Nyelvtanulás | Magyar » Tóth Péter - Fordításelmélet I

Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. –1– Készítette: Tóth Péter – IV.PTM FORDÍTÁSELMÉLET THEORY OF TRANSLATION, TRANSLATION THEORY, TRANSLATION STUDIES Az előadássorozatban általános, tipikus fordítási problémákat tárunk fel főként irodalmi példákon keresztül. FORDÍTÁSELMÉLETI ALAPFOGALMAK, DEFINÍCIÓK Általános fordításelmélet – General Translation Theory a fordításra általánosan jellemző törvényszerűségeket vizsgál nyelvpártól (magyar–angol, magyar–német, angol–német stb.), műfajtól függetlenül Speciális, konkrét, részleges fordításelmélet – Partial Translation Theory konkrét nyelvpárok, műfajok fordítási törvényszerűségeit vizsgálja. Alkalmazott fordításelmélet – Applied Translation Theory a konkrét fordításelmélet eredményét alkalmazza az oktatásban pl. fordítók, tolmácsok képzésére Forrásnyelv (a továbbiakban röviden FNy) – Source Language az a nyelv, amelyről

fordítunk. (Ez nem feltétlenül az a nyelv, amin a mű eredetileg keletkezett) Célnyelv (a továbbiakban röviden CNy) az a nyelv, amelyre fordítunk. – Target Language Forrásnyelvi szöveg az a szöveg, amit fordítunk – Source Text Célnyelvi szöveg a fordítási tevékenység végeredménye – Target Text Fordítás – Translation a) folyamat – process az írott FNy-i szöveg megértése, FNy-i szövegről CNy-i szövegre való áttérés, végül az írott szöveg megalkotásának folyamata b) eredmény – product a fordítási folyamat eredményeképp létrejött CNy-i szöveg Fordító, tolmács – Translator, Interpreter olyan személy, aki az aktuális fordítási, tolmácsolási szituációban létrehozza a megértést az egymás nyelvét nem értő, nem ismerő FNy-i feladó, a szöveg alkotója és CNy-i vevő, a lefordított cikk olvasója között Ekvivalencia – Equivalence a FNy-i és CNy-i szöveg egyenértékűsége, egymásnak való megfelelése

Adaptáció – Adaptation a) speciális célközönség (pl. gyerekek) számára készített fordítás jelentős változtatásokkal pl. Guliver utazásai b) azok az átváltási műveletek, amelyekre a FNy-i és a CNy-i kontextus különbsége (pl. a kultúrális szókincs különbsége) miatt van szükség; például: ”A gyerekek az óvodában kávét ittak.” – „. hot chocolate” Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. –2– Készítette: Tóth Péter – IV.PTM Interlingvális fordítás – Interlingual Translation nyelvek közötti fordítás; például: angolról magyarra, magyarról angolra. Intralingvális fordítás – Intralingual Translation nyelven belüli fordítás. Egy jó fordító értelmezi is a FNy-i szöveget, átgondolja; például: ”Fején találta a szöget.” Invariáns – Invariant az, ami a fordítás során változatlan marad; azok a dolgok, amelyeket a fordítás során meg kell őrizni; például: számok, adott szakma szókincse

stb. Átváltási művelet – Translational Operation minden olyan művelet, amelyet a fordító annak érdekében végez el, hogy a FNy-i szövegből CNy-i szöveg legyen; ez érintheti a lexikát (megváltoztathatja a szavak alakját, formáját: pl. többes számból egyes szám lesz), a grammatikát (pl. passzív szerkezet átalakítása) Konkretizálás – Concretisation olyan átváltási művelet, amelynek során a tágabb jelentésű szót szűkebb jelentésűvel váltjuk fel: ”Szájon csókolta.” – ”He kissed her on the lips.” (ajkak) ”Megmosta a lábát.” – „He washed his feet.” (lábfej) ”Piros lett az arca.” – „His cheeks turned red.” (orca) Generalizálás – Generalisation olyan átváltási művelet, amelynek során a szűkebb jelentésű szót tágabb jelentésűvel váltjuk fel; a konkretizálás ellentéte Aktuális tagolás (téma-réma) – Topic-Comment téma: a szövegben már ismert információ; réma: új információ a

szövegben, reagálás, hozzászólás a témához Explicitáció – Explicitation olyan fordítástechnikai művelet, amelynek során bizonyos burkolt jelentések egyértelműbbé válnak a fordításban; vannak szituációk, amikor a megértett FNy-i szöveget jobban meg kell, hogy magyarázzuk (lábjegyzetben, zárójelben stb.) a CNy-i szövegben, ennek következtében a CNy-i szöveg általában hosszabb, mint a FNy-i szöveg. Például: „zsákbanfutás” Kohézió – Cohesion az összefüggő szöveg szerveződésének formai elemei, lexikai, grammatikai viszonyok hálója; például: névmási utalások Koherencia – Coherence az összefüggő szöveg szerveződésének tartalmi elemei, elsősorban fogalmi viszonyok hálója; például: szakmai szöveg témája Kompetencia – Competence a) az összes lehetséges fordítói megoldás b) fordítói kompetencia: – nyelvi kompetencia: nyelvi jártasság, a FNy-ben és a CNy-ben is járatosnak kell lenni – szaktárgyi

kompetencia – kultúrális kompetencia; pl.: mértékegységek – fordítástechnikai kompetencia – kommunikatív kompetencia Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. –3– Készítette: Tóth Péter – IV.PTM Norma – Norm a fordítók által bizonyos korban, bizonyos szociokulturális környezetben rendszeresen kiválasztott, tipikus fordítói megoldások. Adott korban egy szöveget másképp fordítanak pl a technikai feltételek különbsége miatt. Performancia – Performence a fordító által aktuálisan kiválasztott megoldás Kontrasztív nyelvészet – Constrastive Linguistics nem rokonnyelvek jelenlegi, mai állapotának összevetése Összehasonlító nyelvészet rokonnyelvek történeti összevetése – Comperative Linguistics Reáliák – Realia a FNy-i kultúrára jellemző jeltárgyak (pl. étel, ital, népviselet, népszokás stb) összessége; például: lecsó, szalonna, somlói galuska (pongecake Somló style), gimnasztyorka (bő, buggyos

ing), pálinka stb. Redundancia – Redundancy többletinformáció, melyre akkor van szükség, ha a kommunikáció útjában akadályok állnak; ettől a fordítás explicitebbé, kifejtettebbé válik Visszafordítás – Back Translation CNy-i szöveg lefordítása FNy-i szövegre, fordítás fordítása; például: fordítási irodák alkalmazzák fordításhelyesség ellenőrzésére, de használható nyelvészeti kutatási célokra is. Helyzetmondat – Situational Sentence bizonyos szituációban gyakran, nagy rendszerességgel előforduló kifejezések összessége; szituációhoz kötött mondatok ”frissen mázolva” – „wet paint” ”tessék” – „Pardon”,„Here you are”,„How can I help you?” A kurzus főleg a fordítási technikákról fog szólni. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. –4– Készítette: Tóth Péter – IV.PTM A FORDÍTÁSELMÉLET KELETKEZÉSE A fordításelmélet a XX. század második felétől van jelen A fordítás

egy alkotó tevékenység, amelynek során számos választási lehetőség közül egy mellett döntünk. Ezen szubjektív döntések objektív alapjait kutatja a fordítástudomány (Science of Translation). Két nyelvet nem tudunk egyformán jól használni. A fordításelmélet tárgya a szöveg, amely több értelmezést tesz lehetővé. Arany szerint követendő a csonkítás nélküli fordítás. Régen a papok, szerzetesek, írástudók kedvtelésből gyakorolták e nemes mesterséget. Majd a XX század második felében kezdődött meg a fordítók tömeges képzése. Ekkor megjelentek a fordítást nem művelő, csak kutató emberek, illetve nőtt a szakfordítók aránya. Korábban a műfordítók voltak többségében, ma már a szakfordítás a jellemzőbb. A fordításnak nyelvpártól, szövegtől, kortól független törvényszerűségei vannak. A fordítási tudomány nem az irodalomhoz kötődik, hanem inkább a nyelvészethez. A kétféle megközelítés a

következő jellemzőkkel rendelkezik: nyelvészeti irodalmi  szépirodalmi, művészi szövegek  főleg tudományos, műszaki szövegek  főleg kiemelkedő fordítókat vizsgál  fordítók, tolmácsok tömegét vizsgálja  a hangsúly az egyéni megoldásokon van  a hangsúly a tömeges megoldásokon van  a fordítás végeredménye (product) a fontos  a fordítás folyamata (process) a fontos  normatív (előírja, milyen a jó fordítás)  leíró (mit tesz a fordító fordításkor)  értékel, minősít  kerüli az értékelést, minősítést Ekkor indul meg a kontrasztív nyelvészet és a tömeges nyelvoktatás is. A kontrasztív nyelvészet és a fordításelmélet jellemzői: kontrasztív nyelvészet fordításelmélet  nemrokon nyelveket vizsgál, két nyelv rendszerét veti össze  szövegeket vet össze  a két nyelv teljes rendszerét vizsgálja  a fordító gyakorlati problémáit vizsgálja  azonos

szinten lévő elemeket tárgyal (pl. főnevek)  nem feltétlenül azonos szinten lévő elemeket tárgyal  lehet kétirányú (pl. angol  magyar)  inkább egyirányú  idegennyelvet oktató tanároknak nyújt segítséget  fordítók, tolmácsok számára nyújt segítséget Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. –5– Készítette: Tóth Péter – IV.PTM FORDÍTÁS ÉS PSZICHOLINGVISZTIKA A pszicholingvisztika a kontrasztív nyelvészet tudománya, amely a beszédtevékenység közben végbemenő folyamatokat vizsgálja. egynyelvű beszélő esetén fordító, tolmács esetén  a percepció (észlelés) és a produkció (szövegalkotás) egy nyelven zajlik  a percepció (észlelés) és a produkció (szövegalkotás) két nyelven zajlik  a percepció és produkció egymás után következik  a percepció és produkció időben egymásra csúszhat és el is tolódhat  a beszélő saját kommunikációs igényét elégíti ki

 a beszélő nem saját kommunikációs igényét elégíti ki, közvetett motiváció van A tolmács  sokszor mond olyat, amit nem írna le (kihagy, betold, nyers fordítást végez, bizonyos szövegrészek homályban maradnak)  hallgatása aktív, a következő lépésekből áll: 1. meghallgatja, amit kell 2. grammatikailag elfogadja, amit hallott 3. szemantikailag értelmezi 4. megérti  analizál és szintetizál egyszerre (hallgatás során beszélnek is)  a produkció megelőzi a percepciót, hamarabb mondja ki, mint felfogná; minél automatikusabb a produkció, annál jobb a percepció  igyekszenek az információs csomópontokra összpontosítani  befolyásoló tényező a szónok ismerete; van elképzelésünk, hogy mit akar, mit fog mondani Megvizsgálták az iskolás korosztályt is, magnóra rögzítették, hogy hogyan gondolkodnak a gyerekek fordítás közben, milyen döntéseket hoznak, mi jár a fejükben. Fordításelmélet ’A’ –

