Tartalmi kivonat
Versenyautó futóművek Járműdinamikai érdekességek a versenyautók világából Tartalom Bevezetés Alapfogalmak A gumiabroncs Futómű geometria Átterhelődések Futómű kinematika 2 Tartalom Bári Gergely 2 Bevezetés Bevezetés Alapfogalmak A gumiabroncs Futómű geometria Átterhelődések Futómű kinematika Bevezetés Egy „jó áttekintés” Fogalmak Összefüggések Példák Érdekességek Nem adunk tudományos mércével korrekt, igényes magyarázatokat Nem foglalkozunk a járműmozgásra ható más alrendszerekkel (fék, motor, diffi, ) Nem vizsgáljuk a függőleges lengések, útfelület egyenetlenségeinek hatását Nem merülünk el a versenyzőt érintő elméletekben 4 Bevezetés Bári Gergely 4 Alapok Bevezetés Alapfogalmak A gumiabroncs Futómű geometria Átterhelődések Futómű kinematika A gumiabroncs szerepe A járművet
mozgató erők „létrehozója” Normál erő Hossz irányú erő Kereszt irányú erő A jármű mozgása során a jármű négy sarkán ható erők hozzák létre a kívánt járműmozgást Sokszor ezek nagyon nem egy irányban állnak! 6 A gumiabroncs Bári Gergely 6 A tapadási ellipszis A gumiabroncs által maximálisan átvihető erő A maximális erőt a tapadási ellipszis adja meg. Értéke függ: Normál erőtől (!) Tapadási viszonyoktól Guminyomástól Kerékdőléstől Mozgás közben ez a maximálisan átvihető erő, azaz a tapadási ellipszis alakja is folyamatosan változik 7 A gumiabroncs Bári Gergely 7 A normálerő hatása A gumiabroncs által maximálisan átvihető oldalerő a gumiabroncsot az útra szorító erőtől degresszíven függ Növekvő normál erővel ugyan nő a síkban átvihető erő, de csökkenő mértékben Fz=1000N FSmax=800N Fz=1500N
FSmax=1100N Fontos hatása majd a függőleges lengéseknél és az alul/túlkormányzottság beállításánál lesz FSmax Fsmax=1500 Fsmax=1000 Fsmax=1000 Fsmax=800 Fsmax=500 Fz=500 Fz=1000 Fz=1500 Fz 8 A gumiabroncs Bári Gergely 8 A gumiabroncs mozgásállapota A gumiabroncs rugalmas (!) Függőleges irányban Hossz irányban Kereszt irányban A rugalmasságnak köszönhetően viselkedése, mozgása, nem olyan mint azt elsőre gondolnánk 9 A gumiabroncs Bári Gergely 9 Kúszási karakterisztikák Hossz irányú kúszás Amennyiben a gumi hosszirányú erőt visz át, mindig kicsit gyorsabban, vagy mindig kicsit lassabban fog forogni, mint az az ideális gördülésnek megfelelne Ez a jelenség a hosszirányú kúszás A gumin kialakuló hossz irányú erő, és kúszás között a hosszirányú kúszási karakterisztika teremt kapcsolatot ASR ABS 10 A gumiabroncs Bári Gergely 10 Kúszási karakterisztikák
Oldalkúszás Oldalerő hatására a kerék mindig kicsit „oldalazva” halad. A kerék síkjának és a kerék haladási irányának az eltérése az oldalkúszás Minél nagyobb az oldalerő annál nagyobb ez az oldalazó mozgás Az oldalkúszás kialakulásának is a gumiabroncs rugalmassága az oka 11 A gumiabroncs Bári Gergely 11 Kúszási karakterisztikák Oldalkúszási karakterisztika Az oldalerő és az oldalkúszási szög összefüggését mutatja ! Pontos alakja rengeteg tényezőtől függ (mechanikai kialakítás, nyomás, tapadás, stb.)) 12 A gumiabroncs Bári Gergely 12 Kúszási karakterisztikák Oldalkúszási karakterisztika Különböző karakterisztikák Fy Fy a Fy a Fy a Fy a a 13 A gumiabroncs Bári Gergely 13 Kúszási karakterisztikák - példa Oldalkúszási karakterisztika Különböző karakterisztikák Melyik lehet a jobb? Vezethetőség? Ellenállás? Fy Fy DFy DFy
Da a Da a 14 A gumiabroncs Bári Gergely 14 Gumiabroncs - összefoglalás Fy Fy a Fx a Fx k k Fx Fx k k Fy a Fy a 15 A gumiabroncs Bári Gergely 15 Gumiabroncs - összefoglalás A jármű mozgatásáért felelős erőket hozza létre Hogy ezek az erők mekkorák lehetnek az korlátozott Hogy a maximumon belül hogyan pontosan milyen erőket is hoz létre, azt a hossz és oldalkúszások határozzák meg A futómű feladata tehát A gumiabroncs „kedvében járni” nagy tapadási kör Megfelelő kúszásokat kikényszeríteni megfelelő irányú talpponti erők 16 A gumiabroncs Bári Gergely 16 Alapok Bevezetés Alapfogalmak A gumiabroncs Futómű geometria Átterhelődések Futómű kinematika Dőlés A keréken ébredő erők szempontjából a fontos paraméter, az úttal bezárt szög A kanyarnak „befelé” dőlve növeli az átvihető oldalerőt Csökkenti a hosszerőt
