Kereskedelem | Felsőoktatás » Kereskedelmi menedzser tételek, 2003

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 94 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:344
Feltöltve:2006. október 15
Méret:594 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Kereskedelmi menedzser tételsor - 2003 1.a A piacgazdaság lényege, működésének feltételei A magyar gazdaság átalakulása, az átalakulást segítő tényezők. A tétel elején megemlítendő közgazdasági alapfogalmak: ♥A nemzetgazdaság: - az ország földrajzi, nemzeti határain belüli egység - anyagi, emberi erőforrások, fizikai, szellemi javak, szolgáltatások és gazdasági tevékenységek kölcsönhatásos kapcsolata - statikus állapot és dinamikus folyamat is egyben - komplex, önálló egység, de szerves részét képezi az európai régió gazdaságának, tágabb értelemben pedig a világgazdaságnak ♥A nemzetgazdaság alanyai: - a legkisebb egység a háztartás (fogyasztás, felhalmozás, vagyonszerzés) - vállalatok (profitszerzés, tőkegyarapítás) - non-profit civil egységek (tudomány, kultúra, sport, EÜ) - állam (kormányzati és önkormányzati szinten) - külföldi egységek ♥A nemzetgazdaság ágazati tagozódása: - nemzetgazdasági

ág (1-17) - ágazatok (60db) - alágazatok(200db) - szakágazatok (300db) A nemzetgazdasági termelés mozzanatai: Termelés → elosztás → forgalmazás → fogyasztás A termelés lehet: bővített, egyszerű, és szűkített újratermelés. A növekedést a bővített újratermelés garantálja. ♥Vevő: - szükséglet - kereslet - keresletbefolyásoló tényezők (jövedelemrugalmasság, árrugalmasság) - fogyasztás (termelői, közösségi, lakossági) ♥Eladó: - kínálat - kínálat befolyásoló tényezők (piaci helyzet, ár) - fogyasztás (jövedelem-függő, presztízsvásárlás) ♥Piac: Fogalmai: - az áruk és szolgáltatások adás-vétele - a hely, ahol az adás-vétel zajlik - olyan üzleti esemény, gazdasági ügylet, ahol a kereslet és kínálat találkozik A piacot többféle szempont szerint csoportosíthatjuk: - árupiac -nemzeti (belpiac) - szolgáltatás piac -nemzetközi (külpiac) -fogyasztási cikk -tartós cikk -termelőeszközök

-információk piaca ♥Piac típusai: - versenypiac - -oligopólium - -monopólium ♥A piac felépítése: - piaci részesedés (a vállalat piacból elfoglalt része) - piacméret (volumen) - piaci potenciál (a piacon egy adott termékből eladható max. mennyiség) ♥Piaci egyensúly: ♥ az ár szabályozó szerepe: - szabályozza a kereslet-kínálat egyensúlyát ♥ az állam szabályozó szerepe: - gazdaságpolitikát folytat - előírásokat határoz meg (árakra, bérekre, export-import tevékenységre) - piaci magatartást szabályoz (monetáris és fiskális eszközök) - piaci magatartást egyeztet (munkaadókkal, munkavállalókkal, érdekcsoportokkal) - a nemzetgazdasági folyamatokat felügyeli (infláció, munkanélküliség) ♥Piaci verseny: - gazdasági előny szerzésére irányuló magatartás - a harc a vevők jövedelméért folyik A piaci verseny ösztönző erővel hat: - az erőforrások racionális felhasználására - fejlesztésre, megújulásra

(innováció) Minden vállalat a v erseny csökkentésére, a v ersenytársakkal való megegyezésre törekszik, ez viszont sérti a fogyasztók érdekeit. Ezt hivatott szabályozni az ár- és versenytörvény (szankcionálásra az Ár- és Versenyhivatal jogosult.) A piaci verseny kibontakozásának, a piacgazdaság megteremtésének feltételei: - a monopolhelyzet megszűnése - állami beavatkozás leépítése - árak felszabadítása - tulajdonviszonyok átrendezése ♥Privatizáció: - az állami tulajdon értékesítésre került - az ebből származó bevétel csökkentette a költségvetési hiányt - a beáramló idegen tőke fellendítette a gazdaságot - tulajdonosi szerkezetváltás (érdekeltség, új társasági formák, pl.: gmk, bt, kft,RT) A magyar gazdaság átalakulása: A magyarországi politikai változás eredményeképp a korábbi irányított gazdaságot a piachoz igazított gazdaság váltotta fel. A tervgazdálkodás időszakában (1949-1991) a

