitörést, idéztek elõ. Annak érdekében, hogy megtudjuk, mit fednek magukban a “háború”, az “érdek” és az “eszme” fogalmak először is ezek bemutatásával kezdeném meg a szociológiai feltárásomat. Háború alatt nemzetkõzi viszályok erõszakos elintézési módját értjük. Államok vagy társadalmi csoportok között hadseregekkel vívott fegyveres harc a háború. Ellentétes érdekek között dúló küzdelemnek is nevezik. Erre azért van szükség, mert az

önálló, egymástól független államok fölött nincs oly közös fõhatalom, amely a sértett jogrendet helyre tudná állítani. A háború jogviszony a hadviselõ felek és a semleges hatalmak között ezeket a háború állapota mind külön jogokkal ruház felés külön kötelezettségekkel, terheli. A háború nem a jogtalanság állapotában, hanem jogállapot, mint amelyben, békében uralkodik. A háború felosztásai közül a legfontosabb a szárazföldi, légi és a tengeri háborúra való felosztás, azért mert a szárazföldi háború más szabályok alatt áll, mit a tengeri illetve a légi háború. A háború a hadüzenettel kezdődik s békekötéssel vagy az ellenségeskedések megszüntetésével vagy az ellenfél leigázásával végzõdik. A hadviselõ fél csak a másik hadviselõ fél hadseregével szemben használhatja az erõszakot, a békés állampolgárokal szemben fegyveres erõszakot alkalmazni nem szabad. A háború folyamán az ellenség

hatalmában került katonák a hadifoglyok Ha egy és ugyanazon állam polgárai támadnak egymásra, akkor polgárháború keletkezik. Népháború az olyan, amelyben nemcsak a katonai szolgálatra rendesen kiképzett egyének, hanem a nép szélesebb rétegei is részt vesznek. Hajdan az egyes uralkodók gyakran családi és magánérdekbõl is viseltek háborút; ezek kabinetháborúknak nevezték. A különféle indokok szerint megkülönböztettünk még támadó, vallási, keresztes, függetlenségi örökösödési háborúkat. A hadviselés módja szerint lehet támadó vagy védõ háború. Hadállásos háborúról akkor beszélünk, amikor az egyik fél erősen elsáncolt állásokban vívja meg a csatát. A gerillaharc akkor keletkezik, amikor kisebb erõk váratlanul törnek ellenfélre. A hely, vagyis a hadi szintér szerint, amelyben a háború lezajlik lehet szárazföldi, tengeri, légi, hegyi partment és várháború. Érdek valakinek a javát, hasznát szolgáló

szükséges fontos dolog. Kant szerint az érdek az erkölcstõl idegen. A szép érdek nélkül teszik, azóta, bár nem ellenvélemény nélkül, általánosan tekinthetõ az a felfogás, hogy bármilyen reális érdeknek belejátszása az erkölcsi ítélet tisztaságát veszélyzteti. Az erkölcs köre tiszta szemlélet világára szorítkozik Haszonlesés az érdek egyik negatív hatása, mely következtében valaki valamilyen könnyen megszerezhetõ nyereségre, számít. Eszme. A köznyelvben általában minden gondolat, ötlet, fõleg oly gondolat, mely elvbõl szólhat valamely cselekvésnek, intézmény, mû megvalósításának intézésére. Az eszme szellemi képe annak, ami megvalósítható, egyszersmind pedig intézõ gondolat is. Az eszme a múlékony, változékony, semmi érzéki világgal szemben az, ami állandó változatlan, az egyedüli valóság, az igazán létezõ minta. Elsõ világháború (1914-1918) 1. A szarajevói merénylet, az 1914 júliusi válság

1914 júniusában hadgyakorlatra készült az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege Bosznia-Hercegovinában, a szerb határon. A provokatív célzatú hadgyakorlat dátuma is kihívó volt: ez egybeesett ugyanis a szerbek 1389-es rigómezei csatavesztésnek évfordulójával, ami Szerbiában gyásznapként tartottak számon. Ferenc Ferdinánd, a Monarchia tronörökösse és 2 felesége június 28-án, a boszniai hadgyakorlat megtekintése után Szarajevóban érkezett. Már a pályaudvarról a városba vezetõ úton bomba robbant, de a fõherceg folytatja utját. Nem sokkal később, már benn a városban eldördültek a pisztolylövések, melyekõherceget a f és feleségét megölték. A helyszínen lefogott merénylõ GAVRILO PRINCIPI szerb nacionalista diák volt, akirõl késõbb kiderült, hogy a “Fekete kéz” nevû titkos társaság tagja. A szarajevói merénylet volt az a szikra, amely végül 1914-ben kirobbantotta a világháborút. Ez olyan incidens volt, amelyet

