Oktatás | Andragógia » Simándi Szilvia - Kutatások a felsőoktatásban és a felnőttképzésben

Alapadatok

Év, oldalszám:2015, 143 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:24

Feltöltve:2019. augusztus 31.

Méret:3 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Kutatások a felsőoktatásban és a felnőttképzésben Simándi Szilvia MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Kutatások a felsőoktatásban és a felnőttképzésben Simándi Szilvia Eger, 2015 Kezek – Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeik együttműködés TÁMOP-4.11C-12/KONYV-2012-0001 Szerkesztette: Dr. Forgó Sándor Sorozatszerkesztő: Dr. Kis-Tóth Lajos Szerző: Simándi Szilvia ISBN 978-615-5509-89-6 Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Tartalom 1. Bevezetés 11 1.1 Célkitűzések, kompetenciák a tantárgy teljesítésének feltételei 11 1.11 1.12 1.13 2. 3. Célkitűzés 11 Kompetenciák 11 A tantárgy teljesítésének

feltételei 11 1.2 A kurzus tartalma 12 1.3 Tanulási tanácsok, tudnivalók 13 Élethosszig tartó tanulás megjelenési formái 14 2.1 Célkitűzések és kompetenciák 14 2.2 Élethosszig tartó tanulás 14 2.3 Összefoglalás, kérdések 24 2.21 2.22 2.23 2.24 2.25 2.26 2.27 2.28 2.31 2.32 2.33 Az élethosszig tartó tanulás 14 Delors jelentés 16 Kulcskompetenciák 17 Formális tanulás 19 Nem-formális tanulás 19 Informális tanulás 21 Az autonóm tanulás kutatása 22 Vizsgálat az egész életen át tartó tanulásról 23 Összefoglalás 24 Önellenőrző kérdések 24 Gyakorló tesztek

24 Hallgatók a felsőoktatásban, DPR 26 3.1 Célkitűzések és kompetenciák 26 3.2 Hallgatók a felsőoktatásban 26 3.21 3.22 3.23 3.24 3.25 3.26 3.27 3.3 Generációk 27 Ifjúságkutatások 29 Hallgatók a felsőoktatásban 30 Részidős képzésben részt vevő hallgatókra irányuló kutatások 31 Aktív hallgatók vizsgálata 33 Diplomás pályakövetés 34 Pályakövetéses vizsgálat frissdiplomások körében 34 Összefoglalás, kérdések 36 3.31 Összefoglalás 36 5 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 3.32 3.33 4. 5. 6. Tanárjelöltek, tanár szakos hallgatók vizsgálata 38 4.1 Célkitűzések és kompetenciák 38

4.2 A tanárjelöltek vizsgálata 38 4.3 Összefoglalás, kérdések 45 4.21 4.22 4.23 4.24 4.25 4.26 4.31 4.32 4.33 Pedagógiai nézetek kutatása 1. 39 Pedagógiai nézetek kutatása 2. 41 Részletek kutatásokból – hallgatói nézetek 42 Részletek kutatásokból – inkluzív szemlélet 43 A tanári kompetenciaszintek 43 A 0. szint – az önálló gyakorlatra bocsátás feltételei 44 Összefoglalás 45 Önellenőrző kérdések 45 Gyakorló tesztek 45 Pedagógusvizsgálatok 47 5.1 Célkitűzések és kompetenciák 47 5.2 Pedagóguskutatások 47 5.3 Összefoglalás, kérdések 55 5.21 5.22 5.23 5.24 5.25 5.26 5.27 5.31 5.32 5.33

Pedagóguskutatások irányai 48 Pedagóguskutatások 49 Kutatás a pedagógusok gondolkodásáról 50 Tanítható-e a pedagógusmesterség? 51 Sztenderdek – nemzetközi kitekintésben 52 Tanári kompetenciák – nemzetközi kitekintésben 53 Pedagógiai kompetenciák 54 Összefoglalás 55 Önellenőrző kérdések 55 Gyakorló tesztek 55 Az iskola belső világa 57 6.1 Célkitűzések és kompetenciák 57 6.2 Az iskola belső világa 57 6.21 6.22 6.23 6.24 6.25 6 Önellenőrző kérdések 36 Gyakorló tesztek 36 Szakirodalmi megközelítések 58 Szempontsor az iskolák belső világának a megismeréséhez 58 Az

Iskola belső világa – megközelítések 60 Iskolai dokumentumok 1. 61 Iskolai dokumentumok 2. 62 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 6.26 6.3 7. Összefoglalás, kérdések 63 6.31 6.32 6.33 7.1 Célkitűzések és kompetenciák 65 7.2 PISA felmérés 65 7.21 7.22 7.24 7.25 7.26 7.27 7.28 7.29 9. Összefoglalás 63 Önellenőrző kérdések 63 Gyakorló tesztek 63 Nemzetközi PISA felmérés 65 7.23 8. Részlet néhány kutatásból 62 A PISA vizsgálat bemutatása 65 2012-es PISA kiemelt területe: Matematikai műveltség 66 Példa a nyilvánosságra hozott feladatokból: Matematika 2012 67 PISA 2009 kiemelt

területe – a szövegértés 68 PISA 2006 kiemelt területe – az alkalmazott természettudományi műveltség 69 Magyarországi következtetések, felsőoktatási kutatások 70 Összefoglalás 71 Önellenőrző kérdések 71 Gyakorló tesztek 72 Bevezetés az andragógiába 73 8.1 Célkitűzések és kompetenciák 73 8.2 Bevezetés az andragógiába 73 8.3 Összefoglalás, kérdések 80 8.21 8.22 8.23 8.24 8.25 8.26 8.27 8.31 8.32 8.33 Hazai terminológia 73 A felnőttkori tanulásról 74 A felnőttkori tanulás sajátosságai 75 A felnőtt tanuló jellemzői 76 Az iskolai és a felnőttkori tanulás 77 Élettapasztalat

77 Motiváció 79 Összefoglalás 80 Önellenőrző kérdések 80 Gyakorló tesztek 80 Pedagógia – Andragógia 82 9.1 Célkitűzések és kompetenciák 82 9.2 Pedagógia – andragógia 82 9.21 Pedagógia-andragógia viszonyáról 82 7 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 9.22 9.23 9.24 9.3 Hazai Delfi kutatás 84 Hazai terminológia kialakulása 85 Az andragógia területei 87 Összefoglalás, kérdések 88 9.31 9.32 9.33 Összefoglalás 88 Önellenőrző kérdések 88 Gyakorló tesztek 88 10. Felnőttképzési módszerek 90 10.1

Célkitűzések és kompetenciák 90 10.2 Felnőttképzési módszerek 90 10.3 Összefoglalás, kérdések 106 10.21 10.22 10.23 10.24 10.25 10.26 10.27 10.28 10.29 10.210 10.31 10.32 10.33 Előadó-központú módszerek 90 Előadás 91 Magyarázat 94 Tanbeszélgetés 95 Résztvevő-központú módszerek 96 Kooperatív oktatási módszer 99 Ötletroham 100 Szituációs módszerek 101 Projektmódszer 102 Vita 103 Összefoglalás 106 Önellenőrző kérdések 106 Gyakorló tesztek 106 11. A felnőttképzés területei és irányai 107 11.1

Célkitűzések és kompetenciák 107 11.2 A felnőttképzés területei és irányai 107 11.21 11.22 11.23 11.24 11.25 11.3 Klasszikus felosztás 108 A felnőttképzés funkciói – pótló funkció 108 A felnőttképzések kiegészítő funkciója 109 A felnőttképzések szakmai tudásbővítő funkciója 110 Egy kedvelt felnőttképzési módszer: a tréning 111 Összefoglalás, kérdések 114 11.31 11.32 11.33 Összefoglalás 114 Önellenőrző kérdések 114 Gyakorló tesztek 114 12. Szakképzés és munkaerőpiac 116 12.1 8 Célkitűzések és kompetenciák 116 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 12.2 Szakképzés és munkaerőpiac 116 12.21 12.22 12.23 12.24

12.25 12.26 12.27 12.28 12.3 A szakképzés 117 Szakképzéssel foglalkozó kutatók 117 Országos Képzési Jegyzék 119 Munkaerő-piaci képzések 119 Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök 121 Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata 122 Munkaerőpiac elvárásai 1. 123 Munkaerőpiac elvárásai 2. 125 Összefoglalás, kérdések 125 12.31 12.32 12.33 Összefoglalás 125 Önellenőrző kérdések 126 Gyakorló tesztek 126 13. Összefoglalás 127 13.1 Tartalmi összefoglalás 127 13.2 Zárás 128 14. Kiegészítések 129 14.1 Irodalomjegyzék

129 14.2 Médiaelemek összesítése 130 14.21 14.22 14.23 Táblázatjegyzék 130 Külső hivatkozások 130 Ábrajegyzék 130 15. Tesztek 132 Gyakorlótesztek 132 Próbavizsga 132 Záróvizsga 133 9 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉSEK, KOMPETENCIÁK A TANTÁRGY TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI 1.11 Célkitűzés Célunk, hogy felkeltsük az igényt pedagógiai, illetve andragógiai ismeretek megszerzésére, a vizsgált terület szakirodalmain és empirikus kutatásain keresztül, kedvet adva az olvasónak ismeretei bővítésére. A felsőoktatásban dolgozó, pedagógus végzettséggel nem rendelkező oktatók számára kívánunk olyan

felsőoktatási és felnőttképzési ismereteket nyújtani, amelyek kapcsolatban állnak az élethosszig tartó tanulás tudásmegújító, tudásbővítő eszméjével. Törekvésünk, hogy felkeltsük az érdeklődést a terület iránt, és további ismeretek megszerzésére ösztönözzünk. Igyekeztünk olyan kutatásokat és elméleteket számba venni, amelyek kiindulási alapul szolgálhatnak a kurzus céljához és tartalmához. 1.12 Kompetenciák A képzés során az olvasó ismerjen meg felsőoktatási és felnőttképzéssel kapcsolatos kutatásokat. Törekedjen a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra a közoktatás és a felnőttképzés világában. Legyen nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására Legyen képes a tanultakat analitikus, szintetizáló formában alkalmazni, és jól tájékozódni a szakirodalomban. Törekedjen a pedagógiai, andragógiai nézeteinek a megfogalmazására,

legyen nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Legyen képes pedagógiai és felnőttképzési tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére 1.13 A tantárgy teljesítésének feltételei A leckék végére az olvasó alapvető felsőoktatási és felnőttképzési információk birtokába jut, és reményeink szerint áttekintéssel és rálátással rendelkezik a főbb szakirodalmakról, motiválva újabb kutatások és tanulmányok megismerésére. A tantárgy teljesítésének feltétele egyéni feladatok elkészítése, továbbá beszámoló/írásbeli kollokvium. Egyéni feladatok: 2 releváns, pedagógusképzéssel, felnőttképzéssel foglalkozó szakmai folyóiratban megjelent kutatás 10-15 soros összefoglalása, ismertetése. 11 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Javasolt szakmai folyóiratok (a teljesség igénye nélkül): Acta Paedagogica Educatio Esély

Felnőttképzés HERJ Iskolakultúra Képzés és Gyakorlat Kultúra és Közösség Magyar Pedagógia Magyar Tudomány Neveléstörténet Oktatás-Informatika Szakképzési Szemle Szakoktatás Szociológiai Szemle Tudásmenedzsment Új Pedagógiai Szemle 1.2 A KURZUS TARTALMA Kutatások a felsőoktatásban és a felnőttképzésben 1. Bevezetés 2. Élethosszig tartó tanulás megjelenési formái 3. Hallgatók a felsőoktatásban, DPR 4. Tanárjelöltek vizsgálata 5. Pedagógusvizsgálatok 6. Az iskola belső világa 7. Nemzetközi PISA felmérés 8. Bevezetés az andragógiába 9. Pedagógia – Andragógia 10. Felnőttképzési módszerek 11. Felnőttképzés területei és irányai 12. Szakképzés és munkaerőpiac 13. Összefoglalás 14. Kiegészítések 15. Tesztek 12 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Tananyagunk két nagyobb egységre osztható. Első egységünkben először az élethosszig tartó tanulás változatos megjelenési formáiról

lesz szó, kiemelt figyelmet szánunk a formális, nem-formális és informális tanulásnak. Ezt követően az ifjú korosztály sajátosságaira mutatunk rá, előtérbe helyezve a felsőoktatásban tanuló hallgatókat és a frissdiplomás pályakezdőket. A tanári hivatást választó hallgatókkal, tanárjelöltekkel részletesebben is foglalkozunk. A második blokkban az andragógia jellemzőit tekintjük át, és a hangsúlyt a felnőttkori tanulás sajátosságaira helyezzük. Bemutatjuk a felnőttképzés területeit és főbb irányait, és kapcsolatot keresünk a felnőttkori tanulás és a munkaerő-piaci elvárások között. 1. ábra: Fogalomtérkép 1.3 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A bevezetést követően a tananyag 11 leckéből/fejezetből épül fel. Minden lecke végén ellenőrző kérdésekkel és gyakorló tesztekkel kívánjuk segíteni az elsajátítást. A fejezetek végén található ellenőrző kérdések nem fedik le a teljes anyagot, csupán

belekérdeznek azok tartalmába Azt javasoljuk, hogy szánjon időt ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására, mielőtt befejezi az adott lecke tanulását és továbbhaladna a következő fejezethez. A fejezetek végén azért sem érdemes megválaszolatlanul hagyni az egyes kérdéseket, mert rajtuk keresztül lehetőség nyílik átgondolni az egyes leckék tartalmát a saját tapasztalatok bevonásával. A tananyag végén próbavizsga teszt segíti a tanulási folyamatot. 13 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 2. ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS MEGJELENÉSI FORMÁI 2.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK A fejezet célja az élethosszig tartó tanulás szellemiségének, kultúrájának bemutatása, ezt követően a tanulás formalizáltság szerinti felvázolására törekszünk. Célunk, hogy az olvasó legyen képes a tanultakat analitikus, szintetizáló formában alkalmazni, továbbá legyen képes elemezni, értelmezni e területek kutatási

eredményeit. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos neveléstudományi, szaktudományi megújulásra. Legyen képes pedagógiai és andragógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. 2.2 ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS Tartalmi bemutatás gondolattérkép formájában. 2. ábra: 2.21 2. fejezet gondolattérképe Az élethosszig tartó tanulás A „lifelong learning – élethosszig tartó tanulás” elméletei a 20. század elejéig nyúlnak vissza, köszönhetően annak, hogy például Dewey, Smith stb. újraértelmezték a felnőttek tanításának – nevelésének tartalmát, 14 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN mégpedig úgy, hogy azt kiterjesztették az alapoktatás utáni időre is, azzal szervesen összekötve1. Kezdetben tehát inkább az iskolázás kiterjesztéséről, és nem egyéni tanulásról esett szó. Például a híres 1972-ben megjelenő Faure jelentés

még a „lifelong education”, azaz az élethosszig tartó képzés/nevelés kifejezést használta. Az élethosszig tartó tanulás fogalmának a tartalma folyamatosan gazdagodott, napjainkban következőképpen definiálhatjuk: a megszületésünktől kezdődő és a halálunkig tartó tanulási folyamatot foglalja magában, azaz már a beiskolázást megelőző kisgyermekkori nevelést és az aktív életkort követő időszakot is. A tanulás megvalósulhat formális, nem-formális, informális módon is; illetve minden tanulási tevékenység ide sorolható, függetlenül annak tartalmától (például általános műveltséghez kötődő vagy szakmai, munka világához köthető ismeret stb.)2 Az 1996-os évet például az élethosszig tartó tanulás évének is nyilvánították, amelynek keretében több rendezvény is céljául tűzte ki a folyamatos tanulás társadalmi jelentőségének a tudatosítását. A programsorozat kiemelt témája többek között a tanulásra

motiválás, valamint a képzések és a munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítése volt. Ezen rendezvények száma napjainkban emelkedő tendenciát mutat  További rendezvények: Élethosszig tartó tanulás: XXI. századi oktatási paradigma vagy múló divat? http://www.fmikeltehu/2012/03/01/1715/ Az egész életen át tartó tanulás és a karrier kapcsolata – konferencia Keszthelyen http://pedagogiai-tarsasag.hu/?p=7074 A nap minden szakában és útközben is elérhető tanulási formák – ideértve az on-line tanulást is – lehetővé teszik az egyének számára, hogy a lehető leghatékonyabban használják fel tanulásra fordított idejüket, függetlenül attól, hogy egy adott pillanatban éppen hol tartózkodnak (Memorandum 2000). 1 NÉMETH BALÁZS: A lifelong learning koncepció történeti gyökerei. Tudásmenedzsment 2001 1 sz 41-45 p 2 TÓT ÉVA – BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS – SZEGEDI ESZTER: Az egész életen át tartó tanulás eszközrendszere.

Budapest, Tempus Közlapítvány 2012 15 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN  A témáról bővebben olvashat: Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek http://www.tankonyvtarhu/hu/tartalom/tamop412A/20110021 03 elektronikus tanulasi kornyezetek kutatasai pdf/03 elektr onikus tanulasi kornyezetek kutatasai.pdf Papp-Danka Adrienn: Az online tanulási környezet fogalmának értelmezési lehetőségei http://www.oktatas-informatikahu/2011/12/papp-danka-adrienn-azonline-tanulasi-kornyezet-fogalmanak-ertelmezesi-lehetosegei/ 2.22 Delors jelentés A Delors-jelentés (UNESCO Nemzetközi Bizottság) szerint a tanulás életünk során négy alappillér köré szerveződik: − megtanulni tudni/megismerni: tanulni is meg kell tanulni, gondoljunk például a helyes, hatékony tanulási technikák elsajátítására, annak kitapasztalására, hogyan tudunk hatékonyan tanulni, és képessé válni az egész életen át tartó tanulásra − megtanulni

dolgozni/cselekedni: például helyzetek felismerése, helyzetnek megfelelő cselekvés, a tudás gyakorlatban történő alkalmazása, a munka világában való eligazodás stb. − megtanulni együtt, másokkal élni: nem elszigetelten élünk, ide tartoznak a különböző személyi és a társas kompetenciák, és azok alkalmazásai stb. − megtanulni élni: ide tartozik például a személyiség kiteljesedése, az életvezetés, az egészséges életmód, a lehetőségek felismerése, azokkal való élés stb. 16 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 3. ábra: 2.23 Tanulni mindenhol lehet Kulcskompetenciák Az egész életen át tartó tanulás európai referenciakerete nyolc kulcsfontosságúnak nevezett kompetenciát nevez meg. 17 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 1. A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és

attitűdök ismertetése Forrás: http://www.ofihu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egeszeleten-at-tarto (letöltés dátuma: 2014 április 27) 18 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 2.24 Formális tanulás A tanulás formalizáltsága szerint különbséget tehetünk a formális, a nem-formális és az informális tanulás között. A formális tanulás az oktatási rendszer keretein belül történik, az erre a célra létrehozott intézményekben. Rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (diploma, bizonyítvány) zárul, azaz valamilyen végzettséget ad, intézményes keretek között. Ide soroljuk: az általános iskolát, a középiskolát, a főiskolát, egyetemet stb. A formális tanulás életünk során vissza-vissza térhet, akár munka mellett, akár munka helyett.  Egy témához kötődő kutatás: Forray R. Katalin – Kozma Tamás (2011): Felnőttek a felsőoktatásban www.forrayrkatalinhu/doski/felnott

hallgatokpdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 4. ábra: 2.25 Oktatási tanterem Nem-formális tanulás Napjainkban a nem-formális és az informális módon történő tanulás szerepe is egyre inkább elismert. 19 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN A nem-formális tanulás az iskolarendszeren kívüli oktatást-képzést foglalja magában, amely képzettséget nyújthat, és általában nem zárul végzettséggel. Ide tartoznak például a munkaerő-piaci tréningek, szakmai továbbképzések, civil szervezetek, művészeti és sportegyesületek szervezésében történő képzések, tanfolyamok stb., és ide sorolhatjuk a különböző művelődési alkalmakat is. Beletartoznak a kulturális intézmények ismeretbővítő és személyiségfejlesztő foglalkozásai is Megjegyezzük, hogy a szervezettség és az irányítottság a formális és a nem-formális tanulásra egyaránt jellemző.3 5. ábra: Művelődési Ház, Eger Farkas Éva „A

rejtett tudás” című könyve (2014) a nem formális környezetben szerzett tudás elismerhetőségéről szól. A szerző munkájában arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet felszínre hozni, hitelesíteni a nem formális környezetben szerzett tudásokat. Farkas Éva a hazai oktatási és gazdasági helyzetnek megfelelően kidolgozta a nem formális környezetben szerzett tanulási eredmények hitelesítési eljárásának lehetséges modelljét, eszközrendszerét.  A kutatásról bővebben olvashat: 3 TÓT ÉVA: A nem-formális tanulás elismerése – szemlélet és módszerek. Szakképzési Szemle. 200218 évf 2 sz 178-193 p 20 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Farkas Éva: A rejtett tudás. http://www.iskolakulturahu/ikultura-folyoirat/documents/2015/02/15pdf letöltés dátuma: 2015. március 10 2.26 Informális tanulás Az informális tanulás az előzőekkel ellentétben egész életünk során jelen van, jelen lehet: mindennapi

tevékenységeink során különféle tapasztalatokat, értékeket és tudásokat sajátíthatunk el. Egyik megközelítése szerint „a tanulásnak ez a formája nem szükségszerűen tudatos, illetve szándékos, az elsajátított tudás gyakran nem elismert tevékenységek „melléktermékeként (byproduct)” alakul ki. Aki ilyen módon tanul, gyakran észre sem veszi, hogy tanul, hogy megszerzett valamilyen tudást vagy kompetenciát”.4 Az egyénben ugyanis sok esetben nem is tudatosul, hogy akár a szabadidő eltöltése közben is gazdagíthatja személyiségét, megszerezhet valamilyen tudást, bővítheti kompetenciáit, erősítheti készségeit, aminek hatásai főként a mindennapi élethez és a műveltséghez kapcsolódnak. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik az egyén, annál inkább jellemző rá az önképzés. Tót Éva munkájában a munkavégzéshez kapcsolódó informális tanulást vizsgálja. A

kutatás célkitűzése az volt, hogy hazai kontextusban elemezze az informális tanulás fogalmát, illetve életút interjúk segítségével törekedett az informális tanulás munkaerő-piaci szempontból releváns hazai sajátosságainak a feltárására.  A kutatásról bővebben olvashat: Tót Éva: Munkavégzéshez kapcsolódó informális tanulás. www.hieriifhu/hu/letoltesphp?fid=kutatas kozben/308 letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 4 KOMENCZI BERTALAN: Az Európai Bizottság Memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról. Új Pedagógiai Szemle, 2001 6 sz 122-132 p 21 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 6. ábra: 2.27 Informális tanulás a Mátra Múzeumban Az autonóm tanulás kutatása A tanulás vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az autonóm tanulás kérdését sem. Forray és Juhász értelmezéséből indulunk ki, akik az OTKA kutatásukban az autonóm tanulást úgy értelmezik, hogy „a tanulást saját

maga kezdeményezi a tanuló () utánajár olyan dolgoknak, amelyekre nem jól emlékszik, ellenőrzi meglévő ismereteit, felfrissíti korábban megszerzett tudását saját elhatározása alapján. Ez az autonóm tanulás éppúgy kapcsolódhat () a hobbijához és a közvetlen mindennapjaihoz, legyen szó akár az öltözködésünk megújításáról, akár egy új recept kipróbálásáról”. Az „autonóm tanulás” fenti meghatározása magában foglalja, hogy ez esetben nem véletlenszerűen bekövetkező, hanem tudatos, szisztematikus tanulásról, illetve olyan önálló tevékenységről van szó, melynek egyik jellemzője az önirányítottság. Az autonóm tanulás az informális tanulás részét képezi, megvalósulhat bárhol, bármilyen élettevékenységhez kapcsolódóan, tudatosan, az egyén saját akaratából.5 5 FORRAY R. KATALIN – JUHÁSZ ERIKA: Az autonóm tanulás és az oktatás rendszere Új Pedagógiai Szemle, 2008. (58 évf) 3 sz 62–68 old 22

KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN  A kutatásról bővebben olvashat: Forray R. Katalin –Juhász Erika: http://www.ofihu/tudastar/forray-katalin-juhasz letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 Az autonóm tanulás hazai előzményeinek vizsgálatánál Durkó Mátyás önnevelésről alkotott elméletét is alapul vették. Az önnevelésre képes egyén Durkó szerint: − önállóan tud eligazodni a változó körülmények és elvárások között − rendelkezik az önelemzés, öndiagnózis képességével erényei és hiányosságai tudatosítására; − rövid és középtávú célokat tűz ki maga elé és megtervezi azokat; − rendelkezik azokkal az alapvető eszközökkel, amelyek a kitűzött célok megvalósításához szükségesek − önmagát értékeli és ezzel új önnevelési célokat indukál.6 2.28 Vizsgálat az egész életen át tartó tanulásról Egy országos reprezentatív vizsgálat az egész életen át tartó tanulás

segítő és gátló tényezőinek vizsgálatát tűzte ki céljául. A vizsgálat is jól igazolta azt a többszörös megállapítást, hogy a „tanulás tanulást szül”, ugyanis az eredmények azt mutatták, hogy a magasan iskolázottak – a főiskolai, egyetemi végzettségűek – másokhoz képest nagyobb arányban bővítik tudásukat. Bármilyen tanulási célt vettek is figyelembe – a munkahely megtartása, a nyelvtudás bővítése, a számítógépes ismeretek vagy akár újabb szakmai képesítés/oklevél megszerzése stb. – minden esetben a felsőfokú végzettségűek mutatkoztak a legaktívabbnak. Megállapították, hogy a hosszantartó formális tanulás jellemzően további tanulási szándékokat eredményez, és ebből a szempontból a felsőoktatás tömegesedése előnyös folyamatnak tekinthető: minél több magasan iskolázott személy van jelen a munkaerőpiacon, annál több tanulni szándékozó személy alkotja a foglalkoztatottak és munkát

keresők csoportjait. A tanulást az egyén részéről a munkaerőpiachoz való alkalmazkodás eszközeként is vizsgálták, és arra az eredményre jutottak, hogy a gazdaságilag fejlett régiókban nagyobb kereslet mutatkozott az idegen nyelv és az infokommunikációs technológiák iránt, míg a kistelepüléseken élők körében kevésbé voltak specifikusak a tanulási szándékok. A válaszadók 6 DURKÓ MÁTYÁS: Andragógia. Budapest, Magyar Művelődési Intézet 1999 23 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN több mint fele vélte úgy, hogy meglévő végzettségei elértéktelenedtek az utóbbi években, ezért nemcsak tanulási szándékokról, hanem ún. tanulási kényszerről is beszélhetünk7  A kutatásról bővebben olvashat: Török Balázs: Felnőttkori tanulás – célok és akadályok. Educatio 2006. 2 333–347 www.hieriifhu/hu/letoltesphp?fid=tartalomsor/827 letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 2.3 2.31 ÖSSZEFOGLALÁS,

KÉRDÉSEK Összefoglalás Ebben a leckében az élethosszig tartó tanulás megjelenési lehetőségeit mutattuk be. Ezt a követően a tanulás formalizáltság szerinti felosztását vázoltuk fel Ma már szinte közhelynek számít, hogy tanulni nem csak iskolában lehet, hanem akár munkahelyünkön, szabadidőnkben stb. is Az egyes életutak, élethelyzetek egyénenként nagyon eltérőek lehetnek, a tanulás életünk folyamán többször visszatérhet, akár munka mellett, akár munka helyett. 2.32    Önellenőrző kérdések Mit értünk élethosszig tartó tanulás alatt? Miért értékelődtek fel napjainkban a különböző kompetenciák? Mi a különbség a formális, nem-formális és az informális tanulás között? 2.33 Gyakorló tesztek Válassza ki a helyes választ! 1. Az informális tanulás megvalósulhat a. tudatosan és nem tudatosan is b. csak tudatosan 7 TÖRÖK BALÁZS: Felnőttkori tanulás – célok és akadályok. Educatio 2006 2 333–

