Egészségügy | Betegségek » Halláscsökkenések fajtái

Népegészségügyi Kar Fül-orr-gégészet Halláscsökkenések fajtái, diagnózisa Hallásrehabilitáció szempontjai Zajártalom A hallószerv felépítése • • • Külsőfül fülkagyló, hallójárat és dobhártya Középfül hallócsontláncolat Belsőfül csiga folyadékterei receptor- és idegsejtek A FÜL ANATÓMIÁJA • Külsőfül • Középfül • Belsőfül Fül élettani működése I. • Külső fül: fülkagyló: hangirány felismerése hallójárat akusztikai szerepe: hangerősítő szerep (3-4 kHz-en 10-15 dB) • Középfül: A hangterjedés a levegőből (külső fül) a belső fül folyadékterére nagy veszteséggel jár, ezt a veszteséget igyekszik kiküszöbölni a középfül, mely illeszti a két közeg akusztikai ellenállását Fül élettani működése II. • Légvezetés: Hanghullámok>külső hallójárat>dobhártya> hallócsontok>belsőfül folyadék>kerekablak hártyájának kitérése •

Csontvezetés: Hangrezgés a koponya csonton keresztül vetődik a belső fülre (a hallójárat és a hallócsont megkerülésével) Külső hallójárat Külső hallójárat anatómiája I. • 2,5-4 cm hosszú, elszarusodó hámmal bélelt • Medialis végét a dobhártya zárja le • Belső 1/3-ának fala csontos-nem mozgatható • Külső 2/3-ának fala részben porcos, részben kötőszövetes-mozgatható Külső hallójárat Külső hallójárat anatómiája II. • Porcos hallójárat bőre faggyú-, izzadság- és speciális mirigyeket tartalmaz > cerument (fülzsírt) termeli • Csontos hallójárat mirigyeket nem tartalmaz, közvetlenül a csonthártyát alkotja = cutan periosteum Külső hallójárat élettana • Saját tisztító mechanizmussal rendelkezik, öntisztuló • A külső hallójárat hámjának keratin rétege a dobhártya közepétől kifelé vándorol és a levált keratint a benne lévő szennyeződésekkel a külső

hallójáratból kisodorja Külső fül akusztikai szerepe • Fülkagyló: hangirány felismerése • Hallójárat saját rezgési frekvenciája: 2500-4000 Hz körül van • Hallásjavító eszköz alkalmazásakor a hallójárat saját rezonanciáját figyelembe kell venni, mert ez 3-4 kHzen 10-15 dB-es erősítést jelent Dobhártya anatómiája Három rétegű • Külső réteg: a külső hallójárat elszarusodó hámja • Középső réteg: rostos réteg • Belső réteg: középfül nyálkahártyája Dobhártya Ép dobhártya Középfül élettani szerepe Középfül akusztikai szerepe I. • A hangterjedés a levegőből (külső fül, dobüregi levegő) a folyadékra (belső fül) terjed > nagy veszteség • Ezt a veszteséget próbálja kiküszöbölni a középfül A középfül impedancia illesztő szerepe • Csak akkor érvényesül, ha a dobüreg légtartó: a dobüregi nyomás azonos a külső levegőjével • Ha a dobüreg nem

légtartó: Dobüregi nyálkahártya abszorbeálja a levegőt > ha nem pótlódik a fülkürtön keresztül > beszívja a dh-t, negatív dobüregi nyomás > transudatum kialakulása a dobüregben > 20-30 dB-es halláscsökkenés • Hallócsont láncolat szakadás: 50-60 dB-es halláscsökkenés Belső fül védelme • A középfülben lévő két izom összehúzódásukkal védik a belső fület az erős intenzitású hangoktól • M. stapedius, m tensor tympani összehúzódásukkal merevítik a rendszert • A reflex 70-80 dB felett hirtelen, erős intenzitású hangokra váltódik ki. Latencia idő: 10 ms Belső fül anatómiája I. • Csontos csigában helyezkedik el, kiegyenesítve kettéosztott cső • Felső fele: scala vestibuli • Alsó fele: scala tympani • A két scalát egy csontlamella és az azon felfüggesztett baziláris membrán választja el egymástól Belső fül anatómiája Belső fül anatómiája II. • A baziláris membrán

