Gazdasági Ismeretek | Társadalombiztosítás » Dr. Boncz-Takács-Szaszkó - Területi egyenlőtlenségek

korhaz 2006 09.qxd 9/12/2006 11:08 PM Page 30 FINANSZÍROZÁS A Z O E P A K T Í V F E K VŐ B E T E G S Z A K E L L ÁTÁ S I K A S S Z A I G É N Y B E V É T E L E Területi egyenlőtlenségek II. T anulmányunk célja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) aktív fekvőbeteg-szakellátási kasszájának igénybevételi mutatóit elemezzük kistérségi bontásban. Elemzésünkben a betegek állandó lakhelye szerint csoportosítjuk az egészségügyi igénybevételi és kiadási adatokat. Az elemzésben szereplő adatok az OEP finanszírozási adatbázisából származnak és a 2004. évet ölelik fel Az elemzésben az alábbi nyers és standardizált mutatószámokat vizsgáltuk: egy lakosra jutó finanszírozási összeg (Ft), 1000 lakosra jutó betegszám (TAJszám), 1000 lakosra jutó esetszám, egy betegre (TAJ-ra, igénybe vevőre) jutó esetszám, egy betegre (TAJ-ra, igénybe vevőre) jutó finanszírozási összeg (Ft), egy esetre jutó

finanszírozási összeg (Ft). Mind a nyers mutatókkal, mind a standardizált értékekkel kimutattuk az aktív fekvőbeteg-szakellátás finanszírozásában és igénybevételében mutatkozó területi egyenlőtlenségeket. Kiemelt megállapításunk, hogy az egy lakosra jutó finanszírozásban jelentős kistérségi különbségek vannak, azonban ha a beteg már bekerült a rendszerbe, akkor az egy betegre, illetve az egy esetre jutó finanszírozási összeg már nem mutat érdemi különbséget. Az egy betegre (TAJ-számra) jutó finanszírozási összeg tekintetében (4. ábra) szintén azt találtuk, hogy a nyers mutatószámoknál a legkisebb és a legnagyobb érték közötti kb. 1,3-szoros kistérségi különbség a standardizálást követően is hasonló nagyságú, és a 150 vizsgált kistérség közül 113 esik az országos kor és nem specifikus arányszámok alapján várható értékhez képest a 95–105 százalékos sávba. Az alábbiakban nevesítjük a

legmagasabb, illetve a legalacsonyabb értékekkel rendelkező kistérségeket. Az egy esetre jutó finanszírozási öszszeg tekintetében (5. ábra) is azt találtuk, hogy a nyers mutatószámoknál talált kistérségi különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb érték között a standardizálást követően is kb. 1,27szeres, és a 150 vizsgált kistérség közül 30 Kórház 2006/9. • Salgótarján• Miskolc • Egererr • Gyõr thely • Szombathely • • Nyíregyháza Debrece ece cen • Tatab ánya• •émSzékesfehéé • Szolnok ár • Kecscsskkemét gerszeg gersze erszeg • Zalaegerszeg • Békéscsaba • Kaposvár • Szekszárd • Szeged • Pécs Aktív fekvôbeteg kassza 2004. Egy betegre jutó finanszírozási összeg 198 300 – 223 400 (31) 193 300 – 198 300 (30) 187 900 – 193 300 (27) 183 700 – 187 900 (31) 167 700 – 183 700 (31) 4/a ábra. Nyers mutatók (országos átlag: 191765 Ft) • Salgótarján• Miskolc • Eger •

Gyõr • Szombathely • Debrecen • Tatab ánya• Budapest • Székesfehérvár • Veszprém • Nyíregyháza • Szolnok • Kecskemét • Zalaegerszeg • Békéscsaba • Kaposvár • Szekszárd • Szeged • Pécs Aktív fekvôbeteg kassza 2004. Egy betegre jutó finanszírozási összeg (standardizált hányados) 105 – 119,4 (11) 95 – 105 (113) 88,2 – 95 (26) 4/b ábra. Standardizált mutatók 113 esik az országos kor és nem specifikus arányszámok alapján várható értékhez képest a 95–105 százalékos sávba. Az alábbiakban nevesítjük a legmagasabb, illetve legalacsonyabb értékekkel rendelkező kistérségeket Az egy betegre (TAJ-számra) és az egy esetre jutó finanszírozási összeg tekintetében (4. és 5 ábra) egyaránt azt találtuk – hasonlóan, mint az egy betegre ju- tó esetszám tekintetében a 4. ábrán – hogy ha a beteg már bekerült a rendszerbe, akkor az egy betegre, illetve az egy esetre jutó finanszírozási