néhány politikai tiltakozással el lehetett volna simítani, de ellenben semmiképpen nem állt arányban a hamarosan leszabadult általános vérontás méreteivel. 2. Az elsõ világháború lezajlása Egy hónappal a szarajevói merénylet után Ausztria-Magyarország, 1914 VII 28-án hadat üzen Szerbiának. VIII 1-én Németország hadat üzen Oroszországnak, majd Franciaországnak Megkezdõdik az elsõ világháború. Szintén e hónap folyamán a német csapatok betörtek Belgiumban. Ezt követõen Anglia hadat üzen Németországnak Az USA semlegességi nyilatkozatot tesz. Elsõ német győzelem VIII 23 -31, Tannenberg-i győzelem Törökország hadba lép Németország mellett, 1915 V 23-án az Olaszország hadat üzen Ausztria-Magyarországnak. A sammei csata alkalmával az angolok elõször vetik be a tankot - 1916 X 15. Az Amerikai Egyesült Államok 1917 IV 6-án kapcsolódnak be a háborúba. 1917 VIII 14-én Kína hadat üzen Németországnak. 1918 VIII 8-án

antanttámadás a nyugati fronton, a német vonalak áttörése 1918 IX 26 általános antanttámadás a nyugati fronton és a háború befejezésének közeledése. 1918 XI 11 Campiéqne-ben aláírták a fegyverszünetet. Vége az elsõ világháborúnak 1919 I 18-án megnyitják a békekonferenciát. 1920-ban a magyar kormány, Trianonban aláírja a békeszerzõdést. 1923 VII 24-án Lausanne-ban aláírják az Antant hatalmak, és Törökország képviselõi a békeszerzõdést. 3. A háború okai Hatalmi politikai ellentétek az európai államrendszeren belül a nagyhatalmak fegyverkezési versenye, az osztrák-magyar monarchia soknemzetiségû állam nehézségei, az európai szövetségek védelmi jelegének megszűnése, Oroszország Balkán-politikája, az elhamarkodott mozgósítási és ultimátumok kiadása, a gyarmati háború csupán azok az okok melyek közvetlenül hozzájárultak a háború kitöréséhez. Kisebb jelentõségû a francia és német nacionalizmus

valamint a német-angol gazdasági verseny. Hatalmi politikai ellentétek - a 19. századvégi megfigyelõk egyetértettek abban, hogy a gazdasági és politikai változás üteme felgyorsult, s ez valószínűleg ingatagabbá teszi a nemzetközi rendet. A hatalmi egyensúlyban bekövetkezett módosulások, a politikai ellentétek mindig bizonytalanságot, s gyakran háborút okoznak. A 19 Század utolsó negyedében azonban a nagyhatalmi rendszert befolyásoló változások kiterjedtebbek és rendszerint gyakrabbak voltak, mint elõzõleg bármikor. A globális kereskedelmem és kommunikációs hálózat biztosította, hogy a tudomány és a technika új eredményei néhány év alatt eljuthassanak egyik kontinensrõl a másikra. Gilehrist és Thomas 1879-ben találta fel, hogy lehet olcsón, foszfortartamú ércet nyersacéllá alakítani, s 5 évvel később már 84 acélgyártó üzem volt Nyugat és Közép-Európában, az eljárás pedig eljutott az Atlanti óceánon túlra is.

Az eredmény több volt, mint az acéltermelés nemzeti elosztásában történõ eltolódás: jelentõs változásokat eredményezett a katonai potenciál terén is. A katonai potenciál nem egyenlõ a tényleges katonai hatalommal Politikai kultúrája vagy földrajzi biztonsága miatt egy gazdasági óriás katonailag törpe maradhatott, míg egy 3 komoly gazdasági forrásokkal nem rendelkezõ államból figyelemre méltó katonai hatalom válhatott. Az egyszerû egyenlet szerint a gazdasági erõ egyenlõ a katonai erõvel, ebben a korszakban nem volt általános érvszerû. Európa szerte a háborút megelõzõ két évtizedben a bizonytalanság, a háborúk, a szövetségek megkötése és felbontása valamint rosszul irányított belés külföldi politikák uralkodott a társadalom és a nemzetek felett. Minden ország érdekeinek megfelelően választotta meg a szövetségeseit és bontott fel megegyezéseket. A nagyhatalmak fegyverkezési versenye - 1899-ben

újjászervezték a német hadsereg, ugyanakkor új flottatörvényt fogadtak el. 1905 és 1914 között Angliában 30-35 százalékkal, Franciaországban 50 százalékkal, Oroszországban 80 százalékkal emelkedett a hadsereg és a flottára fordított kiadások. Németországban mintegy 350 százalékkal növekedett a hadifelszerelésekre fordított költségek. 1910-re Németország Európa legnagyobb ipari hatalma lett és a fegyverkezi versenyben, felülmúlja a vetélytársait. Oroszország Balkán-politikája - a balkán a 19. század végén és a 20 század elején lõporos hordó volt Európában. Oroszország minden lehetséges eszközt felhasznált, hogy a Balkánban megtartsa befolyását. A térség az elsõ világháború megkezdése elõtt több háború és összeütközés helyszíne volt, ami társadalmi és politikai bélyegét rányomta az itt élõ nemzetekre. Elhamarkodott mozgósítások és ultimátumok - a szarajevói merényletet az osztrák-magyar monarchia