rugalmas kitérésre képes. • A baziláris membránon helyezkedik el a halló szerv = Corti-szerv • Reissner-membrán a scala vestibuliból egy háromszögletű részt választ le = scala media • Scala media tartalmazza az endolymphát és a Corti-szervet • A scala vestibulit és tympanit perilympha tölti ki. Belső fül működése I. • Stapestalp rezgése > ovális ablak > perilympha veszi át , s a rezgés végighalad > scala vestibuli > helicotremán át > scala tympanin > kerek ablak hártyát domborítja ki Haladó hullám a cochleában Belső fül működése II. • A stapes talp rezgéseit az ovális ablakon keresztül a perilympha veszi át és a csiga csúcsa felé vándorló hullámokat indítanak el. • Ezen hullámok maximális kilengése alacsonyabb rezgésszámú hullámoknál a csiga csúcsa közelében van > mély hangok érzékeléséért felelős szőrsejtek kerülnek ingerületbe • Magasabb rezgésszámú hangoknál a

kilengés maximuma a csiga alapjához közel > magas hangok érzékeléséért felelős szőrsejtek kerülnek ingerületbe Haladó hullámok a belső fülben Hallásvesztés formái • Vezetéses típusú • Idegi (szenzoneurális) típusú • Kevert típusú halláscsökkenés Nagyothallások típusai I. 1. Külsőfül eredetű nagyothallások: Fülzsírdugó (cerumen), fejlődési rendellenesség (atresia), gyulladások (otitis externa) 2. Középfül eredetű nagyothallások: -középfülhurut- fülkürthurut (otitis media chronica serosa) -középfül akut és krónikus gyulladásai -középfül tumorok -középfül nem gyulladásos eredetű betegségei: otosclerosis Cerumen Idegentest a hallójáratban Nagyothallás típusai II. Belsőfül eredetű halláscsökkenés: • • • • • Zaj Trauma Toxikus károsodás Időskori nagyothallás Meniere betegség, belső fül daganat (acusticus neurinoma) • Fejlődési rendellenességek

• Kromoszóma rendellenességek Az emberi fül érzékenysége • • • • • 0 dB – hallásküszöb 20 dB – suttogás 60 dB – társalgás 90 dB – kiabálás 120 dB – kellemetlenségi küszöb A halláscsökkenés minősítése • Kisfokú: ha az átlagos hallásküszöb 3040 dB • Közepes fokú: ha az átlagos hallásküszöb 40-60 dB • Nagyfokú: ha az átlagos hallásküszöb 6090 dB • Súlyos fokú: süketséggel határos: ha az átlagos hallásküszöb 90 dB-nél rosszabb Halláscsökkenések fokozatai Hallásvizsgáló eljárások • Szubjektív hallásvizsgálatok: Szubjektív hallásküszöb mérés • Objektív hallásvizsgálatok: Tympanometria Otoakusztikus emisszió ABR ASSR Szubjektív hallásvizsgálat ÉP HALLÁSKÜSZÖB VEZETÉSES TÍPUSÚ HALLÁSCSÖKKENÉS IDEGEREDETŰ HALLÁSCSÖKKENÉS Kevert típusú halláscsökkenés Objektív hallásvizsgálatok • Elektrofiziológiai vizsgálatok, ahol a

hang percepciója során különféle elektromos jelenségek lépnek fel és ezeket értékeljük, regisztráljuk: • Fajtái: 1. Otoakusztikus emisszió (OAE) 2. Agytörzsi kiváltott potenciálok (ABR) 3. Auditorikus steady-state válaszok (ASSR) OTOAKUSZTIKUS EMISSZIÓ • Az otoakusztikus emissziót Kemp fedezte fel 1978-ban. Az otoakusztikus emisszió a külső szőrsejtek aktív működése során keletkező igen kis intenzitású hangjelenség, mely retrograd az ép hallócsont láncon és a dobhártyán át a hallójáratba vezetődik, ahol azt mérni lehet. Csak ép működésű cochlea, illetve ép külső szőrsejtek képesek mérhető OAEprodukálni. Megkülönböztetünk: • Spontán • Tranziens • Disztorzios emissziót A mindennapi rutin újszülött hallásszűrés TEOAE mérésével történik. ÚJSZÜLÖTTKORI HALLÁSSZŰRÉS ÚJSZÜLÖTT OSZTÁLY Magyarországon évente mintegy 100 ezer gyermek jön a világra, közülük csak minden negyedik