összeg már nem mutat érdemi különbséget. 4. Megbeszélés Elemzésünk mind a nyers mutatókkal, mind a standardizált értékekkel vissza- korhaz 2006 09.qxd 9/12/2006 11:08 PM Page 31 FINANSZÍROZÁS igazolta azt a közismert vélekedést, mely szerint az aktív fekvőbeteg-szakellátás finanszírozásában jelentős területi egyenlőtlenségeket találunk az egy lakosra jutó átlagos finanszírozási összeg tekintetében az egyes kistérségek között. Hasonló különbségeket találtunk az 1000 lakosra jutó betegszám (TAJ-szám), illetve az 1000 lakosra jutó esetszám vonatkozásában is (12 ábrák) Ugyanakkor az egy betegre (TAJszámra) jutó esetszám, továbbá az egy esetre, illetve egy betegre (TAJ-számra) jutó finanszírozási összeg elemzése során a mutatószámokban mutatkozó kistérségi különbségek kisebbek, ami a standardizálást követően is látható (3-5. ábrák) A fenti eltérés azt jelzi, hogy ugyan az egy lakosra jutó

finanszírozásban jelentős kistérségi különbségek vannak, azonban ha a beteg már bekerült a rendszerbe, akkor az egy betegre, illetve az egy esetre jutó finanszírozási összeg már nem mutat érdemi különbséget. Az egyes mutatószámoknál felsoroltuk a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb értékekkel rendelkező kistérségeket. Itt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az az egészségpolitikai és egészségügyi finanszírozási hiedelem, mely szerint a budapesti igénybevétel jelentősen magasabb az országos átlagnál, nem igazolódott. Azaz sem a nyers mutatók, sem a standardizált adatok nem jelezték a budapesti lakosok átlagosnál nagyobb igénybevételét. Természetesen ettől eltérően a budapesti kórházak hasonló mutatói lehetnek magasabbak az országos átlagnál, de ez már egy másik elemzés tárgya. Az állandó lakhely szerinti elemzés során torzító hatásként léphet fel az ingázó munkavállalók helyzete, akik, mivel állandó

lakhelyüktől távol dolgoznak, munkahelyük közelében veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Elemzésünk gyakorlati jelentőségét a forrásallokációs döntéshozatal szempontjából két ponton hangsúlyozzuk. Az aktuális finanszírozási rendszerben, amikor az aktív fekvőbeteg-szakellátás Homogén Betegségcsoportok (HBCS) szerinti teljesítményelvű finanszírozását az ún. teljesítményvolumen-korlát (TVK) felső plafonnal korlátozza, ezen TVK-egységek kiegyensúlyozott, egyenletesebb elosztását tennék lehetővé a hasonló elemzések Jól A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja 8. táblázat: Az egy betegre (TAJ-számra) jutó finanszírozási összeg szélső értékei Nyers mutatók Legmagasabb értékek 223 399,63 214 207,63 213 396,29 209 568,72 209 464,85 Legalacsonyabb értékek 167 772,59 169 203,55 170 090,42 170 318,02 170 499,22 Standardizált mutatók Kistérség neve Debreceni Pécsváradi Pécsi Keszthelyi Dunaújvárosi

Legmagasabb értékek 119,37 113,89 111,57 109,12 108,61 Debreceni Sellyei Pécsi Marcali Pécsváradi Kistérség neve Edelényi Szikszói Móri Téti Mosonmagyaróvári Legalacsonyabb értékek 88,22 88,57 88,94 89,01 89,04 Kistérség neve Edelényi Mezőkövesdi Téti Mosonmagyaróvári Szikszói • Salgótarján• Miskolc • Eger • Nyíregyháza • Gyõr • Szombathely Kistérség neve • Debrecen • Tatab ánya• Budapest • Székesfehérvár • Veszprém • Szolnok • Kecskemét • Zalaegerszeg • Békéscsaba • Kaposvár • Szekszárd • Pécs • Szeged 131 100 – 142 600 (30) 127 800 – 131 100 (30) 125 400 – 127 800 (30) 122 500 – 125 400 (28) 111 400 – 122 500 (32) Aktív fekvôbeteg kassza 2004. Egy betegre jutó finanszírozási összeg 5/a ábra. Nyers mutatók (országos átlag: 126994,6 Ft) • Salgótarján• Miskolc • Eger • Gyõr • Szombathely • Debrecen • Tatab ánya• Budapest • Székesfehérvár •

