Biológia | Felsőoktatás » Az általános lélektan biológiai alapjai

1 ÁLTALÁNOS LÉLEKTAN Az általános lélektan olyan dolgokkal foglalkozik, amik mindannyiunkra jellemző pl.: az észlelés, érzékelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet, intelligencia, kreativitás stb. 1.) A PSZICHOLÓGIA BIOLÓGIAI ALAPJAI Az idegrendszert három részre oszthatjuk: 1.) a központi idegrendszer - ami a koordináló, irányító feladatot látja el; 2.) receptorok - amikről az ingerek érkeznek (a külvilági ingereket fogják fel); 3.) afferens rendszer - az információt a perifériákkal a receptorokról továbbítja a központi idegrendszerbe; és efferens rendszer - az izmokhoz továbbítja az információt a központi idegrendszertől. Idegsejt (neuron) Amikor az ingerület végigfut egy idegsejten, akkor az idegimpulzust, ami a másik idegsejttől jön, vagy a dendridek vagy a sejtfal veszi át, végighalad a sejten és az axonon keresztül fog a következő idegsejthez kapcsolódni. (Tehát az axonvégződései kapcsolódnak a következő idegsejt

dendridjeihez vagy sejttestjéhez.) Ezen kívül nyilvánvaló, ha ez az idegsejt az izmoknál végződik, akkor ez az axon izmoknak is adhat át impulzust, aminek hatására azok összehúzódnak. Az axon mirigyeknek is adhat át impulzust, ami hatására azok hormont termelnek. Egy neuron akár másik 1000 neuronnal is kapcsolatban lehet, ezért tudunk olyan bonyolultan gondolkodni. A neuronoknak három fajtája van: 1.) szenzoros neuron - ami az érzékszervektől továbbítja az információt az idegrendszer felé; 2.) motoros neuron - ami az idegsejttől továbbít információt az izmokhoz; 3.) inter neuronok - amik az idegrendszerben kötik össze egymással az idegsejteket Az axonok kötegekbe rendeződnek, ezeket idegeknek nevezzük. Ez tartalmazhat szenzoros neuronokat, akkor ez egy mozgató ideg lesz; tartalmazhat motoros neuronokat, akkor ez egy érző ideg lesz; és lehet vegyes is, motoros és szenzoros idegek is futhatnak benne. 2 Az idegrendszerben glia szövet is

van, ami tulajdonképpen egy támasztószövet. Aminek az idegrendszerben az a feladata, hogy támassza a sejteket és az anyagcserében is van feladata. Egy ember fejében kb. 10 millió - 1 billió neuron van Az idegimpulzus elektrokémiai impulzus, ami úgy jön létre, hogy a sejthártya két oldala között az elektromos feszültség csökken, így depolarizáció alakul ki. Lényege: hogy a töltés polarizációja megfordul Ez a depolarizáció terjed tovább a sejthártyán. Az eredeti állapot visszaállításához idő kell, ez alatt az idő alatt a sejt nem ingerelhető. Ezt nevezzük refrakter időnek Az idegimpulzus sebessége az idegrendszerben 1-100 km/h. Minél vastagabb az axon, annál gyorsabb a sebesség. A mielinhüvely zsírszövet. A zsír szigetel Ezen a zsírszöveten vannak befűződések, ahol maga az axon kilóg, következésképpen az idegingerület ugrálva, befűződésről befűződésre terjed tova, tehát sokkal gyorsabb mintha az egészen végig

kellene futnia. Vannak olyan betegségek, ahol a mielinhüvely sérül, pl.: a sclerosis multiplex Ez érzékszervi és mozgásos tüneteket okoz, mert az idegeken az impulzusok nem tudnak úgy terjedni, mint korábban. A neuron akkor sül ki, hogyha az őt ért idegimpulzus egy bizonyos méretet elért. (Szóval a neuron akkor sül ki, akkor terjed végig rajta az idegimpulzus, hogyha az ingerlés egy bizonyos ingerküszöböt elér.) Egy neuron akár 1000 másikkal is kapcsolatban lehet, ezért összeadódhatnak az impulzusok, amik érik a sejtet, ezt nevezik szummációnak (összegzés). És így, ha az egyes impulzusok, amik önmagukban gyengék lennének, de együtt már elég erősek lehetnek ahhoz, hogy a neuron kisüljön. Ha az idegimpulzus az axon végére érkezik, az axonvégződéshez, a véghólyagocskákhoz, akkor az impulzus hatására ezek kémiai anyagokat bocsátanak ki, ezek a kémiai anyagok a neurotranszmitterek. Ezek a neurotranszmitterek kötődnek a következő

sejtfalhoz és így terjed át az impulzus az egyik sejtről a másikra. Az agyban számtalan neurotranszmitter létezik, pl.: dopamin, szterotonin (A szterotonin anyagcseréje, ha sérül, depressziót okozhat. A doppamin anyagcseréje, ha sérül, skizofréniát vagy Parkinson kórt okozhat) Az agyunkban van egy olyan transzmitter, amit endorfinnek neveznek, és ez a morfiumhoz hasonló hatást vált ki. Ha azt akarjuk, hogy az agyunkban endorfin szabaduljon fel, a legegyszerűbb módszer, ha csokoládét eszünk. Az idegrendszert két részre oszthatjuk: 1. központi idegrendszer 1.1 agy 1.2 gerincvelő (közvetít az agy és a többi testrész között; néhány egyszerűbb reflex itt szerveződik, pl.: térdkalácsreflex, ami az agy nélkül is létre jöhet, mert a gerincvelőben kapcsolódnak össze az afferens és efferens idegpályák, tehát az érző ideg átkapcsolódik a gerincvelőbe a mozgató ideghez, nem kell hozzá az agy. 2. Perifériás idegrendszer -

tulajdonképpen a testünket behálózó idegek, amelyek az agyat és a gerincvelőt összekötik a test többi részével 2.1 vegetatív idegrendszer (autonóm idegrendszer) Ez a belső szervek beidegződése (has, máj, gyomor, szív) 3 2.11 szimpatikus idegrendszer: aktiváló, serkentő hatású, növeli a vérnyomást, pulzusszámot, légzésszámot 2.11 paraszimpatikus idegrendszer: nyugodt, relaxáló, az energia elraktározására alkalmas, pl: a pulzusszámot csökkenti, az emésztést serkenti 2.2 szomatikus idegrendszer (a bőr, az izom és az izületek beidegzésével foglalkozik. Az emberi agy 3 koncentrikus rétege: 1. Központi (primitív) mag, 2. Limbikus rendszer, 3. Agyféltekék (nagyagy) Központi (primitív) mag: Ide tartozik az: - agytörzs - az akaratlan működések többségét szabályozza, pl.: légzés, szívritmus, egyenes testtartás, illetve fel- és leszálló pályák kereszteződnek itt - kisagy - a mozgás koordinációban játszik szerepet. -

előagy - ennek egyik része a hipotalamusz és talamusz. A hipotalamusz az éhség, a szomjúság, a szexuális viselkedés, az alvásébrenlét, szabályozásában játszik szerepet, vegetatív funkciója is van. A hipotalamusz szabályozza a belső elválasztású mirigyek tevékenységét és tartja fenn a homeosztázist (belső egyensúlyt). A talamusz egy átkapcsoló központ. Ennek a területnek nyoszolya alakja van, ezért is nevezik nyoszolyának. Limbikus rendszer: Feladata, hogy a hipotalamusz és az agytörzs felett ellenőrzést gyakoroljon. A motivált viselkedésekért felelős, de már egy magasabb szinten. Megfigyelhető, hogy olyan állatoknál, ahol a limbikus rendszer viszonylag fejletlen, ezek a motivált viselkedések nagyon sztereotipizáltak, nagyon merevek, nem tudnak alkalmazkodni a környezet változásaihoz. A fejlett limbikus rendszerű állatok és az emberek is nagyon jól tudnak alkalmazkodni a körülményekhez. A limbikus rendszernek az érzelmek

szabályozásában is fontos szerepe van. Majmokkal végeztek kísérleteket, roncsolták, illetve ingerelték a limbikus rendszer egyes területeit, és ily módon nagyon agresszív, vagy túl szelíd viselkedési módot váltottak ki az állatból. A limbikus rendszer egy része a hipokampusz, amelynek a tanulásban van szerepe, méghozzá az új emléknyomok rögzítésében. 4 Ha a hipokampusz roncsolódik, az illető képtelen új dolgokat megtanulni. Emlékszik arra pl hogy hol lakott régen, de, hogy tegnap mit ebédelt, vagy mit olvasott, arra nem Nem képes új dolgokat megtanulni Ha valaki hosszú ideig rendszeresen fogyaszt sok alkoholt, ennek a résznek a károsodását okozza. Agyféltekék (nagyagy): Az agy leginkább egy dióra hasonlít. Agykéreg (szürkeállomány) = idegsejtek. A fehérállomány (belül) = az idegek (axonok). A két féltekét összeköti a kérges test (corpus calozum). Az agy barázdáinak szerepe: nagyobb felülete van, így több idegsejt

fér el. Vannak nagyobb árkok, az egyik, ami a két félteke között van. A féltekéken is vannak árkok, amik segítségével a féltekéket lebenyekre oszthatunk. Terület szerinti felosztás: Lebenyek: - homlok, - halánték, - fali, - tarkó. Működés szerinti felosztás: 1. Motoros kéreg, 2. Szenzoros kéreg, 3. Asszociációs területek Motoros kéreg: A központi árok előtt helyezkedik el a frontális lebeny hátsó részén. Jellemző rá, hogy az akaratlagos mozgások vezérléséért felelős. Az emberi test úgy képeződik le benne, mint egy fejjel lefelé állított emberke, akinek a feje egyenesen áll. Ez egy fordított leképeződés, tehát a testünk jobb oldala a bal agyféltekében képeződik le, a bal oldala pedig a jobb agyféltekében képeződik le. (Tehát ha van egy jobboldali agyvérzés, akkor a bal oldal fog megbénulni.) Szenzoros kéreg: 5 Részei: - szomatoszenzoros kéreg, ez a bőrben, izmokban levő receptoroknak felel meg, tehát a

testérzékelésnek tulajdonképpen (hideg, meleg, tapintás és a testmozgás érzékelése tartozik ide). Minél jobb a beidegzés, annál nagyobb területe van az agyban Fordított beidegződésű ez a kéreg - látókéreg, a nyakszirt lebeny, tarkólebeny hátsó részében helyezkedik el (ezért van az, hogyha valakit hátulról leütnek, akkor csillagot lát). A látóidegeknek egy része kereszteződik, más része nem Minden a két szemnek a jobb látótere a bal agyféltekében képeződik le, és mindkét szem bal látótere a jobb agyféltekében képeződik le. - hallókéreg, a halántéklebenyben van, és erre jellemző az, hogy mindkét fülből mindkét agyféltekébe mennek impulzusok, de az ellenoldali beidegződések az erősebb, tehát több impulzus megy a jobb fülből a bal agyféltekébe, de valamennyi megy a jobb agyféltekébe is. Asszociációs területek: Ezekre az jellemző, hogy közvetlen szenzoros vagy motoros feldolgozást nem végeznek. A frontális

asszociációs terület a frontális lebenyben, homloklebenyben helyezkedik el Ez a problémamegoldó gondolkodásban játszik szerepet Ha ez a terület károsodik, akkor a gondolkodási képességeink fognak károsodni, és az erkölcsi készségeink is. A homloklebeny, baleseti sérülteknél egyrészt az intellektuális képességei, másrészt pedig a morális színvonala fog csökkenni. Akkor van probléma, amikor át kell váltani egyik szempontról a másikra, az egyik stratégiáról a másikra. Hátsó asszociációs területek: Egy-egy érzékletnek a szolgálatában állnak. Az agy nem teljesen szimmetrikus, a két féltekének a funkciói között vannak eltérések. A bal agyféltekén helyezkedik el a motoros beszédközpont és a szenzoros beszédközpont A motoros beszédközpont arra jó, hogy tudjak beszélni. A szenzoros beszédközpont arra jó, hogy megértsem a beszédet. Ide kötődik a szavak leírása, és az írott szavak megértése (írás-olvasás), a

számolás, a logikai képességek, az analízis, szintézis képességei, a ritmikus időzítés képessége, és a közvetlen érzelmi reakciók is. A jobb agyfélteke is rendelkezik egy egyszerű beszédmegértési képességgel, bár az absztrakt fogalmakat nem érti. Egy egyszerűbb számolási képessége is van kb. a kétjegyű számok összeadásának a szintjéig; forma, tér és arc felismerése; nem verbális fogalomalkotása; (szimbólum képzése), a közvetett érzelmi funkciók is ide kapcsolhatók A bal agyfélteke egy racionális, tudatos; a jobb agyfélteke pedig egy inkább irracionális, inkább a tudattalanhoz kapcsolódó tevékenységre specializálódott. Azt szokták mondani összefoglalóan, hogy a bal agyfélteke inkább a tudatos, racionális, a logikus, a tervező; a jobb agyfélteke az irracionális, az érzelmek, a tudattalan. A hasított agyú személyek kísérletéért Nobel-díjat is adtak. Sperry kísérletezett majmokkal és emberekkel, átvágták

