Oktatás | Pedagógia » A dyslexiáról

Adatlap

Év, oldalszám:2001, 17 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:374
Feltöltve:2006. szeptember 03
Méret:192 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Olvasászavar A dyslexiáról Bevezetés Napjainkban az olvasás-írástanulás zavarának problémájával egyre többet találkozhat az óvónő, tanító, gyógypedagógus és természetesen a szülő is. Különböző szerzők szerint ez a jelenség az általános iskolások 8-15%-át, vannak akik szerint csak 5 %-át érinti. Gyakorló pedagógusok, logopédusok hangoztatják, hogy az olvasástanulás kezdeti, esetleg hosszú ideig fennálló kudarca szoros összefüggésben van a többi tantárgy területén elért rossz tanulmányi eredményekkel, a sikertelenségek pedig károsan befolyásolják a személyiségfejlődést. Az olvasástanulás problémái azért olyan súlyosak, mert „az olvasás kultúrtechnika, nélkülözhetetlen eszköz a művelődés minden fokán.” (Meixner, 1967) Tehát annak a gyereknek, aki első osztályban nehezen birkózik meg az olvasással, később valószínűleg problémája lesz a történelem, földrajz, illetve minden más

tantárgy tanulásánál is. Sajnos ma még nem megoldott az olvasástanulási problémákkal szenvedő általános iskolai tanulók szűrése. Sok esetben az olvasással küszködő gyermek egyáltalán nem kerül szakemberhez, vagy ha mégis, rendszerint kialakult társuló tünetekkel. Rengeteg kudarcot lehetne megelőzni óvódások körében végzett vizsgálatokkal, amelyekkel az olvasászavarok szempontjából veszélyeztetett gyermekeket ki lehet szűrni. Ezek nagy hatékonysággal előrejelzik az első osztályban várható olvasási teljesítményt. A zavarok korai kiszűrése lehetővé tenné, hogy a veszélyeztetett segítségnyújtásban részesüljenek. 2 gyermekek kezdettől fogva speciális Olvasászavar Szakdolgozatom célja, témája „Rossz ez a gyerek! Figyelmetlen! Nem buta, csak nem akar!.” – hangzott a panasz a dyslexiás gyerekekre néhány évtizeddel ezelőtt – és hangzik még ma is, minden felvilágosító munka ellenére. Mitől ilyen

ellentmondásos a benyomás, amit a dyslexiás gyermek kelt? 5 Erre a kérdésre keresem a választ a dolgozatom alábbi soraiban. A szakdolgozatom a következő részekből áll. Első felében a tanulási zavar fogalomkörének vizsgálata után áttérek a dyslexia fogalomkörére, annak definíciójára, tüneteire, illetve az okaira. A diszlexia és áldiszlexia fogalmával is foglalkozom Ezt követően be szeretném mutatni a Meixner-féle dyslexia prevenció és reedukáció módszerét. Mivel az óvodából a gyeremekek szűrővizsgálat nélkül érkeznek az iskolába, a 6-10 éves korosztályt célszerű felmérnünk. Miért nem teljesít a gyermek? Alsó tagozatos tanulók körében, 1-4. osztályban 10-10 tanulóval szűrővizsgálatot végeztem a dyslexia prevenciós teszttel, amely nagy valószínűséggel előrejelzi, illetve megmutatja az olvasászavart. A gyerekek mindegyike normális intellektusú. A vizsgálataim között intelligencia vizsgálat nem szerepelt. A

korrekt feltárás ugyan szükségessé tenné, mivel a dyslexia definíciójában benne foglaltatik, hogy a dyslexia a gyerek intelligenciájához képest jelentős elmaradás az olvasási-írási teljesítmények terén, de szakdolgozatom erre nem tér ki. A részletes intelligencia-vizsgálat minden dyslexia gyanús gyerek fejlesztése előtt nagyon hasznos lenne, mert a vizsgálatból kiderülne, melyek a tanuló legjobban fejlett képességei - ezekre lehet támaszkodni a speciális terápiánál - és melyek azok, amelyek fejlesztésre szorulnak. A kapott eredményeket csupán bemutatom, összehasonlítom, statisztikai próba nem készült. Mivel kevés gyereket (40 fő) vizsgáltam meg, nem alakulnak ki a teljesítmények terén jellegzetes csoportok, a kis számú mintában sokkal valószínűbb, hogy mindenki másként teljesít. A kapott eredmények összehasonlításakor viszont jól látszik, hogy eltérő módon teljesített a négy korosztály. Tanulási zavar 3