2005/06-1. –6– Készítette: Tóth Péter – IV.PTM FORDÍTÁSELMÉLET ÉS SZOCIOLINGVISZTIKA A szociolingvisztika a fordítási szituációk történelmi, kulturális és társadalmi hátterét vizsgálja. A pragmatikai adaptáció azt jelenti, hogy a fordított művet a CNy-i olvasóközönség igényeihez igazítjuk. Például Voltaire Arisztophanész drámájában a dór dialektust skót nyelvjárásra ültette át; Makai Imre Soholov Csendes Donjában a lovas kozák nép nyelvét hajdúsági tájszólásban adta vissza. Felmerül tehát a nyelvek horizontális és vertikális tagolódása (Horizontális tagolódás: nyelvjárások, vertikális tagolódás: rétegnyelvek; különböző tudományos szinű, életkorú emberek) Fordíthatóság, fordíthatatlanság – a nyelv és a valóság viszonya Előfordulhat, hogy az egyik szónak nincs párja, lexikai megfelelője a másik nyelvben. Ez attól is függ, a népek mennyire vannak egymással kapcsolatban, mennyire

távoliak. Az egyes nyelvcsaládok, népcsoportok ugyanis más-más szavakat, fogalmakat tartanak fontosnak. Például az eszkimóknak sok szavuk van az egyes hófajtákra, az argentínoknak a lószínre, az oroszoknak a különböző halakra, az olaszoknak a tésztákra, az angoloknak a teára, az időjárásra, a hajózásra stb. Ez a kapcsolat lehet egy- vagy kétirányú. Tehát a fordító két nyelv, két kultúra, két társadalom között közvetít. A fordításelmélet interdiszciplináris tudomány. Fordításelmélet A fordításelmélet az alkalmazott nyelvészet egyik ága, amely a fordítás folyamatát, végeredményét és funkcióját vizsgálja, a fordítói szituációban résztvevő összes nyelvi és nyelven kívüli tényező figyelembevételével. Nyelvi tényezők:  forrásnyelv, célnyelv  forrásnyelvi szöveg, célnyelvi szöveg Nyelven kívüli tényezők:  forrásnyelvi adó (aki leírja vagy elmondja), célnyelvi vevő (aki olvassa vagy

hallgatja),  forrásnyelvi kontextus, célnyelvi kontextus A fordítás fajtái:  írott szöveg írásbeli fordítása  írott szöveg szóbeli fordítása  hangzó szöveg szóbeli fordítása a) egyidejű: szinkrontolámácsolás b) szakaszos: konszekutív tolmácsolás  hangzó szöveg írásbeli fordítása Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. –7– Készítette: Tóth Péter – IV.PTM A FORDÍTÁS FOLYAMATÁNAK NYELVÉSZETI MODELLJEI „A fordítás folyamán mi zajlik le a fordító fejében?” A fordítás során a bemenetként szolgáló FNy-i szövegből kimenetként CNy-i szöveg jön létre. A szövegfordítás modellje a szövegértés és szövegalkotás modellje is lehetne. A fordítás két fázisból áll: 1. analízis: a FNy-i szöveg elemzése 2. szintézis: a CNy-i szöveg felépítése (Egyesek feltételeznek egy köztes szakaszt egy köztes nyelvvel.) Modellek:  denotatív modell: a FNy-től a CNy-ig a valóságon át vezet az

út, a fordító használja a világról szerzett tudását, értelmez, interpretál.  transzformációs modell: közvetlen út vezet a FNy-től a CNy-ig. Komisszarov szerint két további modell van a denotatív és a transzformációs modellen túl (1972):  szemantikai modell  ekvivalencia szintek szerinti modell Erdei Gyula szerint négy modell van (1979):     szintaktikai modell szemantikai modell szituatív modell ekvivalencia szintek szerinti modell Lvovszkaja 1985-ös felosztása: 1. csoport: nyelvészeti modellek  traszformációs modell  szemantikai modell  törvényszerű megfelelések modellje  szituatív modell 2. csoport: kommunikációs modellek  dinamikus ekvivalencia modell  ekvivalencia szintek szerinti modell Denotatív modell Csak a nyelvi jelek különbözőek, a jeltárgyak azonosak. Az analízis szakaszában a fordító a FNy-i jeleket visszavezeti a jeltárgyak világába, majd szintézis során ezeket a jeltárgyakat

írja le a CNy eszközeivel. Ennek a modellnek az az előnye, hogy helyesen tükrözi a fordítás folyamatát, azonban a fordítónak ismernie kell a jeltárgyakat. Tipikus esete a reáliák fordítása Ezt a modellt, akkor alkalmazzuk, ha a jeltárgy leírására egyetlen lehetőség van, például: „Keep off the grass.” – „Fűre lépni tilos!” Hátránya, hogy nem alkalmazható, ha egy tárgy, jelenség leírására a CNy-ben több lehetőség is létezik. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. –8– Készítette: Tóth Péter – IV.PTM Transzformációs modell A fordító a FNy-i jeleket nem a valósággal, hanem CNy-i elemekkel azonosítja. Ebben az esetben a fordítás egyszerű behelyettesítést jelent. Ez csak akkor működne, ha a FNy és a CNy rendszere azonos lenne, ez azonban lehetetlen. A fordítást a következő folyamatként fogjuk fel: 1. FNyi-i intralingvális transzformáció: a FNy felszíni szerkezeteinek visszavezetése a FNy mély

szerkezeteire 2. interlingvális transzformáció: a FNy mély szerkezeteinek helyettesítése a CNy megfelelő mély szerkezeteivel 3. CNy-i intralingvális transzformáció: a CNy mély szerkezeteinek helyettesítése a CNy felszíni szerkezeteivel E modell képviselője, Nida négy kategóriát különített el, a modellt négy osztályra bontotta:  objektumok (pl. ember, kutya)  események (pl. tesz, csinál)  elvonatkoztatások (pl. nagy, gyorsan)  viszonyjelölők (pl. mert, hogy) A modell előnye, hogy reális képet ad a fordítás egyes mozzanatairól, a szöveg mélyebb megértését segíti. Fontos lehet a gépi fordításban Hátránya, hogy túlságosan elválasztja a FNy-i szöveget a CNy-i szövegtől. Olyan szerkezetek ekvivalensek, amelyek egyébként nem vezethetők vissza közös tartományba. Szemantikai modell A jelentés, az értelem változatlan marad a fordítás során: szöveg – értelem – szöveg. Előnye: a fordító értelmi

összefüggéseket állapít meg, kevésbé vezeti vissza a fordítást lexikai és grammatikai szerkezetekre. Hátránya: nem tud megoldani olyan helyzeteket, amikor a szituáció, a kommunikációs cél alapján kellene CNy-i megfelelőt keresni; pl.: tegezés–magázás Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. –9– Készítette: Tóth Péter – IV.PTM Ekvivalenciaszintek modellje A fordító többfajta modellt használ, csak akkor választ hosszabb utakat, ha a rövidebb utak nem kivitelezhetők. Komisszarov öt szintet különít el: 1. nyelvi jelek: 2. megnyilatkozás szintje: 3. közlemény szintje: 4. szituáció szintje: 5. kommunikációs cél szintje javítani kellene/kéne a tetőt javítani kell a tetőt lyukas a tető, javításra szorul a tető rossz a tető Analízis: hogyan jutunk el a nyelvi jelektől a kommunikációs célig? Szintézis: hogyan jutunk el a kommunikációs céltól a nyelvi jelekig? A kommunikációs cél szabja meg a célnyelvi

kifejezést, a szintek lezárják az alattuk lévő szinteket. A 4. szint, a szituáció szintje kizárhatja a többi szintet adott esetben; például: „Vigyázat, mázolva!” – „Wet paint” „Ne lógasd az orrod!” – „Cheer up!”, „Don’t lose your heart!” Előnye: jól tükrözi a fordítói munka bonyolultságát Hátránya: idealizálja a fordító munkáját. Sok kutató az ekvivalenciát a fordítás feltételének tartja. Az ekvivalenciát kétféleképpen értelmezhetjük: 1. formális ekvivalencia: a FNy-i szöveget részesíti előnyben, a szöveghűségre törekszik 2. dinamikus ekvivalencia: a CNy-i befogadó a fontosabb A fordítástudomány három korszaka: 1. 50-es évek végétől a 70-es évek végéig: önálló tudománnyá válás, függetlenedés (elszakadás az irodalmi megközelítéstől) 2. 80-as évek: felhasználja több tudomány eredményeit is: pl szocio- és pszicholingvisztika 3. napjainkig: empirikus (gyakorlati, tapasztalati)

kutatások, megfigyelések; tömegessé válik a fordítás, a tolmácsolás; új technológiák (Internet, géppel segített fordítás: CAT – Computer Aided Translation), gépi adatbázisok, szövegbankok megjelenése. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 10 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM FORDÍTÓI VISELKEDÉS ÉS ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEK Minden nyelvpárnak vannak sajátosságai, amelyek fordításkor jönnek ki. A két nyelv viszonya alapján vannak barátságos (angol–német, angol–francia) és barátságtalan (magyar–angol) nyelvpárok. A nyelvek tipológiai sajátosságai nyelvpártól és fordítási iránytól függően megszabják a fordítás nyelvi nehézségeit, a nyelvek egymással szemben való viselkedése meghatározza az átváltási műveletek egy részét is, ez a fordító fejében zajlik, a jó fordítónak komplett stratégiája van. Fordítási műveletek:  behelyettesítés (ha a FNy-ben és a CNy-ben párhuzamok vannak)

 transzformáció (eltérő nyelvi rendszerek esetén) Pl.: „It was a mistake to take Lola here” – „Hiba volt, hogy magammal vittem Lolát.” Ebben: – „it” kihagyása (automatikus) – „Lola” ragozása (automatikus) – „mistake” fordítása „hibának” és nem „tévedésnek” – behelyettesítés: múlt idő – „a” határozatlan névelő kihagyása – „hogy” kötőszó betoldása – „magammal” ragozott névmás betoldása Átváltási műveletek osztályozása:  kötelező: a két nyelv grammatikai, lexikai különbségei miatt ssükségesek, elvégzésük nélkül a mondat értelmetlen  fakultatív: elvégzésük a fordítóra van bízva  automatikus: pl. elöljárók elhagyása (pl „on the table” – „az asztalon”), szórendi csere Az átváltási műveletek osztályozása szintjük szerint:  szószintű: lexikai egység behelyettesítése  szószerkezet szintű: birtokosjelzős szószerkezetek  mondatszintű:

szenvedőcselekvő átalakítás  szövegszintű: alany egyeztetése bekezdésen belül A művelet hatóköre és kiváltó oka szerint: 1. lexikai: differenciálás és konkretizálás; generalizálás; értelmi kiterjesztés; antonim fordítás (ellentétező fordítás); teljes átalakítás; kompenzálás (más helyen, mással pótoljuk a veszteségeket) 2. grammatikai: grammatikai csere, grammatikai áthelyezés, grammatikai betoldás, kihagyás 3. stilisztikai 4. pragmatikai Átváltási művelet: (tágabb értelemben) minden olyat művelet, amelyet a fordító azért végez el, hogy a FNy-i szövegből CNy-i szöveg legyen; (szűkebb értelemben) két nyelv közötti átváltási műveleteket jelenti. Kötelező műveleteknél a FNy-i szövegtől el kell rugaszkodni, de hogy a fordító mit választ, rá van bízva, automatikus műveleteket előfordulhat, hogy csak az egyik irányban kell alkalmazni. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 11 – Készítette:

Tóth Péter – IV.PTM ÚJABB KUTATÁSI MÓDSZEREK A FORDÍTÁSELMÉLETBEN Mondtuk már korábban a normatív tudományról, hogy előírja, mit hogyan kell csinálni. A kutatásban jellemzőbbek az empirikus kutatások, inkább leíróvá válik, megmondja, hogy milyen lehetőségek vannak. A fordítás kutatása három irányban tapasztalható. Koncentrálhatunk  a végeredményre: ezek az olvashatóságot tesztelik, azt, hogy mennyire olvasható a szöveg. Fajtái: – cloze test: az összefüggő szövegből kihagyjuk minden 5-6. szót, ezeket kell az olvasónak, a teszt megoldójának pótolnia. Jól tesztelhető vele nyelvtudás is, érzi-e az olvasó, hogy milyen szófajú szó hiányzik (névelő, névszó, ige, preprozíció stb.), de a szöveget is minősíti Hátránya, hogy a CNy-i szöveg olvashatósága önmagában nem tesztelhető, össze kellene vetni más, hasonló szövegekkel, ekkor vezetne eredményre a módszer. – kérdőíves módszer: megkapjuk a

szöveget, elolvassuk, majd utána kapunk egy kérdőívet, ezt kell kitöltenünk. Végsősoron a szöveg olvasója intuitív módon mondja el benyomásait, a kérdésekre intuitív módon reagál. 1987-ben volt egy magyar kísélet, ahol próbálták bizonyítani, kimutatni a kvázihelyességet (idegenszerűséget) a fordítások olvasása kapcsán. A megkérdezetteknek csak a 70%-a tudta megkülönböztetni a magyar alapnyelvi szöveget a fordított szövegtől. Explicitáció vizsgálata során tapasztalták, hogy vannak kötelező betoldások a szövegekben, amelyeket a grammatikai különbségek miatt el kell végezni. Például: ”I like literature.” – „Szeretem az irodalmat.” Vannak fakultatív betoldások is annak céljából, hogy összefüggő, koherens CNy-i szöveg jöjjön létre. Oka: a szövegszerkesztési különbségek  a folyamatra – introspekciós (betekintő) módszer; hangosan gondolkodás (thinking aloud protocols) Diákokon tesztelték, hangosan

elmondatják, hogy mi jár a fejükben fordítás közben, milyen döntéseket hoznak. Kiderült, hogy a gondolkodásuk általában két blokkban zajlott: a) automatikus: pl. a fordítószemély belső szótárának, szókincsének használata korábbi fordítói tapasztalatok felhasználása. b) nem automatikus: pl. tudatos stilisztikai döntések, stílushasználat; az olvasók figyelembe vétele. Például a „you” személyes névmás fordításakor tegezés vagy magázás használata  vagy a funkcióra. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 12 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM ÚJABB TUDOMÁNYOS PARADIGMÁK A FORDÍTÁSELMÉLETBEN  a CNy-i szöveg kerül előtérbe, nem a FNy-i szöveg  a CNy-i szöveg más, mint a FNy-i szöveg, nem rontott, nem fordított  a megfelelés helyett inkább az elfogadhatóság kerül előtérbe  új segédtudomány, az interkulturális kommunikáció is megjelent a fordításelméletben. Itt beszélhetünk a