az agy kérges testét. Epilepsziánál szokták alkalmazni, olyan epilepsziás betegeknél, ahol állandó görcsös állapot van, amikor az epilepsziás görcsök egymást követik rögtön, ez 6 egy életveszélyes állapot, amikor is olyan műtét végeznek, ahol a kérges testet átvágják. Azok az információk, amik a jobb agyféltekéből eljutnak a bal agyféltekébe azok a kérges testen keresztül, átjutnak a balba és fordítva. Ezzel a műtéttel ez nem történik meg. (Ezért mondják, hogy nem tudja a balkéz, hogy mit csinál a jobb) Ferry Nobel-díjas kísérletei: A vizsgált személy ül egy vetítőernyő előtt. A vetítőernyő úgy van elhelyezve, hogy a kísérleti személy a kezeit nem látja. Az ernyő bal oldalán egy szó villan fel olyan rövid időre, hogy a szemmozgásokkal nem tudja követni, tahát csak az egyik szem látóterébe kerül a kép. A bal látótérbe kerülő kép a jobb agyféltekébe kerül az információ A vizsgálati személynek

azt mondjuk, hogy válassza ki azt a tárgyak, aminek a nevét látta felvillanni. Ezt, ha jobb kézzel próbálkozik, nem tudja megcsinálni, mivel az információ a jobb agyféltekébe került, a bal kezével tudná könnyedén megcsinálni. ⇓ (Bal területen volt az információ a jobb agyféltekébe került, a jobb félteke irányítja a bal kezet, tehát a bal kézzel ki tudja választani a tárgyat, a jobb kéz viszont nem tudja, hogy mit kéne csinálni, azzal nem tudja kiválasztani a tárgyat, sőt megnevezni sem tudja, mivel a megnevezés is bal féltekei funkció lenne.) - Volt olyan is, amikor összetett szavakat vetítettek az ernyőre (pl. gőzgép) A szó eleje a bal látótérbe esik, tehát a jobbféltekébe jutott; a vége pedig a jobb látótérbe jutott, így a balféltekébe jutott. Ha megkérdezik a kísérleti személytől, hogy milyen szót látott, akkor azt mondja, hogy gép. Mert, hogy a gép esett a jobb látótérbe, tehát a balféltekébe jutott, ahol a

beszéd funkció van. De ha megkérdezzük, hogy milyen gép, akkor csak találgatni tud. - Volt olyan is, amikor bekötött szemmel ismert tárgyakat adtak a kísérleti alany bal kezébe, nem tudta megnevezni. Mert hogy a balkézbe adták, az a jobb féltekéhez adott információt, a beszéd pedig balféltekei funkció, nem tudta, hogy mi az, de gesztusokkal el tudta mutogatni, hogy mire lehet használni. Ilyen és ehhez hasonló kísérleteket végeztek, és ha meggondoljuk, így tanítani lehet a két agyféltekét különböző dolgokra. Az egyiknek mondjuk egy klasszikus kondicionálással, vagy operás kondicionálással megtaníthatunk valamit, a másiknak pedig nem. Kérdés az, hogy meddig lehet egy személyiség? Meddig fogja ugyanazt tudni a két félteke? 2.) HUMÁNGENETIKA Viselkedésgenetika = a genetika és a pszichológia eszközeit kombinálja. Tulajdonképpen azt vizsgálja, hogy a viselkedés milyen jellemzői öröklődnek, pl: temperamentum, képességek,

érzelmi stabilitás milyen mértékig öröklődik? Vagy mennyire csak a környezeti hatásoktól függ, hogy milyenek leszünk? Az öröklődés alapegységei a kromoszómák. Minden sejtmag, kivéve az ivarsejteket, 46 kromoszómát tartalmaz A kromoszómák a génekből, öröklődési egységekből épülnek fel A gén a DNS-nek egy-egy szakasz, ami a genetikai információt hordozza. Egy kromoszóma kb. 1000 génből áll (bár az újabb kutatások lehet, hogy nem erre 7 utalnak). A kromoszómák párosak, és a fele anyai, fele apai ágról jön, így az egypetéjű ikrektől eltekintve nagyon valószínűtlen, hogy két ember génállománya teljesen egyforma legyen. A génpárok egyik tagja lehet receptív vagy domináns, és akkor az határozza meg, hogy melyik öröklődik A legtöbb emberi jellegzetességet nem egy génpár határozza meg, és ezért a környezeti hatásoknak is nagyon sok hatása van. Hogyan lehet itt kutatni? Milyen módszerekkel lehet ezt a kérdést

kutatni? Az egyik lehetőség az ikerkutatások. Az egypetéjű ikerpárt felneveljük különkülön, és figyeljük, hogy mennyire különböznek, vagy mennyire hasonlítanak egymásra. Amiben hasonlítani fognak, az valószínűleg öröklött tulajdonság, amiben pedig különböznek, az valószínűleg a környezeti hatás. Az ikerkutatásokkal kapcsolatban lényegesek még a minnessotai kutatások. Egypetéjű ikreket, akiket külön neveltek, vizsgálták. Régen ugyanis gyakran előfordult, hogy az egypetéjű ikreket külön-külön adták örökbe. És vizsgálták, hogy ezek az ikrek mennyire hasonlítanak egymásra, a különböző neveltetés ellenére. Azt figyelték meg, hogy olyan területeken, ahol a legnagyobb a hasonlóság, mint pl: az intelligencia, különböző képességek, szociabilitás, érzelmi stabilitás azok öröklődtek. És az olyanok, mint pl a politikai és vallási nézetek, azok a legkevesebb hasonlóságot mutatták. Gyakran ezek a gének nem

egyértelmű öröklést jelentenek, hanem csak hajlamosító tényezőt jelent, mint pl. a betegségekre való hajlamot, pl: cukorbetegség, rák De lehet úgy is vizsgálni, amit adaptációs vizsgálatnak neveznek, ennek az a lényege, hogy az adoptált (örökbefogadott) gyerekeket vizsgálják, és összehasonlítják, hogy a tulajdonságaik, mennyire hasonlítanak az örökbe adó és az örökbe fogadó szülőkre. Hiszen amiben a vérszerinti szüleire hasonlítanak, az inkább öröklődik, amiben pedig az örökbe fogadó szülőkre az pedig inkább a környezeti hatás. Lehetne próbálkozni még a szelektív tenyésztéssel is, de ezt a nácikon kívül más embereken nem próbálta ki még senki, de laposférgeken, kutyákon már igen. Ennek az a lényege, hogy ha mondjuk ki akarják tenyészteni a legingerlékenyebb, legharciasabb kutyát, akkor mindig azokat válogatják ki az alomból, amelyek a továbbtenyésztésre a legalkalmasabb egyedek. 3.) INTELLIGENCIA

definíció ⇒ amit az intelligencia tesztek mérnek. Wexler nem elégedett meg ezzel a definícióval és egy új definíciót alkotott: (Wexler - intelligencia kutató.) "Az intelligencia az, ami lehetővé teszi az embernek, hogy célszerűen cselekedjen, ésszerűen gondolkodjon, és beilleszkedve eredményesen bánjanak a környezetükben." Egyfajta életvezetési kompetenciát, életvezetési hatékonyságot jelent. Sir Galton Francis: volt az egyik első intelligencia kutató, ő azonban némi felsőbbrendűségi érzésben szenvedett, mert úgy gondolta, hogy vannak olyan családok, ezek főleg a brit arisztokráciához tartoztak, akik biológiailag felsőbbrendűek. Ő az intelligenciát egy érzékelési, észlelési képességként fogta fel. Binet az első igazán használható intelligencia tesztet alkotta meg gyerekeknek. A francia kormány felkérésére tevékenykedett, és a képezhetőség volt a fő szempont. Tehát amikor az általános

tankötelezettséget bevezették, akkor fon- 8 tossá vált az a szempont, hogy melyik gyerek az, amelyik képezhető, melyik gyerek az, amelyiket érdemes képezni valamire, és ki az, aki nem. Gondolkodási, probléma megoldási feladatokat hozott létre életkori felosztásban. Azt mérte, hogy a gyerek mennyit tud megoldani az életkorának megfelelő próbából. Később Stanford Binet tesztjét dolgozta át. Bevezették az intelligencia kvóciens fogalmát is Ami nem más, mint a mentális kor osztva a valódi korral és szorozva százzal. Pl.: ha van egy gyerek, aki megoldja a hat évesek feladatait és hat éves, akkor az IQ=100, következésképpen a 100-as IQ az átlag. Ha egy gyerek megoldja a hat évesek feladatát és három éves, akkor az IQ=200 és ez igencsak magas. Ritka eset Ellenben, ha egy gyerek megoldja a hatévesek feladatait és 12 éves, akkor az IQ=50, ami értelmi fogyatékosságnak felel meg, és ez is ugyanolyan ritka, minta kiemelkedően jó

képesség. A felnőtteknek másfajta IQ tesztet dolgoztak ki. A magyar klinikai gyakorlatban a Wechsler féle intelligencia tesztet használják (MAWI). Lényege: hogy 10 részterületről ad fel különböző feladatokat, pl.: az általános ismeretektől a számoláson át a puzzle-szerű kirakóig A kapott eredményeket hasonlítják az életkori átlagokhoz A különböző intelligencia övezeteket az átlagtól + - 30-ig átlag övezetről beszélünk. 130-70-ig normál intelligencia, 130 felett különös, vagy extrém intelligencia, 130-120 nagyon magas intelligencia, 120-110 magas intelligencia, 110-90 átlagos intelligencia, 90-80 alacsony intelligencia, 80-70 igen alacsony intelligencia, 70-50 enyhe fokú mentális retardáció, 50-35 mérsékelt fokú mentális retardáció, 35-20 súlyos értelmi fogyatékosság, 20 alatt nagyon súlyos értelmi fogyatékosság. Raven-féle IQ teszt, ami képekből áll, és a képekben vagy egy lyuk, alul sorban kis képecskék vannak,

amiből ki kell választani, hogy melyiket lehet beilleszteni. Általában azt mondhatjuk, hogy a különböző intelligencia tesztek eredményei meglehetősen jól együtt járnak az iskolai előmenetellel. Tehát akiknek az iskolai előmenetele jó, azok az intelligencia tesztekben is jó eredményeket szoktak elérni. Van egy olyan jelenség, amit Pigmalion effektusnak neveznek. Ez egy vizsgálat volt, Rosenthal intelligencia tesztet készített iskolázott gyerekekkel és hamis visszajelzést adott a tanároknak. Év végén újra vizsgálta a gyerekeket, és azt tapasztalta, hogy aszerint változott a gyerekek tesztje, amit mondott a tanároknak. Akikről azt mondta, hogy rossz - bár jók voltak, azok tényleg javultak, akikről azt mondta, hogy jók - bár rosszak voltak, azok meg romlottak Ez a tanári eljárásokat tükrözi. A tanári eljárások valóban a teljesítményt befolyásolják Általában különbségeket lehet felfedezni a két nem között. A nők általában a

szóbeliséget igénylő feladatoknál jobbak, a férfiak pedig a matematikai gondolkodást, a vizuális, téri tájékozódást igénylő feladatoknál jobbak. Az intelligencia-kutatóknak két fő nézetrendszere, két fő elméletrendszere van: 9 Az egyik típus szerint egy általános intelligencia, mint olyan létezik. Ennek Spearmann a fő képviselője. Azt mondta, hogy létezik általános, G-faktor (G=general), egy általános intelligencia és ezzel többé-kevésbé jellemezhető mindenki. Van még néhány S-faktor (S=special), amik speciális részképességeket jelentenek A másik nézet szerint nincsenek általános és speciális intelligencia faktorok, hanem többé-kevésbé egymástól független mentális képességek vannak. Thurstone a fő képviselőjük. Ő azt állította, hogy nem lehet azt mondani, hogy nincsen olyan, hogy általános intelligencia, hanem többé-kevésbé független, mentális képességek vannak. Ilyen pl. szerintük a verbális

megértés, a beszédfolyékonyság, számolás, különböző térbeli képességek, emlékezet, következtetés stb Catell szerint az intelligenciát két részére oszthatjuk. Létezik egy hajlékony intelligencia és egy rögzült intelligencia A hajlékony intelligencia a megértés képességét jelenti, tehát azt, hogy a szokatlan problémákkal tudunk-e valamit csinálni, tudunk-e rugalmasan gondolkodni. A megszerzett intelligencia pedig a rögzült tudást, képességet jelenti. 4.) KREATIVITÁS A kreativitás tulajdonképpen alkotókészséget jelent, újításra, megújulásra való képességet. A felfedező képességet nem úgy kell érteni, hogy valami teljesen új dolgot kellene kitalálni, csak annyit jelent, hogy a felfedezőnek legyen új. tehát, ha egy 10 éves gyerek kitalálja a repülőgép elvét függetlenül attól, hogy úje, ez egy kreatív tevékenység, teljesítmény A kreativitáshoz hozzátartozik az eredetiség (organitás), fontos a folyékonyság

