Gépészet | Felsőoktatás » Műszaki alapismeretek

Műszaki alapismeretek 1. előadás 1. Mikor etikus a mérnök tevékenysége? • Etikus minden olyan tevékenység, amely a törvények és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével a közösségi és az egyéni élet minőségét javítja. 2. Mikor nem etikus a mérnök tevékenysége? • Nem etikus minden olyan rosszhiszemű cselekedet, illetve hanyagság, amely az értékteremtő tevékenységet károsítja, gátolja vagy elmulasztja. 3. Melyek a mérnöktől elvárható főbb etikai alapelvek? • Hivatásának gyakorlása során az emberek biztonságát, egészségét és jólétét, a természeti környezet ésszerű védelmét tekintse mindenek felett állónak. • Tevékenységében ne lépje túl saját illetékességének határait. • Nyilvános állásfoglalásaiban legyen tárgyilagos és ragaszkodjék az igazsághoz. • Szakmai ügyekben a munkaadója, illetve ügyfele érdekeinek etikus képviselőjeként vagy meghatalmazottjaként járjon el.

• Minden ténykedésénél, de különösen a munkák elvállalásánál kerüljön minden félrevezető, vagy nem egyértelmű megfogalmazást és magatartást. 4. Melyek a mérnöktől elvárható főbb szakmai-etikai alapelvek? • Valamennyi szakmai kapcsolatában őrizze meg függetlenségét. • Mindig törekedjék a közérdeket szolgálni. 2 • Kerüljön minden olyan magatartást vagy tevékenységet, amely a szakma hitelét ronthatja, vagy félrevezetheti a közvéleményt. • Jelenlegi vagy korábbi megbízójának vagy munkaadójának üzleti ügyeiről vagy műszaki eljárásairól ne hozzon nyilvánosságra bizalmas információt azok egyetértése nélkül. • Szakmai tevékenységében ne befolyásolják azzal ellentétes érdekek. • Tartsa magát a teljesítménnyel arányos díjazás elvéhez. Tekintse iránymutatónak a Mérnöki Kamara által közreadott mérnöki díjakat, és azoktól csak az indokolható mértékben térjen el. • Felelősséget kell

vállalnia szakmai tevékenységéért. 5. Milyen magatartás várható el a mérnöktől a más mérnökökkel való viszonyában? • Ne akarjon magának állást, előmenetelt, megbízást szerezni más mérnökök igazságtalan bírálatával, sem más kétes módszerekkel. • Ne próbáljon rosszhiszeműen vagy fondorlatosan, nyíltan vagy burkoltan kárt okozni másnak azzal, hogy sérti annak szakmai hírnevét, kilátásait, munkaviszonyát, üzletmenetét, és ne bírálja valótlanul mások munkáját. Viszont az a mérnök, aki úgy látja, hogy mások nem etikus, vagy illegális gyakorlatot folytatnak, ennek abbahagyására történt eredménytelen felhívás után tájékoztassa erről a Mérnöki Kamarát. • Bízzon meg más mérnök által végzett szakszerű munkában, és ismerje el mások szellemi tulajdonát. • Más mérnökökkel és technikusokkal információt és tapasztalatot cserélve működjék közre a szakmai hatékonyság növelésében és

törekedjék arra, hogy a felügyelete alatt dolgozó mérnökök szakmai fejlődésének és előrehaladásának lehetőségét biztosítsa. 3 6. Mi a FEANI? • 1951. szeptember 7-én alakították meg a FEANI-t (Fédération Europenne d’Assotiations Nationales d’Ingénieurs), a Nemzeti Mérnöki Egyesületek Európai Szövetségét. • Tevékenysége három fő részre tagozódik: • A FEANI regiszter létrehozása és folyamatos bővítése, Euromérnök (Eur.Ing) címek adományozása a nemzeti mérnöki szervezeteken keresztül. • Kapcsolattartás a nemzeti mérnöki egyesületekkel és a nemzetközi szervezetekkel (Unesco, SEFL, IGIP). • Közös szakmai projektek kialakítása és megszervezése. 7. Melyek az euromérnöki cím főbb követelményei? • Egyetemi diploma (5 éves képzés) esetén 2 éves megfelelő gyakorlat, főiskolai diploma esetén 4 éves képzésnél 3 év, 3 éves képzésnél 4 év megfelelő gyakorlat. • Folyamatos