néhány politikai tiltakozással elintézhette volna, ami fegyveres konfliktus kitörősét és az emberi életek kiontását elõzte volna meg. Gyarmati háború - a háború kitörése előtt Anglia 33 millió km2 nagyságú gyarmat birtokában volt és több mint 400 millió emberrel. Franciaország területeit 11,5 millió km2-el gyarapította és lakóságának számát, pedig 56 millióval Németország gyarmatai 2,9 millió km2 tehetők fel ebben az idõszakban, és több mint 12 millió lakossal gyarapította a birodalom lakóságát. A 19 század végét az imperialista hatalmak közötti heves rivalítás idõszakának is nevezhetõ. A területekért, erõforrásokért, a piacokért és aőkebefektetésért t folyó verseny a háború kitörésének egyik õ f okának is nevezhetõ. 4. A felelõség kérdése Bűntény esetében a rendõrség megvizsgálja a gyanúsítottak elõéletét. Azt kutatják, hogy volt-e korábba már összetűzesse a törvénnyel. Arról, aki

korábban lopott, rabolt, sikkasztott vagy gyilkolt, könnyen elképzelhetõ, hogy újabbűntényt b isõ követte el. A vádlottak rendszerint tagadják bűnösségüket, de a nyomozás elõéletük feltárásával megmé ri annak hitét. Ha felkutatjuk a világháborús bűntény tettesei, meg tudjuk vizsgálni a gyanúsítottak, a háborúzó hatalmak saját érdeket, indokait. A háborút kiváltó okok, közé tartozik a kölcsönös bizalmatlanság, a vezetõ politikusok korlátozott döntési szabadsága, a biztonság érdekében a szabályára engedett fegyverkezés továbbá a korlátozott európai háború elkerülhetetlenségének hite, valamint az, hogy egyik állam sem akart, nem volt hajlandó lemondani a saját céljairól. -a.Osztrák-Magyar Monarchia - kitart a nemzetek fölötti császári eszméje mellett; -b.Szerbia - a nemzetállam megvalósítására törekszik; -c.Oroszország - a balkán politikájuk újabb kudarcától tart, tovább a háborút látja a belsõ

forradalom alternatívájának; -d. Nagy-Britannia - ingadozik a semlegesség és az állásfoglalás között; -e.Franciaország - amelyet az Oroszországgal kötött szövetség szabadította ki politikai elszigeteltségébõl és ezt Németország ellen akart felhasználni. -f. Németország - Ausztria-Magyarországgal szövetségben áll, hogy így kerülje el a növekvõ politikai elszigeteltséget, és hogy a kívülről és belülr õl veszélyeztetett monarchiát 4 presztízsnövekedéshez segítse. A német vezérkar sürgeti a háború megindítását 1914-ben, hogy el ne szalasszák az alkalmat Franciaország gyors legyőzésére. -g.Franciaország és Németország - nem befolyásolja igazán szövetségei partnereik, Oroszország és a Monarchia politikáját. 5. Imperialista háború - imperialista béke Németország kapitulációjával, a győztesek számára megnyílt az út a béke feltételeinek kidolgozására a szerzõdések megszövegezéséhez és életbe

léptetésükhöz. Nem volt könnyű munka, több mint másfél évig tartott. 1919 január 18-án ült össze a győztesek táborához tartozó 27 állam népes küldöttsége Párizsban és a sorrendben utolsó, török békeszerzõdést 1920. augusztus 20.-án írták alá A szerzõdés tartalma - a Népszövetség megbízásából a német gyarmatok átadásra kerültek a fejlettebb nemzeteknek. Az új határok kijelölése Németország elveszíti Elzász-tartományát, Posent, Ny-Poroszországot, Hultschin környékét és a Menel-vidéket. Németország lemond külföldi jogairól és gyarmatairól. A leszerelést a szövetséges bizottságok ellenõrizték: a teljes hadanyag átadásra kerül. Az állandó hadsereg létszámát 100 000 fõben állapították meg, feloszlatták a Nagyvezérkart és a Rajnától keletre 50 km-es sávban, lebontják az erõdítményeket. A lefegyverzés és ennek felügyeletét szövetséges bizottságok végzik. A háborús jóvátételek

megállapítása a háborús bűnösség függvényében. A kötelezettségek mértékét a boulogne-i konferencián 269 milliárd aranymárkában állapították meg, melyet 42 év alatt kell kifizetni. 1919. október 10-én békeszerzõdés aláírása Ausztriával, amely kötelezte az osztrákokat, hogy vonuljanak ki Dél-Tirolból, a Bremer hágóig, továbbá lemondanak további más területekről. Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia önállóságának elismerése valamint 30. 000 fõnyi hivatásos hadsereg 1918 november 27-án Trianonban Magyarország aláírja a békeszerzõdést. 1920 augusztusában békeszerzõdés aláírása a török kormánnyal A több mint 52 hónapig tartó öldöklés során elpusztult 8 millió 538 ezer katona. Ennyi volt az elsõ világháború magyar, szerb, orosz, francia, angol, német, olasz, román, osztrák, szlovák s ki tudja még hány nemzet áldozatainak száma. A nyolc és fél millióhoz hozzá kell adni a

