Oktatás | Pedagógia » A dyslexiáról

Olvasászavar A dyslexiáról Bevezetés Napjainkban az olvasás-írástanulás zavarának problémájával egyre többet találkozhat az óvónő, tanító, gyógypedagógus és természetesen a szülő is. Különböző szerzők szerint ez a jelenség az általános iskolások 8-15%-át, vannak akik szerint csak 5 %-át érinti. Gyakorló pedagógusok, logopédusok hangoztatják, hogy az olvasástanulás kezdeti, esetleg hosszú ideig fennálló kudarca szoros összefüggésben van a többi tantárgy területén elért rossz tanulmányi eredményekkel, a sikertelenségek pedig károsan befolyásolják a személyiségfejlődést. Az olvasástanulás problémái azért olyan súlyosak, mert „az olvasás kultúrtechnika, nélkülözhetetlen eszköz a művelődés minden fokán.” (Meixner, 1967) Tehát annak a gyereknek, aki első osztályban nehezen birkózik meg az olvasással, később valószínűleg problémája lesz a történelem, földrajz, illetve minden más

tantárgy tanulásánál is. Sajnos ma még nem megoldott az olvasástanulási problémákkal szenvedő általános iskolai tanulók szűrése. Sok esetben az olvasással küszködő gyermek egyáltalán nem kerül szakemberhez, vagy ha mégis, rendszerint kialakult társuló tünetekkel. Rengeteg kudarcot lehetne megelőzni óvódások körében végzett vizsgálatokkal, amelyekkel az olvasászavarok szempontjából veszélyeztetett gyermekeket ki lehet szűrni. Ezek nagy hatékonysággal előrejelzik az első osztályban várható olvasási teljesítményt. A zavarok korai kiszűrése lehetővé tenné, hogy a veszélyeztetett segítségnyújtásban részesüljenek. 2 gyermekek kezdettől fogva speciális Olvasászavar Szakdolgozatom célja, témája „Rossz ez a gyerek! Figyelmetlen! Nem buta, csak nem akar!.” – hangzott a panasz a dyslexiás gyerekekre néhány évtizeddel ezelőtt – és hangzik még ma is, minden felvilágosító munka ellenére. Mitől ilyen

ellentmondásos a benyomás, amit a dyslexiás gyermek kelt? 5 Erre a kérdésre keresem a választ a dolgozatom alábbi soraiban. A szakdolgozatom a következő részekből áll. Első felében a tanulási zavar fogalomkörének vizsgálata után áttérek a dyslexia fogalomkörére, annak definíciójára, tüneteire, illetve az okaira. A diszlexia és áldiszlexia fogalmával is foglalkozom Ezt követően be szeretném mutatni a Meixner-féle dyslexia prevenció és reedukáció módszerét. Mivel az óvodából a gyeremekek szűrővizsgálat nélkül érkeznek az iskolába, a 6-10 éves korosztályt célszerű felmérnünk. Miért nem teljesít a gyermek? Alsó tagozatos tanulók körében, 1-4. osztályban 10-10 tanulóval szűrővizsgálatot végeztem a dyslexia prevenciós teszttel, amely nagy valószínűséggel előrejelzi, illetve megmutatja az olvasászavart. A gyerekek mindegyike normális intellektusú. A vizsgálataim között intelligencia vizsgálat nem szerepelt. A

korrekt feltárás ugyan szükségessé tenné, mivel a dyslexia definíciójában benne foglaltatik, hogy a dyslexia a gyerek intelligenciájához képest jelentős elmaradás az olvasási-írási teljesítmények terén, de szakdolgozatom erre nem tér ki. A részletes intelligencia-vizsgálat minden dyslexia gyanús gyerek fejlesztése előtt nagyon hasznos lenne, mert a vizsgálatból kiderülne, melyek a tanuló legjobban fejlett képességei - ezekre lehet támaszkodni a speciális terápiánál - és melyek azok, amelyek fejlesztésre szorulnak. A kapott eredményeket csupán bemutatom, összehasonlítom, statisztikai próba nem készült. Mivel kevés gyereket (40 fő) vizsgáltam meg, nem alakulnak ki a teljesítmények terén jellegzetes csoportok, a kis számú mintában sokkal valószínűbb, hogy mindenki másként teljesít. A kapott eredmények összehasonlításakor viszont jól látszik, hogy eltérő módon teljesített a négy korosztály. Tanulási zavar 3