önképzés. • Az etikai normák betartása. • Az anyanyelven kívül legalább egy európai nyelv ismerete. 8. Hogyan válhat valaki Magyarországon euromérnökké? • A FEANI alapszabályzata értelmében hazánkban is létrejött a Magyar Nemzeti Bizottság, amelyhez a mérnökszervezetek és egyesületek csatlakozhatnak. A címre pályázó mérnökök jelentkezési lapját a Minősítő Bizottság megvizsgálja. Ha megfelelőnek tartják a pályázatot, akkor tovább küldik Párizsba az Európai Minősítő Bizottsághoz. Végső soron e fórumon döntenek a cím odaítéléséről Az átfutási idő 3-4 hónap. Párizsban állítják ki az EURING oklevelet, amit európai sorszámmal látnak el. 4 9. Mely magyar mérnökszervezetek útján kérhető az euromérnöki cím? • Építéstudományi Egyesület • Gépipari Tudományos Egyesület • Híradástechnikai Egyesület • Közlekedéstudományi Egyesület • Magyar Asztronautikai Társaság • Magyar

Elektrotechnikai Egyesület • Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság • Magyar Hidrológiai Egyesület • Magyar Kémikusok Egyesülete • Magyar Mérnökakadémia • Magyar Mérnöki Kamara • Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének Magyarországi Egyesülete • Méréstechnikai és Automatizálási Egyesület • MTESZ • Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság 5 4. előadás Műszaki dokumentáció 1. Milyen műszaki dokumentumokat ismer? • Gépkönyv • Üzemeltetési • Karbantartási • Javítási dokumentáció • Műszaki rajz 2. Mi a célja a gépkönyvnek és mit kell tartalmaznia? • A gépkönyv a gép tartozékát képező, általában ábrás előírás, amely alkalmas a gép biztonságos üzembe helyezésének, működésének, kezelésének és karbantartásának megismerésére. A gép fő műszaki adatai mellett a fő villamos adatokat is tartalmaznia kell. • A villamos fejezet a

villamos berendezésre vonatkozó információkat tartalmazza. • A telepítési előírás egy folyamat elvégzéséhez szükséges készülékek telepítésének szöveges és/vagy rajzos megjelenítése. 3. Mi az üzemeltetési dokumentáció célja és milyen részeket tartalmaz? • Az üzemeltetési dokumentáció a termék szállítási, tárolási, kezelési, működési, karbantartási, stb. feltételeinek okmánykészlete • Tartalma: • műszaki leírás • kezelési utasítás • karbantartási utasítás • üzembehelyezési utasítás • üzemeltetési napló 6 • kísérő lap (műszaki adatlap) • áruismertető címke • javítókészlet jegyzék • okmányjegyzék (tartalomjegyzék) • mellékletek 4. Ismertesse a karbantartási dokumentáció célját és részeit! • Karbantartási utasítást kell készíteni akkor, ha a termék karbantartásáról a kezelési utasítás nem rendelkezik, továbbá ha az üzemeltetési körülmények

következtében a termékre és a terméket alkotó részegységekre a karbantartási előírások nem vagy csak részben azonosak. • Tartalma: • bevezető, az utasítás tárgya • általános előírások • biztonságtechnikai, munkavédelmi, stb. előírások a karbantartási műveletek végzéséhez • a műveletek fajtái és ciklusai • a műveletek előkészítése, az elvégzéshez szükséges anyagok és eszközök • elvégzendő műveletek a termék egészén és részegységein • műszaki ellenőrzés és az átvétel igazolásának módja • konzerválás, lezárás, plombálás, stb. módja • mellékletek 7 5. Mit tartalmaz a javítási dokumentáció és mi a célja? • A javítási dokumentáció a javítás menetét és a megjavított termék ellenőrzésének módját előíró műszaki okmánykészlet. • Tartalma: • javítási utasítás • vizsgálati előírások • javítási rajzok • alkatrészkatalógus • anyagfelhasználási

normák • tartalékalkatrész-felhasználási normák • okmányjegyzék • egyéb anyagok • különleges vázlatok, stb. 6. Milyen vonaltípusokat használunk műszaki rajzokon? • Folytonos: • vastag, vékony ; vékony szabadkézi ; vékony törésvonal • Szaggatott • vastag, vékony • Pontvonal • vékony, vastag ; vékony kétpont-vonal ; egyenes szakaszon vékony, törésnél és végződéseknél vastag pontvonal 7. Melyek a használható vonalvastagságok? • A választható vonalvastagságok, mm-ben: 0,18 0,25 0,35 0,5 0,7 1,0 1,4 2,0 . 8 9. Ismertesse a szabványos rajzlap méreteket! • Az oldalak aránya mindig megegyezik. a : b = b/2 : a Elnevezés Méretek, mm A0 841 x 1189 A1 594 x 841 A2 420 x 594 A3 297 x 420 A4 210 x 297 10. Milyen rajzszélet (keretet) és feliratmezőt használunk? • A rajzszél szélessége A0 és A1 méreteknél legalább 20 mm, A2, A3 és A4 méreteknél legalább 10 mm. • A feliratmezőt a rajzlap jobb alsó