(fluencia) - ez tulajdonképpen a Cater-féle hajlékony intelligenciának felel meg - és végül a rugalmasság (flexibilitás) is kell. A kreativitásnál a gondolkodás két formáját szokták emlegetni - ez Gülford nevéhez fűződik - Ő a gondolkodás két fajtáját tételezte fel a divergens és a konvergens. A divergens széttartót jelent A divergens gondolkodás széttartó gondolkodás, ami azt jelenti, hogy az illető akkor jellemezhető a divergens gondolkodással, ha egy problémával szembesül, akkor az minden oldalról körüljárja, mindenféle lehetséges megoldási módokat talál, és ezt mind végigpróbálgatja. Ez meglehetősen sokáig tartó, ámde kreatív módszer A konvergens, összetartó gondolkodást jelent, ennek pedig az a lényege, hogy a delikvens a problémánál rááll egy megoldási útra, és azt végig csinálja Ennek az a hátránya, hogy ha ez a megoldási út nem jött be, kezdhetik elölről. Viszont, ha véletlenül ráhibázott a jó

útra, akkor pedig meglehetősen gyors módszer. Általában a divergens egy kreatívabb, több szempontot figyelembe vevő gondolkodást jelent, a konvergens pedig beszűkültebb, ámde logikus úton való végigmenetelt jelent Mindkettőnek van hátránya és előnye. Általában amikor a tehetségeket kutatják, illetve a kreativitást, akkor kétféle út létezik Az egyik a tehetségek, valamiben nagyon kreatív emberek vizsgálata, a másik lehetőség még a több kevésbé mindenkiben meglevő kreativitás vizsgálata. Gondolják meg, az a háziasszony, aki egy csodás tortát süt, amelyiken valamilyen marcipán figura is van, az is egy kreatív teljesítmény. Vagy az a férfi, aki egy soha nem látott éjjeli szekrényt barkácsol a garázsban, az is egy kreatív teljesítmény. A kreativitásnak több szintje létezik. Az első szintje a kifejező kreativitás, aminél a kifejezés, önkifejezés a lényeg és nem annyira a minőség vagy az eredetiség. 10 Ilyenek, pl.

a gyerekrajzok Aztán van a produktív kreativitás, aminek a célja a befejezett alkotás létrehozása. Ezt általában realizmus jellemzi Létezik még az inventív kreativitás (feltaláló kreativitás. Itt az új dolgok felfedezése, feltalálása a lényeg. Az inovatív (megújító) kreativitás nem azt jelenti, hogy új dolgokat kell létrehozni, hanem a már meglévő dolgok finomítását jelenti. Pl a pszichológiában Jung elmélete ilyen volt, hiszen ő a Freud-i pszichoanalízisből indult ki, azt újította meg. Vagy például az az ember, aki rájött, hogy a szék kényelmesebb, ha kipárnázzák, az egy innovatív kreativitás volt Míg a szék feltalálása inventív kreativitás És végül létezik az emergetív (teremtő) kreativitás Ilyen volt, pl Freud a pszichológiában. Nézzük hogyan meg a kreatív alkotás, egy kreatív problémamegoldás! 1. előkészítés szakasza (az a szakasz, amikor a szakdolgozat írásakor minden elolvasunk, ami ebben a témában

megjelent, végig gondolunk mindent 2. lappangás szakasza (amikor a probléma lappang, érik, csendben a mélyben) 3. megvilágosodás szakasza (amikor az illető kiugrott a fürdőkádból és pucéran végigfutott a városon, miközben azt kiáltotta „Heuréka”, vagy amikor Newton-nak a fejére esett az alma, vagy amikor a szakdolgozó végre kitalálja a hipotézisét). 4. igazolás szakasza (amikor az ember már biztos az igazában, tudja, hogy mit akar, hogyan akarja, csak éppen már meg kell valósítani). Tehát Newtonnak a fejére esett az alma, megalkotta a gravitáció egyenletét, de igazolni kell. A kreativitásnál fontos az intelligenciával való kapcsolatot is vizsgálni. Vajon az intelligens emberek kreatívak? És a kreatív emberek intelligensek? Hát bizonyos szintig igen, ha valaki értelmi fogyatékos, az nem valószínű, hogy kreatív. De egy általános intellektusú ember igen kreatív lehet. Összefoglalva: azt mondhatjuk, hogy az intelligencia, a

nagyon magas intelligencia nincs csöppnyi kreativitás nélkül, és az, hogy valaki nagyon kreatív legyen legalább egy közepes intellektust feltételez (100-110 IG). De pl egy festőművésznek, szobrásznak a 100-110-es IQ is elég A kreativitás fejleszthető. A mai iskolarendszer inkább elnyomja a kreativitást a gyermekekben, mint fejlesztené. Milyen tényezők hátráltathatják a kreativitás kibontakozását? Az egyik ilyen tényező az ún. funkcionális rigiditás (merevség) Ez az az elképzelés, miszerint a kalapácsot csak kalapálásra lehet használni, és semmi másra. A másik tényező, ami a kreativitást gátolhatja az a megszokott fogalomrendszer megkötöttsége. Vagyis az, ha a gondolkodási kategóriákból nem tudunk kilépni Tehát a túl sok tudás a kreativitást gátolja. Illetve, ha túl gyorsan, mintegy elsietve a dolgokat ítéljük meg, az is a kreativitást csökkenti 5.) TUDAT A különböző tudat állapot Ez egyáltalán nem függ össze a

kreativitás elméletével. A tudatot korábban lélekkel azonosították Később aztán arra gondoltak, hogy ami a tudatunkban van, azok a különböző külső és belső ingerek. Külső ingerek eme felfogás szerint az érzékletek, a belső ingerek pedig az emlékek és a gondolatok 11 Atkinson szerint ez túlságosan leszűkíti a kérdést, és tulajdonképpen ki kell egészíteni még egy oldallal. Tehát Atkinson szerint a tudatnak van egy észleléses, gondolkodásos emlékezéses oldala, ami nem más, mint önmagunk és a környezetünk folyamatos követése. Tehát van egy cselekvéses oldala is Ez önmagunk és környezetünk kontrollját jelenti. Természetesen, mint ahogyan nem minden érzékletnek, nem minden emléknek, nem minden gondolatnak vagyunk tudatában, nem minden cselekedetnek. Tudatelöttes A tudatelöttesbe olyan dolgok tartoznak, amiknek per pillanat ugyan nem vagyunk tudatában, de könnyen tudatosíthatjuk. Ide tartoznak a különböző készségek,

pl mindannyian be tudjuk fűzni a cipőnket, de ha ezt végig kéne gondolni konkrétan, hogy hogyan csináljuk, akkor ez nehezítené a cipőbefűzést De ilyen például az olyan emlékek, amiket most per pillanat nem tudunk, de könynyen elő lehet idézni, pl. ha megkérdezném maguktól, hogy mondják el azt oroszul, hogy „hogyan hívnak Téged?” Akik válaszoltak, azoknak nem ez volt a tudatukban mostanáig, és mégis azonnal tudtak válaszolni. Vagy ha megkérdezném, hogy a legkorábbi emlékük, valami biztos az eszükbe jutna A tudatelöttes mellett még el kell különítenünk a tudattalan fogalmát is. Tudattalan Ezek a tudat számára hozzáférhetetlen emlékek, impulzusok, vágyak, gondolatok. Ezekkel a pszichoanalitikusok foglalkoztak, ők találták ki Többféle elképzelés van, hogy mi az oka, annak, hogy valami a tudattalanba kerül Ezekre normális úton nem tudunk visszaemlékezni Freud az elfojtással magyarázta Mások szerint nemcsak érzelmi alapon

kerülhetnek a tudattalanba a dolgok, hanem azok a mentális folyamatok is ide tartoznak, amik az életben állandóan jelen vannak, de nem vagyunk tudatában Ilyenek azok a számítások, amikkel megállapítjuk azt, hogy mi az, ami távolabb van tőlünk, és mi az, ami közelebb van hozzánk. Vannak, akik szerint a tudatot és a tudattalant nem lehet ilyen nagyon mereven elválasztani egymástól, hanem egy folytonosság mentén helyezkedik el, és folyamatosan megy át egyikből a másikba. Beszélni szoktunk különböző tudatállapotokról is. Most tisztázzuk azt, milyen a tudatállapot és mik azok a módosult tudatállapotok. Tudat Állapot A tudat állapot egyfajta éberségi, aktivitási szint, amit arousal szintnek is neveznek. A szervezet arra törekszik, hogy az arousal szintet egy normális szinten tartsa fenn. Nyilvánvaló, amint külső környezeti ingerek érik az embert, azok ezt az éberségi szintet fokozzák. Ha túl sok inger ér minket, akkor az stresszelni

fog és stresszhatás alakul ki, és ez nehezíti az alkalmazkodást. Ha viszont semmi inger nincs, azt se bírják az emberek. Végeztek olyan kísérletet, ahol önkéntesek, napi 20 dollárért befeküdtek egy szobába, ahol semmiféle inger nem érte őket. A szemükre olyan védőt tettek, amin keresztül csak a szűrt fény jutott át, a fülüket bedugaszolták, a kezükre is kaptak egy védőt, hogy hajlítani azért tudják az izületeiket, de tapintani ne tudjanak semmit, és így feküdtek. Állítólag volt olyan, aki 6 napig bírta, de mindenesetre túl sokáig senki nem bírta Ez a rettenetes, inger nélküli állapot egy idő után oda vezetett, hogy az agy saját magának kezdett ingereket keresni, és hallucinációk jelentek meg. 12 Felmerül a kérdés, hogy ennek milyen idegrendszeri alapjai vannak. Általában elmondhatjuk azt, hogy az érzékszervektől az impulzusok az agy felé két úton jutnak el. Egyrészt vannak specifikus érzőpályák, ezekre a

specifikus érzőpályákra (ilyen a látóideg, ahonnan a szemtől a tarkólebenyben levő látóközpontba kerül az információ Másrészt vannak a nem specifikus pályák, ezek az érzékszervektől mennek felfelé az agyhoz, de nem speciális érzőközpontokhoz kerülnek, hanem az általános aktivitási szintet növelik. Az aktivitási szint és a teljesítmény milyen összefüggésben van egymással? Ez egy fordított U alakú görbe. t t = teljesítmény a = aktivitás a Minél kisebb az aktivitási szint, nyilván akkor a teljesítmény is kicsi lesz. Gondoljanak arra, hogy ha az ember nincs egy aktív, éber állapotban, hanem ”félkómában”, álmosan mászkál, akkor a teljesítménye sem lesz tökéletes. Ahogy az aktivitási szint egy normális éber, egy kicsit izgalmi állapotig előre halad, úgy fog a teljesítmény javulni. Ha azonban ez az aktivitási szint már túl nagy, túlságosan ideges lesz az illető (mászkál, mint pók a falon), stresszelve

lesz, akkor ez az aktivitási szint a teljesítményt csökkenteni, rontani fogja. Gondoljanak pl a vizsgára, ha az ember a vizsga előtt mondjuk egy hétig egyszer sem fekszik le éjszaka, akkor annyira kómás állapotba lesz, hogy már ezért nem tud figyelni a vizsgabiztos kérdéseire. Eredmény - kirúgják Ha a vizsga előtti éjszaka kialussza magát, akkor általában képessé válik a vizsgán a megküzdésre, tehát képessé válik gondolkodva felelni a vizsgabiztos kérdéseire. A teljesítmény magas lesz, különösen, ha egy kicsit az izgalmi állapota fel van spanolva. Ha azonban az izgatottság túl nagy, túl nagy, túlságosan ideges, túlságosan nagy tétet tulajdonít a dolognak, akkor ez a túlzott izgatottság, idegesség fogja képtelenné tenni arra, hogy gondolkozzon és, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson Milyen módosult tudat állapotokat ismerünk? - alvás, - meditáció, - hipnózis, - pszichoaktív szerek (drog, alkohol) - a különböző

pszi-jelenségek (pl. ESP extra szenzoriális percepció, érzékelés) vagyis, ha valaki olyasmit érzékel, ami nincsen (pl. X akták c film), pl amikor egy lezárt borítékban meg tudjuk mondani milyen színű papír van benne. 6.) FIGYELEM Lényege köznapi megfogalmazásban, hogy a figyelem egy olyan állapota az agynak, ami képessé tesz minket arra, hogy „A” dologra összpontosítsunk és 13 „B” dolgot figyelmen kívül hagyjunk. A figyelem terjedelme 7±2 elem, tehát egyszerre 7 dologra tudunk figyelni Van aki 9-re, és van aki csak 5-re A figyelemnek különböző fajtái vannak. 1.) tájékozódási reakció vagy miez reflex, ahogy Pavlov nevezi; ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az új dolgokra felkapjuk a fejünket, felfigyelünk 2.) kitartó figyelem vagy éberség, ez a nehéz, unalmas helyzetekben fenntartott figyelem A II világháború során, amikor a radarernyők megfigyelése jelentős feladattá vált, ezzel kísérleteztek Ha meggondoljuk ez

nagyon fontos dolog, mert nagy jelentősége lehet, ha mondjuk véletlenül nem vesz a katona észre egy változást, a radarernyőn vagy esetleg állandóan vaklármát csap. Az úgynevezett órateszttel szokták, ezt a pszichológiában modellálni, amelynek az a lényege, hogy van egy óra, ami folyamatosan ketyeg Időnként kettőt üt Azt kell figyelni, mikor jön az a pillanat, amikor a szokásos üteme megváltozik és egymás után, kettőt üt. Az éberséget csökkenti a hozzászokás, a tájékozódási reakció csökkenése, és az elvárások is. Tehát ha az embernek vannak az embernek előzetes elvárásai, arra vonatkozóan, hogy mi a valószínűsége a jelnek, akkor az olyan időszakokban, amikor úgy gondolja, hogy nem valószínű a megjelenése, akkor a figyelme csökkenni fog. Nagyon egyszerű a példa, az az elképzelés, hogy az ellenséges repülők hajnali 2 és 3 között fognak támadni, akkor este 10-kor feleannyira, feleolyan éberséggel figyelnek, mint

