Oktatás | Andragógia » Andragógia szigorlati tételsor

Andragógia szigorlati tételsor „ A „ tételek 1. A felnőttoktatás története , kialakulásának feltételei Az egyházak , a munkásmozgalom és a polgári liberalizmus szerepe a modern felnőttképzés létrejöttében . 2. A parasztság helyzete , termelési körülményei , valamint az ipari fejlődés és az indusztriális társadalom szerepe a modern felnőttképzés kialakulásában. A dán népfőiskolai mozgalom 3. Az urbanizáció , a migráció és a különböző településtípusok szerepe a modern felnőttoktatás kialakulásában. 4. A szakmastruktúra , a termékszerkezet és a piac változásainak hatása a felnőttképzésre A világpolitikai átrendeződés és a felnőttképzés. 5. Az emberi tőkébe való beruházás elve és a felnőttoktatás A közgazdasági koncepciók a műveltség és a tudás szerkezetéről. 6. Az analfabétizmus fogalma , fajtái , okai a fejlett , közepesen fejlett és a fejletlen országokban Az alfabetizációs programok. Az

UNESCO szerepe az írástudatlanság felszámolásban 7. Együttműködés a felnőttek oktatásáért A második út egyenértékűsége Az emberi jogok és a felnőttoktatás. A felnőttoktatási ( világ ) konferenciák (Cambridge 1929, Helsingor 1949,Montreál 1960 , Teherán 1965 , Tokió 1972 , Párizs 1985 határozatai . A Helsinki Egyezmény záródokumentumának felnőttképzési vonatkozása. 8. A felnőttoktatás magyarországi története Miért felnőttoktatásnak . A stop-go rendszer értelmezése van ciklikus természete a magyar 9. A felnőttképzés szerepe a társadalmi és egyéni mobilitásban Az esélyegyenlőség eszménye A pótló típusú képzési formák szerepe a szegények , a cigányok és a rendszertelen körülmények között élők hátrányainak csökkentésében . 10. Az andragógia , mint tudomány Társ- és rokontudományai A multidiszciplináris jelleg A felnőttoktatás szakágazatai . A gerontológia 11. A felnőttképzés

különböző célcsoportjai A női szerepekből fakadó felnőttképzési sajátosságok különböző gazdasági fejlettségű és politikai berendezkedésű országokban . A felnőttképzés és az „ ifjúsági probléma „ 12. A felnőttoktatás szerepe a foglalkozáspolitikában Az átképzés mint az egyik aktív foglalkozáspolitikai eszköz . Az andragógia és a munkatudományok viszonya 13. A második út fogalma , funkciói , biztosítása a magyar intézményrendszerben Az általánosan képző iskolák felnőttképzési funkciói. A felsőoktatás , a felnőtt szakoktatás és a szakképzés andragógiai konzekvenciái. 14. A kultúraközvetítő intézmények felnőttképzési funkciói A nem állami felnőttképzési rendszer A civil szféra és a felnőttképzés. Az ismeretterjesztés hagyományos formái A médiák és a felnőttképzés. A népfőiskolák hazánkban és Európa más országaiban 15. A felnőttképzés szerepe a társadalmi és egyéni

szükségletek kielégítésében A célcsoportok 16. Kutatás-módszertani eljárások az andragógiai kutatásokban A jelentősebb andragógiai források 17. A felnőttoktatás szerepe a foglalkoztatáspolitikában A munkaerő-piaci képzések struktúrája , felépítése és jogi környezete . 1 „ B „ tételek 1. Az időszerkezet szerepe a felnőttek tanításában , tanulásában A munka helyetti , a munka melletti képzések didaktikai sajátosságai. 2. A felnőttség fogalma A felnőttségről vallott felfogások történeti változásai szociológiai , pszichológiai és politológiai aspektusok . A felnőttség és a nagykorúság A személyiségelméletek konzekvenciái. 3. A felnőttkor mint fejlődés-lélektani problémái A megismerő tevékenységek változásainak konzekvenciái a felnőttkor szakaszaiban . 4. A nevelés és az oktatás korlátai A szocializáció és a posztszocializáció Az élettapasztalatok és a munka szerepe a felnőttek

magatartásának változásaiban . A magatartási tendenciák változtatásának lehetőségei. 5. A megismerés és a tanulás Tanuláselméletek A felnőttkori tanulás sajátosságai Az aktivizáló eljárások. 6. A hatékony tanulás pszichológiai feltételei és az andragógiai konzekvenciák Felfogások a szupertanulásról . 7. A tanítási-tanulási folyamat a pedagógiában és az andragógiában Az ismeretelsajátítás és alkalmazás időbeli szinkronja és aszinkronja. A tanulási folyamat irányítása, szabályozása és vezérlése közötti különbsége. 8. A felnőttképzés szervezeti formái A frontális , a csoport és az individuális formák A felnőttoktatás klasszikus és modern módszerei . 9. Ellenőrzés , értékelés , osztályozás a felnőttek tanításában A feedback szerepe a felnőttek tanítási-tanulási folyamatában . A minősítések és minősítő eljárások a felnőttek oktatásában Az ekvivalencia a képzések különböző

szintjeiben . 10. A felnőttek befolyásolásának eszközei és módszerei A meggyőződés-meggyőzés fogalom-pár andragógiai konzekvenciái. Ellenállás a változásokkal szemben 11. A csoportdinamika és a felnőttoktatás A kölcsönös kapcsolatok andragógiai sajátosságai A felnőtt tanulócsoportok vezetésének andragógiai konzekvenciái. Az andragógus személyisége 12. A felnőttképzésre vonatkozó törvények és jogszabályok 13. A képességtermelés és a képességek allokációjának problémái az andragógiában 14. A személyzet kiválasztása és fejlesztése mint felnőttképzési probléma A felnőttképzés szerepe a személyzeti és munkaügyi tevékenységben . 15. A felnőttképzési programok minőségfilozófiája , minőségbiztosítása Ismertesse a TQM , az ISO minőségfilozófiából fakadó felnőttképzési sajátosságokat ! 16. Szabadidő és felnőttképzés A kreativitás fejlesztése a mozgásművészetek , a szépművészetek

és a zene segítségével. Életvezetés és a felnőttképzés 17. A munkaerő-piaci képzés(ek) és a környezetét befolyásoló tényezők ( politikai , társadalmi ,gazdasági stb ) összefüggései. 2 1/A. A felnőttoktatás története, kialakulásának feltételei Az egyházak, a munkásmozgalom és a polgári liberalizmus szerepe a modern felnőttképzés létrejöttében. A felnőttoktatás történetének kiindulópontja a felvilágosodás kora (18. század) Előtérbe helyezik a művelődést, a közoktatás kiterjesztése. Az emberek közti egyenlőtlenség, nyomor, bűn oka a tudatlanság ami csak a művelődéssel szüntethető meg. Dán népfőiskolák: - mezőgazdasági munkából élők számára biztosított alapvető - nem kvalifikáltak készségeket (írás, olvasás) Mára szerteágazó – szabadidő teljes spektrumára vonatkozó képzés – állam finanszírozza, – bentlakásos rendszerű népfőiskolák. Német és svájci területekre is

jellemző. A népfőiskolák létrejötte Grundtvig dán evangélikus lelkész nevéhez fűződik. Ő alapította 1844-ben az első népfőiskolát. A nemzet külső és belső megújulásának, az idegen kultúrák visszaszorításának, az anyanyelv, a nemzeti hagyományok ápolására hozta létre. Vallási, nemzeti, hivatásbeli szolgálatra, öntevékenységre, gyakorlatiasságra nevel. Jellemzői: - az iskola bentlakásos, - sem nem iskola, sem nem főiskola, - itt nem a tanárok feleltetik a tanulót, hanem ők tesznek fel kérdést a tanárnak, - aktuális gazdasági, politikai, társadalmi, műveltségi viszonyok, értékrend kialakítása, - a hallgatók aktív munkatársként vesznek részt a közös munkában, - gyakorlati cél: életre tanulás, - tandíj van, de csekély, az iskolát az állam tartja fenn, - nincsenek vizsgák, - nem korlátozza a tanulási anyagot, - előtérben van a csoportdinamika, vita, beszélgetés. Dániában 1990-ben 101 népfőiskola

működött, ahol a kurzusok 4 – 40 hétig, a rövidebbek 1 – 3 hétig működtek. A tanárok és tanulók együtt élnek a tanfolyam ideje alatt A felnőttoktatás történeti kiindulópontja a felvilágosodás (XIX. Század) Előtérbe helyezkedik a művelődés, közoktatás kiterjesztése. Az emberi egyenlőtlenség, nyomor oka a tudatlanság, ami a művelődéssel szüntethető meg. Jelentős szerepe van az ipari fejlődés fellendülésének, a klasszikus kapitalizmusnak, a munkásmozgalomnak. Ipar – sok munkás kezet igényelt A gépek kezelése szakértelmet kíván. Munkásság korai felnőttképzési szervei kocsmák belső termeiben kaptak helyet A felnőttoktatás kialakulásában fontos szerepet játszott a rohamos ipari fejlődés, a klasszikus kapitalizmus, plusz a munkásmozgalom előretörése. A gyorsan növekvő ipar rengeteg munkáskezet igényelt. A gépek kezelése szakértelmet, plusz magasabb általános műveltséget igényelt. Létrejönnek a munkásság

korai felnőttoktatási szervei a PUB-ok belső termeiben, biztosítási és segélyszervezetekben. - egymást tanították az emberek - pénzért kölcsönözték a könyveket - feltétel volt, hogy 200 db könyv legyen és képek a falon - felolvasásokat is tartottak. A modern felnőttoktatás valós gazdasági, emberi és politikai szükségleteket elégít ki. Ott a legfejlettebb a felnőttek oktatása, ahol leggyorsabb a gazdasági növekedés, az egy főre jutó bruttó társadalmi termék. Szervezett felnőttoktatás a 19. század 2 felében jött létre A szervezett felnőttoktatás a népfőiskolák megszületésétől lesz az oktatási rendszer része. Taylor szerint növekedési szintek vannak: - extenzív (5-6 éves kor) - innovatív (újító-szint) - produktív alkotószint (iparművészet) - emergentív alkotóképesség (újat teremtő) Életvezetés, felnőttképzés:- pénz- siker- életszínvonal Kreativitás: csoportba magam ki tudjam fejezni. Pl: tánc Szünidő

– kreativitás 3 2/A. A parasztság helyzete, termelési körülményei, valamint az ipari fejlődés és az indusztriális társadalom szerepe a modern felnőttképzés kialakulásában. A dán népfőiskolai mozgalom Németország A reformáció idején Luther felszólítja a városban élő embereket, hogy tanuljanak meg írni, olvasni, hogy tanulmányozni tudják a Bibliát. Istennel való szorosabb kapcsolatot alakíthassanak ki megindulnak a bibliafordítások. A technikai fejlődés lehetővé tette a könyvnyomtatást. Reformáció ↓gazdasági átalakulás + társadalmi átalakulás ↓ kapitalizmus Anglia II. Henrik idejében növelték az exportot + importot Az ipari forradalom + urbanizáció új helyzetet eredményezett. Megnövekedett a szállítási feladat A földrajzi felfedezések során az új területeket kifosztották + a nyersanyagok Angliába özönlöttek. Az ipar nyersanyag nagy mennyiségének feldolgozására gyárakat hoztak létre, ami az ipar

fejlődését eredményezte. A munkások, a városba özönlő nincstelen tömegből kerültek ki. Létrejött a vasút, feltalálták a gőzgépeket Átalakul a városok berendezkedése is. 2 új osztály: • munkásság- szegény, tudatlan, kiszolgáltatott • feltörekvő polgárság – felemelkedés hatására márki vagy báró lesz A „láthatatlan kéz” elmélete: a gazdaság automatikusan úgy működik, hogy a haszonmaximalizálás körforgása tökéletes legyen. Adam Smith – vizsgálta, hogy milyen gazdagok az emberek Az állótőkével jellemezte: • föld (vetnek, legeltetnek) • hasznos épületek (házak, kikötők, utak) • ??? (szállítóeszközök, hajó, tréner) az emberben levő humán tőke, termelői tapasztalat ??? kezdeményezésére – szerves úton – megkezdődött a közoktatás fejlesztése. (Szervetlen úton: Mária Terézia – Ratio Education) ↓ • a gyermekek iskolába járnak • a felnőttek (szülők) termelnek felnőtteknek is

tanulni kell! PUB: - egymást tanították az emberek - penikért kölcsönözték a könyveket - feltétel volt, hogy 200 db könyv legyen + képek a falakon - felolvasásokat tartottak Felépült egy új London. A munkások elkezdik képezni magukat. Nehéz a helyzetük, a munkahely is távol volt a lakóhelytől (5-10 km). Rossz munkafeltételek miatt. Sok volt az üzemi baleset (19 sz 4 millió ember halt meg) Megkezdődtek a kiutasítások: Angliából Ausztráliába oka: demoralizálódott a társadalom Magyarországról Temesvárra A polgárság pénzesebb rétege fösvény, zsugori volt. Leképezi a felső arisztokraták életét: klubokat, alapítványokat hoznak létre. A nők partikra, szalonokba járnak. Beszélgetnek: zene, irodalom, divat 4 ↓ ↓ zene, irodalom, divat Kult. Közv intézmények ↓ megtanulnak olvasni, beiratkoznak az egyetemekre, emancipálódnak. Küzdenek: - a női választójogért - munkalehetőségekért - a férfiakéval megegyező bérért

Túlnépesedés: - korábban a háborúk, járványok tűzdelték az embereket - most a gazdasági fejlődése, jobb életkörülmények miatt kialakult a túlnépesedés kivándorlás Amerika felé Dánia + Skandinávi államok Fejlődik az állattenyésztés – koncentrált, istállózó állattartás 1800-as években Dániában trágyázás felszabadul az összes ↓ jobbágy eke, vetőgép használata ↓ földművelő, paraszttá alakul ↓ a parasztok - kötődnek a földhöz - tapasztalati tudással rendelkeznek (kalendárium az egyetlen segédeszköz) Dán parasztság önképzési folyamata – első Népiskola.önszerveződő társadalom: 10 ember = egyesület pénzt szereznek A skandináv államokban, Európában folyamatosan alakulnak ki népiskolák. Európa határai nem a 2. világháború után alakultak ki Megkésettség van Egyik oldalon a kapitalizmus, a másikon még feudalizmus van. - A modern felnőttképzés valós gazdasági, emberi + politikai

szükségleteket elégített ki. Ott a legfejlettebb a felnőttek oktatása, ahol leggyorsabb a növekedés + az 1 főre jutó bruttó társadalmi termék Szervezett felnőttképzés a 19. sz 2 harmadában jött létre Szervezett felnőttoktatás a népfőiskolák megszületéséből lesz az oktatási rendszer része Elkőzmények, gyökerek 1. iskolateremtő Grundtvig - dán evangélikus lelkész 2. 19 sz-i sokszínű munkás mozgalom kialakulása gyorsan növekvő ipar mind több munkáskezet igényelt. A „létszámfelesleg” átvándorolt Amerikába Urbanizáció gyorsuló viszonyai között osztállyá szerveződött a munkásság. Egyrészt biztosítási + segélyszervezetek; másrészt a kocsmák belső termeiben A munkásság korai felnőttképzési szervezetei alakultak ki: Szemináriumok, vasárnapi iskolák jöttek létre. 3. Urbanizáció fejlődése, hagyományos közösségek széthullása az egyházaknál is új feladatot adott: (protestáns) egyházak

kezdeményezték az analfabétizmus megszüntetését Biblia mindenkihez eljusson! 4. 19 sz-i liberális gondolkodásnak jelentős szerepe van: felnőttképzés jelen szerepe 5. munka világa: - munkára a cselekvésen keresztül készítsen fel - szakképzést a felnőttek között akár betanító, akár szaktanfolyamok révén, illetve a munka világából kényszerű kimaradás esetén a munkanélküliek képzésében esélynövelő átképzésnek adja meg. 5 Századunkban a munkaerő piaci képzés a felnőttoktatás siker igazolásává vált A felnőtteknek is tanulni kell! Dán népfőiskola: A német megszállás Nem akarták odaadni a terményeket Zárt mezőgazdasági rendszer, mely képzésen alapul : ideológiai és mezőgazdasági - mezőgazdasági munkáiból élő nem kvalifikáltak számára biztosított alapvető készségeket (írás, olvasás) mára szerteágazó szabadidő teljes spektrumára vonatkozó - állami finanszírozás - bentlakásos rendszerű

német, svájci területekre is jellemző A népfőiskolák létrejötte Grundtvig dán evangélikus lelkész nevéhez fűződik. Ő alapította 1844-ben az 1 népfőiskolát. ↓ A nemzet külső + belső megújulásának, az idegen kultúrák visszaszorításának, az anyanyelv, a nemzeti hagyományok ápolására hozta létre. Vallási, nemzeti, hivatásbeli szolgálatára, öntevékenységre, gyakorlatiasságra nevel. Jellemzők: - az iskola bentlakásos - se nem iskola, se nem főiskola - itt nem a tanárok feleltetik a tanulót, hanem ők tesznek fel kérdést a tanárnak - aktuális gazdasági, politikai, társadalmi, műveltségi viszonyok, értékrend kialakítása - a hallgatók aktív munkatársként vesznek részt a közös munkában - gyakorlati cél: életre tanulás - tandíj van, de csekély, az iskolát az állam tartja fenn - nincsenek vizsgák - nem korlátozza a tanulási anyagot - előtérbe van csoportmunka, vita, beszélgetés Dániában 1990-ben 101

népfőiskola működött, ahol a kurzusok 4-40 hétig, a rövidebbek 1-3 hétig működtek. A tanárok + tanulók együtt élnek a tanfolyam ideje alatt A felnőttoktatás történeti kiindulópontja a felvilágosodás (19.sz) Előtérbe helyezkedik a művelődés, közoktatás kiterjesztése. Az emberi egyenlőtlenség, nyomor oka a tudatlanság, ami a művelődéssel szüntethető meg. Jelentős szerep az ipari fejlődés fellendülése, a klasszikus kap??? a munkásmozgalom. Ipar sok munkás-kezet igényelt A gépek kezelése szakértelmet kívánt. munkásság korai felnőttképzési szervei kocsmák belső termeiben. 6 3/A. Az urbanizáció, a migráció, a különböző településtípusok szerepe a modern felnőttoktatás kialakulásában. Ott a legfejlettebb a felnőttoktatás, ahol a leggyorsabb a gazdasági növekedés. A fejlettebb gazdaságokhoz egy jelentős urbanizációs (városiasodás) fejlődés, jelentős migráció (bevándorlás), fejlett régiók,

településtípusok tartoznak. Az urbanizáció: egyrészt városiasodást, másrészt a népesség, települések gazdasági, társadalmi átrétegződését jelenti. Kialakulásában szerepet játszott az indusztriális társadalom, az ipar, mezőgazdaság megosztásának megváltozása, melynek hatására elindult a migráció (városokba áramlás). A szolgáltató rendszerben szükség van a munkaerőre, a város pedig fogadja őket. Az oktatási rendszer ezért képes a szakmaváltás képzési igényeit is ellátni. A felnőttoktatás a „második út” lehet: - pótló, amit az alapoktatásban nem szerzett meg az illető, azt a felnőttoktatás pótolja - továbbképzés: folyamatos képzés Az oktatást speciális intézeti rendszer bonyolítja: - munkaügyi központok - TIT - Átképző központok. Az urbanizáció kialakulásában az ipar, a mezőgazdaság munkamegosztása is szerepet játszott. Társadalmi mobilitás: az a jelenség, amikor az egyén társadalmi helyzete

megváltozik. Formái: 1. Intergenerációs: nemzedékek közötti, mikor a szülőkhöz képest változik a társadalmi helyzet (szüleimhez képest hogyan változok) 2. Intragenerációs: mikor valaki foglalkozási életpálya alapján lép át másik társadalmi helyzetbe (saját munkahelyemhez képest hogyan változok) 3. Házassági mobilitás: ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe Egyéni mobilitás: a társadalmi mobilitással értelmezhető fogalom. A társadalom egyének csoportjainak hálója. Társadalmi esélyegyenlőség: ha a társadalmi mobilitási esélyek különbségei minél kisebbek, vagyis ha a mobilitási esélyek minél közelebb vannak az egyenlőséghez Depriváció: valamitől való megfosztottságot jelent. Nélkülöz valamit, amit a társadalom többsége nem. A depriváció magyar megfelelője: hátrányos helyzet, vagyis lemaradás, nemcsak jövedelmi, hanem egyéb területen is. Szegénység: alacsony jövedelemből

adódik, hátrányos helyzet. Esélyegyenlőség csak álom Akinek legnagyobb szüksége van rá, az nem kerül be a felnőttoktatásba. A mezőgazdaságban munkaerő felesleg van; a gépek munkája miatt felborul a falvak rendje városba áramlanak. A város fogadja őket, 19. századi liberális gondolkodásnak jelentős a szerepe munka világa: - munkára a cselekvésen keresztül készítsen fel - szakképzést a felnőttek között akár betanító, akár szaktanfolyamok révén, ill. a munka világából kényszerű kimaradás esetén a munkanélküliek képzésében, esélynövelő átképzésnek adja meg. Dánia + Skandináv államok: Fejlődik az állattenyésztés – koncentrált, istállózó állattartás 1800-as években Dániában felszabadul az összes jobbágy ↓ földművelő, paraszttá alakul trágyázás ↓ eke, vetőgép használata 7 ↓ a parasztok – kötődnek a földhöz tapasztalati tudással rendelkeznek (kalendárium az egyetlen segédeszköz)

Dán parasztság önképzési folyamata – első Népiskola ↓ Önszerveződő társ.: 10 ember = egyesület pénzt szereznek + még az 1. kollokviumi tétel fontosabb részei Jellemzők: - az iskola bentlakásos - sem nem iskola, sem nem főiskola - itt nem a tanárok feleltetik a tanulót, hanem ők tesznek fel kérdést a tanárnak - aktuális gazdasági, politikai, társadalmi, műveltségi viszonyok értékrend kialakítása - a hallgatók aktív munkatársként vesznek részt a közös munkában - gyakorlati cél: életre tanulás - tandíj van, de csekély, az iskolás az állam tartja fenn - nincsenek vizsgák - nem korlátozza a tanulmányi anyagot - előtérbe van a csoportmunka, vita, beszélgetés. Dániában 1990-ben 101 népfőiskola működött, ahol a kurzusok 4-40 hétig; a rövidebbek 1-3 hétig működtek. A tanárok, tanulók együtt élnek a tanfolyam ideje alatt. További előzmények - a 19. századi sokszínű munkásmozgalom kialakulása gyorsan növekvő

ipar, mind több munkáskezet igényelt. A „létszámfelesleg” átvándorolt Amerikába Az urbanizáció gyorsuló viszonyai között osztállyá szerveződött a munkásság. - Urbanizáció fejlődése, hagyományos közösségek széthullása a protestáns egyházaknak is új feladatot adott analfabétizmus megszüntetése Biblia mindenkihez eljusson. - Liberalizmus: polgároknak van pénze tanulhatnak Szemináriumok, vasárnapi iskolák is voltak; a munkásmozgalmak szerveződnek, amelyek védenek, oktatnak. Az urbanizáció (városiasodás) széthullasztotta a régi közösségeket, ezét a (protestáns) egyház feladata lett ezek összetartása; a vallásgyakorlás; az analfabétizmus megszüntetése. Az egyházak kezdeményezése könyvtár, tréningek, felkészítés a halálra. + 2. kollokviumi tétel ide vonatkozó része Szervezett felnőttoktatásról a népfőiskolák megszületésétől beszélhetünk. Előzmények - a népfőiskolák az iskola teremtő Grundtvig

dán evangélikus lelkész nevéhez fűződik. - Az első népfőiskolát 1844-ben alapította. Dán népfőiskola - mezőgazdasági munkából élő számára biztosított alapvető - nem kvalifikáltak készségeket (írás, olvasás) mára szerteágazó szünidő teljes spektrumára vonatkozó - áll. finanszírozza - bentlakásos rendszerű AÍ nemzet külső, belső megújulásának, az idegen kultúrák visszaszorításának, az anyanyelv, a nemzeti hagyomány ápolására hozta létre. Vallási, nemzeti, hivatásbeli szolgálatra, öntevékenységre, gyakorlatiasságra nevel. 8 4/A A szakmastruktúra, a termékszerkezet és a piac változásainak hatása a felnőttképzésre. A világpolitika átrendeződése és a felnőttképzés Szakmastruktúra: Egy országos teljes munkaerő állományának szakmák szerint tagozódás (egy szakmával hányan rendelkeznek. A szakmastruktúra változása 2 részfoly. Eredője: 1. itt változnak, bővülnek a munkavállalók szakmai

ismeretei 2. a képzések után más szakmával lépnek be, mint amilyennel a régi munkavállalók kilépnek (egyre több az elavult szakma) A szakmastruktúra a termékszerkezeti eszközök struktúrától függ kényszeríti az embert az állandó tanulásra. A felnőttképzés a szakmastruktúra váltás egyik eszköze. Formái: pótló, továbbképzési képzések A termékszerkezet váltással a szakmai struktúra is változik, a m kultúra, ismeret, tudás is leértékelődik, kiegészíteni újakkal. Az ember legalább ötször vált szakmát életében Japánban minden harmadik ember szakmai felnőttképzésben vesz részt. A társadalom változása miatt sok a mezőgazdasági munkás Iparban specializált képzés kellett. A termékszerkezet váltása a képzés szerkezeti váltását hozta létre. Alsó réteg: alapoktatás. Közép; felsőbb iskolába kevesebben férnek be. A kimaradtak, lemorzsolódtak a pótló képzési rendszerben kerülnek újra vissza a tanulásba.

