Agrártudomány | Tanulmányok, esszék » A mély mívelés gyakorlati keresztülvitele

A mély mívelés gyakorlati keresztülvitele. (Mutatvány Hensch Arpád „Az okszerü talajmívelés elmélete és gyakorlata” czímü müvébıl.) A mély mívelésre kétféle eljárás van alkalmazásban: a) az altalaj-porhanyitás, b) a mélyitı szántás. a) Az altalaj porhanyitasa. Az altalaj porhanyitásánál nem juttatjuk az altalajt a felszinre, hanem megporhanyítva ott hagyjuk a maga helyén. Ennek végrehajtása az altalajporhanyitók (18 22 ábra) segélyével vagy olyformán történik, hogy a közönséges ekével való szántásnál keletkezı nyilt fenekét barázda ásók, ásóvillák vagy kapák segítségével a kivánt mélységre megporhanyítjuk. Ez utóbbi eljárás sokkal költségesebb, semhogy a nagy gyakorlatban alkalmazást nyerhessen, s azért leginkább az emlitett altalaj-porhanyitókra kell szorítkoznunk, melyek helyesen alkalkazva teljesen kielégitı munkát végeznek, különösen ha tekintettel vagyunk arra, hogy az altalaj-porhanyitó a

közönséges eke által készitett 15 20 c /m mély nyilt barázda fenekét egész szélességében egyenlı mélységre, a körülmények szerint 10 20 c/m-re meglazítsa, miáltal 25 40 c/m-ig teljedı mélyités aránylag csekély erıvel érhetı el. Könnyü altalajjal biró földeknél az altalaj-porhanyitóva1 fölszerelt ágyeke (22 ábra) is alkalmazható, mely még olcsóbb munkát végez. Az altalaj-porhanyitásnak lényeges hibája, hogy a légköri behatásoktól elvont altalajt felszinre nem hozza, minélfogva hatása nem oly sokoldalu s nem oly intensiv, mint a mélyitı szántásé. Összehasonlitó termelési kisérletek ezt kétségen kivül helyezték, ámbár az idevágó adatokat ovatosan kell használnunk, amennyiben némely esetben az altalajporhanyitás jobb eredményekre vezetett, mint a mélyitı szántás. Az -porhanyitás altalaj csekélyebb hatásával szemben áll, hogy alkalmazása nem jár azokkal a veszélyekkel, melyeket fentebb felsoroltunk,

minélfogva különösen ott lesz helyén, hol a mélyitı szálitás egészen okadatolva nincs, nevezetesen kedvezıtlen, vastartalmas, törmelékes, torolványos altalajban, de más esetekben is, nevezetesen ott, hol a folytonos és egyenlı mély szántás következtében az altalaj felszinét az eke talpa tetemesen összenyomta; úgyszintén a talaj elıkészitésénél mély mívelés alá, melyet tetemesen megkönnyít. A mély mívelest a legtöbb esetben czélszerüen az altalajporhanyitással kezdjük meg b) A mélyitı szántás. A mély mívelés áldásos hatását csak akkor tapasztaljuk teljesen, ha a talajt tökéletesen megforgatjuk, amit a mezıgazdasági mívelésnél a mélyitı szántással végezünk. Véghezvitele vagy egyszerü (23 és 24 ábra), vagy kettıs rayolekével történik Elsı esetben az altalajt nem hozzuk oly tökéletesen felszinre, mint utóbbiban, midın az elsı eketest az általa lemetszett feltalajt a mély nyilt barázdába veti, a

hátulsó pedig az altalajt borítja reá. E munka tehát erélyesebb, tökéletesebb, de csak ott alkalmazandó, hol az altalaj nagyon kedvezı összetételü és ennek tökéletes felhozatala veszélylyel nem járhat. Kitünı szolgálatot tesz továbbá az e nemü mívelés évelı gyomok (taraczk aczat) pusztitásánál, minthogy ezeket tökéletesebben eltemeti; ellenben ott, hol kivánatos, hogy a fel talaj az altalajjal némileg összekevertessék, az egytestü rayoleke alkalmazandó. Ha ezt akarjuk elérni, a mélységhez aránylag keskeny barázdákat kell fogatnunk, péld. 30 c/m mély szántásnál 20 26 c/m széleseket, minthogy különben, a normális arány szerint szántva, mely esetben a barázda szélessége 52 c/m volna, oly átmérıjü barázdaszeletet kapnánk, hogy annak porhanyitásáról szó sem lehetne. A kettıs-eke helyett két egymás után járó ekét is alkalmaznak, ami nehéz, kötött talajban az igáserı jobb kihasználása szempontjából