gazdálkodó szervezetek nagy része állami tulajdonban volt. Érdekeltségük mozgatórugója a központilag előírt tervek teljesítése volt, függetlenül azok mikro-, vagy makro szintű kihatásaitól. Hiánygazdaságról beszélhetünk: nincs választék, nem szempont a jó minőség, cél a mennyiségi tervek teljesítése. Az önfinanszírozásra képtelen, de központilag fennmaradásra ítéltetett vállalatok továbbélését a központi költségvetés biztosította. A politikai váltást követően erőteljes gazdasági változások szemtanúi lehettünk. 1991-ben megkezdődött az állami vállalatok privatizációja. Egyesek felszámolásra kerültek, másokat értékesítettek, illetve új gazdálkodási formák (egyéni vállalkozások, bt., kft, Rt, ) jelentek meg. Az érdekeltség mozgatórugója a tulajdonlás, személyes haszonszerzés lett A technikai fejlődés, az idegen tőke megjelenése hatalmas fejlődést indikált a gazdaságban, s a hiánygazdaságot

felváltotta az árubőség. A kínálat lassan meghaladta a felvevő képességet, kialakítva ily módon az árversenyt. A verseny tisztaságát a G azdasági Törvény, az Ár- és Versenytörvény szabályozza. A vállalkozások ezen törvényi keretek között végezhetik tevékenységüket. Ezek a törvények a fogyasztók és a v ersenytársak érdekeit egyaránt védik, biztosítva a verseny szabadságát és a piacgazdaság fejlődését. A változások nem csupán gazdasági szabadságot eredményeztek, hanem a korábban meglévő piacok elvesztését is. (KGST, szovjet piac) A vállalkozások számára tehát elérhetővé váltak a vagyoni eszközök, és a jog is megfelelő kereteket biztosít, azonban az új piacok megszerzéséért és megtartásáért k eményen meg kell dolgozni a gazdaság minden résztvevőjének. Ma már piacorientált gondolkodás nélkül nincs vállalkozás. Mára hazánkban is elfogadottá és vált és fokozatosan beépült a gazdálkodó

szervezetekbe a marketing-szemlélet. A felvevőképességet meghaladó kínálat miatt prioritást kapott az értékesítés, majd maga a fogyasztó. Sőt, mára már kialakulóban van a társadalomorientált piacgazdaság is, melyben a társadalmi érdekek (környezetkímélés, egészség, stb.)is h angsúlyos szerepet kapnak A marketing számos –a fejlett gazdaságokban már jól bevált- eszközével, módszereivel támogatja a vállalatvezetést a piackutatás, szegmentálás, helyzetelemzés dinamikusan változó területein. Hazánk piacgazdaságának várható alakulása az EU csatlakozást követően: Az EU bővülő piacokat, fejlesztési forrásokat, fejlődési, növekedési esélyt hoz azoknak a vállalkozásoknak, melyek tudatosan kihasználják az Unió és a hazai gazdaságpolitikai környezet adta lehetőségeket. Az EU piaca is megköveteli az alkalmazkodást, a versenyben való helytállást Azok a vállalkozások lehetnek sikeresek, akik ezeket az

erőfeszítéseket befektetésnek tekintik. Az EU egyik kiemelt gazdaságpolitikai céljának tekinti a kis- és középvállalkozások támogatását, piaci versenyképességük megerősítését. A csatlakozás várhatóan nem hoz azonnali és a jelenlegi helyzethez képest lényegesen eltérő változásokat a p iaci verseny általános feltételeiben. Az EU tagállamok hatalmas és egységes belső piacot alkotnak, ahol szigorú szabályok érvényesülnek. Az EU-t létrehozó Szerződés alapelve, hogy a tagállamoknak olyan gazdaságpolitikát kell folytatniuk, mely összhangban áll a szabad versenyen alapuló piacgazdaság elveivel. Ebből következően nem szabad és nem lehet hátrányosan megkülönböztetni, kedvezőtlen helyzetbe hozni a gazdaság egyetlen szereplőjét sem. Az egységes piac egyenlő feltételeket kínál minden vállalatnak és vállalkozónak az Unió minden tagállamában. Ennek őre többek között az EU közös versenypolitikája. (kiszűri a