Olvasászavar A jelenség leírása visszanyúlik a múlt századba. Morgan 1896-ban számolt be egy brit orvosi folyóiratban annak a 14 éves fiúnak az esetéről, akinek normális intelligenciája és a normális oktatási körülmények ellenére komoly nehézséget okozott az olvasás. Hinshelwood (1895) „szóvakságnak” nevezte, és a bal agyi féltekében keletkezett neurológiai elváltozásoknak tulajdonította ezt a rendellenességet. Magyarországon is igen változatos adatok látnak napvilágot. Korábban 3%-ra tették a tanulási zavarokkal küzdők arányát, de napjainkban ennek tízszeresére nőtt a problémás gyerekek aránya. A diszlexiások nagy része azonban a hagyományos olvasástanítási módszerrel logopédusok segítségével megtanult olvasni. Ez a jelenség és az igen különböző adatok jelzik, hogy amíg egyértelmű meghatározás nem alakul ki, addig nem kaphatunk pontos adatokat a tanulási zavarok előfordulási arányáról. „A tanulási

zavarok kifejezés olyan tünetegyüttes összefoglaló elnevezése, amelynek meghatározása, eredete, de még a tünetei is vitatottak. A tanulási zavarok általános, összefoglaló kifejezés a különböző – figyelmi funkciókban, a beszédkészségben, az olvasási, írási és számolási készségek elsajátításában és használatában akadályozott, de nem a képességhiányok hagyományos kategóriáiba képességdeficitekkel küzdő heterogén csoport megjelölésére.”2 Bár a tanulási zavar más képességzavarokkal (pl. érzékszervi gyengeség, érzelmi zavarok) vagy negatív környezeti hatásokkal (pl hátrányos szociokulturális háttér, nem megfelelő oktatás) együtt is jelentkezhet, azoknak nem egyenes következménye. A tanulási zavarok előfordulási gyakoriságát Gaddes (1985) nemzetközi tapasztalatokra alapozva az átlagos általános iskolások esetében 15%-ra becsüli, de országonként igen nagyok a különbségek. A tanulási zavar

meghatározásának nehézségei és az egyes országok eltérő kulturális igényei miatt átfogó tanulmány még nem készült ezen a téren. 14 Manapság diszlexiának vagy specifikus olvasási nehézségnek nevezi a tünetet a szakirodalom. Ha ismert agyi sérülés, akkor az olvasászavart feltehetően az okozza, s ezt szerzett diszlexiának nevezzük. Abban az esetben, ha idegrendszeri elváltozásoknak nincs nyoma, és a gyermek valószínűleg kisebb, idegrendszeri rendellenességgel született, amely olvasási zavarokat okoz. Ezt fejlődési diszlexiaként határozták meg 4 Olvasászavar A tanulási zavarok közül a diszlexia kapta a legnagyobb figyelmet, talán mert a legszembetűnőbb ellentmondást hordozza. A legtöbb tanulmány, vizsgálati eredmény az olvasási problémák témában született. Habár ez a leginkább vizsgált terület a tanulási nehézségek közül, mégis csak egy olyan rendellenesség, amelyet a tünetek alapján határozhatnak meg. A

gyermek, aki normálisan fejlődik minden más területen, csak a beszéd okoz számára nehézséget, beszédzavarral küzd. Ugyanígy az írás, számolás és társas készség, viselkedészavar az adott területen meglévő funkciókiesést okozhatja. A tünetek legtöbbször keverednek, és nem különíthetők el tisztán funkció szerint. Minél súlyosabb az elváltozás, annál több funkciót érinthet. 5,7 A tanulási zavarok azonosításának pszichológiai és pedagógiai eszközei A Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozatai nagy szerepet játszanak a tanulási zavarok azonosításában. Jelentős különbséget találtak az altesztek szórásában tanulási zavaros gyerekeknél. A részképességek kiesésének mérésére igen jól alkalmazható a Snijders–Omen-féle intelligenciateszt, mivel külön skálákon kezeli az egyes képességeket, és így minden egyes funkcióról külön kaphatunk a felmérések után visszajelzést. Számos vizsgálati