Általában a legfőbb cél a karosszéria dőléséből adódó kerékdőlés-változás kompenzációja 18 Futóműgeometria Bári Gergely 18 Összetartás - széttartás Mesterségesen oldalkúszásra kényszeríti a gumikat Első tengelyen az Ackermann geometriát tolja el (később) Hátsó tengelyen alul/túlkormányzottság orvosolható vele „Érezzük” hogy mit is jelenthet. 19 Futóműgeometria Bári Gergely 19 Összetartás - széttartás Mesterségesen oldalkúszásra kényszeríti a gumikat Első tengelyen az Ackermann geometriát tolja el (később) Hátsó tengelyen alul/túlkormányzottság orvosolható vele „Érezzük” hogy mit is jelenthet. a Fy a 20 Futóműgeometria Bári Gergely 20 Összetartás - széttartás a Mesterségesen oldalkúszásra kényszeríti a gumikat Első tengelyen az Ackermann geometriát tolja el (később) Hátsó tengelyen alul/túlkormányzottság
orvosolható vele Fy „Érezzük” hogy mit is jelenthet. a a Fy a 21 Futóműgeometria Bári Gergely 21 Önkormányzás Az összetartás/széttartás a ki-és berugózáskor, azaz a kerék kasznihoz viszonyított elmozdulásakor változhat. 22 Futóműkinematika Bári Gergely 22 Dőlésváltozás A kerék mozgása közben a dőlés is változhat Legfőbb cél olyan karakterisztika kialakítása ami kasznimozgástól függetlenül mindig a megfelelő szögben tartja a kereket. Dőléskor az autó kifelé, a kerék befelé dől. Hossz irány probléma! F1 - berugózáskor kifelé dől! Rázókövek? 23 Futóműkinematika Bári Gergely 23 Alapok Bevezetés Alapfogalmak A gumiabroncs Futómű geometria Átterhelődések Futómű kinematika Az átterhelődés hatása Átterhelődés nincs Átterhelődés van Fz1=Fz2 Fz1>Fz2 Fz Fz F’ymax Fy1max Fz1 Fymax Fy2max Fz2 Fy Fz1 = Fz2 Fy1max =
Fy2max F’y1max F’y2max F’z2 F’z1 Fy F’y1max Fy1max = Fy2max F’z1 Fz1 = Fz2 F’y2max a Fymax F’y1max Fy1max = Fy2max Fy1max = Fy2max DF’y2 F’z2 a Fymax DF’y1 |DF’y1|<|DF’y2| F’y2max Fz1 = Fz2 Fz Fy1max + Fy2max > F’y1max + F’y2max DFz1 = DFz2 Fz 25 Átterhelődések Bári Gergely 25 Az átterhelődések hatása Csökken a tengelyen átvihető oldalerő! Ábra az egyik korábbi előadásból 26 Átterhelődések Bári Gergely 26 A teljes átterhelődést befolyásoló tényezők A teljes átterhelődés alapvetően 3 paramétertől függ Nyomtáv Súlypontmagasság Szélesebb tengely esetén csökken az átterhelődés Alacsonyabb súlypont esetén csökken az átterhelődés Oldalgyorsulás Kisebb oldalgyorsulás esetén csökken az átterhelődés 27 Átterhelődések Bári Gergely 27 Az egyes tengelyek átterhelődést befolyásoló tényezők Az hogy a teljes
átterhelődés hogyan oszlik el az első és hátsó tengelyek között, a tengelyek dőlési merevségétől függ 28 Átterhelődések Bári Gergely 28 Az egyes tengelyek dőlési merevségét befolyásoló tényezők Rugók, stabok Lengéscsillapítók Futómű rudazat 29 Átterhelődések Bári Gergely 29 Az átterhelődések hatása - példa Első kerék hajtású túraautók Belső hátsó kerék mindig levegőben – miért? Mit tudunk? Elől a súly, elől hajt Alulkorm Elől akarunk tapadást maximalizálni 30 Átterhelődések Bári Gergely 30 Alapok Bevezetés Alapfogalmak A gumiabroncs Futómű geometria Átterhelődések Futómű kinematika Momentáncentrumok Előlnézet Az a pont ami körül a kaszni dőlés közben elfordul (Roll Center – RC) Különböző típusú futóművek esetén ez a pont más-más módon szerkeszthető Hatása az átterhelődésekbe, a
futómű dőlési merevségében jelentős Helyzete a futómű mozgása során változik (!!!) R 32 Bári Gergely 32 Kormánygeometria Ackermann kormányzás Ackermann a négy kerék egy pont körül mozogjon 33 Futóműkinematika Bári Gergely 33 Kormánygeometria Ackermann kormányzás Versenyautók esetén nagy szerepe van az oldalkúszási szögeknek 34 Futóműkinematika Bári Gergely 34 Kormánygeometria Ackermann kormányzás Az ackermann geometria beállításánál a gumiabroncs karakterisztikája a mérvadó 35 Futóműkinematika Bári Gergely 35 Köszönöm a figyelmet! Bári Gergely bari.gergely@gamfkefohu