piaci versenyt korlátozó tevékenységeket, kordában tartja a vállalatok túlzott piaci befolyást célzó törekvéseit, egységesen szabályozza a tagállamok versenyt korlátozó vagy eltorzító támogatási gyakorlatát). Csatlakozásunkkal megváltozik, korlátozottabbá válik például a nagyobb vállalatok számára adható, a hazai kisvállalatokkal szemben előnyt nyújtó kedvezmények lehetősége. A kis- és középvállalkozások támogatása pedig nemhogy csökkenne, hanem az uniós programok igénybevételével egyre hangsúlyozottabbá válik. Összességében az egész versenypolitikai rendszer átláthatóbb, egységesebb lesz. 1.b A döntés fogalma és folyamata, az optimális döntést befolyásoló tényezők A döntések csoportosítása. Döntés, hatáskör, felelősség összefüggései. Az ötletek szerepe a döntésben. A vezetési folyamat legfontosabb eleme a problémamegoldás. Ez egy olyan kreatív folyamat, mely egy adódó lehetőség

kihasználásának módjára, egy nem megfelelő helyzet feloldására, feszültség elhárításra irányul. A megoldások, cselekvési változatok közötti választást döntéshozatalnak nevezzük. Tehát a döntés cselekvési változatok közti választás A döntéshozatal pedig az összességében legkedvezőbb megoldás kockázatot is viselő kiválasztása. Azonnali döntésnek csak akkor van helye, ha egyszerű, a menedzsment által jól ismert vagy ismétlődő, rutinszerű problémát kell megoldani (programozott döntés ).A programozatlan döntések az újszerű és egyszeri vagy legalábbis ritkán előforduló problémákban, helyzetekben, ügyekben hozott döntések. Ilyen esetekben pedig a probléma felismerésétől a megoldásáig több fázison keresztül lehet eljutni. Ezt nevezzük döntési folyamatnak ↓ döntés előkészítés → döntés → döntést követő szakasz Döntés előkészítő szakasz: -probléma felismerése -probléma elemzése

-információ szükséglet meghatározása -info beszerzés, feldolgozás, felhasználás -döntési szempontok kidolgozása, alternatívák számbavétele A probléma felismeréséhez több út vezet: -nyilvánosság kényszeríti ki -1 személy külső hatást gyakorol -a menedzser maga ismeri fel -belső vizsgálat eredménye A problémát nem elég felismerni, azt pontosan meg kell határozni, és tisztázni kell az okokat is ( ez a folyamat a problémaelemzés ) Minden problémának számos lehetséges megoldása létezik. A körültekintő informálódás segít az optimális megoldás megtalálásában. Informálódás: -tényekről, tárgyakról, jelenségekről hozzáférhető formában megadott ismeretek gyűjtése -külső és belső infók -írásos, szóbeli, vizuális Fontos az információ forrás hitelessége, megbízhatósága Döntéshozatal szakasza: A döntési szempontok kidolgozása, alternatívák számbavétele és a döntéshozatal történhet egyénileg vagy

csoportosan. A kereskedelmi hálózatban a munkahelyi vezetés szintjén általában az egyéni döntések vannak túlsúlyban. Ahogy megyünk feljebb a vállalati hierarchiában, egyre inkább növekszik a csoportos döntéshozatal szükségessége. A csoportos döntés ereje abban rejlik, hogy a csoport egészében több szakismerettel, információval és tapasztalattal rendelkezik. A csoportos döntés azonban buktatókat is hordoz magában, mivel a felelősség megoszlik a csoporttagok között. Egyéb buktatók: -döntés meghozatalának kikerülése -a döntést nem időben hozzák meg -a másokkal való konzultációt elmulasztják -a döntési hibákat elkendőzik -félelem a döntéshozataltól→ okok közt lehet alkalmatlanság, hatáskörök leszabályozásának hibái, hiányosságai, döntések állandó felülvizsgálata, olyan munkahelyi légkör, ahol csak az elkövetett hibák alapján folyik az értékelés Döntés utáni szakasz: Feladat kiadás - parancs,