Olvasászavar A jelenség leírása visszanyúlik a múlt századba. Morgan 1896-ban számolt be egy brit orvosi folyóiratban annak a 14 éves fiúnak az esetéről, akinek normális intelligenciája és a normális oktatási körülmények ellenére komoly nehézséget okozott az olvasás. Hinshelwood (1895) „szóvakságnak” nevezte, és a bal agyi féltekében keletkezett neurológiai elváltozásoknak tulajdonította ezt a rendellenességet. Magyarországon is igen változatos adatok látnak napvilágot. Korábban 3%-ra tették a tanulási zavarokkal küzdők arányát, de napjainkban ennek tízszeresére nőtt a problémás gyerekek aránya. A diszlexiások nagy része azonban a hagyományos olvasástanítási módszerrel logopédusok segítségével megtanult olvasni. Ez a jelenség és az igen különböző adatok jelzik, hogy amíg egyértelmű meghatározás nem alakul ki, addig nem kaphatunk pontos adatokat a tanulási zavarok előfordulási arányáról. „A tanulási

zavarok kifejezés olyan tünetegyüttes összefoglaló elnevezése, amelynek meghatározása, eredete, de még a tünetei is vitatottak. A tanulási zavarok általános, összefoglaló kifejezés a különböző – figyelmi funkciókban, a beszédkészségben, az olvasási, írási és számolási készségek elsajátításában és használatában akadályozott, de nem a képességhiányok hagyományos kategóriáiba képességdeficitekkel küzdő heterogén csoport megjelölésére.”2 Bár a tanulási zavar más képességzavarokkal (pl. érzékszervi gyengeség, érzelmi zavarok) vagy negatív környezeti hatásokkal (pl hátrányos szociokulturális háttér, nem megfelelő oktatás) együtt is jelentkezhet, azoknak nem egyenes következménye. A tanulási zavarok előfordulási gyakoriságát Gaddes (1985) nemzetközi tapasztalatokra alapozva az átlagos általános iskolások esetében 15%-ra becsüli, de országonként igen nagyok a különbségek. A tanulási zavar

meghatározásának nehézségei és az egyes országok eltérő kulturális igényei miatt átfogó tanulmány még nem készült ezen a téren. 14 Manapság diszlexiának vagy specifikus olvasási nehézségnek nevezi a tünetet a szakirodalom. Ha ismert agyi sérülés, akkor az olvasászavart feltehetően az okozza, s ezt szerzett diszlexiának nevezzük. Abban az esetben, ha idegrendszeri elváltozásoknak nincs nyoma, és a gyermek valószínűleg kisebb, idegrendszeri rendellenességgel született, amely olvasási zavarokat okoz. Ezt fejlődési diszlexiaként határozták meg 4 Olvasászavar A tanulási zavarok közül a diszlexia kapta a legnagyobb figyelmet, talán mert a legszembetűnőbb ellentmondást hordozza. A legtöbb tanulmány, vizsgálati eredmény az olvasási problémák témában született. Habár ez a leginkább vizsgált terület a tanulási nehézségek közül, mégis csak egy olyan rendellenesség, amelyet a tünetek alapján határozhatnak meg. A

gyermek, aki normálisan fejlődik minden más területen, csak a beszéd okoz számára nehézséget, beszédzavarral küzd. Ugyanígy az írás, számolás és társas készség, viselkedészavar az adott területen meglévő funkciókiesést okozhatja. A tünetek legtöbbször keverednek, és nem különíthetők el tisztán funkció szerint. Minél súlyosabb az elváltozás, annál több funkciót érinthet. 5,7 A tanulási zavarok azonosításának pszichológiai és pedagógiai eszközei A Wechsler-féle intelligenciateszt gyerekváltozatai nagy szerepet játszanak a tanulási zavarok azonosításában. Jelentős különbséget találtak az altesztek szórásában tanulási zavaros gyerekeknél. A részképességek kiesésének mérésére igen jól alkalmazható a Snijders–Omen-féle intelligenciateszt, mivel külön skálákon kezeli az egyes képességeket, és így minden egyes funkcióról külön kaphatunk a felmérések után visszajelzést. Számos vizsgálati

eljárás, amelyet a tanulási zavarok azonosításában használnak, csak egyegy készséget vizsgál, így például a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt, a Frostigteszt a vizuo-percepciót méri. A nyelvi képességeket vizsgálja Gósy Mária GMP-tesztje Ide sorolhatóak azok az eljárások, amelyek a tünetet mérik, mint például a Meixner-féle olvasásteszt. Vannak olyan vizsgálati eljárások, amelyek összetettebbek, több képességet mérnek. Az MSSST (the Meeting School Street Screening Test) az észlelés, a motórium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot, az Inizan-féle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz, a vizsgálat három fő területe: a téri orientáció, a beszéd és az idői orientáció. Több funkciót vizsgáló, a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki Porkolábné Balogh Katalin is. 11 5 Olvasászavar A pedagógus ítéletére

