Kémia | Középiskola » Kémia emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2017

ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. május 19 Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 19 8:00 Időtartam: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia emelt szint írásbeli vizsga 1711 Kémia emelt szint Azonosító jel: Fontos tudnivalók  A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie!  A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges.  A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológépet és négyjegyű függvénytáblázatot használhat, más elektronikus vagy írásos segédeszköz használata tilos!  Figyelmesen olvassa el az egyes feladatoknál leírt bevezető szöveget, és tartsa be annak utasításait!  A feladatok megoldását tollal készítse! Ha valamilyen megoldást vagy megoldásrészletet áthúz, akkor az nem értékelhető!  A számítási feladatokra csak akkor kaphat

maximális pontszámot, ha a megoldásban feltünteti a számítás főbb lépéseit is!  Kérjük, hogy a szürkített téglalapokba semmit ne írjon! 1711 írásbeli vizsga 2 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: 1. Táblázatos feladat Hasonlítsa össze a kénsavat és a hidrogén-kloridot a táblázatban megadott szempontok alapján! H2SO4 Halmazállapota 25 °C-on standard légköri nyomáson és Szilárd halmazára jellemző legerősebb másodrendű kölcsönhatás Vízben oldva a kémcső fala lehűl vagy felmelegszik? Változik-e tömény, vizes oldatának tömege és hogyan, ha a tároló edényt kis ideig nyitva hagyjuk? Indokolja válaszát! HCl 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Redoxi-folyamatokban lehet-e redukálószer? (igen vagy nem) 8. 9. Karikázza be annak a fémnek a vegyjelét, amelyet híg vizes oldata képes oldani!  Írja fel a lejátszódó reakció(k) ionegyenletét! 10. Cu, Ag, Zn 11. Au, Fe, Cu 12. 13. Karikázza be

azoknak a fémeknek a vegyjelét, amelyeket tömény vizes oldata képes oldani!  Írja fel egy lejátszódó reakció egyenletét! 14. Fe, Al, Cu, Zn 15. 16. 17. Tömény oldata és tömény salétromsav elegyének neve és felhasználása 14 pont 1711 írásbeli vizsga 3 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: 2. Esettanulmány Olvassa el figyelmesen a szöveget, és válaszoljon az alább feltett kérdésekre tudása és a szöveg alapján! Az érzéstelenítés rövid története Az általános érzéstelenítés vagy más néven az anesztézia története egyidős az emberiséggel, hiszen már az őskorban is használtak gyógynövényeket azért, hogy a megbetegedett ember érzéketlen legyen és könnyebben elviselje a fájdalmat. A modern anesztézia születését sokan 1846 októberére teszik, amikor William Morton, bostoni orvos sikeresen alkalmazta a dietil-étert egy foghúzás során, majd később szabadalmaztatta is az eljárást.

Érdekes, hogy a dietil-étert már 1540-ben előállította Valerius Cordus, és édes vitriololajnak nevezte (utalva az illatára, valamint a kénsavra, amelyet az előállítás során használt), sőt Paracelsus az érzéstelenítő altató hatását is megfigyelte, csirkékkel végzett kísérleteiben. 1847-ben a skót szülész, James Young Simpson (1811–1870) volt az első, aki általános érzéstelenítés céljára kloroformot használt. Simpson egy arcmaszkot alakított ki dróthálóra feszített gézből, és erre csepegtette a kloroformot. Korábban már kipróbálta az étert, de új érzéstelenítő anyagot keresett, mert a kellemetlen szagú éterből sokat kellett adagolni a kívánt hatás eléréséhez. Ezt követően a kloroform használata gyorsan elterjedt Európában, a 20. század elejétől kezdte kiszorítani az étert az Egyesült Államokban is. Azonban hamarosan kiderült, hogy májkárosodást, szívritmuszavart és akár halált is okozhat