utasítás, ajánlás, tanács ↓ Ellenőrzés -megerősítés, bírálat Feladatok megoldásához: -szakembereket kell biztosítani- képességüknek, szakképzettségüknek, gyakorlatuknak megfelelő feladatok! -gondoskodni kell a döntésnek megfelelő tárgyi feltételek biztosításáról -rögzíteni kell a feladat elvégzésének idejét -a feladatmegfogalmazás legyen világos, érthető, tömör, végrehajtható -lehet írásos vagy szóbeli A feladatok kiadása magában foglalja az ellenőrzés kötelezettségét is. Az ellenőrzés a DÖNTÉS és VÉGREHAJTÁS minőségének vizsgálata is! Ha jól teljesítette a beosztott a feladatát, el kell ismerni, ellenkező esetben rá kell mutatni a hibákra. (ez a hibás döntésekre is érvényes ) A döntést befolyásoló tényezők: -objektív tényezők: -információk mennyisége és minősége, a döntés megvalósításához rendelkezésre álló eszközök -szubjektív tényezők: -a vezető hozzáértése,

rátermettsége, a döntési variánsok köre Döntések csoportosítása: -tartalom és téma fontossága szerint -szintek szerint: stratégiai, politikai, taktikai -egyszemélyi, testületi -átruházható, nem átruházható Követelmények: -legyen tudományosan megalapozott -konkrét, egyértelmű, világos -legyen a célokkal összehangolt -épp időben szülessen -nem lehet törvénysértő A menedzsmenten belüli szervezett munka fontos feltétele a FELADAT, HATÁSKÖR, FELELŐSSÉG pontos és egyértelmű leírása, elhatárolása!!! A menedzsernek pontosan ismernie kell , hogy milyen feladatai vannak. A feladatok végrehajtása pedig megfelelő hatáskört igényel. A HATÁSKÖR INTÉZKEDÉSI JOGOSULTSÁGOT JELENT. A vállalkozások irányítási rendszerének egyik alapvető kérdése a hatásköri rendszer. Ettől függ döntéshozatalban a m enedzsmenti szintek munkamegosztása és részvétele az irányításban. Meg kell jelölni azokat az ügyeket, melyekben az

egyes menedzserek önállóan jogosultak dönteni. A vezetői hatáskör azonban nem csupán döntési hatáskörökből áll, hanem magába foglalja a javaslattételi, véleményezési, egyetértési, ellenőrzési stb. jogköröket is A hatáskörök hiánya a felsőbb és alsóbb vezetők között káros jelenségeket idézhet elő. Megzavarhatja a tervszerű munkát akkor , ha egymással ellentétes utasításokat adnak ki. Hatáskör túllépés okai lehetnek: -ha gyors és hatékony intézkedésre van szükség ( általában megengedett ) -káros, ha a menedzserek egymás közti nézeteltérésének eredménye(megkerülik egymást) -ha a menedzser ki akar tűnni, túlbuzgó -ha a menedzser úgy érzi, hogy felettese döntésképtelen, döntései tévesek A menedzser felelős csoportja tevékenységéért és saját munkájáért. A FELADATKÖR behatárolja a FELELŐSSÉGet. A HATÁSKÖR pedig a feladatok teljesítését biztosítja, így e 3 kategóriának fednie kell egymást a

szervezeten belül. -ha a feladathoz képest kisebb a hatáskör és a felelősség, az elveszi a munkakedvet, megköti az alsóbb szintű vezető, alkalmazott kezét -a szükségesnél nagyobb hatáskör összeütközést eredményez, mivel más területére nyúlik -ha a felelősség nagyobb a jogkörnél, akkor azért is felelősségre lehet vonni, amihez nincs jogköre A legfajsúlyosabb, legnagyobb horderejű, legkockázatosabb döntések előtt igyekszenek minél több alternatívát felsorakoztatni, hogy azután a legoptimálisabb döntés születhessen. Itt nagy jelentősége van az új ötleteknek. ÖTLETBÖRZE: -Brain storming: 5-15 fő 15-30 percig hangosan gondolkodva felír kritika nélkül minden ötletet, ezt nem azonnal, csak 3-5 nap múlva értékelik -Delphi módszer: a csoport tagjait egyenként kérdezik, többszöri megkérdezés után a vadabb dolgok kihullanak ( kifejezetten a stratégiai döntések meghozatala előtt alkalmazzák ) -635 módszer: -6 résztvevő