háború sebesültjeit, akik karjukat, lábukat veszítették el, akiket megvakított a gáz, akik megsüketültek a légnyomástól, akik idegsokk rángat egy életen keresztül. És nincsenek benne a hadifoglyok milliói, akik még jóval a fegyverszünet után is a táborokban kínlódtak. A polgári lakosság szenvedése sem nélkülözhetetlen: az asszonyok, a gyerekek, az öregek, akik az éhezéstõl legyengülve járványok áldozatai lettek. Az elsõ világháborúig ilyen katasztrófát nem élt az emberiség. Második világháború (1939-1945) 1. Az első lövések A vihart gyakran baljós, nyomasztó csönd előzi meg. A háborúkat azonban ritkán előzi meg csönd. A vihar gyakran váratlanul kerekedik, s kitörését nem lehet meggátolni. Váratlan háborút azonban még nem ismert a történelem Mert a háborút emberek csinálják: emberek határozzák el, emberek indítják meg. De ez az elhatározás nem hirtelen születik. Legfeljebb azt nem lehet tudni pontosan,

mikor fog eldördülni az első lövés. 5 1939-ben sem tudták pontosan. Abban az évben augusztus 31-e volt a béke utolsó napja. Augusztus 31-én Adolf Hitler, a német birodalom korlátlan hatalommal felruházott vezére aláírta a parancsot, amely arról szólt, hogy végre kell hajtani a Fehér-tervet. Egy SS-tiszt – Helmuth Naujocks – maga mellé vett öt embert, s gépkocsin a Gleiwitz-i, városi börtönhöz hajtott. Akkoriban e bányaváros a volt német-lengyel határmentén volt Ma Gliwice néven található a térképen, Dél-Lengyelországban, s ma már nem határváros, nem is mindig volt az. Ott rendelkezésére bocsátottak egy tucat elítélt rabot, s a kis csapat elvonult Mire leszállt az este, már valamennyien németen legyen katonai egyenruha feszült. Este nyolckor a legyen egyenruhában öltözött német csapat a városi rádió-adóállomás épületéhez indult. Megrohanták a német őrséget Rövid tűzharc következett, majd lengyel nyelvű

beszéd hangzott el a német rádióban. Arról szólt ez a beszéd, hogy eljött a lengyelek számára a fegyveres összecsapás órája, fogjanak össze. És öljenek meg minden németet, aki ellenáll Még néhány percig tartott lövöldözés, majd minden elcsöndesedett. Akkorra az SS-est és a rabokat vezető tiszt eltűnt, emberei közül pedig egyetlenegy sem maradt életben. Még aznap este világgá röppentette a német rádió a hírt, hogy lengyel katonaság fegyveres támadást intézett a gleiwitzi adóállomás ellen. S a világ csak hat esztendővel később tudta meg, hogy mi történt ott valójában Másnap hajnalban, szeptember 1.-én német páncélosok és bombázok indultak Lengyelország ellen és a Danzigi-öbölben horgonyzott német Schleswig-Holstein csathajó lőni, kezdte a lengyel Danzing városát. A Fehér-terv ugyanis, amelynek végrehajtására Adolf Hitler parancsot adott, Lengyelország megtámadásának és lerohanásának terve volt. A gliwitzi

német adóállomás elleni látszattámadás pedig: ürügy a terv végrehajtására. Azon a szeptemberi hajnalon megkezdődött a második világháború. Attól kezdve a gyárakban, a bányákban, a földeken, az irodákban már nem folyhatott úgy a munka, mint máskor, mert a háború beleszólt az emberek életében. Több katona kellett, s katonáknak az egészséges, fiatal férfiakat vitték el. A háború azonban sok évig tartott, egyre több és több katona kellett, s mentek az idősebbek is meg az egészen fiatal fiúk is. Több fegyver kellett, s a fegyver- meg hadianyaggyárakban több munkás, és mentek fegyvereket gyártani a lányok, az édesanyák, az öregek. Németország mellett más támadók is megjelentek, és a megtámadottak mellett is hadban léptek szövetségeseik. Pusztultak az értékek is: lakóházak, gyárak, nyersanyagok, a kultúra értékei, s az első lövéstől az utolsóig 50 millió embert kellett eltemetni. Pusztulás, szenvedés járt a

fegyverek nyomában, s hadszíntérré vált a szárazföld, a levegő, a tengerek felszíne és mélye, de még az emberek gondolkodása is. 2. A második világháború lezajlása 1939 VIII 31-én Hitler parancsot ad a Lengyelország elleni támadásra. Provokációs német támadás a gleiwitzi német rádió ellen. 1939 IX 1-én kezdetét veszi a második világháború. Két nap múlva Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak 1940 IV 9-én német támadás Dánia és Norvégia ellen. 1940 V 10-én német támadás Hollandia, Belgium, Luxemburg és Franciaország ellen. Megbukik Chamberlain angol miniszterelnök, utódja Winston Churchill. 1940 V 27-én megkezdődik a dunkerque-i csata 1940 IX 27-én Berlinben Németország, Olaszország és Japán kormányai megkötik a háromhatalmi egyezményt. 1941 IV 27-én Athén német kézre kerül 1941 VI 22-én Németország megtámadja a Szovjetuniót. 1941 IX 19-én német csapatok bevonulnak Kijevbe Két hónappal

