Matematika | Valószínűségszámítás » Márkus László - Véletlen bolyongás

 2015 · 31 oldal  (1 MB)    magyar    37    2017. január 14.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Véletlen bolyongás Márkus László 2015. március 17 Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 1 / 31 Modell Deníció Modell: Egy egyenesen (1 dimenziós tér) Lépkedünk el®re vagy hátra (diszkrét lépéseket) Minden lépés független az el®z®t®l P(el®re) = p, P(hátra) = q Véletlen folyamatokra nézve tipikus viselkedés Példa: Mikroszkópikus zikai folyamatok Numerikus közelítés: diszkrét eseményekként kezelve Részecske mozgása - véletlen ütközések, impulzusok Folyadék/légnem¶ anyag: diúzió Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 2 / 31 Modell Alesetek Elnyel® falú bolyongás: Egy vagy mindkét irányban deniálunk egy határt Határ elérése/átlépése esetén terminál a folyamat Példa: Szerencsejáték Egyoldali elnyel® falú bolyongás: Játékos pénze 0-ra csökken (tönkrement) Kétoldali elnyel® falú bolyongás: Mindkét játékos pénze véges Márkus László Véletlen

bolyongás 2015. március 17 3 / 31 Modell Alesetek Szimmetrikus bolyongás: Egy számról indulunk (pl.: 0) El®re = +1, Hátra = −1 P(El®re) = P(Hátra) = 21 Lépések: X1 , X2 , . függetlenül egymástól ( Xi = +1 −1 1 2 1 2 0-ból indulva a lépések összege: Sn = Márkus László eséllyel eséllyel n P Xi i=1 Véletlen bolyongás 2015. március 17 4 / 31 Márkus László Modell Alesetek Véletlen bolyongás 2015. március 17 5 / 31 Modell Eloszlás Eloszlás: Nk,i Sk eloszlása: P (Sk = i) = k 2 Nk,i : origóból k lépés alatt az i-be vezet® utak száma Nk,i k páros  k páratlan k i páros 0 k+i 2   k i páratlan 0 k+i 2 Magyarázat: k+i 2 k−i 2 k+i 2 lépés i irányába tetsz®leges sorrendben lépés ellentétes irányba tetsz®leges sorrendben + k−i 2 =i Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 6 / 31 Jellemz®k - visszatérések 1 Nullába visszatérés Nullába visszatérés valószín¶sége:

Csak páros lépésben térhet vissza A visszatérés valószín¶sége: u2n = P = (S2n = 0) = A becslés Stirling formulából: n! ∼   2n ∼ n Márkus László 2n 22n ne2n   √ n n n n e e  √ n n e 1 22n 2n n  ∼ √1 πn 2πn, innen √ 2π2n 22n √ =√ πn 2πn 2πn Véletlen bolyongás 2015. március 17 7 / 31 Jellemz®k - visszatérések 1 Nullába vissza nem térés Nullába egyszer sem térünk vissza 2n lépésb®l: P (S1 6= 0, S2 6= 0, ., S2n 6= 0) = = 2 · P (S1 > 0, S2 > 0, ., S2n > 0) = n n P P =2· P (S1 > 0, S2 > 0, ., S2n−1 > 0, S2n = 2r) = 2 P (Ar ) r=1 r=1 Ar : 0-ból indulva végig a pozitív oldalon maradva 2r-be jut Valószín¶ség kiszámítása: tükrözési elvvel Br : 0-ból pozitív irányban indulva 2r-be jut Br ∪ Ar = {S1 = 1} ∩ {S2n = 2r} P (S1 = 1, S2n = 2r) = 12 P (S2n−1 = 2r − 1) = Márkus László 1 N2n−1,2r−1 2 22n−1 Véletlen bolyongás 2015. március 17 8 / 31 Jellemz®k