347. 24 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 2. Az önnevelésre képes egyén tud eligazodni a változó körülmények és elvárások között a. önállóan b. segítséggel 3. Tanulni iskolapadban lehet a. csak b. nem csak 4. A(z) tanulást saját maga kezdeményezi a tanuló () utánajár olyan dolgoknak, amelyekre nem jól emlékszik, ellenőrzi meglévő ismereteit, felfrissíti korábban megszerzett tudását saját elhatározása alapján. a. autonóm b. formális 5. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a(z) iskolázottak másokhoz képest nagyobb arányban bővítik tudásukat a. magasan b. alacsonyan 25 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 3. HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN, DPR 3.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK A fejezet betekintést ad a felsőoktatásban tanuló hallgatókkal kapcsolatos kutatásokba, ezt követően a Diplomás Pályakövetési Rendszer céljait és feladatait mutatjuk be, majd országos

kutatások eredményeivel zárjuk. Célunk, hogy az olvasó képet kapjon a felsőoktatásban tanulókról, legyen képes szakmai tapasztalatai és a tanulmányok eredményei alapján munkáját korrigálni, és ezzel saját szakmai fejlődését irányítani. Legyen nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra. Legyen képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére 3.2 HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN Tartalmi bemutatás gondolattérkép formájában. 7. ábra: 26 3. fejezet gondolattérképe KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 3.21 Generációk Egyre többször halljuk az X, Y és Z generáció kifejezéseket. 8. ábra: Generációk Például Tari Annamária, ismert pszichológus több könyvet, tanulmányt is írt

erről a témáról (Y generáció, Z generáció), továbbá számos előadást is tartott különböző fórumokon. A Törőcsik Mária vezetésével készült „Ifjúságkutatás Magyarországon különös tekintettel az ifjúsági kultúrák, a kulturális fogyasztás és a média jelentőségére” kutatásban többek között a Z generáció sajátosságait vizsgálták a „Tudománykommunikáció a Z generációnak” címmel.  A kutatásról bővebben olvashat: Tudománykommunikáció a Z generációnak http://www.zgeneraciohu/ A különböző szakirodalmak az egyes generációs eltéréseket a következőkben fogalmazzák meg (a teljesség igénye nélkül): a változásokhoz való alkalmazkodás, a folyamatos tanuláshoz való viszonyulás, a karrierépítés, a szabadidő eltöltés, az anyagi helyzet, a közösségi média hasz27 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN nálat stb. A következőkben egy munkából8 idézünk részleteket, az egyes

generációs különbségek szemléltetésére, a munka világához való kapcsolat alapján. Veterán generáció (1946 előtt születtek) Már jellemzően nem aktív munkaerő-piaci generáció. Többnyire egy munkaadónál, egy szakterületen dolgoznak egy életen át. A háború és a világválság gyermekei olyan környezetben nőttek fel, amelyben az alkalmazkodás a siker záloga. Baby boom generáció (1946–1964) A demográfiai robbanás gyermekei, kötődnek a munkahelyhez, fontosak számunkra a státuszszimbólumok, és a hierarchiában betöltött szerepek. Ők azok, akik a rendszerváltás után először tapasztalták meg a munkanélküliséget, és ők azok, akik nem ma mehetnek nyugdíjba, úgy, ahogy tervezték. Az X generáció (1965–1979) Az X generáció tagjai már két-jövedelmű családokba születtek, ahol a válás is megszokott jelenség volt. A nők tömegesen csatlakoztak a munkaerő-piaci folyamatokba, sok gyerek nem is látta a szüleit, mert azok

mindketten dolgoztak. Így a „kulcsos gyerekek” generációja önálló, találékony és önellátó nemzedékké vált, akik a munkahelyen is értékelik a szabadságot és a felelősséget. Az első generáció, akik már kamaszként is találkoztak számítógépekkel, a technológiai fejlesztések begyűrűztek életükbe, ők pedig lassan meg tanulták kezelni azokat. Az Y generáció (1980–1994) Nyitottak az újdonságokra, befogadóak, gyorsan sajátítják el a technológiai újdonságokat. nem akarnak úgy élni, mint szüleik, akik állandóan hajtják a pénzt, és szorongva felelnek meg minden elvárásnak. Netes személyiséggel és új kommunikációs stílussal rendelkeznek. A Z generáció (1995–2009) Ők már teljes egészében beleszülettek abba a világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális technológiák. Hozzászoktak, hogy állandó, korlátlan és azonnali hozzáférésük van a világhálóhoz. Azt, 8 KISSNÉ ANDRÁS

KLÁRA: Generációk, munkaerőpiac és a motiváció kérdései a 21. században HR Magazin 2014 28 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN hogy hogyan viselkedik a Z generáció a munkahelyeken, csak prognosztizálni lehet. A rájuk irányuló elemzések és kutatások alapján a Z generációt, mely a 21 század első éveiben áll majd munkába, a gyors váltások jellemzik 3.22 Ifjúságkutatások 2000 óta négy alkalommal jelent meg országos, reprezentatív felmérés (Ifjúság 2000, 2004, 2008, 2012) az ifjúság élethelyzetére, életmódjára vonatkozóan. A kutatás a 15–29 éves (kb kétmillió magyar fiatalra) korosztályra terjed ki, és 8000 fő megkérdezésével zajlik. A megismételt ifjúságkutatások célja, hogy felmérjék, milyen módon változnak az ifjúsági korosztályok iskoláztatását, elhelyezkedését, karrierjét, önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők, továbbá, hogy ezek a

hatások hogyan jelennek meg a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában stb. A vizsgált témakörök: − Családalapítás − Oktatási helyzetkép − Munkavállalás − Nemzetközi migráció − Szabadidő − Új média − Sportolási szokások − Szenvedélyek − Politikai attitűdök − Az ifjúság legnagyobb problémái A posztindusztriális társadalomban az ifjúkor egyre inkább kitolódik, köszönhetően a meghosszabbodott iskolában eltöltött időnek, aminek következtében későbbre tolódik a családalapítás, illetve a munkába állás is.  A kutatásról bővebben olvashat: Ifjúság2012 kutatás http://kutatopont.hu/files/2013/09/Magyar Ifjusag 2012 tanulmanykotet pdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 29 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Az országos kutatások mellett regionális, helyi kutatásokkal is találkozhatunk, melyek egy-egy térség fiataljainak sajátos

vonásaira, jellemzőire keresik a választ.  Például: Egri fiatalokról készült ifjúságkutatás: http://www.echosurveyhu/ user/browser/File/kutatasi beszamolo/teger2010pdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 3.23 Hallgatók a felsőoktatásban A rendszerváltást követően a nappali tagozatos hallgatói létszám 1990 és 2010 között háromszorosára, a részidős képzés hallgatóinak száma pedig hatszorosára növekedett. Összességében a magyar felsőoktatási expanzió 1990-ben indult mintegy 102 ezer hallgatóról, és 2005ben ért véget 424 ezer hallgatóval, ezt követően a hallgatói létszám csökkenni kezdett, számuk 2010-ben 361 ezer fő volt. 9 A 2014/2015-ös tanévben pedig 307 ezren iratkoztak be (aktív hallgatók) az összes képzési szinten és munkarendi formában (FIR-OSAP adatok).  A témáról bővebben olvashat: Polónyi István: Honnan jönnek a hallgatók? www.hieriifhu/hu/letoltesphp?fid=tartalomsor/2149 letöltés dátuma: 2014.

augusztus 30 Az élethosszig tartó tanulás felértékelődésének, a felsőoktatásban bekövetkezett expanziónak és a munkaerőpiacon végbemenő folyamatoknak eredményeként az utóbbi években, évtizedekben a hallgatók öszszetétele is megváltozott, még inkább heterogénné vált: többek között az életkor, az élettapasztalat, a munkaerő-piaci helyzet és az előzetes tudásszint stb. szemszögéből A felsőoktatásban tanuló hallgató-hallgató között is jelentős különbség található: Egyes tanulmányokban „nem szokványos hallgatóként” definiálják azon hallgatókat, akik például felnőttkorukban jelentkeznek a felsőoktatásba, főként részidős hallgatóként (vö. Forray és Kozma 2011), vagy nemtradicionális hallgatónak nevezik a munka mellett tanuló hallgatókat, a tanulmányaikat megszakító, többedik jelentkezésre felvételt nye- 9 POLÓNYI ISTVÁN: Honnan jönnek a hallgatók? Educatio 2. 244-258 p 2012 30 KUTATÁSOK A

FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN rő hallgatókat, vagy a nem szokványos társadalmi rétegből érkező hallgatókat stb.10 „Az 1990-es években a nem szokványos hallgatók új csoportjai jelentkeztek tömegesen az oktatásban: a dolgozók, felnőttek, idősek csoportjai. Az ő bevonásuk az oktatásba magát a hagyományos oktatást feszíti szét (permanens nevelés, élethosszig tanulás). A felnőttek olyan új hallgatói csoport, amely tömegesen most jelenik meg az egyetemek kapujában”11 (Forray és Kozma 2011) Az az életkor, amikor a részidős képzésű hallgatók aránya meghaladja a nappali képzésben részt vevőkét, egyre jobban kitolódik. Azonban nemcsak a részidős képzésekbe belépők száma, hanem az alapképzésbe belépők életkora is nőtt, tehát egyre több felnőtt életkorú tanuló vesz részt a felsőoktatásban. 2005-ben a 25 éves korosztályban a nem nappali képzésben részt vevők voltak többségben, 2007 és 2009 között a

nappali, illetve a részidős képzésekben tanulók aránya a 26 éveseknél fordult meg. 2010-től pedig a 27 évesek között kerülnek először többségbe a nem nappali képzési formák hallgatói12 (KSH 2014) 3.24 Részidős képzésben részt vevő hallgatókra irányuló kutatások A „Társadalmi igények a felnőttek felsőfokú továbbtanulásában” (kutatásvezető: Forray R. Katalin) kutatás során a felsőoktatásban részt vevő felnőttek törekvéseinek, felsőoktatásba történő beilleszkedésüknek sajátos jellemzőit vizsgálták, valamint a hallgatók társadalmi és a kulturális hátterét (Forray és Kozma 2011). Kérdőíves kutatás keretében első diplomát szerző, pécsi, debreceni és gödöllői levelező hallgatókat (n= 1094) kérdeztek meg. Három jellegzetes arculatú hallgatói csoportot különítettek el: értékőrzők, törekvők, instrumentalisták, azonban sikerült azonosságokat is feltárni a hallgatói csoportok között A

három, levelező tagozaton tanuló hallgatói csoport összehasonlítása alapján arra a következtetésre jutottak, hogy „a sokat emlegetett felsőfokú képzésben részt vevők ma Magyarországon tipikusan fiatal és középkorú nők, akik egy-egy egyetemi központ (régióközpont) vonzáskörzetében, jellemzően kisvárosban élnek. Első generációs értel10 PUSZTAI GABRIELLA: Kollegiális kezek a felsőoktatásban. Az értelmező közösség hatása a hallgatói pályafutásra. Akadémiai doktori értekezés2010 11 FORRAY R. KATALIN – KOZMA TAMÁS: Felnőttek a felsőoktatásban In Biró Zsuzsanna Ha nna (szerk): Az iskola térben, időben. Bp, Új Mandátum Kiadó 220–235 p 2011 222 12 KSH (2014): Felnőttoktatás, felnőttképzés. http://www.kshhu/docs/hun/xftp/stattukor/felnottoktatas13pdf (letöltés dátuma 2015 ja nuár 30.) 31 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN miségiek, akik a felsőfokú képzésben részt véve „emelkednek

ki” szüleik társadalmi rétegéből. Erőforrásaik, amelyekkel gazdálkodnak: a fiatalságuk és a családjuk, amely megtartja és támogatja őket A havi konzultációkra rendszerint kevesebb mint egy napi utazással, tömegközlekedéssel jutnak el; ilyenkor a gyerekek a családra maradnak Ez a felnőtt hallgatói csoport, amellyel a felsőfokú képzéseket szervező egyetemeknek számot kell vetniük.” (uo) Mindhárom csoport elemzésekor egyezést találtak abban is, hogy a kutatásban részt vevők tanulási nehézségekkel küzdenek. A megkérdezettek első helyen az idővel való gazdálkodás nehézségeire, ezt követően a segédletek hiányára, majd a felsőfokú tanulmányok végzéséhez szükséges készségek és képességek hiányára panaszkodtak. A hallgatók között különbség mutatkozott abban is, hogy „sikert sikerre halmozó, folyamatosan képzésben részt vevő hallgatókról van-e szó, akik jól elsajátították az alapokat, évekig

fegyelmezetten tanultak, formális oktatásban vettek részt, iskolai sikereik voltak, vagy „a vigaszágon haladnak – mint megkérdezetteink általában” (u.o)  A kutatásról bővebben olvashat: Forray R. Katalin – Kozma Tamás (2011): Felnőttek a felsőoktatásban http://www.forrayrkatalinhu/doski/felnott hallgatokpdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 Kerülő Judit a részidős hallgatókkal kapcsolatos kutatásában arra jutott, hogy a negyven év felettiek a tanulmányaik segítő tényezői között az életkorból eredő sokrétű tapasztalat fontosságát, szerepét emelték ki, mely különösen a gyakorlati jellegű, szakmai tantárgyak elsajátításában nyújt számukra segítséget. Fontosnak tarják a tanulás szemléletformáló hatását is. „Különösen a negyven év felettiek esetében szembetűnő, hogy míg a képzés elején csak a megfeleltre törekednek, addig a későbbi félévekben presztízst növelő tényező az érdemjegy is.

Elsősorban családos felnőttekre jellemző, hogy gyerekeik figyelemmel kísérik szüleik tanulmányi eredményét. Nagyon kellemetlen a rossz jegy, nehéz otthon megmagyarázni: Nekem a gyerekeim miatt muszáj jó jegyeket kapnom. A fiam alig várja, hogy vizsgázzam, mert akkor én is elnézőbb vagyok, ha ő egy hármast hoz haza. De ha én négyest vagy ötöst kapok, akkor nagyon megnő a tekintélyem, hát erre is jó a tanulás – fogalmazta meg egyik megkérdezettünk a tanulás presztízsnövelő szerepét.” (Kerülő 2010:225) 32 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN  A kutatásról bővebben olvashat: Kerülő Judit: A felnőttkori tanulás gondjai és örömei. http://www.kulturaszhu/letoltes/kotetpdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 3.25 Aktív hallgatók vizsgálata 2011-ben 31 felsőoktatási intézmény kereste meg hallgatóit egy online kérdőíven keresztül. (A válaszadók teljes létszáma 45 949 fő volt) A vizsgálat

kérdései a tanulmányi életútra, nemzetközi mobilitásra és a munka világához való kapcsolatra vonatkoztak. Néhány részlet az eredményekből: A nyelvtudást illetően a hallgatók körében az angol nyelvtudás jellemző (91 százalék), német nyelvismerettel a hallgatók 61 százaléka rendelkezik; az orosz, spanyol, olasz, francia nyelvek ismertsége 10-10 százalék körüli. A német nyelv ismerete leginkább a jogi és a gazdaságtudományi területeken domináns A hallgatók 5,6 százaléka számolt be külföldi tanulmányokról a képzés ideje alatt, leggyakrabban Tempus/Erasmus ösztöndíj keretében. Legkevésbé a természettudományi, műszaki és informatikai területekről pályáztak. Többnyire egy szemeszter erejéig töltöttek kint időt, kb 4-6 hónapot. A hallgatók fele a tanulmányok mellett munkát is vállalt, főként az esti, levelező, vagy távoktatásos munkarendeken tanulók. A „Diplomás pályakövetés – Hallgatói motivációs

felmérés 2009” vizsgálat államilag elismert felsőoktatási intézmények nappali alap‐ és osztatlan képzésben résztvevő hallgatók megkérdezésével készült, és a továbbtanulási szándékokra, motivációkra kérdeztek rá. A továbbtanulási motivációkkal kapcsolatban a megkérdezettek közel fele jelezte, hogy gondolkodik mesterképzésben, és további egyötödük valamilyen szakirányú továbbképzést végezne. Újabb alapszak választását elsősorban a bölcsész‐, valamint pedagógusképzésben részt vevők tervezik. PhD‐képzést legnagyobb arányban az orvos‐ és egészségtudományi terület megkérdezett hallgatói terveznek, de a bölcsészek, a művészképzésben részt vevők, valamint a természettudományi szakokon tanulók körében is magas a doktori képzés iránt érdeklődő hallgatók aránya.  A kutatásról bővebben olvashat: Diplomás pályakövetés- Hallgatói motivációs felmérés 2009. http://www.felvihu/pub

bin/dload/hallgatoi motivacios kutatas2009/k utatasi jelentes hallgatoi.pdf 33 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN letöltés dátuma: 2014. augusztus 30  A kutatásról bővebben olvashat: Veroszta Zsuzsanna: Frissdiplomások 2012. Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás. http://www.felvihu/felsooktatasimuhely/dpr/eredmenyek/hallgatoi kuta tas/kutatasi jelentes letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 3.26 Diplomás pályakövetés A Diplomás Pályakövetési Rendszerek (DPR) a végzett diplomások munkaerő-piaci lehetőségeit kísérik figyelemmel, továbbá a felsőoktatási intézmények számára is visszajelzéseket adnak a hallgatók lehetőségeiről. A kapott adatok és információk segítségül szolgálhatnak a felsőoktatás tervezéséhez, fejlesztéséhez, illetve a munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatának erősítéséhez. Jogszabály is előírja, hogy a végzett hallgatók pályáját az intézményeknek

figyelemmel kell kísérniük, ezért a legtöbb intézményben működik DPR Iroda. Az adatok és eredmények hasznosak lehetnek mind a felsőoktatás vezetői számára, mind a leendő/jelenlegi hallgatók számára, mind a munkaerőpiac szereplői számára. A vizsgálatok a már végzett hallgatók nyomon követése mellett, a felsőoktatási intézményekben még aktívan tanuló hallgatókra is irányulhatnak.  Például: 2014-es DPR-jelentések http://tik.ektfhu/vegzettek/jelentesek 3.27 Pályakövetéses vizsgálat frissdiplomások körében A frissdiplomások körében végzett kutatás az alapsokaság – a 2008ban, 2010-ben és 2012-ben abszolutóriumot szerzettek – teljes körére (a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap‐ és mesterképzések végzettjei) kiterjedt, azaz 32 felsőoktatási intézményre. Az adatfelvételre online kérdőíves megkeresés keretében került sor, anonim és önkéntes válaszadás keretében. A vizsgálatban

résztvevő intézmények alapján az alapsokaság 148 548 fő volt, a létrejött adatbázis elemszáma 24 233 fő volt, tehát az átlagos válaszadási ráta közel 20 százalékosnak mondható. A főbb kutatási kérdések a következők voltak: Megéri-e diplomát szerezni? Érezhető-e a gazdasági válság kilépésre gyakorolt hatása? Érde- 34 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN mes-e külföldön tanulni/dolgozni? Mekkorák a jövedelmi egyenlőtlenségek? Néhány részlet az eredményekből: A diplomások körében kisebb a munkanélküliség előfordulási gyakorisága, és jövedelmük meghaladja az átlagot. Azok a frissdiplomások, akik felsőfokú tanulmányaik alatt külföldön is tanultak, a későbbiekben kisebb eséllyel végeznek felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát A férfiak és nők átlagkeresete között minden képzési területen különbség található Ágazati különbségek is kimutathatók, a legnagyobb 15

ágazat közül az információ, kommunikáció, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, feldolgozóipar, energiaszektor kínálja a legmagasabb frissdiplomás fizetéseket.  A kutatásról bővebben olvashat: Veroszta Zsuzsanna: A Diplomás Pályakövetési Rendszer eredményei 2013. Gyorsjelentés Educatio Nonprofit Kft Felsőoktatási Osztály. http://www.felvihu/pub bin/dload/hallgatoi motivacios kutatas2009/k utatasi jelentes hallgatoi.pdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 35 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 9. ábra: 3.3 3.31 Főiskolai hallgatók ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK Összefoglalás A fejezet során a fiatal felnőtt korosztályra irányuló kutatásokból kívántunk ízelítőt adni, a téma különböző aspektusain keresztül. Kitértünk az ifjúságkutatásokra, ezt követően a felsőoktatási intézmények aktív hallgatókra és frissdiplomásokra irányuló kutatásaiból emeltünk ki részleteket. 3.32   

Önellenőrző kérdések Miért fontos a felsőoktatási intézményeknek az aktív hallgatók nyomon követése, vizsgálata? Kik tartoznak a Z generációhoz? Mely szereplők tudják a DPR vizsgálatok eredményeit hasznosítani? 3.33 Gyakorló tesztek 1. Az Ifjúság 2000, 2004 stb vizsgálatok a korosztályra terjednek ki. 36 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN a. 16–20 éves b. 15–29 éves 2. A DPR a rövidítése a. Diplomás Pályakövetési Rendszer b. Diplomás Pedagógus Radar 3. A diplomások körében a munkanélküliség előfordulási gyakorisága a. kisebb b. nagyobb 4. Az Y generáció tagjai között születtek a. 1980–1994 b. 1960-1965 5. Az az életkor, amikor a részidős képzésű hallgatók aránya meghaladja a nappali képzésben részt vevőkét, egyre jobban a. kitolódik b. előrébb csúszik 37 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 4. TANÁRJELÖLTEK, TANÁR SZAKOS HALLGATÓK VIZSGÁLATA 4.1

CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK Jelen fejezetben a tanárjelöltekkel kapcsolatos kutatásokból válogattunk ki néhányat. Kutatások is alátámasztják, hogy a képzésbe belépők – a korábbi személyes és iskolai tapasztalataik nyomán – a képzés szempontjából a tanári szakmával és a saját személyiségükkel kapcsolatos különböző nézetekkel rendelkeznek. Célunk, hogy az olvasó belelásson a terület kutatásaiba, ismerjen meg pedagógiai kutatásokat, továbbá legyen képes azokat saját szakterületén alkalmazni. Legyen nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Legyen képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére 4.2 A TANÁRJELÖLTEK VIZSGÁLATA 10. ábra: 38 4. fejezet gondolattérképe KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 4.21 Pedagógiai nézetek kutatása 1. A pedagógussá válás folyamata legtöbbször már a

pedagógusképző intézménybe lépés előtt megkezdődik, hiszen a jelentkezőre hatást gyakorolnak korábbi tapasztalatai: az általános és a középiskolai tanórákon szerzett élményei, illetve tanárairól alkotott véleményei. A kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a tanárképzés eredményessége és hatékonysága érdekében nem hagyható figyelmen kívül a hallgatók előzetes pedagógia nézeteinek a feltárása, és az arra való reflektálás. A hallgatókban sok esetben nem is tudatosul, hogy a korábbi személyes és iskolai élményeiket magukkal viszik a felsőoktatási képzésbe, a kialakult személyes elméleteikkel és pedagógiai nézeteikkel együtt. Falus Iván szerint „az első éves hallgató több mint 10 000, tanulóként átélt tanítási óra tapasztalati bázisán kialakult nézetrendszerrel rendelkezik a tanításról, a pedagógus feladatairól”.13  Példa a diákélmények felidézésére:  Fejezze be az alábbi nyitott

mondatot! A magyar óra számomra . A tanítás olyan, mint Kálmán a hazai nézetkutatások kapcsán leírja, hogy annak módszertanára három fő irány jellemző: kvalitatív kutatások, kérdőíves vizsgálatok, és egymásra épülő, kvalitatív-kvantitatív módszereket is használó nézetkutatás. Kvalitatív például: a mély-, életút-, és a félig strukturált interjúk, fogalomtérképek, támogatott felidézés, esszékérdés, metaforaalkotás stb A kérdőíves vizsgálatokra jellemző, hogy az eszközt a kutató vagy a kutatócsoport állítja össze, és a kérdések a pedagógusjelöltek, pedagógusok nézeteire, attitűdjeire, véleményeire, tudására és tapasztalatára stb. irányul14 Bárdossy – Dudás szerint az eredményes képzés miatt fontos, hogy a nézetek feltárása és szükség szerinti megváltoztatása a képzés fókuszában legyen. A tanárképzésben segíteni kell a hallgatókat rejtett nézeteik megvizsgálásában és

megváltoztatásában. Ugyanis ha nem történik meg a hallgatói nézetek feltárása, szükség esetén a módosítása, akkor hatástalan maradhat a képzésben mozgósítható, megszerezhető tudás. A kutatások irányulhatnak a tanárképzésbe belépő hallgatók személyes tudá13 14 FALUS IVÁN: A pedagógussá válás folyamata. Educatio 2004 359–374 KÁLMÁN ORSOLYA: A pedagógusjelöltek és pedagógusok nézetei – hazai kutatások nemzetközi kontextusban. In Kotschy Beáta (szerk): Új utak a pedagóguskutatásban Eger, Líceum Kiadó. 2013 39 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN sának vizsgálatára, vagy a pályaválasztási motivációk tanulmányozására. A hallgatói nézetek empirikus vizsgálatára először a hagyományos feltáró módszereket – kérdőív, interjú – alkalmazták a kutatók. Újabban a nézet-kutatásokban új módszerek, mint például a fogalomtérkép, a metaforaalkotás – jelentek meg, melyek

kifejezetten a nézetek, „a nem tisztán fogalmi szinten lévő személyes konstrukciók vizsgálatában” használhatók. A reflektív gondolkodás, reflektív tanítás értelmezése, a saját tevékenységre való reflektálás lehetőségeinek vizsgálata meghatározó irányzatot képviselt a pedagógusok gondolkodásának és a tanárképzés fejlesztésének a kutatásában is. A kutatók és képzők számára a két problémakör – a reflektív gondolkodás és gyakorlat, valamint a nézetek megismerése és feltárása – összefügg egymással.15 A következőkben néhány pedagógiai nézetekkel foglalkozó kutatót – a teljesség igénye nélkül – mutatunk be Bárdossy és Dudás munkája alapján: Például Szivák Judit vizsgálatában a pedagógusok és a hallgatók gondolkodásának, nézeteinek feltárásához alkalmazható módszereket veszi sorra. Golnhofer Erzsébet és M Nádasi Mária kérdőívvel próbálták meg feltérképezni a tanárjelöltek

gondolatait a nevelés céljáról. Támogatott felidézést alkalmazott Falus Iván a tanári döntéshozatal vizsgálatánál és Kotschy Beáta a tanítási tervektől való eltérés tanulmányozására. A metaforaelemzés felhasználásának eredményeiről Vámos Ágnes több tanulmányban számolt be. Köcséné Szabó Ildikó interjú, fogalomtérkép és támogatott felidézés módszereivel vizsgálta a tanárjelöltek nézeteit és a nézetek változását. Sántha Kálmán támogatott felidézéssel, kognitív térképpel tárta fel egy pályakezdő tanár nézeteit és reflektív gondolkodását.16 Az „Új utak a pedagóguskutatásban” címet viselő kötetben többek között a tanárjelöltek és a pedagóguskutatások sokszínű problémaköreiből olvashatunk tanulmányokat. Például Bikics Gabriella a pedagógussá válás kihívásait, nehézségeit vizsgálja német és magyar tanárjelöltek megközelítésében: „Milyen új személyes és szakmai

kihívásokat jelent a német fiatalok számára egy új szakasz megkezdése? Mik a tanulságok a magyar pedagógusképzés számára?” stb. Dudás Margit a pedagógiai nézeteknek, a hallgató „saját pedagógiájának” feltárását vizsgálja, Kálmán Orsolya pedig a pedagógusjelöltek és pedagógusok nézeteit hazai kutatások alapján nemzetközi kontextusban elemzi. 15 16 BÁRDOSSY ILDIKÓ – DUDÁS MARGIT: Pedagógiai nézetek. Pécs, Pécsi Tudományegyetem 2011 BÁRDOSSY ILDIKÓ – DUDÁS MARGIT: Pedagógiai nézetek. Pécs, Pécsi Tudományegyetem 2011 40 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 4.22 Pedagógiai nézetek kutatása 2. Bárdossy és Dudás a pedagógiai nézetek fogalmára, jelentőségére, feltárásuk módszereire irányuló kutatások fontosabb eredményeit következőképpen foglalják össze. Következzék néhány részlet a munkájukból: 1. A szakirodalomban bizonyított, hogy a felsőoktatásba, a tanárképzésbe

belépők kialakult nézetekkel érkeznek leendő szakmájukkal és önmagukkal kapcsolatos kérdésekről. 2. A kutatók egyetértenek abban, hogy a kialakult nézetek forrása a tanulóként szerzett korábbi személyes és iskolai tapasztalat, és a nézetek többnyire rejtettek, implicit jellegűek. 3. A nézetek kutatásában elfogadott az a definíció, mely szerint a nézetek leíró, értékelő és előíró komponensekkel rendelkező mentális, személyes konstrukciók. Ebből következően nézetnek tekinthető minden olyan feltevés, felismerés, vélekedés, meggyőződés, személyes elmélet, amely egy adott tartalom leírásában és megítélésében valamint a hozzá kapcsolódó döntésben befolyásolja/befolyásolhatja a nézetet birtokló egyént (esetünkben a diákot, a hallgatót, a tanárt). 4. A kutatók közös álláspontja az is, hogy a nézetek feltárása a tanárképzés szakszerűbbé és eredményesebbé tételének kulcsa, mivel a nézetek a

képzési folyamatban filterként funkcionálnak, befolyásolják a tanári szakma tanulását, a tanárképzés eredményességét 5. A szakirodalom alapján a képzés szempontjából releváns nézeteknek tekinthetők a tanári szakértelemről, a tanári szakma tanulhatóságáról, a tanításról, a tanulásról és hallgatóknak önmagukról, mint leendő tanárokról kialakult nézetei. A szakma tanulásában meghatározó jelentőségű, hogy a tanárképzésbe belépők hogyan vélekednek e szakmai fogalmakról, és e tartalmakhoz kötődő saját implicit elveiknek, azaz pedagógiai nézeteiknek milyen tartalma és szerkezete van 6. A nézetek feltárása, explicitté tétele azt jelenti, hogy azok tudatosíthatók, megfogalmazhatók, közzétehetők (szóban vagy írásban) A feltárás folyamata – a reflektív paradigma alapján – a személyiségen belül zajló változásnak, a gondolkodásban végbemenő részben percepciós, részben interpretációs folyamatnak

tekinthető. Ez a folyamat önelemzést, a tapasztalatok reflexióját, az ehhez szükséges önelemző képességek működését igényli és feltételezi. 7. A nézetkutatásokban új módszerek, kvalitatív kutatási módszerek – például a fogalomtérkép, a metaforaalkotás – jelentek meg, melyek kifejezetten a nézetek, a nem tisztán fogalmi szinten lévő személyes konstrukciók vizsgálatában használhatók. 8. A fejlesztési folyamatot is jelentő kutatásokban a hallgatóknak módjuk volt megfigyelni, átgondolni és megérteni azokat a folyamatokat, amelyek saját nézeteik kialakulásához vezettek. Nem csak a kutatók 41 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN számára voltak feltárhatók a hallgatók nézetei, hanem a hallgatók maguk is képessé váltak nézeteik explicitté tételére, személyes elméleteik kialakulási történetének és eredményének megismerésére, a „saját pedagógia” megfogalmazására. Ez adott esélyt –

a képzés nyújtotta tapasztalatok eredményeképpen, és szükség esetén – a belépő nézetek módosítására17. 4.23 Részletek kutatásokból – hallgatói nézetek Szivák Judit kutatásában tanítási gyakorlat előtt álló hallgatókat kérdezett meg interjú és fogalmi térkép módszerével. A főbb kutatási kérdések a következők voltak: − Mit kezd a képzés a hallgatók előzetes tapasztalatain alapuló naiv nézeteivel? − Nyújt-e a felkészítés hiteles és hatékony alternatív tapasztalatokat? − Milyen hatékonysággal épülnek be a képzés tartalmai? − Rendelkezik-e a pedagógusképzés olyan technikákkal, melyek segítik a korábbi tapasztalatok reflektív feldolgozását, illetve a képzés tapasztalatainak beépítését? Arra az eredményre jutott, hogy a hallgatók nézőpontjára a diákperspektíva jellemző, és a nevelés, tanítás tevékenységével kapcsolatos nézetek még nem szerveződtek céltudatos rendszerbe. A fogalmi

térképről: A fogalmi térkép két dimenzióban ábrázolja a fogalmakat, a belső és külső kapcsolatok grafikus megjelenítésével. A technika során arra kérik a vizsgálati személyeket, hogy egy központi témához szerintük kapcsolódó összes lehetséges fogalmat grafikus vázlaton ábrázoljanak úgy, hogy az alá- és fölérendeltség, a rész és egész viszonyai is láthatóvá váljanak. A fogalmi térképezést a hetvenes évek vége óta használják a tanulók és a tanárok tudásának feltárására.18  A kutatásról bővebben olvashat: Szivák Judit: Hallgatók neveléssel kapcsolatos nézetei. epa.oszkhu/00000//iskolakultura EPA00011 2003 05 088-095pdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 17 BÁRDOSSY ILDIKÓ – DUDÁS MARGIT: Pedagógiai nézetek. Pécs, Pécsi Tudomány egyetem. 2011 18 SZIVÁK JUDIT: Hallgatók neveléssel kapcsolatos nézetei. Iskolakultúra 2003 5 88– 95.p 42 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 4.24

