Szociológia | Tanulmányok, esszék » Csekő Tamás - Erdélyben élő magyarok

Erdélyben élő magyarok Tágabb értelemben vett Erdély területe magában foglalja a Keleti-és Déli Kárpátok gerincétől az Erdélyi-medence területére néző részeit, továbbá az Erdélyi -Középhegység és az Erdélyi-medence egész területét, a Máramarosi - medencét, az Avas földjét, a Szamosmenti dombvidéket, a Szilgyságot, a Hegyköz vidékét, a Körös-Gyepesi, a Lippai-, Buziási, - a Királyhegye- és Oravicai dombvidéket, a Körös, - a Maros – és a Temes-Béga-síkságát. A Felső-Tiszától az Al-Dunáig húzódik a mintegy 1000 km hosszú határ menti Alföld. Az erélyi régió egy országnyi nagyságú természeti és történeti területegység a Kárpát-medence keleti részén. Romániának a Kárpátokon belüli országrésze, amely a román- magyar határtól a Keleti és Déli-Kárpátok gerincéig terjed. A mai Erdélynek nevezett része Romániának magában foglalja még a Partium és a Bánság (a mai Máramaros, Szatmár, Bihar,

Szilágy, Arad, a Temes megyék) összesen mintegy 103000 km2 – nyi terület, melynek lakossága 1992ben közel 8 millió fő volt, ebből 1, 6millió magyar. A magyarok aránya napjainkban körülbelül 20-21 %- ra tehető. Annak ellenére, hogy az Erdélyben élő magyarok nincsenek többségben, és a magyar-román viszony sem túl jó a két ország között, nagyon sok olyan kulturális épület és civil szervezet van napjainkban is, melyek segítik a kint élő magyarokat. 1989. decemberi romániai fordulat teremtette az új helyzetbe a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, amely a magyarság politikai érdekképviseleti szervét jelentette. Az 1900-as évek végén több irodalmi- művelődési kör is újjá alakult, újraszerveződött; az Erdélyi-Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Kárpát- Egyesület, a magyar felsőoktatás ügyének felkarolására létrejött Bolyai Társaság, a műemlékek védelmére a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a többnyire fiatal

néprajzosokat tömörítő Kriza János Néprajzi Társaság. A fent sorolt kulturális szervezetek csak egy töredéke azoknak, melyek napjainkban is működnek. Az 1997-ben készített számbavétel, 750 körüli civil szervezetről és alapítványról tesz említést. Azonban a kölünböző „segítő” szervezetek munkája ellenére sem enyhül a magyarromán ellentétes viszony, ami különösen a II. világháború után, illetve attól kezdve élesedik Erdély kérdésében. A magyar Bethlen-konszolidáció alatti revizionista politika visszakövetelte ezt a területet, amit persze Románia nem adott (ad), s minden „erővel” igyekeztek csökkenteni a magyar lakosság arányát. (A két bécsi döntésnek köszönhetően 1938, 1940 egy időre visszacsatolták hazánkhoz, de a háború elvesztésével Erdélyt is újra elveszettük. ) Német betelepítések, a magyarok áttelepítései, elnyomó oktatáspolitika, kötelező román nyelvű oktatás is a magyarok

elnyomását szolgálták. Ezek mellett a magyar nemzeti ünnepek megtartása elé is gördítettek akadályokat! A két nemzetiség ellentéte a mai napig is érzékelhető, tapintható! Ma ellentétek feszülnek az Orbán-kormány alatt létrehozott státusztörvény, a magyar nemzeti emlékhelyek, és a nemzeti megemlékezés kapcsán is. Részben ezeknek az ellentéteknek köszönhető, hogy a kint élő magyarok állandó konfliktusban vannak az ott élő román lakossággal! A különféle ellentétek ellenére a múltban, és napjainkban is számtalan híres művész tevékenykedett , és tevékenykedik Erdélyben! Sütő András ma is élő erdélyi magyar író. Pusztakamaráson született 1927-ben 1954-1957-ig marosvásárhelyi Ipar Szó főszerkesztő- helyettese. 1957-től az Új Élet című hetilap munkatársa. 1980-as években politikai okok miatt írásai nem jelentek meg, színdarabjait nem mutatták be. 19990-ben a marosvásárhelyi tüntetésen súlyosan megsebesült

1992-1996-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. A paraszti világ kultúrtörténeti etnográfiai, szociográfiai megközelítése az Anyám könnyű álmot ígér című naplójegyzet füzére. Az egyén és a hatalom harcát ábrázolja a Csillag a máglyán és A szuzai menyegző című drámáiban. A székely regék világát az Advent a Hargitán című drámájában idézi fel. 1992-ben Kossuth díjat kapott. Ma már visszavonult a közéleti szerepléstől Románia 2007-ben szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, azonban Causescu kegyetlensége, vagyongyűjtögetése úgy „visszafogta” az ország fejlődését, hogy gazdaságilag , és más egyéb szempontból is fejletlenebb, mint Magyarország. Így Románia egyelőre nem szerepel a csatlakozásra jelölt országok között. A diktátor 1989-es bukása óta már fejlődik az ország; Kolozsvár központjának rendbetétele, úthálózat építése, oktatás fejlődése, telefon-hírközlés fejlődése,

azonban még mindig sokat kell fejlődniük gazdaságilag, infrastruktúrailag, hogy elérjék mind a magyarországi, és főleg azt az európai fejlettségi szintet, amit az EU megkíván! Készítette: Csekő Tamás 2003-10-26