alkalmazása, ezért vissza kellett térni az éterhez. Szintén a 19. század közepén jelent meg az orvosi gyakorlatban a dinitrogén-oxid (N2O) használata. Előnye a gyors hatás, hátránya viszont, hogy csak nagy koncentrációban hatásos, ezért ma már csak elsősorban fájdalomcsillapításra használják. A ciklopropánt 1933-ban vezették be a klinikai gyakorlatba, de mivel használata viszonylag gyakran okozott szívritmuszavart a pácienseknél, hamarosan felhagytak az alkalmazásával. Meglepő lehet, hogy a xenont is alkalmasnak találták inhalációs anesztetikumként. Noha sok szempontból ideális anyag lenne, magas ára erősen korlátozza a felhasználását. A napjainkban használt „altatógázok” szinte kivétel nélkül halogénezett etil-metil-éterek. Az étercsoport jelenléte határozottan csökkenti a szívritmuszavar kialakulásának valószínűségét a halogénezett szénhidrogénekhez viszonyítva, a halogénatomok beépítése az éter

molekulájába pedig számos előnnyel jár. Növeli a kémiai stabilitást (vagyis ezek az anyagok jóval kisebb arányban metabolizálódnak a szervezetben, mint a szubsztituálatlan éterek), csökkentve ezzel a toxikus bomlástermékek képződésének esélyét. A halogénezett éterek gyakorlatilag nem gyúlékonyak, már kis koncentrációban is hatásosak. Hatásuk gyors, de ugyanilyen gyorsan el is múlik a belélegeztetés megszüntetésével. Érdekes viszont, hogy legalább egy hidrogénatom jelenléte szükséges az érzéstelenítő hatás kiváltásához. Két gyakran használt képviselőjük az enflurán és a dezflurán: enflurán 1711 írásbeli vizsga dezflurán 4 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: Az inhalációs anesztetikumok két fontos jellemző adata a minimális alveoláris koncentráció (MAC) és a vér-gáz megoszlási hányados. A MAC egyszerűen azt mutatja meg, hogy az alveolusokban (tüdőhólyagocskákban) légköri

nyomás mellett hány térfogatszázalékban kell jelen lennie a kérdéses anyagnak ahhoz, hogy a beteg fájdalomingerre semmilyen motorikus válaszreakciót ne adjon. Természetesen minél kisebb a MAC, annál hatékonyabb szerről beszélünk. Érdekes, hogy egyértelmű összefüggést találtak az anesztetikumok lipidoldékonysága és MAC értéke között: nagyobb lipidoldékonyság mindig kisebb MAC értékkel párosul. A vér-gáz megoszlási hányados lényegében a kérdéses anyag vérben való oldhatóságát jellemzi. Minél nagyobb a hányados, annál nagyobb a vérben való oldhatóság. Ez az adat azért fontos, mert minél nagyobb a vérben való oldhatóság, annál lassabb a szer hatása (és megfordítva, annál lassabban is múlik el a belélegeztetés megszűntével). Az említett anyagok néhány jellemzőjét a következő táblázat foglalja össze: Forráspont (°C) Vér-gáz megoszlási MAC (%) légköri nyomáson hányados Dietil-éter 35 12 12,1 Kloroform

62 0,5 10,3 Dinitrogén-oxid –88 105 0,47 Ciklopropán –33 10 0,41 Xenon –108 60–70 0,11 Enflurán 57 2–8 1,9 Dezflurán 24 6,5 0,42 (Schüttler, J.,Schwilden, H: Modern Anesthetics, Springer, 2008 nyomán) a) Milyen anyagokat használt Valerius Cordus a dietil-éter előllításához? b) Indokolja, miért előnyösebb a dezflurán érzéstelenítőként való használata a kloroformmal szemben! c) Válassza ki azt az anyagot a szövegben felsoroltak közül, amelyiknél a legkevésbé kell számítani toxikus bomlástermékek megjelenésére a szervezetben! d) A szövegben említett érzéstelenítő szerek között vannak gyúlékonyak. Írja fel az egyik égésének egyenletét! 1711 írásbeli vizsga 5 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: e) Meghatározták a xenon és a ciklopropán hexánban való oldhatóságát (azonos körülmények között). Vajon melyik anyag esetén kaptak nagyobb értéket? Mire alapozza véleményét? f) Régebben