-3-3 ötlet -5 perc alatt Írásban kommunikálnak 2.a A kereskedelem helye, szerepe, célja, feladatai, csoportosítása, gazdasági és társadalmi jelentősége A kereskedelem az a tevékenység, melynek eredményeként az egyes termékek rendszeres, ismétlődő adásvételi ügyletek lebonyolításával eljutnak a gy ártótól a f ogyasztóig, megteremtve ezzel a szükségletek kielégítésének lehetőségét és feltételeit. A kereskedelem, mint szervezet a tevékenységet bonyolító vállalkozások összességét, mint nemzetgazdasági ágazatot jelent. A kereskedelem helye, szerepe a nemzetgazdaságban: A XX.sz végén a kereskedelem egyértelműen kétpólusú:- nagyvállalkozások - kisvállalkozások -a nagykereskedelem visszaszorulóban van -nagyfokú koncentráció ment végbe→üzletláncok elterjedése -a forgalom összetétele a diszkont kereskedelem felé tolódik -lezajlott a p rivatizáció, melynek során az állami kereskedelmi egységeket

magánosították, sok megszűnt, sok idegen kézbe került -a külföldi működő tőke beáramlása gyors technikai fejlődést eredményezett (bankkártya, vonalkód) -a külkereskedelem liberalizálódott, ez visszafordíthatatlan nemzetközivé válást eredményezett -a struktúra váltás a kereskedelemben a foglalkoztatottak számának jelentős növekedéséhez vezetett→munkahelyteremtés és bővítés szempontjából kulcságazat (részmunkaidő, nők foglalkoztatása) -ma 370M EU állampolgárt lát el az EU-ban foglalkoztatott 22M kereskedelmi dolgozó. -a kereskedelem a feldolgozóipar után a második legjelentősebb gazdasági tevékenység az EUban A kereskedelem jelentősége: -a kereskedelem a nemzetgazdaságok szintjének és erejének nagyon fontos mérő eleme -gazdasági funkciói mellett azonban társadalmi szerepet is betölt: -a polgárok és a helyi közösség találkozási pontja -életvitellel, kulturális szokásokkal, közösségi tevékenységekkel

kapcsolatos információkat hordoz -az egyén, a háztartások életében a szükségletek kielégítésének legfőbb forrása. -a választék kialakítással a termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtését szolgálja -a keresedelmi egységek száma és színvonala a település arculatát nagymértékben meghatározza (elhelyezkedés, látvány, kirakat, reklámeszközök) -a kereskedelmi szektor hozzáadott értéket is termel, nem csak közvetít -szerepet vállal ipari alapanyagok, félkésztermékek forgalmazásában is. -információt áramoltat a termelők és a fogyasztók között, ezzel segíti a hatékonyabb termelést, az erőforrások hatékonyabb felhasználását A kereskedelmi munka legfontosabb eleme az áruforgalmi folyamat: beszerzés, készletezés, értékesítés. Ennek kapcsán több funkciót is ellát: -piaci funkciója során hozzájárul a termelés területén képződő értékek realizálásához -bizonyos feladatokat átvállalva