sarkában vízszintesen kell elhelyezni, úgy, hogy olvasási iránya megegyezzék a rajz olvasási irányával. 11. Mit tartalmaznak a rajzokon a feliratmezők? • A dokumentáció azonosító számát • Azonosító mező: A rajz címét és törvényes tulajdonosának nevét • Kiegészítő mező: Jeleket, műszaki és adminisztrációs információkat 12. Mit tartalmaz a darabjegyzék? • tételszámot • megnevezést • mennyiséget • hivatkozást • anyagminőséget és • indokolt esetben kiegészítő információkat 9 13. Melyek a szabványos méretarányok (kicsinyítés, nagyítás)? • Valódi nagyság: 1:1 • Nagyítás: 50:1 20:1 10:1 5:1 2:1 • Kicsinyítés: 1:2 1:5 1:10 1:20 1:50 1:100 1:200 1:500 1:1000 1:2000 1:5000 1:10000 14. Mi a CAD és a CAM? • CAD = Computer Aided Design = számítógéppel segített tervezés. A CAD a szerkesztést, a számításokat, a két- vagy háromdimenziós alakadást, a formatervezést, az ergonómiai és

színtervezést és a dokumentáció készítést foglalja magában. • CAM = Computer Aided Manufacturing = számítógéppel segített gyártás. A CAD rendszer vezérli a megmunkáló szerszámot, vagy a munkadarabot. . 31. Mit értünk kapcsolási rajzon? • A kapcsolási rajz elvi vázlat, ahol az elemek képies vagy akár vetületi rajza helyett egyszerűsítő szimbólumokkal, villamos rajzjelekkel dolgozunk. . 33. A villamos rajzjeleket tartalmazó MSZ 9200 milyen főbb területeket ölel fel? • Elektronika • Erősáramú technika • Mérés és automatika . 10 36. Mi az Országos Építésügyi Szabályzat funkciója és milyen főbb területekre terjed ki? • Az OÉSZ rendelkezései szerint szabad területet felhasználni, telket és területet alakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági

engedélyt adni. 37. Mit tud a Budapesti Városrendezési Szabályzatról? • Számos eltérést tartalmaz az OÉSZ-hez képest. Az általános lakóövezeteket “0”-val, a különösen védett területeket “K”-val jelölik. A mellékletekben konkrétan felsorolják a védett, a városkép szempontjából kiemelt, ill. a felszínmozgás miatt veszélyes területeket. 38. Milyen építőipari rajztípusokat ismer és ezek milyen méretarányban készülnek? • A helyszínrajz az építmény 1:1000 méretarányú telepítési terve. • Az alaprajz az építmény egy szintjének képzeletbeli vízszintes síkkal (a padlószint felett 1 m-rel) elmetszett felülnézeti terve, amely 1:100 méretarányban készül. • A metszet méretaránya 1:1000 és 1:50. • Homlokzati tervet kell készíteni derékszögű vetítésű nézetrajzként az építmény valamennyi külső térelhatároló felületéről 1:1000 és 1:50 méretarányban. 39. Mit tartalmaz a helyszínrajz? • A

helyszínrajznak tartalmaznia kell a tervezési területet, az építési telket és a hozzá csatlakozó telkeket, a telekhatárokat, az egyes telkek helyszínrajzi számát és az egyes ingatlanok házszámát. 11 40. Mit tartalmaz az alaprajz? • Az alaprajzon fel kell tüntetni az ábrázolt szint megnevezését és szintmagasságát; a falnyílásokat, ajtókat, kamrákat, ablakokat, a dilatációs hézagokat, stb. Műveltség – technika – rendszer 1. Ismertesse az általános műveltség és a technikai műveltség viszonyát! • Az általános műveltség olyan, társadalmilag szükséges ismeretek és célszerű magatartások összessége, amelyekkel az ember képes környezetében tájékozódni, módszeresen újabb ismereteket szerezni, környezetéhez aktívan alkalmazkodni, környezetét megóvni és fejleszteni. Az ilyen típusú általános műveltség szerves részét képezi a technikai műveltség is. 2. Mit jelent a “technika” kifejezés? • A technika