vizsgálták az 1,2-difluor-1,1,2,2-tetraklóretánt mint lehetséges érzéstelenítő szert. Mérlegelje és ismertesse esetleges felhasználhatóságát! g) Az „inhalációs anesztetikum” helyett gyakran egyszerűen az „altatógáz” kifejezést használják. Sorolja fel a szövegben említett anyagok közül azokat, amelyek 25 °C-on és légköri nyomáson valóban gázok! 9 pont 1711 írásbeli vizsga 6 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: 3. Egyszerű választás Írja be az egyetlen megfelelő betűjelet a válaszok jobb oldalán található üres cellába! 1. Melyik sor tartalmazza a háromatomos molekulákat növekvő kötésszögeik szerint? A) CO2, H2O, SO2, H2S B) H2S, SO2, CO2, H2O C) H2S, H2O, SO2, CO2 D) SO2, H2O, H2S, CO2 E) H2O, H2S, CO2, SO2 2. Melyik sor tartalmazza az anyagokat a kénatom oxidációs számának növekvő sorrendjében? A) B) C) D) E) Pirit, kén, fixírsó, nátrium-szulfit, keserűsó Kén, nátrium-szulfit,

pirit, fixírsó, keserűsó Kén, pirit, nátrium-szulfit, keserűsó, fixírsó Pirit, kén, nátrium-szulfit, fixírsó, keserűsó Nátrium-szulfit, pirit, kén, fixírsó, keserűsó 3. Melyik esetben keletkezik biztosan homogén rendszer, a komponensek bármilyen arányú összekeverésekor is? A) B) C) D) E) Só + víz Homok + só Szappan + víz Etil-alkohol + benzin Szappan + benzin 4. Melyik oldat közömbösítéséhez szükséges a legnagyobb térfogatú pH=2,0-es sósav? A) B) C) D) E) 10 cm3 pH = 11-es ammóniaoldat 10 cm3 pH = 11-es NaOH-oldat 10 cm3 pH = 10-es NaOH-oldat 10 cm3c = 0,0010 mol/dm3 koncentrációjú KOH-oldat 10 cm3c = 0,0010 mol/dm3 koncentrációjú ammóniaoldat 5. Mennyi lehet annak a hidrogén-oxigén gázelegynek az átlagos moláris tömege, amelyben a reakciót követően a maradék gázban, a víz lecsapódása után a parázsló gyújtópálca lángra lobban? A) B) C) D) E) 2,0 g/mol 8,5 g/mol 12 g/mol 23 g/mol 35 g/mol 1711 írásbeli

vizsga 7 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: 6. Az alábbiak közül melyik módszer tekinthető aktív felületvédelemnek a vas esetén? A) B) C) D) E) Festés. Eloxálás. Cink bevonat készítés. Ón bevonat készítés. Zománc bevonat készítés. 7. Molekulája síkalkatú, vizes oldata semleges kémhatású: A) B) C) D) E) glicin formamid metil-amin fenol piridin 8. Melyik sor tartalmazza a vegyületeket növekvő forráspontjuk sorrendjében? A) B) C) D) E) Bután, 2-metilpropán, etil-metil-amin, propán-1-ol 2-metilpropán, bután, etil-metil-amin, propán-1-ol Bután, 2-metilpropán, propán-1-ol, etil-metil-amin 2-metilpropán, bután, propán-1-ol, etil-metil-amin Etil-metil-amin, propán-1-ol, 2-metilpropán, bután 9. Melyik nem polimerizációs műanyag? A) B) C) D) E) Bakelit Teflon Polisztirol Polietilén PVC 9 pont 1711 írásbeli vizsga 8 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: 4. Kísérletelemző