fordító interkulturális kompetenciájáról (grammatika, szókincs, reáliák stb.)  új témák jelennek meg, pl. a médiafordítás: reklámok, tévéműsorok, rádióműsorok stb Ezek nagyon sok kultúrspecifikus elemet tartalmaznak (pl. brit szokások: sorbanállás a buszmegállóban, a mosógép a konyhában van stb.) A reklámfordítást tanulmányozta egy prágai hölgy, Zuzanna Jettmarova, és felismerte, hogy kezdetben a reklámokat teljes átvétellel fordítottak, manapság teljes helyettesítés jellemző. Eleinte szószintű, később jelentésszintű adaptációt alkalmaztak, ezután jelent meg az idiomatikus fordítás. A változás lépései: – teljes átvétel: a kép, a hang és a szöveg változtatás nélkül kerül át – részleges átvétel: a kép és a hang nem, a szöveg pedig egy kicsit változik – részleges helyettesítés: a kép és a hang is változik, és idiomatikus fordítás történik – teljes helyettesítés: tekintettel van a

kulturális különbségekre, a kulturális, nemverbális elemek is változhatnak A változást a következő körülmények megváltozása okozta: – a reklámot megrendelők személye – a hazai reklámélet – a célközönség – a fordító személye, hozzáállása – a célközönség gazdasági, kulturális háttere is. Ezek a körülmények dinamikusan változnak. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 13 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEK A FORDÍTÓ SZEMPONTJÁBÓL A fordító gyakolatilag hivatásos nyelvi közvetítő, fordítás során kódváltást állít elő. Újjabban azt kezdték el kutatni, hogy vannak-e olyan univerzális átváltási műveletek, amelyeket a fordító nyelvpártól, műfajtól függetlenül is el tud végezni. Ezeket fordításspecifikus műveleteknek, általános fordítói elvek követésének nevezzük. A fordító célja az, hogy közvetítse, eljuttassa a CNy-i közönséghez az

információt. Ennek megfelelően a következő fontos tényezők vannak:  CNy-i olvasó  CNy-i norma  explicitáció, kifejtettség, világosság Fordítói norma:  sok átváltási műveletet a fordítók azért végeznek el, mert már az elődök is így csinálták. Toury szerint a végtelen lehetőségek (a kompetencia) és az aktuális megvalósulási lehetőségek (a performancia) között vannak olyan köztes fordítások, amelyeket a fordítók nagy rendszerességgel használnak. Szerinte ez a fordítási norma, ez a fordítók által bizonyos korban, bizonyos stílusban gyakran megvalósított, szokásos megoldásokat jelenti.  fordításspecifikus átváltási műveletek: ezeket a fordítók általában rutinszerűen végzik el abból a célból, hogy a FNy-i szövegből CNy-i szöveg legyen, főleg a kommunikáció megteremtése a cél. Például ilyen művelet az explicitáció.  nyelvspecifikus átváltási műveletek: egyéni megoldásokat,

stratégiákat jelent. Például ide tartozik a mondathatárok felbontása, mondatok felbontása, igésítés (angolról magyarra fordításnál jellemző), lexikai elemek dúsítása (pl. „csodálkozott”„leesett az álla”) stb Ezeket nem lehet előírni, de mérlegelni kell.  kultúrspecifikus átváltási műveletek: a fordító kultúrák között is közvetít, ezzel is számolni kell. A fordítástechnika nyelvspecifikus, kultúraspecifikus, fordításspecifikus átváltási műveletek készségszintű alkalmazása. Egy jó fordítónak ezeken a területeken helyt kell állni Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 14 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM LEXIKAI ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEK A fordításban az értelem marad változatlan, tehát nem a nyelv használati szabályáról van szó, hanem a nyelvi jel és a valóság szeletének itt és most megvalósuló kapcsolatáról. A lexikai átváltási műveletek lényege, hogy a fordító olyan CNy-i

megfelelőt keres, amelyet az általa ismert CNy-i szabályok alapján a CNy-i beszélők ugyanazon valóságszeletre fognak vonatkoztatni. A lexikai átváltási műveletek szintjei:  állandó megfelelés: intézménynevek, földrajzi nevek, államnevek.  variatív megfelelés: egy FNy-i elemnek több CNy-i párja is van, a fordítónak döntenie kell, mérlegelnie kell, hogy melyiket használja  alkalmi megfelelés: a FNy-i elemnek nincs CNy-i párja, ilyenkor a fordítónak meg kell alkotnia, létre kell hoznia („end of pipe”„csővégi” gázok) Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 15 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM JELENTÉSEK SZŰKÍTÉSE Két lépésből áll: differenciálás és konkretizálás. Először megkülönböztetjük, differenciáljuk a szó jelentéseit, majd kiválasztunk egyet, konkretizálunk. A jelentések szűkítésére akkor kerül sor, ha a FNy-i szöveg olyan általános jelentésű szót tartalmaz, amelynek nincs

vagy nem használatos hasonlóan általános megfelelője a CNy-ben. Főnevek esetén: a valóságot minden nyelv másképpen taglalja. Igék esetén: a magyar ige sajátságai, az igekötők, a képzők gazdagsága (olvasgattam, odabandzsalít, belekortyint, szállingózik stb.) Ebből a szempontból az angol nyelv elnagyoltabb, a magyar konkrétabb. Konkretizálás altípusai:  testrészek konkretizálása – jellemző irány: magyarangol – arc/orca, száj/ajak, láb/lábfej; face/cheek, mouth/lips, foot/leg; mindegyik jelentésnek meg van a párja, de magyarban az általánosabbat, a tágabb jelentésűt használjuk gyakrabban. – például: ”tizenötéves leányarca” – „a 15-year-old face” ”ragyásarcú” – „pockmarked cheeks” ”Teleszájjal kacagott.” – „She laughed with her mouth wide open.” ”Szájoncsókolta a lányt.” – „He kissed her on the lips.” ”Julcsa összeszappanozta a lábunkat.” – „Juli soaped our feet.”

”csontváz, amelynek kezei, lábai.” – „skeleton whose arms and legs.”  idéző igék konkretizálása: idézetet bevezető, megszakító vagy lezáró igék – jellemző irány: angolmagyar – angolban szinte csak a „say” és a „said” alakok használatosak, a magyar nyelv nagyon gazdag e téren: pl. „nyilatkozta”, „tájékoztatott”, „mondta el”, „mesélte el”, „horkant fel”, „fortyant fel”, „sóhajtott”, „legyintett”, „mondta legyintve” stb. Az angolban az ismétlés normatív, a magyarban viszont monoton hatást kelt.  kezdést kifejező igék konkrétabbá válása – jellemző irány: angolmagyar Az angolban a kezdést általában valamilyen összetett igealakkal fejezik ki: ”It began to rain.” – „Esni kezdett.” ”The wind started to blow.” – „Elkezdett fújni a szél.” ”He started to speak.” – „Megszólalt.” ”He began immadiately to close his café.” – „Habozás nélkül záráshoz

látott.” ”He began to tremble violently.” – „Szörnyű reszketés fogta el.” ”She began to cry.” – „Sírva fakadt.” ”It starts to work.” – „Működésbe lép.” Ez a probléma az összetett igei állítmány fordítását is jelenti. Sok ilyen a szótárban is szerepel  igék általános jelentésszűkülése – jellemző irány: angolmagyar Az általános jelentésű do/make igéket sokkal konkrétabban fogalmazzuk meg. Fakultatív művelet, azonban ha nem végeznénk el a konkretizálást, a fordítás szegényesebb lenne: ”The policeman came.” – „Felbukkant a rendőr.” ”He saw the group.” – „Megpillantotta/felfedezte a csoportot.” ”The man stopped.” – „A férfi megtorpant.” Az angol–magyar fordítás során a szöveg általában konkrétabbá válik, különösen az igék esetén. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 16 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM JELENTÉSEK BŐVÍTÉSE

(GENERALIZÁLÁS) Háttere a valóság eltérő tagolása. Ilyenkor a FNy-re jellemző a szűkítő tagolás, a CNy-re nem vagy csak kevésbé. Másik háttér a magyar ige sajátságai: igekötők, árnyalatok Jelentésbővítés altípusai:  testrészek jelentésbővítése – jellemző irány: angolmagyar ”the same lips and the same line of cheeks” – „ugyanaz a száj, ugyanaz az arc”  jelentésbővítés napszakok esetében – jellemző irány: magyarangol ”hajnal”, ”reggel”, „délelőtt” ”délelőtti ülés” ”valamely téli délelőttön” – „morning” – „morning session” – „on a winter morning”  igék általános jelentésbővítése: ez a leggyakoribb jelentésbővítés – jellemző irány: magyarangol „Végigsiklottak ujjai.” – „His fingers ran over.” „Visszasietett a tűzhöz.” – „He returned to the fire.” „felhörpintette” – „emptied”  reáliák: egy csoportra, nemzetre jellemző

jeltárgyak összessége (események, ünnepek, megszólítások, mértékegységek, ételek, italok stb.) o földrajzi nevek „polder” o néprajzi elemek – mindennapi élet kellékei „csalma” – étel, ital „tortilla” „grog” – lakóhely „vigvam” – közlekedési eszköz „riksa” – munka „gaucho” – munkaszervezés „ranch” – művészet, kultúra „tarantella” – színház „colombina” – ünnepek Hanuka – szokások „tamada” – etnika – gúnynevek „fritz”, „digo”, „yankee” – tengertől elhódított mezőgazdasági terület – török fejfedő – laposra kinyújtott tészta – égetett szeszesital (rum) – indiánsátor – ember által húzott ázsiai szekérke – dél-amerikai lovas marhapásztor – farm – nápolyi tánc – nagyszájú szobalány sztereotípiája – zsidó ünnep; Jeruzsálem felszabadítása – baráti társaságmestere (Grúzia) Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. –

lakóhely „downeaster” – mértékegységek, pénz „pound” „dime” o társadalom, politika – közigazgatás „kanton” „shire” – hatalmi szervek, méltóságok „sah” – poltikai élet „tory” „lord” – oktatási intézmény „college” – politikai szimbólum „Union Jack” – katonai élet „cohors” „jatagán” – 17 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM – Maine-állambeli (Amerika) – font, kb. fél kiló – 10 cent – megye (Svájc) – megye, grófság (Anglia) – iráni uralkodó – konzervatívok (Anglia) – örökölt főnemesi cím, rang – főiskola; egy egyetem önálló intézete, kara – brit lobogó – egy légijó tizedrésze – kétszeresen hajlított pengéjű rövid kard Ha nincs nagy jelentősége, a fordító úgy ítéli meg, ki is hagyható, például: „He lost 25 pounds.” – „Sokat fogyott.” Ha fontos, magyarázó betoldással körülírjuk: „szemelt rizling” „kadarka”