Részletek kutatásokból – inkluzív szemlélet Számos esetben a kutatások képzésfejlesztési céllal készülnek. Például a tanárjelöltek inkluzív szemléletéről készült kutatásban arra keresték a választ, hogy mennyire tájékozottak a leendő tanárok a SNI tanulókkal kapcsolatos fogalmakról, elnevezésekről, pedagógusi feladatokról A kutatási kérdések között többek között arra kérdeztek rá, hogy a hallgatók milyen ismeretekkel rendelkeznek az integratív pedagógia területéről, és hogyan vélekednek az akadályozott gyermekek „ép” tanulókkal való együtt tanításáról stb. Az eredmények alapján azt a következtetést vonták le, hogy nagyobb hangsúlyt kell fordítani a képzésben erre a területre, tehát a kutatás eredményei a képzésben kerültek felhasználásra.19 Megjegyzés: A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC törvény) értelmezésében sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló: az a

különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.  A kutatásról bővebben olvashat: Némethné Tóth Ágnes: A tanárjelöltek inkluzív szemlélete. http://tagnes.pbworkscom/f/A%20tan%C3%A1rjel%C3%B6ltek%20in kluz%C3%ADv%20szeml%C3%A9lete.pdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 30 4.25 A tanári kompetenciaszintek Míg egyes kutatások, elemzések kifejezetten a pedagógusképzésbe belépő hallgatók előzetes nézeteire irányulnak, más kutatások a pedagógusképzés idejére, időtartamára vagy a kimeneti követelményekre, illetve készülnek felmérések a pedagógussá válás egyes szakaszairól is, a kezdő

tanártól a szakmai professzióig.20 Falusék például a tanári kompetenciaszintek kidolgozására irányuló kutatásukban a tanári szakmai fejlődés következő szintjeit azonosították: 1. szint – a diplomás tanár, 2 szint – a véglegesített tanár, 3 szint – a tapasztalt tanár, 4. szint – a kiváló tanár, 5 szint – a mestertanár 19 NÉMETHNÉ TÓTH ÁGNES: A tanárjelöltek inkluzív szemlélete. http://tagnes.pbworkscom/f/A%20tan%C3%A1rjel%C3%B6ltek%20inkluz%C3%ADv% 20szeml%C3%A9lete.pdf (letöltés dátuma: 2014-06-15) 20 FALUS IVÁN: A pedagógussá válás folyamata. Educatio 2004 359–374 43 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN A felsoroltak mellé beiktattak egy 0. szintet is, melyben a tanárjelöltek önálló, egyéni gyakorlatra való bocsátásának feltételeit állították össze. Az egyes szinteket úgy próbálták meg kialakítani, hogy megnézték a tanári pálya adott pontján milyen felkészültség várható

el, és meghatározták a szakmai fejlődés szintjeinek legfőbb sajátosságait is. A sztenderdek tartalmi kidolgozásánál figyelembe vették azon pedagóguskutatások eredményeit is, amelyek a tanári munka és a kompetenciák fejlődését vizsgálták.21  A kutatásról bővebben olvashat: Kotschy Beáta (szerk): A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. Eger: Eszterházy Károly Főiskola 2011 http://epednet.ektfhu/eredmenyek/a pedagogussa valas es a szak mai fejlodes sztenderdjei.pdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 28 4.26 A 0. szint – az önálló gyakorlatra bocsátás feltételei Falusék például a tanári kompetenciaszintek kidolgozására irányuló kutatásukban egy 0. szintet úgy próbáltak meg kialakítani, hogy elemzéseken keresztül megvizsgálták, milyen felkészültség várható el egy tanárjelölt hallgatótól (A tanárjelöltek helyzete tanítási gyakorlatuk során összetett, átmeneti státuszukból adódóan:

ideiglenes tagjai a tanári karnak, azonban munkájukat a gyakorlatvezető tanár irányítása mellett még hallgatóként végzik. A tanulók körében már tanárként lépnek fel, gyakorlatvezető tanárukhoz részben tanítványként, részben kezdő kollégaként tartoznak.) A minősítéshez egy négyszintű értékelést dolgoztak ki:22 Az adott terület/ Az adott tevékenység. 1 =Nem jellemző 2 =Esetleges, általában nem jellemző 3 =Többnyire jellemző 4 =Jellemző, tudatosan átgondolt Néhány részlet következzék a tanárjelöltek értékeléséhez kidolgozott szempontsorból, többek között az alábbiak kerülnek értékelésre: − Az IKT használatának alapszintű képessége jellemzi. 21 KOTSCHY BEÁTA: A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. Eger: Eszterházy Károly Főiskola. 2011 22 FALUS IVÁN: A pedagógussá válás folyamata. Educatio 2004 359–374 44 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN − − − −

− Tudatos és változatos a módszer- és eszközhasználata. Tisztában van a közösségfejlesztés lehetőségeivel. Figyelembe veszi a tanulók eltérő szociokulturális hátterét, vallja az esélyegyenlőség megteremtésének elvét. Tervei jól strukturáltak, az órák egyes lépései logikusan épülnek egymásra. A tervezés során gondol az előre látható nehézségekre, s ezek megoldásának lehetséges alternatíváira is. () 4.3 4.31 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK Összefoglalás A fejezet során a tanárjelöltekre irányuló kutatásokból kívántunk ízelítőt adni. A téma jeles kutatói többek között: Falus Iván, Kotschy Beáta, Sallai Éva, Köcséné Szabó Ildikó, Golnhofer Erzsébet, Vámos Ágnes, Szivák Judit, Nahalka István, Bárdossy Ildikó, Dudás Margit stb. 4.32    Önellenőrző kérdések Mit értünk fogalmi térkép alatt? Miért fontos a hallgatók pedagógiai nézeteinek a kutatása? Mire irányulhatnak a tanárjelöltekkel

kapcsolatos kutatások? 4.33 Gyakorló tesztek Válassza ki a helyes választ! 1. A A tanárjelöltek helyzete tanítási gyakorlatuk során összetett, státuszukból adódóan: ideiglenes tagjai a tanári karnak, azonban munkájukat a vezetőtanár irányítása mellett még hallgatóként végzik. a. átmeneti b. állandó 2. A tanár szakos hallgatókra a korábbi iskolai élmények a. hatást gyakorolnak b. nem gyakorolnak hatást 3. Ebből következően nézetnek tekinthető minden olyan feltevés, felismerés, vélekedés, meggyőződés, személyes elmélet, amely egy adott tartalom leírásában és megítélésében valamint a hozzá kap- 45 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN csolódó döntésben befolyásolja/befolyásolhatja a nézetet birtokló egyént (esetünkben a diákot, a hallgatót, a tanárt). a. igaz b. hamis 4. módszerek például: a mély-, életút-, és a félig strukturált interjúk, a fogalomtérképek, a metaforaalkotás

stb. a. Kvalitatív b. Kvantitatív 5. A fogalmi térkép két dimenzióban ábrázolja a fogalmakat, a belső és külső kapcsolatok grafikus megjelenítésével. a. igaz b. hamis 46 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 5. PEDAGÓGUSVIZSGÁLATOK 5.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK Számos kutatás többek között az alábbi kérdésekre keresi a választ: Milyen a jó tanár? Mitől válik sikeressé, hatékonnyá? Milyen főbb tartalmi elemi vannak a pedagógusmesterségnek? Hogyan gondolkodnak a pedagógusok? Célunk, hogy az olvasó belelásson a terület kutatásaiba, ismerjen meg pedagógiai kutatásokat, továbbá legyen képes azokat saját szakterületén alkalmazni. Legyen nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra. Legyen képes pedagógiai tapasztalatai és

nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. 5.2 PEDAGÓGUSKUTATÁSOK 11. ábra: 5. fejezet gondolattérképe 47 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 5.21 Pedagóguskutatások irányai A fogalom meghatározásakor a Pedagógiai Lexikonban olvasható definíciót vesszük alapul: „A pedagógiai kutatás a pedagógus szakma sajátosságaival, a pedagógusok élet-és munkakörülményeivel, tevékenységével, valamint a pedagógusképzéssel foglalkozó ága. Egyik iránya a tanári szakma sajátosságait igyekszik feltárni, azaz milyen speciális tudás, szakértelem jellemzi a pedagógusokat.”23 A pedagógusok nem képeznek egységes csoportot. Nagy Mária szerint „a másfélszázezres nagyságrendű tanári, tanítói szakma meglehetősen heterogén Képzettség, iskolatípus, az iskola földrajzi helyzete, szaktárgyak, nem, életkor, szakmai felkészültség és meggyőződések szerint a pedagógus-szakmának nagyon

különböző rétegeit találjuk a mai magyar iskolákban.”24 Magyarországon a pedagóguskutatások jelentős része szociológiai jellegű kutatás, illetve a pedagógusképzés megújítását szolgáló kísérletezés a pedagógiai készségek fejlesztésére. A gondolkodáskutatás egy viszonylag új terület.25 Sallai szerint a pedagógusok tevékenységével, személyiségével foglalkozó kutatások főként arra keresik a választ, hogy milyen is a jó pedagógus, melyek azok a tulajdonságok, amelyeket elvárnak tőlük tanítványaik és a szülők, és melyek azok, amelyek a pálya eredményes műveléséhez elengedhetetlenül szükségesek.26 23 KOTSCHY KOTSCHY BEÁTA: Pedagógiai készségek. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (fszerk.): Pedagógiai Lexikon Keraban Kiadó, Budapest III 146 1997 24 NAGY MÁRIA: Pedagógusok. In: Halász Gábor és Lannert Judit (szerk): Jelentés a magyar közoktatásról. Országos Közoktatási Intézet Budapest 273-301 2000 25

HERCZ MÁRIA: A pedagógusok gondolkodása a gyermekek kognitív fejlődéséről és fejlesztéséről. Szeged, SZTE PhD értekezés2007 26 SALLAI ÉVA: Tanulható-e a pedagógus mesterség? A pedagógus mesterség tartalma és tanulhatósága különös tekintettel a pedagógiai személyiség alakulására. Veszprémi Egyetem, Veszprém. 1996 48 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 12. ábra: 5.22 Pedagógusok Pedagóguskutatások A pedagógiai kutatások középpontjában a pedagógus szakma, a pedagógusok közössége, az egyes pedagógus mint szakember vagy mint személyiség áll. A pedagógiai kutatáson belül elkülöníthetőek a szociológiai és a pszichológiai aspektusú kutatások A pszichológiai jellegű vizsgálatok a pedagógusok személyiségvonásait, viselkedését, tudását, értékeit, attitűdjeit, gondolkodását, nézeteit, reflexióit, tervezési stratégiáját, döntési folyamatait, értékelő rendszerét,

mentálhigiénéjét kutatják. A szociológiai jellegű vizsgálatok pedig főként a tanárok társadalmi helyzetével, jellemzőivel, szerepeivel, szerepkonfliktusaival, értékközvetítő funkcióival foglalkoznak.27  A tanulmányokról bővebben olvashat: Válogatta és szerkesztette: Meleg Csilla. Iskola és társadalom II mek.oszkhu/01900/01945/01945pdf 27 HERCZ MÁRIA: A pedagógusok gondolkodása a gyermekek kognitív fejlődéséről és fejlesztéséről. Szeged, SZTE PhD értekezés2007 49 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Háber Judit: Pedagógusok Háber Judit: A pedagógusnők helyzete, egy pálya elnőiesedése Kuczi Tibor: A pedagógusszerep néhány szociológiai jellemzője Horváth Attila: Orvosok – pedagógusok Boreczky Ágnes: Egy letűnt világ árnyai  A tanulmányokról bővebben olvashat: Kocsis Mihály – Sági Matild (szerk): Pedagógusok a pályán. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012

http://www.ofihu/sites/default/files/attachments/pedagogusok a palya n.pdf letöltés dátuma: 2014 augusztus 28 Sági Matild – Ercsei Kálmán: A tanári munka minőségét befolyásoló tényezők Derényi András: A pedagógusok felsőoktatásban folyó szakmai továbbképzése 5.23 Kutatás a pedagógusok gondolkodásáról A pedagógusok gondolkodása, tudása, nézetei meghatározzák a mindennapi iskolai tevékenységet, ezért különösen fontos ennek a területnek a vizsgálata. Például Hercz Mária kutatásának célja a pedagógusok szakmai énképének és gyermekképének jellemző vonásainak és kapcsolatának a vizsgálata. Hercz a kutatásban a következőkre keresi a választ: Hogyan alakul a pedagógusok szakmai énképe és gyermekképe? Hogyan vélekednek a szakmai tudásról? A személyes pedagógiai tudás vizsgálatakor találhatóke csoport-tipikus vonások, vagy az egyéni különbségek jelentősek? Vane eltérés a pedagógus-énkép és gyermekkép

vizsgált rétege és a tanítással kapcsolatos kiemelt nézetek esetében is? Ha igen, mely elemekben? Milyen tényezők mentén különül el a pedagógusok egyes csoportjainak gondolkodása a gyermekek kognitív fejlesztésével kapcsolatban? Hipotézisei: − − 50 A pedagógusok pozitív szakmai énképe és önértékelése nagyobb mértékben függ az iskolán belüli, mint a külső, társadalmi tényezőktől. Alakulásában jelentős szerepe van a gyermekekkel való kapcsolatuknak. A kialakult szakmai énkép továbbképzések hatására módosul Szakember-képük jellegzetes csoport tipikus vonásokat mutat alapvető pedagógiai-szakmai kérdésekben. Pedagógiai tudásukban a tanult elemek egységes rendszerként jelennek meg, de az KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN − egyes tudáselemekről való gondolkodásuk a tanított korosztálytól függően különbözik. Gyermekképük a kognitív fejlődésre/fejlesztésre fókuszálva

pedagógus-csoportonként különbözik. A vizsgálat résztvevőit rétegzett véletlen mintavételi eljárással választották ki, és 666 pedagógusnak a gyermekek kognitív fejlődéséről való gondolkodását hasonlíthatták össze. Az eredmények azt mutatják, hogy a pedagóguscsoportok gondolkodása jelentősen eltér egymástól mind szakmai énképük és szakemberképük, mind gyermekképük esetében. A pedagógusok gondolkodása közötti különbség kizárólag pedagóguscsoportok (illetve az intézmények) között volt jelentős, beosztás, végzettség, a továbbképzésekben való részvétel, illetve a pályán töltött évek mentén csak egy-egy részkérdésben különült el gondolkodásuk a gyermekek fejleszthetőségével, kognitív fejlesztésével kapcsolatban.28 5.24 Tanítható-e a pedagógusmesterség? Sallai Éva29 meghatározása szerint a pedagógusmesterség „azoknak a teoretikus háttérrel egybefogott és átszőtt, a pedagógus

személyisége által meghatározottan, sajátosan strukturált, viselkedésben megnyilvánuló ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek, attitűdöknek az összessége, amelyek a gyerekek fejlődésének optimális segítéséhez szükségesek”. A pedagógusmesterség alábbi tartalmi elemeit sorolja fel: − teoretikus háttér – ismeretek a világról, emberről, az ember fejlődéséről, tanulásról; − bizalomteli légkör megteremtésének a képessége – a feltétel nélküli elfogadás, az empátia és a hitelesség, melynek feltétele az önazonosság, az önelfogadás; − szaktudományi szempontból pontos, gazdag (szaktárgyi, lélektani, pedagógiai stb.) tudás, tanítástechnikai készségek; − szerepviselkedés-biztonság: kommunikációs ügyesség, rugalmas és gazdag viselkedésrepertoár, gyors helyzetfelismerés, konstruktív helyzetalakítás, erőszakmentes, kreatív konfliktuskezelés; 28 HERCZ MÁRIA: A pedagógusok

gondolkodása a gyermekek kognitív fejlődéséről és fejlesztéséről. Szeged, SZTE PhD értekezés 2007 29 SALLAI ÉVA: Tanulható-e a pedagógus mesterség? A pedagógus mesterség tartalma és tanulhatósága különös tekintettel a pedagógiai személyiség alakulására. Veszprémi Egyetem, Veszprém. 1996 51 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN − − − együttműködés igénye és képessége: diákokkal, szülőkkel és kollégákkal; pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzési képessége, a kompetenciahatárok biztos felismerése; mentális egészség. 5.25 Sztenderdek – nemzetközi kitekintésben A 2000-es évek közepén az ELTE-n lépéseket tettek a tanári kompetenciák feltárására, és a 2005-ben kidolgozott kompetencialistát alapul véve 2008-ban az Eszterházy Károly Főiskolán (több ELTE-n és más intézményben dolgozó kollégával közösen) munkacsoport kísérelte meg a kompetenciák szintjeinek, a sztenderdeknek

a kidolgozását, és az ezek értékelésére alkalmas eszközök elkészítését, összegyűjtését. A munka egyfelől a pedagógusképzésben elérendő sztenderdeket ölelte fel, továbbá kísérletet tett egy olyan rendszer kidolgozására is, amely alapul szolgálhat a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatására. A hazai sztenderdek kidolgozása előtt sor került nemzetközi tapasztalatok, gyakorlatok feltérképezésére is. 10 ország tapasztalatai alapján próbálták meg összehasonlítani a Magyarországon kidolgozott képesítési követelményeket az USA-ban és a különböző európai országokban kidolgozott kompetenciákkal, sztenderdekkel. A vizsgált országok: Anglia, Ausztria, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Államok voltak. Az összehasonlító elemzés az alábbi fő kérdésekre tért ki: − Az egyes országokban alkalmazott kompetenciák tartalma − A

kompetenciák szintjeinek meghatározására tett kísérletek − A kompetenciák alkalmazásának területei, kontextusa A szerzők az alábbi szempontok alapján elemezték a vizsgált országok dokumentumait és szakirodalmait (néhány szempont): − Van-e az adott országban pályaalkalmassági vizsgálat? − Ha igen, miből áll, milyen mértékben veszik figyelembe, hogy a vizsgált személy milyen életkorú tanulókat fog tanítani? − Vannak-e meghatározott kompetenciák/sztenderdek? − Milyen forrásból, hogyan határozták meg azokat? A pedagógiai kutatóknak, tanárképzőknek, tanároknak volt-e ezekbe beleszólásuk? 52 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN − − − − Milyen a kompetenciák/sztenderdek elfogadottsága? A tanárképzés és a tanári pálya mely szakaszaira dolgozták ki ezeket? Mire használják őket? Használják-e például olyan területeken, mint a tanárképzés programjának kialakítása, a tanárképzés

során értékelési kritériumok kialakítása, a hallgatók munkájának irányítása, tanárértékelés, tanári előmenetel kritériumai? Ha igen, mindezekben hogyan használják? A továbbképzés illeszkedik-e valamilyen módon a sztenderdekhez?30  A kutatásról bővebben olvashat: Falus Iván (szerk): Tanári pályaalkalmasság – kompetenciák – sztenderdek Nemzetközi áttekintés http://epednet.ektfhu/eredmenyek/tanari palyaalkalmassag kompet enciak sztenderdek.pdf letöltés dátuma: 2014 augusztus 28 5.26 Tanári kompetenciák – nemzetközi kitekintésben A kompetenciák elemzése alapján megállapítható, hogy minden országban (egyedül az ausztriai tanulmányból nem derült ki egyértelműen) kidolgozták a kompetenciáknak valamilyen rendszerét, amelyek szerepet játszanak a tanári felkészültség megítélésében. A kompetenciák tartalma és részletezettsége eltérő képet mutat, azonban néhány közös kompetencia minden ország listájában

megtalálható. A közös kompetenciák között megemlíthető a hazai kompetenciarendszerben kidolgozott kompetenciák többsége: − az egyes tanulók megismerése, fejlődésének előmozdítása, − a csoportok megismerése, fejlődésük előmozdítása, – a szaktudományos ismeretek megléte és integrálása a tanulók személyiségfejlődése érdekében, − a pedagógiai folyamat tervezése, – tanítási tevékenységek széles választékának felhasználása, az oktatási folyamat irányítása, − a pedagógiai folyamat értékelése, kommunikáció, kapcsolattartás a pedagógiai folyamat többi résztvevőjével, − felelősségvállalás a tanárok saját szakmai fejlődéséért.31 30 FALUS IVÁN: (szerk.) : Tanári pályaalkalmasság – kompetenciák – sztenderdek Nemzetközi áttekintés Eger, EKF 2011 53 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 5.27 Pedagógiai kompetenciák A pedagógiai kompetenciák a tudás, nézetek és

gyakorlati készségek ötvözetei, amelyek lehetővé teszik, hogy a pedagógus egy adott területen sikeresen elláthassa feladatát. Gyakran szükségesnek tartják a kompetencia fogalmába beleérteni a diszpozíciót is, a szónak abban az értelmében, hogy a kompetencia birtokosának nem elegendő rendelkeznie a nézetekkel, tudással, képességekkel, de elkötelezettnek is kell lennie azok megfelelő alkalmazása iránt (Falus Iván).32 Milyen területekre vonatkoznak a pedagógiai kompetenciák? − Tantárgyi tudás − Pedagógiai tartalmú tudás − Tanulókkal és tanulással összefüggő tudás − Oktatással és tanulásszervezéssel összefüggő tudás − Az osztállyal és az iskolával összefüggő tudás − Tantervvel, taneszközökkel összefüggő tudás − A tanulók értékelésével összefüggő tudás − A tanítás értékelésével összefüggő tudás − Rutinok (adminisztráció)33 8/2013. (I 30) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös

követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről A 8 kompetencia területei a következőkre épülnek: 1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése 2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 3. Szaktudományi, szakmódszertani tudás 4. A pedagógiai tervezés 5. A tanulás támogatása 31 FALUS IVÁN (szerk.): Tanári pályaalkalmasság – kompetenciák – sztenderdek Nemzetközi áttekintés Eger, EKF 2011 32 FALUS IVÁN: Tanári képesítési követelmények – kompetenciák – sztenderdek. http://www.ofihu/tudastar/hazai-fejlesztesi/tanari-kepesitesi 33 SZABÓ-THALMEINER NOÉMI: Kompetencia alapú pedagógusképzés Romániában http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2006/osz/4pdf 54 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése 7.