feladat Szerves anyagok megkülönböztetése A lent felsorolt szerves anyagok megkülönböztetéséhez kizárólag a következő oldatokat és melegítést használhat: - brómos víz, - nátrium-hidroxid-oldat, - ammóniaoldat, - réz(II)-szulfát-oldat, - ezüst-nitrát-oldat, - szódabikarbóna-oldat A felsoroltak mindegyikét használja fel a megkülönböztetések során, és mindig más módszert adjon meg! (A kísérletek végrehajtásának részletes leírását nem kell megadni.) a) Az egyik kémcső etanolt, a másik ecetsavat tartalmaz.  Mivel különböztetné meg a két anyagot?  Írja fel a lejátszódó folyamat(ok) reakcióegyenletét! b) Az egyik kémcső hangyasavat, a másik ecetsavat tartalmaz.  Mivel különböztetné meg a két anyagot?  Írja fel a lejátszódó folyamat(ok) reakcióegyenletét! c) Az egyik kémcső akroleint (propénal), a másik acetont tartalmaz.  Mivel különböztetné meg a két anyagot?  Írja fel a

lejátszódó folyamat(ok) reakcióegyenletét! 1711 írásbeli vizsga 9 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: d) Az egyik kémcső tojásfehérje, a másik pedig keményítő oldatát tartalmazza.  Mivel különböztetné meg a két anyagot?  Adja meg a kísérlet során tapasztaltakat, mindkét kémcső esetében! e) Az egyik kémcsőben szacharóz, a másikban karbamid van.  Hogyan különböztetné meg a két anyagot?  Mi tapasztalható a szacharózt tartalmazó kémcsőben? 13 pont 1711 írásbeli vizsga 10 / 16 2017. május 19 1711 írásbeli vizsga 11 / 16 Vegyületeire jellemző a lángfestés. Csak elemi formában fordul elő. 11. 13. Szerves anyagok bomlásterméke, komplexképző. Szerves molekula, megfelelő körülmények között (magas hőmérsékleten) a vízzel nem sav-bázis folyamatban reagál. A legerősebb H-kötés kialakítására képes kétatomos molekula. Téralkata: 3. 9. 7. H3O + A legkisebb

méretű ion. Jellemző tulajdonság(ok): A lángfestés atomszerkezeti oka: 14. Rácstípusa: 12. Katalitikus oxidációjának egyenlete: 10. A vízzel való reakció egyenlete: 8. Jellemző felhasználása: 6. 9 pont Koncentrációja az 5,00 mmol CaO oldásával kapott 1,00 dm3 térfogatú oldatban: 4. Ércének neve: 2. Tulajdonság, jelentőség: Kémia emelt szint 5. 1. A részecske jele A következő táblázatban kizárólag olyan részecskék (atom, molekula, ion) és a rájuk vonatkozó tulajdonságok szerepelnek, amelyek egyaránt 10 elektront tartalmaznak. Töltse ki a táblázatot! 5. Táblázatos feladat Azonosító jel: 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: 6. Számítási feladat A ciklohexán magas hőmérsékleten benzollá alakul át, a következő egyenlet szerint: C6H12(g) C6H6(g) + 3 H2(g) Szobahőmérsékleten egy 5,00 dm3-es tartályba öntöttünk valamennyi ciklohexánt, majd az edény lezárása után a

hőmérsékletet jelentősen megnöveltük. Az egyensúly kialakulásakor a koncentrációkról a következőket tudjuk: [H2(g)] = 2,40 mol/dm3, [C6H12(g)] = [C6H6(g)]. a) Határozza meg az egyensúlyi folyamat reakcióhőjét (szobahőmérsékletre vonatkoztatva) az alábbi adatok segítségével! ΔkH(C6H12(f)) = – 158 kJ/mol ΔkH(C6H6(f)) = + 47,0 kJ/mol b) A fenti kísérletben a ciklohexán hány %-a alakult át az egyensúlyi folyamatban? c) Határozza meg az egyensúlyi állandó értékét a kísérlet hőmérsékletén! d) Mekkora tömegű ciklohexánt töltöttünk az edénybe? e) Ha még tovább növelnénk a hőmérsékletet, hogyan változna a ciklohexán disszociációfoka és miért? 10 pont 1711 írásbeli vizsga 12 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: 7. Elemző és számítási feladat Két telített, egyértékű alkohol keverékét, melyek egymás konstitúciós izomerjei, tömény kénsavval elegyítve forró kvarchomokra