később Japán támadást intéz a Pearl Habornál állomásozó amerikai haditengerészet ellen. December 7-én Japán hadat üzen az USA-nak. 1942 VII 10-én angol-amerikai partraszállás Szicíliában. Az év végén Olaszország fegyverszünetet két 1944 VI 6-án angol-amerikai partraszállás Franciaországban; megnyílik Európában a második front; általános felkelés 6 Franciaországban a németek ellen. Egy héttel később a németek Anglia ellen indítják az első szárnyas bombát, a V-1-et. 1944 szeptemberében az angol-amerikai csapatok átlépik Németország határát. 30 nap múlva a szovjet csapatok is átlépik Németország határát 1945 április utolsó napján Hitler öngyilkos lesz. Két nap múlva a berlini csata ér véget; a német csapatok Berlinben leteszik a fegyvert. 1945 V 8-án a német hadsereg feltétel nélkül megadják magukat. A következő nap világszerte ünnepelték a fasizmus bukását 1945 VIII 6-án amerikai bombázó

repülőgép atombombát dob Hirosimára. VIII 9-én atomtámadás Nagaszaki ellen Nem később, mint egy hónap, szeptember 2-án japán aláírja a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt; a második világháború véget ért. 3. A második világháború előszele Az 1931-1941 közötti események az 1919-ben kialakított biztonsági rendszer felbomlását jelezték. A Népszövetségen alapuló rendszernek az volt a célja, hogy megakadályozza, hogy két állam vitája általános háborúvá széledjen szét, mint ahogy történt 1914-ben. Sajnos a Népszövetség által meghatározott célok sajnos nem tudták elkerülni mindazt a szörnyűséget, amit a második világháború magával hozott. A háború okai közé sorolható: az európai szövetségek és egyezmények rossz felhasználása, az európai hadjáratok, a német és olasz terjeszkedés, a japán terjeszkedés, a német propaganda, a spanyol polgárháború és a náci külpolitika. Az európai

hadjáratok – Hitler 1939 szeptemberében lerohanta Lengyelországot. 1940-ben Dániát, Norvégiát, Belgiumot, Hollandiát és Franciaországot. Nagy-Britannia kimentve hadseregét Franciaországból, elutasította Hitler békeajánlatait és legyőzte légierejét. Mussolini Görögország elleni támadása, a brit közbelépés és Jugoszláviában a tengelyhatalmak elleni puccs Jugoszlávia, Görögország és Kréta német megszálláshoz vezetett. 1941 júniusában Hitler megtámadta a Szovjetuniót. A német-olasz terjeszkedés – Hitler mindenekelőtt áthágta a versaillies-i békeszerződés korlátait a Saar-vidék visszaszerzése népszavazással, a Rajna-vidék remilitarizálása és Ausztria annektálása. Azután mit, aki a német kisebbségek önrendelkezésének szószólója, Franciaország szövetségesei, Csehszlovákia és Lengyelország ellen lépett fel követeléssel. Csehszlovákia többnemzetiségű összetétele megkönnyítette felosztását a müncheni

egyezménnyel, brit és francia beleegyezéssel. A német követelésekkel szembeni lengyel ellenállás a tervezeteknél hamarább vezetett háborúhoz Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Hitler a Lengyelország és a balti államok megosztására a Szovjetunióval kötött egyezmény ellenére. Mussolini gyarmati ambíciói (Etiópia) a Hitlerrel való versengéssé változott (Albánia, Görögország). A japán terjeszkedés – az 1936 előtti japán terjeszkedés célja Mandzsúriában és Észak-Kínában Kína potenciáljának ellenőrzésére és a brit, amerikai és szovjet befolyás kiküszöbölésére volt. 1937-40 között Japán a győzelmet Kína külső segítsége elszigetelésével kívánat elérni. 1941-ben az amerikai gazdaság ellennyomás vezetett ahhoz az elhatározáshoz, hogy “Nagy Kelet-Ázsia” meghódításával védhető birodalmat hozzanak létre. A spanyol polgárháború – a pohárháborúban a hadsereg, a politikai jobboldal és a római

katolikus egyház csoportosult a népfrontkormány, a köztársaságiak és antiklerikálisok, az anarchisták, a szocialisták, a kommunisták, valamint a baszk és a katalán autonómia hívei ellen. A széles körű kritika hatására Nagy-Britannia és Franciaország nemzetközi beavatkozási egyezményt kezdeményezett a konfliktus kiterjeszkedésének megelőzésére. A náci külpolitika –Hitler már a húszas évek elején írt Mein Kampfban megfogalmazta a külpolitikai programját. A program főbb pontja: a versailles-i szerződés revíziója, az új élettér meghódításának első lépcsőfokaként, Ausztria bekebelezése, Csehszlovákia és Lengyelország csatlós állammá alakítása, Franciaország legyőzése Oroszország meghódítása előtt, végül a világuralom megszerzése, esetleg Nagy-Britanniának, mint Németország „csendestársának” közreműködésével; a brit birodalom ez esetben a németek nacionalista segítenének megvédeni. 7 Hitler

