Földrajz | Geológia » A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések 2010.1018 FÖLDRAJZ 1 Mélységi magmatizmus Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk. Érckiválás. 2010.1018 2 Felszíni vulkánosság Ha a magma kijut a földfelszínre láváról beszélünk. A kilépés helyén tűzhányó, más néven vulkán alakul ki. A láva kihűlésével keletkező kőzetek a kiömlési kőzetek. 2010.1018 3 Kiömlési kőzetek: andezit bazalt riolit Gyors kihűlés – kis szemcsés kristályok. 2010.1018 4 Tűzhányók eloszlása és a kőzetlemezek 2010.1018 5 A magma: - hőmérséklete igen magas 1100-1200oC, - nagy mélységből, az asztenoszférából érkezik, - fémekben nagyon gazdag: magnézium, vas, mangán - SiO2-ban szegényebb bázisos kőzetek (bazalt) - Vulkánjainak működésére elsősorban a lávaömlés jellemző - Formái: Jellegzetes

gömbölyded formák párnalávák,pajzsvulkánok. - Pl. Bükk-hegység peremén fekvő Darnóhegyen és a szarvaskői Várhegy sziklabércein. 2010.1018 6 Vulkánosság közeledő lemezszegélyeknél A közeledő lemezeknél, nagyon agresszív vulkánok alakulnak ki. Kitöréseik gyakran katasztrofálisak pl. 2010.1018 Vezúv i.sz79, Krakatau 1883, 7 Az alábukó óceáni kőzetlemez anyagát és az általa szállított, tengeri üledéket a lefelé növekvő hőmérséklet megolvasztja. Ez körülbelül 100km-es mélységben következik be. A friss olvadék reakcióba lép a mélyben levő anyagokkal, keveredésükből robbanékony elegy keletkezik, amely a kőzetlemez törésein felfelé igyekszik. Így alakult ki a Csendes-óceán két partjának és Eurázsiának legtöbb vulkánja. 2010.1018 8 Láva: -SiO2-ban gazdag, savanyú - fémekben szegény, - sűrű folyó, andezites riolitos. Vulkáni formák: A váltakozóan települő lávából és törmelékből

(tufából) meredek falu vulkáni kúpok, rétegvulkánok (sztratovulkánok) alakulnak ki. Ezek közé tartoznak Földünk legszabályosabb vulkáni kúpjai pl. Vezúv, Fuji, Etna. 2010.1018 9 Rétegvulkán részei: 1. Láva 2. Magmakamra 3. Kráter 4. Kürtő 5. Vulkáni törmelék Parazita vulkán 2010.1018 10 A vulkáni utóműködés 1. Szolfatára: forró (90-200 °C-os) vízgőz és kénvegyületek (kénhidrogén, kén-dioxid) felszínre törése. 2010.1018 11 2. Fumarola: különböző kémiai anyagokat tartalmazó, 100 °C feletti hőmérsékletű gőzömlés. 2010.1018 12 3. Gejzír: 100 °C-nál kisebb hőmérsékletű forróvíz-kitörés. 2010.1018 13 4. Mofetta: A száraz mofetták CO2 gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet, savanyúvizet szolgáltatnak. A savanyúvizeket Erdélyben borvizeknek, a Felvidéken csevicének nevezik. Torjai büdösbarlang 2010.1018 14 Földrengések A földkéregben és a földköpenyben lejátszódó

folyamatok (kőzetlemezek mozgása, magmaáramlás stb.) hatására feszültségek halmozódnak fel, amelyek földrengések formájában oldódhatnak. A feszültség feloldódásának a helye a rengésfészek (hipocentrum), ahonnan a földrengéshullámok kiindulnak, ennek felszíni vetülete a rengésközpont (epicentrum). A hipo- és az epicentrum közötti távolság a fészekmélység. 2010.1018 15 2010.1018 16 Földrengések eloszlása és a kőzetlemezek 2010.1018 17 A földrengések csoportosítása Keletkezésük alapján: 1. Tektonikus rengések: Az összes földrengés mintegy 90 %-a tartozik ebbe a csoportba, elsősorban a lemezhatárokon pattannak ki. 2. Vulkanikus rengések: A vulkáni működéssel kapcsolatos magmamozgás, gázkitörés következtében kipattanó, helyi jellegű, viszonylag enyhe földrengések. 3. Beszakadásos rengések: Föld alatti üregek beomlása következtében kipattanó gyenge földrengések. Nukleáris- vagy

bányarobbantások mesterséges rengéseket idézhetnek elő. 2010.1018 18 Fészekmélységük alapján: 1. sekélyfészkű rengések (h=33 km) 2. közepes fészkű rengések (h=33-300 km) 3. mélyfészkű rengések (h=300-750 km) 2010.1018 19 A földrengések erőssége A földrengések erősségét kétféle skálán mérhetjük: • Mercalli skála 12 fokozatú és a földrengés által létrehozott látható változások, károk alapján alakították ki. 2. Richter skála fölfelé nyitott, a szeizmográf által rajzolt szeizmogramon mérhető amplitúdó alapján állapítják meg a földrengés méretét. Az eddig mért legerősebb földrengés 8,9 volt (Chile, 1960). 2010.1018 20 A földrengések kísérőjelenségei: • Tűzvész • Cúnami (szökőár) 2010.1018 21 A kőzetlemezek és a hegységképződés 2010.1018 FÖLDRAJZ 2 2 A gyűrődés A gyűrődés során a két irányból összenyomott kőzetrétegek

meghajlanak,összepréselődnek. A gyűrődés eredményeként boltozatból és teknőből álló redők jönnek létre. 2010.1018 23 Redőtípusok: Ha a kétoldalról jövő nyomás egyenlő nagyságú, álló-, ha különböző, ferde- és fekvő redők keletkeznek. A ferde redők távolabbi felszínekre is áttolódhatnak, takaróvá alakulhatnak. A takaróredők legjellegzetesebb előfordulásait az Alpokban találjuk. 2010.1018 24 Gyűrt rétegek 2010.1018 25 A vetődés Ha a töréssík két oldalán fekvő szilárd,merev kéregdarabok egymáshoz viszonyítva elmozdulnak, vetődésről beszélünk. A vetődések a kőzetlemezek egyes részeit rögökre darabolják. 2010.1018 26 Vetődéses elmozdulástípusok: I. szerkezeti vagy töréslépcső: Ha a vetősíkok párhuzamosak és az egyes rögök elmozdulása azonos irányú, de eltérő mértékű.Pl:Budai-hg,Pilis II. tektonikus árok: Ha két vetősík közötti rög a mélybe

zökken.Pl:Móriárok,Tanganyika-tó III. sasbérc: Ha két vetősík közötti rög kiemelkedik.Pl:Gellérthegy IV. tektonikus medence: Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedés.Pl:Párizsi-medence,Bécsimedence 2010.1018 27