Motivációi: érdeklődés, tudásvágy, felelősségtudat. Átképzési rendszer: ez a szakképzési rendszer része, ami az oktatási rendszerhez tartozik. Tartalmazza az üzemi betanításokat, néhány hetes tanfolyamokat, másod, harmad diploma megszerzését. Átképzés = mint tevékenység: oktatás. A felnőttoktatás lehetővé teszi a szakmaváltást, s e cél = a foglalkozáspolitika céljának. Társadalmi mobilitás: az a jelenség, amikor az egyén társadalmi helyzete megváltozik. Formái: 1. Intergenerációs: nemzedékek közötti, mikor a szülőkhöz képest változik a társadalmi helyzet (szüleimhez képest hogyan változok) 2. Intragenerációs: mikor valaki foglalkozási életpálya alapján lép át másik társadalmi helyzetbe (saját munkahelyemhez képest hogyan változok) 3. Házassági mobilitás: ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe Egyéni mobilitás: a társadalmi mobilitással értelmezhető fogalom. A társadalom

egyének csoportjainak hálója. Társadalmi esélyegyenlőség: ha a társadalmi mobilitási esélyek különbségei minél kisebbek, vagyis ha a mobilitási esélyek minél közelebb vannak az egyenlőséghez Depriváció: valamitől való megfosztottságot jelent. Nélkülöz valamit, amit a társadalom többsége nem A depriváció magyar megfelelője: hátrányos helyzet, vagyis lemaradás, nemcsak jövedelmi, hanem egyéb területen is. Szegénység: alacsony jövedelemből adódik, hátrányos helyzet. Esélyegyenlőség csak álom Akinek legnagyobb szüksége van rá, az nem kerül be a felnőttoktatásba. A tudomány, a technika fejlődése az egyre gyorsabban változó világ új feltételeihez való alkalmazkodás nemcsak új ismereteket, új képességeket igényel, de igényli a személyiség átalakulását, szemléletváltozást, szélesebb látókört, gondolkodni tudást. A permanens művelődés a társadalom fejlődésének rugója, ugyanakkor a társadalom

mobilitása jelentősen visszahat a permanens képzés jellegére. A megváltozott társadalmi struktúrák a munkaerő képzettségének magasabb szintjét, vagy teljesen új szakképzettséget igényelnek. 9 Társadalmi változásunk, fejlődésünk jelenlegi szakaszában munkahelyek szűnnek meg, szakmák válnak feleslegessé – ugyanakkor új szükségletek alakulnak ki. Pl: idegen nyelvtudás, számítógép használat, menedzserképzés, az értékrendszer átalakulása nagy változást hozott a felnőttképzésben. A termelési struktúraváltozások a piacgazdaság másod – harmad diplomák, át – és továbbképzések, más vagy magasabb szintű szakképzettség megszerzését pályamódosítást igényel az általános műveltség fejlesztésével együtt mely egyaránt szükségessé vált az egyén és a társadalom számára. Napjaink felnőttoktatása rehabilitációs és pótló feladatot lát el részben az iskolarendszerben integráltan, valamint az iskolán

kívüli felnőttképzésben. Mára megnőt a „modern” képzési formák szerepe (pl népfőiskolák, távoktatás, alvatanulás, stb.) 10 5/A. Az emberi tőkébe való beruházás elve és a felnőtt oktatás A közgazdasági koncepciók a műveltség és a tudás szerkezetéről A felnőttoktatás kialakulásában fontos szerepet játszott a rohamos ipari fejlődés. A gyors növekvő ipar, a gépek kezelése szakértelmet, magasabb általános műveltséget igényelt A felnőttoktatás legfontosabb célja a társadalmi érvényesülés esélyegyenlőségének biztosítása. A modern felnőttoktatás valós gazdasági, emberi, politikai szükségleteket elégít ki. A felnőttoktatás lehet iskolarendszerű (általános- közép – felsőfokú), valamint iskolán kívüli (alap – továbbképzések, szabadoktatás). Tehát a felnőtt oktatás különböző feladatköröket lát el: 1. Alapfokú iskolai kiegészítés 2. Szakmai továbbképzés 3. Társadalmi képzés 4.

Érdeklődési körnek megfelelő képzés A felnőttoktatás folyamatos, életünk végéig tartó folyamat. Az emberi erőforrások fejlesztés nemcsak az aktuális szint fejlesztését jelenti, hanem a jövőbeli alkalmazkodást is biztosítja (karrierterv). A korábbi évek felnőtt képző intézmények létrehozói mellett az utóbbi években előretört a munkaerő piaci képzés. A gazdaságban 4 féle tőkét különböztetünk meg: 1. A föld 2. Az építmények 3. A gépek és berendezések 4. Emberben megtestesült tőke: képzettség, műveltség, szakképzettség Az emberi tőkébe való beruházás tiszta tőkebefektetést jelent az egyén és a társadalom, valamint a gazdaság számára is. Az állandó fejlődés velejárója a tudás, stabil, eladható szellemi termékek felértékelődése. Az emberekbe, mint erőforrásba történő beruházás az egész életre értendő befektetés A siker, a munkanélküliség elleni harc legfontosabb és legbiztosabb eszköze a

társadalom széles rétegeire kiterjedő, magas színvonalú oktatás. A cél, hogy a folyamat végén a társadalom, a különféle szervezetek számára nagyobb értéket képviselő erőforrás jelenjen meg. Az emberi tőkébe történő beruházás tiszta tőkebefektetést jelent! Az emberi erőforrás tőkeértékű, mert nélkülözhetetlen a gazdaság újratermeléséhez. Az emberi erőforrások fejlesztésénél figyelembe kell venni a piaci igényeket. Jelenleg mennyiségi túlképzésünk minőségi alulképzettséggel jár együtt. A szakmai jellegű specializáció túlzott mértéke miatt jelent gondot a bizonyos területeken jelentkező túlképzés, felesleges munkaerő átképzése, más munkahelyre történő átcsoportosítása. Fontos, hogy a jelenleg még nem érzékelhető távlati gazdasági, társadalmi változásokhoz is rugalmasan tudjunk alkalmazkodni, a jövőben jelentkező igényeket képes legyen kielégíteni, úgy, hogy összhangban a gazdasági és

társadalmi fejlődésünk igényeivel. Magasabb általános és szakmai ismeretszintet közvetít Emelni kell az általános képzés minőségét (a klasszikus humán ill. reál műveltségi anyag mellett pl műszaki, gazdasági, technológiai ismeretek is tartozzanak) és az erre épülő szakmai képzést egyaránt. A szakképzés területén a túlzott differenciáció szintén hátrányos következményekkel jár. Megfelelő általános műveltségű, fejlett és fejleszthető képességeket birtokló munkavállalókra van szükség, akik a napi elvárásokhoz rugalmasan, alkotó módon tudnak alkalmazkodni. 11 6/A. Az analfabétizmus fogalma, fajtái, okai a fejlett, közepesen fejlett és a fejletlen országokban. Az analfabetizációs programok Az UNESCO szerepe az írástudatlanság felszámolásában. Analfabéta az a személy, aki sem az iskolában, sem azon kívül nem tanult meg írni, olvasni. (Az írás + olvasás nem tudást jelent.) Az UNESCO 1945-46-os

párizsi konferenciáján határozatot hozott arról, hogy az egész világon fel kell számolni az írástudatlanságot. Minden tagországot segíteni kell abban, hogy bázisnevelésben részesítse tagjait. Megadni mindenkinek az ismeretek olyan minimumát, mely szükséges ahhoz, hogy értékes tagja legyen népének, és képes legyen önmaga továbbfejlesztésére. A XIX. század elején Európa lakosságának 2/3-a írástudatlan Minél fejlettebb gazdaságilag, technikailag egy ország, annál kevesebb az analfabéta. Bár a fejlettebb országokban is van olyan lecsúszott réteg, amely létfenntartásával küzd. Közép-európai országok: Szovjetunióban 1950-60-as években óriási az analfabéták száma. Az ENSZ nevelési és kulturális szervezete, az UNESCO 1965-ben kongresszust hívott össze, ahol a fő téma az írástudatlanság elleni küzdelem volt. Akkor nyilvánították az írástudatlanság elleni küzdelem világnapjának szeptember 8-át. Magyarországon is

régóta gondot okoz az írástudatlanság. Eötvös József már a múlt században kísérletet tett az analfabétizmus felszámolására. 1890-ben a lakosság 56%-a nem tudta elsajátítani az írás tudományát. A II Világháború után sokat javult a helyzet, hiszen az ingyenes és mindenkinek kötelező iskolai oktatás ezt lehetővé tette. A hátrányos helyzetű rétegeket, főként a roma kisebbséget veszélyezteti ez a probléma. Ha el is jutnak az iskolába, nem anyanyelvükön tanítják őket, ennek következtében lemaradnak, és az alapismereteket sem sajátítják el. Egyik formája a funkcionális analfabétizmus: megtanul az illető írni és olvasni, de mivel nem használja ismereteit, hatékonysága romlik. Minden program, amely az írástudatlanság felszámolására irányul, a fiataloknak kell, hogy elsőbbséget adjon, mert: 1. iskola a felelős: az oktatást átlagtanulóra szabják, így a lemaradókkal nem törődnek 2. hátrányos társadalmi helyzet

(cigányság, szegénység) 3. a kormány felelőssége, mert az iskolai rendszer alapjait ő alakítja ki Megoldás: oktatási reform. Okok: - politikai vezető tiltja (volt gyarmati országokban) - fejlett országokban: lecsúszott rétegek vannak ott is (TV, video miatt). A felnőttoktatás négy feladatköre 1. alapfokú iskolák kiegészítése 2. szakmai továbbképzés 3. társadalmi képzés 4. érdeklődési körnek megfelelő képzés Fentiek alapján a felnőttoktatási tevékenységet a következőképpen lehet felosztani: 1. 2. 3. iskolarendszer által kiépített felnőttképzés - esti iskolák - nyitott egyetem - szakoktatási intézetek szakmai felnőttképzés - munkaadók általi munkavégzés - független felnőttképzési intézmények - munkanélküliek képzése, továbbképzése szabad kulturális m - szabadegyetemek - művelődési intézmények 12 4. 5. speciális csoportok képzése - rabok, betegek egyéb területek - zene és művészeti képzést

biztosító intézmények - nyári egyetemek A felnőttképzés folyamatos képzés része, életünk végéig tartó folyamat. Az írástudatlanság okai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. társadalmi, gazdasági tényezők kulturális tényezők pszichológiai tényezők egészségügyi tényezők földrajzi tényezők motiváció + képesség betegség, egészség, fogyatékosság földrajzi elszigeteltség szélsőséges éghajlati tényezők. Az UNESCO szerepe a funkcionális analfabétasággal kapcsolatosan információ- és dokumentáció hálózatának kiépítése az érdekelt országok részvételével. 2 eszköze van: 1. UNESCO Oktatási Int, Hamburg cél: mindenkori európai együttműködés szolgálata 2. CODIESEE cél: dél- és dél-kelet európai oktatási innovációs kutatási és együttműködési program. Kulturális analfabéta: Más országba megyek, nincs nyelvem, szakképesítésem, nem tudom alkalmazni. Hamburg: aki nem ért a számítógéphez, az is analfabéta.

Analfabetizációs programok A felnőttoktatás szakágazatai Felnőttnevelés: a felnőtt korúak személyiségének és műveltségének szervezett, vagy közvetetten irányított formákban történő fejlesztése. A felnőtt embert motiváltságától, képességeitől, életmódjától, munkájától függően képezhetőnek kell tekintenünk. Az utóbbi 30 évben egymást kiegészítő szakágak jöttek létre: 1. Iskolarendszerű képzés Rendezettség, szervezettség, didaktikai tervszerűség jellemzi. Tantárgyrendszerben, testület céljainak, utasításainak megfelelően történik az oktatás. Fontos az ismeretek ellenőrzése (dolgozók általános és középiskolája). 2. Tanfolyamrendszerű képzés Nincs tantárgyrendszer, hanem életösszefüggésben folyik az oktatás. Az ismeretek ellenőrzése nemcsak didaktikus, így lehetővé válik a felnőttek érdeklődésének, igényeinek fokozott figyelembevétele. A tanfolyam több témaegységet foglal magába előadás

formájában Ezek szakmai, világnézeti, erkölcsi mondanivalót takarnak. Cél a résztvevők érdeklődésének felkeltése, művelődésre való ösztönzés (TIT, hivatal, társadalmi szervezetek). 3. Kötetlen Szabadidőben, pihenést, szórakozást keresve kerülnek kapcsolatba tudománnyal, művészettel (TV, rádió, könyvtár, múzeum). Fontosnak tartotta Eötvös, hogy az alapoktatáson kívül a népet meg kell tanítani gazdálkodni. Felszámolta az analfabétizmust. 13 Magyar oktatásügy 1849 – 1914 Középiskolai reform: csökken az egyházak befolyása; reáliskolák létrejötte = műtanodák = szakiskolák. 1918 - 1944 Klebelsberg Kunó művelődési miniszter: Tanyasi, falusi és városi iskolák százait építették. Magyar iskolarendszer gyors, hatékony fejlesztésével el kell érni, hogy a magyarság képzettségét és műveltségét tekintve európai nemzetté váljon. Zsidó törvények: kiszorítani őket az egyetemről. Iskolarendszerű mellett

szabadoktatás (szabadegyetemek, tanfolyamok). Vallásos és hazafias nevelés a cél. 1945 után Országos Köznevelési Tanács, elnöke: Szentgyörgyi Albert: 14 éves korig minden gyermeknek tanulnia kell (általános iskola, középiskola, felsőoktatási intézmény). 1945: intézményes felnőttoktatás bevezetése, egyetemeken munkástanfolyamok indultak. 1950: egyházi iskolák államosítása Középiskolai képzés reform alá került 1948: egyetemi irányelvek: a) munkások és parasztok egyetemre jutása b) társadalompolitikai tudományok oktatása c) szakképzés és tudományos kutatás összehangolása. Funkcionális analfabétizmus: megtanul az illető írni és olvasni, de mivel nem használja ismereteit, hatékonysága romlik. EU fehér könyv: EU II. dokumentuma ??? Átképzés: oktatási tevékenység, új munkakörre, új szakmára aló képzés, szükség van második szakma

megszerzésére, számítástechnika, idegen nyelvek, új technológiák elsajátítására; egy ország gazdasági problémáit képzetlen emberekkel nem lehet megoldani, és aki nem beszél 3 idegen nyelvet, nem tudja kezelni a számítógépet, nem tud a későbbiekben boldogulni. 14 7/A. Együttműködés a felnőttek oktatásáért. A második út egyenértékűsége Az emberi jogok és a felnőttoktatás. A felnőttoktatási (világ)konferenciák (Cambridge 1929, Helsinki 1949, Montreal 1960., Teherán 1965, Tokió 1972, Párizs 1985) határozatai A Helsinki Egyezmény záródokumentumának felnőttképzési vonatkozása. A felnőttoktatás hosszú évek tapasztalatai alapján öt alapvető elemre épül: mit, miért, kinek, hogyan, milyen módszerrel, mennyiért? A XX. században együttműködési kapcsolatok jöttek létre Például: UNESCO, mely a II Világháború óta 10 évenként világkonferenciát rendez a felnőttoktatásról. Az 1960-70-es években a világ

három nagy nemzetközi szervezete három koncepciót dolgozott ki a nevelés, a művelődés korszerűsítésére: 1. az UNESCO: „life long learning’ 2. az EU Tanács: a „permanens nevelés” 3. az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet): a „rekurrens (ismétlődő) képzés”. A második út egyenértékűsége A felnőttoktatás, mint a második út, a képzés második útja: az ifjúkorban abbahagyott képzés befejezése, illetve alacsonyabb fokon befejezett képzés magasabb fokon történő folytatása, vagy felnőtt-, vagy ifjúkorban. (Felnőttoktatási Kislexikonból) Az első szakasz fő célja a felnőtté válás segítése, és ezt egészíti ki a második szakasz. Az andragógia tartalmi, tudományos elméleti és rendszertani kérdéseit Pöggeler fejtette ki: Az andragógiát a pedagógiával egyenrangúnak tekinti. Azt mondja, a felnőttnevelés a permanens nevelés második, továbbfejlesztő szakasza. A pedagógia tárgya a

gyermek, az andragógiáé a társadalmi gyakorlatban élő ember. Durkó Mátyás szerint a permanens nevelés viszonyrendszerét négy kör jelenti: pedagógia = gyermeknevelés; andragógia = felnőttnevelés; közoktatás; közművelődés. Csoma Gyula a permanens tanulást, mint folyamatot írja le, s ezen belül megkülönbözteti az első felkészülési periódust (gyermek és ifjúkor), és a felnőttoktatást. Az első szakasz célja a felnőtté válás segítése és a második szakasz előkészítése. A második szakasz az iskola utáni, vagy azon túli periódus (= rekurrens = újra folyamatba tett) tanulás. Koltai Dénes első utat a kiépített iskolai intézményrendszer (alapfokú iskola, gimnázium, egyetem) keretein belül értelmezi, második útnak, akik nem tudják az első utat befutni. A XX. század elejétől létrejön a felnőttképzés intézményrendszere Az egyházi, munkásmozgalmi és liberális felnőttképzési rendszerek szintézise a második út.

Első szakasz (fa törzse) célja a felnőtté válás, a második kiegészítő (sokfelé ágazás). A felnőttoktatás, mely az élethosszig tartó tanulás lehetőségeit nyitja meg, ma elválaszthatatlan részévé válik az oktatás rendszerének (UNESCO első dokumentumából). (Felnőttoktatási Kislexikon, Andragógiai Értelmező Szótár, Csoma Gyula: A munka melletti tanulás zavarai) Levelező és nappali bizonyítványnak egyenértékűnek kell lennie. (Megjegyzés: A II. Világháború utáni tételt ide is lehet mondani) Emberi jogok: A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja az állampolgárok számára a jogot a művelődéshez. A felnőttoktatás is alapjog és alapelv, mellyel lehet és kell is élni az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt. Védelmi alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, melyet az Egyesült Nemzetek III. Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el és nyilvánított ki Azóta ezt a napot az emberi jogok napjaként

ünneplik. Az UNESCO dokumentuma a felnőttnevelésről szól: a felnőttoktatás alapjog, alapelv, amellyel lehet és kell élni az egyén és a társadalom szempontjából. Az elemi és alapvető oktatás kötelező és ingyenes 15 Egyenlő feltételeket kell teremteni a tanuláshoz felsőbb intézményekben. A nevelésnek ez emberi személyiség teljes kibontakoztatására kell irányulnia, melyet az andragógia is kiemelt feladatcsoportként kezel. A felnőttoktatási (világ)konferenciák Cambridge 1929. A felnőttnevelés terén a nemzetközi együttműködés első átfogó szervezete a Felnőttnevelés Világegyesület, mely 1919-ben jött létre. Az egyesület 1929-ben rendezett világkonferenciát Cambridgeben Itt 40 ország vett részt A konferencia témája: - a felnőttnevelés elvei és problémái - az extenzív és intenzív felnőttnevelés - módszerek; morális nevelés - könyv, könyvtár - rádió szerepe a felnőttoktatásban - a szülők; a nők; ipari

munkások nevelése - nemzetközi együttműködés problémái szerepeltek. A tanácskozás középpontjában az angol példa állt. A konferencia nem értékelte és nem összegezte a tapasztalatokat, nem foglalt állást a felvetett kérdésekben és nem fogadott el operatív határozatokat sem. Nem fejlődött, mert 1929-33-ig válság, majd utána II. Világháború jött A század második felének fő problémáit és törekvéseit tükrözik az alábbiakban bemutatott konferenciák. 1. I. Felnőttoktatási Konferencia, Helsinki-Dánia (1949) A küldöttek főleg Nyugat-Európából és Észak-Amerikából érkeztek a kongresszusra, akik a II. Világháborúban győztes országokból álltak. Az ázsiai és latin-amerikai országok voltak még ott A konferencián sok társadalomfilozófiai problémával álltak elő. Témák: - Egyén és közösség viszonya: senki sem él magában és magáért, hanem egy csoportba, társadalomba, nemzeti csoportba tartozik, ezért

kötelezettségei vannak. Harmóniát kel biztosítani az egyének szabad élethez való joga és közösségi kötelességei között. Szabadidő problémája: a beköszöntő technikai forradalom megnöveli az emberek szabadidejét. Elit- és tömegkommunikáció szembenállásának kérdése: A résztvevők leszögezték, hogy a „szabad felnőttképzésben” nemcsak egy kisebbséget kell részesíteni. Meghatározták a felnőttoktatás fogalmát. II. Felnőttoktatási Konferencia, Montreál (1960) (kétnyelvű ország) 2. - - - A világ számos területén a népesség egyre jobban nő, új nemzetek keletkeznek, amik rivalizálásba kerülnek egymással. Mindenkinek meg van a maga problémája, de a régi tűnik el, a ’túlélés’. Ez azt jelenti, hogy a Föld népeinek meg kell tanulniuk együtt élni, békében lenni egymással. Ennek feltétele a közös elismerés, a megértés, a barátság, de a tudatlanság újra szétrombolhatja ezeket. A felnőttoktatás fontos

az emberek túlélésre való előkészítésében, de új hozzáállásra van szükségünk. El kell jutni, hogy az emberek életükhöz tartozó dolognak tartsák és a kormányok a felnőttoktatást minden országban az általános oktatási rendszer egyenrangú részeként kezeljék. Iparosodás negatív velejárói és a felnőttképzés feladatai: A munkaerőpiacon értéktelenné válik a képzetlen munkaerő, és előtérbe kerül a magasabb szintű képzés és a gyakorlati képzés. (A gépek többet tudnak, mint az ember, és olcsóbb is.) A konferencia záróokmánya (Montreali Nyilatkozat) szerint a társadalom férfiakból és nőkből áll, nem lélekkel rendelkező robotokból. Felnőttképzés módszertana: permanens nevelés: átfog minden életkort és minden képzési szintet, kiterjed minden társadalomra és képzési formára (= life long learning). A LLL megfogalmazása fordulópontot jelentett. 16 3. Analfabétizmus leküzdése (autógyártás, munkaidő

csökken, szabadidő nő, technika fejlődik, repülés világméretűvé válik). DACUP – ajánlásokat tett a kormányoknak az analfabétizmus felszámolására. I. Analfabetizációs Világkongresszus, Teherán (1965) (UNESCO és Teheránban a sah meghívására) A kongresszuson 88 ország és számos világszervezet képviselője vett részt. Témák: Világméretű harc az analfabétizmus leküzdéséért. A nyitóbeszédet Mohamed Reza Pahlavi, európai gondolkodású sah tartotta. Az analfabétizmus leküzdéséhez anyagi fedezetre van szükség Minden ország le tudna mondani a katonai kiadások egy csekély részéről, és az ebből nyert összeget fordíthatják a világkampányra (10%-át). UNESCO akkori főigazgatója terjesztette elő a második témát, egy 5 éves kísérleti programot. A harmadik téma, melyet az olasz közoktatási miniszter: Luigi Gui adott elő: analfabetizáció, mint felnőttképzés. 4. III. Nemzetközi Felnőttképzési Konferencia, Tokió

(1972) A különleges segélyeket világosan leírt projectekre kell koncentrálni, melyeknek hatása tartós, illetve több figyelmet kell szentelni az infrastruktúra megteremtésének és mások tanítását vállaló emberek kiképzésének. A kongresszus résztvevői összetétele is azt mutatta, hogy ott is, akárcsak a valóságban három fejletlen terület van: a) szociálisan hátrányos helyzetűek, b) falusi lakosság, c) nők. (Lakosság 50%-a tanul A tanulás része a munkának. 25% egyetemre jár) (Szakképzés és felnőttoktatás lehet egymással képzési ) Az együttműködésnek három formája van: Nemzetközi szint - Az alulprivilegizált országoknak és a szociálisan hátrányos rétegeknek elsőbbséget kell biztosítani. - A kevésbé fejlett országok szakemberei a gyakorlati adottságokhoz alkalmazkodnak. Ez az alkalmazkodás teszi lehetővé, hogy az adott ország helyi munkafeltételei meghatározzák a szakemberek és a munkacsoportok viselkedését,

valamint a tananyag kiválasztását. Regionális szint - A regionális segítséget hozzá lehetne igazítani a helyi feltételekhez; ehhez azonban minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a regionális tudatot ösztönözzük, és az anyagi segítséget nyújtsunk a regionális konferenciákon való részvételre. Bilaterális szint - Ez a segítség a legelőnyösebb. Szerepet játszanak a történelmi okok és a szellemi rokonságok továbbélése. - Intézményes intézkedések a felnőttoktatás nemzetközi együttműködésének kiépítésére. - Harmincas ajánlás: A tagállamoknak a konferencia azt ajánlotta, hogy: Létesítsenek felnőttoktatási kutatási és dokumentációs központokat, hogy megkönnyítsék a nemzetközi kutatást, és szakmai információk terjesztését. - Felnőttoktatási szövetségek alapítása legyen a cél, hogy tagjaik informálódjanak a szakkönyvek, szemináriumok segítségével. - Felnőttoktatás érdekeinek képviselete a nemzeti Unesco

Bizottságokban az UNESCO-val való együttműködés céljából. - Nemzetközi összejövetelek szervezése, nyári egyetemeken. - Ifjúsági, munkás, családszervezetek összehívása, hogy részt vegyenek a nemzetközi konferenciákon. Nemzetközi együttműködés a felnőttképzés továbbképzésére (32-es ajánlat). Legyen intenzívebb az a feladat, melyeket a felnőttoktatásban dolgozó munkatársak továbbképzésre fordítanak. 17 A konferencia azt ajánlja az UNESCO-nak, hogy: támogassa és segítse a regionális és nemzetközi szemináriumokat, oktatási programokat, melyek azt szolgálják, hogy ezen a területen sikeres tapasztalatai és szakismeretei elterjedjenek. vizsgálja meg regionális szakoktatási központok létesítésének lehetőségét, hogy a nemzeti intézményekkel, egyetemekkel és felnőttoktatási szövetségekkel együtt oktatási programokat szerveznek a vezető-beosztásúaknak. A XIX. Közgyűlés: Ajánlás a felnőttoktatás

fejlesztéséről, Nairobi – Tanzánia (1976) 5. A felnőttoktatásnak a feladata, hogy az érdekeltek támaszkodjanak tapasztalataik sokféleségére, és a legfontosabbnak - az oktatás terén – a hátrányos helyzetű csoportokat kell tekinteni. (Nyenyere: Szabaddá úgy válhat az ember, ha tanul; mert kiszolgáltatott másokkal szemben.) Bíznia kell, hogy személyében és a társadalomban is előbb fog jutni; alkalmazkodnia kell a mindennapi élet és a munka feltételeihez. IV. Felnőttképzési Konferencia, Párizs (1985) 6. Téma: A tanuláshoz való jog összetevői írni – olvasni tudás kérdésfeltevés és elemzés joga képzelet és alkotás joga tájékoztatás és tájékozottság joga oktatásra fordított anyagi forrásból való részesedés joga egyéni és kollektív készségek fejlesztése. (Ezek az emberiség fennmaradásának alapvető eszközei.) nők részvétele a felnőttoktatás fejlesztésében rasszizmus megszüntetése kulturális

analfabétizmus (bevándorló szakmanélküli nem tud semmit) tanuló társadalom eszméje – mindenkinek tanulnia kellene (Kulcsszó: tanulás, az emberiség fennmaradásának tényezője) V. Felnőttképzési Konferencia, Hamburg (1997) 7. A felnőttoktatás kulcs a XXI. századhoz A XXI század analfabétája az, aki nem tud kommunikálni, nem ért a számítógéphez, nem tud tejet rendelni rajta. Téma: - felnőttek írástudása és megtartása - nők integrációja – esélyegyenlőség fontos, helyi kultúra - békekultúrára és demokráciára nevelés - anyanyelven történő tanulás joga - egészségre nevelés, környezet fenntartása - bennszülöttek művelődése és kultúrája - információ hozzáférhetőség Napi 1 óra tanulásra. Napirend a jövő számára felnőttkori tanulás és demokrácia: XXI. század kihívásai felnőttkori tanulás feltétele és minőségének fejlődése írástudáshoz és alapoktatáshoz való egyetemes jog felnőttkori

tanulás és nemek közötti egyenlőség - nők helyzetének megszilárdítása - felnőttkori tanulás felnőttkori tanulás és a munka változó világa környezetvédelem, egészségügy és népesedési problémával összefüggő felnőttkori tanulás, kultúra, média és új információs eszközök felnőttkori tanulás mindenki számára nemzetközi együttműködés és szolidaritás erősítése felnőttkori tanulás költségtana 18 Célcsoportok: Afrika évtizede az írástudásért Távoktatás kiszélesítése fontos, esélyegyenlőség – szakma alapértéke. Európai Tanács dokumentuma Az Európai Tanács és Miniszterek Tanácsa 1988. május 24-i ülésének az oktatás európai dimenziójára vonatkozó határozatának végrehajtásáról (1993. október) Rövid tartalma: Milyen lépéseket tettek a tagállamok és a közösség 1988. májusa és 1992 szeptembere között az oktatás európai dimenziójának erősítése érdekében. Tartalmazza a

jelentés: Célok: - Tagállamok tevékenységének összefoglalását Európai Közösség tevékenységének összefoglalását. Európai identitástudat erősítése a fiatalokban Európai civilizáció értékének megismertetése Európai népek mai fejlődési alap értékei, demokrácia alapelvei, emberi jogok tiszteletének védelmére Fiatalok felkészítése a Közösség gazdasági, társadalmi fejlődésében és Európai Közösség felé való részvételre az Egységes Európai Okmányban meghatározott feltételek szerint. Szélesebb gazdasági, társadalmi tér előnyei, kihívások tudatosítása a fiatalokban. Közösségről és Tagállamról szóló történelmi, gazdasági, társadalmi tudások bővítése és tudatosítása, hogy mennyire fontos az Európai Közösség és Tagállamainak együttműködése Európa és a világ más országaival. Évszázadokon át a felnőttoktatás hittérítő tevékenységhez kötődött. A felnőttnevelés iskolarendszerű

