Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Implicit és explicit emlékezet

Emlékezés II. Implicit és explicit emlékezet Az emlékezet konstruktivitása A) Az emlékezet fajtáinak további csoportosítása 1. Az emlékezés tudatossága szerint Implicit emlékezet Az a típusú emlékezet, aminek során az egyén nincs tudatában az emlékezés tényének, az emlékezés mégis a teljesítmény javulását eredményezi. Például ha sokat gépelünk, egy idő után gyorsabban megtaláljuk a betűket a billentyűzeten. Ide tartoznak a készség szintű ismeretek is, mint például a biciklizés (vagy bizonyos esetekben az idegen nyelvek ismerete). Explicit emlékezet Az a típusú emlékezet, aminek során az egyén tudatában van az emlékezés tényének. Vagyis a szándékos emlékezés. Ide tartozik a felismerés és a felidézés 2. Az emlék jellege szerint Szemantikus emlékezet A tényeket, adatokat őrző emlékezet. (Például tudom, hogy 1789-ben tört ki a nagy francia forradalom, de nem emlékszem, mikor és hogyan jegyeztem meg ezt az

évszámot.) Epizodikus emlékezet Az egyén önmagával kapcsolatos emlékeit őrző emlékezet. Például a tavalyi nyaralással kapcsolatos emlékek. Az emlékekhez gyakran képek és érzések is társulnak B) Az emlékezet zavarai Amnézia: tartós emlékezetvesztés. Fajtái: Kongrád amnézia: a személy nem emlékszik az őt érő baleset körülményeire Anterográd amnézia: a sérülést követően a személy képtelen új emlékek megőrzésére. Például minden nap ugyanazt az újságot olvassa végig – mert mindig újnak tűnik neki. Retrográd amnézia: a személy nem emlékszik a sérülést megelőző időszakra. Amnézia és implicit memória Mind az anterográd, mind a retrográd amnéziára jellemző, hogy csak az explicit emlékezetet érinti, az implicit emlékezetet nem. Vagyis a készségek megőrződnek Példa: A személy készség szinten zongorázott, azaz például egy zongoraszonáta eljátszása nem okozott neki tudatos emlékezeti erőfeszítést, majd

egy baleset következtében retrográd amnéziája alakult ki. A zongoraszonátát a baleset után is képes lesz hibátlanul eljátszani, miközben lehet, arra sem emlékszik, mi a saját neve. C) Az emlékezet konstruktivitása Konstruktív emlékezet: az emlékezés során nem pusztán felidézzük a megtörtént eseményeket, hanem meglévő tudásunk segítségével értelmezzük, kiegészítjük az élményeket. Így előfordulhat, hogy később nem arra emlékszünk, ami valójában történt. Ezt nevezik az emlékezet konstruktív természetének. Az emlékezet konstruktivitása (vagyis az emlékalkotás) bekövetkezhet: - sémák hatására - sztereotípiák hatására - sugalmazások hatására 1. A sémák hatása az emlékezetre Séma: emberekről, tárgyakról vagy helyzetekről, ezek közös jellemzői által alkotott, általános elképzelés. (Például bemehetünk akár egy teljesen ismeretlen közértbe is, a bevásárlás valószínűleg nem fog gondot okozni,

mert van a bevásárlás általános menetéről egy elképzelésünk, azaz sémánk.) A sémák hatása az emlékezetre: ha egy eseményt a meglévő sémánk mentén próbálunk értelmezni, az emlékezés torzulhat. Például ha a személyek azt hallják egy történetben, hogy valaki étterembe ment, utólag olyan állításokra is emlékeznek, hogy evett, és fizetett, akkor is, ha ez nem hangzott el a történetben. 2. A sztereotípiák hatása az emlékezetre Sztereotípia: a sémák egyik fajtája; emberek egy csoportjának közös jellemzőiről alkotott elképzelés. Például: „a németek precízek”, „a nők érzelemvezéreltek”, „a bölcsészek elvontak”. A sztereotípiák hatása az emlékezetre: ha valakihez sztereotípiákon keresztül közelítünk, előfordulhat, hogy csak a sztereotípiát látjuk, nem a személyt. Vagyis úgy emlékszünk rá vissza, mint egy „tipikus cigányra”, „tipikus melegre” stb. 3. A sugalmazások hatása az emlékezetre:

Loftus vizsgálata Kísérleti helyzet: a kísérleti személyeknek filmet mutattak, amelyben két autó egymásnak ütközött. Utána véletlenszerűen két csoportba osztották őket, és kérdéseket tettek fel nekik a filmmel kapcsolatban. - az egyik csoport ezt a kérdést kapta: „Milyen gyorsan ment az autó, amikor a másiknak koccant?” - a másik csoport ezt a kérdést kapta: „Milyen gyorsan ment az autó, amikor a másiknak ütközött?” Egy héttel később visszahívták a résztvevőket, és újabb kérdéseket tettek fel nekik a bemutatott filmmel kapcsolatban. Például: „Látott-e üvegcserepeket?” Eredmény: Akik korábban azt a kérdést kapták, hogy „Milyen gyorsan ment az autó, amikor a másiknak ütközött?”, nagyobb arányban emlékeztek úgy, hogy volt üvegcserép, mint a másik csoport tagjai. (Egyébként nem volt üvegcserép a filmben) Az eredmény értelmezése: Az ütközik szó az emlékezés részévé vált, és átalakította az

emlékképet úgy, hogy egy súlyos baleset képe idéződjön fel