általános stratégiája a harmincas években arra irányult, hogy amit lehet, diplomáciai eszközökkel érjen el, mialatt nagy energiával követi az újra-felfegyverkezési politikáját. A húszas évek vége óta folyó fegyverkezésnek titokban kellett végbemennie, s különféle eszközökkel álcázták a hadsere erősítését. 1936-ban Hitler kijelentette, hogy Németország nagy éven belül hadra kész állapotban kell lenni, s ekkor indították meg Göring irányításával a négy éves tervet. A lépésszakítást, jelentett a gazdaság kezelésének addig viszonylag ortodox módjával, amely a Reichsbank volt elnöke, Hjalmar Schacht nevéhez fűződött; Schachr 1937 novemberében le is mondott gazdasági miniszter posztjáról, mert konfliktusok támadtak minisztériuma és a négyéves tervet irányító Göring-féle hivatal között. Az újrafegyverkezést egyre sürgették De nem hazai fogyasztók rovására; Hitler ugyanis állandóan figyelemmel kísérte a

közvéleményt általában, a maga népszerűségének alakulását pedig különösen. A külpolitikai változások is hozzájárulta ahhoz, hogy meglazultak a szálak, melyek Hitlert konzervatív nacionalista szövetségeseihez fűzték. 4. A náci antiszemitizmus - a zsidókérdés A náci faj politika alapja a Fajelmélet, az 1918-as veresége felelősségének áthárítása és az ellenségkép kialakítása, amelyről a totalitárius állam nem mondhat el (zsidó = a megtestesült gonosz). A hatalomátvételt kísérő vad akciókat az 1933 április elsejei bojkotnap követi Az akció elsősorban a zsidó boltosok, professzorok, tanárok egyetemisták, diákok, jógások és orvosok ellen irányult. Hitlernek a Mein Kampfban rögzített követeléseit az 1935 szeptemberi 15-ei nürnbergi törvények ponttól pontra megvalósítják: 1. Birodalom állampolgárai törvény: a lakósságnak az állam saját polgáraira és álam- vagy birodalmi polgárokra osztása révén a

zsidók elvesztik jogegyenlőségüket. 2 Törvény a német nép és a német becsület védelmére: a faji vegyes házasság és a zsidó és a német vagy azzal rokoni vérű saját állampolgárok közötti házasságon kívüli érintkezés tilalmas. A zsidóknak megtiltják a birodalmi lobogó kitűzést és a 45 év alatti nem zsidó női alkalmazott foglalkoztatását. A következő években lát napvilágot a birodalmi állampolgári törvény 13 kiegészítő rendelete: a zsidókat kizárják az állam közösségéből. A náci zsidópolitika a második világháború előtti években érte el a tetőfokát A zsidó vallási egyesületeknek bejegyzett egyesületeknek kellett lenniük. Az 5000 birodalmi márka fölötti vagyont be kell jelenten az új törvények értelmében. A zsidó ipari üzemeket megkülönböztető jelzéssel látják el, valamennyi zsidó orvos működési engedélyét bevonták. A zsidó neveket megmódosították, bevonják a zsidó jogászok

engedélyeit, továbbá az útlevelek bevonása is kieszközölték a németek és mintegy 17.000 Németországban élő zsidót kiutasítanak Németország szerteszervezett programokban lépnek fel a zsidók ellen: a zsinagógákat felgyújtották, a zsidó temetőket és épületeket lerombolták és megközelítőleg 26. 000 zsidó férfit letartoztattak. A Birodalom 1938 novemberében egymilliárd RM bírságot követel a zsidóktól, a csőcselék által okozott károk és biztosítási kártérítések megtérítését. A zsidókat kiiktatták a német gazdasági életből, megtiltják számikra a kultúrintézmények látogatását és nyilvános közlekedési eszközök igénybevételét és a felsőbb iskolákat is, bezárták előttük. A német zsidók helyzetének súlyosbodása miatt felerősödik a zsidó kivándorlás, amelyet több esetben meghiusította a befogadó országok segítőkészségének hiány, a vagyonelkobzások és a devizaátutálás lehetetlensége. A

háború kitörése után a megszállt területek rendőrsége Himmler és szervezeteinek kezében kerül. Lengyelországban a zsidók kiirtása három fázisban történt: a) Gettóirtás – a gettók és elhelyezés munkatáborokban, majd helyszíni kivégzések illetve elszállítás a megsemmisítő táborokban. b) Tömeges letartoztatás és agyonlövés c) Razziák, pogromok – a honi milícia segítségével. Olaszországban a kiirtás akciócsoportok végzik. 8 Legalább 5,29 millió európai zsidót gyilkoltak meg vagy gázasítanak el Auschwitz, Chelmon, Belzec, Sobibir és Treblinka gázkamráiban 1942 után. Németország legtöbb szövetséges vagy baráti állama antiszemita törvények révén támogatja a zsidók kiirtását. Az érvénytelen élet kiselejtezése érdekében 1933 júniusában törvénybe foglalják az örökölt betegségek továbbadásának megakadályozását – sterilizálás bizonyos betegségek esetében. A háború alatt kerül sor az