támaszkodó eljárások, a gyermek teljesítményeinek és viselkedésének megfigyelésén alapuló kérdőívek szélesebb, a valóságot jobban tükröző, bár szubjektív mérőeszközök. Ilyen például P Balogh Katalin Szempontsorai Tanulási zavarnak, röviden összefoglalva, azt a jelenséget nevezzük, amikor átlagos oktatási körülmények között egy gyerek nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, amikor ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. 7, 11 Dyslexia fogalma Mind az olvasási nehézség, mind a diszlexia nagyon régóta ismert fogalmak. (1869 óta említik a szakirodalomban), kevesen tudják, hogy a problémakör egyik nemzetközileg is ismert és elismert képviselője a magyar Ranschburg Pál. A jelenség megnevezésére az általa használt szakkifejezés, a legasthenia (olvasásgyengeség) megfelelőjét használják például német nyelvterületen.

Hazánkban az utóbbi évtizedben került reflektorfénybe e problémakör, megnevezésére az angolszász nyelvterületről kölcsönzött diszlexia terminus terjedt el. „A pedagógiai megközelítés szerint akkor beszélünk diszlexiáról, ha ellentmondás alakul ki a gyermek iskolai teljesítménye és a feltételezett intellektuális képességei között. (Stanovich 1991.) A pszichológiai megközelítés azt mondja, hogy a gyermek készségeinek fokozatai sorozatában a legalsó szint a diszlexia (Perfetti 1985.)” 2, 3 Ranschburg (1916): „A legasthenia a szellemi szervezetnek az a csökkentértékűsége, melynek következtében a gyermekek normális érzékszervek ellenére sem tudják az első években sem elsajátítani az olvasást.” 12 Meixner Ildikó által megfogalmazott definíció a következő: a dyslexia részképességzavar. Ez azt jelenti, hogy a gyermek képességei általában megfelelőek vagy akár nagyon jók is lehetnek, egyesek viszont feltűnően

gyengék. Ezek a gyenge képességek húzzák vissza a gyermek fejlődését az iskolai tantárgyakban. Az ugyanakkor meglévő jó képességei mutatják, hogy nem buta. 5 6 Olvasászavar Franck R. Vellutino (1987) szerint a diszlexia gyűjtőfogalom: „olyan rendellenességet takar, amelyek következtében egyes, máskülönben egészséges gyermekek rendkívül nehezen tanulják meg a nyomtatott szavak felismerését”. 2„Összetett nyelvi hiányosság, amely az olvasás megfelelő oktatásával orvosolható.” 14 A sokféle definícióban az a közös, hogy a dyslexia a gyerek intelligenciájához képest jelentős elmaradás az olvasás-írástanulás terén. Ez az összefoglaló meghatározás közelít az átfogóbb tanulási zavar fogalmához. A dyslexia okai ”A dyslexia multifaktoriális jelenség.„5 Létrejöttében egyszerre több tényező is szerepet játszhat. A beszédpathológusok nagy része a gyrus angularis vagy a gyrus supramarginális sérülésekhez

köti. E területek sérülése (szülési károsodás, kérgi területek bevérzése) vezet olyan kérgi működészavarokhoz, amelyeknek következménye lesz az olvasás képességének a zavara. Ha a diszlexiát kóroktani szempontból próbáljuk osztályozni, akkor két nagy csoportot különböztetünk meg. Egyik csoportba tartoznak a kongenitális „veleszületett” formák, a másikba pedig a születés körüli, vagy utáni időszakban fellépett sérülések következményeként kialakult kérgi funkciók működészavarai. 14 1962-es royaumonti konferencia előtt elsősorban az élettani feltételekben keresték és vélték megtalálni a zavarok okait: a fonetikus hallási és beszédmotoros teljesítmények differenciálatlanságában, az alaklátás és a látási emlékezés gyengeségében, a balkezesség és az átszoktatás tényezőiben. A kongresszuson azonban előtérbe kerültek a pszichikus tényezők, az érzelmi élet zavarai és az ebből eredő