az ember és környezete közötti kölcsönhatás jellemzője. E közvetlen kölcsönhatás jellemzésére használhatjuk a technika kifejezést. 3. Mi a technikai környezet? • A technika az embert körülvevő környezet szerves részévé vált, alaposan megváltoztatva a természeti környezet eredeti képét. Így alakult ki a technikai környezet. 4. Mit nevezünk rendszereknek? • A nagy és egyre komplexebb technikai rendszerek nem fejleszthetők a régi módon, hiszen a részekből, az elemekből már nem érthető meg az “egész”; így a figyelem a részekről az egészre terelődött. Ilyen egészeket nevezünk rendszereknek. 12 5. Melyek a technika alapkategóriái? • rendszer • modell • anyag • energia • információ Nemzetközi mértékegység rendszer (SI) 1. Melyek az SI mértékegységei és alapegységei? • Mértékegységek: • alapegységek • kiegészítő egységek • származtatott egységek • Alapegységek: • méter, a

hosszúság, • kilogramm, a tömeg, • másodperc, az idő, • amper, az elektromos áramerősség, • kelvin, a termodinamikai hőmérséklet, • mól, az anyagmennyiség és • kandela, a fényerősség mértékegysége. 2. Melyek az SI kiegészítő és származtatott egységei? • radián, a síkszög és • szteradián, a térszög mértékegysége. • A származtatott egységek az alap- és a kiegészítő egységek hatványainak szorzatai vagy hányadosai. 13 3. Ismertesse a gyakoribb prefixumokat! • exa, peta, tera, giga, mega, kilo, hekto, deka, deci, centi, milli, mikro, nano, piko, femto, atto Szabványosítás 1. Ábrázolja a szabványosítás és az alkatrészek sokféleségének relációját! 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0 5 10 15 20 25 30 Év 2. Ismertesse a szabványosítás létrejöttének főbb állomásait! • A 19. század elején jelentek meg az első vállalati szabványok • Az első országos szabványügyi szervezet Angliában alakult

meg 1901-ben. • 1906-ban jött létre az első nemzetközi – szabványosítással foglalkozó – szervezet az IEC (International Elecrotechnical Commision = Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság). • 1926-ban 20 ország létrehozta az ISA-t, az ISO elődjét, amely 1942ig működött. • Az ISA a második világháború után ISO (International Organization for Standardization) néven újjáalakult. 14 3. Ismertesse a magyarországi szabványosítás kialakulását! • 1876-ban bevezetik a méterrendszert. • 1900-ban megalakult a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, amely 1904 és 1949 között adott ki villamos szabványokat. • 1921-ben létrejött a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság, majd • 1933-ban a függetlenített Magyar Szabványügyi Intézet. • 1963 és 1973 között a szabványokat külön jelzettel, majd 73-tól az egységes MSZ jellel látták el. Minden szabvány kötelező lett • 1976-ban rendelettel írták elő a KGST-szabványok

hazai alkalmazását. • 1991-ben a szabványkidolgozás irányítását az egyes szakterületeken megalakult Nemzeti Szabványosítási Bizottságok vették át. Csak a jogszabály útján kötelezővé tett szabványok maradtak kötelezőek. 4. Ismertesse a szabványpiramist! • Nemzetközi szabványok (ISO / IEC); pl. DIN ISO • Európai szabványok (CEN / CENELEC); pl. DIN EN • Nemzeti szabványok (pl. DIN, MSZ) • Vállalati szabványok 5. Mit jelent az ISO, a CEN és a DIN rövidítés? • ISO = International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) • CEN = Comité Européen de Normalisation (Európai Szabványügyi Bizottság) • CENELEC = Comité Européen de Normalisation Electrotechnique (Európai Szabványügyi Bizottság Elektrotechnikára) • DIN = Deutsche Industrielle Norm 15 6. Mire terjed ki az Egységes Magyar Minőségtanúsítási Rendszer? • vizsgálólaboratóriumok akkreditálása • gyártó, forgalmazó és

szolgáltató vállalatok minőségügyi rendszerének tanúsítása • terméktanúsítás 7. Mi a szabványosítás célja? • A szabványosítással elő kell segíteni: • a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás végrehajtását • a nemzetgazdaság szereplőinek korszerű műszaki ismeretekkel való ellátását, az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését • a nemzeti igények érvényesítését az európai és a nemzetközi szabványosítási tevékenységben • a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását • a műszaki fejlesztés és a minőségvédelem megalapozását • az élet, az egészség, a környezet, a biztonság, és a fogyasztói érdekek védelmét • a megfelelőségtanúsítás feltételrendszerének kialakítását 8. Mi a szabvány?