Veszprém • Nyíregyháza • Szolnok • Kecskemét • Zalaegerszeg • Békéscsaba • Kaposvár • Szekszárd • Szeged Pécs • Aktív fekvôbeteg kassza 2004. Egy esetre jutó finanszírozási összeg (standardizált hányados) 105 – 113 (17) 95 – 105 (113) 88,7 – 95 (20) 5/b ábra. Standardizált mutatók Kórház 2006/9. 31 korhaz 2006 09.qxd 9/12/2006 11:08 PM Page 32 FINANSZÍROZÁS 9. táblázat: Az egy esetre jutó finanszírozási összeg szélső értékei Nyers mutatók Legmagasabb értékek 142 573,37 139 118,34 138 637,77 138 129,01 137 794,83 Legalacsonyabb értékek 111 488,30 113 166,80 115 695,62 115 752,76 115 929,22 Standardizált mutatók Kistérség neve Debreceni Pécsváradi Keszthelyi Pécsi Őriszentpéteri Legmagasabb értékek 112,91 110,63 108,45 108,24 108,01 Kistérség neve Debreceni Balmazújvárosi Pécsi Sellyei Hajdúböszörményi Kistérség neve Szikszói Edelényi Kazincbarcikai Mosonmagyaróvári Encsi

Legalacsonyabb értékek 88,75 90,31 91,34 91,40 91,68 Kistérség neve Szikszói Edelényi Mosonmagyaróvári Miskolci Pétervásárai A szerzők köszönetet mondanak az Orszáláthatók ugyanis az átlagosnál magagos Egészségbiztosítási Pénztár informatisabb és az átlagosnál alacsonyabb kus munkatársainak (Csiszér Gábor és Szigénybevételű területi egységek. Távlamolicza Ákos) az adatok leválogatása soti szempontból pedig a finanszírozási rán nyújtott segítségért. rendszer esetleges fejkvóta jellegű átalakítása során alkalmazhatók eredményeik. Elemzésünkből ugyanis kitűIrodalom nik, hogy egy országosan egységes fejkvóta esetén hol várható biztosan meg1. Sándor J, Havasi V, Kiss I, Szűcs M, Brázay L, takarítás, illetve veszteség. Regionális, Sebestyén A, Ember I. Emlőrákos halálozás és a megyei vagy kistérségi fejkvóta alkalmammográfiás ellátás kistérségi egyenlőtlenségei. mazása esetén pedig elemzésünk jó

kiMagy Onkol 2002;46(2):139–45. indulási pontot adhat mind a módszer2. Sebestyén A, Boncz I, Pál M, Sándor J tani, mind a gyakorlati alkalmazás Az emlőszűrő vizsgálatok helyzete szempontjából. Természetesen a finana dél-dunántúli régióban Egészségügyi szírozás igénybevételének területi Menedzsment 2001;3(5):86–91. egyenetlenségeit átfogóan csak a szükségletek elemzésével lehet, illetve lehetne megfelelően értékelni. Ugyanezen szempontok és módszertan alapján elvégeztük ezen elemzést a többi OEP pénzügyi előirányzat (kassza) esetében is – krónikus fekvőbeteg-szakellátás, járóbeteg-szakellátás, CT-MRI, művese, otthoni szakápolás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz –, mely eredményeket folyamatosan publikáljuk. Ez a későbbiekben egyrészt lehetővé teszi a megfigyelt tendenciák összehasonlítását az egyes kasszák között, másrészt lehetőséget nyújt például olyan elemzések készítésére, amelyek a

kasszák egymást kiegészítő hatását vizs6. ábra Magyarország kistérségei, 2003 (forrás: MapInfo Professional 75) gálják. 32 Kórház 2006/9. 3. Sebestyén A, Boncz I, Dózsa Cs, Pál M, Bánóczy J Fogászati preventív vizsgálatok Magyarországon. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben 2003;2(3):15–22. 4. Sándor J, Szücs M, Kiss I, Boncz I, Sebestyén A, Kiss A, Ember I. Méhnyak- és emlőrákszűrés a magyarországi kistérségekben. Lege Artis Medicinae 2003;13(4):310–6. 5. Boncz I, Sándor J, Oláh A, Betlehem J, Sebestyén A, Kisbenedekné Gulyás K, Dózsa Cs. Az otthoni szakápolás igénybevételének területi egyenlőtlenségei a dél-dunántúli térségben. Lege Artis Medicinae 2004;14(1):47–52. 6. Piko B, Fitzpatrick KM Does class matter? SES and psychosocial health among Hungarian adolescents. Soc Sci Med 2001 Sep;53(6):817–30. 7. Szende A, Culyer AJ The inequity of informal payments for health care: the case of Hungary Health

Policy. 2006 Feb;75(3):262–71 8. Belicza É Egészségügyi ellátórendszer In: Népegészségügyi Jelentés 2004 – Szakértői változat. Országos Epidemiológiai Központ 9. Orosz É The Hungarian country profile: inequalities in health and health care in Hungary. Soc Sci Med 1990;31(8):847–57. 10. Belicza É Egyenlőtlenségek a szolgáltatások igénybevétele során a járóbeteg szakellátásban Informatika és Menedzsment az Egészségügyben 2006;4(10):915. DR. BONCZ IMRE, TAKÁCS ERIKA, SZASZKÓ DÓRA, DR. BELICZA ÉVA Országos Egészségbiztosítási Pénztár