„csürdöngölő” „Bring me a bock!” „stout” „bambi” – „white wine” – „red wine” – „népi tánc” – „Hozzon egy korsó sört!” – „sör” (egyfajta barna sör) – „lemonade” (németül) Jelentések bővítésének okai:  nyelvspecifikus ok: a lexikai rendszer különbsége, a magyar igenevek és igerendszer gazdagsága.  fordításspecifikus ok: ha nincs megfelelője, ha fordító az általánosabb, a bővebb jelentést választja. Jelentésbővítések jellemző iránya: nincs; magyarban és angolban egyaránt vannak sajátos tartalmú szavak. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 18 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM JELENTÉSEK ÖSSZEVONÁSA A fordító egyetlen szóval adja vissza ugyanazt a kifejezést, ami a FNy-i szövegben többszavas volt. Például: ”Lábujjhegyen jártak.” – „They tiptoed.” Oka: főneveknél a valóság eltérő tagolása, valamint a szóalkotási sajátságok

különbségei; igéknél pedig az, hogy míg a magyar ige szintetikus szerkesztésű (cselekvő száma, személye, cselekvés módja, ideje, tárgy határozottsága), addig az angol analitikus; például: „Becsomagolhatom?” – „Can I wrap it up?” „Kimehetek?” – „Can I go out?” Ez egy kötelező átváltási művelet, a rendszer, a felépítés ennyire más. Igék tekintetében beszélhetünk még a képzők gazdagságára (ki tudjuk cselekvés kezdete, folyamatosságát, gyakorítását): eszeget, tanulgat. Jelentések összevonásának altípusai:  összevonás rokonságnevek esetében – jellemző irány: mindkét irányban jellemző – egyes rokoni fokozatok egyes nyelvekben jobban ki vannak bontva, másokban kevésbé „brother and sister” („sibling” – ritka alak) – „testvér” „öccs”, „báty” – „brother” („younger/elder brother” – ritka alak) „húg”, „nővér” – „sister” („younger/elder sister” – ritka

alak)  kezdést kifejező ige beolvasztása a főigébe – jellemző irány: angolmagyar „A little crowd began to collect.” – „Kisebbfajta tömeg gyűlt/verődött össze.” Ez egy fakultatív művelet, de a norma alapján ezt szokás megtenni.  idéző igék módhatározójának beolvasztása az igébe – jellemző irány: angolmagyar – a mondást jelentő módhatározója beleolvad a mondást jelentő igébe: „mondta zokogva” – „zokogta” „mondta sóhajtva” – „sóhajtotta” „said softly” – „suttogta” „said encouragingly” – „bátorította/buzdította/ösztökélte/bíztatta” Ez egy fakultatív művelet, de a norma alapján ezt szokás megtenni.  általános jelentésű igék összevonása konkrét jelentésű főnévvel vagy melléknévvel – jellemző irány: angolmagyar – az ige+főnév kapcsolatát igésítjük a) általános jelentésű ige+konkrét főnév visszadása egy konkrét jelentésű igével: „Have a

drink.” – „Igyon!” „He gave a quick smile.” – „Elmosolyodott.” b) általános jelentésű ige+konkrét melléknév visszadása egy konkrét jelentésű igével: „And it is makes me smaller.” – „Ha pedig eltörpülök tőle.” „Han und Tonio hatten Zeit.” – „Ráértek.” (volt idejük) „It was a shock.” – „Megdöbbentem.” „. as if he shared my knowledge” – „. mintha ő épp oly jól tudná” Ez is fakultatív művelet, de a norma „alátámasztja”. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 19 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM JELENTÉSEK FELBONTÁSA A fordító két vagy több szóval adja vissza egy FNy-i szövegbeli szó értelmét: ”She refused.” – „Nem volt erre hajlandó.” Oka: főneveknél a valóság eltérő tagolása; igéknél pedig az, hogy míg a magyar ige szintetikus szerkesztésű (cselekvő száma, személye, cselekvés módja, ideje, tárgy határozottsága), addig az angol

analitikus. Jelentések felbontásának altípusai:  rokonságnevek felbontása – jellemző irány: mindkét irányban jellemző – egyes rokoni fokozatok egyes nyelvekben kevésbé vannak kibontva, másokban jobban „testvér” – „brother and sister” („sibling” – ritka alak) „brother” („younger/elder brother” – ritka) – „öccs”, „báty” „sister” („younger/elder sister” – ritka alak) – „húg”, „nővér” „rokonai és testvérei” – „his brothers and sisters and aunts and uncles.” ”Bergfilmprofil” – „hegyi filmek jellegzetes férfifigurája” ”Vollmondhokuspokus” – „teliholdkor történő varázslatok”  körülíró fordítás (pl. reáliák körülírása) esetén; például: „kondér” – „great kettle”  kezdést kifejező igék felbontása – jellemző irány: magyarangol „Kiszakad belőle a sikoltás.” „Elpityeredett.” – „She starts screaming.” – „She started

snivelling.”  állapotváltozást jelentő igék felbontása – jellemző irány: magyarangol – a határozói igenevek kiválnak a szintetikus magyar igéből: „elfárad” – „become tired” „elfeketedik” – „turn/become black” „megsavanyodik” – „turn/go sour” „Belevörösödtem.” – „. made me quite red” „Elérzékenyült.” – „. turn sentimental”  módhatározó kiválása a szintetikus magyar igéből: – jellemző irány: magyarangol „Berontott.” – „Returned hurriedly.”  idéző igék módhatározójának kiválása: – jellemző irány: magyarangol „vigyorgott” „csodálkozott” – „said with a nasty grim” – „asked in surprise”  konkrét ige felbomlása általános igére+főnévre: – jellemző irány: magyarangol „törődtek” – „paid attention” „meglátogatta” – „kept her company” Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 20 – Készítette: Tóth Péter

– IV.PTM JELENTÉSEK KIHAGYÁSA Jelentések kihagyására azért van szükség, mert a FNy-ben és a CNy-ben más-más a háttérismeret, speciális, népcsoportra jellemző márkanevek, utcanevek stb., melyek a FNy-en ismertek, a CNy-i olvasóknak nem mond semmit. Ha a szó nem domináns, nem hordoz fontos információt, ki lehet hagyni. Jellemző irány nincs, mintkét nyelvben lehetnek sajátos jelentésű szavak, nevek Jelentések kihagyásának altípusai:  márkanevek, étel- és italnevek „Two Maltesers. Half a pound Earl Grey. Cheese–Wensleydate or Double Gloucester? Yardley-pie – shave lotion.” „Meccano sets” párizsi/zalai felvágott pálpusztai sajt – „Két csomag máltai cukorka. Negyed kiló Earl Grey tea. Sajtok – angol sajt, ömlesztett sajt? Yardley arcvíz villanyborotvához.” – „építőkocka” – párizsi/zalai – pálpusztai  városrészek, utcák, intézmények nevének kihagyása „York Bar” – „kocsma” „Army and

Navy” – „klub”  kihagyás megszólítások esetében – különböző kultúrákra, korszakokra jellemző „tekintetes”, „nagyságos”, „méltóságos” – „báró”, „gróf” – „méltóztassék szolgálatjára” – „méltóságos Ház” – „nemes gróf” – „Esedezem Igazgató Úr, méltóztassék!” – „kegyelmed”, „kelmed”, „kend” – „Kászonyné Kakas Anna” címek rangok megszólítás „Upper Chamber” „count” „I beg you, sir.” először távolságtartást fejezett ki, majd a nemességen belül egyenrangú megszólítás, a XVII. századtól lekezelő, pejoratív tartalmú – „Mrs. Kászony”  reáliák kihagyása „átszállójegy” „csuklós autóbusz” – „ticket” – „bus” (esetleg „bending bus”)  testrészek kihagyása „wave with his hand” „nod with his head” – int (a kezével) – bólint (a fejével) Nagy körültekintéssel kell mérlegelni, hogy van-e a

résznek dramaturgiai funkciója, fontos-e, ettől függően kezeljük ezt a problémát. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 21 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM JELENTÉSEK BETOLDÁSA Jelentések betoldásának altípusai:  márkanevek, étel- és italnevek „Maltesers” „Earl Grey” – „máltai cukorka” – „Earl Grey tea”  betoldás földrajzi nevek esetében „Massachusets” – „Massachusets állam” „Vág” – „the river Vág” A jelentés kiderülhet más körülményből is, pl. „gyorsfolyású”-ból kiderül, hogy folyóról van szó „Krisztina” (városrész) – „Krisztina area” „Vérmező” – „Vérmező garden” „Szentháromság tér” – „square dedicated to the Holy Trinity” Útikönyvek esetén a nevek első előfordulásánál mindig kellene először egy ilyen magyarázó betoldás: „Margitsziget” – „Margitsziget (Margareth’s Island)” „Nagy körút” – „Nagy

körút (The Great Boulevard)”  intézménynevek betoldása „Bentley” „New York” „Kútvölgyi” „Royal” „Lipótmező”  reáliák betoldása „Szent Jobb” – „Bentley étterem” – „New York café” – „Kútvölgyi hospital” – „Royal hotel” – „Lipótmező asylum” – „the Holy Right” – the clenched right hand of King Stephen preserved through centuries A jelentések betoldásával, kihagyásával mindig kell számolnunk, de eléggé műfajfüggő. Például irodalmi művekben finoman kell kezelni, nem lehet mindig betoldani. Útikönyveknél viszont mindig be kell toldani. A fordításokra általában jellemző az explicitáció, betoldás történik, a FNy-i szövegben lévő burkolt tartalom kibomlik, nyilvánvalóvá válik. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 22 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM JELENTÉSEK ÁTHELYEZÉSE A FNy-i jelentést áthelyezzük a szöveg vagy a mondat egy másik

pontjára. Ez általában nem értinti az egész mondat szerkezetét, struktúráját. Oka: a lexikai szerkezetek, kollokációk különbsége. Jelentések áthelyezésének altípusai:  áthelyezés a lexikai kollokáció miatt – a FNy-i szöveg kifejezését ki kell váltani a legkellemesebb, legszabatosabb kifejezéssel, gyakran ez szófajváltással vagy mondatrészi szerep megváltozásával jár. „see it’s empty” (ige) – „az üres szoba látványa” (főnév) „the western cloud sizzle” (jelző) – „a felhők felizzanak nyugaton” (határozó)  áthelyezés névhasználati szokások különbsége miatt ”Hajduska Mihályné szül. Nóbel Stefánia” – „Mrs Stefánia Hajduska” A jelentések áthelyezése más technikákkal együtt szokott jelentkezni. Jelentésáthelyezés oka: CNy-i norma. JELENTÉSEK FELCSERÉLÉSE Ez az átváltási művelet rokon az áthelyezéssel, de jobban elrugaszkodik a FNy-i szövegtől. A FNy-i tartalmat egészen más

kifejezésekkel próbáljuk visszaadni. Sokszor logikai, értelmi kiterjesztés történik.  folyamat felcserélése a folyamat eredményével, következményével: „Nem hallotta, hogy jön.” (folyamat) – „Nem hallotta, hogy ott van a közelben.” (köv)  cselekvés helyének felcserélése magával a cselekvéssel: „Karjaidban nem félek a haláltól” – „Ha te ölelsz, nem félek a haláltól.”  a cselekvés kiindulópontja: „A levelet meg kellett volna kapnom” – „A levélnek meg kellett volna érkeznie/jönnie.”  statikusdinamikus csere: „Már csak két órájuk volt.” – „Két óra múlva kellett utazniuk.” Jelentések felcserélésének altípusai:  cselekvés felcserélése a cselekvés eredményével: „Modesty and disillusion gave them – „Jólneveltség és kiábrándultság something in common.” volt közös tulajdonuk.” „He had not heard her coming.” – „Nem hallotta, hogy ott van a közelben.” „He

did not want anybody to hear – „Nem akarta, hogy bárki is meghallja a what he was going to say now.” következőket.”  cselekvés cseréje a cselekvés tárgyával: „He carried his body about with him like something he hated.” – „Úgy cipelte magával a testét, mint valami undorító tárgyat.”  cselekvés cseréje a cselekvés végzőjével: „When he occupied the neighbouring chopped and inky desk.” – „A szomszédos összefarigcsált, összetintázott pad lakóját.” Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 23 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM  a cselekvés cseréje a cselekvés helyével: „A Baross utcán közlekedett, ahol laktunk.” – „Head along Baross utca where our home was”  a cselekvés hangjának cseréje a cselekvéssel: „the sound of a servant laying the table – „egy szolgáló vacsorához terített” for dinner”  a cselekvés helyének cseréje a cselekvésre: „I’m not afraid of death

in your arms.” – „Ha te ölelsz, nem félek a haláltól.”  a cselekvés tárgyánák cseréje a cselekvésre: „It was as if he had discovered my secret – „Rajtakapott, amint titkos szenvedélyemnek interest.” hódolok.”  a cselekvés okának cseréje a cselekvésre: „He could not get his story out for laughter.” – „Egyszerűen egy szót sem bírt kinyögni, annyira kacagott.”  a cselekvés állapotának cseréje a cselekvésre: ”Yet weeks went by – „Teltek múltak a hetek, and the store stayed empty.” és az üzlet csak nem talált bérlőre.” ”I hate it when they are absolutely all gin.” – „Utálom, amikor telerakják ginnel” ”But surely tobaccos – „Annyi biztos, hogy a dohányáru are about as low as possible.” nem mehet már lejjebb.” ”He admired the way in which – „A férfi megcsodálta az asszony she spoke English and apologized for his angol beszédét és mentegetőzött, amiért own lack of French.”

