Irodalom | Középiskola » Homéroszi eposzok

Homéroszi eposzok antikvitás: ókori görög művelődést, tudományt, művészetet jelenti. kapcsolat: ókori Kelet hagyományaival, de átformálta azt. ógörög kultúra: Kr.e VIII sz-tól-Kre I sz-ig ókori latin kultúra: Kr.e 753-Kru476 a görög és római kultúra összefonódása, a rómaiak számár a görög műveltség követendő eszmény, de ne másoltak, hanem saját hagyományaikra építve újraértelmezték az átemelt görög mintákat. (Reneszánsz tér majd vissza az antikvitás művészetéhez.) A ógörög irodalom korszakolása: Homéroszi kor (Kr.e II évezr vége-Kr e VIII sz) történelem: jónok, akhájok, dórok betelepülése, városállamok irodalom: a kréta-mükénei civilizáció kultúrájának beolvasztása: mítoszok, írásbeliség kialakulása, megszilárdulása Archaikus kor (Kr.e VII-Vi század) történelem: Athén kiemelkedése, démosz megerősödése, polisz demokrácia, Spárta kiemelkedése, katonai arisztokrácia hatalma, perzsa

háborúk irodalom: eposz, dalköltészet, a dráma kibontakozása Klasszikus kor (Kr.e V-IV század) történelem: poliszszövetségek, Athén és Spárta konfliktusa, peloponészoszi háború, Makedónia terjeszkedésének kezdetei irodalom: színházi kultúra, tragédia, komédia, történetírás, filozófia, retorika Hellenisztikus kor (Kr.e 323-146) történelem: Nagy Sándor hódításai, birodalma és felbomlása, Róma hódítása-Macedónia provincia irodalom: hellenizálódás: az ógörög, a kis-ázsiai és az egyiptomi kultúra elemeinek az egymásra hatása, összefonódása.! széppróza, komédia, pásztori dal, epigramma Az európai irodalom kezdetei: A mítoszok megőrzése: gyakran eposzokban európai irodalom kezdete: Odüsszeia, Iliász Kr.e VIII sz Feltehetőleg szerzőjük: Homérosz ókori Kelet öröksége, föníciai közvetítés eposz: hősköltemény, verses formájú nagyepikai elbeszélő műfaj, műalkotás. Témája, tárgya, valamilyen jelentős, az

emberek életét alapvetően megváltoztató eseményekről számol be. Eposzi hősök: isteni származású halandók vagy kiemelkedő emberek, akiknek rendkívüli képességük van, az isteni erők támogatják őket, és az egész emberiség számára sorsfordító tetteket visznek végbe. Eredetileg szájhagyományozás útján lett tovább örökítve A szóbeliség által megőrzött eposzokat végül írásban rögzítették. De előtte ezeket megtanulták és előadták, így öröklődött nemzedékről nemzedékre. Fontos volt a történet, a hozzá kapcsolódó mondakörök pontos ismerete. A megjegyezhetőséget megkönnyítette az ismétlések, az előadhatóságot pedig a rögtönzés képessége. Az előadás közösségi eseményeken, uralkodói udvarokban, lakomákon hangzottak el. Előadók (rhapszodosz vagy aoidosz): hivatásos énekmondók, vándorénekesek. A történetírás és az irodalom nem vált még külön, úgyhogy minden szavát megtörtént

eseményként fogták fel. Eposzi kellékek: - segélykérés (invokáció) - tárgymegjelölés (propozíció) - a dolgok közepébe vágó kezdés (in medias res) - seregszemle (enumeráció) - epikus hasonlat - állandó jelző (epitheton ornans) - toposz (közhely) közismert, közkinccsé lett, különböző korokban feltúnő költői kép, motívum. - isteni beavatkozás (mitológiai apparátus) - késleltetés (retardáció) - előreutalás (anticipáció) Időmértékes verselés Ritmus: sorozatosan ismétlődő, érzékelhető hangzásbeli rendezettség. Egy versben írt szöveg kötött ritmusszerkezete, mértéke a vers formája. Az eposz versformája: időmértékes hexameter. Időmértékes verselés: hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása. hosszú szótag (jele: -) ha a magh. hosszú vagy ha a rövid magh-t hosszú msshg követ rövid szótag (jele: U) ha rövid a magh. és nem követi msshg torlódás Az időmértékes verselés időegysége a mora:

rövid szótagnyi idő. Alapegysége: a versláb, amit hosszú és rövid szótagok hoznak létre. hárommorás verslábak: jambus (U – ) trocheus (– U) négymorás verslábak: daktilusz (– UU) spondeus (– – ) anapesztus (UU –) hexameter: hat verslábból álló időmértékes sorfajta. Első öt versláb: daktilusz, de lehet spondeusz is kivétel az ötödik verslábat, mert az csak daktilusz lehet. A hatodik versláb pedig vagy trocheus vagy spondeusz. A magyar hangsúly megnyújthat egy szótagot, különösen egy sor vagy mondat elején. Figyelni kell! Bizonyos mássalhangzó-kapcsolatok rövid szótagnak minősülnek, illetve bizonyos kettőshangzók pedig egy hosszú szótagnak felelnek meg. pl.: Akhileusz, Péleidész UU – ––– disztichon: egy hexameter és egy pentameterből áll. „Itt fekszünk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: - -/ -/ - - / - UU/ - UU/-U megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” UU/-UU/- //-/UU/-UU/U Iliász - trójai mondakör