- visszatérések 1 Márkus László Nullába vissza nem térés Véletlen bolyongás 2015. március 17 9 / 31 Jellemz®k - visszatérések 1 P (Br )-hez a jó utak Nullába vissza nem térés száma: Az els®, tengelyt érint® ponttól tükrözzük az utat a tengelyre Kölcsonösen egyértelm¶ megfeleltetés a jó utak és tükrözött utak között: P (Br ) = P (S1 = 1, S2n = −2r) = 21 P (S2n−1 = 2r + 1) = = ⇒ P (Ar ) = 1 N2n−1,2r+1 2 22n−1 N2n−1,2r−1 − N2n−1,2r+1 22n teleszkópos összeg ⇒2· n P 2 22n z n X }| { N2n−1,2r−1 − N2n−1,2r+1 =   2n−1 2n N2n−1,1 n n 1 = 22n−1 (N2n−1,1 − N2n−1,2n+1 ) = 2n−1 = 2n−1 = 2n = u2n 2 2 2 ⇒ P (S2n = 0) = P (S1 6= 0, S2 6= 0, ., S2n 6= 0) P (Ar ) = r=1 Márkus László r=1 Véletlen bolyongás 2015. március 17 10 / 31 Jellemz®k - visszatérések 1 Els® visszatérés Els® visszatérés 0-ba {2n-ikre térünk vissza el®ször} = {2n lépés során valamikor

járunk a 0-ban} {2n-2 lépés során valamikor járunk 0-ban} P({2n során valamikor 0}) = 1 − P ({2n alatt sohasem 0}) = 1 − u2n P2n = P({2n-ikre el®ször 0}) = 1 − u2n − (1 − u2n−2 ) = u2n−2 − u2n = Márkus László 1 n−1 u2n , u0 Véletlen bolyongás =1 2015. március 17 11 / 31 Jellemz®k - visszatérések 1 Valaha visszatérés Valaha visszatérünk: P (∃n : Sn = 0) P(Valaha vissza) = P( = ∞ P f2n = n=1 ∞ P ∞ S n=1 2n-ikre el®ször vissza) = u2n−2 − u2n = u0 = 1 n=1 ⇒ A bolyongás 1 valószín¶séggel visszatér® Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 12 / 31 Jellemz®k - visszatérések 2 Generátorfüggvények Generátorfüggvényes módszer a visszatér®ség bizonyítására általánosságban Lépések: X1 , X2 , . független, azonos eloszlású egész érték¶ valószín¶ségi változók S0 = 0, Sn = X1 + . + Xn , azaz Sn a mozgó pont helyzete un = P (Sn = 0), U (z) = ∞ P n=0 un z n

az un sorozat generátorfüggvénye, u0 = 1 fn = P (S1 6= 0, S2 6= 0, ., Sn−1 6= 0, Sn = 0) az n lépés utáni els® visszatérés valószín¶sége F (z) = ∞ P n=1 fn z n az fn sorozat generátorfüggvénye (f1 = P (S1 = 0)) Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 13 / 31 Jellemz®k - visszatérések 2 Generátorfüggvények Bizonyítás Ekkor un = P(n lépés után visszatérünk) = n P  P (Sk = 0, Sn = 0, Si 6= 0 : i ∈ {1, . , n − 1} {k} = k=1 . = n P fk un−k k=1 Ebb®l a generátorfüggvényekre: U (z) = 1 + F (z)U (z) ⇒ F (z) = 1 − Így P (∃n : Sn = 0) = Márkus László ∞ P n=1 fn = F (1) = 1 − 1 U (z) 1 U (1) Véletlen bolyongás 2015. március 17 14 / 31 Jellemz®k - visszatérések 2 Állítások Állítás: A bolyongás 1 valószín¶séggel visszatér® ⇔ Bizonyítás: Az el®z®ek szerint F (1) = 1 kell, és ez esetén lehet pontosan. De U (1) = Márkus László ∞ P n=0 1 U (1) ∞ P un

= ∞ n=0 = 0, azaz U (1) = ∞ un és ez adja az állítást. Véletlen bolyongás 2015. március 17 15 / 31 Jellemz®k - visszatérések 2 Állítások Állítás: Az asszimetrikus bolyongás nem visszatér® Bizonyítás: 2n lépésenként lehetséges a visszatérés A lépések:  Xi = +1 −1 p q(= 1 − p) 1 n n Ekkor u2n = 2n n p q (szimmetrikusra p = q = 2 )  2n √1 Stirling: 2n n ∼ πn 2  Így P u2n konvergens vagy divergens √1 (4pq)n konvergens vagy divergens ⇔ πn P n=1 Az x(1 − x) = −x2 + x polinomnak x = 12 -nél maximuma van, ez 1 1 4 , ezért pq ≤ 4 , egyenl®ség csak szimmetrikus esetben állhat. Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 16 / 31 Jellemz®k - visszatérések 2 Állítások ⇒ szimmetrikus esetben 4pq = 1, divergens ⇒ aszimetrikus esetben ∞ p 6= q => 4pq < 1 ⇒ P n=0 Márkus László un ∼ ∞ P un ∼ n=0 ∞ P n=1 √1 4pq n πn ∞ P n=1 √1 πn ∞ P < = ∞ sor