éjjel kettőkor. 3.) automatikus figyelem Ez tudatos odafordulást nem igényel. Pl, ha valakinek már régóta van jogosítványa, annak a sebességváltó használata már tudatos odafordulást nem igényel Ellenben a kezdő vezetőnek végig kell gondolni, hogy hogyan kell sebességet váltani 4.) kontrollált figyelem Ez tudatos, mentális erőfeszítést jelent, pl. amikor a kezdő sofőrnek tudatosan oda kell figyelnie arra, hogy mit kell csinálni a sebességváltóval. Arra, hogy hogyan tudunk figyelni a dolgokra, mi a figyelemnek a magyarázata, többféle elmélet alakult ki, az idők során. Figyelemelméletek A szűrőelméletek, tulajdonképpen azzal foglalkoznak, hogyha van egy zajos háttér, akkor abból hogyan emeljük ki a számunkra fontos elemeket. Ez tulajdonképpen „a koktél party” probléma Van egy koktél party, ahol mindenki mászkál jobbra-balra, mindenki fecseg össze-vissza. Hogyan halljuk meg azokat a dolgokat, amik fontosak a számunkra? Hogyan

vesszük észre, ha például hozzánk beszélnek, nekünk szólnak? Ennek a szűrőelméletnek a kísérleti paradigmája, egy olyan helyzet, amikor egy fülhallgatót tesznek valakire, és ebből a két fülbe különböző szövegeket mondanak. Arra kérik az illetőt, hogy az egyik fülre figyeljen. azt vizsgálják, hogy vajon mennyit tud az illető abból, ami a másik fülbe érkezik Általában a másik fülbe érkező szövegből csak annyit jegyeznek meg, hogy férfi vagy nő mondta, és esetleg a saját nevüket hallják meg Így alakította ki Broadbent a szelektív szűrőelméletét. 14 szenz or os tár inge r ek t o váb bi fel d olgozás szelek tív szűr ő E szerint az elmélet szerint az elmélet szerint „jönnek” az ingerek, amik az ún. szenzoros tárba kerülnek. Ez a szenzoros tár tulajdonképpen az érzékelésnek, észlelésnek egy első szakasz, és Broadbent szerint ezután van egy szelektív szűrő, ami a „mindent vagy semmit” elv alapján

működik. Ezen elv alapján engedi tovább, vagy nem engedi tovább az információt Amit tovább enged az, további feldolgozásra kerül, amit nem engedett tovább, azt elfelejtjük Szerinte, amikor az egyik fülbe érkező információra kell figyelni, akkor is az történik, hogy a másik fülbe érkezőt, úgy ahogy van kizárjuk. De a nagyon feltűnő dolgok azért feltűnnek a másik fülbe érkező információval is, így jött létre egy másik elmélet, amely Treasmann nevéhez fűződik. szenz or os tár inge r ek J Z t o váb bi fel d olgozás jelzés csillapít ó Treasmann egy hasonló modellt képzelt el, csak szerint a szelektív szűrő helyén egy ún. jelzés csillapító helyezkedik el Ennél az a lényeg, hogy jön az inger, bemegy a szenzoros tárba és utána, ez a jelzéscsillapító, a nem figyelt fülből, a nem figyelt ingereknek az intenzitását lecsökkenti. Innen a csökkent intenzitású inger megy tovább, ami, ha kellően fontos, még így

csökkent intenzitásában is felkelti a figyelmet Persze ennek az elképzelésnek ellent mond az a tény, hogy vannak olyan emberek, akik egyszerre több dologra is tudnak figyelni, pl nézik a tévét, hallgatják a rádiót, és újságot olvasnak, és közben mondjuk házi dolgozatot javítanak Nyilvánvaló, hogy ezek a szűrőelméletek, amikről eddig szó volt, nem magyarázzák meg kellően, így kialakult az ún. kapacitás modell, aminek az a lényege, hogy nem az a feladat, és nem az a lényeg, hogy kiszűrjük a nem figyelt információt, hanem a figyelmi kapacitás olyan amilyen, a figyelmi kapacitás korlátozott De ez a kapacitás a gyakorlás útján fokozható Tulajdonképpen a kapacitásnak a fokozása tanulással előfordulhat Tehát, ha valamit minél jobban begyakorlunk, annál kevesebb figyelmet igényel, és annál több mindent tudunk egyszerre csinálni. 7.) ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS Itt ugyanannak a folyamatnak a két oldaláról van szó, az egyik az

analizáló, a másik a szintetizáló oldal. Tehát az érzékelés az analízis, az elemzés; az észlelés pedig a szintézis Az érzékelés nem más, mint az egyes érzéki tulajdonságok visszatükröződése Tehát amikor érzékelek valamit, mondjuk egy zöld „pacnit”, érzékelem, hogy mekkora, milyen, és az észlelés lesz az, amikor tuda- 15 tosul bennem az, hogy mi az, amit érzékelek. Amikor rájövök, hogy a zöld pacni, egy pulóver, és egy hallgató tartózkodik benne, nyilvánvaló, hogy ezt az észlelést a korábbi tapasztalatok teljesen befolyásolják, hiszen egy műbútorasztalos teljesen máshogy észlel egy asztalt, mint én. Az érzékelésnek, ha a folyamatát nézzük, akkor ugye van egy inger, mondjuk egy fénysugár. Ez eléri a receptort, mondjuk a retinát, és az érzőrostokon keresztül - amik ugye lehetnek specifikusak és aspecifikusak -, eljutnak az agykéregbe Milyen érzékszervi modalitások lehetnek? (Érzékszervi modalitások =

látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés, testérzékletek.) Milyen alapfogalmakat kell tisztáznunk, ha az érzékelésről van szó? Az egyik ilyen alapfogalom az érzékenység fogalma. Ez különböző élőlényeknél más és más lehet, de általában nagyon alacsony, nagyon kicsi ingereket is érzékelünk. Ha az érzékenységet nézzük, mit gondolnak egy gyertyát, sötét éjszaka, milyen messziről látunk meg? Állítólag 50 km-ről Egy karóra ketyegését milyen messziről lehetne meghallani, teljes csendben? Kb. 6 m-ről Hány liter vízben lehet megérezni egy teáskanál cukor ízét? Kb. 9 liter (Egyszer valaki azt mesélte, hogy a Coca-cola (1 l) 16 kockacukornak megfelelő cukrot tartalmaz.) 1 cseppnyi parfümöt, mekkora légtérben lehet megérezni? Állítólag, hat szobányi légtérben is meg lehet érezni. Hány méter magasból ránk eső légy szárnyát érezzük meg? Kb. 1 méter Küszöbök Mi az a küszöb? Két típusát különböztethetjük

meg. 1.) abszolút küszöb, az a legkisebb erősségű inger, ami még megkülönböztethető az ingerlés hiányától Az a legkisebb fény, amit még meg tudunk különböztetni a hiányától Ez különböző élőlényeknél más és más 2.) különbségi küszöb, az a minimális különbség, ami ahhoz kell, hogy két inger nagyságát elkülöníthessük egymástól. Tehát mennyivel kellene itt a fényerőt növelni ahhoz, hogy észrevegyük, hogy a világosság fokozódott. Erre vonatkozik a Weber-törvény. Weber szerint minél erősebb a kezdő inger, annál nagyobb változás kell ahhoz, hogy a vizsgálati személy észre vegye. Pl ha egy sötét szobában egyetlen egy gyertya pislákol, akkor, ha meggyújtunk még egyet, akkor észlelni fogjuk, hogy a világosság fokozódott Ellenben, ha egy bálteremben 1626 darab gyertya világít, és meggyújtunk még egyet, a különbség senkinek sem fog feltűnni. Weber ezt a törvényt matematikailag írta le Vagyis ez a

Weber-törvény azt jelenti, hogyha az intenzitás minél jobban nő, annál jobban kell a különbségi kküszöbnek ahhoz, hogy a K (konsülö nbsé g i kis üs nőnie, zö b tans) állandó maradjon. Weber törvényét Fechner egészítette ki.nzi Fechner azt mondta, hogy az ining e r i n te tása ger észlelt erőssége a fizikai intenzitás logaritmusával arányos. k o ns ta ns szá m Tehát az észlelt az ingerintenzitás logaritmusával arányos. Lé(állaerősség nd ó ) nyeg, hogyészlelt minél erősebb er ősségaz inger, annál kevésbé fogja egy újabb inger megváltoztatni. Pl 50 gyertyát nem fogunk 50-szer erősebben észlelni, mint egy gyertyát. Erősebbnek fogjuk érezni, de nem 50-szer K= I I KÜLÖNBÖZŐ ÉRZÉKSZERVEK 16 SZEM A látás érzékszerve a szem, érzékszerve a fény. Tulajdonképpen egy elektromágneses sugárzás, amelyből az emberi szem 400-700 nanométer közötti hosszúságon tudja érzékelni. A szemnek két része van Az egyik

része tulajdonképpen a képet alakítja ki, ide tartozik a szaruhártya. Ez a szaruhártya a szem első átlátszó felszíne, ami a fényt megtöri Itt van a szivárványhártya, aminek van egy rése, amit pupillának hívnak, és mögötte helyezkedik el a szemlencse. A lencsét tulajdonképpen a lencsefüggesztő izmocskák tartják, és attól függően, hogy mennyi a fény, és hogy közelre vagy távolra nézünk, ez a lencse homorúbbá vagy domborúbbá válik. Célja ezzel az, hogy a kép a retinára vetüljön. Ha közeli tárgyat nézünk, akkor a lencse gömbölyűbb lesz, ha távolibb tárgyat nézünk laposabb lesz A pupilla, az rés a szivárványhártyán Ez is a fény hatására szűkül, vagy tágul Erős fény hatására a pupilla szűkebb lesz, fényhiányos állapotban pedig tágabb A másik része a szemnek, az az rész, ami tulajdonképpen ezt a fényt átalakítja idegimpulzussá. Ide tartozik a retina vagy az ideghártya Ezen a retinán, vagy ideghártyán

helyezkednek el a receptorok, méghozzá a csapok és pálcikák. A csapok azok, amik a színes látásért felelnek, a pálcikák pedig a szürkületi látásért felelősek Ez a része a retinának sárgafolt (fóbea) Azt a képet, ami ide vetül, látjuk legélesebben. Az a rész, ahol a látóideg kilép, az a vakfolt Az odavetülő képeket nem látjuk. Miért van az, hogy mégis az emberek szeme előtt nincs egy kicsiny fekete folt? Hát a szemmozgások miatt. Gondoljunk arra, hogy mindig vannak kicsin, apró szemmozgások miatt a kép mindig máshová esik. És mivel a kép mindig máshová esik, így mindig más részlete esne a vakfoltra, de ez kitölti Általában a fényhez nagyon jól tud alkalmazkodni az emberi szem. Hiszen gondoljuk meg, ha most ebből a teremből belépnénk egy sötét szobába, akkor először semmit nem látnánk, de igen hamar a szürkületben is igen jól tudunk tájékozódni, és fordítva, ha a sötétből a világosra lépünk, akkor eleinte nem

látunk semmit, de gyorsan tudunk alkalmazkodni hozzá. Ha stabilizálják a retina képet, magyarul, ha a szemmozgásokat különböző elmés kísérleti apparátusok segítségével kizárják, akkor az egy idő után a retinakép eltűnik. Egy idő után a delikvens nem lát semmit Ennek az evolúciós fejlődésben volt jelentősége. Tekintettel arra, hogy minden ami mozdulatlan, az általában veszélytelen, és ami mozog az, veszélyes lehet, vagy legalábbis érdekes lehet, mint zsákmány, következésképp a szem a mozgó tárgyak detektálására alkalmas. Mivel bizonyos jelentősége az egyhelyben levő tárgyak észlelésének is lehet, ezért a szemnek a mozgásai azok, amik mozognak a tárgy helyett. Ha a szem mozog, akkor a retinára mindig máshová vetődik a kép. Következésképpen mintha a tárgy mozogna, ugyanúgy megmarad a látás Felmerülhet az a kérdés, hogy hogyan alakul ki a színlátás? Vannak állatok, akik sokkal kevesebb szint látnak, mint az

emberek, míg az embereknek a színlátás nagyon jól megy. azért mert a szín, az három dimenzióból épül fel Van világossága, a világosság, mint az észlelt intenzitás Vannak árnyalatai, ezek a szín névvel leírt minőségek, (pl. világos lila, sötét lila, püspök lila, padlizsán lila, stb.), és van telítettsége, ez pedig azt fejezi ki, hogy mennyire élénk, mennyire tiszta az adott szín Kb 150 színt tudunk megkülönböztetni, 17 de pontosan ennek a három dimenziónak a különbsége (intenzitás, árnyalat, telítettség) alapján már majdnem 7 milliót. Az angol nyelvben állítólag 7500 színnév van Arra, hogy hogyan látjuk a színeket, többféle elmélet alakult ki.  Joung és Helmholz-féle háromszín elmélet. Ennek az a lényege, hogy három féle receptorunk van, egy a rövidhullámú fényre, egy másik a közepes hullámú fényre, egy harmadik pedig a hosszú hullámú fényre a legérzékenyebb. Létezhetnek olyan ingerek, amik már