eljárás, amelyet a tanulási zavarok azonosításában használnak, csak egyegy készséget vizsgál, így például a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt, a Frostigteszt a vizuo-percepciót méri. A nyelvi képességeket vizsgálja Gósy Mária GMP-tesztje Ide sorolhatóak azok az eljárások, amelyek a tünetet mérik, mint például a Meixner-féle olvasásteszt. Vannak olyan vizsgálati eljárások, amelyek összetettebbek, több képességet mérnek. Az MSSST (the Meeting School Street Screening Test) az észlelés, a motórium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot, az Inizan-féle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz, a vizsgálat három fő területe: a téri orientáció, a beszéd és az idői orientáció. Több funkciót vizsgáló, a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki Porkolábné Balogh Katalin is. 11 5 Olvasászavar A pedagógus ítéletére

támaszkodó eljárások, a gyermek teljesítményeinek és viselkedésének megfigyelésén alapuló kérdőívek szélesebb, a valóságot jobban tükröző, bár szubjektív mérőeszközök. Ilyen például P Balogh Katalin Szempontsorai Tanulási zavarnak, röviden összefoglalva, azt a jelenséget nevezzük, amikor átlagos oktatási körülmények között egy gyerek nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, amikor ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. 7, 11 Dyslexia fogalma Mind az olvasási nehézség, mind a diszlexia nagyon régóta ismert fogalmak. (1869 óta említik a szakirodalomban), kevesen tudják, hogy a problémakör egyik nemzetközileg is ismert és elismert képviselője a magyar Ranschburg Pál. A jelenség megnevezésére az általa használt szakkifejezés, a legasthenia (olvasásgyengeség) megfelelőjét használják például német nyelvterületen.

Hazánkban az utóbbi évtizedben került reflektorfénybe e problémakör, megnevezésére az angolszász nyelvterületről kölcsönzött diszlexia terminus terjedt el. „A pedagógiai megközelítés szerint akkor beszélünk diszlexiáról, ha ellentmondás alakul ki a gyermek iskolai teljesítménye és a feltételezett intellektuális képességei között. (Stanovich 1991.) A pszichológiai megközelítés azt mondja, hogy a gyermek készségeinek fokozatai sorozatában a legalsó szint a diszlexia (Perfetti 1985.)” 2, 3 Ranschburg (1916): „A legasthenia a szellemi szervezetnek az a csökkentértékűsége, melynek következtében a gyermekek normális érzékszervek ellenére sem tudják az első években sem elsajátítani az olvasást.” 12 Meixner Ildikó által megfogalmazott definíció a következő: a dyslexia részképességzavar. Ez azt jelenti, hogy a gyermek képességei általában megfelelőek vagy akár nagyon jók is lehetnek, egyesek viszont feltűnően

gyengék. Ezek a gyenge képességek húzzák vissza a gyermek fejlődését az iskolai tantárgyakban. Az ugyanakkor meglévő jó képességei mutatják, hogy nem buta. 5 6 Olvasászavar Franck R. Vellutino (1987) szerint a diszlexia gyűjtőfogalom: „olyan rendellenességet takar, amelyek következtében egyes, máskülönben egészséges gyermekek rendkívül nehezen tanulják meg a nyomtatott szavak felismerését”. 2„Összetett nyelvi hiányosság, amely az olvasás megfelelő oktatásával orvosolható.” 14 A sokféle definícióban az a közös, hogy a dyslexia a gyerek intelligenciájához képest jelentős elmaradás az olvasás-írástanulás terén. Ez az összefoglaló meghatározás közelít az átfogóbb tanulási zavar fogalmához. A dyslexia okai ”A dyslexia multifaktoriális jelenség.„5 Létrejöttében egyszerre több tényező is szerepet játszhat. A beszédpathológusok nagy része a gyrus angularis vagy a gyrus supramarginális sérülésekhez

köti. E területek sérülése (szülési károsodás, kérgi területek bevérzése) vezet olyan kérgi működészavarokhoz, amelyeknek következm