és iskolarendszeren kívüli oktatása a XIX. század második felében jött létre Magyarországon Kialakulásában a polgári átalakulás játszott szerepet. A Kiegyezést követően többször az országgyűlés elé került a felnőttoktatás ügye. Ide mondani: Eötvös József és Türr István 1910-es oktatási rendszer Klebersberg Kunó Stop & go rendszer Margaret Archer elmélete az elfogadott: Ciklikusság a központi hatalom működésének következménye, mert mindenhol a saját ideológiát akarják kialakítani. Reformok futnak végig; a két reform között nincs nagy változás. A tilalmat a stop; a változásokat eredményező döntések pedig a go állapotában oldja fel. Négy szakaszt különítünk el: 1. Kevesen járnak iskolába, mert ekkor szerveződnek a felnőttoktatásban érdekelt csoportok, tanárok, munkáltató, akik a felnőttoktatástól várják gazdasági céljaik elérését. A csoportok között szövetségek szerveződnek és ideológiai

részletek fogalmazódnak meg. Viszont ekkor még a csoportoknak nincs önálló döntése ahhoz, hogy több dolgozó járjon iskolába, mert vagy a jog vagy az eszközök vagy a csoportok támogatása vagy az anyagiak hiányoznak. Ezek hiányában nehéz a helyi feszültségeket feloldani, ezért politikai területre kell vinni az oktatási, gazdasági problémákat. Ha a politikusok ezen problémákat, helyi szükségleteket ki tudják elégíteni, ha megszületik a fejlődési döntés – stop-ból go-ba kerül a rendszer. 2. A központ a munka melletti oktatás fejlesztését írja elő, ehhez támogatást is nyújt. 19 3. 4. Következmény: egyre több dolgozó jár iskolába. A felnőttoktatás kiterjesztésének és újabb feszültségek időszaka. A feszültségek a központi döntésben keletkeznek. Nem vonhat be másokat az oktatásba. Több szervezési munka hárul a végrehajtó szervezetekre és szerényebb eredményekkel kell megelégednie. Következmény:

erősödik azok köre, akiket hátrányosan érintett a munka melletti oktatás fejlődése; ellenerők keletkeznek, akik ugyanazt a taktikát választják, mint az 1. szakaszban. Ha sikerül rávenni a központot a fejlesztés eszközeinek visszavonására, következik a negyedik szakasz. Egyre kevesebb felnőtt jár iskolába, új feszültségek; visszajutnak az 1. szakaszhoz Harmadik ciklus 1-2. szakasza 1956-57-ben kezdődik; általános iskola 1970-ig, középiskola 1968-ig tartott. Többször változott a gazdaság, társadalom és oktatáspolitika. - Szigorú tervgazdálkodás, mely egy központosított irányítási rendszer tételez fel. Mezőgazdasági szervezeteket átszervezik; a fiatalok inkább az iparban vállalnak munkát, mert a mezőgazdaság bizonytalan volt. Kormányzat új szakképző programot szervezett a képzetlen dolgozóknak. Vezetőknek kötelező a megfelelő szakképzettség, de voltak olyanok, akiknek nem volt meg a végzettségük, ők iskolarendszerű

felnőttoktatásban tanultak. A kulturális és gazdasági programok megvalósításához a képzési időt növelik és a szakképzési elemeket erősítik. Hirdetik szakmák érettségit adó szakközépiskoláját Felnőttoktatásnak nagy a szerepe: dolgozók is járhatnak középfokú iskolába (esti, levelező). Új tankönyveket adnak ki, ahol a tananyag más, mint a nappalin. Harmadik ciklus utolsó két szakasza A 60-as évek elején a gazdaság és oktatáspolitika háttérbe szorult. Oktatás és gazdaság nem fér össze, hiszen termeléskieséssel jár, ha mindenki egyszerre megy el vizsga időszakban tanulmányi szabadságra. Az ebből keletkezett kárt a tervgazdálkodás költségvetése kiegyenlítette. Amikor azonban újabb gazdasági válság volt a nagy gazdasági üzemek önállósága a politikusok hitele megnőtt. Következmény: A felnőttoktatás visszaszorul. A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusán eltörölték a munkás és paraszt származásúak

továbbtanulási támogatását (társadalompolitikai változás). Dolgozók általános iskolából sokan lemaradtak. Azok iratkoztak ide, akik épphogy kimaradtak a nappali általános iskolából. A dolgozók középiskoláiba pedig azok jártak, akik a nappaliból kiszorultak, se gimnáziumba nem tudtak járni. Negyedik ciklus első két szakasza A 60-as évek második felében fellendült a gazdasági fejlődés. Új üzemek létrejötte, életszínvonal emelkedik, ez az anyagiakban mutatkozott meg. 1968-ban a diákmegmozdulásra új ifjúságpolitika: Ideális ifjú az, aki művelődik, nem változtat munkahelyet és nem anyagias. Következmény: a tervgazdálkodás elemei újra erősödtek 1972: új oktatáspolitikai határozat: munkás továbbképzési tanfolyam. Egyszerre adott általános és szakmai továbbképzését is. A központi költségvetés terhére a vállalatok szervezték Népesedett a tanfolyam, mivel nőtt a tanulmányi szabadság és munkaidő-kedvezmény is,

valamint korlátozta a szabad munkavállalást. Újra SZMSZKI, a többi iskola típus marad. 20 Negyedik ciklus utolsó szakaszai 70-es évek közepén a fejlődés megtört. Oka: első olajárrobbanás A felnőttképzésnek adott költségeket csökkentették, a gyárak vezetői kevésbé támogatták az oktatást. Csökkent a munka melletti tanulás száma. Csökken folyamatosan a tanulási kedv. XIX. század vége: népművelő mozgalmak. 1825-90: szervezett népművelés korszaka: Novák István A művelődés nemzeti, társadalmi, gazdasági fellendítési ügy volt egyszerre. Természettudományos társulatok és folyóiratok létrejötte. - Irányi Iván törvényjavaslata Munkásmozgalom önképző egyletek 1890: politikai küzdelmek ütközőpontja Guttenberg Munkásgimnáziumok Országos Katolikus Kör – valláserkölcs Uránia Tudományos Színház, Szabad Lyceum 1918: Magyarországi Tanítók Szakszervezete – népi egyetemek Két világháború között: egyházi

irányítású egyesületek: KALOT, KALÁSZ. Magyarországon népfőiskolák. II. Világháború után - 1950: pártoktatások 1970: pótló helyett továbbképző 1990: rendszerváltás: piacgazdaság, politikai élet pluralizálódik. Új értékrend: menedzserszemlélet. Üzleti alapú felnőttképzés indul meg (nyelv, számítástechnika) 1991: távoktatás, munkaerőpiaci képzés. A Helsinki Egyezmény záródokumentuma: 1975-ben az Európai Bizottsági és Együttműködési Konferencia záródokumentuma, ahol 33 európai és 2 észak-amerikai állam vett részt. - A résztvevő államok tiszteletben tartják az alapvető szabadságjogokat (3. pont) Rögzítésre kerültek az oktatásra vonatkozó célkitűzések A kapcsolatok erősítése, javítása az oktatás és a tudomány területén Oktatási intézményekhez való hozzáférés lehetősége és oktatók – diákok cseréje Tudományos együttműködés bővítése Idegen nyelvek és civilizációk

tanulmányozása. A záróokmány Helsinkiben került aláírásra, ezért ez az elnevezése. - Oktatási módszerekkel kapcsolatos tapasztalatcsere lehetőségek. Külön kiemelésre került: Ösztönzik a különféle igényeket és érdeklődés kielégítő szakosított programok további kimunkálását a felnőttoktatás keretében. A fogadó ország nyelvét más országok érdeklődő felnőtteinek oktassák. 21 8/A. A felnőttoktatás magyarországi története. Miért van ciklikus természete a magyar felnőttoktatásnak? A stop & go rendszer Az analfabétákról szóló százalékos kimutatás az 1920-as népszámláláskor súlyos tényeket mutat. Az ország elcsatolt területeinek, nyersanyaglelőhelyeinek és ipartelepeinek elvesztését csak súlyosbította a munkástömegek alacsony műveltsége. A kultuszminisztérium a társadalmi, gazdasági akadályok és az analfabétizmus

felszámolását a tankötelezettség megszigorításával és kiterjesztésével képzelte el. Ez azonban a néptömegek szociális helyzete miatt eredménytelenek voltak. Klebelsberg Kunó 1922-31 között (minisztersége idején) foglalkozott a tankötelezettségi törvény kiterjesztésével, de bevezetésére és meghozatalára nem került sor. Magyarországon a 20-as évek első felében tragikus az oktatás. A tanítóság létszáma nő, de a békeszerződés következtében kulturális intézményeink jelentős részét elveszítettük. A századforduló idején a nemzetiségi területek előnyben részesültek a népiskolákban. Itt nem a magyar ajkú lakosság tanítása volt a cél, hanem, hogy az új iskolában a nemzetiségek megtanuljanak magyarul. Az ellenforradalmi rendszer iskolán kívüli felnőttnevelési népművelésének első fontos célkitűzése a gazdasági szakoktatás fejlesztése az analfabétizmusba, illetve a munkástömeg alacsony műveltségi

szintjébe ütközött. Klebelsberg belátta, hogy elemi iskolákra van szükség az iskolán kívüli népművelés területén is, illetve a különféle szervezeteket, katonai alakulatokat is be kell vonni a továbbképzési tanfolyamok szervezésébe, ahhoz, hogy a problémák enyhüljenek. A második fontos célkitűzés: a tömegek nemzeti érzésének erősítése volt. Az uralkodó osztályok fontosnak tartották, hogy az alsóbb néposztályok műveletlenül irányítják a fontos állami feladatokat. Klebelsberg másik terve a népkönyvtárak fejlesztése mellett a rádió bevezetése. Ez azonban csak részben vált be: a „szabadegyetem” jött létre heti kétszer, vasárnak és csütörtökön 1-1 műsorral. A rádió előfizetők nagy része a mezőgazdasági tisztségviselőket foglalta magába. A rádió közvéleményformáló, felnőtt-nevelő adottságainak felhasználása a kultúrában rejlő politikai hatalom lehetőségére mutat rá. Klebelsberg célja az

uralkodó osztályok érdekeinek előtérbe kerülése, illetve az alsóbb néposztályok feletti gyámkodás volt; mindez könyvek terjesztésével. Klebelsberg célja eléréséhez 1500 népkönyvtárat létesített. - 1-1 nagykönyvtár - kiskönyvtár - tanyasi könyvtár (A legtöbb könyv magyar írók munkáját tartalmazta.) Szempontjai: valláserkölcsi, nevelési, gazdasági, természettudományi, földrajzi, történelmi, művelődési tárgykörökből állt Karafiáth Jenő 1931-től rövid ideig kultuszminiszter. 1920-30 között csökkent az analfabétizmus Ennek megoldása az volt, hogy pályázatok, ingyenes tanfolyamok szervezése, pénzadomány, könyv, füzet, írószer ingyenes adásával járultak hozzá a szervezetek, gazdagabb családok. Ezek ellenére az analfabéta tanfolyamok száma nem nőtt. Ennek okát abban látták, hogy az analfabéták munkaideje gyakran egybeesett az esti foglalkozások idejével. Nehezítette a szervezést az is, hogy a munkások

messze laktak munkahelyüktől. A városi, ipari és kereskedelmi munkások a szakoktatást megelőző „nemzeti érzés, faji öntudat erősítő” előadásoktól vonakodtak. 22 Novágh Gyula úgy vélte a múzeumok, magánszínházak nyitvatartási rendjét kell igazítani a munkások munkaidejéhez, mert ezek látogatása is növelné az iskolán kívüli népművelés hatókörét és nevelő munkáját. A népi mozgalmaknak két bázisa volt: 1. baloldali olvasókörökben, gazdakörökben (falu) 2. városi értelmiség, az ifjúság körében mozgott (pl.: Szegedi Fiatalok Kollégiuma) Magyarországon a 20-as években az iskolán kívüli népművelés új területe a testnevelés lett. A sport nagy hatást gyakorolt a néptömegekre, de főként a munkásfiatalokra. Klebelsberg 1924. február 28-án nemzetgyűlés elé terjesztette az Országos Testnevelési Alap létrehozásáról szóló törvénytervezetet. 1926-ban megszervezte a Testnevelési Főiskolát, hogy

biztosítsa a tornatanár-képzést. Otthont adott a Testnevelési Tanácsnak is, mely a Sportszövetség székháza lett. Javaslatára 1930-ban elkészült a margitszigeti Sportuszoda is. Sürgette a tornatermek, sportpályák, játszóterek építését, illetve a Nemzeti Stadion és Téli Sportcsarnok létesítését is. Fontosnak tartotta a sport, a művelődés és szórakozás egységének megteremtését. Klebersberg 1924. január 29-én készült az iskolán kívüli népművelésre vonatkozó törvényjavaslattal Célok: - Azt az Iskolán Kívüli Népművelési Felügyelőség irányítsa. - Anyagi, tárgyi feltételek biztosítása a Kultuszminisztérium, a megyék, városok, községek feladata lesz. - Minden megye köteles 5 éven belül bentlakásos népfőiskolát létrehozni - 5000 lakoson felüli település hivatásos népoktatói állásokat szervez. - Gyárak, ipari üzemek a munkások számára népművelési tanfolyamokat szerveznek. - Mindez az állam és

társadalom együttes feladata. - Tanfolyamain 15-21 éves korig mindenki számára kötelező lenne a részvétel, míg az analfabéta oktatásokon 35 év a legfelső korhatár. Ez azonban nem került törvénybe. Népfőiskolák Magyarországon Az első népfőiskolát 1914-ben alapították Magyarországon, Bajaszentivánon, illetve a 20-as években is voltak ilyen kezdeményezések Kecskeméten, Mezőkövesden, Szandán. Első felvirágzása a 30-as években kezdődött és 1948-ig tartott. Fontos a sáropataki kezdeményezés, melynek programját Szabó Zoltán és Újszász Kálmán dolgozta ki 1936-ban. Főtt református népfőiskolák: Pápa, Kecskemét, Veszprém Az evangélikus népfőiskolát Tessedik Sámuelről nevezték el. KALOT által fenntartott érdi, egyházfalui katolikus népfőiskolák munkájához Adolf Kolpinig is hozzájárult. Tata: Magyary Zoltán vezetésével a Közigazgatás-tudományi Intézet szervezett faluvezetők képzését célzó népfőiskolát.

1941. Népfőiskolai Tanács Szabó Zoltán elnökletével A felnőtteket és ifjakat 5 hónapon, de legalább 2.5 hónapon át vallási, nemzeti és hivatásbeli szolgálatra neveli. Tárgyai: írás-számolás, olvasás, ének-zene, természet, közügyekben való jártasság, mezőgazdaság, irodalom stb. 23 A népfőiskolákért sokat tettek a népi írók is (Móricz Zsigmond, Erdei Ferenc, Féja Géza, Kodolányi János, Németh László, Veres Péter, Kovács Imre stb.), akik cikkeket írtak a mozgalomról, akciókat szerveztek, és előadásokat vállaltak a népfőiskolákon. 1943. Pestszenterzsébeten a Győrffy Kollégium (igazgatója Kardos László) kertészeti és mezőgazdasági népfőiskolája jött létre, igazgatója: Horváth Lajos. Céljuk: a szegény, kevés földdel rendelkező parasztság kisbirtokos és mezőgazdasági munkás fiait a kertészeti és mezőgazdasági ismeretekkel ellátni, valamint olyan tudás átadása, mellyel a faluban, illetve bárhol

megállhatja helyét. (Zrinszky könyv: A felnőttképzés tudománya + Koltai Dénes: Andragógiai szöveggyűjtemény) Felnőttoktatás a II. Világháború után Az iskolarendszerű felnőttoktatást felnőttek látogathatják. Az iskolarendszerű felnőttoktatás rendszerébe tartozik az alsó- és középfokú, felnőttek által látogatott intézmények. Az esti órákban, hasonló tanítási formában tanulnak itt. A dolgozók iskoláinak elvégzése után a nappali tagozattal jogilag és gyakorlatilag azonos érvényű bizonyítványt kapnak. A tananyag nem azonos a nappali tagozatos tananyaggal. Itt 1-1 osztályban a dolgozók életkora változó Mivel ebben az oktatási formában nincs generációs nyomás, ezért ez ki van téve az oktatáspolitika változásának. A II. Világháború előtt a felnőttek csak úgy szerezhettek bizonyítványt, ha a nappali tagozat tananyagából sikeres vizsgát tettek. 1948-ban az iskolarendszerű felnőttoktatás újra szerepet kapott.

1957-től egyre több felnőtt iratkozott be a dolgozók alsó- és középfokú iskoláiba. Majd 1964-től 1970-ig kevesebb a munka melletti tanulók száma Magyarországon a nappalis főiskolai hallgatók és a távoktatásban részt vevő hallgatók aránya ugyanannyi: 13-14%. Az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) a szakképzési törvényben 820 szakmát sorolt fel 6 éve, ami még 210-el bővült. Margaret S. Archen elmélete szerint a ciklikusság jelensége a központosított irányítási rend működésének a következménye: meghatározott reformok futnak végig, két reform között nincs számottevő változás. A változási tilalmat, a stop állapotot oldják fel a változásokat eredményező döntés(ek). Ez a go állapot Központi hatalom a lényege, mindenhol a saját ideológiát akarják. Négy szakaszt kell vennünk: Az elsőben egyre kevesebben járnak iskolába. Ekkor szerveződnek a felnőttoktatásban érdekelt csoportok, például iskolai felnőttoktatásban

érdekelt tanároké, azok a munkáltatók, akik a felnőttoktatástól várják gazdasági vagy egyéb céljaikat stb. Következmény: a csoportok között szövetségek szerveződnek, ahol más nézetek alakulnak ki. Ezek azonban nem képesek önállóan a maga döntési kompetenciájában elérni, hogy több dolgozó járjon iskolába. Vagy az eszközök, vagy a jog, vagy csoportok támogatása vagy anyagi feltételek hiányoznak Politikai területre kell terelni az oktatási, gazdasági jellegű problémákat. Ha az oktatási-politikai központban lévő emberek erős érdekcsoportokat szerveznek azért, hogy helyi szükségleteket elégítsenek ki, vagy a saját fejlődési elképzeléseit megvalósítsák. Következmény: kedvező politikai hatás alakul ki. 24 Ha megszületik a fejlődést előíró döntés, a stop állapotból a go állapotba kerül a rendszer, és megindul a reform. A másodikban a felnőttoktatás fejlesztését ellenző erők veresége jelenik meg. A

központ a munka melletti oktatás fejlesztését írja elő, melyhez a szükséges támogatást megadja: a költségvetésből is nagyobb részt kap, új taneszközöket vezetnek be, és segítik a tanulási intézkedések bővítését is (pl.: tanulmányi szabadságot bővítik) A harmadikban a felnőttoktatás kiterjesztése és új típus feszültség felhalmozódás a cél. Itt az elégedetlenség nemcsak azokat az embereket érinti, akiket hátrányosan érintett a munka melletti oktatás fejlesztése, hanem a fejlesztés mellett korábban érvelők körét is. Ellenőrök szerveződnek, s ugyanazt a taktikát folytatják, az oktatáspolitikai központ befolyásolására, mint a felnőttoktatás mellett kiálló csoportok tagjai. Ahogy az oktatáspolitikai hatás megváltozik, úgy nő az esélye annak, hogy az ellenőrök sikert érjenek el, rávegyék a központot a fejlesztés eszközeinek visszavonására, ha ez sikerül, beszélhetünk a negyedik szakaszról. Az archeni

elmélet utolsó két ciklusán mutatja be használhatóságát. Itt nem a helyi szükségletet elégítik ki a fejlesztő döntések, hanem a központban elhelyezkedő társadalmi csoportok tagjainak innovációja. A harmadik ciklus első két szakasza Ez 1956-57-től kezdődik, az általános iskolák esetében 1970-ig; középiskolák esetében 1968-ig tartott. Ez idő alatt sokszor változott a gazdaság, társadalom és az oktatáspolitika. 1957-től a politikusok egy új tervgazdálkodást tűztek ki célul, mely központosított irányítási rendszert tételezett fel. Itt sor került a mezőgazdasági szövetkezetek kampányszerű szervezésére, melynek következtében a falusi fiatalok az iparban vállaltak munkát. Szakképző programok szervezése a képzetlen dolgozóknak, illetve azoknak, akik magasabb szintre akarnak lépni az új munkahelyen. Fontos volt, hogy a közép- és felsőfokú iskolákban felvehető diákok származási összetételét előírják, illetve

vezetőknek megfelelő szakképzettséggel kell rendelkezniük. A középfokú oktatásban a képzési idő nőtt, a szakképzési elem erősödött és a szakmunkásoknak érettségit adó szakiskolát. Az 50-es évek második felétől megnyílt a kapu a dolgozók előtt is, és az esti oktatás mellett levelező tagozat is indult. Nőtt a tanulmányi szabadság mértéke Az 1950-es évek végén: 1967. évi oktatásról szóló törvény (harmadik) lezárja a reformfolyamatot A felnőttoktatás a közoktatási rendszer integráns része lett. Új tankönyvek kiadása, tananyag kevesebb, mint a nappali tagozaton, felnőttoktatási tanszék nyílik. I. Felnőttoktatási Konferencia A harmadik ciklus utolsó két szakasza Ha az oktatásügyi kormányzat a gimnáziumon és szakközépiskolán keresztül kívánja átvezetni a hullámot, akkor számolnia kell azzal, hogy nem lesznek meg a szükséges tárgyi feltételek sem, sőt az érettségizettek nem fognak képzettségüknek

megfelelő munkát találni. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. Kongresszus úgy döntött, eltörli a munkások és parasztok továbbtanulásához nyújtott központi támogatást. Következménye: megszűnt a felnőttek oktatásának ereje. 25 A közoktatási politikában is változás történt. A középfokú oktatás programja lekerült a napirendről és helyette visszaállították a hagyományos szakmunkásképzés rendszerét. A szakmunkásképzettséggel rendelkező fiatalok 2-3 év alatt munka mellett érettségi bizonyítványt szerezhessenek. – nem volt megfelelő A dolgozók általános iskoláiból sokan kimaradtak. Inkább azok jöttek ide, akik éppen hogy kimaradtak a nappali általános iskolából. A dolgozók középiskoláiba azok is beiratkozhatnak, akik kiszorultak a nappali képzésből: nem tudtak beiratkozni gimnáziumba, középiskolába, szakmunkásképzőbe. Csökkentek a tanulmányi szabadságok, ennek következtében kevesebb a munka melletti

tanulások száma. A negyedik ciklus első két szakasza A 60-as évek második felében a gazdasági fejlődés felgyorsult. Életszínvonal emelkedett, anyagi, nem pedig kulturális javakban nyilvánult meg. 1968. diákmegmozdulás Következmény: új ifjúságpolitika 1970-ben: az az ideális ifjú, aki művelődik, nem változtat munkahelyet, nem anyagias. A tervgazdálkodás elemei ismét megerősödtek. 1972. új oktatáspolitikai határozat: általános iskolában új, rövidebb képzésű idejű formát vezettek be A munkás-továbbképzési tanfolyami rendszer általános iskolai végzettsége és szakmai továbbképzés is adott. Ezeket a központi költségvetés terhére a vállalatok szervezték. Nő a tanulmányi szabadságok mértéke és a munkaidő-kedvezmény mértéke is, valamint korlátozta a szabad munkavállalást is. Szakmunkások számára érettségit adó középiskolák jöttek létre és megmaradtak a hagyományos szakmunkásképzők és az érettségit

adó szakiskolák. A középfokú felnőttoktatás egy új iskolatípussal gazdagodott. A nem érettségizett szakmunkásoknak a 2, 3 éves szakiskolákat újjászervezték. Itt csak általános képzés folyt, de az iskola neve a szakképzésre utal Ide csak azok jártak, akik a nappali képzés szakképző ágában tanultak. A negyedik ciklus utolsó két szakasza A fejlődés a 70-es évek közepén megtört. Ennek oka az olajár-robbanás Kevés a támogatás az oktatásra Csökkent a dolgozók munka melletti oktatása. A nappali tagozaton lévő szakmunkások érettségit adó szakközépiskoláját nem indították el esti levelező tagozaton. Nem volt mód a munka utáni gyakorlati oktatásra, mivel ez csak elméleti jellegű képzést adott. A szervezetek belső szükségletei mellett kifelé is képez (pl.: KSH) A közigazgatás képezi magát a legjobban; magas a képzési aránya (ÖNK). Fontos a nyelvképzés: idegen nyelv tudása nélkül ma már nem kezdhetünk magunkkal

semmit. Mindenkinek vágya szerint lehessen belépni oktatási intézménybe. Ne legyen belépési diszkrimináció A törvény biztosítsa, hogy napi 1 órában az ember tanulhasson, illetve a költségvetés járuljon hozzá tanulásának összegéhez. Legyen módja hitelt felvenni tanulmányaihoz alacsony kamattal. Más iskola számítsa be a már letett tantárgyakat, hogy ne kezdjünk mindent elölről. (Koltai Dénes: Andragógiai szöveggyűjtemény) Stop & go rendszer Margaret Archer elmélete az elfogadott: 26 Ciklikusság a központi hatalom működésének következménye, mert mindenhol a saját ideológiát akarják kialakítani. Reformok futnak végig; a két reform között nincs nagy változás. A tilalmat a stop; a változásokat eredményező döntések pedig a go állapotában oldja fel. Négy szakaszt különítünk el: 5. Kevesen járnak iskolába, mert ekkor szerveződnek a felnőttoktatásban érdekelt csoportok, tanárok, munkáltató, akik a