okadatolt lehet. Az altalajnak ásókkal való kiemelése és elteritése, költséges voltánál fogva, nagyban alig alkalmazható, mert egy holdnak ilyetén mélyitésére a legkedvezıb esetben 60 munkás szükséges. A mélyitı szántás ideje az ısz; átázott talaj elösegiti és megkönnyiti azt, miért is ez esetben a talajnak nedves állapotban való megszántása okadatolt, ha csak állataink a talajba nem süppednek, illetıleg a földnek az eszközökhöz való ragadása ezt lehetetlenné nem teszi. Trágyázás esetén szem elıtt kell tartani, hogy a trágya ne közvetlenül a mélyitı szántással temettessék alá, hanem elılegesen sekélyen alászántassék; a mélyitı szántás csak akkor végzendı, amidın a trágya legalább részben felbomlott, különben hatása az ismert okokból csekély. Ez az elıleges trágyázás természetesen nem zárja ki az utólagost, melynek egyebek között az a czélja, hogy a felhozott nyers földet felületesen

megszelidítse, minélfogva a legtöbb esetben elmaradhatatlan, mert csak általa jut a mély mívelés hatása teljesen érvényre. Közvetlenül a mélyités után legjobb gyök-, illetıleg gumósnövényeket termelni; kedvezı talajviszonyok esetén tengerit is, ellekezı esetben pedig a csekélyebb igényü és nyersebb talajban is díszlı zabot. Ovatos eljárást és megfelelı trágyázást feltéve, már rövid 1 2 év alatt forgatott talajunk annyira átváltozik, hogy bármely más növény termelésére is alkalmas lesz; sıt a késıbben termesztett gabonanövények is el fogják árulni habár talán kisebb mértékben is a mély mívelés kedvezı hatását nagyobb és biztosabb termésök által. A mély mívelés hatása több évre terjed. Tudjuk ugyanis, hogy a talaj ismételt lazitása különösen azért válik szükségessé, minthogy a porhanyitott talaj idıvel, nevezetesen a légköri csapadékok közremőködése folytán eredeti szövetét visszakapja,

azaz tömötté lesz. Minél tetemesebb mélységre terjedt a porhanyitás, annál késıbben ülepedik le a talaj. Befolyással vannak ezen folyamatra az idıjárási, viszonyokon kivül a talaj fekvése és összetétele; partos, lejtıs területeken, melyekrıl a csapadékvíz gyorsan folyik le, lassabban megy végbe az ülepedés, mint róna vagy oly területeken, melyeken a víz összefolyik; áradásoknak kitett földeken épp ez oknál fogva nem tartós a mélyités hatása. Apró szemcséjü, agyagos talaj gyorsabban kapja vissza természetes szövetét, mint a homokos vagy törmelékes. Jellemzıen világítják meg az ide vonatkozó jelenségeket a régi temetkezési helyek, melyekben, mint péld. a Keszthely környékén nagy számban elıforduló évezredes avar sírokban, a talaj porhanyóságát a mélyebb rétegekben mostanig annyira megtartotta, hogy a talaj lazasága régi sírok fölkeresésénél megbízható kalauz gyanánt szolgál. Ezek szerint tehát a mély

mívelés hatása 4 6 8 évre terjed, idıvel folytonosan csökken, mibıl nemcsak az következik, hogy a nagy költséggel járó mélyités csak bizonyos idı multával ismétlendı, hanem az is, hogy a mélyen mívelt talaj ugyanazon mélységre késıbben jóval könnyebben lesz megszántható, amit a gızszántásnál is tapasztaltak és ami a mélyités költségeinek leszállitására a késıbbi években lényegesen kihat. Mindemellett is nem lesz tanácsos kezdetben mindjárt a kivánt mélységig lehatolni, hanem az altalaj minısége szerint eleinte 4 8 c/m-rel, minden ismételt mélyitéskor pedig 4 6 c/m-rel menjünk lejebb, míg az óhajtott mélységig nem értünk. A rohamos mélyítés keserüen boszulhatja meg magát, minthogy a fefszinre került nagymennyiségü vadtalaj még erıs trágyázás esetén is hosszabb idıt kiván, hogy nyerseségét teljesen elveszítse