Kommunikáció és szakmai együttműködés 8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 5.3 5.31 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK Összefoglalás A fejezet során a pedagóguskutatások lehetséges kutatási irányairól igyekezetünk egy képet felvázolni. Számos kutatás irányul a pedagógus szakma pszichológiai és szociológiai aspektusainak a vizsgálataira (például a tanár személyiségére, a pedagógusok tulajdonságaira, a pályára való felkészítésre, a pedagógus szakma jellemzőire stb.) 5.32    Önellenőrző kérdések Mire irányultak többek között a nemzetközi sztenderdkutatások? Mit vizsgálnak a pszichológiai és a szociológiai megközelítésű pedagóguskutatások? Sorolja fel a pedagógusmesterség tartalmi elemeit! 5.33 Gyakorló tesztek Válassza ki a helyes választ! 1. A pedagógusok egységes csoportot a. nem képeznek b. képeznek 2. A pedagógusmesterség tartalmi elemei közé az együttműködés

igénye és képessége: diákokkal, szülőkkel és kollégákkal. a. tartozik b. nem tartozik 3. A jellegű vizsgálatok a tanárok társadalmi helyzetével, jellemzőivel, szerepeivel, szerepkonfliktusaival, értékközvetítő funkcióival foglalkoznak. a. szociológiai b. pszichológiai 4. A pedagógusmesterség „azoknak a teoretikus háttérrel egybefogott és átszőtt, a pedagógus személyisége által meghatározottan, sajá55 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN tosan strukturált, viselkedésben megnyilvánuló ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek, attitűdöknek az összessége, amelyek a gyerekek fejlődésének optimális segítéséhez szükségesek. a. igaz b. hamis 5. Gyakran szükségesnek tartják a kompetencia fogalmába beleérteni a diszpozíciót is, a szónak abban az értelmében, hogy a kompetencia birtokosának nem elegendő rendelkeznie a nézetekkel, tudással, képességekkel, de elkötelezettnek is

kell lennie azok megfelelő alkalmazása iránt. a. igaz b. hamis 56 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 6. AZ ISKOLA BELSŐ VILÁGA 6.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK A fejezet célja, hogy az iskola belső világáról, arra irányuló kutatásokról képet adjunk, továbbá egy szempontsort mutassunk önálló felmérésekhez. Az olvasó belelásson a terület kutatásaiba, ismerjen meg iskolai kutatásokat, továbbá legyen képes azokat saját szakterületén alkalmazni. 6.2 AZ ISKOLA BELSŐ VILÁGA 13. ábra: 6. fejezet gondolattérképe 57 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 6.21 Szakirodalmi megközelítések Golnhofer szerint egy iskola nem szakítható ki abból a környezetből, amelyben működik. Makroszinten és mikroszinten is determinált: makroszintű tényező az oktatáspolitika, gazdaságpolitika, társadalompolitika stb., helyi szinten pedig a helyi demográfiai, gazdasági, társadalmi és kulturális

helyzet. Továbbá minden iskola más, hiszen minden intézménynek megvan az egyedi sajátossága, a sajátos szervezeti kultúrája Régebbi szakirodalmakban, megközelítésekben az iskolák belső világát gyakran azonosították az iskolák légkörével, a szervezettel kapcsolatos attitűdökkel, érzésekkel, elégedettségekkel, elégedetlenségekkel. Az elmúlt évtizedekben különböző szempontok (iskolafenntartók, vállalt, alkalmazott pedagógiai koncepciók, ideológiák, társadalmi, pénzügyi háttér stb.) mentén is differenciálódtak az iskolák Újabban az iskolák belső világát alapvetően az iskolák hatékonyságához, eredményességéhez kötötten értelmezik, vizsgálják. Ezen a területen viszonylag kevés kutatás reprezentatív, és a kutatási témák is eléggé szűk körűek. Továbbá fontos információkat tartalmaznak a különböző tanulói teljesítményértékelések is (IEA, PISA, monitorvizsgálatok, diagnosztikus mérések stb.)34

6.22 Szempontsor az iskolák belső világának a megismeréséhez Az iskolák belső világának megismeréséhez, a terepmunka segítéséhez rövidített változatban ajánlunk néhány kidolgozott, gyakorlatban alkalmazott szempontot, Golnhoferék munkája alapján: Az iskolák és környezetük: − Az iskolával kapcsolatos társadalmi igények − Iskolakép a társadalomban − Az iskola működésére ható szereplők, illetve működésében érdekeltek − Kapcsolat a szűkebb és tágabb környezettel − A makro társadalmi környezet − A helyi társadalom és az iskola − A fenntartók és az iskola − A család és az iskola − Az iskolák közötti kapcsolatok, hálózatok 34 Golnhofer Erzsébet (szerk.): Az iskola belső világa http://mek.niifhu/05400/05468/05468pdf 58 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Az iskolákon belüli viszonyok: − A szervezet működése − Intézményi struktúrák és működésük − Az iskolavezetés

sajátosságai. Az iskolavezetés és a tantestület − Szervezeti kultúra − Az iskolai szereplők, szervezeten belüli kapcsolatok − Diákjogok, pedagógusjogok, szülőjogok − Diákok, diákcsoportok az iskolákban − Pedagógusok, pedagóguscsoportok − Interakciók az iskolában − A változások hatása a szervezet működésére Szocializáció, nevelés az iskolában − Személyiségfejlesztés − Pedagógusok, tanulók, szülők értékvilága − A pedagógusok nevelési feladatai, a feladatok teljesítésének feltételei − A diákok és a felnőttvilág (a gyermek- és ifjúsági kultúra, valamint az iskolák) − A szocializáció iskolai keretei, tevékenységei − A tanítás és tanulás szervezése az iskolákban − Pedagógiai kultúra és a tanulókhoz igazodás − A tanítás-tanulás infrastruktúrája 59 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 14. ábra: 6.23 Dobó István Gimnázium Az Iskola belső világa –

megközelítések 2006-ban készült egy kiadvány „Az iskolák belső világáról” címmel. A szerzők többek között az alábbi aspektusokból vizsgálták a témát: Például Golnhofer Erzsébet az értelmezések sokszínűségét, az iskolák belső világának megismerésének szempontjait, kutatását stb. írja le, kitér a szervezeti kultúra sajátos jegyeire. Ollé János az iskolát mint szervezetet mutatja be, különös tekintettel az iskolai dokumentumokra (Pedagógiai Program, Házirend, SzMSz), illetve az iskolai szerepekre. Szivák Judit az iskolai kommunikáció oldaláról vizsgálja a témát: hatékony kommunikáció, kommunikációs hibák, verbális és nem verbális kommunikáció stb . Hegedűs Judit az iskolai segítőket (kortárssegítők, diákönkormányzat, pszichológusok, gyógypedagógusok stb.) térképezte fel munkájában, M Nádasi Mária az iskolai agresszió (agresszió fajtái, következményei) kérdésével foglalkozik, Hunyady

Györgyné pedig a lehetséges konfliktusok típusait és azok megoldási javaslatait vázolja fel.  A tanulmányról bővebben olvashat: Golnhofer Erzsébet (szerk.): Az iskola belső világa http://mek.niifhu/05400/05468/05468pdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 28 60 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 6.24 Iskolai dokumentumok 1. Pedagógiai program: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 26 § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem

rendelkezik, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját. (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program. (4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi

tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiaiművelődési program biztosítja a köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. A kooperatív órákra való készülés a tanár részéről is másfajta előkészületet igényel, másfajta óratervezést, ami sokszor időigényesebb is lehet. A frontális oktatással szemben a tanár a tanítási órákon nem a főszereplő, hanem a háttérben marad, és onnan irányít, de mindig ott van, ha segítségre van szükség. Segít abban, hogy a csoportok/párok önállóan oldják meg a

problémákat. 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 61 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 6.25 Iskolai dokumentumok 2. SZMSZ és a házirend 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 25 § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. (3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a

gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a

fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 6.26 Részlet néhány kutatásból Ligeti György „Az iskola belső világa” című írásában iskolaszociológus szemszögéből szól az iskola belső világáról, és három fontos területre: az állampolgári nevelésre, az esélyegyenlőségre, illetve a személyiségfejlesztésre összpontosít. Hangsúlyozza, hogy a nem direkt hatások éppúgy nevelési tényezők, mint a hagyományos értelemben vett nevelés Mészáros János és Szatmáry Nóra „Az iskolai honlapokról az elvárások és lehetőségek tükrében” című munkájukban az iskolai honlapokat elemzik. Napjainkban az iskolai honlapok egyre fontosabb szerepet töltenek 62 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN be az intézmények külvilággal folytatott kommunikációjában, és egyben sajátos virtuális közösségi terekké is válnak.

A szerzők az intézmények honlapjainak elemzése során arra keresik a választ, hogy a honlapok milyen lehetséges funkciókat töltenek be az iskolák életében.  A tanulmányról bővebben olvashat: Ligeti György: Az iskola belső világa http://www.ofihu/tudastar/iskola-belso-vilaga-090617-1 6.3 6.31 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK Összefoglalás A lecke során szempontokat kívántunk adni egy-egy iskola belső világának megismeréséhez. A bemutatott szempontsor kiindulási alapot adhat egy-egy intézmény életének megismeréséhez Ezt követően bemutattuk a jelenleg hatályos Nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi CXC törvény Pedagógiai Programmal és az SZMSZ-szel, illetve a házirenddel kapcsolatos előírásait. 6.32    Önellenőrző kérdések Mely makroszintű tényezők befolyásolják egy-egy iskola életét? A szervezeti kultúra milyen módon, milyen területeken hatja át az iskolák működését? Válasszon ki két középiskolai

házirendet és hasonlítsa össze azokat! 6.33 Gyakorló tesztek Válassza ki a helyes választ! 1. A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban program szerint folyik a. pedagógiai b. iskolai 2. A pedagógiai programot nyilvánosságra hozni a. kell b. nem kell 3. intézménynek megvan az egyedi sajátossága, a sajátos szervezeti kultúrája a. Minden b. Néhány 63 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 4. Napjainkban az egyre fontosabb szerepet töltenek be az intézmények külvilággal folytatott kommunikációjában, és egyben sajátos virtuális közösségi terekké is válnak. a. iskolai honlapok b. iskolai újságok 5. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi

diákönkormányzat fogadja el. a. véleményének kikérésével b. – 64 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 7. NEMZETKÖZI PISA FELMÉRÉS 7.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK Célunk, hogy az olvasó megismerkedjen a PISA felmérések célkitűzésével, betekintést nyerjen hazai eredményekbe, és a vizsgálatokhoz kötődő felsőoktatási kutatásokba. Belelásson a terület kutatásaiba, ismerjen meg pedagógiai kutatásokat, továbbá legyen képes azokat saját szakterületén alkalmazni. 7.2 PISA FELMÉRÉS 15. ábra: 7.21 7. fejezet gondolattérképe A PISA vizsgálat bemutatása A háromévente megrendezésre kerülő PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat három tudásterületen (szövegértés, matematika és természettudomány) méri a tanulók képességeit. A PISA 65 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN vizsgálat során arra kíváncsiak, hogy a 15 éves diákok milyen mértékben

képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben. A PISA a mintavételkor nem az egyes évfolyamokat veszi alapul, hanem az azonos életkorúakat, az egy adott évben születetteket. A PISA-vizsgálatok kiemelten fontosnak tartják, hogy az eredményeket a háttérváltozókon keresztül elemezzék. Ennek köszönhetően árnyaltabb kép rajzolódhat ki egy-egy ország vonatkozásában. A vizsgálat során azt vizsgálják, hogy a tanulók megállják-e helyüket a mindennapi életben, képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni, tehát nem az iskolai tananyag számonkérése a cél. Ezért igyekeztek olyan mérőeszközöket kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók teljesítményei nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek Minden évben egy-egy tudásterületet kiemelten kezelnek, 2003-ban a 15 évesek matematikai műveltsége, 2006-ban a tanulók természettudományos műveltsége, 2009-ben a szövegértés volt

középpontban, 2012ben pedig újra a matematika kapott kiemelt figyelmet. A PISA-vizsgálatot az OECD szervezi, de az OECD országok mellett partnerországok is részt vesznek. 2000-ben összesen 32, 2003-ban 41, 2006-ban 57 ország, 2009-ben 65 oktatási rendszer vett részt. 2012-ben a magyar tanulók ötödik alkalommal vettek részt a PISA vizsgálatban, körülbelül 4600 fő 15 éves tanuló. A felmérés összesen 65 ország 500 000 tanulójára terjedt ki.35 7.22 2012-es PISA kiemelt területe: Matematikai műveltség A matematikai műveltség „az egyénnek az a képessége, hogy különböző kontextusokban megjelenő problémákat matematikailag megfogalmaz, matematikai ismereteit alkalmazva megold, és matematikailag értelmez. Ide tartozik a matematikai gondolkodás, valamint a matematikai fogalmak, eljárások, tények és eszközök használata jelenségek leírásához, magyarázatához, előrevetítéséhez. Segítségével az egyén felismeri a matematika

szerepét a világban, és konstruktív, elkötelezett, megfontolt állampolgárként megalapozott ítéleteket és döntéseket hoz.” Matematikai kompetenciaosztályok: − reprodukció (egyszerű matematikai műveletek) 35 BALÁZSI ILDIKÓ ÉS MÁSOK: PISA2012 Összefoglaló jelentés, Budapest, Oktatási Hivatal. 2013. HTTP://WWW .OKTATASHU/PUB BIN/DLOAD/KOZOKTATAS/NEMZETKOZI MERESEK/PISA/PISA201 2 OSSZEFOGLALO JELENTES.PDF (2014JÚNIUS 10) 66 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN − − összekapcsolás (különféle elemek integrációja egy probléma megoldása érdekében) reflektálás (tágabb matematikai gondolkodás) 2003-ban volt először kiemelt terület a matematika. Ekkor alakították ki azt a képességskálát, amelyen az akkori OECD-országok átlagát 500 pontban, a szórást 100 pontban rögzítették. Ez a skála szolgál a mérések alapjául Az eredmények azt mutatták, hogy a legjobb eredményeket a távol-keleti országok

érték el, a lista élén Sanghaj-Kína áll 613 ponttal. Az európai országok közül Lichtenstein és Svájc áll a rangsor elején (535, 531 pont). A magyar diákok a 2012-es PISA-mérésben az OECDátlag alatt teljesítők csoportjába kerültek 477 ponttal, ez a 2009-es méréshez képest is 13 ponttal alacsonyabb36 7.23 Példa a nyilvánosságra hozott feladatokból: Matematika 2012 A feladatokat a fiatalok nyelvén fogalmazzák meg, az érthetőség kedvéért: 1. kérdés: Pendrájv (rövidített) Iván egy 350 MB-os fényképalbumot szeretne átmásolni a pendrájvjára, ám nincs ehhez elegendő szabad terület. Nem szeretne letörölni egyetlen fényképet sem, de hajlandó két zenei albumot törölni. Iván pendrájvján a következő méretű zenei albumokat tárolja. 36 BALÁZSI ILDIKÓ ÉS MÁSOK: PISA2012 Összefoglaló jelentés, Budapest, Oktatási Hivatal. 2013. HTTP://WWW .OKTATASHU/PUB BIN/DLOAD/KOZOKTATAS/NEMZETKOZI MERESEK/PISA/PISA201 2 OSSZEFOGLALO

JELENTES.PDF (2014JÚNIUS 10) 67 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 16. ábra: Matematikai feladat Legfeljebb két zenei album letörlésével Iván fel tud-e szabadítani anynyi területet, hogy rátehesse a pendrájvjára a fotóalbumot? Karikázd be az „Igen” vagy a „Nem” választ, és döntésed számításokkal támaszd alá! További példafeladatok letölthetők innen:37  http://www.oktatashu/pub bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi mere sek/pisa/pisa2012 nyilvanos feladatok.pdf 7.24 PISA 2009 kiemelt területe – a szövegértés Meghatározás: Írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás, illetve a velük való elkötelezett foglalkozás képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan vegyen részt a mindennapi életben. Gondolkodási műveletek: − hozzáférés és visszakeresés − integráció és értelmezés − reflexió és

értékelés 37 OKTATÁSI HIVATAL: PISA2012 Nyilvánosságra hozott feladatok. http://www.oktatashu/pub bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi meresek/pisa/pisa2012 nyilvanos feladatok.pdf (2014 ÁPRILIS 16) 68 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Fő kérdések: Mennyire értik a fiatalok azt, amit olvasnak? Képesek-e megtalálni egy szövegben az információt, amelyre szükségük van, tudják-e értelmezni és saját céljaikra használni, és alkotnak-e kritikai ítéletet róla, összevetve az olvasottakat eddigi tapasztalataikkal? Tudnak-e különféle szövegeket különféle helyzetekben olvasni, akár saját örömükre, akár praktikus célból? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a PISA2009 eredményei. Az eredmények megtekinthetők itt:  Összefoglaló jelentés – PISA 2009 – Oktatási Hivatal http://www.oktatashu/pub bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi mere sek/pisa/pisa 2009 osszfogl jel 110111.pdf  http://www.oktatashu/pub

bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi mere sek/pisa/peldafeladatok/pisa r088 dolgozok hun.pdf 7.25 PISA 2006 kiemelt területe – az alkalmazott természettudományi műveltség Meghatározás: Az egyénnek az a képessége, hogy a természettudományi ismeretek és azok alkalmazása segítségével képes kérdéseket feltenni, új ismereteket elsajátítani, meg tud magyarázni természettudományi jelenségeket, és megfogalmaz természettudományi problémákkal kapcsolatos, bizonyítékokkal alátámasztott következtetéseket. Az egyén megérti az emberi tudásként és emberi felfedező munkaként is értelmezhető természettudományok jellemző tulajdonságait, valamint azt, hogy a természettudományok és a technika hogyan alakítja fizikai, szellemi és kulturális környezetünket. Megfontolt állampolgárként hajlandó magát elkötelezni természettudományi vonatkozású problémák és elméletek mellett.38 Természettudományi kompetenciáknak a következőket

tekintik: − természettudományi problémák felismerése − jelenségek természettudományi magyarázata − következtetések levonása természettudományi bizonyítékok felhasználása alapján 38 BALÁZSI ILDIKÓ ÉS MÁSOK: PISA 2006. Összefoglaló jelentés A ma oktatása és a jövő társadalma. Budapest, Oktatási Hivatal 2007 http://www.oktatashu/pub bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi meresek/pisa/pisa2006 j elentes.pdf 69 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Az eredmények megtekinthetők itt:  Pisa 2006 összefoglaló jelentés: HTTP://WWW.OKTATASHU/PUB BIN/DLOAD/KOZOKTATAS/N EMZETKOZI MERESEK/PISA/PISA2006 JELENTES.PDF  http://www.oktatashu/pub bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi mere sek/pisa/pisa2006 peldafeladatok.pdf 7.26 Magyarországi következtetések, felsőoktatási kutatások Szigorú szabályok biztosítják, hogy az egy-egy ország esetében a kapott eredmények lehetőleg hűen tükrözzék az adott ország 15 éves

tanulóinak teljesítményét a mért területeken (kidolgozott mintavételi eljárások és adatfelvételek, például a részvételi arányokra vonatkozóan). A tesztek mellett az árnyaltabb kép érdekében a tanulók és az iskolaigazgatók is kitöltenek egy-egy kérdőívet, az egyes iskolák tanulói összetételéről. A 2012-es mérésben a magyar tanulók mindhárom területen az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek. Azt is megállapították, hogy Magyarországon található az egyik legszorosabb a kapcsolat a háttérváltozók és a teljesítmények között. Többek között befolyásoló tényező a szülők iskolai végzettsége, gazdasági helyzete, a család kulturális tőkéje stb. Magyarországon a teljesítménykülönbség főként az iskolák közötti különbségekből származik. Megvizsgálták azt is, hogy az oktatási ráfordítás és az eredmények között milyen kapcsolat lelhető fel Magyarország vonatkozásában az a következtetést vonták

le, hogy matematikai átlageredményünk alacsonyabbnak mondható, mint ami az oktatási ráfordítások alapján várható lett volna.39 A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága 2014-ben „PISA-eredmények a felsőoktatás és a kutatás igényeinek tükrében” címmel nyilvános konferenciát szervezett. A következő vitaindító előadásokkal: Csapó Benő (Szegedi Tudományegyetem): A PISA 2012 eredményei és a magyar tudomány jövője;illetve Jánosi Imre (ELTE TTK) : A középiskolai oktatás eredményei egy felsőoktatási intézmény felmérései alapján címmel tartott előadást. Részlet: 39 BALÁZSI ILDIKÓ ÉS MÁSOK: PISA2012 Összefoglaló jelentés, Budapest, Oktatási Hivatal. 2013. http://www.oktatashu/pub bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi meresek/pisa/pisa2012 osszefoglalo jelentes.pdf (2014június 10) 70 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN „A helyzet súlyos, de nem reménytelen” – foglalta össze

magyar szempontból a diákok eredményeit Csapó Benő, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA igazgatótanácsának elnöke. Az elmúlt öt PISA-felmérés eredményeit áttekintve egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar közoktatás teljesítménye összességében romlott, a diákokat pedig sokszor a szövegértés hiánya akadályozza meg abban, hogy a matematikai szöveges feladatokat jól megoldják. Kitért arra is, hogy Magyarországon a diákok között 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig a korábbi 23 százalékról 28 százalékra emelkedett. Csapó Benő az oktatás tudományos kutatásokkal való támogatásának fontosságát hangsúlyozta.”  Tanulmány a témában: Csapó Benő – Fejes József Balázs – Kinyó László – Tóth Edit: Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban

http://www.tarkihu/adatbank-h/kutjel/pdf/b327pdf  Csapó Benő: A nemzetközi felmérések eredményei – következtetések a magyar közoktatás fejlesztésének megalapozásához http://www.tarki-tudokhu/files/mta konferencia csapobenopdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 28 Összefoglalás, kérdések 7.27 Összefoglalás A gyakorlatban alkalmazható tudás szerepének felértékelődését a PISA mérések is alátámasztják. A lecke során a PISA nemzetközi felmérések célját és eredményeit ismertettük, az egyes műveltségterületeket részletesebben is bemutattuk. 7.28    Önellenőrző kérdések Hány évente kerül megrendezésre a PISA vizsgálat? Milyen tudásterületeken méri a tanulók képességeit? Hogyan befolyásolja a szülők iskolai végzettsége az eredményeket Magyarországon? 71 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 7.29 Gyakorló tesztek Válassza ki a helyes választ! 1. A vizsgálat a tanulók tudását

méri a. elméleti b. gyakorlati 2. A vizsgálat a éves diákok tudásának mérésére irányul a. 13 b. 15 3. A vizsgálatok az eredményeket háttérváltozókon keresztül értelmezi a. nem b. – 4.2012-es mérésben a magyar tanulók mindhárom területen az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek. Azt is megállapították, hogy Magyarországon található az egyik legszorosabb a kapcsolat a háttérváltozók és a teljesítmények között. a. igaz b. hamis 5. A PISA a mintavételkor veszik alapul a. az azonos életkorúakat, az egy adott évben b. az azonos évfolyamon tanulókat 72 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 8. BEVEZETÉS AZ ANDRAGÓGIÁBA 8.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK Az információs technológiák gyors változásainak, a naprakész tudás felértékelődésének és a különböző kompetenciák felerősödő szerepének köszönhetően a felnőttkori tanulás helyszíneinek, illetve különböző formáinak kutatása

is egyre aktuálisabb területté válik. Célunk, hogy az olvasó lásson rá a terület kutatásaira, ismerjen meg andragógiai kutatásokat, továbbá legyen képes azokat saját szakterületén alkalmazni. 8.2 BEVEZETÉS AZ ANDRAGÓGIÁBA 17. ábra: 8.21 8. fejezet gondolattérképe Hazai terminológia Amennyiben a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódó hazai terminológiát vizsgáljuk, különbséget tehetünk a felnőttnevelés, felnőttoktatás és felnőttképzés meghatározások között. A fentiek elhatárolásához a 2002ben megjelent Felnőttoktatási- és képzési lexikont vesszük alapul40 40 Benedek András, Csoma Gyula, Harangi László (főszerk.): Felnőttoktatási és –képzési lexikon. Budapest, Magyar Pedagógiai Társaság : OKI : Szaktudás Kiadó Ház, 2002 73 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN A felnőttnevelés Durkó definíciója szerint „a nagykorú és felnőtt ember személyiségének meghatározott célok

érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztését” jelenti (uo. 172), amely formális és nem-formális módon is megvalósulhat. Durkó munkáiban következetesen a felnőttnevelés kifejezést használja, ma azonban már kevésbé használjuk ezt a mindennapi fogalomhasználat során. A felnőttképzést Zrinszky László és Koltai Dénes szűkített értelemben úgy határozza meg, mint „a felnőttek – rendszerint hivatalosan elismert végzettséget is kínáló – szakmai kiképzését, továbbképzését és átképzését”. Általánosabb értelemben pedig „a személyiség képességeinek, jártasságainak formálására koncentráló nevelést, oktatást” (uo 163) jelenti. A felnőttoktatás fogalmát, annak egyik legismertebb kutatója, Csoma úgy definiálja mint „a felnőttnevelés azon területét, amely döntően ismeretnyújtáson és elsajátításon keresztül valósul meg” (uo. 172) A meghatározás főként az elméleti ismeretátadást

hangsúlyozza Elsősorban iskolarendszerű (formális) felnőttoktatást értünk alatta, de iskolán kívüli és tanfolyami formákban (nem-formális felnőttoktatás), vagy kötetlen, szabad ismeretterjesztésben is előfordulhat. Az UNESCO V Felnőttoktatási Világkonferenciáján „a felnőttoktatás jelöli azoknak a tanulási folyamatoknak az összességét, legyenek azok formálisak vagy mások, amely által az embereknek – akiket felnőttnek tekint az a társadalom, amelyhez tartoznak – fejlődik képességük, gazdagodik tudásuk, és magasabb szintre emelkedik szakmai és kvalifikációs végzettségük, vagy új irányba fordítja őket, hogy kielégítsék saját és társadalmuk szükségleteit.” Napjainkban talán a felnőttképzés fogalma a legelterjedtebb a mindennapi használatban, jól példázza elnevezésében a felnőttképzésről szóló törvény (2013. évi LXXVII törvény a felnőttképzésről), vagy „Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és

Felnőttképzési Igazgatóságának” neve is stb. 8.22 A felnőttkori tanulásról A felnőttkori tanulási képességekre vonatkozó kísérletekről, vizsgálatokról már Thorndike (1928) Adult Learning című munkájában is olvashatunk, melyben Thorndike korábbi elméleteket, nézeteket is megcáfolt eredményein keresztül. Ilyen volt például James (1890) elképzelése, miszerint a személyiség alakítási, fejlesztési lehetősége csak az ifjú korig, 25 éves korig tart, azután az egyének már nem képesek újat tanulni, új képességekre, készségekre szert tenni. Thorndike kísérleti eredményei alapján megállapította, hogy „minden tanítható egészen az 50 éves korig”. A fejlődés optimuma jóllehet 25 év körül van, utána lassú hanyatlás következik be, de ez 50 éves korig legfeljebb fél százaléknyi, és még 74 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN akkor is összességében legalább olyan teljesítményszintű, mint

a serdülőkorban volt. Napjainkban a felnőttkorban történő tanulási képességekről dióhéjban azt mondhatjuk el, hogy a felnőttként is képesek vagyunk tanulni; tulajdonságainkat, magatartásunkat megváltoztatni, ha elegendő okot és indokot érzünk rá, azaz meghatározó tényező a motiváció és a motiváltság, melyet befolyásol az egyén iskolai végzettsége és egészségi állapota is.41 Csoma a felnőttkori tanulást változatos, sokszínű tevékenységnek tekinti: „változatai között vannak társadalmilag kötött és társadalmilag kötetlen alakzatok. Minden tanulás (a tanítás és a tanulás interaktív kapcsolatában és a személyiség intim „organizmusában”, az egyének belvilágában) időben megy végbe; a tanulásnak – hogy végbemenjen – időre van szüksége.” A tanulás jelen lehet a munkaidőben, amennyiben a főfoglalkozású munka járulékaként jelentkezik, és jelen lehet a munkán kívüli idő valamennyi (járulékos)

tevékenységében, továbbá a szabadidős elfoglaltságokban is. 8.23 A felnőttkori tanulás sajátosságai Egy dolgozó, felnőtt ember napi időbeosztását alapvetően meghatározza munkahelyének időrendje, gondoljunk például az egyműszakos, többműszakos munkarendre stb. Singer szerint amennyiben tanulás munka és a család mellett történik, egy újfajta időbeosztást kíván meg a tanulási tevékenységet végző felnőttől, hiszen a tanulás a szabadidőből, illetve a családi életre fordítandó időből von el órákat, napokat, mely hatványozottan érezhető a szervezett képzésben való részvételnél. A hétköznapokba és a hétvégékbe be kell illeszteni a képzés helyszínére történő utazásokat, és a követelmények teljesítéséhez szükséges felkészülésre (gyakorlásra, olvasásra, otthoni tanulásra) fordítandó időt is. Ennek kialakítása természetesen egyénenként eltérő, függ a felnőtt tanuló élethelyzetétől,

szociális körülményeitől, képességeitől, korábban megszerzett készségeinek szintjétől, a tanuláshoz korábban kialakított magatartásától, attitűdjétől, szorgalmától, akaraterejétől, tanulási szokásaitól, motivációjától stb.42 Durkó úgy fogalmaz, hogy aki súlyos időzavarban van, az nem tud produktív módon tanulni, hiszen az ember akkor tud legjobban tanulni, ha saját maga hatá- 41 Durkó Mátyás: Az andragógia. A felnőttnevelés és közművelődés új útjai MMI 1999 SINGER PÉTER: A gyorsuló idő sodrában avagy a szabadidő dilemmái. http://www.ofihu/tudastar/idofelhasznalas/gyorsulo-ido-sodraban (letöltés dátuma: 2014. augusztus 30) 42 75 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN rozhatja meg a tanulási tempóját, és ha a határidőkből származó stressz a minimumra csökkenthető.43 Nem hagyható az sem figyelmen kívül, milyen az egyén hozzáállása, viszonya magához a tanuláshoz. Tapasztalatok azt

mutatják például, hogy a szervezett formában történő tanulást nem szívesen folytatják azok, akik korábbi tanulásuk során kudarcélményeket éltek át, és negatív tanulási tapasztalatokkal rendelkeznek, azaz a korábbi (rossz) benyomások rányomják a bélyeget a későbbi tanulásra is. Továbbá a felnőttkori tanulásnál igen dominánsan jelentkezik az igény a gyakorlatban is alkalmazható tudás iránt, igen gyakori elvárás, hogy a munkaerőpiacon kamatoztatható legyen. Amennyiben az elsajátított tudást, készséget és szakértelmet nem ismerik el érzékelhető módon, függetlenül attól, hogy a tanulást önigazolási vágyból vagy munkahelyi előmenetel céljából folytatták, újabb akadálya lehet a felnőttkorban történő tanulásnak (Memorandum 2000).44 8.24 A felnőtt tanuló jellemzői A felnőtt tanulóknak számos sajátos jellemzőjük van, úgymint: − az élettapasztalat, − többnyire munka, család mellett történik a tanulás

− és nagyon heterogének: életkor, családi állapot, motiváció, munkakör alapján stb. Felnőtt tanulók pozitív sajátosságai között szokás említeni: − a nagyobb felelősségtudatot és felelősségvállalást − az erősebb kitartást − a gazdagabb valóságismeretet, az élettapasztalatot − és a pozitívabb intellektuális és gondolkodási képességeket A szakirodalom (Kálmán 2008, Kraiciné és Csoma 2012, Koltai és Zrinszky 2008 stb.) általában véve az alábbi vonásokat emeli ki a felnőttek tanulási jellemzőiként: − az új ismereteket saját tapasztalataikra vonatkoztatják (konstruktív tanulás), − különböző intenzitással tanulnak, 43 DURKÓ MÁTYÁS: Az andragógia. A felnőttnevelés és közművelődés új útjai MMI 1999 Memorandum az egész életen át tartó tanulásról. http://www.tudoszhu/EgeszEletTanulasEupdf (letöltés dátuma: 2014 augusztus 30) 44 76 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN −

− − igénylik, hogy odafigyeljenek speciális tanulási szükségleteikre (felnőtt emberként kezeljék őket; emellett a tanulás többnyire munka, család mellett valósul meg) megerősítést várnak, frusztráció, szorongás nélkül akarnak tanulni stb.45 8.25 Az iskolai és a felnőttkori tanulás Az iskolai (gyermek- és ifjúkori) tanulás teremti meg az alapokat a felnőttkori tanulásra. Tapasztalatok azt mutatják, hogy például a szervezett formában történő tanulást nem szívesen folytatják azok, akik korábbi tanulásuk során kudarcélményeket éltek át, és negatív tanulási tapasztalatokat szereztek. Forray és Kozma (2011) szerint „Annyi valószínűsíthető, hogy a felnőttkori tanulás azoknak megy jobban, akiket kis korukban rendszeresen és fegyelmezetten treníroztak (formális oktatás, elemi kultúrkészségek), és akiknek iskolai sikereik voltak. Az élethosszig tanulás – vagy egyszerűbben: a felnőttkori iskolába járás – annak

természetes, aki a formális oktatásban hosszan és alaposan vett részt. Minél többet járunk iskolába, annál könnyebben és szívesebben kapcsolódunk vissza.” − Az iskolai (gyermek- és ifjúkori) tanulás megteremti az alapokat a felnőttkori tanulásra – ha ez kimarad, nehéz pótolni, de nem lehetetlen! − Egész életünkben képesek vagyunk tanulni, a pszichés és intellektuális képességeink lehetővé teszik – ha komoly egészségügyi problémák ebben nem gátolnak − Hozzáférhetővé kell tenni minden életkorban a tanulási lehetőségeket − Felnőttkorban a tanulás melletti feladatok nehezítik a tanulási aktivitást, intenzitást (időszakosan el is lehetetlenítik) − A tanulási lehetőségeket az életkori helyzet figyelembe vételével kell kialakítani (gyermek: elsődleges feladata a tanulás, felnőtt: munka, család mellett tanul)46 8.26 Élettapasztalat A felnőtt tanulók differenciáltabb élet-és munkatapasztalatokkal

rendelkeznek. Már az első andragógiai kutatások beszámoltak arról, hogy a 45 DURKÓ MÁTYÁS: Az andragógia. A felnőttnevelés és közművelődés új útjai MMI 1999 KRAICINÉ SZOKOLY MÁRIA – CSOMA GYULA: Bevezetés az andragógia elméletéb e és módszerttanába. Budapest 2012 46 77 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN felnőttek oktatása-képzése során nem lehet figyelmen kívül hagyni az élettapasztalat szerepét, melyet kétféleképpen is vizsgálhatunk: a „hozott” tapasztalatok segíthetik vagy gátolhatják is az új tudás elsajátítását. Segítheti akkor, ha az új tudást rá lehet építeni a tapasztalatokra. Gátolhatja, megnehezíti az új tudás elsajátítását, ha az ellentmond a tapasztalatoknak (Kraiciné és Csoma 2012) A felnőttoktatásnak számolnia kell azzal, hogy sok felnőtt kötődik a már meglevő véleményéhez, rögzült szokásaihoz. Ez esetben megtörténhet, hogy disszonancia keletkezik a szerzett

új ismeretek és a korábban kialakult gondolkodásmód között (Maróti 1993) A felnőtt tanuló a tanórán elhangzó információk és a saját tapasztalatai között kapcsolatot keres, és a már meglévő tudásanyagához kapcsolja az új ismereteket. Amennyiben azok nagyon eltérnek a meglévő tapasztalataitól, akkor azt vagy átértelmezi, vagy megtartja, vagy visszautasítja, ezért ugyanazt az információt sokféleképen értelmezik, értik meg (Arnold és Siebert 2006).47 A résztvevők motiválásában az élettapasztalatok tananyagban történő megjelenítése és a tanultak napi alkalmazhatóságának bemutatása meghatározó jelentőségű. Felnőttképzési kutatások igazolják, hogy a felnőttek elkötelezettebbé válnak a tanulás iránt, ha számukra releváns problémákat kell megoldaniuk, amelyeket személyes életükben, vagy munkájuk során alkalmazni tudnak (Forray és Juhász 2008).48 A konstruktivista tanulásfelfogás épít a tanuló ember

előzetes tudására, amely valamilyen módon keretét adja a részletek megismerésének. A konstruktivista tanulásfelfogás nem az indukció fogalmát használja a tanulás logikájának, „irányának” leírására: a tanulás során az átfogóbb tudásrendszereink válnak egyre részletesebbé, egyre kidolgozottabbá, egyre differenciáltabbá, ezért a folyamatra sokkal inkább a dedukció fogalma alkalmazható49 (Nahalka 1998). „A konstruktivista felfogás szerint a tudást a tanuló, a megismerő ember maga konstruálja meg magában. A tudás formálódása tehát – legalábbis ebben a szemléletben – nem a szubjektum és az objektív valóság közötti kapcsolat által, hanem a tanuló 47 ARNOLD, ROLF – SIEBERT, HORST: Konstruktivistische Erwachsenenbildung. Grundlagen der Berufs- und Erwachsenenbildung. Band 4 5 Aufl Baltmannsweiler: Schneider Verl ag Hohengehren. 2006 48 Forray R. Katalin –Juhász Erika: Az autonóm tanulás és az oktatás rendszere

http://www.ofihu/tudastar/forray-katalin-juhasz letöltés dátuma: 2014 augusztus 30 49 Nahalka István (1998): A tanulásra vonatkozó tudományos nézetek fejlődése. In Falus Iván (szerk): Didaktika. Budapest, Nemzeti Tk 78 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN ember belső, konstruktív tudásépítési folyamatai által meghatározott Az ember mindig egy meghatározott, fejlődésének adott fokára jellemző képet hordoz magában a világról, tudáskonstrukciós folyamatait elsősorban ez a belső elméletrendszer, sokszor naiv, laikus elméletei határozzák meg. Megismerésünk eredménye tehát nagyon személyes, nem értelmezhető a külvilág egyszerű tükrözéseként, automatikus beviteleként” fogalmazza meg Nahalka (1999). 8.27 Motiváció A felnőttek esetében a motiváció jóval nagyobb szerepet játszik mint a tanköteles fiataloknál. A felnőtt általában „nem kényszerből tanul, hanem azért, mert tudni szeretne valamit, amit

még nem tud, és a tanításitanulási folyamatban már inkább egyenrangú félként vesz részt a tanárral” (Zachár 2006), kivéve ha ún. „tanulási kényszerről” beszélünk, például a munkaerőpiacon való sikeresebb elhelyezkedés reményében történő tanulás esetében Amennyiben a felnőtt végzettséget igazoló bizonyítványért tanul, a részvételi motívum nem mindig párosul a tanulás szándékával, és a kevésbé motiváltakra az értékelésfüggő tanulás inkább jellemző. Roger Boshier a részvétel fő indítékaként hat faktort azonosított (EPS, Education Participation Scale), melyek közül a tudásvágy (tanulás iránti nyitottság, tudásbővítés, szellemi kihívás), a szakmai előrelépés motiváló ereje (jobb munkavégzés lehetősége vagy előlépés, szakmai fejlődés), a társas kapcsolatok keresése (másokkal együtt történő tanulás iránti igény), illetve a külső elvárásra történő tanulás (nem önkéntes,

családi vagy a munkahelyi nyomás hatására vesz részt képzéseken) is helyet kap. A felnőttkori tanulás sokféle motivációból történhet, számos kutatás irányul a felnőttkorban történő tanulás motívumainak vizsgálatára (Például Kerülő 2009, Bajusz 2009, Török 2006 stb.) Mihály Ildikó az OECD országokban készült felnőttek tanulási motívumait vizsgáló kutatásokkal kapcsolatban írt tanulmányában számszerűsíti is a felnőttkori tanulás hatását: ”egy személy egy évnyi plusz tanulása 4 – 7 százalékkal növelheti meg korábbi esélyeit.” 50 50 Mihály Ildikó: Felnőttek tanulása – elméleti és gyakorlati tapasztalatok. Új Pedagógiai Szemle, 2003. (53 évf) 10 sz 121-132 p 79 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 8.3 8.31 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK Összefoglalás A lecke során a felnőttkori tanulás sajátos jellemzőit tekintettük át, elsődlegesen azokat a tényezőket, melyek hatást

gyakorolnak a felnőttkorban történő tanulásra. 8.32    Önellenőrző kérdések Ismertesse a hazai terminológia fogalmi hármasát! (felnőttnevelés, felnőttoktatás, felnőttképzés) Milyen sajátosságai vannak a felnőttkori tanulásnak? Milyen kapcsolat van a felnőttkori és az iskolai tanulás között? 8.33 Gyakorló tesztek Válassza ki a helyes választ! 1. A a felnőttnevelés azon területe, amely döntően ismeretnyújtáson és elsajátításon keresztül valósul meg a. felnőttképzés b. felnőttoktatás 2. A tanulóknak számos sajátos jellemzőjük van, úgymint: az élettapasztalat, előzetes tudás, és többnyire munka, család mellett történik a tanulás a. gyermek b. felnőtt 3. Amennyiben a felnőtt végzettséget igazoló bizonyítványért tanul, a részvételi motívum a tanulás szándékával. a. nem mindig párosul b. mindig párosul 4. A felnőttek esetében a motiváció szerepet játszik, mint a tanköteles fiataloknál a.

nagyobb b. kisebb 5. A épít a tanuló ember előzetes tudására, amely valamilyen módon keretét adja a részletek megismerésének, a tudást a tanuló, a megismerő ember maga konstruálja meg magában. 80 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN a. konstruktivista tanulásfelfogás b. kognitív pedagógia 81 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 9. PEDAGÓGIA – ANDRAGÓGIA 9.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK Az andragógia és pedagógia viszonyának kérdéséről, nexusáról több neveléstudós szakember munkájában olvashatunk. A főbb kutatási kérdéseik között szerepel: Hol is helyezkedik el az andragógia a neveléstudományok között? Hogyan látják a felnőttképzéssel foglalkozó szakemberek az andragógia mai hazai helyzetét? Célunk, hogy az olvasó lásson rá a terület kutatásaira, ismerjen meg andragógiai kutatásokat, továbbá legyen képes azokat saját szakterületén alkalmazni. 9.2 PEDAGÓGIA

– ANDRAGÓGIA 18. ábra: 9.21 9. fejezet gondolattérképe Pedagógia-andragógia viszonyáról Csoma áttekintésében a pedagógia a gyermekek, a felnövekvő nemzedékek neveléséről szól, melyet a szó eredete, a görög kifejezés is alátámaszt: „gyermek vezetése”, melyből a vezetés később neveléssé, okta- 82 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN tássá, képzéssé változott. Majd a pedagógia általánosabb jelentést kapott, minden nevelés, tanítás azonos lett a pedagógiával, így a felnőttek nevelése, tanítása is a pedagógia határkörébe került, és a pedagógia egyik szakágaként kezdték számon tartani, sőt felnőtt-pedagógia néven kezdték jelölni. Csoma ezzel a kifejezéssel különösen nem ért egyet, ad abszurdumnak nevezi a „felnőtt-gyermekvezetést”. „Fokozatosan érlelődött a felismerés, amely szerint a felnőttek eredményes tanítása megkívánja, hogy másként történjék, mint a

gyermekeké. Általánosabban: másként, mint a felnövekvő nemzedékeké. Ide értve annak belátását, hogy a felnőttek tanulásának eredményességét, színvonalát csökkentheti, sőt tönkreteheti tanításuk szakszerűtlensége. Legelőbb akkor, ha a felnőttoktatási, felnőttképzési programokban nem úgy tanítanak, ahogyan a felnőttek – felnőttként! – eredményesen tanulni tudnak.” Az andragógia kifejezést Alexander Kapp német tanár alkotta meg 1833-ban a felnőttek oktatásának, képzésének jelölésére. Az elnevezés a pedagógia (gyermek + vezetés) mintáját követi. A felnőtt férfit jelentő görög „aner- androsz” ugyancsak a vezetéssel kerül párba. Az andragógia tehát általános értelemben, szó szerint felnőtt-vezetést jelent Csoma a pedagógiától külön választja az andragógiát, azzal indokolva, hogy speciális gyakorlatot követelnek a felnőtt nemzedékek tanítási sajátosságai.51 M. Knowles, az andragógiai

szakirodalomban sokszor hivatkozott szerző bő 30 évvel ezelőtti elméletére alapozva Maróti a pedagógiai és az andragógiai megközelítés főbb különbségeit következőképpen foglalta össze. Az összehasonlítás nem tér ki arra, hogy mire irányul a felnőttkori tanulás, az milyen célból, milyen funkcióból történik, illetve milyen formában valósul meg, és annak milyen kimeneti követelménye van. Az általános vonásokra helyezi a hangsúlyt, és nem tesz aközött különbséget, hogy formális vagy nem-formális tanulás megvalósulásáról van-e szó.52 51 CSOMA GYULA: Andragógia, – a pedagógia mellett (?). In: Khademi-Vidra Anikó (szer k.): Az andragógia elmélete és történeti alapjai 1 jegyzet 52 MARÓTI ANDOR: Van-e didaktikája a felnőttek tanításának? Iskolakultúra. 7 sz 83-89 p . 1993 83 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 2. táblázat: Pedagógiai és andragógiai megközelítés Knowles nyomán,

rövidített 19. ábra: Lada értelmezésében a humán tudományok rendszerében a pedagógia szerves folytatásának tekinthetjük az andragógiát. „Mindezzel együtt eleitől fogva kereste a helyét a neveléstudomány rendszerében: megkülönböztetvén magát a felnövekvő nemzedékek nevelését-tanítását tárgyának tekintő pedagógiától, bár idővel a közös, sőt az azonos elemeket is keresve, elismerve” 53(Csoma 2009). 9.22 Hazai Delfi kutatás A pedagógia és az andragógia viszonyának tisztázására vállalkozott az a Delfi kutatás is, mellyel a nemzetközi és a hazai felnőttoktatás helyzetét vizsgálták. A Delfi módszert akkor szokás alkalmazni, mikor a szakma művelőinek nézeteit szisztematikus feltérképezéssel, összeha53 Csoma Gyula: Az andragógiai elmélet kialakulása és alapproblémái http://ofi.hu/tudastar/kihivasok-valaszok/csoma-gyula-andragogiai (letöltés dátuma 2015 . február 3) 2009 84 KUTATÁSOK A

FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN sonlító elemzéssel kívánják megismerni. A módszer segítségével még árnyaltabban kívánnak hozzájárulni a tudományterület meghatározó kérdéseinek tisztázásához, továbbá a lehetséges fejlesztési irányok kijelöléséhez.54 A hazai vizsgálat előzményeként elmondható, hogy 1991–1995 között nemzetközi Delfi kutatás is készült a vizsgált területek kapcsolatáról (bővebben lásd Feketéné Szakos Éva munkáit). A kutatás során többek között az alábbi kérdésekre keresték választ: Hogyan határozható meg a felnőttoktatás fogalma? Milyen viszony áll fenn az andragógia és a pedagógia között? A teljesség igénye nélkül néhány részlet következzék a válaszokból. A megkérdezett szakemberek fele azzal értett egyet, hogy szignifikáns különbség van a pedagógia és az andragógia között: a pedagógia a gyermek és ifjúkor nevelési kérdéseivel foglalkozik, a felnőttekkel

való foglalkozásnak külön elmélete, filozófiája van. Azzal érveltek, hogy jelentős különbség van a célok, alapelvek, résztvevők, szükségletek között, mely a gyermek és a felnőtt különbözőségéből is fakad. Mások úgy látták, hogy ugyan vannak bizonyos különbségek, azonban nem szignifikánsak, tehát nem különbözik erőteljesen a két terület egymástól. Az egyik válaszadó azzal indokolta kijelentését, hogy a felnőttek között is hatalmas különbségek vannak, nem csupán a gyermekek és a felnőttek között. Akadt olyan magyarázat is, miszerint a különbségtételnek a múltban volt inkább jelentősége, mert a korszerű pedagógiai és andragógiai elméletek számos azonos vonással rendelkeznek. Jól mutatják a felsorolt példák, hogy nemzetközi szinten sincs teljes egyetértés. A Delfi kutatás során Soós Pál kiemelte, hogy „kezdetben a magyar felnőttnevelés szakemberei a pedagógia területéről érkeztek, ezért a két

szakmai terület nagyon összefüggő és egymást kiegészítő volt. Később a kultúra-, a filozófiai, szociológiai és politikai tudományok is érdeklődni kezdtek a felnőttképzés iránt, és a korábbi szoros kapcsolatok a pedagógiával meglazultak.” 9.23 Hazai terminológia kialakulása Durkó Mátyás (1926–2005) a hazai andragógiaelmélet atyja, 1968ban megjelent „Felnőttnevelés és népművelés” című munkájával rakta le a hazai andragógia elméleti és gyakorlati alapjait. Durkó a Mayer Józsefnek adott interjúban mesélt arról, hogyan tapasztalta meg és ismerte fel egyetemi tanársegédként, hogy a felnőttekkel való foglalkozás más megközelítést, más módszereket igényel: 54 FEKETÉNÉ SZAKOS ÉVA: Andragógia és pedagógia. Educatio 1 sz 61-71 p 1999 85 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN „- Abban a kérdésben teljes az egyetértés, hogy ha Magyarországon andragógiáról, mint tudományról

beszélünk, akkor erről Téged kell kérdezni. Azt állítják e szakma művelői, hogy ezt Te hoztad létre, Te határoztad meg azokat a kereteket, amelyek kijelölték a lehetséges kutatási irányokat s Te voltál az, aki azt is meghatározta, hogy melyek azok az ismeretek, amelyeket ezen a területen az egyetemeken oktatni kell. De mielőtt belemerülnénk a beszélgetésbe, azt meséld el, hogyan lettél az andragógia szakértője? - Én eredetileg magyar-francia szakos középiskolai tanár vagyok, itt, Debrecenben végeztem az egyetemet. Akkor az irányultságom az irodalom felé vonzott, az irodalmi tanszéken dolgoztam, mint tanársegéd Gyakorlatilag elkészítettem Oláh Gáborról a kandidátusi disszertációmat. Vajon milyen élmények hatására lett belőlem népművelő? Volt Debrecentől mintegy tíz kilométerre egy tanyaközpont, Ondód. A Szabad Föld szervezett irodalomterjesztő, irodalomnépszerűsítő felolvasásokat ezen a helyen. Én mint harmadéves

egyetemi hallgató vállaltam egy előadást, ami azt a címet viselte, hogy „Fényesebb a láncnál a kard”. Az előadás témája tehát a magyar szabadságharc költészete volt. Elmentem ebbe a tanyaközpontba, ahol egy nagy istállóban fogadtak, egy szál körte égett. Negyven-ötven ember ült ott és várta az előadás megkezdését. Én készültem erre, megírtam az előadás vázlatát Már vagy félórája beszéltem, mikor látom egyik ember is, a másik ember is alszik. Az én addigi előadói-nevelői tudásom, az előadó közönség kapcsolatáról kialakított elképzeléseim összetörtek egy pillanat alatt Az eredmény egy lehetett: az én gyönyörűen elkészített előadásvázlatomat ott helyben összetéptem és elkezdtem magamtól, teljesen szabadon Petőfiről beszélni. Verseket idéztem, verseket szavaltam, erre azt látom, hogy az emberek ébredeznek, kezdenek figyelni. Végül egy jó kis előadás kerekedett ebből a helyzetből Számomra probléma

volt a legizgalmasabb kérdés: mi lehetett az oka a látottaknak, tapasztaltaknak? Ennyire más, eltérő lehet az este, munka után felnőtteknek tartott foglalkozás jellege attól, amit gyerekeknek szoktunk tanítani? Szóval a felnőtteknek tartott foglakozások kérdése, mint alapvető probléma jelentkezett nálam s kezdett el komolyan foglalkoztatni. A végeredmény az lett, hogy irodalommal való foglakozásból átvágtam magamat a felnőttekkel való foglalkozás egész lélektanán, didaktikáján, metodikáján. Édesanyámnak volt egy szavajárása, gyakran mondogatta, hogy „ha felteszed a kolompot, akkor rázzad is”. Tehát félretettem mindazt, amit Oláh Gáborról írtam, mert én a felnőttek oktatásának problémáját éreztem immár sajátomnak, megoldandónak, emberi és erkölcsi kötelességemnek. Rájöttem arra, hogy ezt a területet nem lehet elméleti és gyakorlati ismeretekkel bíró szakemberek nélkül művelni. () Előterjesztést tettem a

népművelők képzési rendszerének kialakítására. 86 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Ezt 1956-ban fogadták el, s ez év szeptemberében kezdhettem meg a debreceni egyetemen a népművelők képzését úgy, hogy nem volt se tudomány, sem szakismeret, nem volt rendszere az egésznek. Elölről kellett mindent kezdeni, végiggondolni, s így igaz az, hogy ezekben a kérdésekben hozzám lehet fordulni. Aztán még tíz évet dolgoztam azért, hogy a Népművelés és felnőttnevelés című könyvem megjelenhessen 1968-ban.” (Interjúrészlet, Mayer 2002) Ebben a könyvben foglalta össze és rendszerezte a felnőttnevelés elméletének alapjait. A kötet fő fejezetei: (1) a felnőttnevelés és a népművelés társadalmi szükségessége és feladatai; (2) a felnőttek nevelhetőségének problémája, tanításuk sajátosságai; (3) a nevelési folyamatban a felnőttek élettapasztalatára történő építés fontossága; (4) a

felnőttnevelés és a népművelés tudományelméleti és rendszertani kérdései. Elmondható, hogy „az andragógia alaptémái – bárha azóta részleteiket, problémáikat tekintve bővültek, differenciálódtak is – nem léptek ki ennek a négy fő fejezetnek a keretei közül. Munkájának eredményei ma már az andragógiai tudományosság alapvonulatát alkotják, és új szempontokat adnak a neveléstudománynak”. (Csoma 2005) „Nyugati és lengyel irodalomból tudtunk hozzájutni szellemi munícióhoz. Ezekben az anyagokban láttuk azt, hogy a kérdést meg lehet közelíteni pedagógiai síkon Tehát az embernevelés a felnőtt nevelés síkjába illesztve jelenik meg. Mindez persze hamarosan rendkívül kiszélesedett, mert kiderült, hogy maga a felnőtt nevelés annyira differenciált folyamat, hogy szinte minden tudománynak van olyan aspektusa, amelyikkel ezt megtudjuk közelíteni. Elsősorban a szociológia, amely akkor még nálunk szintén keletkező

tudomány volt, másrészt a pszichológia, harmadrészt pedagógia, továbbá művelődéstörténeti, történeti tudományterületek voltak azok, amelyek jó közelítési szempontokat és lehetőségeket tartalmaztak.” (Interjúrészlet, Mayer 2002) A diszciplináris rendszer lehetőségét 1920-as években először Medinszkíj vetette fel, majd 1951-ben és 1957-ben Henselmann és Pöggeler dolgozták ki. Magyarországon 1968-ban Durkó Mátyás alkotta meg ennek rendszerét. 9.24 Az andragógia területei Lada szerint az andragógiát a pedagógia szerves folytatásának tekinthetjük, és a pedagógiához hasonlóan kialakultak a részterületei. Zárójelben a területek legfontosabb képviselői is feltüntetésre kerülnek (a 87 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN teljesség igénye nélkül, és annak korlátával, hogy kategorikusan az egyes kutatók tevékenysége nem választható szét egymástól):55 Például: Durkó Mátyás, Koltai

Dénes, Magyar Edit, Zrinszky László, Juhász Erika, Farkas Éva, Németh Balázs, Kerülő Judit stb. − Andragógiaelmélet, andragógiai didaktika: Például: Durkó Mátyás, Csoma Gyula, Zrinszky László, Várnagy Marianne, Maróti Andor, Kraiciné Szokoly Mária, Csiby Sándor, Feketéné Szakos Éva, Várnagy Marianne stb. − Andragógiatörténet: Például: Felkai László, Benő Kálmán, Juhász Erika, Sári Mihály stb. − Összehasonlító andragógia: Például: Heribert Hinzen, Sz. Tóth János, Harangi László stb. − Andragógia gazdaságtan: Például: Polónyi István, Szép Zsófia stb. 9.3 9.31 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK Összefoglalás A fejezet során a pedagógia és az andragógia viszonyát tekintettük át, részleteket ismertettünk a hazai andragógia történetéből, és bemutattuk a téma főbb jeles kutatóit kutatási területek alapján. 9.32    Önellenőrző kérdések Milyen főbb részterületei vannak az andragógiának? Mi

a célja a Delfi kutatásnak? Hogyan vélekednek a hazai felnőttképzési szakemberek a pedagógia és az andragógia viszonyáról? 9.33 Gyakorló tesztek Válassza ki a helyes választ! 1. A(z) tehát általános értelemben, szó szerint felnőtt-vezetést jelent a. andragógia b. pedagógia 55 Lada László: Andragógia, a felnőttkori tanulás-tanítás tudománya. In: Lada László – Ko ltai Dénes (szerk.): Az andragógia korszerű eszközeiről, módszereiről Budapest, NFI 2 006. 88 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 2. A(z) jellemző inkább, hogy a tanultak közvetlenül a gyakorlatban azonnal alkalmazhatóvá válnak. a. andragógiára b. pedagógiára 3. A akkor szokás alkalmazni, mikor a szakma művelőinek nézeteit szisztematikus feltérképezéssel, összehasonlító elemzéssel kívánják megismerni. a. Delfi módszert b. projekt módszert 4. A(z) jellemző inkább, hogy az oktatás légköre partneri a. andragógiára b.

pedagógiára 5. A diszciplináris rendszer lehetőségét Magyarországon 1968-ban .alkotta meg a. Durkó Mátyás b. Csoma Gyula 89 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 10. FELNŐTTKÉPZÉSI MÓDSZEREK 10.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK A felnőttkori tanulásnál igen dominánsan jelentkezik az igény a gyakorlatban is alkalmazható tudás iránt, igen gyakori elvárás, hogy az a munkaerőpiacon is kamatoztatható legyen. Figyelembe kell venni, hogy a felnőtt pragmatikus, így a felnőttoktatásban és a felsőoktatásban is törekedni kell a gyakorlatorientáltságra, azaz a képzést valóságos munkahelyzethez, problémákhoz érdemes kapcsolni. Az olvasó ismerjen meg felnőttképzési módszereket, továbbá legyen képes azokat saját szakterületén alkalmazni. 10.2 FELNŐTTKÉPZÉSI MÓDSZEREK 20. ábra: 10.21 10. fejezet gondolattérképe Előadó-központú módszerek Az alábbi módszerek bemutatásához Falus (1998)56, Kraiciné és