- hiteles történti alapja van. - Heinrich Schilemann (megtalálta Tróját) - görögök Kr.e 1200 körül ostromolták meg Tróját(Ilion) - Tünderaósz spártai király felesége Léda – Zeusz (hattyú alakban) - két tojás: egyikben Helené (Zeusz lánya), a másikban Klütaimnésztra (Tünderaósz lánya) - spártai kir., Meneláosz felesége Helené lett, a testvére, a mükénéi király, Agamemnón felesége pedig Klütaimnésztra lett. - Poszeidón tengeristen lánya Thetisz esküvője Péleusszal (mürmidónok királya) - Prométheusz jóslata (Thetisz fia apjánál is nagyobb és dicsőbb lesz) - Eriszt nem hívták meg, ezért a Hesperidák kertjéből egy aranyalma („A legszebbnek”) - 3 istennő civakodása (Héra, Pallas Athéné, Aphrodité) - Parisz lett a döntőbíró és Aphroditét választotta, mert ő a legszebb asszonyt ígérte neki cserébe. - Héra és Athéné Trója ellensége lett - Párisz a vendégjogot megszegve, magával vitte Helénét és

a király kincseit is. - Egyesített görög törzsek bosszút akartak állni. - Ödusszeusz csele (trójai faló) - Thetisz fia Akhileusz a trójai háború legnagyobb hőse lett (Sztüx folyó) - Odüsszeusz 10 éves bolyongás után térhetett vissza Ithakába - Az életben maradt trójaiak pedig Aineiász vezetésével keltek útra, hogy Itáliában letelepedjenek. Iliász: - Akhileusz haragja - 10. éve tart az ostrom - dögvész, mert Apollón papnőjét Krüszeiszt ágyasává tette Agamemnón - Krüszeiszt elengedi, de Akhileusz zsákmányát Bríszéiszt magával ragadta - Patroklosz az ő fegyvereiben szállt harcba, Hektór megöli P.-t - A. kibékül Agamemnónnal - A. megöli Hektórt és meggyalázza a holttestét, de aztán kiadja Priamosznak - A. temetése Hőseszmény Akhileusz: ismeri saját életének lehetőségeit, tudatosan választja sorsát. - hosszú, nyugodt élet vagy rövid, ámde dicső élet, halhatatlanság - eposzvilág értéke szerint a hősi halál, a

hírnév a legnagyobb érték - a közösségért vívott harc, tettek híre méltó legyen az ősökhöz és az túlélje a hőst - halált megvető bátorság - a sértés tűrhetetlen Egyén és közösség - Akhilleusz öntörvényű (származása, héroszi küldetéstudata, erkölcse) - szélsőséges érzelmek - döntései mindig saját és közössége életére is hatással van - személyes értékek előtérbe helyezése ( korbeli arisztokratikus társadalmi berendezkedés) - az eposzok királyokkal, isteni származású vagy pártfogolt hősökkel vagy felső társadalmi rétegből származókkal foglalkozik. Az egyszerű nép, a démosz élete nem szerepel Ismétlődő szerkezetek - 1. és 18 ének párhuzama tett-sérelem-bánat-anyai vigasz szerkesztés Fogalmak epizód: (gör. betoldás) epikus és drámai művek olyan szerkezeti egysége, amely nincs közvetlen kapcsolatban sem a cselekmény fő vonalával, se a mellékszálakkal. Alapvetően késleltet. pl: a pajzs

készítésének módja Odüsszeia Cselekménye Főhőse: Odüsszeusz 2 évtizede van távol Ithakától Odüsszeusz bolyongása, hazatérése Ogügé szigete: Kalüpszó nimfa tartóztatja O.-t Télemakhosz (O. fia) híreket akar szerezni apjáról, míg Penelopé (O felesége) kérői fosztogatják és feldúlják a palotát. Láertész szemfedőjének a szövése-a kérők közül választás. O. hazaindul, de Poszeidon haragjával találkozik phaiákok szigete, a király lánya Nauszikaá talál rá. Hazatérés: O. álruhában, fia előtt felfedi magát, a kérők megbüntetése Penelopé íjversenye, a kérők lekaszabolása, O. felfedi magát, Láertész (O apja) meglátogatása. Utazástoposz A görög mitológia utazástörténetei közül az egyik. A főhős csak akkor jut haza, ha különleges képességek birtokában van, illetve ha az istenek támogatását élvezi, mert csak így tudja kiállni a rá váró próbákat. A főhős belső jellem-, személyiség fejlődésen