gyermeknél végzik el az újszülöttkori hallásszűrést, pedig 1000 gyermekből 1 nagyothalló Jelenleg az országban 27 intézményben foglalkoznak újszülöttkori hallásszűréssel. Az újszülöttkori hallásszűrést 2003 óta végezzük a DEOEC szülészeti klinika neonatológiai osztályának közreműködésével, ahol évente kb. 2700 újszülött ellátása történik. A vizsgálatot otoakusztikus emisszió mérésével végezzük HORDOZHATÓ EMISSZIÓS KÉSZÜLÉK SZŰRÉSI PROTOKOLL I. Az első szűrés időpontja: a születést követő második, harmadik nap. A baba természetes alvását kihasználva végezzük a mérést. A vizsgálat néhány percet vesz igénybe. SZŰRÉSI PROTOKOLL II. Ha az újszülöttkori hallásvizsgálat során az echo mérése eredménytelen, 6 hetes korban a Fül- OrrGége Klinika audiológiai állomásán TEOAE vizsgálatot végzünk SZŰRÉSI PROTOKOLL II. Tranziens emissziós vizsgálat 30 dB-40 dB-es (az-az

kisfokú) halláscsökkenés megállapítása alkalmas Disztorziós emissziós vizsgálat 45- dB-halláscsökkenésig váltható ki frekvencia specifikusan (500-8000 Hz-ig) ép középfül viszonyok mellett Ha a tájékozódó hallásvizsgálat, a TEOAE és a DPOAE segítségével sem sikerül hallást kimutatni, ép középfül viszonyok mellett (Tympanometria A típusú), altatásos hallásvizsgálatot végzünk a pontos hallásküszöb megállapítására. IDŐPONT??? Szűrési protokoll III. Objektív hallásküszöb mérés - ASSR vizsgálat - BERA vizsgálat Auditorikus steady-state válaszok mérése • Az ASSR vizsgálatot, mint a legújabb objektív vizsgálati módszert Magyarországon először a Debreceni Fül-Orr-Gégeklinikán végeztek • Bevezetés éve: 2003 ASSR definíciója • Az auditorikus steady-state válasz az objektív audiometriában: folyamatos akusztikus ingerre létrejött folyamatos agyi válasz=EEG hullám Az ASSR vizsgálat

elvégzésének indikációja • Halláscsökkenés gyanúja fennáll, és semmilyen más objektív vagy szubjektív hallásvizsgálati módszerrel sem sikerült a gyermek valós hallásküszöbét meghatározni 250-8000 Hz frekvenciákon Hallásrehabilitáció • Hallásjavító műtéttel: vezetéses, kevert típusú halláscsökkenésnél • Hallókészülékkel: ha a műtétet visszautasítja a beteg vagy idegi típusú halláscsökkenése van • Cochlearis implantátummal: súlyos fokú idegi típusú halláscsökkenésnél • Agytörzsi implantátummal Rehabilitáció hallókészülékkel Rehabilitáció középfül implantátummal Rehabilitáció cochleáris implantátummal <> A hallókészülékkel már nem rehabilitálható siket gyermekek esetében a megoldást a cochlearis implantációs mőtét jelenthet, amelynek segítségével ma már a régi értelemben vett teljesen siket ember is hallóvá válhat. válhat. Rehabilitáció

agytörzsi implantátummal Mikor hallókészülék, mikor cochlearis implantatio, mikor agytörzsi implantatio A gyermek 60 dB vagy annál nagyobb fokú halláscsökkenésben szenved, hallásjavító készülék nélkül a beszélt nyelvet hallás útján elsajátítani nem lehet Hallókészülékek, cochleáris implantátumok működési elve • Hallókészülékek: A felerősített akusztikus jelek stimulálják a megmaradt szőrsejteket a cochleában > fiziológiás úton javítják a hallást Cochlearis implantátumok: A beszédprocesszor révén kódolt hangimpulzusok elektromos jelekké alakítva ingerlik a ggl. spirale pseudounipolaris neuronjainak perifériás nyúlványát > a szőrsejtek megkerülésével aktiválódik a n. cochlearis > természetes hangok jellegükben megváltoznak Hallókészülék vagy cochlearis implantátum? *60-70 dB-es halláscsökkenésnél a konvencionális hallókészülékkel még elfogadható eredményt lehet elérni