ingerületbe hozzák a közepes hullámú fényre érzékeny receptorokat is és a hosszú hullámú fényre érzékeny receptorokat is Tehát lehetnek olyan ingerek, amik még ingerlik a közepes hullámú fényre érzékeny receptorokat, de már ingerlik a hosszú hullámhosszú fényre érzékeny receptorokat is. Helmholz-ék ezzel magyarázzák, hogy a különböző hullámhosszú fények végül is különböző színárnyalatként jelentkeznek a szemünkben Ez az elmélet azt nem magyarázza meg, hogy bizonyos színek miért nem keveredhetnek egymással. Tehát, hogy miért nem létezik zöldes-piros, vagy kékes-sárga. Ennek a magyarázatára Hering kidolgozta az ellenszín elméletet Ennek lényege, hogy tulajdonképpen kétféle színreceptor van. Van egy zöld-vörös meg egy kék-sárga. Az jellemző ezekre a receptorokra, hogy a különböző színű fényekre ellentétes módon reagálnak. Tehát a zöldpiros receptor, ha zöld fény érkezik, akkor serkentéssel,

izgalommal reagál, ha vörös fény érkezik, akkor pedig gátlással. Ezen elmélet szerint, ez a magyarázata annak, hogy miért nincs zöld-piros szín, mert egyszerre nem kerülhet serkentett és gátolt állapotba egy receptor Napjaink elméletei: Jamesson és Hurvich dolgozta ki azt, hogy ez a két elmélet együtt igaz, és szerintük a háromszín elmélet a retinális szinten, a központi idegrendszer (a látókéreg) szintjén pedig a kétszín elmélet az érvényes. HALLÁS A hallás érzékszerve a fül, ingere a hanghullám. Az emberi fül a 20 és 20000 Hz közötti hangokat képes észlelni. Intenzitását decibelben mérjük 0 decibel, az a legkisebb hang, amit érzünk, a 180 decibel pedig a rakéta indítás hangja. A fület három részre oszthatjuk: 1.) külső fül (hallójárat, fülkagyló, halljárat egészen a dobhártyáig) 2.) középfül (hallócsontocskák /kalapács, kengyel, üllő/ ezek csatlakoznak a kerekablakhoz. A kerekablak választja el a belső

fület a középfültől Ez kapcsolatban van az orrüreggel) 3.) belső fül (csiga, a csiga alakú szerv közepén meg végig egy hártya, amit alaphártyának neveznek) Nyilvánvaló Eustack-kürt összeköti a belsőfület és az arcüreget, kb. akkora, mint a hallójárat. 18 A külsőfül és a középfül szerepe az, hogy továbbítja és felerősíti a hangot. Maguk a receptorok a belső fülben vannak, az alaphártyán Többféle elképzelés van arra vonatkozóan, hogy hogyan érzékeljük a különböző magasságú hangokat. Rutherford szerint, ha egy hang jön, az megrezegteti az egész alaphártyát. A különböző magasságú hangok, különböző frekvenciával rezegtetnek Minél magasabb egy hang, annál nagyobb lesz a rezgése az alaphártyának. Egy másodperc alatt 1000 impulzusnál több nem tud az idegrostokban terjedni, tehát az 1000 Herz feletti hangokat úgy érzékeljük, ahol Helmholz kidolgozta elméletét, amely helyelméletnek pedig az a lényege,

hogy a különböző magasságú hangok az alaphártya különböző helyeit rezegteti meg. Később, Békessi György (Nobel-díjat kapott érte) vizsgálata szerint, minden hang, az egész alaphártyát megrezegteti, de nem ugyanolyan mértékben. Tehát a különböző magasságú hangok az alaphártya különböző helyeit rezegteti meg. Mára persze kialakult ezzel kapcsolatban is egy közös elmélet, ami szerint az alacsonyabb hangokat a Rutherford szerinti elmélet szerint halljuk, a magasabb hangokat pedig a helyelmélet szerint. ÍZLELÉS A nyelv melyik területei, milyen ízekre a legérzékenyebbek? A nyelv hegye az édes ízekre. Oldalt, mellette a sós ízekre Fölötte, oldal a savanyúra és hátul, középen a keserű ízekre keser ű savany ú sós édes Az ízlelésnél az ingert a nyálban oldódó kémiai anyagok jelentik. A receptorok pedig az ízlelő bimbókban helyezkednek el. Jellemző rá, hogy az abszolút küszöb alacsony, a különbségi küszöb pedig

magas Ez azt jelenti, hogy ha pl az abszolút küszöb alacsony viszonylag kicsi ízeket is megérzünk (pl. egy sókristályocskát) az, pedig, hogy a különbségi küszöb magas, az ízeket nagyon meg kell változtatni ahhoz, hogy a különbséget észre vegyük. Tehát, ha sótlannak érezzük az ételt, és beleszórunk egy csipetnyi sót, valószínűleg semmit nem fogunk érezni. Állítólag 20 %-kal több fűszert kell beletenni az ételbe, ahhoz, hogy a különbség észlelhető legyen. Ízlelésnél genetikai különbségek is vannak. Vannak emberek, akik a szacharint keserűnek érzik, mások pedig nem. Persze a nevelésnek is nagy szerepe van benne, hiszen vannak ízek, amit az európai ember kifejezetten ínyencnek talál, más földrészeken élők pedig úgy gondolják, hogy az rettenetes, és fordítva is így van. 19 SZAGLÁS A szaglás az egyik legprimitívebb, legősibb érzékelés. Alacsonyabb rendű élőlények szaglás sokkal jobb, mint az emberé Végeztek

olyan „gonosz” kísérletet, hogy bomló hangya szagával kentek be egy élő hangyát. Mint tudjuk, a hangyák a döglött tetemet a bolyból kihordják Hát ez a szerencsétlen állatot is megragadták és kivitték. Szegény hangya, amikor hazamászott, újból kivitték, és ez így ment egészen addig, amíg le nem kopott róla a szag. Tulajdonképpen ebben az esetben a receptorok közvetlen a külvilággal érintkeznek. Gondolják csak meg, a szemnél a receptor belül van, a hallásnál is benn van a belső fülben. A szaglásnál pedig kinn van a külvilágban Szerencsére a szaglásnál egy erős, alkalmazkodó adaptációs képesség jellemző Ha beérkezünk egy büdös helyiségbe, elég hamar nem érezzük BŐRÉRZÉKLETEK Ide tartozik a nyomás érzékelése (tehát, ha fejbe csapok valaki azt érezzük), a nyomás érzékelése, az aktív tapintás is. Pl ha valamit a kezembe veszek, és tapintás útján próbálom megállapítani, hogy mi van a kezemben.

Tulajdonképpen a nyomásérzékelésnél, erős adaptáció van Pl ha a kedvesünk kezét erősen szorongatjuk, akkor egy idő után nem érzi A bőrérzékletek közé tartozik a hőmérséklet érzékelése is. Vannak hideg és meleg receptorok. A forrót mindkét receptorral érzékeljük Erős az adaptáció (alkalmazkodás) ebben az esetben is. Ide tartozik a fájdalom is. A fájdalom ingere bármi lehet, ami szöveti károsodással fenyeget A fájdalom érzékelésében elég nagy a kultúra szerepe is, pl egy hős indiánnak nem volt szabad jeleznie a fájdalmat, míg egy európai nő minden kis fájdalomra már nyafog. Mellzack dolgozta ki a kapuelméletet. Ennek az a lényege, hogy a gerincvelőben van egy kapu, ami az ingert továbbengedi vagy sem Ha ez a kapu zárva van, akkor a perifériáról érkező fájdalom érzékek sem jutnak el az agyig, ha meg nyitva van, akkor a legkisebb inger is eljut az agyba. Ennek a kapunak a zárása és nyitása több mindentől függ.

Függ a központtól, a kéregtől - ezért van az, hogyha pl.: az indián táncosok a naptáncot járják, nem érzik a fájdalmat Ezt a kaput más helyszíni ingerléssel is lehet zárni. Pl: a masszírozás azért csökkenti a fájdalmat, mert ezek az újabb ingerek zárják a kaput TESTÉRZÉKLETEK Itt az izmok, izületek helyzetére vonatkozó ismeretekről van szó. Az érzékelés mellett fontos az észlelés is. Az észlelésnél három fontos kérdésre kell kitérnünk Az első a mintafelismerés. Hogyan ismerjük fel a mintát? Hogyan tudjuk megállapítani, hogy ami szembe jön velünk az Micimackó vagy Kovács János, tulajdonképpen, amikor a tárgyakat felismerjük, abban nemcsak az alulról felfelé haladó folyamatoknak van szerepük, tehát nemcsak magának a tárgynak, hanem a további tapasztalatainknak is. Ezt különösen több értelmű ingereknél szoktuk használni. 1 3 ---- A 13 C D 20 Vannak olyan ingerek, amikor inkább a kontextus, a helyzet alapján

döntjük el, hogy mégis mit jelentenek, mintsem az inger maga. A másik fontos területe az észlelésnek az a téri lokalizáció. Tehát, hogy hogyan különböztetjük meg a tárgyakat a háttértől Ennek a téri lokalizáció elveivel Gestalt, az alaklélektan foglalkozott, tulajdonképpen az, hogy mit látunk háttérnek, vagy mit látunk előtérnek, az nem annyira az ingertől függ, mint inkább tőlünk, magunktól. Pl. Rubik-serleg Ha akarom két profil, ha akarom egy serleg Attól függően, hogy mit tekintek háttérnek, és mit tekintek előtérnek lesz profil vagy serleg. Tulajdonképpen az, hogy mi a háttér, és mi az előtér, az sokkal inkább a mi észlelésünktől, mint magától az ingertől függ. A téri lokalizációnál nem csak az a fontos, hogy a hátteret és az előteret elkülönítsük, hanem az is fontos, hogy hogyan csoportosítunk, hogyan döntjük el, hogy mi tartozik össze. Pl. közelség elve: azt látják együvé tartozónak, amit egymás

mellé rajzoltam De ha kiegészítem, akkor a zártság elve alapján, amik félig, meddig kockának látszanak, együtt tartozónak látjuk. De ilyen, pl: a jó folytatásának elve is Ha itt nem vonalakat látnak, hanem egy kört, vagy a közös mozgás elve. Ha kétféle pontot látnak, és ezek közül a pontok közül egyik része balra mozog, a másik részük pedig jobbra, akkor azt két csoportnak fogják látni (balra és jobbra mozgók csoportjának). Vagy ilyen a közös távolság elve Tehát ami ugyanolyan messze van tőlünk, azt együvé tartozónak észleljük Vagy a hasonlóság elve, ha a táblán van egy részlet, ahol x-ek és köröcskék vannak rajzolva, akkor az x-eket is együvé tartozónak tekintjük és külön a köröket is együvé tartozónak tekintjük. A téri lokalizáció egy másik fontos problémája, a távolság észlelése. Hogyan észleljük, hogy ilyen tárgyak, mennyire vannak távol tőlünk? Ennek két része van. Egyrészt vannak a

monokuláris (egy szemmel is látható) távolságot érzékelhető mozzanatok Ilyen, pl: a relatív nagyság Tehát, ha valamit kisebbnek látunk, arról azt feltételezzük, hogy távolabb van. Ilyen még a relatív magassági helyzet Amelyik fenyőt följebb érzékeljük, arról úgy gondoljuk, hogy távolabb van De ilyen még a relatív takarás elve Tehát, ha egy tárgy félig takar egy másikat, akkor azt feltételezzük, hogy az van előbb, amelyik takarja a másik tárgyat. Ilyen még a lineáris perspektíva, itt gondoljanak a vonat sínekre, vagyis, hogy a párhuzamos egyenesek a végtelenben összetalálkoznak. És vannak a binokuláris jelző mozzanatok. Ennek az a lényege, hogy a két szembe egy kicsit eltérő kép esik, és ez az alapja a mélység észlelésének. Fontos még a mozgásérzékelés. Általában a mozgás érzékelésénél van egy olyan jelenség, amit indukált mozgásnak nevezünk. Az indukált mozgásnak az a lényege, hogyha egy kisebb tárgyat

körülvevő nagyobb tárgy mozog, akkor úgy látjuk, mintha a kisebb tárgy mozogna. Tehát az indukált mozgás az egy il- 21 lúzió. Ennek klasszikus példája a felhők meg a Hold Azt látjuk, hogy a Hold a felhők között mozog az égen, pedig csak a szél fújja a felhőket. Végül van a valódi mozgás, ami, ha valami mintázat előtt történik, azt könynyebb felismerni. Fontos még a konstancák kérdése. Mit jelent a konstancia fogalma a konstancia tulajdonképpen egy tárgy állandóságot jelent, azt, hogy egy bizonyos tárgyat, bármennyire is más helyzetekbe kerül, ugyanolyannak észleljük, mint eleve. Van szinkonstancia, tehát, amikor egy fekete bársonydarabot akárhogyan világítok meg, azt mindig feketének látom. Pedig ahogy a megvilágítás növekszik, akár szürke is lehetne Mi ennek az oka? Az, hogy a megvilágítás változik a fekete bársony környezetén is, következésképpen ahhoz viszonyítva még mindig a fekete bársony lesz a