Csoma (2012)57, Várnagy (1995)58 munkáit használtuk fel. 56 Falus Iván (1998) (szerk): Didaktika. Budapest, Nemzeti TK Kraiciné Szokoly Mária – Csoma Gyula (2012): Bevezetés az andragógia elméletébe é s módszertanába. 57 90 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Az előadó-központú módszerek alkalmazása a felnőttoktatásban leginkább az „ismeretterjesztő előadások” keretei között terjedtek el, illetve meghatározó szerepet töltenek be a felsőoktatási intézményekben is. Előadó-központú módszerek: Előadás: szóbeli közlésén alapul Magyarázat: előadás kiegészítéssel, magyarázattal, kérdezéssel Tanbeszélgetés: előadás beszélgetéssel kiegészítve (irányított megbeszélés) A szóbeli közlés az ismeretközvetítés klasszikus módszere: egy téma monologikus, részletes, szóbeli kifejtése szakértő személy által. A szó a görög lectare szóból származik, ami eredetileg írott szöveg hangos

felolvasását jelentette. Az előadást ma ritkán alkalmazzák önmagában, általában magában ötvözi az elbeszélés és magyarázat elemeit is Ma már csak a szabad, szóbeli előadást értjük alatta, nem a felolvasást. Az előadó-központú módszerek esetében főként frontális tanulásszervezésről beszélhetünk. Az előadó termek ennek megfelelően hagyományosan kettős felosztásúak: a nagyobb rész a hallgatóságé, akik többnyire padsorokban ülnek, a kisebb rész az előadó számára fenntartott hely M. Nádasi Mária a tanulásszervezés kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a frontális munka akkor alkalmazható a legsikeresebben, ha a tanulókat a tanulási előfeltételek szempontjából homogenitás jellemzi. Az előadói munkát és az előadás követhetőségét napjainkban a power pointos prezentációk, jó didaktikai felépítés esetén nagy mértékben segíthetik. Az előadók fontos eszköze még a beszédkultúra, amely a helyes és

szép beszéd tartalmi és formai követelményein nyugszik: hangsúly, hangerő, hanglejtés, helyes lélegzetvétel. Az előadás szerkezete jól tagolt, és választékosan előadott (Falus 1998; Kraiciné és Csoma 2012; Cserné 2006.) 10.22 Előadás Mikor érdemes előadást tartani? − − Viszonylag nagy létszámú hallgatóságot akarunk tájékoztatni, a tananyag nem hozzáférhető más forrásból, http://kraicineszokolymaria.hu/wpcontent/uploads/2012/12/modszertar-2pdf (letöltés dá tuma 2015. január 30) 58 Várnagy Marianne (1995): A felnőttoktatás didaktikája és módszertana. Budapest, ELT E. 91 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN − − − egy tananyagrész bevezetésénél, melyet majd más módszerek követnek, egy új téma kerül bevezetésre, vagy egy terület újabb eredményeit ismertetjük, illetve összegzéskor, összefoglaláskor. Ellenvetések az előadással szemben: − Csekély a kapcsolat az előadó és a

hallgatók között. Ezért az előadó kevésbé tud megfelelően kapcsolódni a hallgatók előzetes tudásához, tapasztalati hátteréhez. − Kedvez az anyag passzív felvételének. Az előadás felépítését meghatározó tényezők: − az előadás célja (miért és miről fogunk beszélni), − a témával kapcsolatos helyi problémák, háttérismeretek, − a résztvevők várható összetétele, előzetes ismeretei és felkészültsége, motiváltsága, − a szemléltetés és az előadást oldó módszerek lehetősége. Az előadás szerkezeti felépítése: Bevezetés: Célja az előadó és a hallgatóság közötti kapcsolat kialakítása, a hangulatteremtés, a figyelemfelkeltés, a hallgatóság megnyerése. A kifejtés: A téma kibontása az ismeretek átadását, a tényanyag közlését, bemutatását jelenti. A kifejtés szerkezetének kialakításakor – a téma jellegétől függően – több út követhető − A hierarchikus kifejtés esetén az

előadás logikája a megvilágítandó fogalom egyre kisebb részegységekre bontását követi. − A szekvenciális elrendezés esetén valamilyen szempont (pl. időrend, egymásra épülés stb) szerint rendezzük el mondanivalónkat − Gyakran több szempont alapján történik az összehasonlítás, ilyenkor – a követhetőség és könnyebb értelmezés érdekében – érdemes mondandónkat táblázatban összefoglalni és kivetíteni. A tényanyag kifejtését mindhárom szerkezeti mód esetében szemléltetéssel, példákkal, figyelemfelkeltő fogásokkal lehet hatékonnyá, változatossá tenni. 92 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN A felnőttkori tanulás leírásához legalkalmasabbnak a konstruktivista tanulásfelfogást tartják (vö, Nahalka 1998, Kraiciné és Csoma 2012, Feketéné 1999 stb.), mely nem az indukció fogalmát használja a tanulás logikájának, „irányának” leírására: a tanulás során az átfogóbb

tudásrendszereink válnak egyre részletesebbé, egyre kidolgozottabbá, egyre differenciáltabbá. A következtetés, összefoglalás és zárás: Az összefoglalás során ki kell emelni a lényeget, a fontos megjegyzendő elemeket, kapcsolatokat felmutatni a meglévő, illetve esetleg a jövőben következő ismeretekhez, eseményekhez.  A témához kötődő írások: Feketéné Szakos Éva: Új paradigma a felnőttoktatás elméletében? http://epa.oszkhu/00000/00011/00063/pdf/iskolakultura EPA00011 2002 09 029-042.pdf (letöltés dátuma 2014 augusztus 28) Feketéné Szakos Éva (2003): Az első hazai andragógiai Delfi kutatás eredményeiből. Magyar Pedagógia103 évf 3 sz 339–369 p www.magyarpedagogiahu/document/Feketene MP1033pdf (letöltés dátuma 2014. augusztus 28) 93 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 21. ábra: 10.23 Előadóterem Magyarázat Az előadást ritkán alkalmazzák tisztán önmagában, a magyarázatnak Brown és

Armstrong tipológiája szerint három formája létezik: − Az értelmező magyarázat, amely adott fogalmakat értelmez és példákkal világítja meg tartalmát. Kérdése: Mi? Mit? − A leíró magyarázat, egy folyamat vagy struktúra leírására szolgál. Kérdőszava: Hogyan? − Az okfeltáró magyarázat a jelenségek, összefüggések okainak feltárását szolgálja. Kérdőszava: Miért? Hasonló elemekből épül fel, mint az előadás, részét képezi annak. Ok-okozati összefüggéseket feszeget, a megértés szintjét célozza meg. Világos, a hallgatóság számára megérthető nyelvezetet kell használni Ugyanis a felnőtt hallgató a tanórán elhangzó információk és a saját tapasztalatai között kapcsolatot keres, és a már meglévő tudásanyagához kapcsolja az új ismereteket. Amennyiben azok nagyon eltérnek a meglévő tapasztalataitól, akkor azt vagy átértelmezi, vagy megtartja, vagy visszautasítja, ezért ugyanazt az információt

sokféleképen értelmezik. Az is igaz, hogy a felnőttek széles körű élettapasztalata főként a gyakorlatból ered, és inkább gyakorlati problémák megoldására használják. Implicit (személyes, naiv, laikus) elméleteknek is nevezett elgondolásaikat a tapasztalat során a beválás megerősíti (Sz Molnár 2009) 94 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN A magyarázattal a logikai összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. A hatékony magyarázat követelményeit betartva – jól tervezett, megfelel a hallgatók fejlettségi szintjének, a megfelelő példák bemutatása – elsősorban a hallgatók gondolkodására ható módszer. 10.24 Tanbeszélgetés „Előadás és megbeszélés nem szigetelhetők el egymástól; összetartoznak, mint a belégzés és kilégzés” – írta andragógia-módszertani könyvében Franz Pöggeler. Az irányított megbeszélés funkciója a célzott gondolkodtatás. A

megbeszélés leggyakrabban szóbeli kommunikációra épül, és általában az oktató irányítja a folyamatot. A módszer alkalmazására lehetőség nyílik online és virtuális környezetben is. A megbeszélés lényegesen több mint egy egyszerű beszélgetés, hiszen előzetesen meghatározott célja, a kérdések segítségével előzetesen megtervezett folyamata van. A magyarázattól eltérő módon az oktatási folyamat egyes lépéseinek meghatározásában a résztvevőknek közvetlenül vagy közvetetten sokkal nagyobb szerepe van. A módszer népszerűsége abban rejlik, hogy az előadó az előadás alatt informálódhat a hallgatóság előzetes ismereteiről, motivációiról, melyet beépíthet további előadásába, másrészt a résztvevők lehetőséget kapnak kérdéseik feltevésére. A felnőtt hallgatók élettapasztalata segítheti vagy gátolhatja is az új tudás elsajátítását Megkönnyíti az oktató munkáját, ha tud építeni a tapasztalatokra,

megnehezíti viszont, ha az ellentmond a tapasztalatoknak. Ez a módszer az oktató és a hallgatók együttműködésén alapszik. Legalább kétszereplős műfaj. Abban az esetben hasznos a beszélgetés, ha a hallgatónak van tudása arról, amiről beszélgetni szeretnénk vele. A beszélgetés mindig célirányos, látnunk kell magunk előtt, hogy honnan hová szeretnénk eljutatni a hallgatókat. Az oktató a jól és jókor feltett kérdésekkel tudja meghatározott irányba terelni a beszélgetést (a kérdés legyen pontos, világos, rövid és egyértelmű, feleljen meg a résztvevők előzetes ismereteinek, legyenek gondolkodtató jellegűek). Ez esetben nem kész ismeretközlésre kerül sor, hanem a már meglévő ismeretek, személyes élettapasztalatok alapján segíti az oktató az új fogalmak, következtetések megközelítését, felkelti és irányítja az önálló gondolkodást. A kérdések az egész hallgatóságnak szóljanak, és hagyjunk elegendő időt a

gondolkodásra. 95 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN A válaszok elhangzásakor fontos, hogy tapintatosak, bátorítók legyünk, azaz emeljük ki a pozitív elemeket. A nem megfelelő válaszok esetén rávezető kérdésekkel segíthetünk a hallgatóknak, azonban a negatív értékelés minden formája kerülendő (elmarasztalás, cinikus megjegyzések stb.) A kérdések feltevésénél mindig a fokozatosság, az egymásra épülés szerint haladjunk. Természetesen ez vonatkozik a beszélgetések során a kérdésekre is. Mindig az egyszerű felől haladjunk a bonyolultabb felé A kérdések típusai: − Nyitott kérdés (Mi a véleménye Mit tud mondani a -ról. Jól alkalmazható például egy beszélgetés indításakor). − Zárt kérdés (eldöntendő). − Pontosító kérdés (A pontosító kérdés a vizsgált téma részleteire kérdez rá. A pontosító kérdés a kérdezőnek és a megkérdezettnek segít összpontosításban, és felszínre

hozza a válaszok mögötti tényeket, információkat) − Alternatív kérdés (választás lehetőségét kínálja fel, különösen alkalmas igényfelmérésénél, képzések zárásánál, vizsgáztatásnál stb.) A tanbeszélgetés, vagy irányított megbeszélés az előadás az egyik feloldása: az előadó lehetőséget ad a résztvevőknek a hozzászólalásra.  A témáról bővebben olvashat: Kraiciné Szokoly Mária – Csoma Gyula (2012): Bevezetés az andragógia elméletébe és módszertanába. http://kraicineszokolymaria.hu/wpcontent/uploads/2012/12/modszertar -2.pdf (letöltés dátuma 2014 augusztus 20) 10.25 Résztvevő-központú módszerek A résztvevő-központú módszerek bemutatásának és azok felsőoktatásban való alkalmazásának lehetőségeit többek között Falus (1998), Kraiciné és Csoma (2012), Szilágyi (2008), Várnagy (1995)59, Juhász (2009) munkáit alapul véve állítottuk össze. 59 VÁRNAGY MARIANNE: A felnőttoktatás

didaktikája és módszertana. Budapest, ELTE199 5. 96 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN  A témáról bővebben olvashat: Juhász Erika (2009): Tréningek tervezése és szervezése. In Henczi Lajos (szerk): Felnőttoktató. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 328-332 p www.kulturaszhu/letoltes/Treningek tervezese es szervezesep df (letöltés dátuma 2015. január 30) Kraiciné Szokoly Mária – Csoma Gyula (2012): Bevezetés az andragógia elméletébe és módszertanába. http://kraicineszokolymaria.hu/wpcontent/uploads/2012/12/modsz ertar-2.pdf (letöltés dátuma 2015 január 30) Szilágyi Klára (2008): A csoportos tanulás jellemzői. In: Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása” Tanártovábbképzési konferenciák Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest. site.nivehu/hefop351/ttk/downloadphp?filename=4 kotet b5pdf (letöltés dátuma 2015. január 30) A résztvevő-központú módszerek

(például a kooperatív oktatási módszer, a szituációs módszer, a vita stb.) hatékony segítséget nyújthatnak a tudás rekonstrukciójában, a régi tudás újjal történő felcserélésében, a társas tanulási folyamatokban. (Sz Molnár Anna 2009) Megvalósulhat csoportmunka, illetve egyéni munka, páros munka, hálózati munka segítségével. Az élet egyre több területén válik nélkülözhetetlenné az együttműködő csapatmunka, a megszerzett tudást munkánk során gyakran csoporthelyzetben kell alkalmaznunk. A csoportmunka közkedvelt munkaforma, számos felnőttoktatási módszer eleme. A csoportban történő tanulás és a csoportmunkára épülő módszerek a felnőttek esetében motiváló hatásúak, mert a csoport támogatást, kihívást, pozitív ingerlő hatást jelenthet számukra (Sz. Molnár Anna 2009) A résztvevők involválódnak, személyes tapasztalatuk vagy élményük keletkezik a foglalkozás során. A csoportban szociális tanulási

folyamat zajlik, a szociális kompetenciák fejlesztésének egyik leghatékonyabb eszköze. A foglalkozásvezető, oktató feladata, hogy a levezetéshez rendelkezésre álló teljes időintervallumot végiggondolva tematikusan előkészítse a foglalkozásokat. Minden egyes foglalkozásnak forgatókönyve van (Szilágyi 2008). 97 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN A csoportmunka lényege, hogy egy adott foglalkozás résztvevői (a plénum) a program ideje alatt tervezett módon, egy előre meghatározott feladatot, 3-6 fős kiscsoportra bontva, a foglalkozásvezető, oktató részvétele nélkül, együttműködve oldanak meg. A csoportoknak megvan a saját dinamikájuk. (Plénum: A teljes csoport együttlétének helyszíne, ahol a csoporttagok megtalálják pozíciójukat. A csoportmunka szakaszai után a kis csoportok eredményeikről – rendszerint a plénumban, nagycsoportban – kölcsönösen tájékoztatják egymást) A csoportmunka előnyei

között szokott megjelenni, hogy a csoporttagok megismerik egymást, bizalom alakul ki; a résztvevők egymástól is tanulnak és a problémákhoz új szempontokat vethetnek fel az egyes résztvevők. A csoportmunka hátrányai közé sorolják, hogy nagy létszám esetén nem alkalmazható, és csak jól felkészült vezető irányíthatja, mert csoportvezetési ismeretek hiányában a csoportmunka hatékonysága alacsonnyá válik. Fontos szervezési feladat annak eldöntése, hogy kik kerüljenek egy csoportba. Létrehozhatunk homogén csoportokat (viszonylag hasonló tudással, ismeretekkel rendelkezők kerülnek egy csoportba), illetve heterogén csoportokat is. Ebben az esetben az oktató tudatosan törekszik arra, hogy különböző tudással rendelkezők kerüljenek egy csoportba. Például a résztvevők egyik fele abszolút kezdő a témában, míg a másik fele a csoportnak már jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik. Továbbá véletlenszerű megoldással is

élhetünk, például mindenki kap egy számot. 98 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 22. ábra: Csoportmunka Kadocsa 2006: 41 alapján 10.26 Kooperatív oktatási módszer A kooperatív oktatási módszer csoportmunka keretében valósul meg. A kooperatív csoportmunka alapelvei: − Az építő egymásrautaltság: Az építő egymásrautaltság a kooperatív tanulás első alapelve. Építő egymásrautaltságról akkor beszélünk, ha az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással − Az egyéni felelősség: Az egyéni felelősségtudat nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módszerek sikeréhez. Példája ennek, amikor a tagok azonos témán dolgoznak, munkamegosztás van közöttük, és mindenki egy részfeladatért a felelős. Vagyis az egyes résztvevők is felelősek azért, hogy hozzájárulnak-e a közös cél eléréséhez. Ez szemben áll a csoportmunka azon értelmezésével, amelyek csoportcélt

tűznek ki és csoportos értékeléssel jutalmaznak, de nem teszik felelőssé az egyént a feladat végrehajtásában, így nem hoz javulást a tanulási teljesítményben − Egyenlő részvétel: A hagyományos csoportmódszerek egyenlőtlen részvételt eredményeznek; a módszer főként a jobb teljesítményű, extrovertált diákok részvételét eredményezi, és nem mindenki veszi ki egyenlően részét a munkából. Az egyenlő részvételt általában a következő módokon lehet elérni: (1) szerepelosztással, (2) munkamegosztással. 99 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN − Párhuzamos interakció: A kooperatív tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak. Ezáltal a kooperatív tanulás hatékonyabb, mint a hagyományos oktatás  Példák a feladatokra: http://www.hefopektfhu/anyagok/kooperativ modszertanhtm letöltés dátuma: 2014. augusztus 28 10.27 Ötletroham Alkalmazhatjuk önmagában is, de egy

felnőttképzési módszer alkotórészeként is (tréning, projektmunka stb.) Az ötletroham/ brain storming (ötlettársítás, szabad ötletfeltárás, ötletroham) olyan csoportos feltáró munka, amelynek a célja, hogy az egyének csoportos véleményalkotásából származó előnyöket hasznosítsák, ahol szükség van a csoport tagjainak egyéni tudására, kombinatív képességére és kreativitására. Az ötletroham/brain storming lényege a szabad, kritikától mentes ötletfelvetés, és a gondolattársítás (új ötlet generálásának) lehetősége. A problémák megfogalmazására, megoldások keresésére irányuló módszer. Menete: a szabályok ismertetése és a pontos, írásban történő kérdésfelvetés után az oktató felírja a táblára, flip chartra a résztvevők gyors, szóban elhangzó asszociációit, ötleteit. A feltett kérdésre a résztvevők szabadon asszociálnak és gyors egymásutánban, mindenféle mérlegelés nélkül egy-egy fogalom,

szó formájában hangosan bemondják ötleteiket. Minden asszociáció, még a legabszurdabb is bemondható. Ezt követően a résztvevők az ötleteket közösen értékelik, rangsorolják a későbbi munkához kapcsolódó szempontok alapján, s végül megállapodnak a felvetett kérdésre adott, konszenzusos válaszról. Fejleszti a csapat tagjainak nyitott, divergens gondolkodását, a toleranciát, az asszociációs készséget, az ötletek egymáshoz való kapcsolódását a közös cél szem előtt tartásával. A résztvevők álláspontjának öszszegyűjtését jelenti, rendszerint abból a célból, hogy az ötletek és javaslatok vitájának eredményeként alakuljon ki az optimális, közös megoldási javaslat. Alkalmazható például: általános problématerületek feltárásához, a feltárt problémák okainak listázásához. (Kraiciné és Csoma 2012; Várnagy 1995). Az ötletroham/brain storming módszer alkalmazásának variációi: szolga” módszer Kipling

verséről kapta nevét, amely így kezdődik: „Hat hűséges szolgám van, (Mindent tőlük tudok): 100 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN A nevük Mit, Miért, Hogyan, És Hol és Ki és Mikor.” Philips 66 módszer: A Philips cégnél vezették be. Hat fős csoportok hat percig beszélik meg az ülésen felvetett javaslatokat. A javaslatokat a moderátor terjeszti a csoport elé. Az ötleteket az ötletroham/brain storming módszerével tárgyalják. Ezt követően újabb forduló jön Elsősorban konkrét műszaki probléma megoldásánál alkalmazzák szakértők közreműködésével. 10.28 Szituációs módszerek A szituációs módszerek az aktivizáló módszerek igen fontos csoportját képezik, közös jellemzőjük, hogy a résztvevők képzeletbeli helyzetbe kerülnek. Életszerű vagy ahhoz hasonló problémát kell saját tapasztalataik, vagy a tanultak alapján a szerepek tanulmányozása és eljátszása révén megoldaniuk. A

módszercsoport előzetes ismeretek, előítéletek, vélemények, attitűdök feltárását, magatartási-, viselkedési formák gyakorlását, korrekcióját teszi lehetővé. (Csoma és Kraiciné 2012) Esetjáték − Esetpélda: A szituációs játékok egyszerűbb fajtája: a valóság egyetlen konfliktusát kell írásban vagy technikai eszközzel bemutatni. Ezután a résztvevők csoportmunkában kialakítják saját megoldási javaslatukat, röviden ismertetik és indokolják azokat. Az eltérő nézeteket a foglalkozásvezető vitára bocsátja, majd értékeli. − Incidens-módszer: Annyiban különbözik az előzőtől, hogy a foglalkozásvezető két-három fontos, a döntéshez nélkülözhetetlen elemet nem ad meg a helyzetismertetésben. − Esettanulmány: Bonyolult esetre épülő, hosszabb időt és komoly előkészítést igénylő módszer. Szerepjáték A szituációs módszercsoport népszerű formája. Szerepjátékról akkor beszélünk, ha valaki egy másik

személy szerepét vagy feladatvégzését eljátssza, például tréning során. − A szerepjáték azt jelenti, hogy a résztvevők meghatározott időre szociális interakciót hajtanak végre, amely az adott tanulási folyamathoz anyagot szolgáltat. 101 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN − − − − − Lényege a következő: foglalkozásvezető szóbeli vagy írásbeli helyzetismertetése után a résztvevők önként vállalt szerepek megalkotásával és eljátszásával szimulálják a problémát, és egyfajta megoldásra jutnak. A drámajátékszerű megoldásoknál azon van a hangsúly, hogy a szereplők jól jelenítik-e meg a megformált személyiségtípusok gondolkodásmódját. A plénum többi tagja, akik szerepjátékban nem vesznek részt, nézőként, hallgatóként figyelik az eseményeket. A játék eredményét a plénum megvitatja és értékeli. A szerepjáték ideje általában néhány perctől 20-30 percig terjed. A

szerepjátékok lehetnek előzetes szerepjátékok, amelyben "mintha helyzeteket" teremtenek, olyanokat, amelyeket a résztvevők a jövőben valamikor átélhetnek. Ennek célja, hogy a résztvevők kipróbálják, hogy az adott szituációkban hogyan viselkednek Az utólagos szerepjátékok során a résztvevők az általuk már egyszer átélt szociális szituációkat elevenítik fel, hogy meghatározzák korábbi viselkedésük okait, körbejárják a lehetséges más megoldásokat. A szerepjáték nem játék, vezetéséhez szakképzett és gyakorlott vezetőre van szükség. A szerepjátékban a szereplők realitása nyilvánossá válik, amelyet professzionális módon kezelni kell. 10.29 Projektmódszer A projekt általános értelemben egy meghatározott időegység alatt elvégzendő komplex feladat feltételeit, folyamatát és eredményeit meghatározó tervezet. Iskolai körülmények között a projektmódszer megvalósítása gyakran nehézségekbe

ütközik, mert nehezen illeszthető a szokásos szervezeti formák és keretek közé. Újfajta tanár-diák viszonyt feltételez, ami viszont a felnőttoktatásban kiválóan alkalmazható. (Falus 1998, Csoma és Kraiciné 2012). Kilpatrick szerint a módszer alkalmazása során négyféle projekt kidolgozására kerülhet sor: gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy megtervezése és kivitelezése, egy esztétikai élmény átélése (cikk megírása, színi előadás megtartása), egy probléma megoldása, valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása. A projektmódszernek megkülönböztető jegye az a nagyfokú szabadság, amelyet a hallgató számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum és a tevékenység értékeléséig. A tanulás, azaz az ismeretek, jártasságok, szokások stb. elsajátítása indirekt módon valósul 102 KUTATÁSOK A

FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN meg. A tanulás inkább eszköz jellegű, mindegy mellékterméke a produktum elérésére irányuló tevékenységnek A projektmódszer pozitívumai között szokás említeni: A résztvevők kezdeményező, aktív szerephez jutnak, motiváltabbá válhatnak egy-egy produktum létrehozása során. Több készség fejlesztésére alkalmas: fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását stb. Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt, ahol mindenki képességének megfelelően tud részt venni egy-egy probléma megoldásában. Megvalósul az egymástól történő tanulás elve is. Előkészítő szakasz két fő részből áll: a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása (egy eredeti, kreatív projekt kiválasztása, miközben sok

ötletet, megvitatnak és elvetnek a résztvevők) magában is kreatív feladat (brain storming), illetve a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák). Ezt követi a kivitelezési szakasza, majd a zárószakasz: zárás, értékelés, amely magában foglalja a projekt bemutatását. A felsőoktatásban leggyakoribb projektek például a kutatási projektek pl. új anyagrész feldolgozásakor 10.210 Vita A vita dialógikus szóbeli közlési módszer, célja a gondolkodtatás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vita során egymásnak ellentmondó nézetek szóbeli kifejtése, ütköztetése történik A vita során nem „kérdés-felelet”-re kerül sor, hanem véleményeknek, kijelentéseknek, nézeteknek ütköztetésére. A vita mindig ellentétes nézetek szembesítését jelenti, amelynek célja valamilyen probléma tisztázása és megoldása. Ennek érdekében a semleges vitavezető (moderátor) legfőbb dolga: a vita elindítása, vezetése, a

vita "mederben tartása" és a lezárása. A felek egyenrangú partnerek, a résztvevők nagyfokú önállóságot kapnak A vita alkalmazása fejleszti a problémamegoldó képességet, a kommunikációs képességet, a személyközi kapcsolatot és a közösségre is jótékony hatással lehet A tárgyi feltételek megteremtése is fontos, például a megfelelő terem. A vita feltételei: Akkor beszélhetünk vitáról, ha a vitapartnerek logikai, morális és intellektuális feltételeknek eleget tesznek így: 103 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN − − − − − egymásnak ellentmondó, különböző véleményeket képviselnek; a vitás kérdésről elégséges ismerettel rendelkeznek, hajlandók ezeket megosztani és érvek hatására módosítani; minden véleményt nyitottan, előítélet nélkül fogadnak, mások véleményét tiszteletben tartják; érveiket átgondolva felkészültek a vitára; elfogadják a vitavezető személyét

és betartják a vita formai szabályait (téma, érvek, időkorlátok, a vita kimenetele, következtetései; képesek a másik álláspontját megérteni, interpretálni a másik fél érzéseit és jelezni saját érzéseit). A vitázó partnerek – függetlenül a társadalomban betöltött szerepüktől, iskolai végzettségüktől, kommunikációs képességüktől stb. – egyenrangú felek, azonos partnerek A vitapartnerek egyfajta szellemi párbajt vívnak, de a vita lezárultával a párbajnak vége, azt követően semmiféle "szellemi, fizikai" megtorlásnak, visszavágásnak helye nincs. Egyéb, vitatechnikához közel álló lehetőségek: Notesz módszer: A módszer célja az előzetes ismeretek feltárása és a résztvevők aktivizálása. Ennek érdekében a foglalkozásvezető a konzultáció előtt – tapasztalat- és problémagyűjtés céljából – a résztvevőnek a témához kapcsolódó megválaszolandó kérdéseket küld Pl a képzést

megelőzően néhány kérdést tartalmazó „kis notesz” került kiosztásra a résztvevők számára (innen ered a neve, ma már elektronikusan történik), azzal a kéréssel, hogy a benne szereplő néhány kérdésről gyűjtsék össze név nélkül a tapasztalatokat és véleményeket. A foglalkozást a résztvevők képviselői indítják, a noteszben, dokumentumban összegyűjtött konkrét és névtelen megjegyzések ismertetésével, annak kivetítésével. A résztvevők ezután szavazással eldöntik, hogy az egyes témakörökben felmerült kérdések, megjegyzések közül, melyekkel kívánnak foglalkozni valamilyen módon (tisztázás, támogatás stb) a foglalkozás során Ezután öt-hattagú kiscsoportban néhány perc alatt megvitatják a kérdést, kialakítják a csoportvéleményt, amelyeket a plénumban ismertetnek. A foglalkozásvezető értékeli, és szükséges esetben kiselőadással kiegészíti a csoportok munkáját. Méhkas, vagy zümmögő

munkacsoport Feladattal indító vitatechnika: a vezető által feltett kérdésről a résztvevők a 66-os módszernél nagyobb csoportokban és hosszabb idő alatt (15 104 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN fős csoportokban 15-20 perces) megbeszélést folytatnak, tapasztalataik összegyűjtése, összevetése céljából. Ezt követően beszámolnak a plénumnak Az összegzett anyag képezi a közös vita alapját Az összefoglalás és értékelés a moderátor feladata A módszer megvalósítását érdemes megrendezni például nagy létszámú előadások után konzultációként, vagy vitaindítónak, amikor egy nagy létszámú csoportban a tagok még kevéssé ismerik egymást. Így sokan szóhoz juthatnak, és a résztvevők a kiscsoportokban könnyebben megszólalnak. A csoport bizonyos munkamegosztást írhat elő magának, választhat vezetőt a beszélgetés vezetésére és jegyzőt az elhangzó ötletek lejegyzésére. A módszer előnye,

hogy rövid idő alatt vélemények sokaságát hozza felszínre a résztvevők előzetes tudásáról, motivációjáról. A résztvevők a tanulmányozandó kérdés részesének érezhetik magukat, azaz gyorsan aktivizál, fokozza az együttműködési készséget. A módszer hátránya, hogy – lévén a méhkas módszer rendszerint csak kiegészítő módszere egy másiknak – a feltett kérdésnek, illetve a feladatnak egyszerűnek kell lennie. Ha túl bonyolult a feltett kérdés, vagy nem sikerül a rendelkezésre álló idő alatt megoldani, akkor nem ad sikerélményt és elvonja a figyelmet a fő feladatokról. Feleletválasztásos döntési játék A résztvevők egy feladatlapot kapnak, önállón kezdik meg kitölteni. A tudattartalom feltárását és a megértettek alkalmazását, valamint az ellenőrzést egyaránt szolgálhatja. A szituációs módszercsoporttal olyan módon van kapcsolata, hogy gyakran egy meghatározott szerepkör szempontjából kell a

választást vagy válogatást elvégezni Ilyenkor a gyakorlatban előforduló nézetek vagy magatartásformák között kell válogatni a résztvevőknek és kiválasztani az egyetlen helyes vagy optimális megoldást. Az egyenkénti szavazásnak természetesen nem az igazság eldöntése a célja, hanem az új helyzetekbe való beleélés, az állásfoglalás gyakorlása. Kombinálható csoportmunkával is, ilyenkor a szavazás előtt beszélgetnek a kiscsoportok, a szavazás azonban mindig egyéni. Ezután vitában védhetik és támadhatják az egyes variációkat. A foglalkozásvezetőnek csupán a vita végén szabad tájékoztatnia a csoportot saját véleményéről, és szükség esetén ekkor kell érvelnie a helyes megoldás mellett. 105 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 10.3 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK 10.31 Összefoglalás A lecke során a felnőttképzésekben alkalmazott előadó- és a résztvevő-központú módszerek bemutatására

helyeztük a hangsúlyt. 10.32    Önellenőrző kérdések Milyen előnyei vannak a kooperatív csoportmunkának? Mikor érdemes előadást szervezni? Milyen szituációs módszereket ismer? 10.33 Gyakorló tesztek Válassza ki a helyes választ! 1. A dialógikus szóbeli közlési módszer, célja a gondolkodtatás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A során egymásnak ellentmondó nézetek szóbeli kifejtése, ütköztetése történik. a. vita b. tréning 2. A csoportmunka munkaforma a. előadó-központú b. résztvevő-központú 3. A(z) módszerek az ismeretek terjesztésének legősibb eljárásai Az előadó termek ennek megfelelően – még ma is – hagyományosan kettős osztatúak: a nagyobb rész a hallgatóságé, akik színházi elrendezésű szék-, vagy padsorokban ülnek, a kisebb rész az előadó számára fenntartott hely. a. előadó-központú b. résztvevő-központú 4. Esetén a foglalkozásvezető két-három fontos, a

döntéshez nélkülözhetetlen elemet nem ad meg a helyzetismertetésben a. Incidens-módszer: b. Esetpélda: 5. Az szerepjátékok során a résztvevők az általuk már egyszer átélt szociális szituációkat elevenítik fel, hogy meghatározzák korábbi viselkedésük okait, körbejárják a lehetséges más megoldásokat. a. utólagos b. előzetes 106 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 11. A FELNŐTTKÉPZÉS TERÜLETEI ÉS IRÁNYAI 11.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK A fejezet célja, hogy az olvasó képet kapjon a felnőttképzés főbb területeiről, kutatási irányairól. Az olvasó lásson rá a terület kutatásaira, ismerjen meg andragógiai kutatásokat, továbbá legyen képes azokat saját szakterületén alkalmazni. Legyen nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi

megújulásra. Legyen képes andragógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. 11.2 A FELNŐTTKÉPZÉS TERÜLETEI ÉS IRÁNYAI 23. ábra: 11. fejezet gondolattérképe 107 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 11.21 Klasszikus felosztás A klasszikus felosztás szerint beszélhetünk általános és szakirányú felnőttnevelésről, továbbá közéleti-közösségi, állampolgári kriminális, katonai, vallásos, hitéletbeli stb. andragógiáról Tartalmukat a következőképpen foglalhatjuk össze Durkó munkássága alapján:60 − Általános irányú felnőttnevelés: Fő célja az alap- és általános műveltség pótlása (ilyen például az érettségire való felkészítés), vagy kibővítése (általános műveltségi szint növelése) felnőttkorban. − Szakirányú andragógia: A munka világához kapcsolódik, ilyen például a munkanélküliek felzárkóztató képzése, átképzése; az