megy keresztül, mert bölcsebb és tapasztaltabb emberré válik. két utazás: O. bolyongása, Télemakhosz hírszerzése (I-IV ének) Télemakhosz felnőtté válásának az útja Az út, utazás a fejlődés, megismerés, tanulás, tapasztalatszerzés, érés folyamatát szimbolizálja, így a világról és önmagáról alkotott kép is megváltozik archetípus (őskép), mert az utazás kalandvágya, a megismerés vágya, az új felfedezése mindig ott volt az emberben. Szerkezet és elbeszélői szerep 3 cselekményszál: T. útja, O hazatérése és bosszúja, phaiákok szigetén lévő kalandok O. csak az V énekben jelenik meg – késleltetés Trójától-Ogügié szigetéig (IX-XII. ének) – a dolgok közepébe vágó kezdés elbeszélőváltás – befogadó közelebb kerülése Szerkezet, kompozíció: a műalkotás elemeinek a tudatos elrendezése, az alkotóelemek kölsönös, összefüggő rendszert képeznek. Az egyes elemek kiválasztása, elrendezése és

összekapcsolása, a befogadóra hatással van, befolyásolja. Az elbeszélő szerepköre fontos eleme a mű szerkezetének. Ember és sors Az ember felelős saját sorsának alakulásáért. Nem egyedül az isteni világ szabja meg a boldogulását. istenek szerepe korlátozott közvetetten vannak jelen. A család szerepe Vágyódás az otthon felé földi boldogság vágya a szülőföld, otthon, család mindenek fölött álló érték O. saját magát győzi le, saját érdekek feladása A Odüsszeia embereszménye vágy az otthon iránt, de ugyanakkor a kalandvágy is hajtja előre, az utazás izgalma élet a legfőbb érték (nem a dicső halál) nem a fizikai erőre támaszkodik, hanem a találékonyságára, ravaszságára, józan eszére Személyiségének gazdagodása, fejlődése: felelősségérzet, önkritika, óvatos, megfontolt lesz (küklopsz kaland) a hősiesség és hírnév itt fontos, de nincs annyira előtérbe helyezve. poliszpolgárság új

gondolkodásmódját tükrözi – ez egy bizonyíték arra, hogy nem egy szerző írta a két művet (az értékváltozás lassú folyamat, legalább egy nemzedékváltás kell hozzá.) Aiszóposz állatmesék Ezopusz, I.e VI sz a görög epika egyik első képviselője, nagy mesemondó és alkotó. jellegzetes műfaja: a tanulsággal záródó állatmesék Erkölcsi célzatú tanmesék aiszóposzi mesék a görög szóbeli irodalom emlékei egyszerű, rövid szövegek, erkölcsi, tanító célzatú állatmesék, szereplői emberszerű, emberi tulajdonságokkal rendelkeznek. Jellegzetes embertípusok megszemélyesítése, de saját állati viselkedésüket is őrzik. A lényegre, tömör szerkesztésre törekszik, mindig csattanóval zárul A vége a tanulság kimondása. fabula: kitalált történet, mese versben vagy prózában írt tanmese. Szereplői gyakran emberi tulajdonságokkal felruházott állatok. Gyökere: ősköltészet állatmítoszai Szerkezete: mese + tanulság A

latin poétikában jelentéstöbblettel rendelkezik: epikus és drémai művek fiktív, cselekményes része. Szövgyűjt: 75. o A görög líra Életmódváltás és lírai személyesség Kr. e VII század görög gazdaság és kereskedelem fejlődése – életmód, értékszemlélet, gondolkodásmód megváltozása. közösség helyett az egyén kerül előtérbe. a hősi eszményeket közvetítő epika helyett, az egyéni lélekállapot kifejezése, személyes természetű líra – tartalmi megújulás, személyesebb hang, egyéni érzelmek, hangulatok, gondolatok megjelenése. Formai változások: hexameter fellazulása, új verslábak, sorfajták és strófaszerkezetek elégia: epikus és lírai költészet átmenete epikus igény és költői személyesség hosszabb lélegzetvételű, disztichonban írt költemény. Schiller: a vágyott, ideál és a valós, reál közötti távolság jellemzi. A vágyott érték hiánya, ezért lemondó, belenyugvó magatartás jellemzi.