eutanáziaprogramnak, mint a törvény végső következményének végrehajtására, amely szerint a gyógyíthatatlan betege számára biztosítható a halál kegyelme. A zsarnoki bűntény alkalmazhatósága kiterjedt a munkaképtelenség és a faj esetére is. 1941 augusztusáig 70000 embert gyilkoltak meg 5. Milyen legyen a világ a győzelem után Az afrikai fronton a németek vereségek sorozatát szenvedték el, a Távol-Keleten, a Csendesóceánon a japánok súlyos vereségeket szenvedetek, de ennek ellenére Európában és Ázsiában a fasizmus még mindig nagyhatalmat jelent. Nemcsak a háborúk igényelnek nagy tervezgetést, a békére is készülni kell. A három legnagyobb hadviselő ország – Anglia, Szovjetunió, USA – háborús céljaik szerint háromféleképpen készültek fel a békére. És miután a háborús célok nem voltak egyformák teljesen, nem voltak azonosak a békéről alkotott elképzelés sem. Anglia azért harcolt, mert kötelezettséget

vállalt Lengyelországgal szemben, és e kötelezettségek elől nem térhetett ki. Ha már hadba lépett, természetesen a fasizmus megsemmisítése lett a célja, de úgy, hogy megmaradjon a hagyományos európai egyensúly. Anglia le akarta verni Hitler Németországát, mert az ő életére is tört; de nem akarta, hogy a Hitler elleni harcban bármelyik ország megerősödjön, nagyobb befolyásra tegyen szert, mint az kívánatos volna. Amikor a fasizmus rémtettei ellen egyre nagyobb erővel lángolt fel az ellenállás, amikor az ellenállásban egyre nagyobb szerephez és egyre nagyobb megbecsüléshez jutottak a kommunisták, amikor nyilvánossá vált, hogy Szovjetunió nem omlik össze a német hadsereg csapásai alatt, Anglia már tudta, hogy a világ a háború után megváltozik, a szocializmus erői növekedni fognak. Amerika azért harcolt, mert a fasizmus világuralomra tört, és megtámadta Amerikát. Erre a világuralomra azonban Amerikának volt szüksége, mert

a világ legnagyobb tőkés hatalma volt, melynek bankjai, gyárai, olajbányái, kereskedelmi szervezete az egész világot behálózták. A fasizmus ezt a szerepet fenyegette. Amerika józan vezetői, akiket Roosevelt elnök képviselt, jól tudták hogy mekkora erőt jelent a náci rendszer. A józan Amerika mellett volt azonban egy másik Amerika is, amelyik azt mondta, hogy Németország a Kommunizmus elleni harc védőbástyája, s ha veszélyezteti is Amerika érdekeit, annyira nem szabad meggyengülnie, hogy az oroszok legyőzzék S amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nem omlik össze a német hadserek csapási alatt, Amerika is tudta, hogy a világ a háború után megváltozik, a szocializmus erői növekedni fognak. A Szovjetunió azért harcolt, mert a fasizmus megtámadta. A szovjet állam vezetői tudták, hogy amíg a fasizmus uralmon van, addig a szovjet állam léte nem lehet biztonságban. Meg kellett tehát semmisíteni a fasizmust, és olyan világot

teremteni utána, amelyben nem támad fel többé soha. S amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nem omlik össze a német hadsereg csapásai alatt, a szovjet állam vezetői tudták már, hogy a világ a háború után megváltozik, a szocializmus erői növekedni fognak. 1943. november 28 és december 1 között zajlott le Teheránban az első olyan találkozás, amelyen a három legnagyobb hadviselő ország kormányfői találkoztak és arról tárgyaltak, hogy milyen legyen a világ a győzelem után. Ebben a kérdésben mégsem született megegyezés, annyira eltérőek voltak az elképzelések. Angol meg amerikai javaslat szerint Németországot fel 9 kellett osztani több részre, Ausztriából, Bajorországból, Magyarországból egységes államot kell szervezni. A Szovjetunió ezzel nem értett egyet De abban egyetértettek, hogy biztosítani kell: az új Németország ne legyen képes ismét háborút kirobbantani, a fasizmusnak még a csirát is ki kell

irtani. 6. A második világháború után A történelem legnagyobb szárazföldi, légi és tengeri háborúja a legnagyobb áldozatot is követelt: 55 millió halott, 35 millió sebesült, 3 millió eltűnt. Soha még háború ilyen sok áldozatot nem szedett a polgári lakosságból: a légitámadások, a partizánharcok, a tömeges megsemmisítések, munka- és megsemmisítő táborok, bosszúállások, menekülések, deportálások és kitelepítések következtében 20-30 millió polgári személy pusztult el, közöttük 7 millió orosz, 5,4 millió kínai, 4,2 millió lengyel, 3,8 millió német. A Szovjetunió 13,6; Kína 6,4; Németország 4; Japán 1,2 millió katonát veszített. Kevesebb vesztesség érte az USA-t és NagyBritanniát, 259 illetve 326 ezren estek el A háborús költségek mintegy 1500 milliárd USA-dollárra rúgnak, melyek 21%-a USA-ra, 20%-a Nagy-Britanniára, 18%-a Németországra, 13%-a Szovjetunióra jutott. A gazdaság terén az általános