nem beszél franciául.” Angolról magyarra fordításkor a fordítók több statikusdinamikus átváltást alkalmaznak, igésítenek. Az angolban inkább dominánsabb a névszó, a magyarban gyakoribb az ige Magyarról angolra fordításnál pedig a dinamikusstatikus (igenévszó) átváltás gyakoribb. Fakultatív művelet, de a fordítás színesebb, idiomatikusabb, szabatosabb ha elvégezzük. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 24 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM ANTONIM FORDÍTÁS Az antonima ellentétes jelentésű szó, az antonim fordítás pedig így ellentétes fordítás. A logikai felcserélés szélsőséges esete, amikor a FNy-i alakot ellentétes CNy-i elemmel cseréljük fel, más nézőpontból láttatjuk: „Édesanyám azzal fogadott, hogy az apám már nem él.” – „My mother met with the news that my father had died.”  előjelváltás: – FNy-i szó felváltása ellentétes CNy-i szó tagadásával – mindkét irányban

működik és független „meghalt” „nem egészen zárt” „mouth not quite closed” „non-acceptance” „non-appealable” „non-attendance” „non-conductor” „non-stop” „non-wasting” „csak éjféltájban mennek át” – „nem él” – „kissé nyitott” – „kissé eltátott szájjal” – „visszautasítás” – „jogerős” – „távolmaradó” – „szigetelő” – „folyamatos” – „takarékos” – „not to leave before midnight”  nézőpontváltás: „nem adtam neked orvosságot” „He hesitated before replying.” „Kinek a lánya vagy?” – „nem kaptál tőlem orvosságot” – „Tétovázás után felelt.” – „Ki az apád/anyád?”  nyomatékosító előjelváltás: – a negatív megfogalmazás nyomatékosításként szerepel „jár az eszemben” „néztük” „kitűnően van” „the never opened piano” „His eyes remained closed.” – – – – – „nem megy ki a

fejemből” „le sem vettük róla a szemünket” „nem is lehetne jobban” „az örökké becsukott zongora” „Nem nyitotta ki a szemét.” „A szeme csukva maradt.” Ez egy iránytól független, fakultatív művelet, jelentősen más hatást eredményez. További példák: „Few people believe me.” – „Sokan kételkednek a szavamban.” – „Kevesen hisznek nekem.” „You felt too ill to get up.” – „Nem érezted elég jól magad, hogy felkelj.” „Túlzottan betegnek érezted magad.” „They were too late to catch it.” – „Túl késő van ahhoz, hogy elérjék.” „Úgyis lekésik.” Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 25 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM TELJES ÁLTALAKÍTÁS Látszólag nincs értelmi, logikai kapcsolat a FNy-i és a CNy-i jelentés között. „A szakácsnő kávét adott.” – „The cook gave cocoa.” A jelentés a CNy-i olvasók igényeihez alakított.  étel-, italnevek

átalakítása: „Queen’s pudding” „plum cake” – „rakott palacsinta” – „kakaós sütemény”  gyerekjátékok nevének átalakítása: „egg and spoon races” „spearing apples in basins of water” – „ügyességi gyerekjáték” – „célbadobás”  nevek: „Maris” „Dezső” – „Rosie” – „Peter” állatnevek: „Boxer” „Clover” – „Bandi” – „Rózsi” beszélő nevek: „Pincher” „Old Mayor” – „Fogdmeg” – „öreg őrnagy”  megszólítások: „Legyünk barátok ezentúl, pertu!” – „Call me by my Christian name in the future, old boy.”  történelmi reáliák átalakítása; ezeknek többnyire túlmutató értelmük van: stílusok, erkölcsök: „Victorian” – „XIX. századi”  frazeologizmus: szólások, közmondások, állandósult beszédfordulatok, aforizmák, melyek szavanként nem tükrözik a jelentést: „várja, hogy a sültgalamb a szájába repüljön”

– „to let the grass grow under one’s feet” „fűt-fát ígér.” – „to promise the moon.” „falfehér” – „as white as a sheet” „to look under the stone” – „vájkálódik”, „felhánytorgat” „a good man in a tight place” – „legény a gáton”, „ember a talpán” „to cook one’s goose” – „ellátja valakinek a baját” „to bring the roof down on themselves” – „maga alatt vágja a fát” „a sitting duck” – „könnyű préda”  helyzetmondatok átalakítása: „Tessék.” „Nem számít.” „Vegyél még!” – „Here you are.” – „Nevermind.” – „Help yourself.”  mennyiségi kifejezések: „even from a few feet away” ”between two and four feet” – „kb. 1–2 méterről” – „60 és 120 cm között” Fordítási iránytól független művelet, viszont függ a műfajtól, minél inkább helyhez, kultúrához kötött, annál valószínűbb. Törekedni kell arra, hogy az

átváltás minél kevesebb veszteséggel járjon Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 26 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM JELENTÉSEK KOMPENZÁLÁSA A fordítás során a veszteségeket nem lehet elkerülni, bizonyos jelentéstartalom veszteségek elkerülhetetlenek, ezeket a veszteségeket ellensúlyozni, plusz fordítással pótolni kell. Például: Csáth Géza novellái (megszólítások); Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (sziszegő hangok alázatosság kifejezésére); tájszólások; szleng. Ha a kompenzáció pont ott történik, ahol a veszteség bekövetkezett, lokális kompenzációról beszélünk. Ha a fordító a szöveg, a mű során – nem pont a veszteséget elszenvedett mondatban – próbál idiomatikusabb, frappánsabb kifejezéseket használni, globális kompenzációról beszélünk.  sorozatos veszteségek: a műben sorozatosan, állandóan vannak veszteségek; általában ez a jellemző. Például: Beszterce ostroma (felvidéki

stílus): – gömöri akcentus „lapusnyai hadibanda” – földrajzi nevek „kuruc”, „labanc” – történelmi reáliák „főispán”, „pandúr”, „Vice aljegyzője” – vármegye „énstálom”, „kend” – megszólítások „punktum”, „apelláta”, „amice”, „domine”, – latinizmusok „violencia”, „spektákulum” „csibuk” (pipa), „bugyelláris” (pénztárca), – felvidéki ételek, italok, tárgyak, ruhák „ibrik” (bögre), „rokolya” (szoknya)  veszteségek latinizmusok fordításakor: – jellemző irány: magyarangol – elsősorban a hivatalos nyelvet, a jogi nyelvet és az orvosi nyelvet érinti. Ezen kifejezések kezelése vagy kihagyással, vagy általánosító fordítással történhet. „vitalicum” – „income” „magnum” – „traditional thanksgiving” ”Bezzeg lett ebből világraszóló spektákulum.” – „The consequence were in every way sensational”  veszteségek FNy-i utalások

fordításakor: „nemzeti ellenállási mozgalom = NEM” – „national resistance movement” (NO vagy NOT nem hozható létre)  veszteségek CNy-i utalások fordításakor: a Háború és békében Napóleon francia szavainak színezete franciára fordításkor elvész „Mylordok, ladyk, ím okuljatok!” – „Mylords, ladies, learn from this.” Jelentések kompenzálásának típusai:  lokális kompenzáció – tájszólás, tájnyelvi elemek kapcsán a beszéd sajátosságainak visszaadásakor; ezt akkor tudjuk megtenni, ha a CNy-ben az adott tájszóra van olyan formula. Kérdés, hogyan tudjuk kezelni, hogyan tudunk jártassághoz szerezni ehhez. – a tanulatlanok, műveletlenek nyelvének visszaadása – finomkodó stílus visszaadása ”Well, she don’t have to worry about that – „Nos, nem köll aggódnia, eztet elintézzük.” he said.” Kompenzálni elsősorban akkor lehet, ha a szereplőnek sok szövege, szerepe van. Ekkor a fordító jobban bele

tud folyni a kompenzálásba. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 27 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM Példa: Catcher in the Rhye (Zabhegyező) – főszereplő: Holden Caulfried, tizenéves, sokszor fölényeskedő kamasz, aki nem kedveli az érzelgősséget, nyegle, ugyanakkor félszeg. – nyelvezete: – diáknyelv: „baromi”, „menő”, „krapek”, „szivar”, „balfácán” – tipikus fordulatok, egyéni jelzős szerkezetek írják le belső világát, lelki állapotát: „tetű gyerekkor”, „hülye domb”, „genny alak”, „hányinger szokások”, „franc fogalmazás” stb. – érzékletes, kifejező igék: „faroltam”, „bezsongtam”, „lerohadok”, „szunyál” – lazább mondatszerkesztés: „meg minden”, „vagy ilyesmi”, „mit tudom én”. A fordító a veszteséget úgy tudja pótolni, hogy sokszor olyan helyen kompenzál, dúsít, ahol az eredeti mondatban nincs is dúsabb elem, neutrális elem van: „She

has stolen my camel’s hair coat.” – „Megléptette a teveszőr kabátomat.” „I will disappear.” – „Eltűnök, mint a szürke szamár.” A fordító sokszor kihagyta a damn, goddamn, damned (= átkozott) szavakat: „I was the goddamn magager.” – „Én voltam az ügyintézőjük.” „goddamn autobiography” – „önéletírás” Fontos, hogy a szöveg olvasása hasonló hatást keltsen a CNy-i szöveg olvasásakor. A fordító sokszor dúsít: „She was a harsh girl.” „Absolutely no deception.” „There was no point calling on the prospers.” „I saw it myself.” „God had done nothing for him.” „. who suffered in just the same manner as herself.” „He was a big man and a heavy drinker.” „He was ready to oblige.” „I’ve been going crazy lately.” „incompetent people” – „Kemény fából faragták.” – „Nem csalás, nem ámítás.” – „Jómóduaknál kopogtatni kész időfecsérlés.” – „Ezzel a két

szememmel láttam.” – „Isten a kisujját se mozdította érte.” – „. akinek ugyanaz a keserő sors jutott osztályrészül.” – „Tagbaszakadt ember volt és javíthatatlan borissza.” – „Első szóra kötélnek állt.” – „Mostanában teljesen becsavarodtam.” – „tehetségtelen nullák” Összefoglalva: Kompenzáláskor nagyon fontos, hogy a veszteséget nem tudjuk elkerülni, próbáljuk valahogy pluszba hozni a fordítást. Van, hogy lokálisan, pont ott nem tudjuk megtenni, megoldani a problémát, inkább a szöveget tekintjük mint egységet, abban próbálunk hasonló hatást előidézni, és teljesfokúan megtartani a szöveg folyamatában. Fontos még, hogy figyeljünk a normákra, ne legyen túlfordítás, figyeljünk a kiegyensúlyozottságra! Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 28 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM GRAMMATIKAI ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEK A nyelvek grammatikai különbségei miatt van rá szükség. Négy

grammatikai átváltási műveletet különböztetünk meg:  grammatikai csere  grammatikai áthelyezés  grammatikai kihagyás  grammatikai betoldás Kérdés: hogy tudjuk eldönteni, hogy meddig lexikai és mettől grammatikai egy betoldás? Példa: „a Nílus folyó” – lexikai betoldás „He saw her.” „az utcákon folyó harcok” – grammatikai betoldás – „A fiú látta a lányt.” vagy „A férfi látta a nőt” – „Péter látta Juditot.” (konkrét szövegben) Ez is grammatikai művelet, mivel egy hiányzó grammatikai kategóriát pótoltuk. Ez a névmás átváltási művelet kötelező, de hogy hogyan tesszük, ránk van bízva. Egy FNy-i szerkezetnek nem csak egy CNy-i párja lehet. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 29 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM GRAMMATIKAI KONKRETIZÁLÁS ÉS GENERALIZÁLÁS A nyelvekből hiányzó grammatikai kategóriák (nemesített névszók, névelők használata, tárgyas

igeragozás) miatt van erre szükség. Ha olyan nyelvre fordítunk, amelyben több kategória van, a fordítás konkrétabb lesz, ha a CNy-ben kevesebb grammatikai kategória van, a fordítás veszít konkrétságából. Ekkor beszélünk generalizálásról. A nemek eltűnése a fordításból akár félreértésekhez is vezethet, ilyenkor a fordítónak tudatosan, szándékosan, megfontoltan kell konkretizálni a szereplő nevével, gúnynevével, foglalkozásával: „He opened the door.” – „A boltos kinyitotta az ajtót.” Ha a konkretizálás és a generalizálás automatikusan történik, az olvasó számára nem feltűnő, észrevehetetlen. Grammatikai konkretizálás és generalizálás típusai:  nemek konkretizálódása: angolra fordításkor a fordítandó szöveg automatikusan konkrétabbá válik. Mindaddig nincs is gond, amíg a mű szerzője ezzel valami pluszt ki nem akar fejezni; például a magyarban lehetőség van az alany megnevezésének

késleltetésére. Például: Örkény István: Trilla Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő Közibük rakja az indigót Ír Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő Közibük rakja az indigót Ír Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő Közibük rakja az indigót Ír Kicsavarja a papírt. Húsz éve van a vállalatnál Hideget ebédel Egyedül lakik Wolfnénak hívják. Jegyezzük meg: Wolfné Wolfné Wolfné Az elején gépies, személytelen a mű, automatikusan dolgozik, mint egy robot. Csak a mű végén csattanóként derül ki, hogy egy nőről van szó. Az angol fordításnak ezzel szemben rögtön „she”vel kell kezdődnie, nincs lehetőség az alany rejtegetésére  nemek generalizálódása – jellemző irány: angolmagyar – a szereplők nemére történő utalás eltűnik a szövegből. Még ha lenne is a magyarban külön nemet kifejező személyes névmás, akkor sem nagyon használnánk, mivel mi