csepegtettük. A keletkező gázelegyből kinyertük a legnagyobb mennyiségben képződő komponenst. Megmértük az 50,0 ◦C-os, 120 kPa nyomású gáz sűrűségét, amely 3,128 g/dm3-nek adódott. A gázt alkotó elágazásmentes molekulában fellép a geometriai izoméria. a) Számítással határozza meg a gáz moláris tömegét! b) Rajzolja fel a gázban lévő molekula konstitúciós képletét, majd adja meg a tudományos nevét is! c) Adja meg annak a két lehetséges egyértékű alkoholnak a tudományos nevét, amelyekből a gázelegy fő terméke keletkezhetett! Írja fel a lejátszódó reakció(k) sztöchiometriai egyenletét is! Mi volt a folyamatban a kénsav szerepe? 9 pont 1711 írásbeli vizsga 13 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: 8. Számítási feladat Egyes fém-sók többféle összetételű kristályvíztartalmú vegyületet képeznek. A telített oldatok ilyenkor a különböző hőmérsékleteken eltérő összetételű

kristályvizes sóval lehetnek egyensúlyban. Ilyen só a kobalt(II)-nitrát is A kobalt(II)-nitrát oldhatósága 20 ◦C-on 100 gramm kobalt(II)-nitrát / 100 gramm víz 40 ◦C-on 127 gramm kobalt(II)-nitrát / 100 gramm víz ◦ 40 C-on a telített oldat Co(NO3)2·6H2O összegképletű kristályvizes sóval van egyensúlyban. a) 20 ◦C-on 100 gramm telített kobalt(II)-nitrát-oldat 69,7 gramm kristályvizes só felhasználásával készíthető el. Számítással határozza meg a kristályvizes só képletét! b) 40 ◦C-on összekevertünk 50,0 gramm kristályvízmentes kobalt(II)-nitrátot és 33,0 gramm vizet. Határozza meg a szilárd fázis tömegét a telítési egyensúly beállta után! c) 100 gramm 20 ◦C-on telített kobalt(II)-nitrát oldatot 2,00 A-es áramerősséggel addig elektrolizáltunk, míg az összes kobaltot le nem választottuk. Mennyi ideig tartott az elektrolízis? 14 pont 1711 írásbeli vizsga 14 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint

Azonosító jel: 9. Számítási feladat A gyomorsav csökkentő gyógyszerek egyik csoportját az antacidok képzik, amelyek a meglévő gyomorsavat képesek közömbösíteni, így tüneti kezelésre alkalmasak. A tisacid nevű antacid hatóanyagának képlete: AlMe(OH)(CO3)2, ahol az Me egy meghatározandó fémet jelent. A hatóanyagból 301,3 mg-ot 20,0 cm3 1,00 mol/dm3 koncentrációjú salétromsav-oldatban oldottunk. A reakció során a vegyület fémtartalma nitrátok formájában oldatba került A reakcióban keletkező gáz eltávozása után a kapott oldatot 100 cm3-re egészítettük ki. A hígított oldat 20,0 cm3-es részleteiben lévő sav-felesleget titrálással határoztuk meg. A 0,192 mol/dm3 koncentrációjú NaOH-mérőoldat átlagfogyása 12,5 cm3 volt. a) Határozza meg a hatóanyagban az ismeretlen fém oxidációs számát! b) Írja fel a salétromsavas oldás során lejátszódó reakció rendezett egyenletét! c) Számítással határozza meg a hatóanyag

anyagmennyiségét! d) Számítással határozza meg, hogy (az alumíniumon kívül) mely fémet tartalmazta a hatóanyag! 11 pont 1711 írásbeli vizsga 15 / 16 2017. május 19 Kémia emelt szint Azonosító jel: 1. Táblázatos feladat 2. Esettanulmány 3. Egyszerű választás 4. Kísérletelemző feladat 5. Táblázatos feladat 6. Számítási feladat 7. Elemző és számítási feladat 8. Számítási feladat 9. Számítási feladat Jelölések, mértékegységek helyes használata Az adatok pontosságának megfelelő végeredmények megadása számítási feladatok esetén Az írásbeli vizsgarész pontszáma dátum pontszám maximális elért 14 9 9 13 9 10 9 14 11 1 1 100 javító tanár pontszáma egész számra kerekítve programba elért beírt Feladatsor 1711 írásbeli vizsga dátum dátum javító tanár jegyző 16 / 16 2017. május 19 ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. május