új szakmákra való felkészítés; a vezető és menedzserképzés stb. − Specializált tartalmú andragógia: – Közéleti-közösségi, állampolgári andragógia: Az alkotó közösségi, közéleti munkához szükséges szociológiai, közgazdasági, szociálpszichológiai stb. műveltség kialakítása – Kriminál-andragógia: Alapvető célja olyan felnőttkori ismeret-, képesség-, gyakorlati készség és magatartás-formálás, amely előkészíti a szabadulás után a társadalomba való reszocializációs folyamatok minél hatékonyabb lezajlását. – Vallásos, hitéletbeli andragógia: A felnőttnevelés egyik legrégebbre visszavezethető területe, napjainkban ilyen például a jegyes oktatás. 11.22 A felnőttképzés funkciói – pótló funkció Amennyiben a felnőttképzések munka világához kapcsolódó funkcióit vizsgáljuk, különbséget tehetünk Zachár munkája alapján a képzések pótló, kiegészítő, illetve a folyamatos szakmai tudást

közvetítő stb. funkciói között61 A felnőttképzés egyik „alapfunkciójának” is nevezett pótló funkciónak célja az első iskolai végzettség és/vagy – az egyén életpályája szempontjából szükséges – szakképzettség megszerzése. A fejlett társadalmakban többnyire ez a „pótló” funkció az alap(általános)-iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzését jelenti Gondoljunk például a felnőttkorban történő szakma megszerzésére, vagy akár az általános iskola 7-8. osztályának a megszerzésére 60 Durkó Mátyás: Andragógia. Budapest, Magyar Művelődési Intézet 1999 Zachár László: A felnőttképzés rendszere és főbb mutatói. http://www.ofihu/tudastar/felnottoktatas-kepzes/felnottkepzes-rendszere letöltés dátuma: 2014. július 29 61 108 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN A tartósan munkanélküliek körében jellemző az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya,

vagy elavultsága, a 40 év feletti korosztály túlsúlya, a romák magas aránya. Felnőttképzési kutatások (Halmos 2005) a következő képzéssel szembeni elvárásokat fogalmazzák meg hátrányos helyzetűek esetén: − A megkülönböztetett bánásmód, individualizált fejlesztés. − A személyiség stabilizálásának elérése, fejlesztése. − Tanulási motiváció, a tanulási készség, kommunikációs készség fejlesztése. − A munkaköri képesség megnevezése, pályaorientáció. − A hiányzó alapismeretek pótlása. − A szükséges szakmai és mentális képességek elsajátítása. − Nyílt, hozzáférhető, rugalmasan egymásra épülő rendszerek alkalmazása. − A képzést megelőző és a képzés folyamán szükséges szolgáltatások biztosítása. A hátrányos helyzetű térségek és rétegek munkaerő-piaci helyzetének javításában sajátos szerepet töltenek be a megyei munkaerő-piaci helyzethez igazodó, sokszínű, komplex

munkaerő-piaci programok. Jelentőségük az utóbbi években megnőtt és a hátrányos helyzetű rétegeken belül kiemelten foglalkoznak a pályakezdők, megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci elhelyezkedésének segítésével. Tartalmukat tekintve jellemzőek a kombinált programok, a felzárkóztató, ismeretpótló, betanító jellegű és szakmai végzettséget adó képzések egyaránt.62 11.23 A felnőttképzések kiegészítő funkciója Az ún. kiegészítő képzések főként a szakképzés eredményességét, a munkavállalás-munkahelykeresés sikerét, vagy a betöltött állásban való eredményesebb munkát segítik. A kiegészítő képzések skálája nagyon széles, a pályaorientációs (pályaválasztási) ismeretektől kezdve, az elhelyezkedési ismeretek és/vagy készségek, továbbá a munkakör színvonalasabb ellátásához szükséges, nem szakképesítést nyújtó ismeretek megszerzéséig (például nyelvtudás, számítógép-kezelés,

korszerű munkavállalói tulajdonságok) kapcsolódhatnak. A Pécsi Tudományegyetemen felmérés készült a munkaerő-piaci szereplők idegen nyelvi elvárásairól. 62 Halmos Csaba: A felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedése, különös tekintettel a h átrányos helyzetű rétegekre, régiókra. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest 2005 109 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN A tanulmányban a nyelvtudás munkaerő-piaci fontosságának megítélését vizsgálták a Pécsi Tudományegyetem hallgatói, és a régióban tevékenykedő vállalati partnerek megkérdezésével. A kutatás hiánypótló jellegűnek nevezhető, mert magyar viszonylatban kevés kutatás irányul a nyelvtudás és a munkaerő-piac elvárásai közötti megfelelések elemzésére. Néhány eredmény a kutatásból: A régió munkáltatói válaszai alapján elmondható, hogy elsősorban a multinacionális és az exporttevékenységet folytató vállalatok

esetében van szükség napi rendszerességű idegennyelv használatra. Folyamatosan nő az idegen nyelvek ismerete iránti igény, egyre több területen van szükség az ilyen jellegű kompetenciákra. Jelentősen megnőtt a szóbeli kommunikáció szerepe, és a Skype üzleti elterjedésével a nyelvi megformálás helyett egyre inkább a kommunikáció tartalma került előtérbe. Az angol mellett a következő években a német és az orosz nyelvtudás iránti igény növekedését prognosztizálják, és úgy vélik, hogy manapság már nem elegendő csupán angolul tudni.  A tanulmány elérhető: Dr. Jarjabka Ákos, Dr Márta Anette, Balogh Gábor, Dr Háhn Judit, Dr. Herman Sándor, Hornyák Miklós, Horváth Márton: Munkaerő-piaci igények felmérése a nyelvoktatási rendszer és annak kimeneteléül szolgáló vizsgarendszer megújítására. http://nyelvtanulas.ptehu/sites/nyelvtanulasptehu/files/u54/Munkaero piac tanulmany.pdf letöltés dátuma: 2015. január 28

11.24 A felnőttképzések szakmai tudásbővítő funkciója A folyamatos szakmai (tovább)képzés, illetve a magasabb szintű szakképesítések megszerzése a fejlett piacgazdaságokban általában a munkaadói igények alapján történik. A képzések irányulhatnak át- vagy továbbképzésekre is.63 Barizsné Hadházi Edit és Polónyi István munkájában a munkaadók, a vállalatok felnőttképzéssel kapcsolatos motivációit, képzési politikáit elemzik. „A felnőttképzési rendszer érdekeltségi rendszere” című OTKA kutatás keretében Polónyi többek között a munkaadók képzéstámogatási motivációját, magatartását vizsgálja. Arra a megállapításra jut, hogy: sze- 63 Zachár László: A felnőttképzés rendszere és főbb mutatói. http://www.ofihu/tudastar/felnottoktatas-kepzes/felnottkepzes-rendszere letöltés dátuma: 2014. július 29 110 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN repük alapvető, hiszen munkaadó a

felnőttképzések meghatározó részének kezdeményezője, támogatója, sőt helyszíne, de legalább is tűrője. A standard oktatás-gazdaságtani szakirodalomból közismert a munkáltatók magatartásának motivációi is. A munkáltatóknak a munkavállalóik oktatásával kapcsolatos magatartása különbözik attól függően, hogy általános vagy speciális képzésről van-e szó. Általános a képzés, ha az a résztvevők termelékenységét oly módon növeli, hogy az nemcsak a képzést biztosító vállalatnál érvényesül, hanem más vállalatoknál is. Speciális a képzés, ha az általa elérhető termelékenység növekedés csak az oktatást biztosító vállalatnál érvényesül Az általános képzést általában a munkáltató inkább időben támogatja, a képzés költségeit nem ô fizeti. A képzésben résztvevők viszont hajlandók megfizetni a képzés költségeit, mivel az növeli jövőbeli keresetüket Speciális képzés esetében viszont a

munkáltató mind az oktatási költségeknek, mind annak hasznainak egy részét megosztja a munkavállalóval. A munkaadók szakképzéssel kapcsolatos kiadásai nem kizárólag saját döntésükön múlik. Ugyanis sok országban a munkaadókat törvény kötelezi meghatározott alkalmazotti képzés viselésére (pl. Franciaország), vagy képzéssel kapcsolatos adók fizetésére, illetve annak visszaigényelhetőségére (pl Magyarország)  A tanulmány elérhető itt: Barizsné Hadházi Edit és Polónyi István (szerk): Felnőttképzés, vállalati képzés http://mek.oszkhu/05500/05593/05593pdf 11.25 Egy kedvelt felnőttképzési módszer: a tréning A felnőttképzések egyes funkcióihoz kötődő képzések más-más szempontból tekintik hatékony felnőttképzési módszernek a tréningmódszert. A pótló funkció esetében például a komplex programok hatékonyabban segítik a munkanélküliek elhelyezkedését: a programok sikerét a munkanélkülieknek nyújtott

többletszolgáltatások, a hosszabb ideig tartó személyes törődések alapozzák meg. A programokhoz mindig kapcsolódnak különböző formákban különféle személyiségerősítő, felkészítő tréningek – sokszor többféle is – amelynek az a célja, hogy különösen a programok megkezdése előtt megerősítsék a résztvevőket abban, hogy 111 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN érdemes részt venni a programban, és meg tudnak felelni a követelményeknek.64 Kutatások eredményei szerint a legtöbb tréninget a következő iparágban működő vállalkozások biztosítják alkalmazottaiknak: pénzügyi, biztosítási és ingatlanforgalmazási szektor, a szolgáltató ipar (főleg a szállítással és kommunikációval foglalkozó szervezetek), közüzemi szolgáltatók.65 A tréning csoportdinamikai hatásokra és irányított tapasztalati tanulásra, saját élményre építő módszer. Személyiségfejlesztési céllal, a szociális és

interperszonális készségek fejlesztése és /vagy az elvárt viselkedési formák elsajátíttatása céljából szervezik Tréningmódszerrel fejleszthető például a kommunikációs készség, a konfliktushelyzetek kezelése, a prezentációs technikák, a tárgyalástechnika, a vezetői időgazdálkodás, feladatmenedzsment, a változásmenedzsment, az önismeret és önmenedzsment, a problémamegoldás, a stresszkezelés, az időgazdálkodás, a csapatépítés stb. A tréning lényege: − a résztvevők az új ismereteket, kompetenciákat nem elméletben, nem a hagyományos úton (előadások és azt követő önálló tanulás útján) sajátítják el − nagyrészt csoportmunkában tevékenykednek − lehetőleg a valósághoz hasonlatos körülmények között − a tréning cselekvésorientált jellegű − a résztvevők tudatos, önként vállalt, hatékony együttműködésén alapul − a résztvevők képessé válnak a hatékony csoportmunkára és a prezentációk

megtartására A módszer fontos jellemzője a vizuális megjelenítés, azaz a moderációs eszközök (kártyák, kitűző táblák, plakátok, fotó jegyzőkönyvek) tudatos és tervszerű alkalmazása. A tréning megtervezése: Rendszerint hat, maximum tíz munkaóra, a részfoglalkozások ideje pedig kb. 20-90 perc A tréningnapok rendszerint négy időegységre bom64 Halmos Csaba: A felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedése, különös tekintettel a h átrányos helyzetű rétegekre, régiókra. Nemzeti Felnőttképzési Intézet, Budapest 2005 65 Barizsné Hadházi Edit és Polónyi István (szerk): Felnőttképzés, vállalati képzés. 112 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN lanak: reggeli és délelőtti, illetve ebéd utáni és késő délutáni blokkokra, közötte egy vagy két kávészünetet tartanak. Alapvetően azt szokták tanácsolni, hogy a tréning helyszínéül a lakóés a munkahelytől távoli, kisebb településen,

üdülőhelyen lévő semleges környezetet, csendes szállodát, vagy bentlakásos szálláshellyel ellátott képző intézményt célszerű választani, mert így a résztvevők „otthontól való elszakadása” optimális munkakörülményeket biztosít. A helyszín kiválasztásánál fontos a tárgyi feltételekre is figyelni, például hogy a termek se túl nagyok, se túl kicsik ne legyenek, illetve mozgatható bútorzat legyen: a székeket körben lehessen elrendezni, hogy mindenki mindenkit lásson.66 24. ábra: Tréning 66 KRAICINÉ SZOKOLY MÁRIA – CSOMA GYULA: Bevezetés az andragógia elméletéb e és módszerttanába. Budapest 2012 http://kraicineszokolymaria.hu/wp-content/uploads/2012/12/modszertar-2pdf (letöltés dátuma: 2014. augusztus 30) 113 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN  A témáról bővebben olvashat: Juhász Erika (2009): Tréningek tervezése és szervezése. In Henczi Lajos (szerk): Felnőttoktató. Budapest,

Nemzeti Tankönyvkiadó 328-332 p www.kulturaszhu/letoltes/Treningek tervezese es szervezesepdf (letöltés dátuma 2015. január 30) 11.3 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK 11.31 Összefoglalás A fejezet során a felnőttképzés főbb területeit és irányait tekintettük át különös tekintettel a felnőttképzések egyes funkcióira. Ezt követően egy népszerű felnőttképzési módszert, a tréningmódszert mutattunk be. 11.32    Önellenőrző kérdések Mit nevezünk pótló funkciónak? Foglalja össze röviden a tréningmódszer lényegét! Milyen tréningeket ismer? Mit foglal magában a kriminálandragógia? 11.33 Gyakorló tesztek Válassza ki a helyes választ! 1. A funkció célja az első iskolai végzettség és/vagy – az egyén életpályája szempontjából szükséges – szakképzettség megszerzése. a. pótló b. folyamatos szakmai továbbképzés 2. A(z) célja az alap- és általános műveltség pótlása (ilyen például az érettségire

való felkészítés), vagy kibővítése (általános műveltségi szint növelése) felnőttkorban. a. általános irányú felnőttképzés b. szakirányú felnőttképzés 3. A képzések feladata, hogy segítséget nyújtsanak a munkanélküliség időtartama alatt vagy a munkanélkülivé válást megelőzően, 114 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN preventív módon, még a munkaviszony keretein belül, hogy a munkavállalót „piacképes” szakmai tudáshoz jutassa. a. foglalkoztatást segítő b. pótló 4. A tréningmódszer lényege a résztvevők az új ismereteket, kompetenciákat sajátítják el a. elméletben, a hagyományos úton (előadások és azt követő önálló tanulás útján) b. nagyrészt csoportmunkában tevékenykedve, a valósághoz hasonlatos körülmények között 5. a képzés, ha az a résztvevők termelékenységét oly módon növeli, hogy az nemcsak a képzést biztosító vállalatnál érvényesül, hanem más

vállalatoknál is. a. Általános b. Speciális 115 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 12. SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC 12.1 CÉLKITŰZÉSEK ÉS KOMPETENCIÁK A fejezet célja, hogy áttekintést adjon a szakképzés és a munkaerőpiac sajátos jellemzőiről, és betekintést nyújtson a terület kutatásaiba, kutatóira. Az olvasó legyen nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra Legyen képes andragógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. 12.2 SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERŐPIAC 25. ábra: 116 12. fejezet gondolattérképe KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 12.21 A szakképzés A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII törvény preambuluma a következőket fogalmazza meg: „a

munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítéseknek az esélyegyenlőség elve érvényesítésével történő megszerzésének biztosítása, a globális és a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési rendszer működésének elősegítése, valamint az Alaptörvényben meghatározott művelődéshez és munkához való jog érvényesülése céljából”. A szakképzés intézményei a törvény szerint: (Szt. 4 § (1) bekezdés) − a szakközépiskola, − a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is (a továbbiakban a szakközépiskolával együtt: szakképző iskola), − az állami felnőttképzési intézmény, valamint − a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény. 12.22 Szakképzéssel foglalkozó kutatók

„Összegző vizsgálat készült a hazai szak- és felnőttképzési kutatások és fejlesztések helyzetéről” (Benke Magdolna), melyben a kutatási megbízás az alábbi feladat elvégzésére szólt: „Annotált irodalomjegyzék öszszeállításával, adott szempontrendszer alapján összegzés készítése az utóbbi évek legfontosabb kutatási és fejlesztési eredményeiről, javaslatok megfogalmazása középtávú kutatásokra az adott témakörben. Az egyes témacsokrok vizsgálatát az adott terület szakértői végezték el, akik többségükben kutatók, egyetemi-főiskolai oktatók. A következő témák kerültek górcső alá: 1. A gazdasági szerkezetváltásnak a szakképzés rendszerére gyakorolt hatása, a foglalkoztatási szint növelését segítő programok, a szakképesítések rendszere, az OKJ fejlesztése, kompetenciafejlesztés (Szabóné Berki Éva) 2. A szakképzés finanszírozási rendszerének, a felnőttképzés támogatási rendszerének

fejlődése (szakképzési hozzájárulás, egyéni képzési számlák, .) (Szép Zsófia) 3. Hátrányos helyzetű tanulói rétegek, speciális képzési célcsoportok (fogyatékosok, romák, idősek, nők, ) tanulási esélyei, speciális képzési programjaik (Várhelyi Iván) 117 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Munkához kapcsolódó tanulás, gyakorlati képzés, a munkahelyi képzések alakulása, a munkavállalók képzési esélyei, átképzés, munkavállalói tanulói magatartás (Erdei Gábor) 5. Társadalmi párbeszéd a képzés szolgálatában, a szociális partnerek és a kamarák szerepe a szakképzés és a felnőttképzés fejlesztésében (Benke Magdolna) 6. A képzés regionális dimenziói, a regionális és az ágazati tervezés kapcsolata a képzés vonatkozásában, a térségi integrált szakképző központok (Benke Magdolna) 7. Módszertani kérdések: tanterv, e-learning, atipikus tanulás, előzetesen megszerzett tudás

beszámítása, moduláris tananyagfejlesztés, távoktatás, formális és informális tanulás (Horváth Cz. János) 8. Az élethosszig tartó tanulás összefüggései és kihívásai, a népesség tanulási attitűdjei és tanulási esélyei (Kálmán Anikó) 9. A tanárok és a gyakorlati oktatók, a trénerek képzése (kihívások, programok) (Balogh Andrásné) A fenti 9 összegző témában a vizsgálatok elvégzésére egy szempontrendszer alapján került sor. Többek között vizsgálták, hogy az adott kutatás fejlesztési munkához kapcsolódik vagy sem; eredeti, elsődleges kutatómunkát jelent vagy adatok másodfeldolgozását; elméleti jellegű kérdéseket jár körül, vagy módszertani kérdéseket vizsgál, ha mindkettőt, milyen arányban; hazai szakirodalmon alapul vagy nemzetközin; a kutatás eredménye mennyiben tekinthető új eredménynek, új innovációnak, milyen forrásból történt a kutatás finanszírozása; milyen szakértői hátteret kapcsoltak

be a kutatás lebonyolításába (saját kutatói háttér, más egyetemek, főiskolák, iskolák oktatói, szociális partnerek, önkormányzat, ); a vizsgált téma mennyiben illeszkedik az európai kutatási áramlatok sodrába stb. 67  A témáról bővebben olvashat: Benke Magdolna- Gondolatok a hazai szakképzési és felnőttképzési kutatások olvasása közben. http://mszt.iifhu/documents/0902189 benkepdf További jeles kutatók: Farkas Éva, Vámos Tamás, Polónyi István stb. Munkásságukra, publikációs tevékenységükre a Magyar Tudományos Művek Tárában (www.mtmthu) is rákereshetünk 67 Benke Magdolna: Összefoglaló az „Összegző vizsgálat a hazai szak- és felnőttképzési kutatások és fejlesztések helyzetéről” c. kutatás eredményeiről 118 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 12.23 Országos Képzési Jegyzék Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza. Az első

ilyen jegyzéket 1993-ban készítették el Az OKJ tartalmazza (2011. évi CLXXXVII törvény 6 §): a) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket, b) az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket, c) a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá d) a szakképesítés-ráépüléseket és a rész-szakképesítéseket. Az OKJ-ban kell meghatározni a) a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését, b) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzésszervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot), c) a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását, d) annak a megjelölését, hogy a szakképesítés az esti, a levelező,

a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható.  A kutatásról bővebben olvashat: Erdei Gábor és Tőzsér Zoltán az OKJ vizsgarendszerének változását vizsgálta egy országos kutatás tanulságai alapján. http://www.academiaedu/5968877/2010 - ERDEI G%C3%81BOR T%C5%90ZS%C3%89R ZOLT%C3%81N Az OKJ vizsgarendszer%C3%A9nek v%C3%A1ltoz%C3%A1sa 12.24 Munkaerő-piaci képzések A munkaerő-piaci képzések szakmai és nem szakmai képzések is lehetnek, amennyiben azok a munkaerőpiac aktuális szükségleteihez igazodnak, a munkavállalói pozíció javítása érdekében. A munkaerő-piaci képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív eszköz, amellyel a munkanélküli vagy a munkaviszonyban álló, de munkanélküliséggel veszélyeztetett rétegek képzésével növelhető az 119 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN elhelyezkedési esély, illetve a munkahely megtartása. A támogatás célja az

álláskeresők vagy a munkaviszonyban állók elhelyezkedési esélyének javítása, illetve a munkahely megtartásának elősegítése. Támogatható munkaerő-piaci képzések: Támogatható a Munkaügyi Központ által felajánlott vagy elfogadott (egyéni kezdeményezésű) képzése annak a személynek, aki: a) álláskereső, b) 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30 életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot, c) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d) munkanélküliséggel fenyegetett munkaviszonyban álló, e) rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban részesülő személy, – beleértve a teljesen munkaképtelen minősítéssel rendelkezőt is –, ha

szakmai alkalmassági vizsgálat igazolja, hogy képzést követően a foglalkozás gyakorlására munkaviszony vagy egyéni vállalkozás keretében alkalmas f) rehabilitációs járadékban részesül.  Bővebben olvashat: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, www.afszhu Halmos Csaba a felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedését, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre, régiókra vizsgálta. Néhány megállapítás munkájából: A hátrányos helyzetűeknek tekinthető tartós munkanélküliek és rehabilitációs programba bevontak esetében a képzés eredményessége valamivel gyengébb, az elhelyezkedési arányuk is alacsonyabb. A pályakezdők elhelyezkedését az utóbbi időszakban számos tényező kedvezőtlenül érinti: alacsony kereslet, növekvő minőségi követelmények, a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése, az oktatási rendszer ellentmondásai stb. A pályakezdő regisztrált munkanélküliek aránya az évek során 8-10% között

változott, ugyanakkor a képzésben résztvevők között 25-30%-os aránnyal részesednek (túlreprezentáltság). Évente átlagosan 11-12 ezer pályakezdő munkanélküli vett részt munkaerő-piaci képzésben. A legmagasabb elhelyezkedési arányokat (60-67%) a felsőfokú végzettségűeknél tapasztalták 120 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Vizsgálták azt is, hogy a lakóhelyük szerint hátrányos helyzetűnek minősített településeken élők, milyen mértékben vesznek részt munkaerőpiaci képzésekben és ezeknek milyen az eredményessége. Az ún depressziós térségek kedvezőtlen helyzete közismert A munkaerőpiaci képzések tekintetében a gondokat tovább növeli, hogy kereslet hiányában nincs mire átképezni a dolgozókat, a képző intézmények többsége a megyékben, illetve megyeszékhelyeken és nagyobb városokban működik.  A tanulmány elérhető: Halmos Csaba: A felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedése,

különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre, régiókra http://mek.niifhu/06400/06455/06455pdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 28 26. ábra: 12.25 Munkaügyi központ Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök Aktív eszközcsoport, ami a foglalkoztatás elősegítésére szolgál. (www. afszhu) Például: 121 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN − − − − − − − − − − Munkaerő – piaci képzés/átképzés Munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatása Közhasznú foglalkoztatás Foglalkoztatást bővítő bértámogatás Önfoglalkoztatók munkahely-teremtésének támogatása Járulékok átvállalása Utazási költségek átvállalása – Pályakezdők támogatási formái (munkatapasztalat-szerzés támogatása, foglalkoztatási támogatás) Rehabilitációs alaprészből adható támogatás Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Intenzív álláskeresés támogatása 12.26 Aktív

foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata 1994 óta vizsgálják a jelentősebb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök működésének hatékonyságát, eredményességét az erre a célra kifejlesztett monitoring rendszer segítségével. A félévente kiértékelésre kerülő felmérés többek között a munkaerő-piaci képzésekben érintett személyekre irányul. A munkaerő-piaci képzések eredményességét illetően a számok azt mutatják, hogy a munkaerő-piaci képzésben részt vevők között legnagyobb számban szakmunkások és általános iskolai végzettségűek jelentek meg (2012-ben a munkaerő-piaci képzésben érintettek több mint 60%-a legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkezett, ezen belül az általános iskola dominált, közel egyharmaduknak legfeljebb általános iskolai végzettsége volt). Főként valamilyen szakmai képzésben vett részt, azonban ők voltak egyúttal a legkevésbé sikeresek is a képzés utáni

elhelyezkedésben. (NMH 2012) Kutatások is megerősítik, hogy a munkanélküliség időtartama predesztinálja a további munkaerő-piaci esélyeket, mivel a legális foglalkoztatásba való visszatérés esélye fordítottan arányos a munka nélkül töltött idő hosszával. Az aktív eszközök működésének hatékonyságát, eredményességét.68 Az utánkövetés ideje 6 hónap (a támogatás befejezését és a továbbfoglalkoztatási kötelezettséget követően), a vizsgálat alanya a támogatásban érintett egyén. A munkában állás tényét vizsgálják, függetlenül 68 Nemzeti Munkaügyi Hivatal: 2010. évben befejezett főbb aktív foglalkoztatáspolitikai es zközök hatékonyságának vizsgálata http://www.afszhu/engineaspx?page=afsz stat fobb aktiv eszkozok (2014. augusztus 3) 122 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN attól, hogy az adott egyén a támogatásban részesült vállalkozásnál dolgozik-e, vagy sem. A monitoring során az

elhelyezkedési mutatót vizsgálják, azaz az adott eszközt befejezők hány százaléka dolgozik a befejezést követő 6 hónapban Az egyénre jellemző dimenziók mentén: nem, életkor, iskolai végzettség, területi elhelyezkedés. Néhány eredmény: 2010-ben a munkaerő-piaci képzést befejezők közel hatvan százaléka küldte vissza a kiküldött kérdőívet. A munkaerőpiaci képzést befejezők válaszai alapján az elvégzett tanfolyamok jó színvonalúak voltak, a válaszolók fele kiválóra, vagy jóra értékelte, csupán a válaszolók 4%-a érezte gyengének az elvégzett tanfolyam színvonalát. A munkaerő-piaci képzést befejezettek közül válaszadók fele elhelyezkedett, további 2%-a vállalkozást indított A válaszadóknak több mint a fele nem helyezkedett el a képzés befejezését követően. Miért? − a legtöbben az álláshely hiányát említették (37%) − egyharmaduk arra hivatkozott (29%), hogy betegsége miatt nem tudott elhelyezkedni