csak akkor írjuk ki a személyes névmást, ha hangsúlyos, a cselekvő száma és személye kiderül az ige alakjából.  nemek tudatos konkretizálása – jellemző irány: angolmagyar Magyarra fordításkor tudatosan konkretizáljuk a nemeket. ”She knew that he was looking at her.” – „Mary a hátában érezte tekintetét.” (névvel) Ha nem ismerjük a neveket, például a következő lehetőségek vannak: „férfi”, „nő”, „apa”, „anya”, „férje”, „felesége”, a szereplő foglalkozása. Ezek használata sokkal személytelenebb Könnyebb dolga van a fordítónak, ha ismeri a szereplő nevét és a nemét is. Fontos az is, hogy kinek a szemszögéből tekintünk az eseményekre. Mary szemszögéből látjuk az eseményeket és ő találkozik egy termetesebb, ódivatú úri emberrel. A fordító a „he”-t „öreg”-nek, „öregember”-nek, sőt még „elefánt”-nak is fordítja. „She has confused him.” – „Az elefánt végre

zavarba jött.” Ez a féle megszólítás, ill. például a vezetéknév használata egy távolságtartó viszonyt sugall Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 30 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM GRAMMATIKAI FELBONTÁS ÉS FELEMELÉS Grammatikai felbontásnak kétféle értelmezése van: 1. egy FNy-i mondatból több CNy-i mondatot hozunk létre 2. a mondat kibontása, a szöveg egyértelműbbé, explicitebbé válik Mondathatárok felbontása – nem köthető fordítási irányhoz – nem kötelező művelet, a fordító stílusa, a szöveg mindősége befolyásolja, nem lehet előírni – következményei: az alany megváltozása; angolmagyar fordítás esetén nő az igék száma. „. and perceived Lord Warburton sitting under – „ megpillantották Lord Warburtont: ott ült a fák the trees and engaged in conversation of árnyékában, és Mrs. Touchettel beszélgetett A which even at a distance the desultory beszélgetés felületes jellege

egyébként már jókora character was appreciable, with Mrs. Touchett” távolságból is észlelhető volt.” Az angol mondatban már olyan sokminden összesűrűsödik, hogy szükségneknek látja a fordító a felbontást. „A nő aludt, kitakarták és megcsókolták.” – „The woman was sleeping. They uncovered her and kissed her.” Mondategység felemelése a mondat szintjére A fordító megváltoztatja a mondategységek határait. Ilyenkor a CNy-i mondat több mondategységből fog állni, mint a FNy-i mondat, több lesz benne az állítmány. „He sat at the table with his chin on his hands.” – „Ott ült az asztalnál, állát két kezére támasztotta.” Ez a felemelés sokkal normatívabbá tette a mondatot. A felemelés oka, hogy különböző nyelvekben a mondatok tagoltsága más és más, a magyar mondatok tagoltabbak, mint az angol mondatok, vagyis több mondategységből, több állítmányból állnak.  főnévi szerkezet felemelése a mondat

szintjére: az angol szövegben szereplő bővített főnévi szerkezet a magyar szövegbe felemeléssel kerül be: „There was a pretty girl with one stocking coming down.” – „Ott volt egy csinos lány, akinek lecsúszott a harisnyája.” „He lived strictly in accordance with the vows of his order, the Party.” – „Úgy élt, hogy szigorúan betartotta a szerzetesi fogadalmat, amit a pártnak tett.” „. represented Prometheus chained to the – „. a sziklájához láncolt Prométeuszt ábrázolta, rock with a hovering eagle thrusting its beak amint a fölötte lebegő sas a májába vájja a into his liver.” csőrét.” Annyira kedvező ez a felemelés főneves szerkezet esetében, hogy a fordító már akkor is elvégzi, ha megvolt nélküle eddig is, a norma, az explicitáció, a megértés előtérbe helyezése ezt a műveletet támogatja. A magyarban több lesz az ige, az angolban a névszó Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 31 –

Készítette: Tóth Péter – IV.PTM  határozói és melléknévi igeneves szerkezetek felemelése – jellemző irány: angolmagyar – a határozói és melléknévi igeneves szerkezeteknek az angolban mondatrövidítő funkciója van, alkalmazásával az információ sűrűbbé válik, nő az egy mondatbeli információ mennyisége – magyarban a mondategységek, állítmányok számának növelésével tesszük meg ezt o határozói igeneves szerkezet felemelése (-va, -ve, -ván, -vén) „. as her father commented, watching – „. ahogy az apja megjegyezte, for the buds on the apple tree.” mikor a rügyeket leste az almafán.” o melléknévi igeneves szerkezet felemelése (-ó, -ő) „As every other night she listened to her – „Mint minden éjszaka, most is hallotta, amint az father going round the house, locking the apja körbejárja a házat, bezárja az ajtókat és doors and windows.” ablakokat.” „She didn’t hear the sounds from below of – „Nem

is hallotta lentről, hogy felborul egy szék, a chair being overturned, of a door opening, ajtó nyílik, emberek rohannak fel a lépcsőn.” of men’s feet running up the stairs.”  főnévi igeneves szerkezetek felemelése – jellemző irány: angolmagyar – az angolban a főnévi igenévvel rövidítünk „capacity to recognize” „a desire to understand” – „képesek-e felismerni” – „vágyat érzett, hogy megértse” Ezeket a szerkezeteket a magyar nyelv nem bírja el. Feloldása: a) függő kérdéssel „capacity to recognize” – „képesek-e felismerni” b) függő felszólítással „the state to continue” – „hogy tovább folytassa” c) függő kijelentéssel ”to be utterly unhappy all the time” – „hogy mindig a lehető legboldogabbak leszünk” Persze a magyarban is vannak főnévi igeneves szerkezetek („lefeküdt aludni”, „igyekezett rávenni” stb.), de sokkal kevesebb, mint az angolban, és használati körük sokkal

szűkebb, mint az angolban. „not to touch it” „never to be parted” „He came into the room to shut the windows.” „He comes over to sit opposite her.” „I did not yet penetrate his scheme.” „You know motives as well as I do.” – „egy ujjal se érjetek hozzá” – „hogy sohasem szakadjanak el egymástól” – „Bejött a szobába, becsukta az ablakokat.” – „Átjön s leül vele szemben.” – „Nem még láttam át, milyen tervet forgat a fejében.” – „Maga ugyanolyan jól tudja, hogy mik voltak az indítékaim, mint én.” Eljárhatunk így is,úgy is, a norma azt erősíti, hogy a fordító akkor is felemel, amikor megoldható felemelés nélkül is. A felemeléssel gyakrabban él a fordító, mint a lesüllyesztéssel, a felemelés során sokmindent kibontunk, kifejtünk, megmagyarázunk, a CNy-i szöveg explicitebbé, közérthetőbbé válik. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 32 – Készítette: Tóth Péter –

IV.PTM GRAMMATIKAI ÖSSZEVONÁS ÉS LESÜLLYESZTÉS Két vagy több FNy-i mondatból egy CNy-i mondatot hozunk létre, másrészt mondathatáron belül maradva a FNy-i mondat valamely mondategységét főnévi vagy igei szerkezetté alakítjuk, lesüllyesztjük a mondat szintje alá. Összevonás Nem lehet irányhoz kötni, mindkét irányban lehetséges. Nem kötelező művelet, nem lehet előírni, a fordító ízlésével, stratégiájával, valamint az alanyváltással is összefüggésben van. Például magyarban, ha változatlan az alany, nem kell kiírni, az igealak biztosítja a koherenciát. Angolban viszont minden mondat elején ki kell tenni az alanyt. „Nem sokára jön be Julis. Hozza a mosdótálat, forró benne a víz.” – „Soon Julis comes in with hot water in the basin.” „Künn nyílik a konyhaajtó. Bejő Juliska Egy tálcán hozza a kancsót és a poharakat.” – „The kitchen door opens and Juliska comes in with a decaunter and glasses on a tray.”

„Odamentem hozzá. Szerettem volna megcsókolni és vigasztalni.” – „I went up to her wanting to kiss her and sympathize.” (meg akarván csókolni) „A főtér felől a templomnak tartottunk. Végighaladtunk a parkon.” – „We turned off toward the church crossing the park.” „A pohárszékre leteszi a kulcsokat, és vizet önt egy nagy pohárba. Cukros vizet csinál” – „She lays the keys on the cupboard and pours water in the big class to make sugar water.” Lesüllyesztés Mondategység lesüllyesztése a mondat szintje alá, ennek hatására kevesebb állítmány, kevesebb mondategység jön létre. Jellemző irány elsősorban: magyarangol Általában a fordítók a mondatrészeket lesüllyesztik többnyire igenévi szerkezetté. „Nagymama a konyhába siet. Magával viszi a kamrakulcsot.” – „Grandma hurries to the kitchen with the pantry key.” A lesüllyesztés oka: a mondatok belső tagoltsága nyelvenként eltérő, különböző; a

magyar rengeteg állítmányt tartalmaz, az angol ettől kevesebbet.  mondategység lesüllyesztése igeneves szerkezetté „Azon kapom magam, hogy régi ismerősöket – „I caught myself revisiting old acquintances and látogatok meg, visszamegyek olyan helyekre, places where I had never felt at my ease.” ahol először sem éreztem jól magam.” „Egy délelőtt a Kerepesi temetőben találom – „One morning finding myself in the Kerepes magam, az igazgató úrnak magyarázom, hogy Cemetery, I told the superintendent how much I mennyire ellene vagyok a halottégetésnek.” was apposed to idea of cremation.”  lesüllyesztés főnévi igeneves szerkezetté „Okosan tetted fiacskám, hogy derék gyámatyádra gondoltál.” – „You did well to think of your honest guardian, child.”  mondategység lesüllyesztése főnévi szerkezetté „Elmeséltem, hogy az utóbbi napokban – „I told him about my comings and goings of the mennyit mászkáltam

mindenfelé.” last few days.” Nem kötelező művelet. Jellemző irány: magyarangol, az angol inkább névszókat használ Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 33 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM GRAMMATIKAI BETOLDÁS A nyelvtani rendszerek különbségei miatt van rá szükség: a) azon grammatikai kategóriák, amelyek egyik nyelvben megvannak, más nyelvekben hiányozhatnak. Például: az angolban nincs igekötő, tárgyas igeragozás, tárgyrag. Ha olyan nyelvre fordítunk, amelyben vannak plusz kategóriák, betoldást, ha olyan nyelvre, amelyben vannak hiányzó kategóriák, akkor kihagyást alkalmazunk. „I bought a kilo of apples.” – „Vettem egy kiló almát.” (tárgyrag) b) bár megvannak a nyelvekben ugyanazok a kategóriák, használatuk, használati értékük nem azonos. Például: határozott névelő: „I like literature.” – „Szeretem az irodalmat.” (határozott névelő) A betoldás szinte kényszer, muszáj elvégezni,

mondhatnánk mondatszerkesztési kényszer. Ha nem végeznénk el, nem kapnánk grammatikailag értelmes, helyes mondatot.  betoldás a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt – jellemező irány: angolmagyar – az angolban a főnév bővíthető balról (prepozícionálisan) és jobbról (posztpozícionálisan) is – magyarban a jobbrabővítés korlátozott, ilyet általában címekben, mondat végén láthatunk, ezzel a mondatot rövidre zárjuk, nem tudjuk folytatni; pl. Utazás a koponyám körül Magyarban a bővítmény a legtöbb esetben a főnév előtt helyezkedik el, itt van a természetes helye. A balrahelyezést sokszor olyan segédszavak segítségével lehet megoldani, amelyek az angol szövegben nem is voltak korábban; pl. „való”, „lévő”, „történő”, „szóló” betoldása „Miss Amelia and the men on the porch.” „Liz took her coat off the peg on the kitchen wall.” „The Society for the Preservation of Rare Furniture” –