felnőttoktatástól várják gazdasági céljaik elérését. A csoportok között szövetségek szerveződnek és ideológiai részletek fogalmazódnak meg. Viszont ekkor még a csoportoknak nincs önálló döntése ahhoz, hogy több dolgozó járjon iskolába, mert vagy a jog vagy az eszközök vagy a csoportok támogatása vagy az anyagiak hiányoznak. Ezek hiányában nehéz a helyi feszültségeket feloldani, ezért politikai területre kell vinni az oktatási, gazdasági problémákat. Ha a politikusok ezen problémákat, helyi szükségleteket ki tudják elégíteni, ha megszületik a fejlődési döntés – stop-ból go-ba kerül a rendszer. 6. A központ a munka melletti oktatás fejlesztését írja elő, ehhez támogatást is nyújt. Következmény: egyre több dolgozó jár iskolába. 7. A felnőttoktatás kiterjesztésének és újabb feszültségek időszaka. A feszültségek a központi döntésben keletkeznek. Nem vonhat be másokat az oktatásba. Több szervezési

munka hárul a végrehajtó szervezetekre és szerényebb eredményekkel kell megelégednie. Következmény: erősödik azok köre, akiket hátrányosan érintett a munka melletti oktatás fejlődése; ellenerők keletkeznek, akik ugyanazt a taktikát választják, mint az 1. szakaszban. Ha sikerül rávenni a központot a fejlesztés eszközeinek visszavonására, következik a negyedik szakasz. 8. Egyre kevesebb felnőtt jár iskolába, új feszültségek; visszajutnak az 1. szakaszhoz 27 9/A. A felnőttképzés szerepe a társadalmi és egyéni mobilitásban. Az esélyegyenlőség eszménye A pótló típusú képzési formák szerepe a szegények, a cigányok és a rendszertelen körülmények között élők hátrányainak csökkentésében. Társadalmi mobilitás: az a jelenség, amikor az egyén társadalmi helyzete megváltozik. Formái: - intergenerációs: nemzedékek közötti, mikor a szülőkhöz képest változik a társadalmi helyzet. (szüleimhez képest hogy

változok) - intragenerációs: mikor valaki foglalkozási életpálya alapján lép át másik társadalm helyzetbe. (saját munkahelyemhez képest hogyan változok) - házassági mobilitás: ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe. - Egyéni mobilitás: a társadalmi mobilitással értelmezhető fogalom. A társadalom egyének csoportjainak hálója. - Társadalmi esélyegyenlőség: ha a társadalmi mobilitási esélyek különbségei minél kisebbek, vagyis ha a mobilitási esélyek minél közelebb vannak az egyenlőséghez. - Depriváció: valamitől való megfosztottságot jelent. Nélkülöz valamit, amit a társadalom többsége nem. A depriváció magyar megfelelője: hátrányos helyzet, vagyis lemaradás, nemcsak jövedelmi, hanem egyéb területen is. - Szegénység: alacsony jövedelemből adódik, hátrányos helyzet, esélyegyenlőség csak álom. Akinek legnagyobb szüksége van rá, az nem kerül be a felnőttoktatásba. A

felnőttképzés szerepe a hátrányok csökkentésében A mai ismeretközpontú oktatással szemben a permanens művelődési folyamatok, a tanulási programok kiegészítése jelentené a változó körülményekhez való alkalmazkodást. Célja: a társadalmi esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölése. Feladata: pontos helyi, társadalmi, gazdasági környezeti elemzés után megalkotott tanterv (curriculum) közvetítése Funkciója: munkavállalási rés csökkenése, társadalmi hasznosság érzete, biztonság érzete, jövőkép kialakítása Fontos a felnőttek képzése, tanulása, melynek legfőbb jellemzői: - munka mellett, illetve helyette végzik - az intézményi háttér szükségessége (intézményi irányítással és támogatással önképzés útján történhet). 1. Ma a mobilitás különböző csatornái között egyre nő a magasabb tudásszint, a végzettség megszerzésének szerepe. A mobilitás lehetőségei, a „normál” iskolai tanulás útja

korlátozottak 2. A mobilitás fontos eszköze az iskola, mely olyan képesítést nyújt, mely lehetőséget ad bizonyos munkaterületeken különböző munkakörök elfoglalásához. Az egyén a megfelelő iskolai úton megszerzi a pozícióváltás lehetőségét – nemzedékek közötti mobilitás. A társadalmi és egyéni mobilitás szempontjából az iskolarendszer akkor jó, ha benne van a felnőttoktatás is. A felnőttképzés három fő feladata - szakmai műveltség továbbfejlesztése - általános műveltség továbbfejlesztése - személyes képességek, készségek fejlesztése. 28 A hátrányos helyzetűek mobilitását elősegítő képzési rendszerek - lakóhelyhez közeli képzések adottságokhoz alkalmazkodó képzés mentálhigiénés programok (drog, alkohol, elvonás) személyes hatásrendszer, dialógus A felnőttoktatás funkciói 1. stabilizációs funkció: stabilizálja az egyes egyént, mert ÉN a munka világában vagyok és az abból kapott

pénzből fizetek az államnak. Rendelkezem azzal a tudással, mellyel egy munkaerő-piaci tényező vagyok. 2. pótló funkció: „elfelejtettem” tanulni, és ezeket az ismereteket be kell pótolni Az államnak ez az első végzettségig kötelező feladata. 3. gazdasági funkció: az embert megpróbálja visszaterelni a gazdaságba 4. közösségteremtő - fejlesztő funkció: az emberben rejlő kreativitást engedi kibontakozni A kreativitás lehetőségét is megteremti. 5. kommunikációs funkció: Franciszek Urbanczuk rendszerezése (felnőttoktatás társadalmi funkciói) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. az oktatási eredmények viszonyát a kötelező oktatáshoz két szempontból közelíti meg: - helyettesítő funkció: iskolai tanulmányok hiánya pótolandó. - sajátos funkció: olyan szellemi szükségletek kielégítése, melyeket a felnőttek az általános iskolai tananyagból nem ismernek. A felnőtt tanulóknak az élethez, társadalomhoz való viszonya alapján: -

adaptációs funkció: felelős beosztásba jutott felnőtt az oktatás révén jut megfelelő ismeretekhez. - kiegészítő funkció: szervezett oktatás révén alkalmazkodnak szakmai, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetekhez, életkörülményekhez. integratív funkció: új ismeretek, fogalom, nézet kialakítása révén szoros kapcsolat kaialakítása a tanuló felnőtt és valamely társadalmi csoport között. kompenzációs funkció: pótolja a felnőttek képzettsgében rejlő hiányosságokat. ismeretterjesztő funkció: tudományos, műszaki fejlődés, eszmék gyors cseréjének szükségessége. gazdasági funkció: itt az ipari és mezőgazdasági szektort említi. konzervatív funkció: múltbeli ismeretek bekapcsolása, fenntartása, és megőrzése. konstruktív funkció: kultúra, technika, tudomány új ismereteinek bővítése. politikai funkció: állandósítja az új társadalmi és politikai viszonyokat. A 60-as évek elején megállapították, hogy

a pótló jelleg mellett megjelenik a kiegészítő, továbbképző jelleg. A pótló jelleget az iskolai felnőttoktatásban hivatalosan elismerik, a középfokú iskolázás egyetemessé válásával olyan társadalmi érdekeltség alakul ki, mely elvezet az általános- és középfokú iskolához és a felnőttoktatás folyamatos növekedéséhez. Andragógiai célcsoportok - nők – speciális célcsoportok - öregek - fiatal felnőttek - roma kisebbség - munkanélküliek - szegények 29 - vallási szempontból kerülnek kiközösítésre vagy színük, vagy etnikai hovatartozásuk miatt. I. Oktatási szempontból hátrányos helyzetűek kategóriái: 1. társadalmi, gazdasági, családi, földrajzi okok miatt - írástudatlanok: világ népességének 15%-a - falusi, városi szegények - az értékesíthető képességekkel nem rendelkező fiatal munkanélküliek - szakképzetlen munkások - bevándorlók 2. szellemi vagy testi fogyatékosok (vakok, süketek) – oktatás

biztosítása számukra II. Munkanélküliek: falusi területek hátrányos helyzetben vannak az oktatás szempontjából - hiányzik az általános, kulturális és oktatási hatás - hiányzik a modernizálást elősegítő oktatási program III. Nők: kevesebb oktatási lehetőségük van, mint a férfiaknak A világ írástudatlanjainak 70%-a nő IV. Idősek, szegények: munkájuk során nincs előremeneteli, változtatási lehetőségük, könnyen elidegenedhetnek a fiatalok által uralt kultúráról, elveszíthetik biztonságérzetüket. Ösztönözni kell az embereket a tanulás akarására és igénylésére. Gátló tényezők: idegenkedés tanulástól, képességek hiánya, leküzdése, zajos, túlzsúfolt otthon, túlórák, szegénység. Roma felnőttek MNT =Művelődés, Népfőiskola, Társadalom c. folyóirat: (Szemkeő Judit Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára) cikke, Törvények és szándékok címmel. Az új egységes felnőttoktatási törvény

munkája biztosítani fogja a magyar polgárok tanuláshoz való jogát egész életen át. Az új felnőttoktatási elképzelések szerint nem kell közismereti tananyagot tanítani a felnőtteknek, hanem az életvitelükben, gazdasági tevékenységükben használható fontos információkkal kell ellátni és ezek megszerzésére ösztönözni őket. A kormány 1999-ben hozott határozata a hazai cigányság életkörülményeinek, életminőségének javításáról szól, mely kapcsolódik a felnőttoktatás problémájához. Tehát olyan program létrehozását és beindítását tervezik, mely az iskolából lemaradt, fiatal felnőtt korban lévő romáknak szakmát ad a kezükbe ma már, ezzel segítik társadalmi integrációjukat. Nem lehet őket hagyományos pedagógiai módszerekkel tanítani. Ismerni kell kultúrájukat, habitusukat, életfelfogásukat. Más eszközökre, speciális tudásra, empátiára és ügyszeretetre van szükség ahhoz, hogy valaki komoly

eredményeket érhessen el oktatásukban. Sok köztük az analfabéta. Ahhoz, hogy valamilyen szakmát kapjanak, először írni, olvasni és számolni kell megtanítani őket. A vidéken jobb a helyzet. Pl: baranyai fiú 5 évvel ezelőtt bejutott a cigánysorról gimnáziumba Az elutasítás, kiközösítés helyet bölcsen reagált a roma közösség – nem tagadta meg származását. Azóta 20 gyerek jár onnan gimnáziumba. A szociálisan lecsúszott, iskolából kimaradt romák tanítását a dán mintára alkalmazzák. Először valamilyen szakma mesterfogásait kezdik el tanítani, utána ehhez a közismereti tárgyakat. 30 A Magyar Népfőiskolai Társaság szervezett egy roma kurzust, mely egy kísérleti program a PHARE és a Szlovén Felnőttoktatási Intézet segítségével dolgozták ki. Eredmény: a szakmaszerzésre, munkába állásra, munkaerő-piaci versenyben való részvételre irányul. A nőkről - nemi diszkrimináció. Ide mondani férfi-női

béralakulásnak okai - Biológiai diszkrimináció - Előítélet diszkrimináció Nem találunk nőket jól fizetett szakmában, nehéz fizikai munkánál, hivatásszakmában – munkaerő-piaci jelenség. Vezető beosztásokban csekély része van 31 10/A. Az andragógia, mint tudomány Társ- és rokontudományai A multidiszciplináris jelleg A felnőttoktatás szakágazatai. A gerontológia Andragógia Antropológia Androsz Gogosz = felnőttoktatás (felnőtt művelés tudománya) = embernevelés tudománya = ember = művelődés szavakból Pedagógia Tárgya: a gyermek (peyd) Feladata: a gyermekek alakítása és változtatása Andragógia Tárgya: a felnőtt Feladata: felnőtt ember oktatása, alakítása Gerontológia Tárgya: idős Feladata: időskorúak tanítása Közös a pszichológia, szociológia, szociálpedagógia A tudomány találkozik: interdiszciplináris tudomány Sok tudomány találkozik: multidiszciplináris tudomány – andragógia Kapcsolatban van

vele az Emberi Erőforrás Fejlesztés, illetve a Közgazdaságtudománnyal. nemcsak a pefelhasználközered- Politológiával Az andragógia komplex tudomány, Kibernetikával új tudomány dagógiából merít, hanem szoros a kapcsolata a pszichológiával, jövőkutatással, és puha tudomány ja a pszichológia, antropológia, szociológia, bonyolult tudomány gazdaságtudomány, filozófia, esztétika ményeit. - társadalomtudomány - multidiszciplináris tudomány - új tudomány - puha tudomány - bonyolult tudomány - emberi erőforrás tudománya - közgazdaságtudomány - politika tudománya (politológia) - kibernetika - jogtudomány Mivel foglalkozik az andragógia még? - Belső szempontból: andragógia története - Andragógiai didaktika (felnőttek oktatásával foglalkozik). Ennek része a metodika (=módszertan), mely: hogyan tanítsunk. Mely intézményekben folyik felnőttoktatás? - katonaság - büntetésvégrehajtás - szociokulturális animáció

terén - egészségoktatás - sport - magatartásjavító intézmények 32 - kisebbségek. Kiegészítés: az andragógia görög eredetű szó, férfi és vezetés szavakból tevődik össze. A felnőttek iskolai és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának cél és feladatrendszerét, alapelveit, törvényszerűségét, sajátosságait kutató tudományág. Viszonylag új tudományág, a neveléstudomány része. A felnőttképzés szerteágazó rendszer, amiben megfér a munkaerő-piaci képzés, az idegen- nyelvoktatás, a katonai kiképzés. Magyarországon Durkó Mátyás nevéhez fűződik a andragógia tudománynak bevezetése, művelése. Az andragógia tudománynak számos kapcsolódó és részterülete van: - Andragógika: az az ismeretanyag, amely meghatározott andragógiai tevékenységhez tartozik. A felnőttképzésben hasznos módszereket, alapelveket, értékeket rendszerezi és foglalja össze. - Andragológia: az andragógia és andragógika tudományos

eszköztárral történő tanulmányozása. - általános és elméleti andragológia - andragológiai technológia = az andragógiai tevékenység módszertana - andragológiai kutatás módszertana - szakandragológiák: a) szociális munka andragológiája b) felnőttoktatás andragológiája c) személyzeti munka andragológiája Az andragógia tudomány 7 részre osztható 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. általános andragógia ágazati andragógia (katonai, ipari) történeti andragógia összehasonlító andragógia didaktikai andragógia metodika andragógiai kutatás módszertana A felnőttoktatás szakágazatai Felnőttnevelés: a felnőtt korúak személyiségének, műveltségének szervezett vagy közvetlen irányított formában történő fejlesztése, tantárgyrendszer Szakágai: 1. iskolarendszerű (dolgozók általános és középiskolája, egyetem, főiskola) 2. tanfolyam-rendszerű (üzem, hivatal, vállalkozások, TIT, alap- és továbbképzések) 3. kötetlen

művelődés (rádió, TV, könyvtár, múzeum, színház) Jellemzői: - A céltudatosság, rendszeresség, szervezettség. 33 - A tudomány és művészet kérdéseit nem tantárgy-rendszerben, hanem életösszefüggésben mutatja. Ez lehetővé teszi a felnőttek érdeklődését Ezek eszközeivel élnek a gyermekek, ifjak és felnőttek döntő többsége. Szabadidőben többnyire pihenést, szórakozást keresve, spontán kapcsolatba kerülnek a tudomány, a művészet, a politika világával. A felnőttoktatás lehet: iskolarendszerű - általános iskola - középiskola: - szakmunkásképző - szakközépiskola - gimnázium - szakmunkások szki-ja - felsőoktatás (FEEFI) iskolarendszeren kívüli - alapképzés: - nyelvi képzés - szakképzés - szociokulturális animáció - továbbképzés: - nyelvi képzés - szakképzés - szociokulturális animáció - szabadoktatás: - nyelvi képzés - szakképzés - szociokulturális animáció Andragógia: görög férfi és

vezetés szóból ered. A felnőttnevelés tudománya. A felnőttek iskolai és iskolán kívüli tevékenységének, oktatásának cél- és feladatrendszerét, alapelveit, tervszerűségeit, sajátosságait és eszközrendszerét kutató tudomány. Az andragógia a neveléstudomány része. Nemcsak az évek száma a különbség, a felnőtt ember pszichés jellemzői, szociális, kulturális, társadalmi körülményei a pedagógiától eltérő diszciplinákat, elveket, módszereket követelnek. A társadalmi gyakorlat alakította ki és egyidős az emberiséggel Az andragógia szülőföldje Dánia, ahol a XIX. század első felében alakultak ki a népfőiskolák Magyarország diszciplináris jellege Török István 1975-ben új tudományág interdiszciplináris kapcsolatainak megteremtését állította előtérbe. Az andragógia egy komplex tudomány, a pedagógia mellett a pszichológiából, a tanuláselméletből, kommunikációelméletből és más tudományos

diszciplinákból is merít. Felhasználja: pszichológia, antropológia, szociológia, pedagógia, közgazdaságtudomány, filozófia, történettudomány, esztétika, néprajztudomány eredményeit és eszközeit. Samolovcev szerint az andragógia tudománya 7 részre osztható: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. általános andragógia ágazati andragógia (katonai, ipari) andragógia története összehasonlító andragógia didaktika metodika andragógiai kutatás módszertana Az andragógia és a munkatudományok viszonya 34 A munka alapvető tevékenységi forma. Az embereknek ahhoz, hogy munkát tudjanak végezni ismeretekre, jártasságokra, készségekre, valamint tapasztalatra van szükségük. Ezek egy részt az egyén a nevelés és a szocializációja révén szerzi meg, másik részét pedig az iskolarendszeren kívüli képzések formájában. Az andragógia ekkor válik jelentős szerepűvé Tehát a munkatudományokkal szoros a kapcsolata. Munkatudományok: munkafilozófia,

munkapolitika, munkagazdaságtan, munkaszociológia, munkavédelem, munkaerkölcs- és esztétika. (munkatudomány: globálisan vizsgálja, az andragógia: az egyén szempontjából) A különbség annyi, hogy az andragógia az egyén szakmai ismereteinek elmélyítése által készít fel a minőségi munkavégzésre (individuális aspektus), a munka tudományai pedig az optimális munkavégzés és teljesítmény elérésének feltételeit vizsgálják (globális – technikai aspektus). Ezt a második aspektust kell egyensúlyba hozni, hogy a munkavállaló és munkáltató számára ideális legyen. Gerontológia Az időskor és az öregedés társadalomtudományi vizsgálata. Az időskorúak körében folytatandó neveléselmélettel, gyakorlattal foglalkozik. Tevékenységi körébe tartozik a gerontológusok képzése, továbbképzése. – Hogyan vonható be az oktatási rendszerbe a 40 éven felüli felnőtt? Ami foglalkoztatja őket: - biológiai változások, hanyatlás

fontos feladatok megoldásából kiszorulnak csökkenő presztizs, jövedelem veszteségek, magára maradás Az elöregedés folyamata testi változásokkal, problémákkal jár együtt, része az öregedés részének, melynek alakulásában mind a társadalom, mind az egyén szerepet játszik. A testi elöregedés természeti törvényszerűség függvénye, a társadalmi öregedést bizonyos elképzelések és normák határozzák meg. Thomae szerint az öregedés jellemzőit biológiai, szociális és perceptív-motivációs folyamatok segítségével kell meghatározni. Az öregedés az egyén és a világ közti folyamatos előrehaladási interakció. Saját öregedésének alakításában az ember önálló szerepet játszik. Az öregedés szociális sors és biológiai tény, de maga a személy is befolyásolhatja annak menetét. Csak megfelelő magatartásformát kell kialakítania, választania, a helyzetet felmérni és adekvátan reagálni. Ez az öregedő személyről

szóló kognitív elmélet alapja. A felnőttkor és az öregedés során megváltoznak a partnerkapcsolatok, intim viszonyok és módosul a szexualitásnak ezekben betöltött szerepe. Az idősebb emberek hamarabb megállapítják önmagukról, hogy szexuális téren nem képesek megfelelni. Az életkor előrehaladtával az emberek konzervatívak lesznek és jobban ragaszkodnak tradíciókhoz. (Franz-Alphons: Fejlődéslélektan. Pedagógiai pszichológia 1) 4A. A szakmastruktúra, a termékszerkezet és a piac változásainak hatása a felnőttképzésre A világpolitikai átrendeződés és a felnőttképzés Szakmastruktúra: egy ország teljes munkaerőállományának szakmák szerint tagozódás (egy szakmával hányan rendelkeznek. 35 A szakmastruktúra változása két részfolyamat eredője: 1. itt változnak, bővülnek a munkavállalók szakmai ismeretei 2. a képzések után más szakmával lépnek be, mint amilyennel a régi munkavállalók kilépnek (egyre több az

elavult szakma) A szakmastruktúra a termelési eszközök struktúrájától függ – kényszeríti az ember az állandó tanulásra. A felnőttképzés a szakmastruktúra váltás egyik eszköze. Formái: pótló, továbbképző képzések A termékszerkezet váltással a szakmai struktúra is változik, a munkakultúra, ismeret és tudás is leértékelődik, ezért ki kell egészíteni újakkal. Az ember legalább ötször vált szakmát életében Japánban minden harmadik ember szakmai felnőttképzésben vesz részt. A társadalom változása miatt soka mezőgazdasági munkás. Iparban specializált képzés kellett A termékszerkezet váltása a képzés szerkezeti váltását hozta létre. Alsó réteg: alapoktatás Közép, felsőbb iskolába kevesebben férnek be. A kimaradtak, lemorzsolódtak a pótló képzési rendszerben kerülnek újra vissza a tanulásba. Motiváció: érdeklődés, tudásvágy, felelősségtudat. 36 11/A. A felnőttképzés különböző

célcsoportjai A női szerepekből fakadó felnőttképzési sajátosságok különböző gazdasági fejlettségű és politikai berendezkedésű országokban. A felnőttképzés és az „ifjúsági probléma”. Célcsoportok: 1) Oktatás szempontjából hátrányos helyzetűek kategóriái: b) Társadalmi, gazdasági, családi, földrajzi okok miatt: • Írástudatlanok: világ népességének 15 %-a • Falusi, városi szegények • Az értékesíthető képességekkel nem rendelkező fiatal munkanélküliek • Szakképzetlen munkások • Munkanélküli munkások • Bevándorlók c) Szellemi vagy testi fogyatékosok (vakok, süketek). A testi fogyatékosok számára az oktatás biztosítása 2) Munkanélküliek: falusi területek hátrányos helyzetben vannak az oktatás szempontjából: hiányzik az általános, kulturális és oktatási hatás; hiányzik a modernizálást elősegítő oktatási program 3) Nők: kevés oktatási lehetőségük van, mint a férfiaknak. A

világ írástudatlanjainak 70 %-a nő 4) Idős, szegények: munkájuk során nincs előremeneteli, változtatás lehetőségük, könnyen elidegenedhetnek a fiatalok által uralt kultúrától, elveszíthetik biztonságérzetüket. 5) Roma kisebbségek 6) Vallási szempontból kerülnek kiközösítésre, színűk vagy etnikai hovatartozásuk miatt. Ösztönözni kell az embereket a tanulás akarására és igenlésére. Gátló tényezők: idegenkedés a tanulástól, képességek hiánya, leküzdése, zajos, túlzsúfolt otthon, túlórák, szegénység A felnőttek speciális célcsoportjai a nők. Nőmozgalma, nőegyletek alakulnak (pl.:szüffrazsettek mozgalom) Magyarországon nőmozgalmakról nem lehet beszélni. (talán a Hazafias Népfront Leányvállalata) Kétféle nézőpont alakult ki: 1. emancipáció: a nők olyan pozíciókat vehessenek igénybe, melybe tényleges beleszólásuk van Ehhez iskolai végzettség kell. A nőktől elvették a tanulás jogát A fejlett

országokban (demokratikus) a férfi státuszát egészíti ki. hozzájárul a rasszizmus, szexizmus, ami a nők háttérbeszorulását tételezi fel. A nők helyzete sokkal kiszolgáltatottabb 2. női szerepekből adódó tradicionális családösszetartó, háztartásvezető, gondoskodó Elsődleges szerepük: elősegítik a család beágyazódását a társadalomba. Kényszerből dolgoznak, s az egyenjogúságért kell harcolnia. Nyugat-Európában nem teljes foglalkoztatásban dolgoztatják őket (4-4 órát, 2-2 ember) Egyre több nő jelenik meg az iskolában, ugyanazt a papírt kapják, mint a férfiak. Keletközép-Európa: A világ írástudatlanjainak 70 %-a nő. Nagy teher nehezedik a gyerekeiket egyedül nevelő nőkre, helyzetük tragikus. Munkanélküliség a nőket éri először Nyugat-Európa: Speciális, nőknek szervezett továbbképzések vannak. Témakörök: környezetvédelem, család, kultúra, háztartási ismeretek. Svájc: A háztartást vezető nők

fizetést kapnak az államtól. USA: 37 Nő felnőttképzési programok szakképzés, szociokulturális animáció. Cél: teljes függetlenségre törekvés, saját anyagi, szakmai elismerésre törekvés. A Phare-program keretében A nők közéleti jelenléte címmel az Európai Tanács által elfogadott képzés folyik a Magyar Nők Szövetsége szervezésében. Kiterjedt: - nők egyenjogúsága - megértés összetevői, konfliktusok kezelése - nők a hatalomban - közéleti szereplés személyiségi feltételei Másik program az önkormányzatok női tisztségviselői és munkatársai számára szakmai továbbképzés. Területei: - oktatásügy, iskoláztatási esélyek - felnőttképzés, átképzés - falusi turizmus - biotechnológiák - hajléktalanság Analfabéták között legtöbb nő. Ifjúsági probléma: Az iskolából kikerült fiatal, akit nem vettek fel középiskolába, sem szakképző intézménybe, a legnagyobb veszélynek van kitéve. Kialakul bennük egy