*80-120 dB között a konvencionális hangerősítés nem megfelelő, cochlearis implantáció a megoldás Hallókészülékek alkalmazásának indikációja • Ha a jobban halló fülön a beszédküszöb az éphez képest eltolódott 20-30 dB-el , akkor már indokolt a hallókészülék • A hallásvesztés mértékével azonos erősítés bántja a beteg fülét, ezért a hallásvesztés felét vagy harmadát szokták venni a szükséges erősítés mértékéül Melyik fülre adjunk hallókészüléket • Mindkét fülre, ha szimmetrikus halláscsökkenésről van szó • Csak az egyik fülre, ha mindkét fülön rossz a hallás, de az egyik fülön sokkal rosszabb. Ilyenkor a jobb beszédértést mutató fület erősítjük • Kivételesen a rosszabb fület javítjuk, ha a jobban halló fül készülék nélkül is még elfogadható, s a beszédküszöb nem haladja meg a 40 dB-t A hallókészülék típusai • Dobozos hallókészülékek • Fül mögötti

készülékek • Szemüvegszárba építhető készülékek • Fülbe helyezhető készülékek • Hallójárati készülékek • Sebészileg implantált készülékek: csonthoz horgonyzott készülékek: BAHA középfülbe implantálható készülékek Gyermekek rehabilitációja Mikor adjunk hallókészüléket a csecsemőnek? Minél előbb, 6-8 hónapos korban Indikáció: Kisfokú halláscsökkenésnél: ha a beszédfejlődésben zavar tapasztalható Fő indikáció: közepes és nagyfokú halláscsökkenés, de „süketség” esetén is indokolt Hallókészülékkel történő rehabilitáció fél éves korban Milyen vizsgálatokat végezzünk a hallókészülék felírása előtt Ha lehetséges (felnőtt betegeknél): Szubjektív küszöbaudiometria Tympanometria Beszédaudiometria Ha nem lehetséges( gyermekeknél kooperáció hiánya miatt): Tympanometria OAE ASSR vagy BERA Cochlearis implantatio HALLÁS REHABILITÁCIÓ COCHLEARIS IMPLANTÁTUMMAL

<> Új típusú cochleáris implantátum Cochleáris implantátum működési elve Cochlearis implantáció előtti kivizsgálás • • • • Fül-orr-gégészeti Audiológiai Radiológiai Általános belszervi kivizsgálás MRI • MRI Betegbemutatás I. BT hallásküszöb változás cochlearis implantátummal szabad hangtérben Beszédértés cochlearis implantátummal Kétoldali cochlearis implantáció Speciális, legújabb hallás rehabilitációs eljárások • 1. A halló rendszer ipsilateralis (azonos oldali fül) elektroakusztikus ingerlése • 2. Nyitott illesztésű hallókészülék Speciális rehabilitációs eljárások feltételei hallássérült betegeken • Viszonylag jó alacsony frekvenciájú és igen rossz magas frekvenciájú hallás mellett redukált beszédmegértés Elektro-akusztikus ingelés alkalmazása 1. A mély

frekvenciájú természetes reziduális hallás kombinálódik a cochlearis implantáció által előidézett elektro-stimulációval ugyan azon a fülön 2. Elektro-akusztikus stimulációnál a beteg ugyan azon a fülön hallókészüléket és cochlearis implantátumot is használ egyidejűleg 3. A hallókészülék akusztikusan erősíti az alacsony frekvenciákat, mialatt ezzel egyidejűleg a cochlearis implantátum elektromosan stimulálja a közép és magas frekvenciákat Kombinált elektro-akusztikus hallókészülék Elektro-akusztikus stimulálásra alkalmas fül Az elektroacusticus hallás előnyei • Szignifikánsan jobb a beszédmegértés, elsősorban zajban • Szignifikánsan jobb a zenehallgatás élvezete a finom hangmagasságváltozások azonosítása miatt A zaj fogalma • Fizikai: különböző magasságú és erősségű hangok rendszertelen keveréke • Élettani: mindazok a hangok, amelyek kellemetlenek A zaj hatása I. 1. Élettani