fejlődési anomáliák. Lehet örökletes is, mikor a családban már előfordult olvasászavar. Egyes szerzők szerint összefügg a család olvasási szokásaival, ahol a gyerek látja a szüleit olvasni, maga is motiválva lesz az olvasásra. Újabb kutatások a gyerek fejlődésbeli megkésettségét említik kórokként. 6, 9 7 Olvasászavar A dyslexia tünetei I. Az olvasásban fellépő hibák 1. Olvasás pontossága a, Betűtévesztések Hasonlóságon alapulnak. - Vizuálisan hasonlók: n - h. Egyes szerzők az ilyen hibákat ejtő gyerekeket a dyslexiások külön alcsoportjának tekintik. Longitudinális vizsgálatok és megfigyelések azonban azt mutatják, hogy ezt a hibát inkább fiatal gyermekek követik el és ritkán marad meg a 4. osztályig, tehát inkább a vizuális elkülönítés terén mutatkozó gyakorlatlanság következménye. - A betűk által jelölt hangok fonetikai hasonlóságán alapuló tévesztések: p - t, g - k. - Mind vizuálisan,

mind akusztikusan téveszthető hangok: m - n, b-d. Egyéb hasonlóságon alapuló tévesztések: - é - ó, á - ó: a gyerek látásával lehet baj, mindegyik betűt elmosódott körnek látja. - I - l: a nagy i és a kis l tévesztése - ez a nyomdaipar terméke 4 b, Betűkihagyások és - betoldások - Kihagyások csak a gyermek olvasásában figyelhetők meg, felnőttében soha. Leginkább a torlódó mássalhangzók esetében fordul elő, de súlyosabb esetekben a szó elején, vagy végén is. (harang helyett harag, nekem helyett ekem,) c, Szótagkihagyások és - betoldások - Hasonló természetűek, mint a kihagyások, általában a torlódó mássalhangzókat választják el egy mellettük álló magánhangzó segítségével (halk helyett halak). Olyan rövidítés, amely során a szó 1-2 betűje kimarad (asztalos helyett aszlos) 4, 14 d, Reverziók (megfordítások)- fő okának az iránytévesztést tartják. - Jobb-bal irányban: b - d, p - q. - Felülről lefelé

(inverzió): t - f, W - M. - Betűsorrend megfordítások: körte = köret. Meixner Ildikó szerint ide csak a betűsorrend irányának megváltoztatására irányuló tévesztések tartoznak. (ól-ló, gém- még, sütkérezni - sütkérezin) "Ezt a jelenséget csak részben tartom a téri tájékozódási zavar következményének. Valószínű, hogy a betűk téri 8 Olvasászavar sorrendjének a hangok időbeli sorrendjére való átalakítása is zavart szenved." Frank R Velluton szerint ilyen jellegű hibákat a többi jó olvasó gyermek is vét, az olvasási hiba legfeljebb 20-50 %-át teszi ki. Ezek a hibák a nyelvi társítások helytelen használatából származnak. Ez a jellegű hiba – szerinte – mindenfajta térbeli zavartól független 6 e, Rossz kombináció, „találgatás” A gyerek nem betűzi végig a szót, hanem a szó néhány betűje, valamint a globális képe alapján találgat. Így lesz a boka róka A nagyobb gyerekek és a felnőttek

már így olvasnak. Ehhez azonban gazdag szókészletre van szükség, amelyből a szavak gyorsan és könnyeden hívhatók elő, valamint a szöveg egészének jó áttekintésére. A dyslexiásoknál ezek a feltételek nem teljesülnek, ezért lesz a kombináció hibás. A jól olvasóknál is előfordulnak hasonló hibák, de ők nem változtatják meg az olvasottak értelmét, mert a kontextus irányítása alatt maradnak. (pl hirtelen halk koppanást hall. helyett: hirtelen halk kopogást hall) 4 f, elővételezés A szóban előforduló betűk közül kettő azonossá válik, csőre – csere. A szó valamely magán-vagy mássalhangzóját úgy olvassa a gyermek, mint az előtte vagy utána következő magán-vagy mássalhangzóját. (közút – között) 14 g, perszeveráció - előreható: amikor egy későbben elvégzendő műveletet korábbi betűn, szón végez el a gyerek. Pl: lapát - lápát - hátraható: az előbbi ellentétje - traktror. 4, 14 h, szóroncs -

csonkítás A betűk 50%-a rossz - teljesen eltorzítja a szót (pl. nektek helyett kerel) Eredménye többnyire értelmetlen szóalak. A szókép olyan jellegű torzítása, amely során az olvasó nemcsak elhagy, hanem hozzá is tesz elemeket (utálatos – utalos).6 i, ismétlések A gyerek többször nekirugaszkodik egy-egy szónak, azaz a szó első tagját ismétli. Ez nagyon lelassítja az olvasás tempóját. 9 Olvasászavar 2. Az olvasás tempója Általában a dyslexiás gyerekek olvasási tempója nagyon lelassult, ez a lassúság más cselekvésükre is érvényes. A dyslexiás gyerekekre az élet más területein is érvényes a lassúság. 3. A szövegmegértés Zavart lesz, mivel szorosan összefügg az olvasástechnikával. A szövegben vannak kifejezett emlékezeti feladatok (pl. az utca nevére, vagy a főszereplő nevére való visszaemlékezés) és a szöveg összefüggéseire irányulók. Ezeknél a kérdéseket más szavakkal tesszük föl, mint amelyekkel