(raktározás, kiszerelés, érlelés) javítja a termék piacképességét -megfelelő kínálat kialakítással kielégíti a fogyasztók keresletét -a fogyasztó- és minőségvédelemben fontos szerepet vállal -fontos feladata a fogyasztók befolyásolása, megvalósítva ezzel saját, termelői és társadalmi célokat is. ( egészséges táplálkozás, életmód kialakítás, környezetvédelem) -disztribúciós funkció ellátásával biztosítja a fogyasztói kereslet térbeli, időbeli és választékbeli összehangolását. -a termelés és fogyasztás eltérő helyének áthidalása (termelőktől, nagykerek- től, külföldről begyűjti, fogyasztóhoz eljuttatja) -a termelés és fogyasztás időbeli eltérésének áthidalása (bizonyos termékek szezonálisan termelhetők, de egész évben keresettek, bizonyos termékek egész évben termelődnek, de szezonálisan értékesíthetők -a termelés és fogyasztás közti választék eltérés (sok gyártótól szerzi

be az árut, keveri, széles kínálatot biztosít A kereskedelem tagozódása: Szektortagozódás: a kereskedelem a tercier/szolgáltató szektorban foglal helyet. A szolgáltató szektor aránya a G DP-ből (bruttó hazai össztermék) a fejlett országokban a legmagasabb (5570%) és állandó emelkedés jellemzi. Tulajdonforma tagozódás: -állami (a kereskedelemben elenyésző) -magán (gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók) -szövetkezeti (csoportos tulajdonlás) Statisztikai tagozódás: A KSH a gazdálkodó szervezeteket és tevékenységeket 17 nemzetgazdasági ágba sorolja. Ezen belül a k ereskedelem a „Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikkek javítása, karbantartása” tartozik, a következő tagozódásban: A közúti jármű és üzemanyag-kereskedelem: -közúti járműkereskedelem -közúti járműjavítás és karbantartás -közúti járműalkatrész kereskedelem -gépjármű-üzemanyag kereskedelem A nagykereskedelem: -mg.-i termék

nagyker -élelmiszer nagyker -ruházati és textil nagyker -vegyes cikk nagyker -tüzelő- és építő, alap- és hulladék-anyag nagyker -gyógyszer nagyker -termelőgépek és berendezések -közvetítő nagyker -külker A kiskereskedelem: -élelmiszer -ruházati és textil -vegyes cikk: -vegyi-áru -vas-, műszaki-, üvegáru -villamos-, híradástechnikai -kulturcikk -gyógyszer -gyógyászati segédeszköz -tüzelő-, építőanyag -hulladék-anyag -máshová nem sorolt szakboltok -használtcikk -nem bolti kisker: -csomagküldő -piaci és vásározó -egyéb -személyi, használati tárgyak javítása Erről bővebben a 12.atételben!!! 2.b A vállalkozások válsága, válságmenedzsment A válságkezelés jogi és intézményi feltételrendszere. A hitelezők és az adós érdekvédelme A csődeljárás A csődegyezségi dokumentum tartalma. A vállalkozások nehéz helyzetbe kerülése egyszerre von maga után jogi és gazdasági következményeket. A válságból való

kilábaláshoz is vegyesen alkalmaznak jogi és gazdasági eszközöket. A kóros vállalati működés leírása és elemzése: -a válság okainak megállapítása ( diagnózis) -leküzdéshez szükséges teendők (terápia) -A problémát orvosló válságmenedzser (terapeuta) A válságmenedzselés szakaszai: -első szakasz: Itt a v állalati tevékenység a nor mális mederben zajlik, a c ég piaci helyzete stabil, nyereséget produkál. Ebben a s zakaszban is foglalkozni kell azonban a v álság bekövetkezésének lehetőségével. A válságszituáció ugyanis objektív, a vállalattól független eseményekből is eredhet. Megelőző (preventív) válságmenedzselés: ebben nagy szerepe van a vállalati stratégiának. A stratégia ugyanis döntően a válságok megelőzését szolgálja. A megelőző válságmenedzselés a felső vezető feladata. Alapvető célja, hogy a válság felbukkanásának lehetőségét a minimálisra csökkentse: -jövőt befolyásoló

tényezők folyamatos kutatása -komplex jövőkép előrevetítése -a működő folyamatok változásának prognosztizálása -controlling rendszer kiépítése, folyamatos info áramoltatás Fentiek szolgáltatják azt az információs bázist, amire egy hatékony megelőzési stratégia felépülhet. A válság megjelenése a stratégia kudarca Ezek mellett alkalmaznak még konkrét válságelhárító technikákat is (várható válságszituációkat modelleznek, ez alapján próbálnak felkészülni.) -második szakasz: A második szakaszban a vállalatnak már fenyegető ill. bekövetkezett válsággal kell szembenéznie. Ez a válságmenedzselés igazi területe Elhárítani a válságot ill kivezetni a vállalatot a már kialakult válságból. Ebben a szakaszban az eltérő fázisok eltérő kezelést igényelnek. Ez már általában speciális válságmenedzserek bevonásával folyik Ezeket beoszthatják az addigi első számú vezető mellé is, akut válsághelyzet esetén