19 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1711 KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei Az írásbeli dolgozatok javítása a kiadott javítási útmutató alapján történik. Az elméleti feladatok értékelése • A javítási útmutatótól eltérni nem szabad. • ½ pontok nem adhatók, csak a javítókulcsban megengedett részpontozás szerint értékelhetők a kérdések. A számítási feladatok értékelése • A javítási útmutatóban szereplő megoldási menet szerinti dolgozatokat az abban szereplő részpontozás szerint kell értékelni. • Az objektivitás mellett a jóhiszeműséget kell szem előtt tartani! Az értékelés során pedagógiai célzatú büntetések nem alkalmazhatók! • Adott – hibátlan – megoldási menet mellett nem szabad

pontot levonni a nem kért (de a javítókulcsban megadott) részeredmények hiányáért. (Azok csak a részleges megoldások pontozását segítik) • A javítókulcstól eltérő – helyes – levezetésre is maximális pontszám jár, illetve a javítókulcsban megadott csomópontok szerint részpontozandó! • Levezetés, indoklás nélkül megadott puszta végeredményért legfeljebb a javítókulcs szerint arra járó 1–2 pont adható meg! • A számítási feladatra a maximális pontszám akkor is jár, ha elvi hibás reakcióegyenletet tartalmaz, de az a megoldáshoz nem szükséges (és a feladat nem kérte annak felírását)! • Több részkérdésből álló feladat megoldásánál – ha a megoldás nem vezet ellentmondásos végeredményre – akkor is megadható az adott részkérdésnek megfelelő pontszám, ha az előzőekben kapott, hibás eredménnyel számolt tovább a vizsgázó. • A számítási feladat levezetésénél az érettségin

trivialitásnak tekinthető összefüggések alkalmazása – részletes kifejtésük nélkül is – maximális pontszámmal értékelendő. Például: • a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat és a részecskeszám átszámításának kijelölése, • az Avogadro törvényéből következő trivialitások (sztöchiometriai arányok és térfogatarányok azonossága azonos állapotú gázoknál stb.), • keverési egyenlet alkalmazása stb. • Egy-egy számítási hibáért legfeljebb 1–2 pont vonható le (a hibás részeredménnyel tovább számolt feladatra a többi részpont maradéktalanul jár)! • Kisebb elvi hiba elkövetésekor az adott műveletért járó pontszám nem jár, de a további lépések a hibás adattal számolva pontozandók. Kisebb elvi hibának számít például: • a sűrűség hibás alkalmazása a térfogat és tömeg átváltásánál, • más, hibásan elvégzett egyszerű művelet, • hibásan rendezett reakcióegyenlet, amely nem

eredményez szembetűnően irreális eredményt. 1711 írásbeli vizsga 2/7 2017. május 19 Kémia emelt szint • Javítási-értékelési útmutató Súlyos elvi hiba elkövetésekor a javítókulcsban az adott feladatrészre adható további pontok nem járnak, ha hibás adattal helyesen számol a vizsgázó. Súlyos elvi hibának számít például: • elvileg hibás reakciók (pl. végbe nem menő reakciók egyenlete) alapján elvégzett számítás, • az adatokból becslés alapján is szembetűnően irreális eredményt adó hiba (például az oldott anyagból számolt oldat tömege kisebb a benne oldott anyag tömegénél stb.) (A további, külön egységként felfogható feladatrészek megoldása természetesen itt is a korábbiakban lefektetett alapelvek szerint – a hibás eredménnyel számolva – értékelhető, feltéve, ha nem vezet ellentmondásos végeredményre.) 1711 írásbeli vizsga 3/7 2017. május 19 Kémia emelt szint