technikai-ipari fejlődés viszonylag kiegyenlíti a háborús károkat. A világ termelése és kereskedelmi forgalma már 1948-ra eléri a háború előtti állapotokat és a koreai válság után növekedni, kezd. Európa elveszti vezető szerepét, lerombolt lakó- és ipari negyedekben megbénítják az újjáépítést. Nyugat-Európa a helyreállítási költségeket amerikai töke segítségével fedezi, a gazdasági liberalizáció és integráció eredmény képen 1950-ben újra megerősödik. A keleti tömb országaiban az ipar újjáépítést szigorú tervek írják elő: a nehézipart előnybe részesítik a mezőgazdaság és az általános életszínvonal rovására. A politika terén a világ békéjének biztosítására létrehozták az ENSZ-t, de a legyőzöttek feltétel nélküli kapituláció alapvetően megváltoztatta a világpolitikai helyzetet. A brit-amerikai megszállási övezet határáig szovjet csatlós rendszer jött létre; Lengyelország határait

nyugatabbra tolják, a német kérdés megoldatlan maradt. A 20. század két legnagyobb fegyveres konfliktusa világszere nemzetiek, országok, kultúrák lerombolását jelentette. A két világháború életveszteségei negatív mutatókét jelzik, hogy miként tud rossz irányban hatni egy törekvő, hatalomra vágyó ország és személyes érdekeket hajszoló emberek célkitűzései és a kitűzött eszme eléréséhez felhasznált módszerek. Az első világháború kitörésének okai között találunk olyanokat, melyek erkölcsi lapon több évtizedre országokat tiport a földben. A nagyhatalmak fegyverkezési versenye új erőforrások, felkutatását jelentette, ami vidékek, országok elfoglalásával, leigázásával fejeződött be. A hatalmi vágy, a népek fölötti uralkodásnak lehetősége összezúzta az emberi méltóságot és értékeket. A második világháború legszörnyűbb német cselekedete a zsidók kiirtása volt, amely mély sebeket hagyott egy nemzet

múltjában, jelenjében és jövőjében egyaránt. A zsidók gyilkolás faji megkülönböztetésre szorítkozott ki, ami egy kultúra lerombolását is jelentette. A cél elérése bármely eszköz használatával, még a győztes hatalmakat sem mentesíti az atombomba használásával vetettek véget egy több éven keresztül tartó háborúnak és szenvedésnek. A cél nem mentesíti az eszközt: az atombomba használata, lehet hogy a legyőzött japán nép számára több szenvedést és kárt okozott, mit ők az általuk meghódított területeken és leigázott nemzeteknek. A történelem során számtalan háború dúlta fel a Föld békéjét, de sajnos egy sem fejeződhetett be szenvedés nélkül. Az emberiség az évszázadok alatt annyit szenvedésnek volt kitéve a háborúk miatt, hogy ezek miatt egy személy, egy nemzetet, egy országot sem lehetne úgy megbüntetni ahhoz, hogy elégtétel legyen a szenvedők számára. Egy fegyveres konfliktus befejezése több

következménnyel jár: úgy társadalmi, gazdasági, politikai, erkölcsi 10 következmények. Nők, férfiak, gyereke, öregek nyomorúsága, a rettegésben eltöltött évek és az okozott fájdalmak kiszámíthatatlanok és ki nem fizethetők sem pénzzel, sem különböző javakkal. A jelenben minden olyan akció mely az emberi méltóság ellen irányulnak gyors és tényre törő megtorlással, fejeződik be, a világ olyan országai részéről melyek nem nézhetik le mikét lehet pillanatok alatt az egyetemes emberi jogokat a sárba tiporni vagy egy államot, nemzetet miként lehet másodpercek alatt megfosztani a szuveranításától. „Se gyáva töprengés, ide-oda lengés, se asszony jajszó, panaszosan hangzó, nyomorból, rabságból nem szabadít! Helytállni minden erőszak ellen, Meg nem hajolni, erőt mutatni, Ez hozza segélyül az égi hadat!” Goethe „Ó, béke! béke! legyen béke már! Legyen vége már! Aki halott, megbocsát, ragyog az ég sátra.

Testvérek, ha túl leszünk, sose nézünk hátra! Ki a bűnös, ne kérdjük, ültessünk virágot, szeressük és megértsük az egész világot Babits Mihály 11 Bibliográfia: - Gondos Ernő - Az első világháború Móra Ferenc Könyvkiadó – Budapest 1982 - D. Major Klára – Lángoló világ – A második világháború története Móra Ferenc Könyvkiadó – Budapest 1972 - Mary Fulbrook – Németország története Maecenas történelmi könyvek – Budapest 1997 - Paul Kennedy – A nagyhatalmak tündöklése és bukása Akadémia kiadó – Budapest 1992 - Hermann Kinder, Werner Higemann – SH atlasz-világtörténelem Springer-Hungarica – Budapest 1995 - Geoffrey Barraclough, Norman Ston – The Times Atlasz Világtörténelem Akadémia Kiadó – Budapest 1992 12