„fölöslegesség tudat”, ami előbb-utóbb társadalomellenességbe fordul. Haragban állnak az egész világgal Csoportba, bandákba keveredhetnek A Budapesti Művelődési Központok kezdeményezése: Pályakezdők Speciális Szakiskolája, mely iskolarendszeren kívüli képzést valósít meg. Ma már 12 ilyen iskola van az országban 38 12/A. A felnőttoktatás szerepe a foglalkoztatáspolitikában Az átképzés mint az egyik aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz. Az andragógia és a munkatudományok viszonya Az 1991. évi IV tv a „ Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” nagy hangsúlyt fordít a foglalkoztatás politika aktív eszközeire. Mindazok a módszerek, melyek a munkanélküliség megelőzését szolgálják, illetve a munkaerőpiacon való mielőbbi elhelyezkedés esélyét növelik. Ezek: átképzés, képzés, közhasznú m., munkanélküli foglalkoztatását elősegítő bértámogatás, munkanélküli

vállalkozóvá válásának támogatása. Passzív: munkanélküli segélyek (kapom, de nem kell csinálni semmit) 1993-ban a kormány átfogó foglalkoztatás politikai stratégiát dolgozott ki, melynek fő célja a munkanélküliség növekedésének megfékezése és a munkát vállalni kívánók foglalkoztatását szolgálta. A képzési kurzusokra az emberek eltérő előképzettséggel rendelkeznek, eltérő tempóban tanulnak. Nem kényszeríthető, hogy valamennyien ugyanolyan szinten kezdjenek és azonos módon haladjanak. Lehetőséget kell adnia képzési programok választására, hogy figyelembe vehessék elhelyezkedési esélyeiket, s hogy változatos szakmai végzettséggel lépjenek a munkaerőpiacra. Olyan intézményeket kellett létrehozni, melyek a munkaerőpiac változásaihoz rugalmasan tudnak alkalmazkodni. Létrejöttek a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központok. Átképzési rendszer: ez a szakképzési rendszer része, ami az oktatási

rendszerhez tartozik. Tartalmazza az üzemi betanításokat, néhány hetes tanfolyamokat, másod- és harmaddiploma megszerzésének intézményeit. Átképzés = mint tevékenység: oktatás A felnőttképzés lehetővé teszi a szakmaváltást, s e cél = a foglalkoztatáspolitika céljával. Az átképzés mint aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz: A felnőttképzés egyik forrása a munka. A munkaerőpiaci képzés feladata, hogy a munkára a cselekvésen keresztül készítsen fel és hogy a szakképzést a felnőtteknek esélynövelő átképzésnek adja meg. A munkaerőpiaci képzés a felnőttoktatás sikerágává vált, mely szociális, politikai, gazdasági funkciókat tölt be. Külföldön ez a fikciós és strukturális munkanélküliségre, Magyarországon a kereslethiányból adódó globális és kényszerű munkanélküliség a jellemző. A résztvevők 15-25 %-a a képzés befejezése után hamarosan újra munkanélküli lesz. Az átképzési, továbbképzési

rendszer: A szakképzési rendszer része, ami pedig az oktatási rendszerhez tartozik. Magába foglalja az üzemi betanításokat, pár hetes tanfolyamokat, másod- és harmaddiplomás képzéseket. Az átképzés mint tevékenység = oktatás. Az igény erre a foglalkoztatásból ered Szabadidőt vesz igénybe a felnőtt önként vállalt iskolán kívüli alkalmat jelent. Munkaerőpiaci képzés: cél az egyén munkába helyezése vagy munkahelye megtartásának elősegítése. A kurzusokra az emberek eltérő tudással, előképzettséggel jönnek, így eltérő tempóban haladnak. Nem szabad kényszeríteni őket, hogy azonos szinten és módon haladjanak. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a képzési programok széles választékából válasszanak. A gazdasági teljesítőképesség egyike a szakképzés. A szakképzés intézményi és tartalmi szervezése egyik alapja a szociális piacgazdaságra nevelésnek, a hatékonyabb munkának, ahol fontos szerepe volt a

felnőttképzésnek. A szakképzés szerveződése, iskolai és gazd.-ó megoszlása emberi erőforrás Napjainkban azok, akiknek nincsenek szakképzettségeik kisebb esélyeik van visszatalálni a munkába, mint azok, akik valamilyen szakképzettséggel rendelkeznek. Magyarországon ez politikai vita tárgya, hogy túl drága a foglalkoztatási politika, míg mások szerint nem költünk eleget az aktív foglalkoztatási eszközökre, programra. Ezek teszik lehetővé új munkahelyek létrehozását. Az aktív foglalkoztatás különféle részmunkaidős, kezdeményezett foglalkoztatáshoz olyan intézményeket kell létrehozni, melyek a munkaerőpiac 39 változásaihoz rugalmasan alkalmazkodik Létrejöttek a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központok. A legjelentősebb aktív eszköz a munkaerőpiaci képzés. Az átképzés az, mely azoknak próbál új végzettséget adni, akiknek nem releváns a szakképzettsége a munkaerőpiacon Nem elég papírt szerezni,

végzettséghez jutni iskolarendszerben, hanem fel kell készülni arra, hogy ennek a végzettségnek a tartalma változik, s újabb szakmát kell szerezni. A foglalkoztatáspolitika a feladatának érzi azoknak a munkanélkülieknek, akiknek pozícióját nem általában kell javítani, hanem eljuttatni őket olyan helyzetbe, hogy a munkanélküliségből átkerüljenek a munka világába. célirányos képzés, pragmatikus, a hagyományos képzéssel szemben többe kerül, az idő és a teljesítményráfodítás fontos elemei a munkaerőpiaci képzésnek Jelenlegi helyzetünk, hogy az iskolarendszerű szakképzés egy része úgy vesz részt a felnőttoktatásban, hogy benntartja a gyereket annak ellenére, hogy szakképzettséget szerez. A felnőttoktatásban nemcsak a 20-22 évesekkel kell foglalkozni, hanem a 40-50-60 éves korúakkal is és egy rugalmasabb, moduláris képzést kell megvalósítani. Magyarországon az önkormányzatok szűkös forrásait az iskolarendszerű

oktatásra fordítják. Egyre több felnőtt jelenik meg a felnőttoktatásban, s igénylik az oktatási folyamatokban való részvételt. Többen akarnak munkaerőpiaci képzésen részt venni, s ha több pénzük lenne, különféle tanfolyamokra mennének el. 40 13A. A második út fogalma, funkciói, biztosítása a magyar intézményrendszerben Az általánosan képző iskolák felnőttképzési funkciói. A felsőoktatás, a felnőtt szakoktatás és a szakképzés andragógiai konzekvenciái. A második út: az ifjúkorban abbahagyott képzés befejezése, illetve annak folytatása. Munka melletti képzésben, iskolarendszerű képzés formájában valósul meg. Része a hazai iskolarendszernek, a felnőttnevelés intézményes szektora. A dolgozók általános iskolája, középiskolája párhuzamosan működik az iskoláskorúak iskoláival. A nappali iskolákkal egyenértékű végzettséget ad, szerepet kapnak ezek az iskolák a kulturális egyenlőtlenségek

megszüntetésében, a társadalmi mobilitás lebonyolításában, pályamódosításban. A tanfolyamrendszerű felnőttoktatásban a célok érdekében válogatják a tananyagot, elméleti és gyakorlati foglalkozásokon dolgozzák fel. A képzést nyújtó tanfolyamok a célok szerint meghatározott követelmények számonkérésével, vizsgával zárulnak. (szakágazatokat is idemondani) A felnőttoktatás funkciói: 1) Stabilizációs funkció: stabilizálja az egyes egyént, mert én a munka világában vagyok és az abból kapott pénzből fizetek az államnak. Rendelkezem azzal a tudással, mellyel egy munkapiaci tényező vagyok 2) Pótló funkció: „elfelejtettem” tanulni, s ezeket az ismereteket be kell pótolni. Az állnak ezt az első végzettségig kötelező feladata. 3) Gazdasági funkció: az embert megpróbálja visszaterelni a gazdaságba. 4) Közösségteremtő, fejlesztő funkció: az emberben rejlő kreativitást engedi kibontakozni. A kreativitás

lehetőségét is megteremti. 5) Kommunikációs funkció Franciszek Urbanczyk rendszerezése (felnőttoktatás társadalmi funkciói): 1) Az oktatási eredmények viszonyát a kötelező oktatáshoz két szempontból közelíti: a. Helyettesítő funkció: iskolai tanulmányok hiányát pótló b. Sajátos funkció: olyan szellemi szükségletek kielégítése, melyeket a felnőttek az általános iskolai tananyagokból nem ismernek. 2) A felnőtt tanulóknak az élethez, társadalomhoz való viszonya alapján: a. Adaptációs funkció: felelős beosztásba jutott felnőtt az oktatás révén jut megfelelő ismeretekhez b. Kiegészítő funkció: szervezett oktatás révén alkalmazkodnak szakmai, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetekhez, életkörülményekhez 3) Integratív funkció: új ismeret, fogalom, nézet kialakítása révén szoros kapcsolat kialakítása a tanuló felnőtt és valamely társadalmi csoport között. 4) Kompenzációs funkció: pótolja a felnőttek

képzettségében rejlő hiányosságokat. 5) Ismeretterjesztő funkció: tudományos-műszaki fejlődés, eszmék gyors cseréjének szükségessége. 6) Gazdasági funkció: itt az ipari és mezőgazdasági szektort említi 7) Konzervatív funkció: múltbeli ismeretek bekapcsolása, fenntartása és megőrzése 8) Konstruktív funkció: kultúra, technika, tudomány új ismereteinek bővítése 9) Politikai funkció: állandósítja az új társadalmi és politikai viszonyokat. A 60-as évek elején megállapították, hogy a pótló funkció mellett megjelenik a kiegészítő, továbbképző funkció. A pótló funkciót az iskolai felnőttoktatásban hivatalosan is elismerik, a középfokú iskolázás egyetemessé válásával olyan társadalmi érdekeltség alakult ki, mely elvezet az általános középfokú iskolákhoz és a felnőttoktatás folyamatos növekedéséhez. Általánosan képző iskolák felnőttképzési funkciói: 41 A dolgozók általános és

középiskolái elkülönülten működnek. A végzettség jogilag azonos a nappali tagozatos rendszerben megszerezhető végzettséggel, minőségileg azonban nagy különbségek vannak. Általános és középiskolai felnőttképzési funkciók ellátására önálló intézmények alakultak. (Koltai előadása, órai jegyzetek, funkciói) A dolgozók gimnáziumba iratkoznak, a dolgozók általános iskolájába azok a fiatalok iratkoznak, akik valamilyen ok miatt kikerültek a nappali tagozatos rendszerből. Több egyetem a piaci igényeknek megfelelően indított be különböző szakokat, ahol a hallgatóknak tandíjat kell fizetniük. A felsőoktatási intézményekben a felnőttképzési helyzet vegyes képet mutat. A felsőfokú intézmények elsősorban a nyelvi és számítástechnikai képzésekben vesznek részt. Oka: ezekhez direkt adottságokkal rendelkeznek. A felnőttoktatás, szakoktatás andragógiai konzekvenciái: A felnőttek tanulási igényei élethelyzetéből

erednek, ebből fakadnak szükségletei. A felnőttek tanulása: a tudás, ismeretek, tapasztalatok alakítása, fejlesztése, felfrissítés. Szocializációs, biztonsági igényeit ki akarja elégíteni. A felnőtt felül akar emelkedni élethelyzete akadályán, meg akarja oldani életfeladatait. A felnőttoktatásnak fokozatosan kell segíteni ezeket az igényeket és kielégülésüket. A fáradtság valamilyen mértékben képes elvonni az energiát, az akaraterőt a tanulásról. 40-45 év körül romlik a mechanikus emlékezet, és annak teljesítménye. Be kell láttatni a felnőttekkel, hogy munkatapasztalataik, életélményeik értékesek, melyek további tanulásukhoz sikert is hozhat. Regionális jelleggel és minisztériumi segítséggel létrehozták az átképző központokat. A saját profil kialakításánál a következőket vették figyelembe: • Hogyan képezzenek • Kiket és mire képezzenek • Mennyi idő alatt • Kik vegyenek részt az oktatásban,

képzésben • Mekkora költséggel Átképzés: oktatási tevékenység, új munkakörre, új szakmára való képzés. Szükség van második szakma megszerzésére, számítástechnika, idegen nyelvek, új technológiák elsajátítására. A hazai gazdaságnak szüksége van egy jól működő átképző rendszerre. Szükség van a második szakma megszerzésére. Egy ország gazdasági problémáit képzetlen emberekkel nem lehet megoldani A gazdasági teljesítőképesség egyike a szakképzés. A szakképzés intézményi és tartalmi szervezése egyik alapja a szociális piacgazdaságra nevelésnek, a hatékonyabb munkának, ahol fontos szerepe volt a felnőttképzésnek. A szakképzés szerveződése, iskolai és gazd.-ó megoszlása emberi erőforrás Napjainkban azok, akiknek nincsenek szakképzettségeik kisebb esélyeik van visszatalálni a munkába, mint azok, akik valamilyen szakképzettséggel rendelkeznek. Magyarországon ez politikai vita tárgya, hogy túl drága a

foglalkoztatási politika, míg mások szerint nem költünk eleget az aktív foglalkoztatási eszközökre, programra. Ezek teszik lehetővé új munkahelyek létrehozását. Az aktív foglalkoztatás különféle részmunkaidős, kezdeményezett foglalkoztatáshoz olyan intézményeket kell létrehozni, melyek a munkaerőpiac változásaihoz rugalmasan alkalmazkodik Létrejöttek a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központok. A legjelentősebb aktív eszköz a munkaerőpiaci képzés. Az átképzés az, mely azoknak próbál új végzettséget adni, akiknek nem releváns a szakképzettsége a munkaerőpiacon Nem elég papírt szerezni, végzettséghez jutni iskolarendszerben, hanem fel kell készülni arra, hogy ennek a végzettségnek a tartalma változik, s újabb szakmát kell szerezni. A foglalkoztatáspolitika a feladatának 42 érzi azoknak a munkanélkülieknek, akiknek pozícióját nem általában kell javítani, hanem eljuttatni őket olyan helyzetbe, hogy a

munkanélküliségből átkerüljenek a munka világába. célirányos ké pzés, pragmatikus, a hagyományos képzéssel szemben többe kerül, az idő és a teljesítményráfodítás fontos elemei a munkaerőpiaci képzésnek Jelenlegi helyzetünk, hogy az iskolarendszerű szakképzés egy része úgy vesz részt a felnőttoktatásban, hogy benntartja a gyereket annak ellenére, hogy szakképzettséget szerez. A felnőttoktatásban nemcsak a 20-22 évesekkel kell foglalkozni, hanem a 40-50-60 éves korúakkal is és egy rugalmasabb, moduláris képzést kell megvalósítani. Magyarországon az önkormányzatok szűkös forrásait az iskolarendszerű oktatásra fordítják. Egyre több felnőtt jelenik meg a felnőttoktatásban, s igénylik az oktatási folyamatokban való részvételt. Többen akarnak munkaerőpiaci képzésen részt venni, s ha több pénzük lenne, különféle tanfolyamokra mennének el. A második út egyenértékűsége: A felnőttoktatás, mint a második

út, a képzés második útja. Az ifjúkorban abbahagyott képzés befejezése, illetve alacsonyabb fokon befejezett képzés magasabb fokon történő folytatása vagy felnőtt vagy ifjúkorban (Felnőttoktatási Kislexikonból) Az első szakasz fő célja a felnőttéválás segítése, s ezt egészíti ki a második szakasz. Az andragógia tartalmi, tudományelméleti és rendszertani kérdéseit Pöggeler fejtette ki: az andragógiát a pedagógiával egyenrangúnak tekinti. Azt mondja a felnőttnevelés a permanens nevelés második, továbbfejlesztő szakasza. A pedagógia tárgya a gyermek, az andragógiáé a társadalmi gyakorlatban élő ember Durkó szerint a permanens nevelés viszonyrendszerét négy kör jelenti: pedagógia = gyermeknevelés; andragógiai = felnőttnevelés; közoktatás; közművelődés. Csoma a permanens tanulást, mint folyamatot írja le s ezen belül megkülönbözteti az első felkészülési periódust (gyerek + ifjúkor) és a felnőttoktatás.

Az első szakasz célja a felnőttéválás segítése és a második szakasz előkészítése. A második szakasz az iskola utáni vagy azon túli periódus (= rekurrens = újra folyamatba tett) Koltai D. első utat a kiépített iskolai intézményrendszer (alapfokú iskola, gimnázium, egyetem) keretein belül értelmezi, második útnak, akik nem tudják az első utat befutni. A 20. sz elejétől létrejön a felnőttképzés intézményrendszere Az egyházi, m.mozgalmi + liberális felnőttképzési rendszerek szintézise a második út Az első szakasz célja felnőttéválás, második kiegészítés. a fa törzse sokfelé ágazik A felnőttoktatás, mely az élethosszig tartó tanulás lehetőségeit nyitja meg, ma elválaszthatatlan részévé válik az oktatás rendszerének. (UNESCO első dokumentumából) (Felnőttoktatási Kislexikon; Andragógiai Értelmező Szótár; Csoma Gy.: a munka melletti tanulás zavarai) A levelező és nappali bizonyítványnak egyenértékűnek

kell lennie. A második vh utánit ide is lehet mondani Az andragógus jellemzői: • Kedvelik a jó légkört, összetartó erőt • Kedvelik azt a tanárt, aki nem fenyegető, hanem derűs, optimizmust sugároz. • A felnőttoktatásban fontos szerepe van a pedagógus személyiségének • A szorongás rontja a teljesítményt, mely a felnőtt viselkedésén is látszik, ez okozza általában a lemaradást, lemorzsolódást is • Fejlesztő a pozitív visszacsatolás • A felnőttoktató bízzon önmagában, önmagát erőforrásként értékelje • Le tudja győzni a bizonytalanságot 43 • • • • Optimizmust sugalljon Tudjon dicsérni Tudjon a tanulótól is tanulni Bizalom, nyitottság kreativitás 44 14/A. A kultúraközvetítő intézmények felnőttképzési funkciói A nem állami felnőttképzési rendszer. A civil szféra és a felnőttképzés Az ismeretterjesztés hagyományos formái A médiák és a felnőttképzés. A népfőiskolák hazánkban

és Európa más országaiban A kultúraközvetítő intézmények felnőttoktatási funkciói: A helyi közösségek intézményei a felnőttoktatás érdekeit és igényeit fejezik ki. Felnőttoktatási programjaik a helyi érvényesülést szolgálják. Mindezt differenciáltabb infrastruktúrával tehetik, s így nemcsak tág programválasztékot kínálnak, hanem egy-egy programon belül is változatos feltételeket biztosítanak. Az általános művelődési központokban a felnőttoktatási programok résztvevői saját, választott programjuknál tágabb művelődési közegbe kerülnek, s kapcsolatba kerülnek az ifjú nemzedékkel. Tanításuk a helyi közösségek felé nyitott és velük kapcsolatot tartó társadalmi térben folyik. Ez a felnőttoktatás más intézményéről nem mondható el, a népfőiskoláktól és más intézményi programtól sem. A művelődési intézmények költségtérítéses tanfolyamok (szakkörök) Az általános művelődési központok

kereteik között az általános és szakképző iskolai felnőttoktatás iskolatípusai és iskolai fokozatai működjenek, tud lehetőséget biztosítani. Alkalmasak arra, hogy a helyi igények képzési programjait dinamikusan, gyorsan elvégezzék, s így részt vegyenek a munkaerőpiaci képzés, a kisvállalkozók képzésének helyileg érvényesíthető lebonyolításában, beleértve a pályakezdők elhelyezkedését segítő központokat is. Helyi adottságaiktól függően a nemzetiségi felnőttoktatás és a cigányság társadalmi felemelkedését szolgáló felnőttoktatási programok helyi és területi központjaivá válhatnak. Az általános művelődési központok a helyi önkormányzatok politikai és fenntartói felelősségének hatáskörébe tartoznak. A kormányzat feladata a felnőttoktatást érintő jogi-igazgatási működtetési feltételek megteremtése. A központokat előnyben kell részesíteni minden központi finanszírozási forrásból, amelyeket

a kiemelt képzési feladatok számára (pl.: iskolai felnőttoktatási, munkaerőpiaci képzés, nemzetiségi felnőttoktatás) a központi költségvetésben ilyen célokra elkülönítettek.(Csoma Gyula: Andragógiai szöveggyűjtemény 146-148.o) A művelődési otthonok 1949-ben indultak, de az egyesületek munkáját nem tudták pótolni. Az egyesületek és a felnőttoktatás kapcsolata a munkásmozgalom idejéből való. A pub-okban bontakozott ki a korai felnőttképzés. Hazánkban is működtek munkás olvasókörök, önképző körök A múlt század végén érlelődött Németországban a népművelési intézmények létesítésének gondolata. A népművelési társaságok ismeretterjesztő előadásokat szerveztek, népkönyvtárakat létesítettek. 1888-ban Berlinben Uránia Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alakult, mintájára 1987-ben Budapesten is létrejött. Az ismeretterjesztés iskolán kívüli oktató-nevelő tevékenység A máig legnagyobb és

legjelentősebb ismeretterjesztő egyesület a TIT, mely két korábbi formációból jön létre: Magyar Természettudományi Társaság (1841) és a Társadalomtudományi Társaság (1901) alapján. Ma egyesületi formában működnek helyi szervezetei. Az ismeretterjesztés területén új kihívást jelent a média, tévé, video és az informatika. A tanfolyamok, továbbképzések, művelődési otthonok, szakkörök, kiállítások mind a felnőttoktatás formái. A nem állami felnőttképzési rendszer történhet iskolai rendszerben. Ezek alapítványi támogatással biztosítják működésüket, illetve tandíjakból és költséghozzájárulásokból. Céljuk: a kornak megfelelő szakemberek képzése. Léteznek magánszemély által alapított felnőttképzési intézmények, ezek részben profitorientáltak. Pl: Soros Alapítvány A nem állami iskolák profiljai: (harc a piacon) Szoftverüzemeltető, közgazdasági, kereskedelmi, televíziós, vendéglátóipari stb. 45

Ezen iskolák is adhatnak államilag elfogadott bizonyítványt, oklevelet. A nem iskolarendszerben folyó felnőttképzési forma: előadás, szakmai bemutató, oktató filmek, gyakorlati foglalkozások. Dán népfőiskola: Mezőgazdasági munkából élő, nem kvalifikáltak számára biztosított alapvető készségeket. (írás, olvasás) Mára szerteágazó. A szabadidő teljes spektrumára vonatkozó Az állam finanszírozza, bentlakásos rendszerű. A német, svájci területekre is jellemző A népfőiskolák létrejötte Grudtvig dán evangélikus lelkész nevéhez fűződik, ő alapította meg 1844-ben az első népfőiskolát. A nemzet külső és belső megújulásának, az idegen kultúrák visszaszorításának, az anyanyelv, a nemzeti hagyományápolására hozta létre. Vallási, nemzeti, hivatásbeli szolgálatra, gyakorlatiasságra, öntevékenységre nevel Jellemzőik: - az iskola bentlakásos - sem nem iskola, sem nem főiskola - itt nem a tanárok feleltetik a

tanulót, hanem ők tesznek fel kérdést a tanárnak - aktuális gazdasági, politikai, társadalmi, műveltségi viszonyok értékrend kialakítása - a hallgatók aktív munkatársként vesznek részt a közös munkában - a gyakorlati cél: életre tanulás - tandíj van, de csekély, az iskolát az állam tartja fenn - nincsenek vizsgák - nem korlátozza a tanulási anyagot - előtérbe van a csoportmunka, vita, beszélgetés Dániában 1990-ben 101 népfőiskola működött, ahol a kurzusok 4-40 hétig, a rövidebbek 1-3 hétig működtek. A tanárok és a tanulók együtt élnek a tanfolyam ideje alatt A népfőiskolák hazánkban: A népművelő mozgalom kialakulása a 18. utolsó évtizedeire tehető Az elmélet jelentős alakja: Bessenyei György. A hazai népfőiskolai mozgalom előzményeként Tessedik Sámuel szarvasi olvasóköre, és a „Gyakorlati – gazdasági szorgalmatossági iskolája” említhető meg. Eötvös nemcsak ösztönözte a népoktatási egyletek

felállítását, hanem a modern andragógiai szemlélet egyik alapvető belátását megelőzte. A felnőtteknek olyan előadásokat kell tartani a téli hónapokban, hogy a szükséges ismereteket megismerjék. Magyarországon 1985-ben Guttenberg Pál a dán és skandináv népfőiskolai mozgalomról ír hevesen. 20. sz kezdetén alapult a Népszerű Főiskolai Tanfolyam – Wlassies Gyula, Gaál Jenő, Berzeviczy Alberttel Az első népfőiskolát 1914-ben alapították Magyarországon (Bajaszentivánon), illetve a 20-as években is voltak ilyenek (Kecskeméten, Merzőkövesden, Szandán). Első felvirágzása a 30-as években kezdődött és 1948-ig tartott. Fontos a sárospataki kezdeményezés, melynek programját Szabó Zoltán és Újszászy Kálmán dolgozott ki 1936-ban. Főbb református népfőiskolák: Pápa, Kecskemét, Veszprém 1941: Népfőiskolai Tanács, Szabó Zoltán elnökletével a felnőtteket és ifjakat 5 hónapos, de legalább 2-5 hónapon át vallási,

nemzeti és hivatásbeli szolgalomra neveli. Tárgyai: írás-számolás, olvasás, ének-zene, természet, közügyekben való jártasság, mezőgazdaság, irodalom A népfőiskoláért sokat tettek a népi írók is (Móricz Zsigmond, Erdei Ferenc, Féja Géza, Kodolányi János, Németh László, Veres Péter, Kovács Imre stb.), akik cikkeket írtak a mozgalomról, akciókat szerveztek, és előadásokat vállaltak a népfőiskolákon. 1943: Pestszenterzsébeten a Győrffy kollégium kertészeti és mezőgazdasági népfőiskolája jött létre. Igazgatója: Horváth Lajos. Céljuk: a szegény, kevés földdel rendelkező parasztság kisbirtokos és mezőgazdasági munkás fiait a kertészeti és mezőgazdasági ismeretekkel ellátni. Olyan tudás átadása, mellyel a faluban illetve bárhol megállhatja helyét. 46 15/A. A felnőttképzés szerepe a társadalmi és egyéni szükségletek kielégítésében A célcsoportok Milyen szükségleteket elégít ki a

felnőttoktatás: Belső: tudásvágy Külső: kvalifikáció, presztizs, kommunikációs szükséglet, karrier, pénz, kreativitás = önmegvalósítás Célcsoportok: 1) Oktatás szempontjából hátrányos helyzetűek kategóriái: a) Társadalmi, gazdasági, családi, földrajzi okok miatt: • Írástudatlanok: világ népességének 15 %-a • Falusi, városi szegények • Az értékesíthető képességekkel nem rendelkező fiatal munkanélküliek • Szakképzetlen munkások • Munkanélküli munkások • Bevándorlók b) Szellemi vagy testi fogyatékosok (vakok, süketek). A testi fogyatékosok számára az oktatás biztosítása 2) Munkanélküliek: falusi területek hátrányos helyzetben vannak az oktatás szempontjából: hiányzik az általános, kulturális és oktatási hatás; hiányzik a modernizálást elősegítő oktatási program 3) Nők: kevés oktatási lehetőségük van, mint a férfiaknak. A világ írástudatlanjainak 70 %-a nő 4) Idős, szegények:

munkájuk során nincs előremeneteli, változtatás lehetőségük, könnyen, elidegenedhetnek a fiatalok által uralt kultúrától, elveszíthetik biztonságérzetüket. 5) Roma kisebbségek 6) Vallási szempontból kerülnek kiközösítésre, színűk vagy etnikai hovatartozásuk miatt. 47 16/A. Kutatásmódszertani eljárások az andragógiai kutatásokban A jelentősebb andragógiai források. A felnőttek képzése a közoktatási rendszer állandó része. Létrejött az a megközelítés, hogy a pedagógiában egy felnőttpedagógusi fejezetet kell létrehozni. Ehhez a megkülönböztetés módszerével juthatunk el. Össze kell hasonlítanunk a gyermeket a felnőttel; az iskolán kívüli helyzetet az iskolaival a sajátosságok kiszűrése útján megkapjuk a pedagógiának a felnőttoktatásra és ismeretterjesztésre vonatkozó fejezetét. Az 1950-60-as években Radnai Béla rámutatott arra, hogy pedagógiai, pszichológiai szempontból különbségeket találunk

az iskolai oktatás és a felnőtt ismeretszerzés között (motiváció, hallgató-előadó viszony, tapasztalat, gondolkodásmód, reagálásmód tekintetében) Radnai megfordította a rousseau-i reformpedagógiai híres tételt, miszerint: „a gyerek nem kis felnőtt” és kimutatta, hogy a „felnőtt nem nagy gyerek”. Gyorsan terjedt a szemléletmód. Sokan a felnőttpedagógiára specializálódott: Csoma Gyula,(pszichológia andragóia) Durkó Mátyás, Maróti Andor(multikulturális andragógia) Az egyetemeken, főiskolákon elterjedt a népművelésszak. Az Országos Pedagógiai Intézetben Felnőttoktatási Tanszék alakult. A kutatások terveiben andragógiai témák jelentek meg Török Iván 1975-ben az önálló andragógiai tudományos munka feltételeinek megteremtését sürgeti. Nemcsak a pedagógiából, hanem a pszichológiából, a 48 17/A. A felnőttoktatás szerepe a foglalkoztatáspolitikában A munkaerőpiaci képzések struktúrája, felépítése

és jogi környezete. Emberi erőforrásgazdálkodás: Ez egy beruházás vagy költségként jelenik meg. Ehhez megfelelő képzettségi arány kapcsolódik, illetve iskolai végzettség kell hozzá. Az egyén képességstruktúrával rendelkezik (képességtermelés, képesség felhasználás) Felnőttképzési rendszer: Létrehozni a munkarendszert. Az iskolai rendszerhez igazodni kell Az állam a garancia a gazdaság számára. Azonos minőségűnek kell lennie A munkaerőpiaci feszültségek kezelésében és megelőzésében a piacgazdaságban alkalmazott módszerek néhány éve a felnőtteket érintő képzés és átképzés. Ezek néha céltalanok, megrendelő nélküliek, nem tudjuk kiválasztani a tanfolyamra alkalmas személyeket, s nem tudunk érdekeltséget teremteni az odafigyelésre. Az oktatási piacból túlkínálat van. Nem alakultak ki olyan képzőszervek a munkaerőpiacon, melyeknek jó híre lenne. Az átképzésbe bekapcsolódnak a munkaügyi központok A

Foglalkoztatási Alap eddig nem akadályozta a munkanélkülieket érintő tanfolyamok finanszírozását. A költségvetési nehézségek miatt csökkeni fog a Foglalkoztatási Alap. Az iskolai oktatás soha nem tud igazán adekvát lenni a munkaerőpiac igényeivel, mert a gazdaság és munkaerőpiac sokkal gyorsabban és kevésbé kiszámíthatóan változik, mint ahogyan változtatni lehet egy oktatási rendszert, tantervet, tanagyagokat. A munkaügyi kormányzat külön programokat működtet a speciális munkaerőrétegek felzárkóztatására, képzésére és foglalkoztatására. Nálunk ilyenek a fiatalok képzésére és átképzésre van két réteg: - általános iskola 8 osztálya és nem továbbtanuló és nem dolgozó - érettségizett, állástalan pályakezdők Iskolából kikerülő és tovább nem tanuló pályakezdők munkanélkülisége az alacsony munkaerőkereslettel és a sikertelen pályaválasztással, illetve az elavult oktatási ismeretekkel függ össze.

