Kémia | Középiskola » Kovács Lajos - Szerves kémiai szintézismódszerek

 2014 · 24 oldal  (1 MB)    magyar    19    2017. október 21.  
    
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Szerves kémiai szintézismódszerek 1. Bevezetés Kovács Lajos Problémafelvetés Egy szintézis akkor jó, ha. • • • • • a legjobb hozamban a legkevesebb lépésben a legszelektívebben a legolcsóbban a legflexibilisebben lehet megvalósítani A szerves szintézisek célja a szerves kémia ismeretanyagának újratárgyalása egyetlen szempont alapján: hogyan lehet szerves vegyületeket előállítani? A Szintézisfajták Lineáris szintézisek A B C . YK = Πyi K Konvergens szintézisek A B C . P G H I . L Divergens szintézisek A B C . K M N O P . Párhuzamos szintézisek Z A1 B1 C1 . K1 A2 B2 C2 . K2 A3 B3 C3 . K3 YP = Πyl(ym)yn. l,m,n.< i YL = Πyi,L YM = Πyi,M ! YZ = Πyi,Z YK1 = Πyi,K1 YK2 = Πyi,K2 . ! Hozamok 1. B Lineáris szintézis AB 80% C 0.87 × 100 = 21 % 100 Összhozam (%) A 80% ABC 80% D ABCD 80% E ABCDE 80% F ABCDEF 80% G ABCDEFG 80% H ABCDEFGH 80 C 60 40 C 20 1 B 80% AB C 80%

ABCD D 80% E CD F 80% EF 80% ABCDEFGH 5 7 9 11 13 15 17 19 Lépések száma (i) Konvergens szintézis A 3 G 80% EFGH 100 95 90 85 80 75 70 65 60 Lépésenkénti hozam (%) H 80% GH 0.83 × 100 = 51 % Hozamok 2. Hozamok 3. Ha lehet, kerüljük a lineáris szintézist • Ha ez nem lehetséges, akkor • ‚ ‚ törekedjünk a legrövidebb szintézisútra igyekezzünk a legjobb hozamú reakciókat alkalmazni A konvergens szintézis hatékonyabb, de nem mindig alkalmazható • Szinte mindegyik szintézistípus tartalmaz lineáris elemeket • Termodinamikai fogalmak 1. Szabadentalpia és reakcióhő ∆G = ∆H - T∆S (1) ∆G < 0 esetben a reakció végbeme het ∆G = - RTlnK (2) A WB C2H6 W C2H4 + H2 K ∆G = + 101 kJ/mol 1.00 K = 10 -17 mol (25 °C) 1.22 CH3OH ∆Hf = + 2061 kJ/mol (átlagos kötési energiákból számítva); + 1985 kJ/mol (kísérleti érték) 1.50 1.86 2.33 3.00 4.00 5.67 9.00 19.00 49.00 99.00 999.00 9999.00 99999.00 999999.00

(T=298 K) ∆ G (kJ/mol) 0.00 -0.50 -1.00 -1.53 -2.10 -2.72 -3.43 -4.30 -5.44 -7.30 -9.64 -11.38 -17.11 -22.82 -28.52 -34.23 B, % 50.00 55.00 60.00 65.00 70.00 75.00 80.00 85.00 90.00 95.00 98.00 99.00 99.90 99.99 99.9990 99.9999 A, % 50.00 45.00 40.00 35.00 30.00 25.00 20.00 15.00 10.00 5.00 2.00 1.00 0.10 0.01 0.0010 0.0001 Termodinamikai fogalmak 2. Entrópia S = Strans + Srot + Svib CH4: SEtrans = 144 J/mol*K; SErot = 32 J/molK AWB+C C2H4 W C2H2 + H2 ∆HE = + 167 kJ/mol T∆S (25 °C) = 35 kJ/mol; ∆Strans =117 J/mol*K, ∆Srot, ∆Svib kicsi T∆S (1000 °C) = 190 kJ/mol; ∆Strans ~150 J/mol*K A+BWC+D CH3COOH + CH 3OH W CH3COOCH3 + H2O ∆Strans = - 4.6 J/mol*K, T∆S (25 °C) = 1.4 kJ/mol Termodinamikai fogalmak 3. Entrópia AWB ∆S elhanyagolható H3C H3C CH3 O K = 10-7 ∆H (∆G) ~ 39.9 kJ/mol OH 10-5 % > 99 % H3C CH3 O CH2 O H3C CH3 O H O 8% 92 % 84 % 16 % K = 11.5 ∆H (∆G) ~ -6.6 kJ/mol ∆HH-kötés ~ 25 kJ/mol tisztán K = 0.19