szövegben az adott információ szerepelt. A szöveg megértése függ a gyermek szókincsétől, annak könnyebb vagy nehezebb emlékezetbe idézésétől, az intelligenciától, és esetleg az igen magas hibaszámtól, minek következtében a szöveg teljesen torzul. 4, 5 Az írásban fellépő hibák II. a) A vonalvezetés problémái Disgraphiás írómozgások következtében az írott betűalakok egymással való összetévesztése (f-h-k-b-l), illetve néha az egyes betűk alakításának problémái vagy az arról elraktározott emlékképek hiányossága következtében. (Amikor a gyermek többévi írástanulás után is egy-egy betűt a vizuális emlékképre támaszkodva motorosan egészen különféleképpen próbál kivitelezni.) 6 b) A fonológiai kódolási zavara A hibák egy része azonos az olvasással elkövetett hibákkal. - betűtévesztések, - szótagkihagyások, - betűkihagyások, - reverziók, - betoldások, Más részük a beszéd tagolásának

és ritmusának jelölési problémáiból adódnak - a hosszú és rövid hangok megkülönböztetése és jelölése, - a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjelek használata. A verbális memória gyengébb teljesítménye következtében, - a tollbamondásnál a szöveg hiányos leírása, szórendváltoztatás. 10 Olvasászavar Fogalmazásnál „értelmetlen mondatok" megjelenése - A gyermek a saját maga által fogalmazott mondatra sem emlékszik pontosan, a mondatot a közepén újrafogalmazza s ezáltal valamelyik mondatrész kétszer fordul elő. (pl. János vitéz Tündérországban újra találkozott /Iluskával. (1. megfogalmazás) János vitéz Iluskával újra találkozott /Tündérországban (2. megfogalmazás), János vitéz Tündérországban újra találkozott Tündérországban (a végleg leírt mondat) c) A helyesírás zavara Itt kifejezetten a nyelvtani szabályok helyes alkalmazásáról van szó (ly-j jelölése, teljes és

részleges hasonulás, stb.) Többnyire e három területen lépnek fel a nehézségek, de különböző mértékben. 4 III. Beszédben fellépő hibák A beszéd az, amelyet az írásban egy más, téri elrendeződésű, vizuális jelrendszerre teszünk át, az olvasásban pedig ezt alakítjuk vissza időrendi egymásutánban következő hangsorra. Ez a tevékenység egyes gyermekek fejlődése során lassan elszakad a hangsortól, és a betűsor részben közvetlenül hívja elő a jelentést. Hogy azonban az élet során elsődlegesen a beszédhez kapcsolódik, azt abból láthatjuk, hogy a különféle afáziák esetén az olvasás folyamata is sérül. A dyslexiások igen nagy része megkésett beszédfejlődésű A beiskolázás idején és később is kisebb, labilisabb a szókincse, mint hasonló korú társaié, így szómegtalálási nehézségekkel küszködik. Mindezen szintek hiányos voltával függ össze a dyslexiások verbális memóriájának gyengesége.

Különböztek a vélemények arról, hogy csak a verbális memóriáról van-e szó, vagy a vizuálisról is. Mivel különféle szerzők más-más anyagon vizsgálták a vizuális memóriát, nem kaptak egyértelmű eredményeket. Végülis kísérletekkel megállapították, hogy a dyslexiások vizuális memóriája nem marad el a normál olvasókétól, ha a feladatok megoldása során semmilyen verbális segítség nem alkalmazható (pl. különleges alakú síkidomok). A teljesítményük abban a mértékben romlik, ahogy a feladat mindinkább kapcsolódik a beszédhez. (pl megnevezhető képek) 4, 6 IV. Egyes szerzők még egyéb tüneteket is leírnak. 11 Olvasászavar - a téri-idői orientáció zavarát - gyengébb ritmusérzéket - a finommozgások, sőt esetleg a nagymozgások koordinálatlanságát - a dominanciazavart - eltéréseket a látásban (rejtett kancsalság, a pálcikák és a csapok nem kiegyensúlyozott működése a szemben) 4 V. Magatartási tünetek