− 10%-uk azért nem helyezkedett el, mert továbbtanult − a képzést követően a válaszolók 6%-a valamilyen típusú gyermeknevelési támogatásban (GYES, GYED), vagy ápolási díjban részesült. 12.27 Munkaerőpiac elvárásai 1. A kompetencia alapú tudást a munkaerőpiac is egyre inkább értékeli, amellyel kapcsolatban számos felmérés is készült. Ezek közül kiemeljük a Szent István Egyetem kutatását69, melynek „célja volt felmérni a hazai, gazdaságilag sikeres vállalatok munkavállalókkal szembeni kompetencia-elvárásait, annak érdekében, hogy az iskolarendszerű képzés és a munkaerő-piaci elvárás egymáshoz közelítése adatokon alapuló értelmezést nyerjen.” A hazai felmérés első lépése egy kompetencialista elkészítése volt, amely alapjául az európai uniós iránymutatások szolgáltak A kompetencialistában a kulcsfontosságúnak nevezett kompetenciák mellett a munka világához kapcsolódó kompetenciákat és a

vezetési funkciókhoz kapcsolódó legfontosabb készségeket gyűjtötték egybe. 69 Karcsics Éva: A versenyképes munkavállaló kompetenciái az Európai Unióban és Mag yarországon. Európai Tükör 3 sz 128-140 p 2007 123 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 3. táblázat: Az aktuális és stratégiai kompetenciák listája az uniós kategóriák szerint Forrás: Karcsics (2007, 133) A tanulmány szerzője (Karcsics 2007) kiemeli, hogy számos olyan igény is megjelent a hazai munkáltatók elvárásai között, amelyek például az EU-s ajánlás alapján megalkotott kompetencialistán nem szerepelnek. Ilyen a „pontos, precíz munkavégzés”, a „megbízhatóság”, a „lojalitás”, az „elkötelezett munkavégzés”, vagy az „nagy/átlagon felüli munkabírás, terhelhetőség”. Véleményük szerint a magyar munkakultúrának az „eredményeivel” függenek össze ezek a kívánalmak, mert ezek az elvárások igazából

alapvetőnek is tekinthetők a munka világában, indokolva azzal, hogy a felsorolt tulajdonságok megléte nélkül egyetlen munkavállaló sem lehetne versenyképes. Ezeket a kompetenciákat speciális magyar kompetenciáknak tekintették a vizsgálat során, és felzárkózási kompetenciáknak nevezték el.  A tanulmány elérhető: Karcsics Éva: A versenyképes munkavállaló kompetenciái az Európai Unióban és Magyarországon. Európai Tükör 3 sz 128-140 p 2007 http://epa.oszkhu/02000/02051/00003/pdf/EPA02051 Tudomanyos Kozlemenyek 12 057-064.pdf 124 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 12.28 Munkaerőpiac elvárásai 2. Kiss László műhelytanulmányában „Munkaerő-piaci stratégiák, munkáltatói elvárások és a diplomások” a felsőfokú végzettségűek munkaerőpiaci-elhelyezkedésének egyes kérdéseiről ír. Néhány részlet a kutatásból: „Jó kommunikációs képesség, jó problémamegoldó készség, rugalmasság,

együttműködési készség, szervezőkészség, „set priorities” az egyes álláshirdetésekben ezek a leggyakrabban előforduló személyi elvárások. Általánosságnak, banálisnak tűnhet mindez, mégis alapvetően meg tudják határozni a munkaerő-piaci érvényesülést, de mondhatnánk, hogy általában az életben való érvényesülést is. Egy lehetséges értelmezés szerint a kompetenciák azok a viselkedésformák, tulajdonságok, képességek, amelyek megkülönböztetik a kiválóan teljesítő egyént az átlagostól. Tanulási, fejlődési folyamat során a kompetenciák elsajátíthatók vagy elmélyíthetők, jól érzékelhető struktúrákba szerveződnek () Az interjúrészletekből is látható, hogy a személyes kompetenciák a mindennapi munka során milyen nagymértékben előtérbe kerülhetnek, mennyire meghatározhatják a sikeres beilleszkedést, az elfogadottá válást. A munkaerőpiac elvárásai között rengeteg „általános humán”

képesség szerepel Becsületesség, tisztesség, kommunikációs készség, segítőkészség, rugalmasság ezek a kompetenciák lényegében az egyén szocializációs folyamata során fejlődnek ki. A munkaerőpiac elvárásai egyértelműen túlmennek a szigorú értelemben vett szakmaiságon ebből következően viszont a felsőoktatási intézmények feladatát sem egyszerűsíthetjük le technokrata módon a munkaerőpiac munkavégzési, gyakorlati igényeinek kielégítésére.”  A kutatásról bővebben olvashat: Kiss László: „Munkaerő-piaci stratégiák, munkáltatói elvárások és a diplomások http://www.felvihu/pub bin/dload/FeMu/2008 01/oldal83 94 kisslpdf letöltés dátuma: 2014. augusztus 28 12.3 ÖSSZEFOGLALÁS, KÉRDÉSEK 12.31 Összefoglalás A fejezet során a szakképzési törvény és a munkaerőpiac elvárásait tekintettük át, különös tekintettel az Országos Képzési Jegyzékre. Ismertettük az aktív foglalkoztatáspolitikai

eszközöket, illetve bemutattunk munkaerő-piaccal kapcsolatos kutatásokat. 125 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 12.32    Önellenőrző kérdések Mit nevezünk aktív foglalkoztatáspolitikai eszköznek? Mit értünk felzárkózási kompetencia alatt? Sorolja fel a vezetői kompetenciákat! 12.33 Gyakorló tesztek Válassza ki a helyes választ! 1. A(z) elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza. a. állam által b. szakma által 2. A mindazoknak a szakmai és nem szakmai képzéseknek összefoglaló megnevezése, melyek célja a munkaerőpiac aktuális szükségleteinek megfelelő képzettség biztosítása, az állampolgárok munkavállalói pozíciójának javítása a gazdaság kiszolgálása érdekében a. munkaerő-piaci képzés b. középiskolai képzés 3. A(z) foglalkoztatáspolitikai eszközök (például: munkaerő-piaci képzés/átképzés, munkanélküliek vállalkozóvá válásának

támogatása stb.) a foglalkoztatás elősegítésére szolgálnak a. aktív b. passzív 4. A megalkotott kompetencialistán a „pontos, precíz munkavégzést”, a „megbízhatóságot”, a „lojalitást”, az „elkötelezett munkavégzést”, vagy a „nagy/átlagon felüli munkabírást, terhelhetőséget . nevezték el a. felzárkózási kompetenciáknak b. magas szintű kompetenciáknak 5. Az interjúrészletekből is látható, hogy a a mindennapi munka során milyen nagymértékben előtérbe kerülhetnek, mennyire meghatározhatják a sikeres beilleszkedést, az elfogadottá válást. a. személyes kompetenciák b. képesítések 126 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 13. ÖSSZEFOGLALÁS 13.1 TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁS A bevezetést követően a tananyag első felében a felsőoktatás világában vizsgálódtunk, ezt követően felnőttképzési kutatásokra helyeztük a hangsúlyt. Minden lecke összeállításánál törekedtünk arra,

hogy a vizsgált téma kutatásaiból néhányat részletesebben is bemutassunk Természetesen a teljességre való törekvés nélkül, hiszen megfigyelhető, hogy napjainkban számos vizsgálat, kutatás irányul mind a pedagógia, mind az andragógia területére. Első egységünkben az élethosszig tartó tanulás változatos megjelenési formáiról volt szó, kiemelt figyelmet szántunk a formális, a nemformális és az informális tanulásnak. Megismerkedtünk a Delors jelentés alapgondolatával (megtanulni tudni/megismerni; megtanulni dolgozni/cselekedni; megtanulni együtt, másokkal élni; megtanulni élni), és az autonóm tanulás jellemzőivel. Ismertettünk az ifjúságra mint korosztályra irányuló kutatásokat, azok vizsgálati területeit, és előtérbe helyeztük a felsőoktatásban tanuló hallgatókat és a frissdiplomás pályakezdőket A tanári hivatást választó hallgatókkal, tanárjelöltekkel részletesebben is foglalkoztunk A pedagógussá válás

folyamata legtöbbször már a tanár/pedagógusképző intézménybe lépés előtt megkezdődik, a jelentkezőre hatást gyakorolnak a korábbi tapasztalatai: az általános és középiskolai tanórákon szerzett élményei, tanárairól alkotott véleményei. Ezt követően tananyagunk egyfajta keresztmetszetét adta az iskolai tevékenységnek, a pedagóguskutatásoktól kezdve az iskola belső világáig stb. A pedagóguskutatások főbb vizsgálati területeiből mutattuk be néhányat a téma jeles kutatóin keresztül, ezt követően szakemberek által kidolgozott szempontsorral kívántunk segítséget nyújtani egy-egy iskola belső világának a megismeréséhez. Napjainkban a gyors technológiai változások és az információ, illetve a tudás menedzselése a tanulás felértékelődését hozta magával: becsüli a gazdaság és a munkaerőpiac is, és hatást gyakorol a felnőttkorban történő tanulásra is. A második blokkban a felnőttképzések jellemzőit

tekintettük át, és a hangsúlyt a felnőttkori tanulás sajátosságaira helyeztük, különös tekintettel a felnőttkori tanulás jellemző vonásaira: miben más felnőttként tanulni. Bemutattuk a felnőttképzés területeit és főbb irányait, a felnőttkori tanulás funkcióit (pótló, kiegészítő, szakmai ismeretek bővítésére irányuló stb.) és motivációit, továbbá kapcsolatot keres- 127 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN tünk a felnőttkori tanulás funkciói és a munkaerő-piaci elvárások között, majd a szakképzésről mutattuk be kutatásokat. 13.2 ZÁRÁS Tananyagunkkal felsőoktatási és felnőttképzési kutatásokból kívántunk ízelítőt adni. Bízunk benne, hogy a bemutatott neveléstudományi kutatások megismerésével az olvasó alapvető pedagógiai és andragógiai ismeretek birtokába jutott, amelyet a többek között bemutatott szakmai folyóiratokon keresztül folyamatosan bővíteni, újítani érdemes.

128 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 14. KIEGÉSZÍTÉSEK 14.1 IRODALOMJEGYZÉK Kötelező irodalom: 1. 2. 3. 4. 5. Estefánné Varga Magdolna (szerk.): Megújuló tananyagtartalmak, módszerek a kompetenciaalapú tanárképzésben. Eger, EKF 9-51 p. 2011 Dobó István, Perjés István, Temesi József (szerk.): Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések AULA Kiadó Kft 9-64 p. 2010 Kotschy Beáta (szerk.): Új utak a pedagóguskutatásban Líceum Kiadó, Eger. 11-32, 81-220 p 2013 Kraiciné Szokoly Mária: Felnőttképzési Módszertár. Bp Új Mandátum 282 p 2 3 4 fejezet 2004 Falus Iván (szerk.): Tanári pályaalkalmasság – kompetenciák – sztenderdek. Nemzetközi áttekintés Eger, EKF 2011 Ajánlott irodalom: 1. 2. 3. 4. 5. Kraiciné Szokoly Mária: Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. In: Zrinszky László (szerk): Tanulmányok a neveléstudomány köréből A megújuló felnőttképzés

Budapest, Gondolat Kiadó 145-175 p 2010 Jakab Julianna: Gondolatok a készségfejlesztő képzési módszerekről. Tudásmenedzsment, 10 sz, 102-108p PTE, FEEFI 2001 Gábor Kálmán – Jancsák Csaba (szerk.): Ifjúságszociológia 247387 p Szeged, Belvedere Meridionale 2006 Kálmán Orsolya: A hallgatók tanulási sajátosságainak változásai a felsőoktatás évei alatt. Magyar Pedagógia 104 évf 1 szám 95114 p 2004 Székely Levente (szerk.) (2013): Magyar Ifjúság 2012 tanulmánykötet Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 90-179 p 2013. 6. Kadocsa László: Az atipikus oktatási módszerek Felnőttképzési Kutatási Füzetek. Budapest, Nemzeti Felnőttképzési Intézet 11-48 p. 2006 129 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 14.2 MÉDIAELEMEK ÖSSZESÍTÉSE 14.21 1. 2. 3. Táblázatjegyzék A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetenciaterületek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és

attitűdök ismertetése . 18 táblázat: Pedagógiai és andragógiai megközelítés Knowles nyomán, rövidített . 84 táblázat: Az aktuális és stratégiai kompetenciák listája az uniós kategóriák szerint . 124 14.22 Külső hivatkozások 14.23 Ábrajegyzék 1. ábra: Fogalomtérkép . 13 2. ábra: 2. fejezet gondolattérképe 14 3. ábra: Tanulni mindenhol lehet. 17 4. ábra: Oktatási tanterem . 19 5. ábra: Művelődési Ház, Eger . 20 6. ábra: Informális tanulás a Mátra Múzeumban . 22 7. ábra: 3. fejezet gondolattérképe 26 8. ábra: Generációk . 27 9. ábra: Főiskolai hallgatók . 36 10. ábra: 4. fejezet gondolattérképe 38 11. ábra: 5. fejezet gondolattérképe 47 12. ábra: Pedagógusok . 49 13. ábra: 6. fejezet gondolattérképe 57 14. ábra: Dobó István Gimnázium . 60 15. ábra: 7. fejezet gondolattérképe 65 16. ábra: Matematikai feladat . 68 17. ábra: 8. fejezet gondolattérképe 73 18. ábra: 9. fejezet gondolattérképe 82 19.

ábra: 84 20. ábra: 10. fejezet gondolattérképe 90 21. ábra: Előadóterem . 94 22. ábra: Csoportmunka . 99 23. ábra: 11. fejezet gondolattérképe 107 24. ábra: Tréning . 113 25. ábra: 12. fejezet gondolattérképe 116 26. ábra: Munkaügyi központ. 121 130 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 131 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 15. TESZTEK GYAKORLÓTESZTEK A fejezetek végén található ellenőrző kérdések a megtanulandó tartalmak egyes elemeire és a közöttük lévő összefüggésekre irányultak. Azt tanácsoljuk, hogy a fejezetek végén ne hagyják megválaszolatlanul az egyes kérdéseket, hanem ezen keresztül is próbálják meg átgondolni az egyes fejezetek tartalmát, a saját tapasztalatok bevonásával. PRÓBAVIZSGA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 132 Ismertesse az élethosszig tartó tanulás fogalmát! Egyetért a következő állítással? „Tanulni

csak az iskolapadban lehet.” Indokolja meg a válaszát! Mi a lényege a fogalmi térképnek? Ismertesse az andragógia szó eredetét! Kutatások alapján mikor kezdődik meg a tanárrá válás folyamata a tanárjelöltek esetében? Mi jellemzi a tanárjelöltek státuszát? Miért más felnőttként tanulni? Képesek vagyunk felnőttként tanulni? Mikor érdemes előadó-központú módszert alkalmazni? Mit tartalmaz az Országos Képzési Jegyzék? Mire irányulnak a szociológiai jellegű pedagóguskutatások? Milyen módszer segítségével igyekeztek hazai szakemberek feltérképezni az andragógia helyét, helyzetét? Hogyan definiálná a felnőttoktatás fogalmát? Ismertesse a kooperatív csoportmunka alapelveit! Mikor érdemes a projektmódszert választani? Milyen műveltségterületek mérésére irányulnak a PISA felmérések? Ismertessen 3 szempontot az iskolák belső világának a megismeréséhez! Milyen iskolai dokumentumokat ismer? Milyen munka világához

köthető kompetenciákat ismer? Mit nevezünk szakképzésnek? KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN ZÁRÓVIZSGA A. variáció 1. 2. 3. 4. 5. 6. Ismertesse a legfontosabb kulcskompetenciákat! Mi jellemzi az önnevelésre képes egyént? Mit értünk felnőttképzés alatt? Miért fontos a felsőoktatási intézményeknek a DPR? Mire irányulnak a hallgatói motivációs kutatások? Falusék kutatásukban milyen tanári kompetenciaszinteket azonosítottak? 7. Mi a lényege a fogalmi térképnek? 8. Mit tartalmaz az Országos Képzési Jegyzék? 9. Milyen sajátos jegyei vannak a felnőttkori tanulásnak? 10. Milyen előnyei és hátrányai vannak az előadó-központú módszereknek? 11. Mit nevezünk munkaerő-piaci képzésnek? 12. Ismertesse a kooperatív csoportmunka alapelveit! 13. Milyen eredményei lehetnek egy projektmunkának? 14. Mire irányulnak a PISA felmérések? 15. Hány évente végeznek PISA felmérést? 16. Ismertesse a Pedagógiai Program

lényegét! 17. Ismertesse az andragógia szó eredetét! 18. Mi jellemzi a tanárjelöltek nézeteit? 19. Miben másabb felnőttként tanulni? 20. Milyen aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket ismer? B. variáció 1. Definiálja az élethosszig tartó tanulás fogalmát! 2. Ismertesse a tanulás formalizáltság szerinti felosztását! 3. Miért fontos a felsőoktatási intézményeknek az aktív hallgatók vizsgálata? 4. Milyen témaköröket érintenek az ifjúságkutatások? 5. Miben más a felnőttkorban történő tanulás? 6. Mi jellemző a nézetkutatások módszertanára? 7. Sorolja fel a pedagógiai kompetenciákat! 8. Hogyan befolyásolják a korábbi iskolai élmények a tanár szakos hallgatók nézeteit? 9. Mit értünk felnőttoktatás alatt? 10. Foglalja össze a hagyományos és a kooperatív csoportmunka sajátos jellemzőit! 11. Milyen főbb lépései vannak a projektmódszernek? 133 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 12. Mi a célja

a PISA méréseknek? 13. Mit vizsgál a matematikai műveltségterület (PISA)? 14. Ismertesse az iskolai SZMSZ lényegét! 15. Az iskolai honlapok hogyan tükrözik egy intézmény belső világát? 16. Milyen viszony áll fenn a pedagógia és az andragógia között? 17. Soroljon fel legalább 5 jeles felnőttképzéssel foglalkozó kutatót! 18. Foglalja össze a résztvevő-központú módszerek sajátos jellemzőit! 19. A tréning elméletorientált vagy gyakorlatorientált módszer? Indokolja meg válaszát! 20. Minek a rövidítése az OKJ? Fejtse ki röviden a lényegét! 134 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Tesztek 1. A az iskolarendszeren kívüli oktatást-képzést foglalja magában, amely képzettséget nyújthat, és általában nem zárul végzettség megszerzésével. a. nem-formális tanulás b. formális 2. A posztindusztriális társadalomban az ifjúkor egyre inkább , köszönhetően a meghosszabbodott iskolában eltöltött időnek,

aminek következtében későbbre tolódik a családalapítás, illetve a munkába állás is a. kitolódik b. előrébb csúszik 3. A tartoznak például a munkaerő-piaci tréningek, szakmai továbbképzések, civil szervezetek, művészeti és sportegyesületek szervezésében történő képzések, tanfolyamok stb a. nem-formális tanulás b. formális 4. A tanárszakos hallgatók nézőpontjára a jellemző inkább, és a nevelés, tanítás tevékenységével kapcsolatos nézetek még nem szerveződtek céltudatos rendszerbe a. diák-perspektíva b. tanár perspektíva 5. Az egész életen át tartó tanulás európai referenciakerete kulcsfontosságúnak nevezett kompetenciát nevez meg, igaz az egyes kompetenciák között átfedések találhatók a. 8 b.10 6. Egyes tanulmányokban nevezik a munka mellett tanuló hallgatókat, a tanulmányaikat megszakító, többedik jelentkezésre felvételt nyerő hallgatókat, vagy a nem szokványos társadalmi rétegből érkező

hallgatókat stb. a. nemtradicionális hallgatónak b. öregdiákoknak 135 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 7. A rendszerváltást követően a nappali tagozatos hallgatói létszám 1990 és 2010 között , a részidős képzés hallgatóinak száma pedig növekedett. a. háromszorosára, hatszorosára b. kétszeresére, négyszeresére 8. A szervezettség és az irányítottság a formális és a nem-formális tanulásra egyaránt a. jellemző b. nem jellemző 9. Az élethosszig tartó tanulás felértékelődésének, a felsőoktatásban bekövetkező expanziónak és a munkaerőpiacon végbemenő folyamatoknak eredményeként az utóbbi években, évtizedekben a hallgatók öszszetétele is megváltozott, még inkább .vált: a. heterogénné b. homogénné 10. A sokat emlegetett felsőfokú képzésben részt vevők ma Magyarországon akik egy-egy egyetemi központ (régióközpont) vonzáskörzetében, jellemzően kisvárosban élnek a. tipikusan

fiatal és középkorú nők b. tipikusan férfiak 11. A szakma tanulásában meghatározó jelentőségű, hogy a(z) hogyan vélekednek e szakmai fogalmakról, és e tartalmakhoz kötődő saját implicit elveiknek, azaz pedagógiai nézeteiknek milyen tartalma és szerkezete van. a. tanárképzésbe belépők b. oktatók 12. A tanulás az oktatási rendszer keretein belül történik, az erre a célra létrehozott intézményekben. a. nem-formális tanulás b. formális 136 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 13.A szakirodalom szerint gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral)

küzd. a. sajátos nevelési igényű (SNI) b. figyelmet igénylő 14. Falus Iván szerint „az első éves hallgató , tanulóként átélt tanítási óra tapasztalati bázisán kialakult nézetrendszerrel rendelkezik a tanításról, a pedagógus feladatairól”. a. több mint 10 000 b. kevesebb mint 1000 15. módszer például: a mély-, életút-, és a félig strukturált interjúk, fogalomtérképek, támogatott felidézés, esszékérdés, metaforaalkotás stb. a. Kvalitatív b. Kvantitatív 16. a képzés, ha az általa elérhető termelékenység növekedés csak az oktatást biztosító vállalatnál érvényesül. a. általános b. speciális 17. A csoportdinamikai hatásokra és irányított tapasztalati tanulásra, saját élményre építő módszer. Személyiségfejlesztési céllal, a szociális és interperszonális készségek fejlesztése és /vagy az elvárt viselkedési formák elsajátíttatása céljából szervezik. a. tréning b. csoportmunka 18. Az ún

képzések főként a szakképzés eredményességét, a munkavállalás-munkahelykeresés sikerét, vagy a betöltött állásban való eredményesebb munkát segítik. a. pótló b. folyamatos szakmai továbbképzés 137 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 19. A körében jellemző az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, vagy elavultsága, a 40 év feletti korosztály túlsúlya, a romák magas aránya. a. tartósan munkanélküliek b. folyamatos szakmai továbbképzés 20. A funkció célja az első iskolai végzettség és/vagy – az egyén életpályája szempontjából szükséges – szakképzettség megszerzése. a. pótló b. folyamatos szakmai továbbképzés 21. A(z) általános értelemben egy meghatározott időegység alatt elvégzendő komplex feladat feltételeit, folyamatát és eredményeit meghatározó tervezet a. projekt b. esetpélda 22. A(z) az aktivizáló módszerek igen fontos csoportját képezik, közös

jellemzőjük, hogy a résztvevők képzeletbeli helyzetbe kerülnek Életszerű vagy ahhoz hasonló problémát kell saját tapasztalataik, vagy a tanultak alapján a szerepek tanulmányozása és eljátszása révén megoldaniuk. a. szituációs módszerek b. előadó-központú módszerek 23. A résztvevő-központú módszerek megvalósulhatnaksegítségével a. csoportmunka b. frontális szervezés 24. A (z) magyarázat, egy folyamat vagy struktúra leírására szolgál Kérdőszava: Hogyan? a. leíró b. okfeltáró 25. -központú módszer az irányított megbeszélés a. Előadó b. Résztvevő 138 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 26. Tapasztalatok azt mutatják például, hogy a szervezett formában történő tanulást folytatják azok, akik korábbi tanulásuk során kudarcélményeket éltek át, és negatív tanulási tapasztalatokkal rendelkeznek a. nem szívesen b. szívesen 27. A személyiség alakítási, fejlesztési lehetősége csak az

ifjú korig, 25 éves korig tart, azután az egyének már nem képesek újat tanulni, új képességekre, készségekre szert tenni. a. igaz b. nem igaz 28. A résztvevők motiválásában az élettapasztalatok tananyagban történő megjelenítése és a tanultak napi alkalmazhatóságának bemutatása meghatározó jelentőségű. a. igaz b. nem igaz 29. Kutatások is megerősítik, hogy a munkanélküliség időtartama predesztinálja a további munkaerő-piaci esélyeket, mivel a legális foglalkoztatásba való visszatérés esélye a munka nélkül töltött idő hosszával a. fordítottan arányos b. egyenesen arányos 30. A szakképzési intézménynek minősül a törvény szerint: a. az állami felnőttképzési intézmény b. a gimnázium 31. A munkaerő-piaci képzések szakmai és nem szakmai képzések is lehetnek, amennyiben azok a munkaerőpiac aktuális szükségleteihez igazodnak, a munkavállalói pozíció javítása érdekében. a. igaz b. hamis 32. A

munkaerő-piaci képzés támogatása foglalkoztatást elősegítő eszköz. a. aktív b. passzív 139 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 33. A mindazoknak a szakmai és nem szakmai képzéseknek összefoglaló megnevezése, melyek célja a munkaerőpiac aktuális szükségleteinek megfelelő képzettség biztosítása, az állampolgárok munkavállalói pozíciójának javítása a gazdaság kiszolgálása érdekében a. munkaerő-piaci képzés b. középiskolai képzés 34. A pedagógusmesterség tartalmi elemei közé tartozik a bizalomteli légkör megteremtésének a képessége. a. igaz b. hamis 35. Az andragógia általános értelemben, szó szerint felnőtt-vezetést jelent a. igaz b. hamis 36. A pedagógia és az andragógia viszonyának tisztázására vállalkozott az a Delfi kutatás is, mellyel a nemzetközi és a hazai felnőttoktatás helyzetét vizsgálták. a. igaz b. hamis 37. A(z) elismert szakképesítéseket az Országos Képzési

Jegyzék (OKJ) tartalmazza. a. állam által b. szakma által 38. A(z) jellemző inkább, hogy az oktatás légköre a. andragógiára b. pedagógiára partneri. 39. A vita esetében a megfelelő terem a. fontos b. kevésbé fontos 40. A pedagógusmesterség tartalmi elemei közé tartozik együttműködés igénye és képessége: diákokkal, szülőkkel és kollégákkal. a. igaz b. hamis 140 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 41. Az önnevelésre képes egyén tud eligazodni a változó körülmények és elvárások között a. önállóan b. segítséggel 42. Tanulni iskolapadban lehet a. csak b. nem csak 43. A DPR a rövidítése a. Diplomás Pályakövetési Rendszer b. Diplomás Pedagógus Radar 44. A diplomások körében a munkanélküliség előfordulási gyakorisága a. kisebb b. nagyobb 45. A tanár szakos hallgatókra a korábbi iskolai élmények a. hatást gyakorolnak b. kecóvésbé gyakorolnak hatást 46. módszerek például: a

mély-, életút-, és a félig strukturált interjúk, a fogalomtérképek stb. a. Kvalitatív b. Kvantitatív 47. A a felnőttnevelés azon területe, amely döntően ismeretnyújtáson és elsajátításon keresztül valósul meg. a. felnőttképzés b. felnőttoktatás 48. Amennyiben a felnőtt végzettséget igazoló bizonyítványért tanul, a részvételi motívum a tanulás szándékával. a. nem mindig párosul b. mindig párosul 49. A diszciplináris rendszer lehetőségét Magyarországon 1968-ban .alkotta meg a. Durkó Mátyás b. Csoma Gyula 141 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN 50. A akkor szokás alkalmazni, mikor a szakma művelőinek nézeteit szisztematikus feltérképezéssel, összehasonlító elemzéssel kívánják megismerni. a. Delfi módszert b. projekt módszert 142 KUTATÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN Fejezetek során található gyakorló tesztek megoldó kulcsai: Fejezetek 2.33 3.33 4.33 5.33 6.33 7.33

8.33 9.33 10.33 11.33 12.33 1A 1B 1A 1A 1A 1B 1B 1 A 1 A 1 A 1 A 2A 2A 2A 2A 2A 2B 2B 2A 2B 2A 2A 3B 3A 3A 3A 3A 3B 3A 3A 3A 3A 3A 4A 4A 4A 4A 4A 4A 4A 4A 4A 4B 4A 5A 5A 5A 5A 5A 5A 5A 5A 5A 5A 5A 143