zajhatás 2. Kóros zajhatás – átmeneti károsodás – végleges károsodás A zaj hatása II. • Szív-érrendszer: szívritmuszavar, magas vérnyomás • Tápcsatorna: emésztési panaszok, rossz étvágy • Idegrendszer: fejfájás, ingerlékenység, alvászavar • Hallószerv: halláscsökkenés, fülzúgás A zaj hatása a hallószervre 1. Akusztikus trauma (dörejártalom) 125 dB-t meghaladó egyszeri hanghatás 2. Átmeneti küszöbemelkedés: tartós, intenzív hang hatására 3. Tartós zajhatás tartós, ismétlődő intenzív 85 dB meghaladó zajexpozíció Akusztikus trauma • A fület ért egyszeri, igen heves, 125 dB-t meghaladó, rövid impulzusszerű zajbehatás. • Olyan heves peri- és endolympha mozgást válthat ki, hogy a Corti szervnek kisebb nagyobb szakasza a membrana basilarisról leválik • A hallásromlás a magasabb frekvenciákon kifejezettebb és aszimmetrikus. (Tisztahang audiometriás görbén a károsodás helyét éles csipke

jelzi, melynek maximuma 4000-6000 Hz között van Akut zajártalom Az akusztikus trauma előidéző okai • Erős impulzusszerű hang pl. robbanás, lőfegyverek zaja, fejet ért ütés (a csont jó hangvezető) • A beteg panaszai: halláscsökkenés, heves fülzúgás Akut hallószervi károsodás a fül struktúráira • Dobhártya ruptúra, hallócsontláncolati luxáció, kerekablak- membrán ruptúra Akut hallószervi károsodás prognózisa • A hallásromlás kezelésre javulhat, a beteg minden esetben azonnali szakorvosi ellátást igényel Zajártalom 1. Átmeneti küszöbelváltozás: temporary threshold shift (TTS): kevésbé erős, de tartós és ismétlődő hangbehatás károsítja a Corti szervet, mely kezdetben reverzibilis 2. Állandó, végleges küszöbelváltozás: permanent threshold shift (PTS): tartósan ható, 85 dB feletti hangerő A károsodás mechanizmusa • A Corti szervben a tűrőképességén túl igénybe vett

szakaszán olyan anyagcserezavar keletkezik, mely kezdetben még reverzibilis, azonban az ismétlődő igénybevétel hatására a károsodás maradandóvá válik, s a Corti szerv egyre nagyobb szakasza pusztul. Átmeneti küszöbelváltozás: TTS • Tartós, intenzív hangbehatásra alakul ki • Pihentetés után a hallóképesség helyreáll • Percepciós halláscsökkenés a magasabb frekvenciákon (3000-4000 Hz-en) • Mértéke elérheti a 40-50 dB-t Az expozíció megszűnését követően fokozatosan visszaalakul • Szubjektív panaszok: fülzúgás, teltségérzés Átmeneti küszöbeltolódás Végleges küszöbelváltozás (PTS) • Oka: Tartósan ható 85 dB feletti hangerő • Halláskárosodás: percepciós és kezdetben a magas hangok károsodása érzékelhető (az audiogram jellegzetes: 4000 Hz-en van a károsodás maximuma • Zajexpozícióban eltöltött idő növekedésével a folyamat progrediál, s a percepciós halláscsökkenés átterjed az

alacsonyabb frekvenciákra (beszédfrekvenciákra) • A halláscsökkenés szimmetrikus Krónikus zajártalom végleges küszöbelváltozás Zajos helyen munkaköri alkalmatlanságot jelentenek • Bármilyen belső fül betegség • Stapedectomia, stapedotomia, stapes pótlásával járó tympanoplastica utáni állapot • Familiáris nagyothallás • Otosclerosis • 40 évesnél fiatalabb korban fellépő halláskárosodás Átmenetileg alkalmatlanok: • Idült középfülgyulladásban megbetegedettek, mivel az egyéni hallásvédő eszközök használata korlátozott Megelőzés lehetőségei 1. Zajcsökkentés: zaj keletkezésének mérséklése, zajterjedés megakadályozás 2. Munkaköri alkalmassági vizsgálatok előírás szerinti elvégzése 3. Szervezeti intézkedések: a napi expozíciós idő csökkentése 4. Egyéni zajvédelem: zajvédő eszközök Zaj okozta ártalmak megelőzésére szolgáló eszközök Védekezés a zajszennyezés ellen

I. • Közlekedés 1. Hangtompítás 2. Zajfogó falak 3. Forgalomirányítás Védekezés a zajszennyezés ellen II. • Tudatos egyéni magatartás 1. Szórakozóhelyek 2. Walkman • Az építő csend KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!