A dyslexiások nagy részénél (M. Linder szerint 90%-ánál) magatartászavarok is tapasztalhatók. Ezeket elsődlegeseknek tekintjük, ha már az iskolai kudarcok előtt jelennek meg, azoktól függetlenül. A másodlagos magatartási zavarok kudarcok következtében jönnek létre. A legsúlyosabbak a kompenzálásból eredő bohóckodás és a szomatikus tünetek. A gyermekek zárkózottá válnak, nem tudnak az igényeknek megfelelően szerepelni, önbizalmukat elvesztik. Ha szereplésre kényszerítik őket, akkor mélyen tudásuk alatt teljesítenek. Hiába tudják az iskolai anyagot, olyan izgalomba jönnek, hogy remegni, verejtékezni kezdenek. 9 Ezek a tünetek nem olyan értelemben dyslexia specifikusak, hogy a dyslexiások mindig elkövetik őket, a normál olvasók pedig nem. (Ezért nem tudjuk az „áldyslexia" fogalomkörét jól definiálni.) Előfordulnak a normál olvasók esetében is, azonban jóval ritkábban, továbbá a hibák arányszáma más. A

dyslexiások hibázásainak mennyisége körülbelül tízszerese a jól olvasókénak, zöngés-zöngétlen mássalhangzóknál huszonnégyszerese. A hibás kombinációkba a dyslexiás belevon értelmetlen vagy a szövegbe nem illő szavakat is, a jól olvasó nem. Elővételezést és perszeverációt csak dyslexiásoknál tapasztalható, de náluk is ritkán, ezért nem tekinthető a dyslexia specifikus jelének. Itt jegyezhető meg, hogy ismeretlen, nehéz szövegben, jól olvasó gyermekek ill felnőttek is elkövetnek reverziókat. A hibaszám nagysága eldöntheti, hogy a gyermeket dyslexiásnak diagnosztizáljuk-e. A hibák minőségi elemzése segítséget nyújt a terápiában. Diszlexia, vagy áldiszlexia 12 1, 4 Olvasászavar Egyes tanulmányok 20-30 %-ra teszik a diszlexiások számát, ez azonban hihetetlenül magas aránynak tűnik. Kimondható, hogy a diszlexia olvasási nehézség. Remélhetőleg azonban senki nem gondolja, hogy minden olvasási

nehézség diszlexia. Így felvetődhet az a kérdés, hogy hol a határ az olvasási nehézség és a diszlexia között? Milyen kritériumok alapján lehet elmondani valakiről, hogy olvasási zavarral küzd, és milyen jellemzői vannak az olvasási nehézséggel küszködő gyermeknek? Az erről a kérdésről szóló irodalom óriási. Sok kísérlet, s az elért eredmények következtében az utóbbi évtizedekben a szakemberek szerte a világon kevéssé bátran használják a diszlexia kifejezést, mellette és főleg helyette másokat is találunk. Magyar fordításban ezek a szinonimák a következők: olvasási nehézség, elsődleges olvasási képtelenség, kongenitális szóvakság, specifikus olvasásgyengeség, fejlődéses diszlexia, nem-olvasás, gyenge olvasás, visszamaradt olvasás, olvasászavar. A diszlexia definíciójának egyfelől alapproblémája magának az olvasási folyamatnak az összetettségéből adódik, másfelől abból a tényből, hogy a

tudomány mai állása szerint kétséget kizáróan nem tudják megállapítani a diszlexia okait. 2 Egyre több olyan gyereknek kérik a beszédvizsgálatát, akik az iskolában nap mint nap szembesülnek a kudarcokkal, rosszul tanulnak, nem szeretnek olvasni, pedig intelligenciájuk átlagos. Így jutott Csabay Katalin arra a következtetésre, hogy el kell különítenünk a diszlexiát az áldiszlexiától. „Míg az előbbinél a gyermek „készülékében van a hiba, addig az utóbbinál a gyermeket körülvevő környezet mesterségesen idézi elő a tüneteket, tehát így a környezetben van a „hiba”. Az áldiszlexia kialakulásáért három tényező a felelős. 1. Megváltozott társadalmi struktúra, amelyben a gyereknek nincs elegendő lehetősége az aktív szókincs gyakorlására. 2. Korai beiskolázás 3. az 1978-as tantervvel bevezetett egyes olvasókönyvek használata (globális módszer, gyorsított tempójú olvasástanítás.) 1 Dyslexia