• Elismert szerv által jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan dokumentum, amely tevékenységre vagy annak eredményére vonatkozik és olyan, általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. 16 9. Milyen szintű szabványokat ismer és kik adhatják ki ezeket? • Nemzeti szabvány: a nemzeti szabványügyi szerv adhatja ki • Szakmai szabvány: olyan szakmai testület adhatja ki, amelyet tagjai az alapszabályban erre feljogosítottak és a nemzeti szabványügyi szerv nyilvántartásba vett • Vállalati szabvány: gazdálkodó szervezet adhatja ki • Katonai szabvány: külön jogszabály rendelkezik róla 10. Milyen alapelveket kell érvényesíteni a szabványosításban? • nyilvánosság • a közérdek képviselete • önkéntesség egyrészről a szabványosításban való részvétel, másrészről

a szabványok alkalmazása szempontjából • tárgyszerűség • függetlenség a különböző érdekcsoportok túlsúlyától • alkalmazkodás a tudomány és a technika mindenkori szintjéhez a gazdasági adottságok figyelembevétele mellett • alkalmazkodás a nemzetközi és az európai szabványosítás rendjéhez 11. Honnan lehet megtudni, hogy mely szabványok vannak hatályban? • A magyar nemzeti szabványok jegyzékéből. 12. Hogyan jelöljük azokat a szabványokat, melyek a magyar és az európai normákat egyaránt teljesítik? • MSZ EN azonosító jelzet . 15. Mit értünk akkreditáláson? • Az akkreditálás olyan eljárás, amellyel egy erre felhatalmazott szerv hivatalosan elismeri, hogy egy szerv, vagy személy alkalmas meghatározott feladatok elvégzésére. 17 16. Milyen szervezeteket kell akkreditálni? • vizsgálólaboratóriumokat • kalibráló-laboratóriumokat • terméktanúsító szervezeteket • minőségügyi

(minőségbiztosítási) rendszert tanúsító szervezeteket • személyzettanúsító szervezeteket • ellenőrző szervezeteket 17. Milyen alapelveket kell érvényesíteni az akkreditálás során? • áttekinthetőség, nyilvánosság, a közérdek képviselete • szakszerűség • az igénybevétel önkéntessége • függetlenség a különböző érdekcsoportok túlsúlyától • nemzetközi, illetve regionális szabványosítási szervezetek normatív dokumentumainak alkalmazása a nemzetközi és az európai akkreditálási eljárással való harmonizálás érdekében 18. Mit értünk jogilag szabályozott és jogilag nem szabályozott területen? • Jogilag szabályozott területen azt értjük, hogy az állam az adott szabványt, illetve szabályozást jogszabály útján kötelezővé teszi. Ezek általában az élet, a testi épség, az egészség, a vagyon és a környezet közvetlen védelmét szolgálják. A fejlett társadalmakban ez a rész a teljes

szabványok mintegy egyharmada. • Jogilag nem szabályozott, azaz a piac által szabályozott területen azt értjük, hogy a szabványosításra feljogosított szervezet az érdekeltek szabad, önkéntes elhatározása alapján bocsátja ki a szabványt, melyek betartását a piaci verseny ösztönzi. 18 19. Mi az ICS célja és mivel foglalkozik? • Az ICS-t (International Classification for Standards = Szabványok Nemzetközi Osztályozása) az ISO dolgozta ki abból a célból, hogy megkönnyítse a kommunikációt és az információcserét a szabványosítás területén. Ezen belül az ICS célja, hogy szerkezetül szolgáljon a nemzetközi, a regionális és a nemzeti szabványok, valamint az egyéb hasonló dokumentumok katalógusaihoz, és alapja legyen a nemzetközi, a regionális és a nemzeti szabványok állandó rendelési rendszerének. 20. Mit tud a Nemzeti Szabványjegyzékről? • Az érvényes magyar nemzeti szabványok jegyzéke tartalmazza az

összes, 1997. február 28-án érvényben lévő szabványt, előszabványt, módosítást és tervezetet. A szabványjegyzék a szabványokat az ICS szerinti csoportosításban tartalmazza. 19 5. előadás Minőségügy 1. Mit értünk minőségen? • A minőség egy termék összes olyan tulajdonsága, amely a felhasználó számára jelentős vagy jelentős lehet. 2. Mi a minőség nemzetközi jele? • Q 3. Mit értünk minőségügyi rendszer alatt és mely szabványok vonatkoznak rá? • A minőségügyi alapelveket megvalósító rendszert nevezzük minőségügyi rendszernek. A rendszer elemeit az ISO 9001; ISO 9002; ISO 9003 és az ISO 9004 azonosító jelzetű nemzetközi szabványok tartalmazzák. 4. Mi a termékfelelősségről szóló törvény lényege? • A törvény célja az, hogy fokozottabban felelőssé tegye a gyártót a hibás terméke által okozott kárért. • Termék: minden ingó dolog + villamos energia • Gyártó: az előállító •