vizes oldatban Termodinamikai fogalmak 4. Kinetikus és termodinamikus kontroll H E ∆GB ∆GC A C 1 ∆GC E ∆GB B 80 °C A 1 2 B cc. H2SO4 C 160 °C reakciókoordináta reakciókoordináta NNHCONH2 k1 k-1 H2NNHCONH2 k1 = 36 M-1 s-1 k-1 SO2OH K-1= k = 2.14 * 107 1 k2 NNHCONH2 k-2 O k2 = 0.73 M-1 s-1 k-2 K-2= k = 7.6 * 104 2 ∆(∆G ) = ∆(∆G2 - ∆G1 ) = 9.6 kJ/mol 2 SO2OH Elektronáramlások Minden kémiai átalakulás a külső elektronok (vegyértékelektronok és nemkötő elektronok) átrendeződése az atomtörzsek között H 2e 1e H H H H helyes H helyes helytelen H 2 e: H3C C H3C C H R 4 e: H2C CH3 O O 2 C R C R N H2C N H2C N N N R 4 R R 2 R C O H O 1 AcO O O 3 C N 2 x 1 e: AcO C H O C H H H R 1 H H H 8 e: H H H O AcO AcO OAc 3 C R R4 AcO OAc AcO A kémiai reaktivitás értelmezése A Lapworth-Evans modell: a molekulák, mint ionok aggregátumai Egyes fizikai

tulajdonságok (op., fp, moláris térfogat, sűrűség, viszkozitás) a szénatomszám függvényében úgy változnak, hogy páros és páratlan sorozatok különíthetők el (Cuy, 1920) • A kémiai reaktivitásban is megfigyelhetők a páros és páratlan szénatomok közötti különbségek (Lapworth, 1920; Evans, 1971) • O Nu 100 80 (-) β 60 (+) α ipso O OH Nu: (+) Nu Nu 40 O 20 0 -20 -40 0 4 8 12 16 20 23 A Lapworth-Evans model 1. Váltakozó polaritások a szerves vegyületekben E+ :B - O β α H H2 C γ C H C H ipso (+ ) (-) (+ ) (-) (+ ) N u- Arthur Lapworth (1872-1941) (+) C-E -OH, -OR =O -NR2, =NR -X C OCH3 David A. Evans (1941- ) A funkciós csoportok osztályozása Evans szerint (csak a heteroatom jelenti a funkciós csoportot): E: az ipso-atomnak elektrofil jelleget biztosító csoportok N (G): az ipso-atomnak nukleofil jelleget biztosító csoportok A: az ipso-atomnak ambivalens jelleget biztosító csoportok (-)

C-G alkálifémek alkáliföldfémek -AlR2, -SiR3 (±) C-A -NO2, =NOH, =NNHR, =N2, ≡N, -N+R3 -SR, -S(O)xR, -S+R2, -PR2, -P(O)R2, -P+R3 -BR2, =CR2, ≡CR A Lapworth-Evans model 2. Példák H2C (+) H2C (-) C H (-) C H (+) H2 C Cl H2C (+) H2 C (+) MgCl H2C (+) (-) C H C H (-) (+) C H (-) (+) CO2CH3 (+) (+) (-) H2 C OMs (+) H2 C H2 C (+) (-) (+) (-) Li OH (-) (+) (-) (+) Ph Ph NH Ph C H H2 C H3C (+) O Ph H2C O (+) (-) (+) (-) (+) Ph Br (-) (+) (-) (+) Ph Ph (+) (-) (+) (-) (+) Ph A Lapworth-Evans model 3. Két funkciós csoport jelenléte: konszonáns (C) és disszonáns (D) viszonyok E E 1,3-C (+) (-) E O (+) (+) (-) O C-gyűrűk O (-) (+) (+) (+) Cl 1,5-C (+) E E (+) (-) (+) (-) OMe (-) (+) O (+) (+) (+) (-) O (+) G C (±) (-) (+) H2 C (±) Cl (+) (-) (+) (-) (+) (-) (+) (-) (+) (+) (+) (-) (-) (+) E E (-) (+) (+) (-) (+) N H O (+) 1,4-D O (+) HO (+)