4pq n < ∞ n=1 Véletlen bolyongás 2015. március 17 17 / 31 Jellemz®k - visszatérések 2 Többdimenziós bolyongások visszatérhet®sége Többdimenziós bolyongások (szimmetrikus eset): Síkrács/térrács/r-dimenziós rács A bolygó pont egyenl® valószín¶séggel lép egységnyit a 4/6/2r irány valamelyikébe. Origóba visszatérés: minden koordinátatengely irányában ugyanannyi lépést tesz el®re és hátra. Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 18 / 31 Jellemz®k - visszatérések 2 Többdimenziós bolyongások visszatérhet®sége Többdimenziós bolyongások (folytatás) (r) u2n = 1 (2r)2n (2n)! 2 (u ! · u 1 2 ! · . · ur !) u1 +.+ur =n " #   2  2n 2 2n 2 dimenzióban: P (2) u2n = n 42n = n 22n ∼ 1 √ πn 2 = 1 πn  r 1  r  r2 1 2 r ≥ 3 dimenzióban már összeg, ∼ r−1 = const · 2 πn n ∞ ∞ 1 P P (2) így 2 dimenzióban: u2n ∼ =∞ n=0 u=1 πn ⇒ r ≥ 3 dimenzióban a

bolyongás nem visszatér®. (r) u2n Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 19 / 31 Jellemz®k - visszatérések 2 Többdimenziós bolyongások visszatérhet®sége Tétel: Pólya György A szimmetrikus bolyongás 1 és 2 dimenzióban 1 valószín¶séggel visszatér®, míg 3 vagy több dimenzióban 1-nél kisebb valószín¶séggel tér vissza. Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 20 / 31 Jellemz®k - visszatérések 2 Utolsó visszatérés Utolsó visszatérés: 2n lépés (véletlen id®pont) megtétele után mikor jártunk utoljára 0-ban T2n = max{2k : 0 ≤ k ≤ n, S2k = 0} T2n = 0 ha 2n lépés alatt még nem tértünk vissza egyszer sem Legyen α2k,2n = P (T2n = 2k) α2n,2k = P (S2k = 0, S2k+1 6= 0, ., S2n 6= 0) = u2k · u2n−2k (0-ba visszatérés és 0-ba vissza nem térés pontokból következik) Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 21 / 31 Jellemz®k - visszatérések 2 Utolsó

visszatérés Utolsó visszatérés (folytatás) n P P (T2n = 2k) = 1 k=0 ⇒ n P P (T2n = 2k) = k=0 ⇒ U (z) = n P u2k · u2n−2k = 1 k=0 ∞ P n=0 U (z) · U (z) = u2n z n : ∞ P n P u2k · u2n−2k · z n = 1 + z + z 2 + . = n=0 k=0 1 1−z 1 ⇒ U (z) = (1 − z)− 2 Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 22 / 31 Jellemz®k - egyebek Pozitív oldalon tett lépések Pozitív oldalon tett lépések Szerencsejáték analógia: hányszor vezet a játékos Bolyongó részecske a pozitív oldalon van: Sk > 0 ∨ (Sk = 0 ∧ Sk−1 > 0) Legyen z2n a 2n lépés során a pozitív oldalon tett lépések száma. Legyen π2k,2n = P (z2n = 2k) = P(2n lépésb®l 2k a pozitív oldalon) π2k,2n = k P r=1 + n−k P = r=1 k P r=1 P (felfelé indul, az els® visszatérés 2r-ben, z2n = 2k)+ P (lefelé indul, az els® visszatérés 2r-ben, z2n = 2k) = 1 2 · f2r · π2k−2r,2n−2r + Márkus László n−k P r=1 1 2 · f2r ·