azonban gyakoribb az addigi vezető leváltása. -harmadik szakasz: A vállalat már menthetetlen, felszámolása elkerülhetetlenné válik. A feladat ilyenkor a v állalat megmaradt eszközeinek minél kedvezőbb áron történő értékesítése, a hitelezők minél teljesebb körű kielégítése, a veszteség minimalizálása. Ezt a feladatot a felszámoló látja el Értesíti a hitelezőket, felméri a vállalat tartozásait és követeléseit, behajtja a követeléseket, kielégíti a tartozásokat. Ezek után a vállalatot kivezetik a cégjegyzékből, és megszűnik létezni A válság fázisai: Fenyegető válság: -a válság még nem érintette meg a vállalatot, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy a működésben a jövőben zavarok keletkezhetnek. Ebben a fázisban lehet a leghatékonyabban elhárítani a problémákat. A folyamatok visszafordíthatók A válság kibontakozásának elhárítását, a vállalati működés időbeni jó irányba fordítását nevezzük

„turnaround” menedzsmentnek. Lappangó (latens) válság: -a válság már elérte a vállalatot, de igazán kézzel fogható következményei még nincsenek. A vállalati stratégia megfelelő módosítása mellett szükséges a válságot előidéző okok megszüntetése. Konkrét válság: -a válságjelenségek nyilvánvalóak, a működésben egyértelmű zavarok. Ebben a fázisban szükséges a vállalat szerkezetébe történő jelentős beavatkozás.(reorganizatív zavarelhárítás) Aktív válságmenedzselés szükséges, különálló válságstratégia. Talán ez az utolsó szakasz, ahol nagyobb véráldozatok nélkül leküzdhető a válság. Kiterjedt/kifejlett válság: -a válság a v állalat egészére kiterjedt, a működésben komoly zavarok. Azonnali intézkedések, gyors válságelemzés, akcióterv szükséges. Akut/heveny válság: -a folyamatok bármikor visszafordíthatatlanokká válhatnak, a vállalat a teljes csőd szélén áll. Azonnali

intézkedések sorozata, drasztikus beavatkozások szükségesek. A válságot előidéző okok: Külső: -a piaci helyzet romlása -erősödő konkurenciaharc -kemény költség- és árverseny -megváltozott vásárlói szokások -felgyorsult műszaki fejlődés társadalmi-gazdasági események (bizonytalanná váló politikai helyzet) -kormányzati intézkedések (vámemelés a vállalat számára fontos importárura) Belső: -vezetési hiányosságok -nem megfelelő munkaerő állomány -nem megfelelő termékek -pénzügyi, likviditási problémák - nem elég hatékony K+F tevékenység A válság kialakulása lehet: Robbanásszerű: -politikai események, természeti csapások, súlyos balesetek, üzemi katasztrófák hatására -fontos a potenciális okokra forgatókönyvet írni „Rákos” jellegű: -alig észrevehető jelekből való fokozatos kifejlődés -kiterjedhet a vállalat egészére sőt annak környezetére is -érinthet i csak a vállalati funkciók egyikét

-nagy szerepe van a pontos és gyors jelzéseket adó pénzügyi-információs rendszereknek A válság korai felismerésének gátjai: -rossz vállalati információs rendszer -a vezetés nem érdekelt -ragaszkodnak a megszokotthoz, a régi struktúrához -a válságjeleket átmenetinek tekintik A jó válságmenedzser -a körülmények diktálta intézkedések következetes végrehajtója -diktátor, akinek határozott elképzelései vannak a válságból történő kilábalásra, és ezt könyörtelenül végre is hajtja -elbocsát, leépít, felszámol -siker esetén is képes azonnal lemondani -célra orientáltság, rendíthetetlen önbizalom, v.mint ennek szüntelen szétsugárzása jellemzi -a nagyvállalatok válságmenedzserei a világ legjobban fizetett alkalmazottai A válság leküzdésének folyamata és módszerei: 1. A válság megjelenése 2. A válság felismerése 3. Válságmenedzsment kezdeményezése (válságstáb) 4. Durva elemzés (veszteségekről,