„Miss Amelia és a verandán lévő férfiak.” – „Liz levette a kabátját a konyhafalra szegezett fogasról.” – „a ritka bútorok megőrzésére/megóvására alakult/létrejött társaság”  alany betoldása – jellemzően magyarangol fordításnál: az alanyt le kell leplezni: „Leült.”„He sat down” – működhet angolmagyar fordításnál is: személytelen mondatok esetében pótlólagos alany; „There was no more to be heard from the – „A másik szobából már nem hallatszott nesz.” other room”  tárgyi bővítmény betoldása – jellemző irány: magyarangol; kötelező, automatikus művelet „vadakat ettek, ha lőttek, és halakat, ha a – „They lived like the nomad tribes: on the game if Vágban fogtak” they managed to shoot any and on fish from the Vág if they managed to catch any.”  birtokos jelző betoldása – jellemző irány: magyarangol – magyar nyelvben nem csak birtokos jelzővel, hanem birtokos személyraggal

is ki tudjuk fejezni a birtokviszonyt: „apám”„my father”, „könyveid”„your books”, „a vállán”„on his/her shoulder”, „a szeme”„his/her eyes”  betoldás hiányos mondatok esetében: a hiányos mondatok szerkesztése nyelvenként eltérő „Az osztály többsége parasztfiúkból telt ki. – „Most of the boys were peasants. Some went Részint mezitlábasok tarka kockás ingben, barefoot and wore calicoshirts, others had mások meg bársonynadrágban és csizmában.” boots and velvet trousers.”  nyomatékosító elemek betoldása: szövegszerkesztési technikák különbsége; explicitáció, kifejtés pl.: magyarban használt „is”, „már”, „ezzel szemben”; „már meg is érkeztem” Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 34 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM GRAMMATIKAI KIHAGYÁS A grammatikai betoldás ellentétes művelete. A nyelvtani rendszerek különbségei miatt van rá szükség: a) azon grammatikai

kategóriák, amelyek egyik nyelvben megvannak, más nyelvekben hiányozhatnak. Például: az angolban nincs igekötő, tárgyas igeragozás, tárgyrag Ha olyan nyelvre fordítunk, amelyben vannak plusz kategóriák, betoldást, ha olyan nyelvre, amelyben vannak hiányzó kategóriák, akkor kihagyást alkalmazunk. „I bought a kilo of apples.” – „Vettem egy kiló almát.” (tárgyrag) b) bár megvannak a nyelvekben ugyanazok a kategóriák, használatuk, használati értékük nem azonos. Például: határozott névelő: „I like literature.” – „Szeretem az irodalmat.” (határozott névelő)  kihagyás a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt – jellemző irány: magyarangol – a tartalmas vagy tartalmatlan melléknévi igenevek (pl. „való”, „lévő” stb) kipotyognak „Szótlanul kiteregette maga előtt a tepertőt – „Without a word he sat out the paper with tartalmazó papírokat.” cracklings on it.” – nem túl gyakori művelet, mert

a mondat általában nem tartalmaz ilyen segédszavakat  kihagyás a mondat elején, az alany kihagyása – jellemző irány: angolmagyar – a magyarban a ragozott igealak tartalmazza a cselekvő számát, személyét „He was scarcely more than 4 feet tall.” – „Alig volt négy lábnál magasabb.” (E/3) – nem teljesen automatikus művelet, de többnyire elvégezzük; ha nem, bentfelejtett alanyról beszélünk, ez nem magyaros.  tárgyi bővítmény kihagyása – jellemző irány: angolmagyar – a magyarban a ragozott igealak a cselekvés tárgyára is utal „He offered her champagne.” – „Pezsgővel kínálta.” (őt) „We buried him to the scandal of the – „A környék nagy megbotránkozására úgy neighbourhood as he wished.” temettük el, ahogy kívánta.” (mi őt) – fordított irányban betoldást kell végezni, amely ebben az esetben kötelező művelet  birtokos jelző kihagyása – jellemző irány: angolmagyar – a magyarban nem

csak a birtokos jelző, hanem maga a birtok is utalhat birtokviszonyra „the Doctor and the Doctor’s wife” – „az orvos és a felesége” (az ő felesége) „near the door of her premises” – „házának ajtaja körül” (az ő házának)  kihagyás hiányos mondatok esetében – mindkét irányban lehetséges „Father came down alone. He was wearing his nightclothes. He have not shaved” – „Apa egyedül jött le. Hálóöltözékben Borotválatlanul.” A kihagyás és a betoldás művelete aszimmetrikus, a betoltás jellemzőbb, mint a kihagyás. Ennek oka, hogy a fordító általában kifejtettebb, magyarázóbb fordításra törekszik. Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 35 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM GRAMMATIKAI ÁTHELYEZÉSEK A grammatikai áthelyezés nem más, mint a szórend megváltoztatása. Az egyik leggyakoribb művelet, a szórend ritkán egyezik a magyarban és az angolban. Nem kötelező művelet, a fordítóra

van bízva, de a CNy-i norma indokolja, megköveteli. Háttere: a szövegépítési, -szerkesztési szokások különbsége, más-más eszközök szolgálnak az előreés a visszautalásra. Valamint nyelvenként más-más az alap szórend; az angol egy SVO, a magyar pedig inkább SOV szerkezetű; S: Subject = alany, O: Object = tárgy, V: Verb = állítmány (ige). Egyébként a magyar szabad szórendű, az angol kötött. Magyarban a jobbrabővítés korlátozott, általában balra bővítünk.  jobbraálló jelzők balra helyezése: az angolban a jelző posztpozitív, a magyarban prepozitív – jellemző irány: angolmagyar „the man of the year” – „az év embere” „a tavern in the upper town” – „felsővárosi taverna” „He had closed his consulting room – „Bezárta fővárosi rendelőjét.” in the capital.” (szófajváltás is történt: főnévmelléknév) „No arm was yet apparent under the coverlet – „A rózsaszín nyulacskákkal mintázott

takaró printed with pink rabbits.” alól nem látszott ki semmiféle kar.” (felbontás után) – „A takaró alól, melyet rózsaszín nyulacskák mintáztak, nem látszott ki semmiféle kar.” Ha a bővítmény rövidebb és jelentéktelenebb, balra helyezzük, ha fontosabb és hosszú, akkor érdemes felbontáson gondolkodni. Mérlegelni kell, a felbontás egy idő után túlzottan tagolttá, szaggatottá teheti a szöveget.  balraálló jelzők jobbra helyezése: az előzőhöz képest ellenkező irányú áthelyezés, itt is számítani kell szófajváltásra – jellemző irány: magyarangol „Egy fehérkabátos asszisztens jelent meg.” – „An assistant in white came in” (generalizálás) „előadási csontváz” – „a skeleton for lecturing” „Marinak gyengén öltözött, erős, gyönyörű – „Rosie’s strong, handsome body didn’t shiver teste mégsem didergett.” even in its thin clothes.”  hangsúlyos mondatrész balra helyezése –

jellemző irány: angolmagyar – oka: a szórend különbözősége: SVO  SOV „His parents were safely gone for a – „Szülei kéthetes vakációra mentek.” fortnight’s holiday.” – az angolban a hangsúlyos mondatrész a mondat végére, magyarban az állítmány elé kerül – egy mondaton belül történhet akár több balra helyezés is: „Then he set foot for the first time on the – „Azután életében először rálépett az alagsorba stairs to the basement.” vezető lépcsőre.” „The telephone rang on his desk.” – „A telefon megcsörrent az asztalon.” „Az asztalon megcsörrent a telefon.” „A telefon az asztalon csörrent meg.” „The charcoal shifted in the stove.” – „A faszén szémomlott a kályhában.” „A kályhában szémomlott a faszén.” Az előbbi két példában, a fordítás során a szórend maradt, mivel maga a történés volt fontos, a fordítónak el kell tudni döntenie, hogy mi a hangsúlyos. „He went down

the back, the servants’ stair.” – „A hátsó, személyzeti lépcsőn ment le” Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 36 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM  hangsúlyos mondatrész jobbra helyezése – jellemző irány: magyarangol – magyarban a hangsúlyos mondatrész képes befurakodni az állítmány, az ige elé; az angolban szerepelhet az igei állítány után is, a mondategység végén „A tanár pedig zsebredugott kezekkel az esős – „The teacher stared out at the rainy street, his utcára bámult.” hands in his pocket.”  szórendváltás a mondat elején – nem kötelező művelet, de főleg a magyarban van rá lehetőség, hogy mérlegeljük, hogyan induljon a mondat „I found him looking for the dog between – „A kutyát kereste a kert pálmái között.” the palms of the garden.” – „A kutyát a kert pálmái között kereste.” – „Kereste a kutyát a kert pálmái között.” – „A kert pálmái között

a kutyát kereste.” Előzménye: „Három nappal később eltűnt a kutyája.” GRAMMATIKAI CSERÉK A grammatikai cserék során megváltozhat a szavak formája (pl. igeidő, egyes számból többes szám), szófaja (pl. főnévből ige, igéből igenév) vagy mondatrészi szerepe (pl alanyból tárgy, határozóból jelző), a mondat típusa (pl. egyszerűből összetett) 1. formaváltások  igék formaváltása – angolban az igeidők gazdagsága miatt sokminden áll rendelkezésünkre, majd a fordítás során jóval egyszerűbbé válik; például a present perfect igeidejű mondatot múlt idejűre fordítjuk. „She has just come home.” (pres perf) – „Épp most jött haza.” (múlt idő) Vagy például jelenleg a magyar nyelvben a régmúltra nincs szerkezet, így a past perfect mondatokat is egyszerűen múlt időnek fordítjuk.  főnevek formaváltása – többes számegyes szám váltás – jellemző irány: angolmagyar – páros tárgyak: „glasses”

„trousers” „scissors” – „szemüveg” – „nadrág” – „olló” – páros testrészek: ebben az esetben nem kötelező az átváltás, de a norma ezt preferálja „He has brown eyes.” (többes szám) – „Barna szeme van.” (egyes szám) „His hands were dirty.” (többes szám) – „Piszkos volt a keze.” (egyes szám) „Again someone took her head and forced it between her knees.” (többes) – „Valaki megint megfogta a fejét, és beszorította a térde közé.” (egyes) Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. – 37 – Készítette: Tóth Péter – IV.PTM 2. szófajváltások  névszó felváltása igével (igésítés) – jellemző irány: angolmagyar – az áthelyezéshez és a lesüllyesztéshez kapcsolható, nem csak a mondatszerkezet, hanem a szófaj is megváltozik; vagy például az áthelyezés során nem csak a szórend változik „She could hear the catch of the kitchen – „Halotta, amint kattan a

konyhaablak kilincse, window click and the restless pad of his feet.” csoszognak a fáradhatatlan lábak.”  ige felváltása névszóval – jellemző irány: magyarangol – csökken az igék száma, általában főnevet, melléknevet vagy igenevet használunk helyettük „Maga tulajdonképpen költőnek született.” – „You are a true poet.” 3. mondatrészi szerepek megváltozása  határozóból és jelzőből állítmány, és fordítva „He was busy pulling down the curtains covering the chairs in dust sheet.” – „Szogoskodott, eregette le a függönyöket, huzattal vonta be a székeket.”  alanyváltás szenvedőcselekvő átalakítás kapcsán; angolmagyar fordításkor törekedni kell rá, hogy ne legyenek ilyen bennmaradt szerkezetek a) a mondatból kiemelt élő alannyal: – ha van a mondatban logikai alany, akkor a fordítás kapcsán grammatikai alannyá tehető: „He wanted to be taken by someone.” – „Azt akarta, hogy olyasvalaki

kísérje.” „The theatre was built by an optimist.” – „A színházat egy optimista építette.” b) a mondatból kiemelt élettelen alannyal: – a magyarban alanyi funkciót élettelen dolgok, tárgyak, jelenségek is betölthetnek „The biggest fruits were always sheltered from the sun.” – „A legnagyobb szemeket sosem érte napfény.” c) a szövegből kiemelt konstruált alannyal – a FNy-i mondatban nincs alanyi szerepű mondatrész, a fordítónak kell konstruálni „One knows without being told that can’t happen.” – „Tudja anélkül is, hogy valaki megmondaná, hogy képtelenség.” d) általános vagy határozatlan alannyal: általános alany: T/1, határozatlan alany: T/3 „His appointment at the hospital has been filled.” – „A kórházban már betöltötték a helyét.”  alanyváltás cselekvőszenvedő átalakítás kapcsán; elsősorban magyarangol „A párbajt délután tartják meg a kaszárnyában.” – „The duel

was to be held that afternoon in the barracks.” „Valóban hozták már a fedelet.” – „The cover was carried in.” „Kábító virágillat csapott meg.” – „I was struck by the heavy fragrance of flowers.” Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. Készítette: Tóth Péter – IV.PTM ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEK SZEMLÉLTETÉSE AZ ANGOL MAGYAR FORDÍTÁSBAN (1) buckskins szarvasbőr nadrág = többes szám egyes számra váltása, lexikai felbontás (2) boots csizma = többes szám egyes számra váltása (3) neckcloths nyaka körül selyemkendő = lexikai felbontás (4) that rose almost to his nose csaknem orráig érő = önálló mondategység lesüllyesztése igeneves szerkezetté (5) an apple-green coat with steel buttons acélgombokkal díszített almazöld kabát = grammatikai magyarázó betoldás (6) almost as large as crown pieces tallérnagyságú = lexikai összevonás, szófajváltás (7) bővítmény előrehozása (8) fire kandalló =