Importáló: külkereskedő • Kár: 10 ezer forintnál nagyobb összegű vagyoni kár + halál, egészségkárosodás, sérülés stb. • A törvény megszabja, hogy a termék mikor számít hibásnak, mikor terheli felelősség a gyártót, az importőrt vagy a forgalmazót. • A törvény megszabja az elévülési időt. A károsultnak 3 éven belül kell benyújtani kártérítési igényét. 20 • A gyártót 10 évig terheli felelősség a forgalomba hozatal idejétől számítva. 6. Mit tud a CE jelzetről? • Az Európai Unió országaiban különböző tanúsítási rendszerek fejlődtek ki, amelyek jelentősen eltértek egymástól. Ez szükségessé tette egy átfogó moduláris rendszer kialakítását, amely fokozatos lehetőséget ad a gyártók, a szállítók és a szolgáltatók számára az abban való részvételre. A “CE” jelölés azt igazolja, hogy a tevékenység vagy termék megfelel a rá vonatkozó összes direktíva követelményének. 7. Mire

vonatkozik az ISO 9000 szabványcsalád és melyek a főbb részei? • Az ISO 9000 szabványcsalád célja a különböző minőségügyi rendszerek egységesítése viszonylag kevés számú modell ajánlásával. • Tartalma: • a kiválasztás és az alkalmazás irányelvei • általános irányelvek az ISO 9001, 9002 és az ISO 9003 alkalmazásához • irányelvek az ISO 9001 alkalmazásához a szoftverfejlesztés, szállítás és –karbantartás területén • a legszélesebb körű modell • a gyártásra, a telepítésre és a vevőszolgálatra kiterjedő modell • a végellenőrzésre és a vizsgálatra kiterjedő modell • általános irányelvek a minőségügyi rendszer elemeihez • irányelvek a karbantartáshoz • irányelvek a feldolgozott anyagokhoz • irányelvek a minőségfejlesztéshez 21 8. Mit tud a TQM-ről? • A TQM (Total Quality Management = Teljes körű Minőség Menedzsment) olyan vállalatirányítási rendszer, amelynek

középpontjában a minőség áll. A vállalat valamennyi tagjának részvételén alapul, és hosszú távú sikerekre törekszik a fogyasztó megelégedettségének, valamint a vállalat és a társadalom hasznának figyelembevételével. 9. Mi a megfelelőség-igazolási rendszer lényege? • A megfelelőség igazolása annak megerősítése bizonyítékok alapján, hogy egy termék, egy folyamat, vagy egy szolgáltatás kielégíti az előírt követelményeket. Ehhez egy olyan eljárást kell lefolytatni, amely magában foglalja az adott dolog megvizsgálását, illetve ellenőrzését az előírt követelményeknek való megfelelőség szempontjából, és megfelelőség esetén a dologgal szemben bizalmat keltő dokumentumot eredményez. 10. Hasonlítsa össze az ISO 9000 és a TQM főbb jellemzőit! ISO 9000 működésre, eredményre orientált statikus szemléletű mérhető paraméterek harmadik fél általi tanúsítással zárul TQM ember és hatékonyság

központú dinamikus szemléletű állandóan változó jellemzők, önfejlesztés önértékelés, melynek nincs befejezett állapota célja a megrendelő bizalmának elnyerése szervezeten belüli bizalom meglétét is fontosnak tartja részletes írásbeliség főleg elveket, eljárási szabályokat rögzít külső ellenőrzés egyéni azonosulás a célokkal, egyéni felelősségvállalás célja a termékminőség folyamatos fenntartása célja a termékminőség folyamatos fejlesztése (minőségbiztosítás) (minőségfejlesztés) megrendelő a vevő belső vevőt is értelmez szabványban rögzített zárt rendszer kifelé is nyitott rendszer, állandóan fejlődik a szervezet meghatározott részét vizsgálja a szervezet egészére kiterjedő filozófia a dolgozók képzését fontosnak tartja a képzésen túl az azonosulást is feltételezi a dolgozóknál 22 Biztonságtechnika 1. Mit értünk tágabb értelemben biztonságtechnikán? • A biztonságtechnika tágabb

értelemben a munkakörnyezetben előforduló munkavédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi és vagyonvédelmi kérdéseket jelenti. 4. Ismertesse a munkarendszer alapfogalmait! • A munkafeladat a munkarendszer célja, megtervezett eredménye. • A munkafolyamat a munkafeladat megvalósítása az ember-gépkörnyezet rendszerben. • A munkarendszer bemenete általában munkatárgyakból áll, de emberekből és energiából is állhat. • A kimenete valamilyen hasznos termék, illetve termék előállításához szükséges dokumentáció. • Emberi munka azoknak az energiáknak és információknak az összessége, amelyeket az ember munkafeladata során felhasznál, átalakít, feldolgoz. • Munkaeszköz a munkarendszerben használt szerszám, gép, készülék, berendezés és felszerelés, amivel hatunk a munkatárgyra. • A munkahely a munkarendszerben egy vagy több személy részére a munkafeladat elvégzésére szolgáló térség. 6. Mit tud a Nemzetközi