legsötétebb Van világosság konstancia, ez is ugyanezen az elven alapul, pl. a sötét szobában a fehér ing is sötétebb, mint verőfényes napon, illetve a többi tárgyhoz viszonyítva még mindig az a legvilágosabb. Van alapkonstancia, ami azt jelenti, hogy bármilyen szögből is látom, mondjuk a Coca-colás üveget, akkor is tudom, hogy az colá-s üveg És végül van nagyság konstancia, ami azt jelenti, hogy a távoli tárgyakat hiába, hogy kisebbnek látjuk, ennek ellenére, azért nem gondoljuk, azt, hogy kisebbek. Hiába látom a hátsó sorban szülőket kb 2 cmesnek, nem gondolom azt, hogy ilyen kicsik 8.) TANULÁS Mit jelent a tanulás fogalma? A tanulás nem más, mint a viselkedés viszonylag állandó megváltozása, a gyakorlás eredményeképpen. Tulajdonképpen a viselkedés, ha az érés miatt változik meg, akkor nem soroljuk a tanulás közé. Ha mondjuk valami külső hatás eredményeképpen, pl. heroin hatására változik meg időlegesen, azt sem

soroljuk a tanulás közé. Atkinson négy fajtáját különbözteti meg a tanulásnak. (1 habituáció /hozzászokás/; 2. klasszikus kondicionálás; 3 operáns kondicionálás; 4 komplex tanulás) 1.) habituáció A tanulás legegyszerűbb formája. Azoknak az ingereknek, a figyelmen kívül hagyását jelenti, amik ismertté váltak és nincs komoly jelentőségük, nincsenek komoly következményeik ilyen, pl.: az óra ketyegése Ha van az életünkben valami zaj, ami mindig megvan, akkor egy idő után hozzászokunk, és nem foglalkozunk vele. A látványra is vonatkozik ez, akármilyen ízléstelen egy festés egy idő után hozzászokunk, vagy gondoljunk a nagymama ingaórájára, vagy kakukkos órájára, amikor első este nem tudtunk elaludni, a nyári szünet végére meg már teljesen megszoktuk. 2.) klasszikus kondicionálás A klasszikus kondicionálásnak az a lényege, hogy van egy feltétlen reflex, ami minden állatnál ugyanúgy kiváltható. Ezzel kapcsolatban

Pavlov végzett kutyákon kísérleteket (nyáladzási reflex). Vagyis az a reflex, ha egy kutyát a hús látványához juttatunk, akkor annak „ömleni” fog a nyála. Pavlov a hús látványát, - ami a feltétlen reflex volt - összekötötte csengő hanggal, és egy idő után azt tapasztalta, hogy pusztán a csengő hangjára elkezdett folyni az állat nyála. Vagyis ez már a feltételes reflex, ahol a feltételes inger a hangjelzés lesz és a feltételes válasz a nyáladzás 22 Megerősítés definíciója azt jelenti, hogy a csengőhang után oda kell adni a húst. Mert ha nem adják oda a húst, akkor a csengő jellegét elveszti, és ebben az esetben kioltásról beszélhetünk. Tehát, ha egy ideig nem kap megerősítést az állat, nem kapja meg a húst, akkor kioltódik a reflex. Ha túlságosan elfáradtak a kísérleti állatok, és mondjuk pihentetjük - békén hagyjuk - őket, utána újra megszólaltatjuk a csengőt, akkor azt tapasztaljuk, hogy újra

kiváltódik a reflex, ami azt jelenti, hogy ez a kioltás nem egy felejtés, csak egy gátlás. Hiába oltottuk ki a reflexet, egy idő után spontán visszajön, vagyis a kioltás csak egy gátlás alá helyezte a reflexet, de nem szüntette azt meg. Fontos még a generalizáció, és a diszkrimináció jelensége. Mit jelent a generalizáció? Általánosítást. Tehát ha egy állatot kondicionáltunk a csengő hangra, akkor másféle hangú csengőre is el fog indulni a nyáladzási folyamat. Magasabb vagy mélyebb hangú csengők hangjára is kiválthatják a nyálelválasztást Mi a diszkrimináció? Ez pedig azt jelenti, hogyha következetesen csak egy bizonyos hangmagasság után adunk húst az állatnak, akkor egy bizonyos idő után az állat nyálelválasztása már csak az adott hangra fog elindulni. Másodlagos kondicionálás, ha összekapcsolunk két feltételes ingert, tehát mondjuk először hangot és fényfelvillanást adunk az állatnak, aztán kiépítünk egy

feltételes reflexet a csengőhangra, akkor az a feltételes másik inger is kiváltja a választ. Tehát, ha a kutyának először csak fényfelvillanást adunk csengő hanggal, majd a csengő hangra kondicionáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a fényfelvillanás is nyálelválasztást indít el. Természetesen a kondicionálás nem csak kutyákra vonatkozik, végeztek laposférgeknél is ilyen kísérletet, enyhe áramütést adtak a laposférgeknek fényfelvillanással kombinálva. Majd egy idő után a laposférgek, ha csak a fényt érzékelték, már összehúzták magukat. De folytattak rákos gyermekekkel, tudni illik, hogy kemoterápia rosszulléttel jár, és ilyenkor adtak nekik fagylaltot, szegények, ha már meglátták a fagylaltot, már émelyegni kezdtek. De így tanították meg a medvéket táncolni a ketrec alatt tüzet gyújtottak, a medve erre kapkodta a lábát, közben furulyázott az idomár Egy idő után összekapcsolódik a kettő, és később, ha

hallotta a furulyaszót, a medve kapkodni kezdte a lábait. Pavlov szerint a klasszikus kondicionálásnál az a lényeg, és egyáltalán a kondicionálásnál, az időbeni egybeesés, vagy legalábbis az időben közelség. 3.) operáns kondicionálás Mi az operáns kondicionálás lényege? Tulalajdonképpen, ennek az a lényege, hogy azért tanulunk meg egy választ, mert az befolyásolja a környezetünket. Klondike kísérleteire gondolok, amikor macskákkal kísérletezett. Ezek a macskák egy ketrecbe voltak elhelyezve éhes állapotukba a ketrecen kívül pedig döglött hal volt. Persze a macskák majd meg örültek a halért, össze-vissza rohangászva a ketrecben véletlenszerűen ráléptek egy padlóra. Többszöri ismétlés után, egy idő után a macskák már automatikusan mentek a pedálhoz, ami kinyitotta az ajtót. Ez Klondike szerint egy próba szerencse típusú tanulás volt. Skiner is kísérletezett, ő leginkább patkányokkal. a patkányokat a Skinerboxban

helyezte el, ami azt jelenti, hogy a patkány egy dobozban volt, ahol volt egy pedál, amit ha lenyomott, egy táplálék galacsint kapott. 23 Itt az effektus törvénye az a fogalom, amit meg kell jegyezni, vagyis ha közvetlenül jutalom követ egy magatartást, akkor a magatartás újbóli előfordulásának valószínűsége megnövekedik. Az operáns kondicionálásnál, fontos, hogy tisztában legyünk az effektus törvényével, azzal, hogy itt is fontos a megerősítés szerepe, itt is van kioltás, itt is van generalizáció, diszkrimináció. Alapvetően az esetek többségében, az állatidomárok is ezt az operáns kondicionálást használják. És ennek az a lényege, hogy ha az állat az elvártaknak megfelelően viselkedik, akkor jutalmat kap, így a viselkedés megerősödik, és utána már csak akkor kap jutalmat, ha még inkább közel áll ahhoz a viselkedéshez, az idomár elvár tőle. Averzív kondicionálás lényege, a büntetéssel való kondicionálás,

vagyis, ha valaki valamilyen viselkedést elkövet azt egy büntetés, egy kellemetlen inger követi. Ezt az alkoholisták kezelésében szokták alkalmazni, nem túl sok sikerrel, úgy, mint averzív terápia. Lényege, hogy egy csomó alkoholista, vödörrel „felfegyverkezve”, és kapnak egy-egy gyógyszert, amire, ha ráisznak, hányást okoz. Mit jelent a menekülő tanulás? Lényege az, hogy elsajátítunk valami új választ, hogy az averzív ingert elkerüljük. A patkányok ketrecének aljába áramot vezettek, közbe hangjelzést attak Egy idő után megtanulták a patkányok, hogyha hangjelzés érkezik, akkor meneküljenek át a ketrec másik felébe. 4.) komplex tanulás A komplex tanulásban a magasabb rendű kognitív tanulás játszik szerepet. A különböző mentális reprezentációk, a fejünkben a világról kialakult képeket jelentik. Pl hogyan képeződik le az agyunkban Budapest térképe, útvesztő tanulás a kognitív, belső térképek kialakulását

jelenti. Tollmann kísérletezett vele, az volt a lényege, hogy ő is patkányokkal kísérletezett, akiket útvesztőbe helyezett, de nem adott megerősítést, csak berakta az útvesztőbe és otthagyta. Aztán egy idő után az útvesztő különböző pontjain sajtot helyeztek el. És azt tapasztalták, hogy azok a patkányok, akik már korábban mászkáltak az útvesztőben, hamarabb megtalálták a sajthoz vezető utat, mint azok, akik korában nem jártak az útvesztőben. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a patkányok valamiféle térképet alkotnak a fejükben az útvesztőről. ez a kognitív térkép Ide tartozik a belátásos tanulás is. Ezzel Köhler foglalkozott, majmok, csimpánzok problémamegoldó gondolkodásával Pl a majom hogyan tudja elérni a banánt, ami fent lóg a plafonon és ő nem éri el A ketrecben voltak dobozok A csimpánz egy idő után rájött, hogyha ezeket a dobozokat egymásra rakja, fel tud mászni a tetejére és eléri a banánt.

Vagy ha két rudat egymásba dug, akkor azzal már le tudja verni a banánt, ez tulajdonképpen a belátásos tanulást egy belátás jelenti, tehát az, hogy a probléma-megoldást hírtelen, és ez az egyszer felfedezett megoldás, ez átvihető más, hasonló helyzetekre. Tulajdonképpen ez egy fejben lejátszódó, mentális, próba-szerencse tanulás. Tehát a majom ugye ül, és a fejében van valamiféle mentális képe a botnak, doboznak. És a fejében mintegy mentálisan megpróbálja hogy „mit is lehetne ezekkel kezdeni” Aztán jön a megvilágosodás és rájön, hogy mit Ide tartozik az absztrakt gondolkodás is. Egyszerűbb fogalmakat a főemlősök is eltudnak sajátítani, de az absztrakt gondolkodás, az leginkább az emberekre jellemző. 24 A következő dolgok, jelenségek a négy, tanulásos formába nem illeszthetők be. Egyik a látens tanulás jelensége. A látens tanulás azt jelenti, hogy lappangó tanulás, vagyis, hogy a tanulás pillanatában még

nem egyértelmű, hogy tanulás történt Példa erre, amikor a patkányok az útvesztőbe mászkálnak, és amikor sajt van az útvesztőben, akkor hamarabb megtalálják, tehát végül is amikor ott mászkáltak az nem látszott, hogy megtanulja az útvesztőt. De ilyen az, amit perceptuális tanulásnak nevezünk. A percepció észlelést jelent, ennek az a lényege, hogy az ember az idegen nációhoz tartozókat, idegen raszszokhoz tartozókat általában nagyon egyformának látja Pl az összes kínai egyformának tűnik egy európai szemében, vagy az összes néger De ez fordítva is igaz, mert a kínaiaknak az európaiak tűnnek egy formának. Minél többet észleljük őket, annál inkább érezni fogjuk az egyéni különbségeket. Fontos az érzelmi bevonódás (involváltság) ha a tanulásba érzelmileg bevonul, fontos nekünk, akkor sokkal jobban fog menni, mintha nem érdekel. Az imprintig, az korai bevésődést jelent. Főleg madaraknál lehet megfigyelni és az a

lényege, hogy a tojásból kikelt kis madárka az első mozgó tárgyat követi. Tehát a szerencsétlen kacsa egy játék kacsát pillant meg első mozgó tárgyként, akkor azt fogja követni. Van egy szenzitív periódus, az első néhány óra, ha a tanulás, akkor nem történik meg, akkor soha többé nem fog. Gyorsan kialakul ez a tanulás, és rendkívül ellenáll a kioltásnak. Transzfer tanulás, azt jelenti, hogy az egyik tanulás hatása a következő tanulásra átvivődik, ez lehet pozitív vagy negatív. Tehát lehetséges, hogy egy korábbi tanulás, segíteni fog egy későbbi tanulást. Pl ha németül tanult valaki, és ott megértette a szenvedő szerkezet lényegét, akkor az angol nyelvben csak az eltérő módot kell megtanulnia. A transzfer lehet negatív is. Abban az esetben, hogyha az újabb tanulás gátolja a régit. Pl ha megtanultunk egy szót németül és mondjuk angol órán vagyunk, és a kérdezett szó németül jut eszünkbe. A hatás lehet