(+) E O R (+) E (+) OMe E Li E (+) NR 2 1,2-D 1,1-D (-) (-) O (-) (-) (-) (+) (-) (-) (+) NH 2 E O A Lapworth-Evans model 4. Két funkciós csoport jelenléte: konszonáns (C) és disszonáns (D) viszonyok2. 1,2-D (1,4-D) Általánosítva: (+) (+) (-) (-) (-) (+) E D-gyűrűk (+) HN E (+) (-) (±) (+) (-) OH (-) (+) (±) (+) (+) (-) E (-) (+) n páratlan E (C)n E D C G (C)n G D C E (C)n G C D Cn C D D C (+) O (+) n páros O (+) E szerkezet (+) Cn E E Retroszintetikus elemzések 1. A B A szintézis • reakciók • B retroszintézis • szétkapcsolások (disconnections) • célvegyület: 1,5- difenil-pentán-1-ol OH 5 3 1 Ph 2 Ph 4 1a 1b OH OH szintonok Ph Ph ≡ O Br BrMg Ph Ph Ph szinton = szintetikus ekvivalens Ph ≡ ? ≡ ≡ reagensek Ph H Retroszintetikus elemzések 2. OH OH Ph 5 3 1 2 2a Ph 3 Ph Ph Ph O BrMg PhMgBr H Ph Ph OH O 2 ox. 5 3

1 Ph ≡ O Ph ≡ ≡ ≡ ≡ ≡ ? Ph 4 OH OH ? 2 2b OH Ph 5 3 1 Ph Ph 4 4 FGI Ph 1 2 O 4 Ph 4 Ph ≡ ≡ funkciós csoportok átalakítása (functional group interconversion, FGI) 5 3 Ph Ph O Ph CH3 Br Ph Ph Retroszintetikus elemzések 3. OH O Ph 2 ox. 5 3 1 5 3 Ph 4 FGI Ph 1 2 O Ph 4 5 Ph ≡ ≡ Ph O LiCu Ph Ph OH O 2 FGI 5 3 1 Ph 2 4 Ph 5 3 Ph 1 2 O Ph 4 Ph 6 ≡ ≡ Ph O LiCu(Ph) 2 Ph Retroszintetikus elemzések 4. Melyik a legjobb módszer? O BrMg + 1 Ph Ph H OH 2 1 Ph 1 3 2 3 2 5 O + PhMgBr Ph 4 H 3 O + BrMg Ph FGI + O Ph 3 5 1 2 Ph O 4 4 Ph 4 5 6 Ph Br Ph Me O 5 Ph + LiCu(CH 2CH2Ph)2 Ph 6 O + Ph LiCu(Ph) 2 Néhány egyszerű szinton és a megfelelő reagensek Szinton Reagens R RBr, RI, ROMs, ROTs (R = alkil, nem aril) O OH R R R R OH R O R O O R R R RMgBr, RLi, LiCuR2 O O R R CH3 EtO O R O O EtO O O

CH3 EtO OEt O OEt Feladatok 1. Hogyan értelmezhetők elektronáramlások segítségével az alábbi reakciók? H MeO MeO O NH2 NH2 F1.2 N N O O H O O N N N N CH H 2C C C CH H2C F1.4 F1.3 H2C R N N C R R N N O C H2C C R R O O R R C R O C O O O R R C O R O R R C + F1.1 O O O R R Feladatok 2. Hogyan lehet előállítani az alábbi anyagokat? F1.5 C2H5O NHCOCH3 F1.6 O Ph N C4H9 fenacetin gyulladásgátló N Ph O fenilbutazon gyulladásgátló F1.7 F1.8 CH3 O O CH3 NH CH3 lidokain fájdalomcsillapító N(C2H5)2 O C2H5 Ajánlottolvasmányok • • • • • • J. R Hanson (2002): Organic synthetic methods Royal Society of Chemistry, Cambridge. 175 pages pp 1-9 F. Serratosa (1990): Organic chemistry in action The design of organic synthesis. (Studies in Organic Chemistry, 41) Elsevier, Amsterdam 395 pages. pp 1-42 C. Willis, M Wills (1995): Organic synthesis (Series Ed: S G Davies Oxford Chemistry

Primers, 31.) Oxford University Press, Oxford 92 pages. pp 1-14 R. K Mackie, D M Smith (1986): Szerves kémiai szintézisekűszaki M Könyvkiadó, Budapest. 357 o R. O C Norman, J M Coxon (1993): Principles of organic synthesis 3rd ed. Blackie Academic and Professional, London 811 pages D. P Weeks (1976): Electron movement A guide for students of organic chemistry. W B Saunders, Philadelphia 133 pages