Speciális réteg a csökkent munkaképességűek. Itt a pályaválasztás és szakmaválasztás korlátozott volt számukra. Több pályázat kiírása központilag és helyileg a foglalkoztató vállalók számára 49 B/1. Tétel: Az időszerkezet szerepe a felnőttek tanításában, tanulásában A munka helyetti, a munka melletti képzések sajátosságai Időszerkezet + időmérleg Az időmérleg fogalma az életmód kutatásokkal került a szociológiába. A 60-as évek óta elterjedt módszer az időmérleg-felvétel. Magyarországon e módszer bevezetője az 1960-as évek közepén: Szalai Sándor Lényege: a megkérdezett személyekről naplót vezetnek, és feljegyzik, hogy a nap melyik időszakában mit, mennyit csinálnak. A nemzetközi időmérleg felvételek ( fejlett országokban) bizonyos tendenciákra hívják fel a figyelmet: Pl: • fokozatosan nő a szabadidő mennyisége • a lakosság több időt fordít az egészsége fenntartására • sok időt

fordítanak a háztartásra • eltűnőben vannak a férfi-női életmódbeli különbségek • szórakozás mellet sok időt fordítanak a tv nézésre ( nyugaton jellemző) Időmérleg kutatások lehetnek: • társadalomra kiterjedőek • társadalom egy-egy részrendszerére kiterjedőek • egy-egy csoportra + egyénre kiterjedőek Az 1970-80-as évek Magyarországán az emberek sokat dolgoznak, sok időt fordítanak társadalmilag kötött tevékenységre: főállás, mellékállás, otthoni munka. Sok időt vesz igénybe a munkába való utazás, illetve az időigényes háztartás ( nőknél napi 4 óra, férfiaknál napi 1 óra.) A nők társadalmilag kötött tevékenysége jóval hosszabb, mint a férfiaké: kevesebb a szabadidejük. Az időfelhasználás kutatás 3 kategóriája: 1. fiziológiai szükséglet: alvás, étkezés, öltözködés, tisztálkodás stb 2. társadalmilag kötött tevékenységgel töltött idő: munka, háztartás, bevásárlás 3. szabadon

választott: kultúra, sport, társasélet Szabadidő: - az ipari forradalom idején több a szabadidő, mert kevés a munka - kukoricafosztás, morzsolás, v. fonóban végzett közös tevékenység munkának, vagy szabadidőnek, társas együttlétnek tekinthető - az emberek nagyon sok szabadidőt töltenek tv nézéssel - a háztartási munka tendenciának két ellentéte: a.) a háztartások gépesítése lerövidíti az egyes háztartási munkák elvégzéséhez szükséges időt b.) az életszínvonal emelkedik, a lakások alapterülete nőtt: ez megnöveli a háztartási munka iránti igényeket ( Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába) Az egyén idejét feloszthatjuk: -fizetett munkaidő -fizetett munkaidővel kapcsolatos idők: pl utazás - tanulás 50 - házimunka pihenés szabadidő Az életkor hagyományos felosztása: Gyermek + ifjúkor a tanulás, a felnőttkor az alkotó munka időszaka Ma az iskolák nem képesek befejezett tudást adni. A

felnőttoktatásban az idő döntő tényező, mint az ifjúkori tanulásban. A szabadidő fogalmával találkozunk az andragógiában: Munkán kívüli idő, olyan tevékenységek sorozata, melyet az ember fő tevékenysége ( kötöttségei) után végez. Munkán kívüli idő: szerkezete dinamikus, a tevékenységek felcserélődnek, átalakulnak, az időkeret állandó mozgásban van A szabadidő hatást gyakorol a felnőttoktatásra, s visszafelé is. A felnőttoktatás időbeli háttere: munkaidő+ munkán kívüli idő együttese. 51 B/2 tétel: A felnőttség fogalma. A felnőttségről vallott felfogások történeti változásai szociológiai, pszichológiai és politológiai aspektusok. A felnőttség és nagykorúság A személyiségelméletek konzekvenciái. Felnőttség: a felnövekvést követő életszakaszt jelenti, az a testi és szellemi érettség, melyet az egyén belső fejlődése és külső ráhatások nyomán egy bizonyos életkorban elért, s melyben

haláláig megmarad. A felnőttségről vallott felfogások történeti változásai: Már a történeti idők kezdetén folyt a felnőtt tanítás: mítoszok, tv magyarázatok. Módszeresebb felnőttoktatásról az antik görög demokráciában beszélhetünk, pl szofisták: akik retorikát, grammatikát, logikát stb. tanítottak a fiataloknak és idősebbeknek Platón és Szókratész tanítványai is a fiatal felnőttek köréből kerültek ki Kiemelkedő még: Rotterdami Erasmus, Coménius. A könyvnyomtatás elterjedésével az anyanyelvű könyvkiadás kezdeteivel, az olvasni tudók kiszélesedésével megalakultak a felnőttek művelésének és képzésének előfeltételei. Ezek eleinte vallási nevelés célt szolgáltak, később könyvesházak ( librárium) is létrejönnek Luther Márton javaslatára. A szervezett felnőttképzés a 18 században két irányba terjedt: - az ipari forradalom teremtette új szükségletek: könyvkultúra mellé a lakosság írás-olvasás

megtanítása is a cél - vallásos hit megerősítése: John+Charles Wesley által alapított metodista egyház / Angliában+Walesben/ Mindkét irány a gyermek -és felnőtt nevelés valláserkölcsi céljait követte. A vasárnapi iskolákban először a gyermekek, később a felnőttekistentiszteleteire is kiterjedtek. A történeti kiindulópont a felvilágosodás kora, ahol az emberek közti egyenlőtlenségek, nyomor, bűn, a művelődéssel szüntethető meg. Az önművelés legfontosabb eszköze az elmúlt 1-2 évszázadban a könyv volt.A felnőttek önálló tanulása a tankönykönyvek+ tudományos ismeretterjesztő művek voltak. Ez az olvasókörök, kölcsönkönyvtárak létrejöttének ideje. Dániában, a skandináv országokban, Európa szerte kifejlődik a népfőiskolai mozgalom. Az ipari fejlődés gyors alakulása a gépek kezeléséhez szakértelmet és általános műveltségi szintet kívánt, a munkásság kulturálódni akart. A közgazdasági, jogi,

történelmi ismeretek mellett természettudományost, technikai tudást hoz létre, illetve az egészségügyi kultúra színvonalát emeli. Akceleráció: felgyorsul a testi fejlődés A felnőttség: Pszichológiai: Fiatal felnőtt olyan fiziológiás állapot, amikor önállóan tud dönteni, számonkérhető rajta a döntése. Felnőttkori sajátosságok, főbb személyiségjegyek: 1. kreativitás, önmegvalósítás 2. kultúra elsajátítása, élettapasztalat, bölcsesség 3. szabadság-és felelősségtudat 4. akarati jellemzők, időérzék 5. egyéniség kiformálódása, világnézet, kompromisszum 52 6. önirányító képesség, önkontroll Pszichikus képességek: 1. tudja elemezni a helyét a társadalomban 2. tanulás mások példájából, következmények felismerése 3. reális önértékelés 4. önálló megismerőképesség 5. művelődési célok 6. művelődés ( Durkó M. Felnőttkori sajátosságok+ a felnőttnevelés 13o+ órai jegyzet) Szociológiai:

egzisztenciával rendelkező, önálló 30 éves korra is kitolható, önálló gondoskodás magáról, jól működteti tapasztalatait biológiailag fejlett felnőttet mintáz, énképe fejlett, döntési képességgel rendelkezik, anyagilag önálló politikai: Nagykorúság ( 18 év), van hozzá jogosítványa( választhat és választható), de ekkor már elérte azt a kort, hogy felnőtt pszichikailag is. Jogi aspektus: társadalomba való beilleszkedés jogi szabályozása ( öröklés) A felnőttség + nagykorúság - jogilag meghatározott társadaloméletébe beleszólási lehetősége van, tud dönteni Személyiségelemek: Extrovertált( kifelé forduló) Introvertált ( befelé forduló) személyiségtípusok megjelenése a felnőttkorban Jung szerint ( Dr Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya, Bevezetés az andragógiába) A felnőttség fiziológiailag és biológiailag: akinek testi fejlődése befejeződött, növekedése lezáródott és az

érésfolyamatai befejeződtek ( nemi, testi, idegrendszeri, csont) Jogi szempontból: 18 éves, nagykorúvá válik, állampolgárilag érett, választó és válastható Szellemi érettség: a munkára való érettséggel, önszabályozási és családalapításra érett Mindhárom szerint: nem az életkor jelzi a felnőttséget, hanem a nevelés, a környezet és a gyakorlottság ( 50-60% öröklött, 40-50% szerzett adottság) 53 B/3 tétel: A felnőttkor mint fejlődéslélektani probléma. A megismerő tevékenységek változásainak konzekvenciái a felnőttkor szakaszaiban A felnőttkor, mint fejlődéslélektani probléma Dr Zrinszky László: Bevezetés az andragógiába c könyvből Megismerő tevékenységek változása: Pszichikus folyamatok segítségével zajlik, illetve az emberi megismerés kiinduló pontjai 1. észlelés 2. érzékelés 3. figyelem 4. gondolkodás 5. emlékezet 6. képzelet 7. cselekvés 8. akarat 9. érzelem A tanulás szempontjából előnyt

jelentő felnőttkori sajátosság: 1. a társadalomban való könnyebb eligazodás 2. reális önértékelés 3. reális jövőkép létrehozása 4. nagyobb felelősségtudat 5. erősebb kitartás 6. fegyelmezettség 7. élettapasztalat 8. nagyobb érdeklődés Hátrányok: 1. lekötöttség ( nagymértékű) 2. munka után fáradtabb 3. már kialakult rossz tanulási szokás 4. hiányosságok miatti szégyenérzet 5. egyes intellektuális képességek, készségek gyengesége ( gyakorlás hiánya miatt ) Megismerő tevékenységek változásainak elemzése: 1-2. Érzékelés-észlelés: legelemibb a tanulásban ( érzékszervein keresztül a csecsemő), a világgal való mindennapi cselekedetben használjuk. Coménius mondja: fontos a tanulásban a szerepe 4. - Figyelem: ingerekre koncentrálva kizárjuk a zavaró tényezőket figyelem hullámzása fontos a figyelem megosztása a fárasztás csökkenti a figyelmet A spontánból ( fiatalkorban) az akaratlagos( felnőttkorban)

figyelemig ( fontos) 4./ Emlékezet: memória ( tárolási idő szerint ) 3 féle: a./ rövidtávú : nagy mennyiséget rövid ideig b./ középtávú ( működő) : amiket használunk, felidézünk c./ hosszútávú: bármikor fel tudjuk idézni életünk során: pl biciklizés, úszás, vezetés, írás 54 Memória ( tudatossága szerint) a.) mechanikus emlékezet ( a gyerekeknél jól működik)Akkor tanul a felnőtt, ha rászorul b.) értelmező emlékezet: felnőttra jellemző, tanulásnál nem lehetne helyettesíteni a mechanikusat Az emlékezet fejlesztése is lehetséges. Az időseknél azért romlik a memória, mert nem használják Mindezt egyszerű gyakorlatokkal frissen tarthatja ( pl rejtvényfejtés) 5./ Képzelet : ennek segítségével újat tudunk alkotni Az iskola nem szereti a képzeletet, az óvoda annál inkább kedveli ( pl kék alma) produktív képzelet: alkotások előfeltétele reproduktív képzelet: újraalkotó képzelet 6./Gondolkodás:

összefüggéseket és a valóságot túlkezeli, fogalmak összedolgozása, összefüggések, bizonyítások Fejlődése: konkrét észleléshez, cselekvéshez való alkalmazkodás ( gyermekkorban ) Elvont gondolkodás: 10-12 éves korban illetve a fölött jellemző, konkrét cselekvéshez kötődik. Fogalmakat ismernek, amik jelentenek is valamit nekik. A felnőtt ember megtanulja a gondolkodás logikai szabályait. Környezetünk elfogadja a logikánkat, de ha helytelen, kijavítanak. Ezáltal automatikusan is megtanuljuk A gondolkodás kétféle lehet: 1./ konvergens: egyirányba ható sémákat, modelleket mutat Kevésbé alkalmas újakat alkotni 2./ divergens: újakat alkot, ezzel visszük tovább a tudatos eredményeket ( nehéz az ilyen gondolkodókat elviseleni) A gondolkodást, ha használjuk nem fejlődik vissza. A gondolkodás egocentrikussá( énközpontú) válik időskorban, ami pszichikai eredetű. A gondolkodás + IQ együtt értelmezhető, ezek változása is együtt

történik. A fiatalok az IQ teszteket, amelyek időhöz kötöttek, jobban megoldják, míg az idősek idő nélkül ugyanúgy. A verbális kifejezőképesség még idős korban is javulhat A nem verbális képességek romlanak 40 éves kortól, ami nem jó ( a vizsgálatok alapján) . Ha nem ismerek valamit, vagy nem tudom, akkor fogadni sem tudom. 7./ cselekvés: amit hallunk, látunk azt jól megtanuljuk, amit csinálunk azt mégjobbanFontosabb ha cselekszünk, tevékenykedünk. 8./ Akarat: fontos, hogy akarat nélkül nincs tanulás 9./ Érzelem: könnyen tanuljuk azt, amihez pozitív kötődés van, amire jobban emlékszünk Negatív érzelem esetén is pozitívat hozhatunk ki magunkból ( pl félek X tanártól és sokat tanulok az órájára) Közömbös tanulás esetén ( jól betanulom) néhány hónap múlva elfelejtem a tanár nevét, és hogy mit tanított. Órai jegyzet. 55 B/4. Tétel: A nevelés és az oktatás korlátai A szocializáció és a posztszocializácó

Az élettapasztalatok és a munka szerepe a felnőttek magatartásának változásában. A magatartási tendenciák változtatásának lehetőségei Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata. Spontán és tudatos hatások tevékenysége, élethosszig tartó folyamat, de a különböző korokban más-más. Szerepelemeket sajátítunk el, melynek vannak elvárásai: - szereptechnikák - szerepkonfliktus - szerepviselkedés - szerepelvárás Posztszocializáció: utólagos szocializáció, ami a felnőttkorban következik be. Tipiokus eset: pl új munkahelyen, munkakörben más szerepet kell megtanulni. Reszocializáció: újraszocializálódás : pl: börtönből szabaduló ember kikerül a társadalomba, beteg ember meggyógyul Nevelés: tudatos személyiségfejlesztő hatások összessége. Oktatás: célirányos nevelés. Szocializásió: legátfogóbb Nevelés: ebben kisebb rész Oktatás:ebben még kisebb rész. Élettapasztalat és a munka: minél

tapasztaltabb valamiben, annál jobban ragaszkodik is hozzá. Ha új munkamódszert vezetnek be ( pl új gép, írógép), addig „ szenved” az új géppel míg a főnöke nem látja. Az oktatás és a nevelés aspektusai( korlátai): Objektív korlátok: Idő Távolság Anyagi feltételek hiánya Egészségi állapot( fogyatékosság) szubjektív ( belső) korlátok motiváció hiánya akarat hiánya önbizalom hiány szorgalom hiánya Előzetes ismeretek A felnőttek élettapasztalata előnyt és pozitív sajátosságot jelent, ami a felnőttséggel együtt jár. 1960-66 Között vizsgálatokat végeztek az élettapasztalat természetéről, folyamataáról, szociológiai, pszichológiai, pedagógiai sajátosságairól, szerepéről a felnőtt életben. 1964 és 68-ban tették az eredményeket közzé: Az élettapasztalat az ember műveltségének, neveltségének alsóbb rétege, mely a természeti, társadalmi környezetre, munkafolyamatokra, érzelmekre, készségekre

vonatkoznak s ezek időnként dinamikusan újrarendeződő egysége Mindez az egyénben mindennapi munkája, társas érintkezése, tömegkommunikációs eszközök közvetítése révén, mások célirányos pedagógiai tevékenysége nélkül alakul ki. Élettapasztalata főként az ifjúnak, a felnőttnek van. Az ifjú ráébred az életről szerzett tapasztalatok fontosságára. Tudatossá válik benne a tapasztalatszerzés vágya, melyekből új minőségi jegyek fejlődnek ki. Az életet aktívan élő, ahhoz alkalmazkodó ember közvetlen élményei, mások példái alapján a régi tapasztalatokat újra rendezi, utólagos és aktuális értékeléssel látja el, melynek lényege, hogy a „ mire mi jellemző”mellet már a „ miből mi várható az ember számára „ szemlélet lesz. Erősödik az élettapasztalat magatartást szabályozó funkciója. 56 M. Moers a fejlődéslélektanban kimutatta, hogy az ifjúkor az a kor, melyben az életismeret, élettapasztalat

válik fontossá. Az élettapasztalat a legmagasabb szinten életbölcsességgé érik Ez már az élet különböző területeiről szerzett ismeretek, tapasztalatok egységes rendszerévé válik, amelyek a munka és életfolyamat menetére, sajátosságaira vonatkozó tapasztalatok emelkedtek ki az ismeretek közül és az egyén számára „ tanulsággá” vált. Mindez a munkába, társadalomba, közösségbe való beilleszkedést segíti elő. Fontos az élettapasztalat forrása, melynek legjelentősebb közös élettapasztalati alapját a szakmai munka alakítja ki az emberben. Szakmai munka: foglalkozásonként változik, más-más közös ismeretmennyiséget és minőséget jelent. Fontos tényező még az egyén szociális környezete és életrajzi múltja.Ez a szülők osztályhelyzetéből, tulajdonviszonyából, és a család anyagi helyzetéből adódik. Az élettapasztalat-felhalmozódás fontos forrása a földrajzi környezet. Ez jelenti a kulturálódási

lehetőségek különbségét, ami befolyásolja az élettapasztalat nagyságát, milyenségét. Az élettapasztalat nem csak ismeret, hanem szubjektív élmények, emlékek, érzelmi kapcsolódás, gátoltság stb. Az élettapasztalat funkciója az egyén életében: Egy belső feltétel, amely belülről szabályozza a szervezet reakcióit az új környezeti hatásokra. Az élettapasztalat magatartás, viselkedést szabályozó szerepe, olyan sajátosságra épül, hogy az élet jelenségeit az emberre való hatásával együtt rögzíti. ( Durkó M: Felnőttkori sajátosságok és a felnőttnevelés c. könyv 114-121 old + órai jegyzet) 57 5./B A megismerés és a tanulás Tanuláselméletek A felnőttkori tanulás sajátosságai Az aktivizáló eljárások. Megismerés: megismerünk valamit, de nem tanuljuk me. Pl: vers Tanulás: a tanulás végigkíséri az emberiség életét. Középkorig a felfogás lényege: verbális átadás, tanulás. Coménius: saját tapasztalatra

épít, az ember nevelhetőségében hitt, vallásos nevelés Azonos életkorúak oktatása tantárgyi rendszerben.Szemléletesség, tudatosság elve. Tanuláselméletek: lásd 9-10-11 kolokviumi tételek. A tanulás ősi tevékenység. Pavlov szerint: minden tanulás a feltételes reflexek mechanizmusával jön létre, nevelésünk, tanulásunk, valamennyi szokásunk nem más, mint feltételes reflexek sorozata. (pl kutya-csengő: klasszikus kondicionálás) A tanulás folyamata tágabb értelemben tapasztalatszerzés. Minden változás, ami az egyénben megy végbe a külső tapasztalás útján. Asszociációs ( képzettársítás) tanuláselmélet: A tanulás lényegét új asszociációs kapcsolatokkal látja. Asszociációs kapcsolattal tanulunk meg szövegeket.( legeredményesebb, ha időben egymáshoz közel jelennek meg) Az asszociáció annal szilárdabb, minél gyakoribb a képzettársítás, illetve rögzülnek az ismeretek. Versengő asszociáció: más ingerek is érnek

bennünket, nemcsak, amit össze akarunk kapcsolni. Pozitív érzelemmel könnyen tanulunk. Ebbinghaus:mennyi ismétlés kell ahhoz, hogy megtanuljunk értelmetlen szavakat, értelmetlen nem összefüggő és mennyi kell, hogy értelmes, összefüggőeket. Fontos pszichológiai isk: behaviorizmus ( viselkedéstan): a tanulás lényege: tartás, viselkedés. Pavlov felfogását Skinner folytatja tovább: instrumentális kondícionálás= inger, válasz, megerősítés: ez az alapja a klasszikus tanulásnak. Olyan feltétel kell a tanuláshoz, amelynek meg kell felelni. Kognitív: sz. gép működésének analógiájára próbálja a megismerést Konstruktivizmus tanulás elmélet: A tudás konstrukció eredménye Filozófiai álláspontja: ember és világ közti kapcsolatot saját tudása alapján építi fel : ez más-más lesz minden embernél Mindenkinek saját tudása van. Iskoláskori tanulás sajátosságai és a felnőttkori tanulás sajátosságai közti különbség:

1.)Társas kapcsolatban elfoglalt helyzete: gyerek: függőségben áll felnőtt: a szülőktől való függőség átmegy autonómiába. Önálló, felelős döntéseket tud hozni. A gyerek elfogadja az irányítóságot: kötelező tanulni és iskolába járni. A felnőtt: irányítás helyett az önirányítást szereti: soha nem kötelező tanulni. 2.) A gyerek beveszi és elfogadja, hogy a tudást hasznosítani fogja A felnőttet nem lehet beetetni. Olyat tanul, amit gyorsan elsajátít, és hasznos tudásra tesz szert 3.) A gyereknek kevés tapasztalata van, míg a felnőttnek több A gyereket könnyű befolyásolni, a felnőttet nem. 58 4.) A gyerek elfogadja azt, amit nem tud ( pl nincs keresete), míg a felnőtt bizonyos idő és pozíció után nem tudja elfogadni, hogy valamit nem tud. 5.) A gyereket hatalmi szóval legyőzhetjük, a felnőttet csak részben 6.) A kudarctűrés a gyereknél magasabb, mint a felnőttnél Vezetőknél rosszabb, mint a beosztottnál 7.) A

tanár-diák kapcsolat különböző a gyereknél és a felnőttek között 8.) A gyerekek elfogadják az egyenlőlenségi viszonyt, a felnőtteknél partnerségen kellene alapulnia A hatékony tanulás pszichológiai feltételei: Kell a tanulási körülmények biztosítása: • figyelem • ismétlések • aktív cselekvésre • érdeklődés • előzetes tudásra Feltételek: 1. 2. 3. 4. 5. figyelem érdeklődés érzelem emlékezet gondolkodás Andragógiai konzekvenciák: Az élettapasztalatra építés nagyon differenciált, komplex folyamat, mert minden felnőtt tanuló élettapasztalata sajátos. Alap az a sajátossága, hogy olyan ismeret, melyhez az egyén saját átélésével, érzelmeivel kapcs., amely meggyőződés mélységűvé vált benne A tapasztalatok felidézése is szabad, kötetlenemberi légkört, szabad gondolatcserét feltételez. Ha a felnőttnevelő modellt nyújt a helyes magatartásra, nyitottságra, kíváncsi a másik ember véleményére,