Javítási-értékelési útmutató 1. Táblázatos feladat (14 pont) 1. Folyadék (*) 2. Gáz (*) 3. H-kötés (*) 4. Dipól-dipól kölcsönhatás (*) 5. Felmelegszik (*) 6. Felmelegszik (*) 7. Nő, mert a kénsav a levegőből vizet köt meg (higroszkópos) 8. Nem (*) 9. Igen (*) 10. A cink jelölése 11. A vas jelölése 12. Zn + 2 H3O+ = Zn2+ + H2 + 2 H2O (vagy Zn + 2 H+ = Zn2+ + H2) 13. Fe + 2 H3O+ = Fe2+ + H2 + 2 H2O (vagy Fe + 2 H+ = Fe2+ + H2) 14. A réz és a cink jelölése (csak együtt:) 15. Cu + 2 H2SO4 = CuSO4 + SO2 + 2 H2O (vagy Zn + 2 H2SO4 = ZnSO4 + SO2 + 2 H2O) (helyes képletek: 1 pont, helyes rendezés: 1 pont) 16. Nitrálóelegy, aromás vegyületek szubsztitúciója (nitrálása) 17. Királyvíz, arany oldása (erős oxidálószerként) (A *-gal jelölt válaszok közül bármely kettő helyes megadása 1 pont!) 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 2. Esettanulmány (9 pont) a) Etil-alkoholt (etanolt) és tömény kénsavat

(vitriololajat) b) A dezflurán gyorsabban ható szer, (hatása gyorsan elmúlik) nem okoz májkárosodást / szívritmuszavart (vagy kevésbé toxikus). c) Xenon d) C4H10O + 6 O2 = 4 CO2 + 5 H2O (vagy a ciklopropán égése) e) A ciklopropán esetében. 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont Kisebb MAC érték alapján (nagyobb lipidoldékonyságot jelent) 1 pont f) Nem használható, mivel az érzéstelenítő hatás kiváltásához legalább egy hidrogénatom szükséges. g) Dinitrogén-oxid, ciklopropán, xenon, dezflurán. (csak együtt:) 1711 írásbeli vizsga 4/7 1 pont 1 pont 2017. május 19 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 3. Egyszerű választás (9 pont) Minden helyes válasz 1 pont. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. a) b) c) d) e) C A D A D C B B A 4. Kísérletelemző feladat (13 pont) Szódabikarbóna-oldattal. 1 pont CH3COOH + NaHCO3 = CH3COONa + H2O + CO2 1 pont Brómos vízzel (vagy AgNO3- és ammónia-oldattal) 1 pont HCOOH + Br2 = 2

HBr + CO2 2 pont AgNO3- és ammónia-oldattal (vagy brómos vízzel) 1 pont CH2=CH-CHO + 2 Ag+ + 2 OH– = CH2=CH-COOH + H2O + 2 Ag (helyes képletek: 1 pont, helyes rendezés: 1 pont) 2 pont NaOH- és CuSO4-oldattal 1 pont A tojásfehérje oldatban ibolyakék szín jelenik meg. 1 pont (Elvileg csak a CuSO4 használata is elegendő lenne a fehérje kicsapódása miatt, de akkor a NaOH-oldatot nem használja fel.) A keményítő oldatában nem következik be változás (kék csapadék válik le). 1 pont Melegítéssel 1 pont A szacharóz esetén színváltozás tapasztalható (vagy karamellizálódik, vagy elszenesedik). 1 pont (A maximális pontszám eléréséhez az azonosítások során minden felsorolt oldatot fel kell használnia!) 3+ 5. Táblázatos feladat (9 pont) 1. Al (*) 2. Bauxit (*) 3. Háromszögalapú piramis (*) 4. 10–12 mol/dm3 5. HF (*) 6. Pl Üvegmaratás (*) 7. CH4 (*) 8. CH4 + H2O = CO + 3 H2 9. NH3 (*) 10. 4 NH3 + 5 O2 = 4 NO + 6 H2O 11. Ne (*) 12.