Munkaügyi Szervezetről (ILO)? • Az ILO 1919-ben az I. világháború után jött létre A II világháború végéig a Népszövetség autonóm szervezeteként működött. Ma az ENSZ szakosodott szervezeteként működik, mint a munkavédelem, a munkafeltételi viszonyok “világszervezete”. Ma a tagállamok száma több mint 150. • Főbb céljai: 23 • a dinamikus munkaerő-politika annak érdekében, hogy mindenkinek legyen munkahelye és elfogadható jövedelme • a jobb munkakörülmények megteremtése • a munkaórák csökkentése, harc az otthoni munka (“maszekolás”) ellen • a munkahelyi környezet fejlesztése • a dolgozók alapvető jogainak tiszteletben tartása 7. Ismertesse a munkavédelem részterületeit! • Munkabiztonság (biztonságtechnika), foglalkozás-egészségügy (munkaegészségügy), munkakörnyezet-védelem 8. Melyek a munka világának szereplői a hármas képviseleti rendszerben (tripartit) és milyen kötelességeik

vannak? • Kormány: feladata a munkavédelem megszervezése • Munkaadó: kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása • Munkavállaló: csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát 9. Melyek a jellegzetes veszélyforrás fajták? Mindegyikre írjon legalább 2 példát! • Fizikai veszélyforrás: pl. leesés, ráesés • Veszélyes anyag: pl. robbanó, gyúlékony anyag • Biológiai veszélyforrás: pl. növény, állat • Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel 24 Környezetvédelem 1. Mit értünk az ökológia tudományán, mi a bioszféra és melyek a legfontosabb elemei? • Az ökológia tudománya az élőlények és környezetük kapcsolatával foglalkozik. • A légkörnek (atmoszféra), a vízburoknak (hidroszféra) és a szilárd kéregnek (litoszféra) az a rétege a bioszféra, amelyben az élet még lehetséges. • Legfontosabb elemei: • a föld,

a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet 2. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, feladatait és fontosabb részterületeit! • A környezetvédelem azoknak a műszaki-, mező-, erdő- és vízgazdálkodási, valamint társadalmi tevékenységeknek az összessége, amelyek célja az ember és az őt körülvevő élővilág épségének biztosítása. • Feladatai: • a károkat megelőző védelem • az okozott károk megszüntetése • az emberi környezet optimalizálása • a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás • Fontosabb részterületei: • természetvédelem (levegőtisztaság, vízminőségvédelem) • tájvédelem (és talajvédelem) • szennyvíz- és hulladékkezelés • környezeti esztétika 25 4. Milyen lehetőségek vannak a környezeti ártalmak műszaki elhárítására? • a káros emissziók csökkentése vagy kiküszöbölése a forrás területén a kibocsátás

csökkentésével (pl. porleválasztás, szennyvíztisztítás) vagy a folyamatok káros emisszióktól mentes megoldásával (pl. hulladékszegény technológiák, villamos-motorok alkalmazása) • a transzmisszió befolyásolása az emissziók továbbjutásának vagy koncentrálódásának megakadályozásával (pl. magas kémények építése, erdők telepítése az ipartelepek és a lakóterületek közé, tervezésnél a szélirány figyelembevétele) • az imissziók helyén alkalmazott védőeszközök (pl. gázálarc, zajhatás elleni füldugók, korrózió elleni védőmázolások) 6. Melyek a levegőszennyezés csökkentésének műszaki lehetőségei? • az energiahordozók struktúrájának megváltoztatása • magas kémények építése • porleválasztás • zárt technológiák alkalmazása • gáztisztítás • üzemek áttelepítése • a gépkocsik emisszió-szabályozása 7. Ismertesse a hidroszféra környezetvédelmi problémáit! • fizikai szennyezők