értékeli azt, tanul belőle: megmutatja miben bővítette saját életlátását, vagy ha szükséges, miben kellett magát korrigálnia. Problémát okoz az embernek az általánosítás, mert azt az ember elhiszi és kielégíti, míg a hamis magyarázat hátráltatjaaz új elemző, kritikai gondolati működésben. ( Dr Zrinszky: bevezeteés az andragógiába c. könyv + Durkó M: A felnőttkori sajátosságok c könyv: 119. o) 59 6./B A hatékony tanulás pszichológiai feltételei és az andragógiai konzekvenciák Felfogások a szupertanulásban. Kell a tanulási körülmények biztosítása: • Fegyelem • Ismétlések • Aktív cselekvés • Érdeklődés • Előzetes tudás Feltételek: 1. 2. 3. 4. 5. figyelem érdeklődés érzelem emlékezet gondolkodás lásd a 11. tételt is !!! Andragógiai konzekvenciák: Az élettapasztalatra építés nagyon differenciált, komplex folyamat , mert minden felnőtt tanuló élettapasztalat sajátos. Alap az a sajátossága

, hogy olyan ismeret , amelyhez az egyén saját átélésével , érzelmeivel kapcsolódik , amely meggyőződés mélységűvé vált benne. A tapasztalatok felfedezése is szabad , kötetlen , emberi légkört , szabad gondolatcserét feltételez . Ha a felnőtt nevelő modellt nyújt a helyes magatartásra , nyitottságra , kíváncsi a másik ember véleményére , értékeli azt , tanul belőle , megmutatja miben bővítette saját életlátását, vagy ha szükséges miben kellett saját magát korrigálnia. Problémát okoz az emberben az általánosítás, mert azt az ember elhiszi és kielégíti , míg a hamis magyarázat hátráltatja az új elemző, kritikai gondolati működésben. Dr. Zsilinszky L: Bevezetés az andragógiába című könyv és Durkó M: A felnőttkori sajátosságok c könyv 119 oldaltól 121 oldalig. 60 7/B. A tanítási-tanulási folyamat a pedagógiában és az andragógiában Az ismeretelsajátítás az alkalmazás időbeli szinkronja és

aszinkronja. A tanulási folyamat irányítása , szabályozása és vezérlése közötti különbségek. Szinkron= egyszerre használom és tanulom Aszinkron = könyvelek , később alkalmazom A tanítás- tanulási folyamat: A tanítás: nem más , mint ismeretek , gondolkodási , cselekvési műveletek huzamosabb ideig tartó rendszeres feldolgozása. Vannak fázisok , melyek ismétlődnek . ( pl átlagos óra ) Szervezeti megvalósulása maga az oktatási forma. Ugyanezek a fázisok megvannak a felnőtt oktatásban , csak más időfelosztásban. Tanulási folyamat: folyamat jellegű tevékenység. Magába foglalja a rögzítést , emlékezést , felidézést is A folyamat modellje vagy sémája: Motiváció Ism-k alkalmazása Célkitűzés Rendszerezés, rögzítés Új ism-k szerzése Ellenőrzés, értékelés A tanulási –tanítási folyamatban nem kell ilyen sorrendet tartani. Célkitűzés: felnőtt tevékenysége célirányos. Világos célmeghatározás: • segít a

célt meghatározni , kiemelni • saját motivációt megteremteni ( késztetés valami iránt ) • cselekvés elindítója + fenntartója Motiváció eredete szerinti típusok: Belső motiváció: tudásvágy , érdeklődés, környezetben való megismerés. Nincs feltételhez kötve 1. Belsővé vált motiváció: neveltetés + élettapasztalat Eredménye: szorgalom, becsületesség , jól végzett munka . 2. Külső motiváció :munkahelyi elvárás, fizetés emelés, addig képes fenntartani a tanulási igényt , amíg fennáll. 3. Presztízs motiváció: belső külső Önbizalom + környezetem elismerését is megakarom szerezni. Új ismeret szerzés : tanítási stratégiákat lehet használni. Stratégiák = módszerek , eljárások , eszközök A stratégiák szabályozás elméleti felosztása: 1. nyitott képzések 2. adaptív oktatás 3. programozott oktatás 4. optimális elsajátítás stratégiája zárt tanulási útvonal a tanuló számára 1.Nyitott képzések: •

Tanuló számára fontos • Bármikor beléphetünk feltétel nélkül • Nincs helyhez kötve , sok oktató anyagnak kell rendelkezésre állnia 61 • Tutori segítséget biztosít az intézmény: Tutor= a tanuló rendelkezésére áll, egyéni kérdéseire válaszolva segít neki . • Letelt idő után vizsgázik és bizonyítványt kap • Távoktatás = egyfajta nyitott képzés 2. Adaptív oktatás: (alkalmazkodás , részleges a tanuló számára) • Az oktatás alkalmazkodik a tanuló idejéhez • Bárki jöhet , akinek nincs végzettsége alaptanfolyamon kell részt vennie.( fakultáció = sűrítve sokat akar tanulni ) • Egy-egy tudásterület modulba jelenik meg • A modulok kicserélhetőek egymással , azonban vannak amelyek nem. 3. programozott oktatás: • a számítógépes oktatás alapja • az 50-es évek elején Skinner dolgozta ki ( inger-válasz-reakció) Skinner szerint lineáris program: • mindenki saját ütemében , egyéni megerősítés

útján tanulhasson • van egy konkrét tananyaga , amit kis adagokban szolgáltatnak • kérdések vannak a tananyag megértésére • helyes válasz megtalálása, amivel magát ellenőrizheti. Csak azok a tananyagok taníthatóak így , amit egyszer vezethetünk le. Crowder szerint: elágazó program - információs egység - kérdés ( felelet választás ) o a: kiegészítő program beiktatása o b: megérti II. információs egység o c: Irányítás – vezérlés: Az irányítás maga a tanítás , a tanítás- tanulás folyamat első szakasza , a munka melletti tanuláskor távirányításként működik. Az irányítás célja: önmaga megszüntetése , hogy kifejlessze az önirányítás technikáját. Tanítási-tanulási folyamat ritmusa: amikor a tanulási mozzanatok időben , a megtanulásnak megfelelő sorrendben követik egymást és időtartama megfelel a megtanulás igényeinek. Folyamat ritmusa: tanulás oktatás -tudás - tudásszint – ismeret -

távirányítás – autodidakta (önképzés ) Elsajátítás + alkalmazás aszinkronja: Az ismeret szerzés + alkalmazás a tanítás-tanulás folyamatának elhatárolódó szakaszai= tanítás-tanulás gerince A megismerés + gyakorlat kapcsolatban állnak. A megismerés megelőzi a gyakorlatot, vagy a megismerés úgy jelentkezik , mint a gyakorlat eredménye. Sokszor új ismeretek szerzése alkalmazásokat takar és fordítva is . Pl. szakmai átképzés : egy hét elmélet , egy hét gyakorlat- aszinkron 62 8/B. A felnőttképzés szervezeti formái A frontális , a csoport és az individuális formák A felnőttoktatás klasszikus és modern módszerei. A felnőttképzés szervezeti formái: • iskola rendszerű • tanfolyam rendszerű • kötetlen 8/A tételből idevonatkozót itt is elmondani Egyes kurzusokon belül a szervezeti formák: • frontális képzési forma • csoport képzési forma • individuális képzési forma Frontális képzési forma : - oktató

a tanulókkal együttesen tart közvetlen kapcsolatot , ez nem teszi lehetővé az egyéni különbségek figyelembevételét . - egyidejűleg , egyszerre dolgoznak , a tanár szempontjából a legjobb. - Előnye , a hátránya is: egyszerre sok embert oktathat .Külömböző a háttér tudás, más ütemben haladnak. - Átlagos a csoport tempója , ez hátrány - Jó ha homogén a csoport és azonos motiváltságú . - Alacsony a hallgatói aktivitás , inkább a befogadás az aktív . Csoport képzési forma: - Anyaga egyes részeit kisebb tanulási egységben dolgozzák fel. - A tanár csak főbb vonalakban irányít. - A hallgatók tevékenységét a csoport dinamika befolyásolja - A csoport összetétele állandó legyen. - A hallgató aktivitására épít és kooperációjára . - Tanításról a tanulásra kerül a hangsúly . - A nagycsoportot 4-5 fős kicsire bontja , ahol a csoportok meghatározott feladatokat kapnak. - A tanulók magukra vannak utalva . - Fontos , hogy

legyenek előzetes tapasztalatok. - Független feladatokat kell ellátni és nem egymásra épülő tananyagot kell feldolgoztatni a csoporttal. - Fontos a jó előkészítés ( tanár- könyvek beszerzése ) - Fontos a cél meghatározása . - Csoportok kialakítása azonos érdeklődésű emberekből álljon - Előismeretek szerinti homogén csoportok legyenek ( nyelvismeret, előzetes felmérő teszt ) - Baráti csoportok spontán módon jönnek létre – oktatási szempontból nem mindig szerencsés. - Vannak akik nem tudnak csoportban dolgozni , Pl. megoldja a csoport helyett a feladatot - Fontos a beszámoló . - A csoport munka értékelését nem szabad az egyéni értékeléssel összekeverni. Individuális vagy egyéni tanulás : - A felnőttképzés levelező vagy távoktatásban nagy a szerepe - Egyéni munka közvetett irányítással. - Meg kell vizsgálni , hogy meg van-e a hallgatók előfeltételei. - Milyen az önálló munkához való viszonya, van akiben nem

alakult ki az egyéni ismeret szerzés képessége, állandó segítségre van szüksége. - Tanulási nehézségek esetén (probléma helyzet ): o Tovább próbálkozom- japán fiatalok szerint minden meglehet csinálni o Segítséget kérek. o Feladom. USA tanulók : nincs hozzá tehetsége , ne is foglalkozzon vele - Fontos az iskolai hozzáállás , nemcsak a szülői. 63 Módszerek: Metódus = görög szó = valahová vezető út - Csoportosítása: - tanuló-tanító ( kettő szereplő ) - tanárközpontú módszerek : előadás , bemutatás, szemléltetés - tanár és tanuló együttes kooperációja - tanuló önálló tevékenyégén alapuló módszer - egyirányú verbális kommunikáció ( legősibb ): előadás, könyvnyomtatás előtt a nagy tömegekhez eljutó képzés . - előadások tartása : - sok embernek , sok infót akarunk eljuttatni - más módon nem tud eljutni az infó - a hallgatónak idegen az ismeret Az előadás szerkezete szerint három nagy

egységből épül fel: 1. Bevezetés: - cél megvilágosítása nem ismerjük a csoport előismereteit előadás, össze kell foglalni az előzetes tudásanyagot pl. ismeretterjesztő 2. Téma kifejtése: logikai vázlat felépítése - nehéz feladat a figyelem fenntartása - hallgatóság bevonása - önkéntes - felszólítás - kérdéseket teszek fel , de nem várom a választ a hallgatóságtól impulzus kötetlen beszélgetésre ösztönzöm 5 percre - csoportban beszélgessenek ( kis szünet ) o változatos legyen a kommunikációs csatorna (video) o fontos a nem verbális kapcsolat o kezdő előadó hibája , hogy csak egy embert néz o előadó jegyzetelhetősége logikai felépítést mutat o fontos az előadó beszéde a jegyzeteléshez (fontos dolgot kiemelni , többször elismételni ) o a figyelem lankadása miatt szünetet kell beiktatni o fontos a figyelem fenntartásánál a humor 3. Befejezés: - áttekintés ismételten a lényegről - elsődleges rögzítés a

feladata - nem kell lezárni teljesen az előadást, nyitott kérdések: útmutatás ,hol nézhetünk utána - magyarázat ok-okozati összefüggések kifejtésére irányul - példák , modellek alkalmazása Fontos, hogy olyan szókincset alkalmazzunk , amit a hallgatóság megért. Szemléltetés: o o o o o több csatornát használ – verbális mellet a vizuálist is hasznos eredetiben is bemutatni képek, ábrák, makettek mozgóképek , videó, számítógép szemléltetés előtt megfigyelési szempontokat kell adni : irányítja a figyelmet és a feldolgozás során meg kell vitatni , a lényeget el kell mondani. Tanár – tanuló kooperációjáról szóló csoport: 64     oktatási célú beszélgetések szemináriumok vitatípusok szerepjáték, tréning Módszerek: oktatási célú beszélgetések : 20-30 fő - előzetes tudás szükséges - kérdésekkel terelheti az oktató a beszélgetést - a jó kérdések leírhatóak - fontos , a kérdés

világos és egyértelmű legyen - megtanult tananyagra vonatkozzon a kérdés - a jó kérdés jellemzője csak egy dologra vonatkozzon - lényeges a rossz válaszok kezelése:  ha van benne jó elem azt kell kiemelni  más véleményt is meg kell hallgatni - fontos , hogy a témáról akarjunk beszélni - összefoglalás , lényegkiemelés a végén Szeminárium: A hallgatók előre kiadott témából felkészülnek és azt a tanár-csoport együtt dolgozza fel. Vita: - Az ismert anyagról lehet csak vitatkozni. - Legyenek kíváncsiak a másik ember véleményére. - Változtassanak álláspontjukon a felek. - Logikai érvelés szabályainak betartása. - Nem szabad személyekre hivatkozni. - Feltétel: mindenki részt vehessen a vitában. - Vita folyamata: - probléma felvezetése - ennek összeütköztetése - megoldatlan probléma összegzése a végén - Fontos a szereplők egyenrangúsága . - Pódium műfaj- vita fajtái. - Panelvita (elővita) - egy bizottság

megvitatja és a csoport elé kerül - 6 x 6- os módszer – Philips módszer - passzív emberek vitára való felkérése - vita első felében 6 db 6-os csoportokat szerveznek második felében minden csoportból 1-1 embert Szerepjátékok, tréningek: felnőttképzés kedvelt fajtája 1.önismeretei és személyiségfejlesztő – nagy szakértelmet kíván 2.csoport dinamika 3.speciális képességfejlesztő –eladástechnika Beszélhetünk: Előadás: egy jól előkészített téma feldolgozása egy szakértő személy által (25-30 perc ). Konzultáció: elsajátítás folyamatát segítő , az anyag előzetes tanulmányozására épülő , hallgatói aktivitást igénylő módszer . Fórum: irányított beszélgetés , tanácskozás jellegű ( 30-40perc) Kerekasztal: több előadó ( 3-4 ) és a hallgatói képviselet ( 3-4 ) – ( 40 perc ) Távoktatás: a tananyag nagy részének önálló feldolgozását igényli. 65 9/B. Ellenőrzés, értékelés , osztályozás a

felnőttek tanításában A feedback szerepe a felnőttek tanítása-tanulási folyamatában . A minősítések és minősítő eljárások a felnőttek oktatásában Az ekvivalencia a képzések különböző szintjeiben. FEED-BACK = visszacsatolás A felnőttoktatásban is szükséges s visszacsatolás a közlés eredményességének megismerése miatt. Ennek feltételeit Bruce Tuckman foglalta össze és a feedback 10 parancsolataként vált ismertté. 1) Konkrét magatartás jellemzőket tartalmazza 2) Megkérdőjelezhetetlen legyen 3) A visszajelzést kapó egyén tudja önmagára vonatkoztatni az adatokat 4) A tanár számára célokat , normákat jelentsen 5) Feszültséget mobilizás 6) Többször ismétlődjön 7) A visszacsatolást kapó személy a vele szemben való elvárásokkal legyen tisztában 8) Legyen modellje az ideális viselkedésről és célokról 9) Igényes legyen a visszajelzésre 10)A hatékonyabb munkavégzésre vállaljon kötelezettséget Az ellenőrzés

és értékelés a hallgatók fejlődésének megállapítására szolgál. Értékelés funkciói: 1. tanúsító funkció: az értékelést kiadó intézmény biztosítja , hogy rendelkezik a szükséges tudással. 2. szabályozó funkció: a tanuló hol áll az úton , amit elképzelt 3. xxxxxxxxxx hiány Élet helyzet meghatározása . Meghatározunk bizonyos értékeket ( követelményeket ) megnézzük, hogy a tudás jelen állapota és a követelmények milyen viszonyban állnak egymással . ( pl. tételhúzás – mintavétel a tudásunkról ) Az értékelés típusai a teljesítmény jellege szerint: - Maximális teljesítményre irányuló pl: vizsga - Tipikus teljesítményre irányuló A jobbik esetben egybe esik !!! A tanítási – tanulási folyamatban elfoglalt helye szerint: - Diagnosztizáló : a kiindulási szint és a végpont közötti fejlődés - Formatív ( folyamatos értékelés ): segítő szándékú, meglévő hiányosságok feltárása , folyamat közben

végezzük ( szöveges értékelés ) - Szummatív (akkor felel meg , ha a részértékelések összegzéseként jelenik meg): nagyobb időszak lezárása, összegző ,lezáró értékelés ( pl. záró és állam vizsga ) - Informatív: tájékoztat a teljesítményről ( visszajelzést adó ) - Szelektív: inkább magasabb szintű képzésekbe való bejutásnál fontos Az eredmények értelmezése szerint: - Norma alapú: a csoport tagok teljesítményét egymáshoz hasonlítjuk. - Kritérium alapú: előre megadjuk , hogy hány %-ot kell teljesíteni ( pl. nyelv vizsga ) A minősítés célja: hogy megállapítsa az adott képzés színvonalát , a törvényben , rendeletekben való foglalt feltételeknek való megfelelést. Az oktató sem nélkülözheti az értékelést. Fontos számára , hogy a tanítási-tanulási folyamat további szabályozását megfelelően tudja végezni. A következő forrásokból merít : 66 1. szubjektív önértékelés : azok a benyomások ,

amelyek az irányító tevékenységet kísérik. 2. kollektív értékelés: a csoport véleménye megfigyelt vagy szerzett megnyilvánulásaiból vett infók , melyek kiegészítik és kontrollálják a szubjektív önértékelést. 3. vizsgálat: a hallgatók tevékenységének módszeres megfigyelése , olyan céllal , hogy megvizsgáljuk hol tartanak , milyen irányban és ütemben kell továbbhaladni. Az oktató arra törekszik , hogy hallgatóit objektívan ítélje meg . Függ a környezettől:  Általános igényszint  Csoport közvélemény, tanár is, csoport is hat a kritériumokra Edmund Erazmus ( lengyel ) szerinti befolyásoló határ : 1. rendezési effektus : a sorrend befolyására utal 2. elsőbbségi effektus: első minősítés első eleme erősebb , mint a második , s így tovább 3. végeffektus: értékelést kiegészítjük , meghosszabbítjuk a kevés észlelt tendencia alapján. 4. nagyság effektus: keresztezi a végeffektust 5. redundancia effektus:

ha csökkentjük a csekély infós értékű elemek számát , s ezzel nyomatékosítjuk pozitív vagy negatív jellegét. 6. kontraszt effektus : eltérő álláspontok közti távolság fokozása Érvényesség: azt értékeljük , amit akarunk. Nem teljesül:  a stressz miatt hatást gyakorol a teljesítményre a stressz tűrőképességét vizsgáljuk  tartalmi érvényesség – szigorlat- több tárgy  inteligenciateszt Megbízhatóság : megismételt értékelés mindig ugyanolyan eredményeket produkál mint eredetileg. Pl. - a tudás egy nap múlva mást mutat - több oktató előtt vizsgázunk - írásbeli, szóbeli vizsga - írásbeli – egy feladat több alternatíváját feltesszük kérdésként Objektivitás: tárgyilagosság ( tesztek ): - értékelő , értékelt oldaláról - személyek közötti kapcsolat , szimpátia - szubjektív tényezők A jutalom és büntetés nem hatékony , hanem illeszkedik jól egy logikus rendszerbe. Sokszor leplezzük

magatartásunk valódi indítékait ellenkező irányú viselkedéssel. Amikor valakit megdicsérnek , zavarba jön a ráirányuló fegyelemből. A másik eset , hogy egy adott csoportban divatossá vált az erkölcsi elismerés lebecsülése. Fontos minden ember számára , hogy megdicsérjék , mert szükség van arra , hogy fejlődjön önbizalom. 67 az 10/B. A felnőttek befolyásolásának eszközei és módszerei A meggyőződés-meggyőzés fogalompár andragógiai konzekvenciái. Ellenállás a változásokkal szemben Arisztotelész és Ciceró is foglalkoztak azzal az elmélettel , hogyan lehet befolyásolni az embereket . A szónokok feladata elkápráztatni. Az ember viselkedését a meggyőződése befolyásolja A tapasztalat , a környezet is befolyásolja a meggyőződést . Meggyőzés: valakinek a befolyásolása , mely az egyén attitűdjének megváltoztatására irányul . Meggyőződés: álláspont , amit értelmileg és érzelmileg magunkévá tettünk ,

és aminek érvényes voltáról megbizonyosodhatunk. A két fogalom elválaszthatatlan. Az oktatás során úgy érdemes oktatni , ha az előadó meg van győződve arról , amiről beszél, annak igazáról , s így meg tudja győzni a hallgatókat . Fontos két dolgot kiemelni: 1. az értelemre hatunk példákkal, tényekkel , hiteles adatokkal – így hatunk a tanulóra 2. olyan átélt , érzelemre ható dologgal kell előhozakodnia a tanárnak , amelyet a tanuló is átélt A meggyőződés sikere függ: - meggyőző hitelességétől - presztízsétől - társaságtól , ahol a meggyőzés folyik - tájékozottság a szakmában - maga is higgyen az elméletben - ne legyen vele szemben előítélet Minősítés: - rangsorolás segítségével – teljesítmények összevetése - besorolás a teljesítmény különböző szintjeinek megadjuk a kritériumokat , hogy hová soroljuk pl. osztályozás 2. fokozat: megfelelt , nem felelt meg 3 fokú skála: kiválóan megfelelt,

megfelelt, nem felelt meg 5 fokú skála : alap Lehet értékelni: - pontozással - százalék meghatározással A munkaerőpiac esetében a cél a munkahely megtartása, a munkaerő piaci érték növekedése , a pozíció javítása. A minősítésre a képzési követelményrendszer szolgál , amit a szakképesítésért felelős miniszter állapít meg . Ezek a beszámoltatás, vizsga A szakmai vizsgáztatás rendjét az OKJ-ről szóló 7/93-as (12.30) MÜM Rendelet szabályozza Grekova szerint a vizsga célja az lenne, ha az összes érdekelt meggyőződhetne arról , hogy a tanulás elérte –e célját. Az érdekeltek a vizsgázó és vizsgáztató , s ott van a háttérben a tudás felhasználója , melynek meglétéről a vizsgázó számot ad. Három szabály van a vizsgáztatáshoz: - felkészülni terv szerűen - elkerülni a vizsga előtti egészség romboló szokásokat( dohányzás, nyugtatók , éjszakázás ) - vegyék komolyan a vizsgát – ne féljünk tőle Az

értékelés módszereit lásd az előző tételben . A meggyőzésben négy szakaszt különíthetünk el: 1. ragadja meg a figyelmet 2. érthető érvek a befogadó számára 3. megérti és annak megfelelően cselekszik 4. hosszan tartson a meggyőzés Történhet direkt és indirekt módon. 68 A meggyőződések fejlesztésével a felnőttoktatás és a személyiségfejlesztés foglalkozik. Az ókori filozófusok is foglalkoztak ilyen technikával. 1. meggyőző 2. meggyőződő szereplő 3. köztük zajló infó Meggyőzendő személy tulajdonságai: - nem hajlandóak változtatni álláspontjukon ( önálló határozott személyiségek ) - behódoló személyiségek Meggyőzés folyamata: 1.hangulat keltés: - pozitív előnyök kiemelése , érzelmek - negatív károk kiemelése, keltése 2. érvek felsorolás: - a jó meggyőző saját álláspontját hangsúlyozza - ellenérveket cáfol - olyan példákat használ, ami közel áll a meggyőzendőhöz - fontos az

érvek sorrendje(emlékszik a felsorolt érvekre a meggyőzendő) - az erős pozitív és negatív érzelmekre is jól emlékszik az ember Kognitív disszonancia: Ha az ember megváltoztatja a véleményét , elméleteket alkot hogy miért változtatta véleményét. Értő hallgatás: végig kell hallgatni a másikat . Meggyőzés direkt utón: Határozott érvek felsorolása , ami mellette áll. Meggyőzés indirekt módon: ennél a módszernél az ellenérveket kell felállítani. Pl. börtönbüntetés időtartamát , ha csökkentik Felnőttoktatásnál úgy tudunk eredményt elérni, ha figyelembe vesszük a személyiségi sajátosságokat. A felnőtt saját hozzájárulásában vesz részt az oktatásban . Tudja milyen cél érdekében választott Ellenállás a változásokkal szemben: A felnőtt ember hasonlóan reagál a meggyőzési kísérletre. Ha úgy érzi valaki fel akarja világosítani olyan ügyben , amiről szilárd meggyőződése van , elzárkóznak , sérti az a

feltételezés , hogy az ő tudásuk kevés. Ilyenkor:  el kell kerülni a fölényességet  direkt közlés  indirekt közlés: - összefüggések megértése - példák - más témán belül kell keresni Felnőtt tanulócsoportok tréningeken vesznek részt , ahol párokat alkotnak. A csoport társas szerkezete: - hiearchia – szociometria módszerével mérhető - hangadók megtalálása Csoportvezetők típusai: - autókratikus – félelem elkerülése – teljesítményt produkál - demokratikus – közakarat érvényesül - ráhagyó – mindenki azt csinál , amit akar – Laissez Faire típusú(francia szó) A csoport dinamikai módszer kialakulása: 1. Freud – felismeri , hogy az egyén lélektana csak kicsit tér el a csoport lélektantól 2. Kurt Lewin: a különböző típusú vezetés hatására, a csoportok különbözőképpen viselkednek Az irányítás nem egy vezető feladata , hanem a csoporté . A csoport normái kialakulnak, szabályokat alkotnak

.Deklarált és látens szabályok Akik megszegik a normákat , azt kiközösítik A csoportalkotás a felnőttoktatásban fontos , mert növeli a biztonságérzetet. A csoport olyan döntéseket is mer vállalni , amit egyénileg nem . 69 11./ B A csoport dinamika + a felnőttokt A kölcsönös kapcsolatok, andragógia sajátosságai A felnőtt tanulócsoportok vezetésének andragógiai konzekvenciái. Az andragógus személyisége A felnőtt oktatás általában csoportban történik. A tanulási folyamatra gyakori az igény a csoportos tanulásra pl. Internetes tanulás személyes ismeretség nem jelenik meg Csop.:- ha közös céljaik vannak - közös tevékenységet kell végezni. - Valakinek ezt szervezni kell - Kialakulnak a közösség szabályai - A csoporttagok attitűdjei összehangolódnak - kialakulnak a szimpátia viszonyok, a hireharchia + a csoport szerepek. Egyén előnye a csoportból: - védettséget biztosít az egyén számára Egy ember együttes még nem

csoport, pl. buszmegállóban állók Csoport fejlődés szakaszai: - alakulás - viharzás időszaka- érdekek 3 értékek összecsapnak egymással - normák tisztázása- összehangolódnak egymással, ehhez kell alkalmazkodni - csoport működése Kongnitív diszonancia: Ha az ember megváltoztatja a véleményét, elemeket, akkor hogy miért változtatta véleményét. Értő hallgatás: végig kell hallgatni a másikat. Fontos a bizalom megnyerése a partner részéről Meggyőzés direkt úton: Pl. börtönbüntetés időtartamát, ha csökkentik Indirekt módszerrel az ellenérveket kell felállítani A felnőttoktatásnál úgy tudunk eredményt elérni, ha figyelembe veszik a személyiségi sajátosságokat. A felnőtt saját hozzájárulásában vesz részt az oktatásban. Tudja milyen cél érdekében választott Ellenállás a választásokkal szemben: A felnőtt ember hasonlóan reagál a meggyőzési kisérletre. Ha úgy érzik valaki fel akarja világisítani olyan