Molekularács (*) 13. Na+(*) 14. A nátrium kis energiájú gerjeszthetősége (Más hasonló értelmű válasz is elfogadható.) (A *-gal jelölt válaszok közül bármely kettő helyes megadása 1 pont!) 1711 írásbeli vizsga 5/7 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2017. május 19 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 6. Számítási feladat (10 pont) a) Hess tételének ismerete (vagy helyes alkalmazása) ΔrH = ΔkH(C6H6(f)) - ΔkH(C6H12(f)) = + 205 kJ/mol b) Mivel a H2 koncentrációja háromszorosa a benzolénak, (1 : 3 arányú a reakció) [C6H12(g)] = 0,80 mol/dm3 Az átalakult ciklohexán is 0,80 mol/dm3, a kiindulási koncentráció 1,60 mol/dm3 (ezt a c) részben is elég kiszámolni) a ciklohexán 50,0 %-a alakult át. c) Egyensúlyi állandó ismerete K = (2,43. 0,8) : 0,8 = 13,8 (mol/dm3)3 (A mértékegység lehagyása nem pontvesztő!) d) m(C6H12) = (5 dm3. 1,6 mol/dm3) 84 g/mol = 672 g e) Nőne, mivel a reakció endoterm (Le Chatelier-elv).

(Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér!) 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 7. Elemző és számítási feladat (9 pont) a) A gáztörvény ismerete. M = (ρ.RT) : p = (3,128 g/dm3 (8,314 J/molK) 323 K) : 120 kPa = M = 70,0 g/mol b) A keletkező gáz egy 5 szénatomos alkén. CH3-CH=CH-CH2-CH3 Pent-2-én c) Pentán-2-ol és pentán-3-ol. C5H12O = C5H10 + H2O A kénsav katalizátorként (vízelvonó szerként) szerepelt. (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér!) 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 8. Számítási feladat (14 pont) a) 20 ◦C-on a telített oldat 50,0 tömeg %-os. A 69,7 g kristályvizes só 50 g sót tartalmaz. n(só) = 50 : 182,9 = 0,2738 mol n(kristályvíz) = (69,7 – 50) : 18 = 1,094 mol n(só) : n(víz) = 0,2738 : 1,094 = 1,00 : 4,00 A kristályvizes só képlete: Co(NO3)2. 4 H2O b) x gramm sóból kristályvizes só lesz, ez a szilárd fázis (50 – x) g sóból pedig

telített oldat. A Co(NO3)2 . 6 H2O 62,9 %-a a só, a telített oldat pedig 55,9 %-os A tömeg %-ok helyes kiszámítása (vagy alkalmazása) Az össztömegre felírt egyenlet. (x : 0,629) + (50 – x) : 0,559 = 83 Az egyenlet megoldása x = 32,4 A szilárd fázis tömege 32,4 : 0,629 = 51,5 g c) n(Co) = n(Co(NO3)2) = 50 : 182,9 = 0,2734 mol n(e-) = 0,5467 mol t = (n(e-) .F) : I összefüggés (vagy alkalmazása) t = 26378 s = 440 min (= 7,33 óra) (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér!) 1711 írásbeli vizsga 6/7 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 2017. május 19 Kémia emelt szint Javítási-értékelési útmutató 9. Számítási feladat (11 pont) a) +2 b) AlMe(OH)(CO3)2 + 5 HNO3 = Al(NO3)3 + Me(NO3)2 + 2 CO2 + 3 H2O (1 pont a helyes képletekért, 1 pont a helyes rendezésért) c) n(HNO3) = 20 mmol n(NaOH) = 12,5 cm3. 0,192 mmol/cm3 = 2,40 mmol n(fölös sav) = 5 . 2,4 = 12,0 mmol a hatóanyag

oldására fogyott sav: (20 – 12) = 8 mmol n(hatóanyag) = 1,60 mmol d) M(hatóanyag) = 301,3 mg : 1,6 mmol = 188,3 g/mol M(Me) = 188,3 – 27 – 17 – 2 . 60 = 24,3 g/mol Az ismeretlen fém a magnézium. (Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér!) 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont Adatpontosságok: 6. feladat: 3 értékesjegy pontossággal megadott végeredmények 7. feladat: a) rész esetén 3 értékesjegy pontossággal megadott végeredmény 8. feladat: b) és c) rész esetén 3 értékesjegy pontossággal megadott végeredmények 9. feladat: c) rész esetén 3 értékesjegy pontossággal megadott végeredmény 1711 írásbeli vizsga 7/7 2017. május 19