prevenció és reedukáció 13 Olvasászavar Egy-egy új olvasástanítási módszernél a hatékonyságot jelentősen befolyásolja az a tény, mennyire veszi figyelembe a tanulás és az emlékezet törvényszerűségeit. A homogén gátlás jelensége az olvasásban és az írásban elkövetett hibák egyik forrása. Létezik egy olvasástanítási módszer, amely tudatosan ezt a jelenséget küszöböli ki, illetve ha már kialakult a dyslexia, azt korrigálja: a dyslexia prevenció és reedukáció. Kitalálója Meixner Ildikó. 3 A módszer alapelvei A módszer alapvető pontja, hogy teljesen egyénre szabott, maximálisan figyelembe veszi a gyerek adottságait. Az olvasástanulás két részre válik 1. A készségfejlesztés ideje alatt kialakítjuk a betűtanulás feltételeit a következő területeken. a. mozgásfejlesztés: egyensúlygyakorlatok, utánzójátékok, ritmusérzék-fejlesztés b. testséma fejlesztés: iránydifferenciálás és a téri tájékozódás

fejlesztése c. percepciófejlesztés: a vizuális (alak - háttér felfogás, szem - kéz koordináció), az auditív és a taktilis észlelés fejlesztése. d. a beszédkészség fejlesztése 2. Az olvasástanítás kis lépésekben történik, először a betűket tanítja meg, majd az összeolvasást. A betűtanításnál az első feladat a hármas asszociáció kialakítása (a hang akusztikus képe - a betű vizuális képe - a hang beszédmotoros képe), ezt követi a homogén gátlás tudatos kiküszöbölése - ez a betűtanítás sorrendjében nyilvánul meg, egymástól messze tanítja a homogén gátlást okozó betűket. 13 A dyslexia prevenciós teszt ismertetése A vizsgálat helye, ideje, a vizsgálatban szereplő gyermekek A dolgozatomhoz szükséges vizsgálatokat a József Attila Általános Iskola alsó tagozatában végeztem 1999/2000-es tanévben, 40 alsó tagozatos tanulóval. A tanulókat véletlenszerűen választottuk ki a tanítókkal. Egyetlen osztályban a

tanító konrétan megjelölte a kísérletben 14 Olvasászavar szereplő gyerekeket. Választását azzal indokolta, hogy egyszerűen kíváncsi volt az egyes tanulók eredményeire. A kiválasztott gyermekek között szerepelt gyengébb, s jobb eredményű is. Arra azonban figyeltünk, hogy a jobb, illetve rosszabb képességű tanulók aránya közel hasonló legyen minden osztályban. A szülőket előzőleg az osztályfőnökök tájékoztatták, hogy gyermekeiket milyen céllal vizsgálom meg. Elmondták nekik, hogy a részvétel nem kötelező, valamint, hogy vizsgálatom intelligenciatesztet és egyéb, a személyiségi jogokkal szembenálló eljárást nem tartalmaz. A szülők mindegyike beleegyezett a kísérletbe, közülük a mintát véletlenszerűen választottam ki. Az osztályfőnökök nagyon közreműködők voltak A vizsgálatban szereplő gyerekek általában könnyen oldódtak, bátrak, érdeklődőek voltak. Első osztályos tanulók esetében fordult elő

az, hogy kissé megszeppenve jöttek be az ajtón, de ez a kezdeti szorongás, a feladatok megoldásának előrehaladtával el is múlt.A felméréseket a gyerekekkel egyenként végeztem, a logopédus számára fenntartott helyiségben. A vizsgálatsor célja A dyslexia-veszélyeztetettséget vizsgáló eljárás célja azoknak a részképesség-zavaroknak a feltárása, amelyek jelenléte nehezíti vagy akadályozza az olvasás és írás megfelelő kialakulását. Ha minél hamarabb felfedjük a problémákat, megelőzhetjük, hogy az elsődleges tünetekre rakódjanak a várható következmények. A tesztcsomag elnevezése ezt a sürgető feladatot kívánja hangsúlyozni. A vizsgálatsor eredeti célja a korai felismerésen kívül a terápia-szempontúság: az egyes részfeladatokban elért gyengébb eredmények meghatározzák a logopédiai foglalkozás irányvonalát is. A célom a feladatsorok eredményeinek elemzésekor a korosztályok közötti, és korosztályokon belüli