specifikus vagy aspecifikus. A specifikus transzfer azt jelenti, hogy az anyagnak a szerkezete, jellegzetességei hatnak (ilyen a szenvedő szerkezetes példa). Az aspecifikus hatás pedig a tanulás tanulása Tehát, ha mondjuk, már egyszer egy egyetemet elvégeztünk, és ott megtanultuk, hogy egy felsőfokú tanulmányok során milyenek az elvárások, hogyan kell felkészülni egy vizsgára, akkor ha később bármilyen témát tanulunk is az segíteni fog. 9.) EMLÉKEZET A memóriát két részre oszthatjuk. Van az explicit memória és az implicit memória. Az explicit memória a múlt tudatos előhívását, felidézését jelenti, pl ha megkérdezem, hogy mit ettek tegnap délben, és erre válaszolni tudnak, akkor az explicit memóriából kerültek elő az adatok. Az implicit memória készségszintű emlékezést jelent Ilyen, pl a járás Nyilván nem kell gondolkodni azon, hogyha valahova elindulunk, hogy mit kell tenni a lábunkkal. Explicit memória különbözik az

implicit memóriától, külön is tárolódik. Pl: ha valaki amnéziás, és nem tudja a nevét, járni azért tud A memóriában a következő szakaszokat különíthetjük el: kódolás szakasza, amikor is az információt elhelyezzük a memóriában; a tárolás szakasza, amikor a megőrzendő információt megőrizzük; és az előhívás szakasza, amikor visszakeressük az információt, hiába kódoljuk és tároljuk, ha nem tudjuk előhívni, visszakeresni az információt. A memóriát két csoportba sorolhatjuk: 25 - rövidtávú memória (STM), - hosszú távú memória (LTM). Az információ a rövidtávú memóriába kerül, innen vagy a felejtés révén eltávozik, vagy az ismételgetés révén átkerül a hosszú távú memóriába. A rövidtávú memória a tudást pár másodpercig tárolja. A rövidtávú memóriát megelőzi az ún. szenzoros regiszter Ilyen az ikonikus tár, ami a szemhez, a látáshoz kötődik, vagy ilyen az echonikus tár, ami a fülhöz, a

halláshoz kapcsolódik Ezek valószínűleg még az érzékszervhez kötődnek, és egy nagyon rövid megőrzést jelentenek. A mintafelismerésben, vagyis a dolgok felismerésben van szerepe Tehát jön egy inger, ami bekerül a szenzoros regiszterbe, felismerjük, hogy mi az, utána bekerül a rövidtávú memóriába, majd jön a válasz az ingerre. (Mondjuk, ha bejönne ide egy 7 fejű sárkány, akkor bekerülne a szenzoros regiszterbe a képe, aztán felismerjük, hogy ez egy 7 fejű sárkány, majd a rövidtávú memóriába kerül be a képe, utána választ adnánk a megjelenésére, vagyis fürtökben lógnánk a karnison.) A rövidtávú memóriánál az első lépés a kódolás. A kódolás lehet vizuális és akusztikus is. Kb 7±2 elemet tud tárolni (vagyis 5-9) a tár Ez az elem nem feltétlen 1 db szám vagy betű, ez lehet tömb is Ha számokat akarunk megjegyezni, könnyebb tömbösítve megjegyezni (pl: 1 9 1 9 1 9 4 5 1 9 5 6 1 9 6 3 1919., 1945, 1956, 1963) A

tömbös tárolásnál felhasználhatjuk az információt a hosszú távú memóriából, mondjuk például, hogy mi történt a megadott években. A felejtés egyik oka a rövidtávú memóriában a kiszorítás, vagyis hogy az újabb elemek kiszorítják az előzőeket. A másik oka pedig az elhalványulás A felejtés ellen az ismétlés az „orvosság”. Ha ismételgetünk magunkban, akkor ezzel egyrészt nem tudunk figyelni az újabb elemekre, tehát a kiszorítást megelőzzük, másrészt az ismételgetéssel az elhalványulás veszélye is csökken. Az előhívásra a szériális (sorozatos) előhívás a jellemző, tehát minél több elem van a rövidtávú memóriába, annál lassabb a keresés, mert mindegyik elemet összehasonlítja a keresett elemmel. A rövidtávú memória feladata egyrészt tárolja azokat az adatokat, amikre csak rövid ideig van szükségünk, másrészt az egyszerűbb mentális számításoknál, egyszerű számolási feladatoknál használjuk

(amikor papíron számolunk, a részműveleteket fejben végzzük) és erre az időszakra a rövidtávú memóriában őrizzük a számokat. Az információ a rövidtávú memóriából a hosszú távú memóriába ismétlések révén kerül át. (Végeztek olyan kísérletet, hogy szavak listáját kellett megjegyezni a kísérleti személyeknek. Majd arra kérték őket, hogy tetszőleges sorrendben mondják vissza a szavakat. Ha ezt koordináta rendszerben ábrázoljuk az alábbi görbét kapjuk: 26 Azt mondták, tetszőleges sorrendben idézzék fel a szavakat. A szósor végével kezdték, ami még a rövidtávú memóriában volt azt el tudták mondani. Amikor elkezdték a szavak listáját tanulni, az elejét ismételgették, tehát az már átkerült a hosszú távú memóriába és onnan szedték elő. A közepére pedig az ismételgetéstől már nem tudtak figyelni, nem jutott be a hosszú távú memóriába, így elveszett. A hosszú távú memóriából évekig,

évtizedekig tudunk meríteni. (Ha egy 90 éves embertől megkérdezzük, milyen volt a gyermekkora, még 80 évvel korábbi emlékekből is tud felidézni.) KÓDOLÁS A kódolás történhet verbális, akusztikus és vizuális módon. A verbális (nyelvi) anyagoknál a tárolás a jelentés alapján történik. (Ezen alapulnak azok a tévesztések, amikor verset tanulunk, és szinonimákat mondunk pl. „kis lakát a nagy Duna mentén” helyett „kis házát a nagy Duna mentén”, mert a jelentése ugyan az). Amikor szóról szóra próbálunk meg megtanulni valamit akkor akusztikus módon történik a kódolás Amikor felidézzük pl a hálószobánk külsejét, akkor a vizuális kódolást végzünk Előfordul, hogy ízekre, szagokra is emlékszünk. TÁROLÁS Ahhoz, hogy valamit tároljunk, egy konszolidációs időszakra van szükség, vagyis kell egy időszak, amíg az információ „beíródik”. Csak ezután tudunk felidézni Ebbe valószínűleg az agy hipokampuszának

amigdola része játssza a főszerepet. Ha a hipokampusznak ez a része sérült, akkor az ember képtelen az új dolgokat megtanulni. (Elmeséli, pl hogy 20 éve hol lakott, de hogy tegnap hova költözött azt nem tudja.) Az alkohol hosszabb időn keresztüli fogyasztása is okozhat ilyen tünetet. Ezt a konszolidációt zavarhatja az elektrosokk is Ha betegeket sokkolják, a sokk előtti szakaszra nem fog emlékezni de, a korábbi emlékei megmaradnak Ilyen az is, amikor valakit hátulról fejbe vágnak, arra, hogy mi történt közvetlen a fejbe vágás előtt nem fog emlékezni, de a korábbi emlékeire igen. ELŐHÍVÁS Különböző támpontok segíthetik az előhívást, pl. ha egy szólistát kell megtanulnunk, és utána azt mondják, hogy csak egy meghatározott részét - mondjuk csak az állatokat - soroljuk fel, akkor ezek az ún. támpontok segítik az előhívást Ez ugyanolyan, mint amikor a vizsgán tételt húzunk, és a tétel címe segíti 27 az előhívást.

Könnyebb felismerni valamit, mint felidézni, mert a leírt szó, mint egy támpont szerepel. Az interferencia jelensége, a legtöbb előhívási hibáért felelős. Ez nem más, mint a negatív transzfer. Tehát az, hogy valamely két anyag zavarja egymást Két - az emlékezetünkben levő - dolog nem engedi egymást érvényesülni. Pl ha egy ismerősünknek megváltozik a telefonszáma, nagyon sokáig a régi jut az eszünkbe. Az információ szervezettsége is segíti a felidézést A felidézést segítheti, hogyha hasonló helyzetben történik, mint a megjegyzés. (Pl.: ha fel akarjuk idézni hajdani osztálytársaink nevét, könnyebben megy, ha az ülésrend szerint gondoljuk végig az osztálynévsort, mivel a helyzet, a kontextus hasonló. Az érzelmi tényezőknek is fontos szerepe van. Az érzelmileg fontos dolgokat általában könnyebben megjegyezzük Valószínűleg azért, mert ami érzelmileg fontos nekünk, azokon a dolgokon sokat gondolkozunk, rágódunk, és

éppen ezért jobban megtanuljuk. Van egyfajta emlék, amit villanófény emléknek nevezünk. Ez azt jelenti, hogy nagyon élénk és nagyon állandó a rögzülés, ha olyan körülmények között történik, amikor valami nagyon megrázó esemény történik. (Pl: Challanger űrhajó lezuhanása, Kennedy elnök halála. Az amerikaiak közül rengetegen emlékeznek arra is, hogy milyen körülmények között hallották meg a hírt) Az előhívást a szorongás nehezítheti, pl. a vizsgán, ha az ember szorong, akkor nem jut eszébe az anyag, és miért, mert a szorongás más, a témához nem illó gondolatokat hív elő. ELFOJTÁS Az elfojtás Freud-i terminológia, aki szerint bizonyos emlékeink a hozzá fűződő érzelmi töltet miatt a tudattalanba szorul, feledésbe merül. Azt mondja Freud, hogy a 2-3 éves kor előtti dolgokra azért nem emlékszünk, mert a 3 éves kor körüli időszakban, az Ödipusz-komplexus miatt fojtódik el minden ez előtti emlék. Mások szerint

azért nem emlékszünk a 3 éves kor előtti emlékekre, mert ez az a kor, amikor elkezdünk beszélni. Az emlékeinket innentől kezdve nyelvi (verbális) kódokban őrizzük, és később ezeket már nem tudjuk előhívni Vannak, akik azt mondják, hogy semmit nem felejtünk el, csak nem tudjuk előhívni. A konstruktív emlékezés vezet át a gondolkodás fogalmához. Vagyis a korábbi tapasztalatok, a korábbi információk befolyásolják azt, hogy az új anyagra, hogyan fogunk emlékezni. Gyakran hiányos a történet, amit kapunk, és ezt a hiányos történetet a korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük (Pl ha van egy történet, ami arról szól, hogy XY elment a kocsmában és ott fejbe vágták egy üveggel. Ha kicsit később megkérdezném, hogy mi történt, valószínűleg azt mesélnék, hogy XY-t a kocsmába, fejbe verték egy borosüveggel. Eszükbe se jutna a tejes üveg. De, ha jól belegondolnak, nem kaptunk információt arról, hogy mivel vágták

fejbe.) Tehát ezt a konstruktív emlékezetet az jellemzi, hogy a korábbi, saját tapasztalatainkból kiegészítjük a történetet, vagy egyszerű következtetéseket vonunk le, 28 illetve a korábbi sztereotípiáink, sémáink meghatározzák azt, hogy mire fogunk emlékezni. (Pl: ha megismerkedünk egy svéd emberrel, később sokkal szőkébbnek és kékebb szeműnek emlékezünk rá, mivel a svédek sztereotípiája, szőkék és kékszeműek. Végeztek olyan kísérletet, hogy valakinek az életútját ismertették, az egyik esetben azt mondták, hogy az illető nő férjhez ment és gyerekei születtek, a másik esetben pedig azt mondták, hogy leszbikus lett. Volt az előadásban olyan mondat, hogy „a középiskolában nem volt állandó barátja, el-eljárogatott fiúkkal”. Akiknek azt mondták, hogy a nő később férjhez ment, azok arra emlékeztek, hogy „el-eljárogatott fiúkkal”, akiknek pedig azt mondták, hogy leszbikus lett, azok pedig inkább arra

emlékeztek, hogy „nem volt állandó barátja”.) Tulajdonképpen a sémák, a fejünkben lévő reprezentációk fogják az emlékezetet befolyásolni. 10.) GONDOLKODÁS A sémák, a belső mentális reprezentációk befolyásolják az emlékezetet. A gondolkodás kognitív (megismerési), konstruktív folyamat Nem egyenlő a passzív információ befogadással, ami mindig egy szimbolikus tevékenység. Ez azt jelenti, hogy kétféle szimbólumot használ A szimbolikus tevékenység azt jelenti, hogy a válasz nem közvetlen külső ingerre, hanem egy belső, a fejünkben lévő reprezentációra jön létre. (Pl nem arról van szó, hogy mondjuk, meglátunk egy 7 fejű sárkányt és ugrunk egyet, ha nem egy szimbolikus tevékenységről van szó, hanem a 7 fejű sárkány mentális képével csinálunk valamit.) A gondolkodásnak fajtái 1.) fogalmi (propozicionális) gondolkodás, 2.) képzeleti gondolkodás 3.) motoros gondolkodás 1.) Fogalmi (propozicionális) gondolkodás A

