Történelem | Tanulmányok, esszék » Advent jelentése és szimbólumai

Advent jelentése és szimbólumai: Az advent a latin adventus szóból származik, jelentése eljövetel, megérkezés. Karácsonyt kicsi és nagy egyaránt várja. A kicsik sok ajándékot, a nagyok pihenést, nyugalmat remélnek tőle. Még ha nem is világos mindenki számára egyértelműen karácsony üzenete, mégis valami szelíd, nyugodt érzés, végső soron valami manapság már egészen ritka dolog, a szeretet árad belőle. Mit is ünnepelünk karácsonykor, mire várakozunk advent idején? Kétezer éve Betlehemben, egy pajtában született meg Jézus. Ekkoriban a kegyetlen Heródes Antipas uralkodott Júdeában. Mihelyt tudomására jutott, hogy „király" születik, azonnal félteni kezdte a hatalmát és rettenetes vérengzést rendelt el. Minden elsőszülött fiúgyermeket megöletett, hogy Jézustól így biztosan megszabaduljon. Jézus azonban családjával Isten figyelmeztetésére elmenekült onnan, hiszen neki küldetése volt. Kereszthaláláig

tanított, gyógyított, csodákat tett és segített az embereken. Az ő eljövetelét ünnepli a keresztény világ mind a mai napig karácsony ünnepével. Az ünnepre való készülődés időszaka, az advent december 24-ét, szentestét megelőző négy hét, amely mindig vasárnappal, kezdete András naphoz (nov.30) legközelebb eső vasárnap idén november 28án kezdődik Az advent varázsos hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétségben a melegre, a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi izgalma is. A téli napfordulóig egyre rövidebbek a nappalok, egyre több a minket körülvevő sötétség. Ehhez kapcsolódóan mondják, hogy az adventi-koszorún ilyenkor azért gyújtanak meg hétről hétre több gyertyát, hogy karácsonyra legyen világosság ott, ahol Jézust várják. A koszorú alapot díszes szalaggal tekerik be, és kisebb fenyőgallyakkal díszítik. Négy gyertyát erősítenek rá,

melyekből advent minden vasárnapján eggyel többet gyújtanak meg. Így az ünnep beköszöntekkor már mind a négy gyertya ég Talán ma már kevésbé ismeretes, hogy a közterületeken található igen kedvelt, lámpákkal kivilágított karácsonyfáknak és a karácsonyi fényben úszó utcarészleteknek is szimbolikus jelentése van. A fény a sötétségben a ősi vallási jelentés szerint a kereszténységnek a pogány világban való megjelenésére utal. A szépen díszített utcák, terek emellett kedves, meghitt hangulatot is teremtenek, mintha az otthont az utcára varázsolnák és embertársainkkal szeretetben való ünneplésre biztatnak. Karácsony mindenhol a világon az- az ünnep, amikor az emberek egymás felé fordulnak, megkülönböztetett figyelemmel bánnak családtagjaikkal, ismerőseikkel, és lelkiekben felkészülnek egy új év kezdetére. A varázskör: Az adventi koszorú hagyománya valószínűleg abból az ősi hiedelemből származik, hogy

a kör (varázskör) megvéd a gonosztól. Koszorút fontak ezért régen szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból. Azt tartották, hogy az ilyen "szent" koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Hasonlóan pogány szellemekkel kapcsolatos egy régi, Észak-Európában elterjedt szokás is. Decemberben itt megünnepelték a termés betakarításának végét. Mindig nagy lakomát rendeztek, és házaikat zöld növényekkel díszítették Azért akasztottak fagyöngyöt és zöld gallyat az ajtajuk fölé, hogy kiengeszteljék az erdők szellemeit. Téli napfordulós ünnepeikre örökzöld díszeket készítettek a kelta és a teuton törzsek is. Papjaik szerint a fagyöngy szent, és ezért amulettként adták az emberek kezébe. Egy középkori hiedelem szerint a fagyöngy elűzi a boszorkányokat, ezért ez a növény különleges helyet foglal el a koszorúfonásra használatos örökzöldek (magyal, krisztustövis,

vadborostyán, stb.) között Az adventi koszorú Az örökkévalóságot, színei a termést, az életet és a fényt jelképezik. Ha koszorúalapot vásárolunk, és azt saját kezűleg készítjük el, lehetőségünk van az egyedi elképzelések megvalósítására, melyet kedvünkre cicomázhatjuk száraz termésekkel, bogyós növényekkel, szalagokkal, gyöngyökkel. Díszíthetjük a koszorúnkat hamisciprussal, izlandi zuzmóval erdeifenyő tobozokkal, keleti életfával, fagyönggyel, csipkebogyóval. Használhatunk még aszalt narancsszeleteket, fahéj rudakat és egyéb ízléses dolgokat, terméseket is. Készíthetjük a koszorút bőséges fenyőággal, mely sokáig megőrzi színét, leveleit a meleg szobában. Az ezüstfenyő kiválóan megfelel ere a célra Az örökzöld alapra helyezzünk el szárított virágot, ezüstzuzmót, mohát, tobozokat és szalagot. Fűszerkoszorú Készíthetünk olyan koszorút is, mely illatos és gyönyörű is egyben. A már

önmagában is kellemes illatú fenyőalap akár hónapokig megőrzi eredeti szépségét. A koszorút díszíthetjük citromos fűszerbogyókkal, levendulacsokrokkal, fahéj rudakkal, szárított komlóval. Mindezeknek olyan erős illatuk van, hogy a koszorú az ünnepek után még sokáig kellemessé varázsolja a szoba levegőjét. Adventi koszorú története: Az ősi pogány elképzelés idővel feledésbe merült, csak 1838-ban újította fel egy keresztény férfiú, Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ezen a kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt. Minden hétköznap meggyújtottak egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat. A gyertyák meggyújtása után adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel. Az ötlet gyorsan

követőkre talált más gyermekotthonokban is, de csak 1860-ban, Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Az első világháború protestáns vidékein már egyre több családnál kigyulladtak a gyertyák az adventi koszorúkon, de csak századunk ötvenes éveitől vált mindenütt általánossá ez a szokás. Az adventi naptár története. Manapság nálunk is újra terjed a gyerekek által igen kedvelt adventi naptár, ami ennek az időszaknak az időmérő eszköze. Azon időszak előrehaladtára figyelmeztet nap, mint nap, melynek vége karácsony ünnepe. Az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük leggyakrabban édesség rejtőzik. Régen inkább kis képek, vagy karácsonyi jókívánságokra nyíltak az ablakok. Az első nyomtatott adventi naptár

1908-ban készült a müncheni Lang kiadónál. Az ötlet állítólag Gerhard Lang, a későbbi készítő édesanyjától ered, aki megunta, hogy kisfia minden este megkérdezte tőle, hogy még hányat kell aludnia karácsonyig? Ezért fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, és mindegyikre rátűzött egy bonbont. Kisfia minden nap megehetett belőle egyet A már felnőtt Lang később erre az ötletre alapozva készített először adventi naptárakat. Mézeskalács Adventi naptár elkészítésének részletes leírása a desszert.eu-n megtalálható