• hőszennyeződés • kémiai szennyezők: kőolaj és származékai, kátrány, növényvédő szerek • biológiai szennyezők: vírusok, baktériumok 26 8. Milyen lehetőségek vannak a vízminőség javítására műszaki eszközök felhasználásával? • tisztítás, visszanyerés és újrafelhasználás, a technológia változtatása, termékmódosítás, szétszórás, késleltetés, átvezetés, hígítás, környezeti tisztítás 9. Ismertesse a talajvédelemmel és a hulladékgazdálkodással összefüggő környezetvédelmi szempontokat! • minimális talajművelés • erózió elleni védekezés • a műtrágyázás és a növényvédő szerek káros hatásainak csökkentése • újrafelhasználás és visszanyerés • a nem hasznosítható hulladékok eltávolítása az emberi környezetből • és ártalmatlanítása rendezett lerakással, komposztálással vagy égetéssel 10. Ismertesse a természetvédelem és a tájvédelem környezetvédelmi

aspektusait! • a természeti értékek és területek és tájak megóvása, fenntartása, helyreállítása, szükség esetén új élőhelyek kialakítása • a védett területeken a tudományos kutatások elősegítése • a természeti értékek bemutatásával az oktatás, az ismeretterjesztés és a közművelődés elősegítése • a felüdülés, az üdülés és a gyógyulás, a természetjárás és az idegenforgalom elősegítése a védett természeti környezetben 11. Mit értünk humán ökológián és melyek a főbb részterületei? • A humán ökológia tudománya az embernek a környezetre és a környezetnek az emberre gyakorolt hatásait tanulmányozza. 12. Ismertesse a környezetvédelmi törvény célját és hatályát! 27 • A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatának védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. • A törvény

hatálya kiterjed az élő és élettelen környezetre, a környezetet igénybevevő tevékenységre és a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatokra. 13. Mi a környezetvédelmi termékdíj, mire vetik ki? • Környezetvédelmi termékdíjat vetnek ki arra a termékre, amely az előállítása vagy felhasználása során közvetve vagy közvetlenül veszélyezteti a környezetet. Ez a díj hozzájárulás egy olyan pénzügyi alaphoz, amelyből a környezetszennyezés csökkentésének költségeit fedezik. 14. Mit tud a természetvédelmi törvényről? • A törvény elsődleges célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése. 15. Mivel foglalkozik az ISO 14000 szabványcsalád és mi az IKMIR? • Az ISO 14000 szabványcsalád rendelkezik a környezetirányításról. A környezetirányítási rendszer kialakításával és

az általános irányelvek gyakorlati útmutatóként való megadásával foglalkozik. • IKMIR = Integrált minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, ez az ISO 9000 és ISO 14000 összekapcsolását jelenti, a vállalati versenyképesség fokozása érdekében 28 Irodalomkutatás 1. Mit jelent az ETO és mi a lényege? • ETO = Egyetemes Tizedes Osztályozás; Az ETO a tudományok, a könyvek rendszerezésére bevezetett tizes alapú számrendszer szerinti osztályozás. A számrendszer segítségével a fogalmak alá- és mellérendeltsége jól kifejezhető és bármely nyelven beszélő ember számára egyaránt érthető. 2. Melyik főcsoportba tartoznak az ETO-ban a természettudományok és az alkalmazott tudományok, ezen belül a mérnöki tudományok? • Matematika és természettudományok 5-ös főosztály • Alkalmazott tudományok 6-os főosztály, ezen belül a mérnöki tudományok 62-es főcsoport 3. Mit jelent az OMIKK név és

melyek a fontosabb szolgáltatásai? • OMIKK = Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár • információszolgáltatás • könyvtár • kiadói tevékenység • fordítás • oktatás • rendezvényszervezés 4. A beiratkozott tagok számára mit biztosít térítésmentesen az OMIKK? • Az adatbázisokban való önálló keresést • A 15 percnél nem hosszabb szakértői segítséget 29 6. Mit értünk szakirodalmi tájékoztatón és hány féle van belőle? • A szakbibliográfia egy meghatározott témakörrel foglalkozó dokumentumok (könyvek, folyóiratcikkek, szabványok stb.) megjelenítési adatainak jegyzéke. 7. Mit jelent az online információkeresés? • Online katalógusban a műveket számítógépen, rekordokban rögzítik. Ha van számítógépes hálózat, akkor a könyvtártól távol is kutathatjuk az irodalmat, ez az online információkeresés. 8. Mi a CD-ROM? • Compact Disk – Read Only Memory; csak olvasható optikai

tároló, amely szöveges és/vagy képi adatokat tartalmaz, melyhez hanganyag is tartozhat. Óriási kapacitása alkalmassá teszi az eddig csak online módon elérhető adatbázisok tárolására és lekérdezésére. 9. Melyek a szakirodalom megszerzésének forrásai? • könyvtár, szakbibliográfia, tankönyv, folyóiratok, konferenciakiadványok, disszertációk, szabványok, kutatási jelentések, szabadalmak, online adatbázisok, CD-ROM 10. Adjon meg egy konkrét szakirodalmi hivatkozást! • Folyóiratcikk: Soós L.: A statisztikai munka az átalakulás szakaszában Tudományos műszaki tájékoztatás, 1993. 40 k 2 sz p64-67