Kémia | Tanulmányok, esszék » Kadocsa Botond - Diszperz rendszerek

Diszperz rendszerek Olyan rendszerek amelyek számos, egymástól független elemet tartalmaznak. 2 fő alkotórészből állnak: a diszperz részből és a diszperziós közegből. A diszperz részre jellemző az aprított, szétszórt (diszpergált) állapot. A diszperziós közeg önmagában összefüggő része a diszperz rendszernek. A diszperz rész egyedi méretének nagyságrendje szerint megkülönböztetünk durva, kolloid és amikroszkópikus diszperz rendszereket. A kolloid rendszerek egymástól független részecskéinek mérete nagyobb mint az átlagos molekulák mérete (1-2 nanométer) és kisebb mint a látható fény átlagos hullámhossza (500 nanométer). Ebben a csoportosításban is kifejezésre jut hogy a diszperz rendszerek legfontosabb jellemzője az aprítottság foka az ún. diszperzitásfok, amelyet számszerűen az egymástól független részecskék méretének reciprok értékével jellemezhetünk. A diszperz rendszerek második fő jellemzője a

részecskék alakja. A részecskék alakja szerint lamellás, fibrillás és korpuszkuláris diszperz rendszereket különböztetünk meg. A diszperzitásfok és a részecske-alak egyaránt a fajlagos felület paramétere. Mindkettő a diszperz rendszerekben uralkodó felületi energia értékét meghatározó tényező. A diszperz rendszerek harmadik fő jellemzője a részecskék térbeli eloszlásának ún. szétszórtságának foka és módja. A szétszórtság fokának a mértéke a diszperz rendszernek az a térfogata, amely a diszperz rész egységnyi mennyiségét tartalmazza. A szétszórtság fokának a fogalma a higítás fogalmával azonos. A térbeli eloszlás módját a részecskék térbeli szimmetriája jellemzi. Megkülönböztetünk abszolút homogén, statisztikusan homogén, mezomorf, periódusos, diffúz és heterogén eloszlást. A kolloid rendszereket szolnak nevezzük. A diszperziós közeg halmazállapota szerint a szolokat a következő csoportokba osztjuk: a)

Aeroszolok: 1. ködök 2 füstök b) Lioszolok: 1. gázlioszolok 2 emulzoidok 3 szuszpenzoidok c) Xerolok: szilárd- és gáz diszperziók 2. szilárd emulzoidok, 3 szilárd szuszpenzoidok A kolloid rendszerek számos tulajdonsága a durva diszperz rendszereknél is megnyilvánul sőt némely a kolloid rendszerekrre jellemző tulajdonság a durva diszperz rendszereken szabatosabb kísérleti körülmények között tanulmányozható. A kolloid rendszerek fő állapotváltozásai: Heterogén (durva diszperz) rendszerek --> diszpergálás --> kolloid rendszer Homogén (amikroszkópikus) rendszerek --> kondenzálás -- > kolloid rendszer Adszorpció Az a jelenség amikor a hatérfelületeket tartalmazó rendszerekben valamely komponensre nézve töménységkülönbség jön létre a határfelületi réteg ún. adszorpciós réteg és az egymással határos fázisok belseje között. A deszorpció ennek az ellentéte A figyelembe vett komponenst adszorptívumnak, a

fázisokat amelynek a határfelületén az adszorpció létre jön adszorbensnek nevezzük. Ha az adszorptívum töménysége az egyik fázisban 0 csak az utóbbi abszorbens. Az abszorbens és az adszorptívum az adszorbeátum Ha az adszorptívum töménysége az adszorpciós rétegben nagyobb mint a határfázisokban akkor pozitív az adszorpáció, ha kisebb akkor negatív. Fajlagos felület A térfogategységnyi anyag felületét fajlagos felületnek nevezzük. A fajlagos felület pl az anyag felaprításával (diszpergálásával) növelhető. A diszperzitásfok növelésével jelentősen nő a fajlagos felület