π2k,2n−2r Véletlen bolyongás 2015. március 17 23 / 31 Jellemz®k - egyebek Pozitív oldalon tett lépések Állítás: π2k,2n = u2k · u2n−2k = α2k,2n Bizonyítás: Csak az els® egyenl®séget kell n szerinti indukcióval: Tegyük fel, hogy n − 1-ig igaz, ekkor n-re a fenti rekurzió: π2k,2n = k P 1 2 · u2n−2k · k P r=1 f2r · u2k−2r = u2k , r=1 Márkus László f2r · u2k−2r + n−k P 1 2 · u2k · n−k P f2r · u2n−2k−2r r=1 f2r · u2n−2k−2r = u2n−2k r=1 Véletlen bolyongás 2015. március 17 24 / 31 Jellemz®k - egyebek Arcsin törvény Arcsin törvény: Vizsgáljuk a pozitív oldalon tett lépések arányát: Valószín¶ségi változó, értékkészlete: [0, 1] Kérdés: határeloszlása, n ∞: z2n 2n ≤ b), 0 ≤ a < b < 1 P P π2k,2n = u2k · u2n−2k ∼ < b) = lim P (a < n∞ P (a ≤ z2n 2n z2n 2n k <b a≤ n k <b a≤ n az uP (itt precízebben kellene): 2n -re vonatkozó

aszimptotikából P ∼ √ k a≤ n <b ∼ Rb √ a π 2n ⇒ z2n πk √1 π(n−k) 1 x(1−x)dx = = k a≤ n <b π 1 q 1 k k n 1− ( ) n n ∼ √ b arcsin x a π 2 √ valószín¶ségi változók eloszlása ∼ π2 arcsin( x), (0, 1) tartományban (Konvergencia igaz ∀ a, b-re, így a variációs távolságban is) Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 25 / 31 Jellemz®k - egyebek S¶r¶ségfüggvénye (0, 1)-ben: 1 π Arcsin törvény 1 x(1−x) √ Minimum 12 -nél Maximumok: 0, 1 2n -nek is ugyanez a határeloszlása π2k,2n = α2k,2n ⇒ T2n ⇒ Valószín¶, hogy vagy nemrég jártunk 0-ban vagy csak az elején jártunk 0-ban, azóta nem ⇒ Legkevésbé valószín¶, hogy az út felénél jártunk 0-ban Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 26 / 31 Márkus László Jellemz®k - egyebek Arcsin törvény Véletlen bolyongás 2015. március 17 27 / 31 Jellemz®k - egyebek Origótól

távolság Origótól vett távolság n lépés után: Mn = max{S0 , S1 , ., Sn } Állítás: P (Mn ≥ r, Sn = k) = P (Sn = 2r − k)(0 ≤ r ≤ k) Bizonyítás: Tükrözési elvvel r szint els® elérését®l tükrözünk Kell: |{r szintet elér® vagy meghaladó, k-ban végz®d® n hosszú utak}| = |{2r-k-ban végz®d® utak}| Köztük a megfeleltetés kölcsönösen egyértelm¶ ⇒ számuk egyenl® Márkus László ⇒ valószín¶ségeik is Véletlen bolyongás 2015. március 17 28 / 31 Márkus László Jellemz®k - egyebek Origótól távolság Véletlen bolyongás 2015. március 17 29 / 31 Jellemz®k - egyebek Origótól távolság Origótól távolság (folytatás) Következmény: Megadhatjuk P(Mn ≥ r)-t P (Mn ≥ r) = P (Mn ≥ r, Sn ≥ r) + P (Mn ≥ r, Sn ≤ r − 1) Els® tag: (Sn ≥ r Mn ≥)r ⇒ P (Mn ≥ r, Sn ≥ r) = P (Sn ≥ r) Második tag: P (Mn ≥ r, Sn ≤ r − 1) = r−1 P P (Mn ≥ r, Sn = k) k=2r−n r szintet eléri a

bolyongás P⇒ r-et lépés felfelé, n-r lefelé ⇒ max 2r-n-ig süllyed ⇒ innen k ⇒ r−1 P P (Mn ≥ r, Sn = k) = k=2r−n n P r−1 P P (Sn = 2r − k) = k=2r−n P (Sn = m) = P (Sn ≥ r + 1) m=r+1 ⇒ P (Mn ≥ r) = P (Sn ≥ r) + P (Sn ≥ r + 1) Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 30 / 31 Jellemz®k - egyebek Origótól távolság Origótól távolság (utolsó) Következmény: P (Mn = r) = P (Mn ≥ r) − P (Mn ≥ r + 1) = = P (Sn ≥ r) + P (Sn ≥ r + 1) − P (Sn ≥ r + 1) − P (Sn ≥ r + 2) = = P (Sn = r) + P (Sn = r + 1) Ebb®l a két tagból csak egyik nem 0 Márkus László Véletlen bolyongás 2015. március 17 31 / 31