ügyben, amitől szilárd meggyőződése van, elzárkóznak sérti az a feltételezés, hogy az ő tudásuk kevés. Ilyenkor: - indirekt közlés: összefüggések megértése - el kell kerülni a fölényességet más témán belül kell keresni. - direkt közlés A meggyőzésben 4 szakaszt különítünk el: 1. ragadja meg a figyelmet 2. érthető érvek a befogadó számára 3. megérti + annak megfelelően cselekszik 4. Hosszan tartson a meggyőzés Történhet direkt és indirekt módon. A meggyőződések fejlesztésével a felnőttoktatás + a személyiségfejlesztés foglalkozik Az ókori filozófusok is foglalkoztak ilyen technikákkal. 1. meggyőző 2. meggyőződő szereplő 3. közöttük zajló infó Meggyőzendő személy tulajdonságai: - nem hajlandóak változtatni álláspontjukon (önálló határozott személyiségek) - behódoló személyiségek. Meggyőzés folyamata: 1. hangulatkeltés –pozitív előnyök kiemelése, negatív károk kiemelése (érzelmek

keltése) 2. érvek felsorolása: a jó meggyőző saját álláspontját hangsúlyozza Ellenérveket cáfol Olyan példát használ, ami közel áll a meggyőzendőhöz Fontos az érvek sorrendje (emlékszik a felsorolt érvekre a Meggyőzendő) Az erős pozitív + negatív érzelmekre is jól emlékszik az ember. 70 12/B. A felnőttképzésre vonatkozó törvények és jogszabályok A felnőttoktatási törvénynek ki kell terjedni a szakképzésen kívül a közoktatási, felsőoktatási, közművelődés területére is. Illetve itt kell említenünk a munkajogi szabályozás törvényeit is, hiszen ezek is a felnőttek képzésére vonatkoznak. l.) 1993 Évi 30tv a felnőttoktatásról A felsőoktatás legalacsonyabb szintje, az akkori elsőfokú szakképzés plusz az egyetemi – főiskolai alapképzés megkezdése előtt az érettségi megszerzését teszi lehetővé illetve írja elő, mely a 12. Évfolyam után szerezhető meg. Jogunk van a tv-es feltételek mellett

felsőoktatási intézménybe plusz szakon felsőfokú tanulmányokat folytatni. Ez a törvény az iskolai rendszerű képzésre vonatkozik, illetve iskola rendszeren kívüli szakképzésre is lehetőséget ad. Ez utóbbi képzés költségtérítéses jellegű A finanszírozást nem állami fenntartású intézmény esetén a fenntartó, állami intézmények esetén hallgatói, képzési programfinanszírozású előirányzatokkal, központi költségvetésből fedezik. A felsőoktatási törvény csak szakmai alkalmasságot ír elő nem pedig életkori szempontok. Illetve a örvény többletforrást biztosít, vagy kedvezőbbé teszik a forrásokhoz való hozzájárulás lehetőségeit. 2.) 1993 Évi tv, a közoktatásról A törvény alap + középfokú felnőttoktatást teszi lehetővé iskolarendszerű képzési formában esti levelező, nappali vagy távoktatási romában. Itt meghatározó az életkor A tankötelezettség addig a tanév végéig tart, ahol a távoktatás

kiszélesítése fontos, esélyegyenlőség a szakma alapértéke. Európai Tanács dokumentumai: Az Európai Tanács + Miniszterek Tanácsa 1988. Máj 24-i ülésének az oktatás európai dimenziójára vonatkozó határozatának végrehajtásáról /1993. Okt/ Rövid tartalma: Milyen lépéseket tettek a Tagállamok +közösség 1988. Májusi 1992 szeptemberbe közölt az oktatás európai dimenziójának erősítése érdekében. Tartalmazza a jelentés: - Tagállamok tevékenységének összefoglalását - Európai közösség tevékenysége. Célok: -európai identitástudat erősítése a fiatalokban - Európai civilizáció értékének megismertetése - Európai népek mai fejlődési alap értékei, demokrácia alapelvei, emberi jogok tiszteletének védelmére. - Fiatalok felkészítése a közösség gazdasági, társadalmi fejlődésében + európai közösség felé való részvételre az egységes Európai okmányban meghatározó feltételek szerint. - Szélesebb

gazdasági, társadalmi tér előnyei + kihívások tudatosítása a fiatalokban. - Közösségről + Tagállamokról szóló történelmi, gazdasági, társadalmi tudások bővítése + tudatosítása ,hogy mennyire fontos az Európai közösség tagállamainak együttműködése Európai + a világ más országaival. - Nők részvétele a felnőttoktatás fejlesztésében. - Rasszizmus megszüntetése. - Kulturális analfabétizmus bevándorló szakmanélküli nem tud semmit) - Tanuló társadalom eszméje mindenkinek tanulnia. Kulcsszó: tanulás, az emberiség fennmaradásának tényezője. 5.Felnőttkori konfliktus – Hamburg 1977 A felnőttoktatás kulcsa a 21. Sz hoz A 21. Század analfabétája az, aki nem tud kommunikálni, nem ért a számítógéphez nem tud tejet rendelni rajta. Téma: a felnőttek írástudása + megtartása - nők, integrációja –esélyegyenlőség fontos helyi kultúra - békekultúra + demokráciaára nevelés - anyanyelven való valótanulás joga

- egészségre nevelés, környezet. Fenntartása - bennszülöttek művelése +kultúra - információ hozzáférhetőség 71 napi egy óra a tanulásra Napirend a jövő számára - felnőttkori tanulás + demokrácia 21. Sz kihívásai - felnőttkori tanulás feltétele + minőségének fejlesztése - írás tudáshoz + alapoktatáshoz való egyetemes jog - felnőttkori tanulók nemek közötti egyenlőség – nők helyzetének megszilárdítása - felnőttkori tanulás a munka változó világa - környezetvédelem, egészségügy, népesedési problémával összefüggő felnőttkori tanulás - felnőttkori tanulás, kultúra, média, új információs eszközök - felnőttkori tanulás mindenki számára - nemzetközi együttműködés, szolidaritás erősítése - felnőttkori tanulás költségtana Célcsoportok: Nemzetközi együttműködés a felnőtt képzők továbbképzésére (32-es ajánlás). Legyen intenzívebb az a feladat melyeket a felnőttoktatásban dolgozó

munkatársak továbbképzésére fordítanak. A konferencia azt ajánlja az Unescónak, hogy - támogassa, segítse a regionális + nemzetközi szemináriumokat oktatási programokat, melyek azt szolgálják, hogy ezen a területen sikerek tapasztalatai + szakismeretei elterjedjenek. - Vizsgálja meg regionális szakoktatási kapcsolatok létesítésének lehetőségét, hogy a nemzeti intézetekkel, egyetemekkel + felnőttoktatással együtt oktatási programokat szerveznek a vezető beosztásúaknak. A 19 Közgyűlés: Ajánlás a felnőttoktatás fejlesztéséről Nairobi – a 1976. (tanzánia) A felnőttoktatásnak a feladata, hogy az érdekeltek támaszkodjanak tapasztalataik sokféleségére, s a legfontosabbnak az oktatás terén a hátrányos helyzetű csoportokat kell tekinteni. Nyenyere: szabaddá úgy válhat az ember ha tanul, mert kiszolgáltatott másokkal. Bíznia kell, hogy személyében + a társadalomban is előbbre fog jutni, alkalmazkodnia kell a mindennapi élet a

munka feltételeihez. 4 felnőttoktatási konferencia – Párizs 1985-ben Téma: A tanuláshoz való jog összetevői: - írni- olvasni tudás - kérdésfelvetés +elemzés joga - képzelet + alkotás joga - tájékoztatás + tájékozottsági jog - oktatásra fordított anyagi forrásból való részesedésjoga - egyéni + kollektív készségfejlesztése az emberiség fennmaradásának alapvető eszköze. Az együttműködésnek 3 formája van A nemzetközi szint: - az alulprivilegizált országoknak + a szociálisa hátrányos rétegeknek elsőbbséget kell biztosítani. - A kevésbé fejlett országok szakemberei a gyakorlati adottságokhoz alkalmazkodnak. Ez az alkalmazkodás teszi érthetővé, hogy az adott ország helyi működés feltételei meghatározzák a szakemberek + m csoportok viselkedését + a tananyag kiválasztását. Regionális szint: - a regionális segítséget hozzá lehetne igazítani a helyi feltételekhez, ehhez azonban minden alkalmat meg kell ragadni,

hogy a regionális tudatot ösztönzik + az anyagi segítséget nyújtsuk a regionális konferencián való részvételre. Bilateriális szint: Ez a segítség a legelőnyösebb szerepet játszik a történelmi okok + a szellemi rokonságok továbbélése. Intézményes intézkedések a felnőttoktatás nemzetközi együttműködésének kiépítése (30-as ajánlás) A tagállamoknak a konferencia azt ajánlja, hogy: 72 - létesítenek felnőttoktatási kutatási +dokumentációs kapcsolatokat, informálódjanak a szakkönyvek, szemináriumok segítségével. Felnőttoktatási szövetségek alapítása legyen a cél, hogy tagjaik informálódjanak a szakkönyvek, szemináriumok segítségével Felnőttoktatás érdekeinek képviselete a nemzeti Unesco bizottságokban az Unesco-val való együttműködés céljából Nemzetközi összejövetelek, szervezése nyári egyetemeken Ifjúsági, munkás, családszervezetek összehívása, hogy részt vegyenek a nemzetközi

konferenciákon. Analfabétizmus leküzdése (autógyártás, munkaidő csökk., szabadidő nő, technika fejlődik, repülés világméretűvé válik) DACUP – ajánlásokat tett kormányoknak az analfabétizmus felszámolása. 1. Analfabetizációs Világ – kongresszus – 1965-ben Teherán: UNESCO + Teheránban a sah meghívására) a kongresszuson 88 ország + számos világszervezet képviselője vett részt. Témák: – világméretű harc az analfabétizmus leküzdéséért. A nyitóbeszédet MohamedREza Pahlavi sah tartotta. Az analfabétizmus leküzdéséhez anyagi fedezetre van szükség Minden ország le tudna mondani a katonai kiadások egy csekély részéről, s az ebből nyert összeget fordíthatják a világkampányra (10 %-át) – UNESCO akkori főigazgatója terjesztette elő a témát egy ötéves kísérleti programot. – A 3. Téma , melyet az olasz közoktatási miniszter: Luigi Gui adta elő: analfabetizáció mint felnőttképzés. 2. Nemzetközi

felnőttoktatási konferencia – 1972-ben Tokióban A különleges segélyeket világosan leírt projektekre kell koncentrálni, melyeknek hatása tartós, illetve több figyelmet kell szentelni az infrastruktúra megteremtésének + mások tanítását vállaló emberek kiképzésének. A konferencia résztvevői összetétele is azt mutatta, hogy itt is, akárcsak a valóságban 3 feletlen területen van: - szociálisan hátrányos helyzetűek. Lakosság 50%-a tanul Tanulás része a munkának, 25 % egyetemre jár. - falusi lakosság - nők 3. felnőttoktatási konferencia: Montreál – 1960-ban ( kétnyelvű ország)A világ számos területén a népesség egyre jobban nő, új nemzetek keletkeznek, amik rivalizálásba kerülnek egymással. Mindenkinek megvan a maga problémája, de a régi sem tűnik el a „túlélés”. Ez azt jelenti, hogy a Föld népeinek meg kell tanulniuk együtt élni , békében lenni egymással. Ennek feltétele a közös elismerés a megértés, a

barátság, de a tudatlanság újra szétrombolhatja ezeket. A felnőttoktatás fontos az embernek, túlélésre való előkészítése, de új hozzáállásra van szükségünk. El kel jutni, hogy az emberek életükhöz tartozó dolognak, tartsák és a kormányok a felnőttoktatást minden országban az általános oktatási rendszer egyenrangú része legyen, - iparosodás negatív velejárói + a felnőttoktatás feladatai munkaerőpiacon értéktelenné válik a képzetlen munkaerő + előtérbe kerül a magasabb szintű képzés + gyakorlati képzés. (a gépek többet tudnak, mint az ember + olcsóbb is) A konferencia záróokmánya ( ( montreáli nyilatkozat) szerint a társadalom férfiakból + nőkből áll, nem lélekkel rendelkező robotokból. - felnőttoktatás módszertana, permanens nevelés átfogó minden életkort + minden képzési szintet, kiterjed minden társadalomra + képzési formára. (life – long learning) 73 13/B. A képességtermelés és a

képességek allokációjának problémái az andragógiában Emberi erőforrás = a népesség egészében felhalmozott az egyénekben megfelelő értékteremtő képességek képességhalmaz termelődik, létrejön plusz értékeket hoz létre. A humán erőforrások elleni egysége az egyéni képességstruktúra. Több emberformáló, képességfejlesztő folyamat alakítja. Pl.: elsődleges szocializáció, intézményes nevelés, szakképzés, művelődés, élettapasztalat. Alakulásában az iskolázás plusz az iskolázottság is meghatározó szerepet játszik. Nagyobb egységekbe társadalmi képesség allokációban rendeződnek. A képességallokáció = az adott társadalmi keretek között létező egyéni képességstruktúrák integrált együttese. A nemzedékek újratermelésének biológiai alapját a népesség szaporodása képezi, társadalmi minőségét a szocializáció, az intézményes nevelés, művelés az élettapasztalat alakítja. Oktatás = társadalmi

újratermelés nélkülözhetetlen kulcstényezője, hiszen eleven képességeket plusz képességhordozókat termel. Azt a képességet kell erősíteni fejleszteni, amiben a legjobbak vagyunk A tanárnak abban van nagy szerepe, hogy e képességeket a felszínre hozva kiemelje tanulóból, észrevegye gyengeségeit is, hogy azokon javítson. A képességfejlesztés fő módszere a folyamatos fokozatos nehezítés, a tréning. A felnőtteknek is több féle kommunikációs és információs csatornára van szükségük. A képesség fejlesztésben az oktatáson kívül meghatározó a meg növekedett szabadidő is. Koltai ea órai anyaga: Tárgyiasul tömegtermék lesz objektiválom 74 14/B.tétel A személyzet kiválasztása és fejlesztése mint felnőttképzési probléma A felnőttképzés szerepe a személyzeti és munkaügyi tevékenységben. A személyügyi menedzsment feladata, hogy gondoskodjon a szervezet jellegének, feladatainak, működési szükségleteinek

megfelelő emberi erőforrás állomány kialakításáról, fenntartásáról és továbbfejlesztéséről. A kiválasztás fő szempontja, hogy egy bizonyos feladatra megfelelően képzett szakembert kell keresni. A mpszichológia alapján is történhet a megfelelő személyek kiválasztása Történhet: -belső toborzással, kiképzéssel - kapun kívüli toborzással: hirdetéssel vagy fejvadász cégek által. A kiválasztásnál fontos lépés az alkalmasság megvizsgálása: - tesztekkel: adott munkakörre vonatkozó képességek vizsgálata - személyes interjúk - gyakorlatban is lehetséges (Az alábbi felsorolásnak nem volt címe, majd adjatok neki valamit! Üdv Endre) toborzás- kiválasztás- képzés és szocializálás- jó munkakörülmény- jó munkaerő megfizetése- karrier lehetőség biztosítása. A gyors állandó változással magyarázható, hogy sok szervezet hatalmas összegeket fordít alkalmazottai képzésére, de az erre fordított pénzügyi

forrásokat nem költségnek tekintik hanem befektetésnek. Amikor a személyzet fejlesztéseknél új képzési rendszer alapelveit dolgozzák fel akkor az emberi erőforrás fejlesztése nemcsak az aktuális szintfejlesztést jelenti, hanem a jövőbeli alkalmazkodás biztosítását is, illetve tartalmazza a munkatársak továbbjutásának lehetőségét, magasabb pozícióba lépését. A képzési rendszer kidolgozásának alapelvei: - szervezeti igények döntenek - meglévő munkaerő állomány átképeztetése - a közvetlen vezető felelőssége és feladata, hogy munkatársai megfelelő szaktudással rendelkezzenek. - a megfelelő képesség és képességfejlesztés jelentőségét a munkatársaknak el kell ismerni ill. el kell fogadtatni velük - fontos hogy olyan ismeretek kerüljenek előtérbe melyek a szervezet működéséhez fontosak. - az emberek akkor dolgoznak eredményese, ha tudásuk növelésére lehetőséget kapnak. Személyzetfejlesztés: az emberi

erőforrások fejlesztéséhez szükséges a szervezeten belüli fejlesztési igények megismerése és meghatározása. Az emberi erőforrás fejlesztésénél figyelembe kell venni: 1. piaci igényekben a globalizáció : a verseny globalizálódik, a szolgáltatásban fontos a minőség Következmény, hogy kevesebb de képzett szakemberre van szükség. 2. a szervezetek természetének változása: -csökken a vezetői szintek száma , kevesebb középvezető szükséges(MO-n ez afolyamat lassúbb) - a multinacionális cégek leányvállalatai felszívják a megszűnő szervezetek vezetőit. Megállapítás: fontos, hogy tudjanak különböző szervezeti kultúrában dolgozni. 3. kiváló emberek iránti igény: demográfiai hullám, csökken a fiatal munkaképes korosztály a közösségen belül következmény hogy jól képzettnek kell lenniük. 4. változnak a munkavállalók elvárásai: - mobilitási igény nő - autonómiára vágynak - életminőség javítására vágynak

- csökken a készség a saját személyiség és a család feláldozására a vállalati karrier érdekében. 75 15/B. A felnőttképzési programok minőségfilozófiája, minőségbiztosítása Ismertesse a TQM, az ISO minőségfilozófiáiból fakadó felnőttképzési sajátosságokat. Minőségbiztosítás= tervezett+ rendszeres intézkedések, melyek ahhoz szükségesek, hogy megteremtsék a megfelelő minőséget. Minőségpolitika= egy szervezetnek a minőségre vonatkozó, felső vezetés általi szándékai és irányvonala. M.biztosítás Japánból indult ki, a japán termékek szintentartására létrejött rendszer TQM= Total Quality Management. Olyan minőségbiztosító rendszer, mely szervezeten belül épül ki, ill. annak minőségi működését is meghatározza - ember centrikusabb - a cég elhatározza, hogy belülről fogja a min.biztosítást elvégezni - oktatási intézményeknél jellemző A min.biztosítás feladata, hogy a termék színvonala egységes

legyen, akárhol készül is az(pl autó) Ez egyfajta belső önszabályozó mechanizmus. ISO= azonos(görög szó). International Organization for Standardization(Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) A szolgáltatások területén az ISO-9000 szabványcsomag van forgalomban (szolgáltatási+ gyártási szabvány). A Magyar Szabványügyi Hivatal 1947-től létezik, 1995-től pedig a Magyar Szabványügyi testület+ Nemzeti Akreditációs testület, melynek célja az ISO szabványok elterjesztése. ISO szabványok az oktatásban: - tananyag szabványa(tartalmilag meg kell felelnie a célnak) - tervezés ellenőrzése(tananyag+tematika megfelelése) - oktatási folyamat szabványa(felvétel, módszertan, vizsgáztatás) - személyi feltételek szabványa ISO-9001 : szabványcsomag, mely a termék tervezésétől a fogyasztásig garantálja a termék útját. A folyamat működése: - a cég részletesen leírja, hogy mit akar csinálni - tervezéstől a vevő általi

felhasználásig - minőségi kézikönyvben feltünteti az alkalmazott eljárásokat - az ISO nem tud beleszólni a tartalomba - kézikönyvet készít - külső tanusítványt kér(3 évre szól, de évente vizsgálják) - fogalmak értelmezése a kézikönyvben - felnőttképzésben mindenhol egyformának kell lennie Az ISO rendszer erősen műszaki megközelítésű, dokumentált folyamatszabályozás. Itt a minőség rendezett és kézben tartott munkafolyamatból ered. A napi működést auditorok irányítják Hátránya: nehézkesség+ állandó dokumentálás. Előnye: az elvárások , követelmények egyértelműen szabályozottak és egységesek. Alkalmazásának célja: - piaci részesedés fenntartása(kínálat javítása) - működési folyamatok javítása a szervezetben - ktg.hatékony folyamatok beindítása - intézményi image kialakítása Az oktatásban a minőség korszerűséget jelent. Először alapos helyzetfelmérés történik. Vizsgálják az

információáramlás, döntéshozatal, ellenőrzés és értékelés folyamatát. Feladat: stabilizálni a szervezetet. TQM meghatározta: - kp.-ban az eladó + vevő áll 76 - állandó elkötelezettség a folyamatos fejlődés iránt - rendszer / folyamat szemlélet - erős és következetes teljes körű vezetés TQM hátrányai: laza szabályozás, más szemléletű kultúrában gyökerezik Előnyei: önszabályozás, rugalmassá, csoportmunka, azonosságtudat kialakulása. A rendszerek közös jellemzői: - az egész szervezet bevonása - szervezet tagjainak elkötelezettsége és hatásos működésbe vetett hit. - felelőségmegosztás - folyamatos javítás - cél a szervezet hatékonyságának növelése. 77 16/B. Szabadidő és felnőttoktatás A kreativitás fejlesztése a mozgásművészetek, a szépművészetek és a zene segítségével. Életvezetés és felnőttképzés A szabadidő az egyén személyiségétől függően kulturális szintjének megfelelően

változó. Fejlesztő hatású szabadidő tevékenység: aktív, munkától elütő tevékenység ( művelődés mely lehet spontán ill. szervezett) A szabadidő eltöltése függ: - anyagi körülményektől - iskolai képesítéstől - lakóhelytől - lakáskörülménytől - személyes beállítottságtól Fajtái: - kis szabadidő( munka utáni szabad percek) - közepes (heti szabadnapok) - nagy (évi szabadság) Formái: - passzív ( pihenés, alvás) - aktív ( érdeklődés): fizikai, szellemi Kreatív képességek fejlesztése: a kreativitás adottság, de mégis fejleszteni kell. Taylor szerint növekedési szintek vannak melyek: - extenzív(5-6 éves kor) - produktív alkotószint(iparművészet) - innovatív( újító szint) - emergentív alkotóképesség( újat teremető ) Életvezetés és a felnőttképzés: A felnőtteket sokféle cél motiválja melyek pénz, siker életszínvonal emelése. 78 17/B. A munkaerő piaci képzések és a környezetét befolyásoló

tényezők összefüggései Az iskolai oktatás soha nem tud igazán adekvát lenni a munkaerőpiac igényeivel, mert a gazdaság és a munkaerőpiac sokkal gyorsabban és kevésbé kiszámíthatóan változik mint ahogyan változtatni lehet az oktatási rendszert, tantervet és tananyagot. A munkaügyi kormányzat külön programokat működtet a speciális munkaerő rétegek felzárkóztatására, képzésére és foglakoztatására. Nálunk ilyenek a fiatalok képzésére ill. átképzésére vannak: - általános iskola 8 osztálya + a nem továbbtanuló+ nem dolgozó - érettségizett állástalan pályakezdők. Iskolából kikerülő+ tovább nem tanuló pályakezdők munkanélkülisége az alacsony munkaerőkereslettel és a sikertelen pályaválasztással, ill. az elavult oktatási ismeretekkel függ össze Speciális réteg a csökkent munkaképességűek. Számukra a pálya és szakmaválasztás korlátozott Segítséget jelent több pályázat kiírása központilag és

helyileg az őket foglalkoztató vállalkozók számára. A gazadasági teljesítőképesség fontos pillére a szakképzés. A szakképzés intézményi és tartalmi szervezése az egyik alapja a szoc-is piacgazdaságra nevelésnek, a hatékonyabb munkának, ahol fontos szerepe volt a felnőttképzésnek. A szakképzés szerveződése, isk-i + gazd-ó megoszlása emberi erőforrás Napjainkban azok, akiknek nincs szakképzettségük kisebb esélyük van visszatalálni a munkába mint azoknak akik valamilyen szakképzettséggel rendelkeznek. Magyarországon ez a politikai vita tárgya, mármint hogy túl drága a foglalkozáspolitika, míg mások, szerint nem költünk eleget az aktív foglalk-i eszközökre, programokra melyek lehetővé teszik új m.helyek létrehozását Ezek mindazok a módszerek, melyek a munkanélküliség megelőzését szolgálják illetve a munkaerőpiacon való mielőbbi elhelyezkedés esélyét növelik. Eszközök terén lehetnek átképzés, képzés,

közhasznú munka, munkanélküliek foglalkozatatását elősegítő bértámogatás, munkanélküliek vállalkozóvá vállásának támogatása. Olyan intézményeket kell létrehozni melyek rugalmasan alkalmazkodnak a munkaerőpiac változásaihoz (Regionális munkaerőfejlesztés, képzőközpontok). A legjelentősebb aktív eszköz a munkaerőpiaci képzés. Az átképzés az , mely azoknak próbál új végzettséget adni akiknek nem releváns a szakképzettsége a munkaerőpiacon. Magyarországon a felnőttképzés intézményesülésének három fő iránya alakult ki a 90-es években : - kb. 100ezren tanulnak közoktatási rendszer részeként működő felnőtt esti, levelező oktatásban - munkanélküliek átképzése - tanfolyami formák: nyelvtanfolyam, számitástechnikai okt. Felnőttoktatás alanya az aki: - munkaerőpiaci szempontból felnőtt az a fiatal, aki érettségi után jelentkezik pályakezdő munkanélkülinek és m.erőpiaci képzéssel próbál javítani a

helyzetén - Statisztika szerint a 35 év felettieket tekintik felnőttnek. Nem elég papírt szerezni a képesítéshez, hanem fel kell készülni arra , hogy ennek a végzettségnek a tartalma változik, s újabb szakmát kell szerezni. A foglalkozáspolitika feladatának érzi, hogy azoknak a m.nélkülieknek akiknek a pozícióját nem általában kell javítani, hanem eljuttatni őket olyan helyzetbe, hogy a m.nélküliségből átkerüljenek a munka világába segítséget nyújtson- célirányos képzés, pragmatikus, a hagyományos képzéssel szemben többe kerül, az idő + teljes ráfordítás fontos elemei a m.erőpiaci képzésnek Jelenlegi helyzetünk, hogy az iskolarendszerű szakképzés egy része úgy vesz részt a felnőtoktatásban, hogy benntartja a gyereket annak ellenére, hogy szakképzettséget szerez. A felnőttképzésben nemcsak a 20-22 évesekkel kell foglalkozni hanem a 40-60 éves korúakkal is, tehát rugalmasabb képzést kell megvalósítani. Mo-n az

önkormányzatok szűkös forrásaikat az iskolarendszerű oktatásra fordítják Egyre több felnőtt jelenik meg az oktatásban és igényli az oktatási folyamatokban való részvételt. Többen akarnak m.erőpiaci képzéseken részt venni és ha több pénzük lenne különféle tanfolyamokra mennének el. 79