eltérésék feltárásán kívül az is, hogy megbizonyosodjak róla, mely korosztályok mérésére alkalmas a teszt. 15 Olvasászavar A teszt eredményei felhívhatják a figyelmet az egyes gyermek, vagy gyermekcsoport hiányosságaira, például a szókincs szegénységére, a memória gyengeségére, esetleg a térbeli tájékozódás hiányára. Ezek ismeretében számbavehetjük a gyengébb részképességeket, s így sokkal könnyebb, s célirányos lehet ezek fejlesztése. Melyek azok a jelzések, amelyek a vizsgálat elvégzését indokolják? Anamnézis alapján kiszűrt ún. "rizikó" tényezők, jelzésnek számít a megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés a nehezen induló nyelvi fejlődés. - A nehezen javítható, elhúzódó pöszeség, a zöngétlen beszéd, szótorzítás. - Az elhúzódóan kialakulatlan laterális dominancia. - A motoros ügyetlenség. - A rossz ritmusérzék, dallamvisszaadás. - A szórt figyelem. - A nehézkes

verstanulás, a rossz kifejezőkészség, a szómegtalálási nehézség. - A szegényes szókincs, a korlátozott beszédmegértés. A felsoroltak bármelyike elegendő lehet ahhoz, hogy nekilássunk a részletes vizsgálatnak. Így nem maradnak figyelmen kívül azok a gyermekek sem, akikkel nem foglalkozik logopédus, mivel esetleg nem a beszéddel kapcsolatos részképességeik sérültek elsősorban, hanem például motoros ügyetlenségük, szórt figyelmük, téri tájékozódási zavaruk a domináns. A részletes vizsgálatról A vizsgálatok részeredményeit az erre a célra szerkesztett vizsgálati lapon rögzítjük. A jó eredményeket a feladatok megnevezése után, a sor végén lévő első négyzetben + jellel, a sikertelenséget a másodikban -- jellel jelöljük. Így könnyen tájékozódtatunk majd a gyermek képességeinek állapotáról, egyből szembetűnővé válik a fejlesztendő terület. Az egyes feladatok után hagyott üres részekre érdemes

feljegyezni az adott feladatmegoldás jellegzetességeit, a gyermek verbális közléseit, hisz azok elemzése, értékelése segíti munkánkat. 16 Olvasászavar Az előre megszerkesztett vizsgálati lapon minden észrevételt nem állt módomban lejegyezni, nem tudtam például minden szót rögzíteni, hiszen az arra fenntartott hely kevésnek bizonyult. Ezért egy új munkalapot készítettem, ahol elegendő helyet hagytam minden megjegyzésnek, s így a gyerekek által használt szavakat, mondatokat pontosan le tudtam jegyezni. Vannak feladatok, amelyekhez képanyag, s vannak, amelyekhez feladatlapok tartoznak, pontos dokumentációul szolgálva a gyermek tevékenységéről. Vizsgálódásunk nyomán kiderülhet, hogy dyslexia-prevencióra, dysgráfia-terápiára, vagy inkább nyelvi fejlesztő programra, mozgásfejlesztő terápiára, esetleg többféle segítségre is szükség van. Az egyes feladatok elvégzésének sorrendje a gyermek személyiségétől,

motivációjától függ. Ha szorongó, nehezen oldódó kisgyermekkel találkoztam, szerencsésebb volt előbb a rajzos feladatokkal oldani feszültségét, s csak ezután rátérni a verbális részekre. Ha könnyen megnyilatkozó kisgyermeket vizsgáltam, lehetett azonnal a spontán beszéd, a szókincs megfigyelésével kezdenem a munkát. A nehezen figyelő, nyugtalanabb, kapkodó gyermek esetében a verbális és nonverbális feladatok váltogatása volt az eredményesebb. A vizsgálatsor elvégzéséhez általában elég egy 45-60 perces foglalkozás, az életkor növekedésével a teszt felvételéhez szükséges idő csökkent. A fent jelölt időtől azonban mindkét irányban lehet olykor lényeges időeltolódás is, amely szintén tájékoztat bennünket a gyermek egyéni sajátosságairól, amelyet a terápia során figyelembe kell majd vennünk. (pl. munkatempó fokozása, lassítása, erőteljesebb figyelemkoncentráló gyakorlatok stb) 15 A DPT-teszt felvételekor, a

dichotikus hallásvizsgálat, a mozgás megfigyelése és a ritmusérzék vizsgálata kivételével mindegyik feladatot elvégeztem a gyerekekkel. A továbbiakban a vizsgálat menetét, értékelését a vizsgálati lapon szereplő sorrend szerint ismertetem. I. A beszéd vizsgálata II. Fogalomalkotás vizsgálata III. Különbség megfogalmazása IV. Önálló vers-vagy mesemondás 17 Olvasászavar V. Hallási differenciáló-képesség vizsgálata VI. Térbeli tájékozódás vizsgálata VII. Vizuális emlékezet VIII. Vizuális minta követése, soralkotás IX. Auditív emlékezet vizsgálata X. Vizuális percepció vizsgálata 18