iamboszköltészet: előzménye: a Demeterhez kötődő népi rigmusok, csúfolódók természetes ritmusa: jambus és trocheus személyes témák, egyéni érzések, hangulatok dalköltészet virágzása: Leszbosz (Kr.e VII-VI sz) epigramma: rávésés, felirat eredete: kőbe vésett sírfeliratok Tömör, ellentétre, csattanóra épülő disztichonban íródott, csipkelődő, gúnyos hangvételű rövid költemény. disztichon: hexameterből és pentameterből álló sorpár. pentameter: 3. és hatodik verslába csonka, a metrikai képletét cezúra (sormetszet) tagolja Liturgikus műfaj, személyes tartalom Szapphó: Kr. e 619 k – 568 k A világirodalom első ismert költőnője, Leszbosz szigetén élt, verseit fiatal lányokhoz írta, két teljes vers maradt ránk tőle, hatása Catullusra, Horatiusra Szapphó: Aphroditéhoz műfaja: himnusz minden földi segítség híján kéri a költő által dicsőített isten segítségét a lírai én nem egy közösség nevében

szólal meg, saját szenvedélyéről, érzéseiről szól a lírai én és az istenség között szoros, személyes kapcsolat van. himnusz: liturgikus és költői műfaj tárgya: valamely istenség vagy elvont eszme, erő dicsérete Alapszerkezete: A: istenség megnevezése, megszólítása B: dicsőítés, tetteinek felsorolása C: segélykérés (közösség nevében) Keretes szerkezet Első (megszólítja az istennőt) és utolsó versszak (megismétli kérését) keretet alkot lírai én meghatározó magatartása: könyörgés, az istenségbe helyezett feltétlen bizalom. Idősíkváltás 1. vsszk: jelen idő középső 5 vsszk.: múlt idő (korábbi tettek) utolsó vsszk: jelen és jövő (kérés és reménykedik a megoldásban) szövgyűjt. 77 o Anakreón: Kr.eVI (vége) -V sz (eleje) egy türannosz udvari költője, a bor és a mámor költője A könnyed életet tartja értékesnek. témái: öröm, szerelem, mámor, bor, játék, öregség. személyes érzelmek,

hangulatok, lélekállapot Anakreóni dal: nem bontotta versszakokra, jambikus lejtésű, stílusa gunyoros, nyelvezete köznapibb. Aphroditéhoz, Dionüszoszhoz, Erószhoz fordul derűs társalgásra és mértéktartó borozásra buzdít Engem a szerelem a fiatalság és az öregség, az udvarlás kudarca az öregség az örömök, élvezet, boldogság világából való kizárást jelenti. az élet helyet az élet utáni sóvárgás, külső szemlélődés váltja fel. A szerelem örömét és a borozgatás derűjét, a múlandó és rövid élet becses adományát adó egyszerű verseket anakreóni daloknak nevezzük. Hatása: Catullus és Horatius, a magyar irodalomban: Csokonai Vitéz Mihály költészete A görög dráma és színház A dráma eredete eredete, kialakulása ismeretlen Kr.e VII-VI sz Athén ünnepi játékok vallási ünnepek, kardalok hangszeres kísérettel, valószínűleg tánc is volt. kardalok: egyik fajtája a dithürambosz, Dionüszosz isten

története: bor, mámor, termékenység istene, természeti ciklus szerint meghaló és feltámadó isten. dithürambosz: ókori görög lírai műfaj Dionüszosz isten csodás tetteiről, szenvedéseiről, haláláról, feltámadásáról szóló himnikus mű. Kre VI sztól kardal formájában terjedt el, Dionüszosz tiszteletére A görög színház a hétköznapi élet felett kellett állnia a színháznak témája: távoli, mitikus múlt költőibb, filozófikus, mélyebb tartalom, szertartásszerű, de az alaptörténetet mindenki ismerte a színházi előadás egyszerre volt politikai, művészi és vallási esemény. Dráma és színház színpadi megjelenítésre szánt mű az írott dráma és a színpadi megjelenítés elemzéséről is kell beszélni az előadott mű, az előadás jelen idejében létezik. a színházban kétféle kommunikációs folyamat érvényesül: a színészek közti játék és a színészek-közönség közti „párbeszéd” a színházi világ

fikciós, jelzésszerű világ A színpad részei: orkhésztra: ovális alakú táncterem, közepén oltár, a kar helye itt található; szkéné: a táncteret előbb vászon, majd fal választotta el, előtte volt a színpad, mely a színészek játéktere volt. theatron: félkörív alakú nézőtérrel rendelkező, a hegy vagy domboldalba vájt nyitott színházépület. csak férfiak játszottak (a nemet, életkort, jellemet a maszk jelezte), színes ruhák, de külön jelmez nincs, kothornosz: magasított cipő