konkretizálás, lexikai explicitáció (9) the two girls a két fiatal lány = magyarázó betoldás (10) mondathatárok felbontása (11) blushed excessively fülig pirult = konkretizálás testrész megnevezésével (12) his entire face egész arcát = nemek generalizálása (13) nyaka köré csavart kendői = magyarázó betoldás (14) It’s érkezett meg = lexikai konkretizálás (15) said Amelia, laughing nevetett = idéző ige és módhatározó összevonása (16) held out kinyújtott = lesüllyesztés (igéből igenév lett) (17) he báty = konkretizálás (18) Végleg hazajöttem = hangsúlyos mondatrész balra helyezése (19) friend barátnő = lexikai konkretizálás (20) whom you have heard me mention akiről már beszéltem neked = nézőpontváltás (21) no never nem, egy szót sem szóltál = hiányos mondat kiegészítése (22) upon my word becsületemre = összevonás, konkretizálás (23) said szólalt meg = idéző ige konkrétabbá válása (24) fell to

poking elkezdte kotorni = felemelés (igenévből igés szerkezet) (25) he férfi = nemek tudatos konkretizálása (26) starting back hőkölt hátra = igeneves szerkezet felemelése a mondat szintjére (ige lett) (27) made a respectful virgin-like curtsey szűzies bókkal tisztelgett = szófajváltás (melléknévből ige lett) (28) her modest eyes szerény szemét=többes szám egyes számra váltása, birtokos jelző kihagyása (29) it was a wonder igazán csodálatos = nyomatékosító betoldás (30) could have found találhatott = összevonás, a segédige beépülése a fő igébe (31) to see him megpillantása = szófajváltás (főnévi igenévből főnév lett), konkretizálás (pillant) (32) brother bátyám = lexikai konkretizálás (33) fire-poker tűzkaparó férfiú = betoldás (34) are they not beautiful? ugye gyönyörűek? = antonim fordítás ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEK SZEMLÉLTETÉSE AZ ANGOL MAGYAR FORDÍTÁSBAN William Thackeray: Vanity Fair William

Thackeray: Hiúság Vására A very stout, puffy man, in buckskins (1) and Hessian boots (2), with several immense neckcloths (3) that rose almost to his nose (4), with a red striped waistcoat and an apple green coat with steel buttons (5) almost as large as crown pieces (6) (it was the morning costume of a dandy or blood of those days) (7) was reading the paper by the fire (8) when the two girls (9) entered, and bounced off his arm-chair (10), and blushed excessively (11), and hid his entire face (12) almost in his neckcloths at this apparition (13). ‘Its (14) only your sister, Joseph,’ said Amelia, laughing (15) and shaking the two fingers which he (17) held out (16). ‘Ive come home for good (18), you know; and this is my friend (19), Miss Sharp, whom you have heard me mention (20).’ ‘No, never (21), upon my word (22),’ said (23) the head under the neckcloth, shaking very much – ‘that is, yes – what abominably cold weather, Miss’--and herewith he fell to poking

the fire with all his might (24), although it was in the middle of June. ‘Hes (25) very handsome,’ whispered Rebecca to Amelia, rather loud. ‘Do you think so?’ said the latter. ‘Ill tell him’ ‘Darling! not for worlds,’ said Miss Sharp, starting back (26) as timid as a fawn. She had previously made a respectful virgin-like curtsey (27) to the gentleman, and her modest eyes (28) gazed so perseveringly on the carpet that it was a wonder (29) how she could have found (30) opportunity to see him. ‘Thank you for the beautiful shawls, brother (32),’ said Amelia to the fire poker (33). ‘Are they not beautiful, Rebecca (34)?’ Egy igen erős. puffatag férfi, szarvasbőr nadrágban (1), hesseni csizmában (2), nyaka körül csaknem orráig érő (4), többféle óriási selyemkendőben (3), piros csíkos mellényben, tallér nagyságú (6) ácélgombokkal díszített almazöld kabátban (5), az akkori idők dandyjének vagy piperkőcének (7) reggeli öltözetében

éppen az újságot olvasta a kandalló (8) előtt, amikor a két fiatal lány (9) belépett. Felugrott karosszékéből (10), fülig pirult (11), szinte egész arcát (12) nyaka köré csavart kendőibe rejtette (13). – Csak a húgod érkezett meg (14), Joseph – nevetett (15) Emília, s megrázta bátyjának (17) két (16) kinyújtott ujját. – Végleg hazajöttem (18), ez pedig a barátnőm (19), Sharp kisasszony, akiről már beszéltem neked (20). – Nem, egy szót sem szóltál (21), becsületemre (22) – szólalt meg (23) a fej, ide-oda inogva a selyemkendők mögött –, azazhogy. hát igen. Milyen szörnyű hideg van, kisasszony – Ezzel aztán nekiesett a tűznek, elkezdte kotorni (24), pedig már június közepe volt. – Nagyon csinos férfi (25) – súgta Rebecca Emíliának, elég hangosan. – Igazán? – kérdezte ez. – Megmondom neki – Jaj, édesem, a v ilágért se – mondta Sharp kisasszony, és olyan félénken hőkölt hátra (26), akár egy őzike.

Előzőleg már egy szűzies bókkal tisztelgett (27) az úriembernek, s szerény szemét (28) olyan állhatatosan szögezte a szőnyegre, hogy igazán csodálatos (29), hogyan találhatott (30) alkalmat a férfi megpillantására (31). – Köszönöm a gyönyörű sálakat, bátyám (32) – mondta Emília a tűzkaparó férfiúnak (33) –, ugye gyönyörűek, Rebecca (34)? ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEK SZEMLÉLTETÉSE A MAGYAR ANGOL FORDÍTÁSBAN Örkény István: Matematika István Örkény: Mathematics Beültek (1) (2) az Apostolokba (3). A kiváló fizikus egy pohár vermutra vágyott (4). Szilágyinak sörre volt gusztusa Aztán mégis (5) másképp alakultak a dolgok (6) (7). Persze, a kiváló fizikus megmaradt (8) a vermutjánál, mert a t udomány nem fér össze szeszélyes rögtönzésekkel, kósza ötletekkel (9); Szilágyi viszont, ez a haspók (10), ha ételt látott maga előtt (11), nem ismert megállást (12) (13). Előbb csak öt pogácsát evett, álmodozva, oda

se figyelve (14). Aztán észrevett egy tálcán egy diókrémtortát (15). A torta után még egy sört ivott (16), s közben felötlött benne (17) – ami (18) pedig elég valószínűtlenül hangzott (19) –, hogy hátha van a konyhán marinírozott ponty (20). Ettől, mondta, miután megeddegélte a pontyot, ő már úgyszólván (22) jóllakott (21). Rendelt ugyan még egy húslevest finommetélttel és egy adag lencsét (24), némi füstölt hússal (25) a tetején, de azt (26) már csak (27) majszolta, szemelgette (28) (29). Utána nem evett semmit a világon (30); otthon, mondta, várja a meleg vacsora. Fizessünk (31), mondta (32) a kiváló fizikusnak, mert (33) a mama olyan, mint egy óramű, s ha ő csak öt percet késik a vacsoránál, már lesi a csengőt (34), ideges (35). Amit evett s ivott, Szilágyi mondta be a fizetőpincérnek; öt évre visszamenően minden falat ételre emlékezett. A pincér (36), miután összeadta a s zámokat, letett egy cédulát (37) az

asztal sarkára. És azt mondta: – Tizenegy-húsz. A nagy fizikus már a zsebébe nyúlt volna (38), de útközben (39) hirtelen (40) megállt a keze. – Nem akarom önt megbántani (41) – mondta, egy mentegetőző (42) mosollyal. – De azt hiszem, ez csak tizenegy-tíz (43) The two friends (1) agreed to go (2) to the Apostoles. It was a good restaurant (3). The distinguished physicist felt like having (4) a glass of vermouth. Szilágyi had a hankering for beer But man proposes, God disposes (5), as they say (6), and so things took a different course (7). The distinguished physicist had (8) his vermouth since as we all know science and impulse (9) do not mix. Szilágyi on the other hand was a born glutton (10) (11). He threw all caution to the wind (12) (13) Pretending he did not notice (14), he consumed five scones. Then he spotted som walnut cake on a tray (15). After the cake he had (16) a beer. And after the beer it crossed his mind (17), impossible as the idea (18) may have

seemed (19) at the time, that there might be some marinated carp in the kitchen (20). This, he said after he had finished the carp, satisfied his hunger (21), more or less (22). He also ordered chicken soup (23) with vermicelli and a side helping of lentils (24) with a bit of smoked pork (25). But to give him his due (29), he merely (27) picked at (28) these delicious morsels (26) (30). A warm dinner was waiting for him at home. ‘Let’s get the bill (31),’ he said, turning to (32) the distinguished physicist. ‘You know (33) what mother’s like I’m five minutes late for dinner and she gets all worked up ( 35). She sits listening for the doorbell to ring (34).’ Szilágyi, who could recall every morsel of food he’d consumed in the past five years, told the headwaiter what he had to eat. After adding up the bill, the headwaiter (36) placed it discretely (37) on the corner of the table. ‘Eleven-twenty,’ he announced. The distinguished physicist was about to reach for his

wallet (38) when his hand stopped in mid-air (39) (40). ‘I hope you don’t mind (41),’ he said with an angelic (42) smile. ‘But the sum comes to eleven-ten (43).’ Fordításelmélet ’A’ – 2005/06-1. Készítette: Tóth Péter – IV.PTM ÁTVÁLTÁSI MŰVELETEK SZEMLÉLTETÉSE A MAGYAR ANGOL FORDÍTÁSBAN (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21) (22) (23) (24) (25) (26) (27) (28) (29) (30) (31) (32) (33) (34) (35) (36) (37) (38) (39) (40) (41) (42) (43) 0 The two friends = alany betoldása beültek agreed to go = lexikai csere (eredmény és szándék felcserélése) 0 It was a good restaurant = betoldás országismereti reáliák fordításakor vágyott (valamire) felt like having = lexikai felbontás Aztán mégis But man proposes, God desposes = teljes átalakítás 0 as they say = betoldás másképp alakultak a dolgok things took a different course = lexikai jelentés áthelyezése megmaradt had

= lexikai generalizálás szeszélyes rögtönzés, kósza ötletek impulse = lexikai összevonás haspók born glutton = lexikai felbontás Ha ételt látott maga előtt 0 = kihagyás nem ismert megállást He threw all caution to the wind = antonim fordítás, teljes átalakítás idiomatikus szókapocsolatok fordításakor Persze, a kiváló fizikus megmaradt a vermutjánál, mert a tudomány nem fér össze szeszélyes rögtönzésekkel, kósza ötletekkel: Szilágyi viszont, ez a haspók, ha ételt látott maga előtt, nem ismert megállást The distinguished physicist had his vermouth since as we all know science and impulse (9) do not mix. Szilágyi on the other hand was a born glutton He threw all caution to the wind = mondathatárok felbontása, dúsítás álmodozva, oda se figyelve Pretending he did not notice = szórendi átváltás, határozói igenév balra helyezése Aztán észrevett egy tálcán egy diókrémtortát Then he spotted some walnut cake on a tray =

hangsúlyos mondatrész balra helyezése ivott had = lexikai generalizálás felötlött benne it crossed his mind = teljes általakítás ami the idea = konkretizálás hangzott seemed = lexikai generalizálás hátha van a konyhán marinírozott ponty there might be some marinated carp in the kitchen = grammatikai betoldás (there is . szerkezet), hansúlyos mondatrész balra helyezése jóllakott satisfied his hunger = lexikai felbontás úgyszólván more or less = lexikai felbontás húsleves chicken soup = lexikai konkretizálás adag lencse side helping of lentils = lexikai felbontás füstölt hús smoked pork = lexikai konkretizálás azt these delicious morsels = lexikai konkretizálás már csak merely = lexikai összevonás majszolta, szemelgette picked at = lexikai jelentés összevonása 0 to give him his due = dúsító elem betoldása utána nem evett semmit a világon 0 = kihagyás Fizessünk Let’s get the bill = lexikai felbontás mondta said,

turning (to) = lexikai felbontás mert you know = mondathatárok felbontása lesi a csengőt She sits listening for the door bell to ring = grammatikai felbontás ideges she gets all worked = lexikai felbontás pincér headwaiter = lexikai konkretizálás letett egy cédulát placed it discretely = lexikai betoldás zsebébe nyúlt volna was about to reach for his wallet = lexikai konkretizálás útközben in mid-air = lexikai konkretizálás hirtelen 0 = kihagyás Nem akarom önt megbántani I hope you don’t mind = teljes átalakítás mentegetőző angelic = konkretizálás, teljes átalakítás De azt hiszem, ez csak But the sum comes to = konkretizálás