propozíció mindig valami tényállásra vonatkozik. (Pl a macska állat, a macska szőrös, a kutyának 4 lába van) A propozíció fogalmakból (pl az állat meg a macskák fogalmából) épül fel. A fogalom a dolgok egy osztálya, azon tulajdonságoknak a halmaza, amelyek ehhez az osztályokhoz kapcsolódnak (Pl a macska fogalmához kapcsolódó tulajdonságok: szőrős, négy lába van, nyávog, egeret fog, szereti a tejet.) Azért van szükség fogalmakra, mert gazdaságos (Ha pl. nem lenne a macska fogalma, akkor az összes szőrös, nyávogó állatot külön-külön végig kellene gondolnunk.) Másrészt pedig egy közvetlenül nem észlelt tulajdonság előrejelzését is lehetővé teszi. (Pl: lehet, hogy a macska a radiátoron ül, de ha tudjuk, hogy macska, akkor azt is tudjuk, hogy egerészik. És ez egy közvetlenül nem látható tulajdonsága.) A fogalomhoz tartozó tulajdonságoknak két csoportja van: 1.) prototipikus tulajdonságok A prototipus a legjellegzetesebb

tulajdonságai a dolgoknak. (Pl: az agglegény prototipus tulajdonságai: kb 40 év körüli, papucsban jár, jól főz, maga vasal) Létezik a fogalom magva, ami a fogalom szempontjából tipikus tulajdonságot jelent. Íly módon két típusát különböztetjük meg a fogalmaknak. a) klasszikus fogalmak, hogy bizonyos tárgy a fogalomhoz tartozik vagy sem, azt a fogalom magja alapján dönthő el. Az éretlen fogalmaknál a prototípus 29 alapján döntünk. Azt eldönteni, hogy egy adott dolog a klassziku fogalomhoz tartozik-e vagy sem általában a fogalom magja alapján szoktuk. Pl a 6-os páros szám vagy sem, azt a fogalom magja alapján szoktuk eldönteni b) éretlen fogalmak, ahol a prototipus alapján döntünk, hogy mi tartozik a fogalomhoz. (Pl a madarak, ha kis gyerekeket megkérdezünk, hogy a csirke vagy a veréb madár-e, hamarabb eldöntik a verébről, hogy madár, mint a csirkéről. Mivel a vréb sokkal jobban megfelel számukra a madár prototípusának, mint

a csirke.) Minél több prototipikus tulajdonsága van egy dolognak, annál jellegzetesebb a fogalomra nézve Egy tárgyat különböző szinteken sorolhatunk osztályokba, hierarchiákban. Ennek leggazdaságosabb szintjét szoktuk használni Pl: a fecskére mondhatjuk azt, hogy madár, gerinces, állat, élőlény. De általában azt szoktuk mondani, hogy madár. Ez az alapszint, ahol még megkülönböztethető, ahol még elég sok tulajdonsága megmarad, de megkülönbözteti mástól, mert némelyik nagyon nagy kategória. A fogalmak propozícióvá szerveződnek, (pl. a fecske madár), majd ezek a propozíciók is tovább szerveződhetnek Az az állítás, hogy „Anna vonzódása a buddhizmus iránt, mindenki számára meglepetés volt.” Két propozíció Egyrészt arról szól, hogy Anna vonzódik a buddhizmus iránt, másrészt arról, hogy ez mindenkit meglepett. A gondolkodásnak két nagy formáját különböztethető meg. Dedukció esetén az általánosból

következtetünk az egyedi esetre. Két premisszából, és egy konklúzióból áll (legtipikusabb formája: „Minden ember halandó, Szókratész ember, tehát Szókratész halandó.”) A dedukció esetében ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió is igaz lesz Az indukció esetén az egyedi esetből következtetünk az általánosra Itt azonban hiába igaz a premissza, nem biztos, hogy a következtetés igaz lesz. Pl: „Marci könyvelést tanult az egyetemen Marci egy könyvelő cégnél dolgozik.” ezek voltak a premisszák A konklúzió „Marci könyvelő”. Ez az esetek többségében igaz, de nem feltétlenül Így az ilyen induktív gondolkodásban valószínűségi szabályokat, valószínűségi döntéseket használunk. Ilyen a hasonlósági szabály is Tehát, ha valami hasonlónak tűnik, akkor feltételezzük, hogy igaz. 2.) Képzeleti gondolkodás A képzelet a régi tapasztalatokat, a régi emlékképeket alakítja át új képekké. A régi tapasztalatokból

származó emlékeket felbontja, újra strukturálja. Itt az elemek az emlékezeti képek, de azokat teljesen újra szervezi, átstrukturálja Két alapvető formája van: a produktív vagy alkotó képzeletnek is nevezik. Új dolgokat hozunk létre kreatívan A reproduktív képzelet, pedig mások képzeletének az újra teremtését jelenti A képzelet lehet szándékos és lehet önkéntelen. Ilyen önkéntelen képzelet az álom, vagy az ábrándkép. Jelenségei: A képzelet témakörébe tartozik a képzeleti kép. A képzeleti kép az összes tudatos, nem külső inger hatására kialakult belső kép Ide tartozik még a gondolati kép, ami szintén külső inger nélkül jön létre, a gondolkodás részeként jele- 30 nik meg. Lehet vizuális, akusztikus vagy verbális A gondolati kép szintén külső inger nélkül, belső, a gondolkodás részeként megjelenő vizuális, akusztikus, verbális kép, ide tartozik a káprázás is, ami retinális eredetű. Ha megnyomjuk a

szemünket, akkor is láthatunk ilyen pontokat. Vagy ha a fénybe nézünk, és káprázik a szemünk Ide soroljuk még a testképet, ez a saját testünkről kialakult kép. Pl a fantom végtag, ha valakinek levágják valamelyik végtagját, akkor nagyon sokáig úgy érzi, hogy fáj a levágott végtagja, vagy azt érzi, hogy viszket, ivel a testében sokáig megmarad a reprezentációja. Ilyenek az álomképek is, vagy a szinesztézia. A szinesztézia azt jelenti, hogy egy bizonyos érzékszervi modalitás élményei - mondjuk a látás vagy a hallás élményei, egy másik modalitás élményeit kísérik. Pl színeket hall, vagy hangokat lát, skizofréniában szokott ez előfordulni Előfordulhat ez kábítószer hatására is Persze ide tartoznak a mentális térképek is. Általában, ha le rajzoltatják a város térképé, azt tapasztalják, hogy ezeken a térképeken az emberek hajlamosak 900 fokos szögeket megadni, az utcák és kereszteződések esetében. Másrészt,

hogy a távolságokat aránytalanul ábrázolják, ahol gyorsan szoktunk haladni (mondjuk metróval), azt mindig rövidebb távolságnak érezzük, mint, ahol gyalog járunk, tehát lassabban. A képzeleti képekkel végzett működések, vagy munkák analógok azokkal a működésekkel, amiket a valódi tárgyakkal végzünk ez a vizuális kreativitás. Gondoljanak Kekule-ra amikor a benzolgyűrű képletén gondolkodott, és sehogy sem jutott eszébe a képlete, mígnem egyszer álmában egy farkába kapaszkodó majmot látott és akkor rájött, hogy a benzol gyűrű. 11.) MOTIVÁCIÓ A latin movere szóból származik, jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényező. Atkinson szerint léteznek: 1. Tanult motivációk 2. Alapvető motivációk. Ezek nem tanultak, állatoknál és az embernél egyaránt fellelhetők - Önfenntartási, pl.: éhség, szomjúság; - Biológiailag megalapozott társas motívumok, pl.: anyagi

viselkedés, szexuális viselkedés; - Kíváncsiság. A viselkedés motivációs alapját a következő tényezők alkotják (Morgan): 1. Szükségletek. Hiányállapot, amely tartós fennállás esetén károsodást okoz, esetleg az életet is veszélyezteti. 2. Homeosztatikus késztetések. homeosztázis nem más, mint a szervezet belső egyensúlya, állandósága Az ilyen késztetések akkor lépnek fel, amikor a homeosztázis felborul, és az egyensúly helyreálltását szolgálják. 3. Drive: angol szó, jelentése hajtani, űzni, hajtóerőt jelent, akkor lép fel, ha a homeosztázist automatikus folyamatokkal már nem lehet helyreállítani. Legalapvetőbb drive-ok: éhség, szomjúság, salakanyag ürítési, szexuális, utódápolási, alvási, védekezési, általános aktivitás drive (ált., mint mozgásigény, magasabb rendű emlősöknél és az embernél pedig, mint szellemi működésre való igény is jelentkezhet – az aktivitás éberség az ún. Arousal 31

szintet növeli), kutató, tájékozódó, ún. expolárciós drive (köznapi nyelven kíváncsiság). A drive erőssége függ a személy állapotától és a tárgy vonzerejétől is. Hull nevéhez az ún drive redukciós elmélet: a szervezet a túl magas izgalmi szint csökkentésére törekszik. 4. Vágy: Ha egy élőlény tapasztalatában kapcsolat jön létre valamely késztetés és a kielégítésére alkalmas tárgy vagy helyzet között, akkor az ilyen helyzet vagy tárgy iránt különös fogékonyságot mutat, előnybe részesíti más tárgyakkal, helyzetekkel szemben (pl.: rájövünk a libasült milyen, jól enyhíti éhünket, máskor is azt fogunk keresni, és mondjuk nem a spenótot). Magasabb rendű motívumok: 1. a szándék, ami a cselekvés elhatározása utáni feszült lelki állapot, addig tart, amíg a célt eme érjük, cselekvést el nem végezzük. 2. a kompetencia igény: (White) ember képes legyen környezetével hatékonyan bánni, cselekedni, arra

hatást gyakorolni, ura legyen a helyzetnek. Növeli az önértékelést, a környezet elismerését. Motívumok hierarchiája Maslow nevéhez fűződik. Szerinte az emberi késztetések, megnyilvánulási erejüknek megfelelően hierarchiába rendeződnek, rangsorolódnak Egy késztetés csak akkor lép fel, ha az alatta levő szinten levő – nála erősebb – késztetés már kielégítődött. Ezek a következőképpen épülnek egymásra 1. fiziológiai késztetések, pl: éhség 2. biztonságigény 3. szociális motívumok, szeretet, gyengédség, valahova tartozás vágya 4. önbecsülés, önértékelés, önérzet 5. önmegvalósítás, képességeink kibontakoztatása 5 4 3 2 1 12.) ÉRZELMEK Latinul emocio – movere – mozgatni. A driver-ekhez hasonlóan, mint belső késztetések, cselekvések kiváltói működnek, de komplexebbek, differenciáltabbak a drive-oknál. Vannak: 1. Primer érzelmek, pl: testi öröm és fájdalom 2. Magasabb rendű érzelmek, pl:

félelem, szorongás stb A motívumoktól abban különböznek: - hogy az érzelmek kívülről irányítottak, míg a motívumok belülről, - mindig aktiválják az idegrendszert, míg a motívumok nem feltétlenül. Érzelmek összetevői: 32 1. Belső, testi válaszok: ezek a vegetatív idegrendszere reakciói Erős érzelmek hatására a szervezet izgalmi állapota fokozódik, pl: szívdobogás, légzés pulzus nő, izzadás, stb. 2. Kognitív kiértékelés: A vegetatív intenzitást különféle érzelmekhez kötjük Vagyis átéljük az izgalmat, és a helyzettől függően címkézzük valamilyen érzelemnek, pl.: harag szeretetnek tulajdonítjuk W. James: „nem azért futunk el, mert félünk, hanem azért félünk, mert elfutunk” James Lange elmélet: minden érzelemhez különböző vegetatív mintázat tartozik. (20-as évek) ezt később Cannon cáfolta Schachter és Singer vizsgálta mennyire a kognitív értékeléstől függ, milyen érzelmet élünk át.

Adrenalint adtak a kísérleti személyeknek injekcióban (ez pulzus, szív, légzésnövekedéssel jár). A társaság felének azt mondták, hogy mellékhatás nélküli vitamin injekciót kaptak, a másik felének megmondták milyen mellékhatásokkal, számolhatnak. Aztán bejött egy beépített ember a szobába, ahol a kísérleti személyek tartózkodtak vagy nagy boldogságot, vagy nagy haragot mutatva. Akik nem tudták, hogy az injekció miatt izgatottabbak sokkal inkább maguk is dühösek, vagy eufórikusak lettek, mint akik az izgalmat az injekció mellékhatásának tulajdoníthatták. 3. Arckifejezések: bizonyos velünk született érzelmekhez tartozó arckifejezések, egyetemesek, bármely kultúrában élő embereknél hasonlóan fejeződnek ki Darwin írta le ezeket Ezek a következők: öröm, düh, bánat meglepetés undor, félelem Érzelmi reakciók: ezek a különböző érzelmi állapotokra adott reakciók, pl.: agresszió Energetizálják a viselkedést, de meg

is zavarhatják. Az érzelmek intenzitása és a cselekedtek hatékonysága között egy fordított „U-alakú” görbe mutatja az összefüggést. Alacsony érzelmi szint esetén nem vagyunk viselkedésre késztetve, nem is hatékony így a viselkedés. Közepes izgalmi szinten energetizálva vagyunk, hatékonyan cselekszünk. Nagyon magas izgalmi szinten a cselekvés szétzilálódik, kaotikussá válik