likviditásról, pozícióról) 5. Azonnali intézkedések (likviditás növelés, KTS csökkentés, leépítés, bizalomerősítés) 6. Részletes elemzés (okok elemzése, piaci környezet elemzése) 7. Szanálási stratégiák kidolgozása 8. Szanálási stratégia végrehajtása: a./ a vállalat új növekedési pályára állítása b./ a vállalat összeolvadása egy másik vállalattal (fúzió, vagy felvásárlás) c./ a vállalat felszámolása (jogutód nélküli megszüntetése) CSŐDELJÁRÁS: A csődeljárást a hitelezők indítványozzák, amit a cégbíróság folytat le. A csőd cégbírósághoz történt bejelentése után 30 napon belül 90 napos fizetési haladékról kell a hitelezőkkel megállapodni. Sikeres megállapodás esetén vagyonfelügyelőt rendelnek ki a céghez, aki a reorganizáció végrehajtásáért felel. Sikertelen megállapodás esetén a cég ellen felszámolási eljárás indul. CSŐDELJÁRÁSKOR NYITÓ LELTÁR!!!(költségei a vállalati

vagyont terhelik) Felszámoláskor a kielégítés sorrendje törvényileg előírt. A vállalat vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. 2 éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha már fizetési haladékban részesült. A csődeljárás iránti kérelemhez a szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, 3 hónapnál nem régebbi egyszerűsített mértleget, az adós adószámát, hitelek összegét, lejáratok időpontját, közzétételi KTS térítés befizetését igazoló okiratot kell benyújtani. A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amikor az adós kérelme a bírósághoz beérkezik. 30 napon belül –hitelezői egyetértés megszerzése érdekében- tárgyalást tart, melyre ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül 2 országos napilapban kell

közzétenni. Tartalmaznia kell: -az adós nevét, székhelyét -a csődeljárás kezdő időpontját -a tárgyalás helyét, idejét -tájékoztatást az iratok megtekinthetőségéről Az adós a tárgyaláson kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A tárgyalás eredményét 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak (ezt igazoló okiratokkal együtt).Az egyezségnek tartalmaznia kell: -a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás, ellenőrzés módját -a hitelezők követelésének elengedését, átvállalását, új teljesítési határidőket Az egyezséget a felek v. törvényes képviselőik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő 3 napon belül jóváhagyja. Ha a felek között egyezség nem jött létre, a bíróság az eljárást megszünteti Ekkor az adós ellen felszámolási eljárást rendel el. Ha ez a végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a cégközlönyben való közzétételt. A pénztartozásokat az

eredeti lejárati időig szerződéses kamat, azon túl a kiegyenlítésig késedelmi kamat, késedelmi pótlék terheli FELSZÁMOLÁS: Ezt bíróság által kirendelt felszámoló biztos végzi. -begyűjti a vállalati eszközöket -célravezető módszert talál az eszközök értékesítésére -a befektetett eszközökre, megmaradt készletekre árverést tűzhet ki, vagy a kereskedelemben értékesítheti. -megegyezhet a hitelezőkkel, hogy a kötelezettségek fejében egyes eszközöket átad -meg is semmisíthet eszközöket, ha tárolásuk költséges lenne -díjazása a vállalati vagyont terheli 3.a A kereskedelmi vállalkozások áruforgalmi tevékenységének tartalma, tárgyi és személyi feltételei, szervezeti formái Áruforgalmi tevékenység: Árubeszerzés→áruátvétel→készletezés→értékesítés Árubeszerzés: A beszerzés a készletezéstől és az értékesítéstől elválaszthatatlan, azokkal kölcsönhatásban van. A beszerzési döntések

kockázata kihat a nyereségességre. A beszerzési stratégia célja: megfelelő mennyiségben, minőségben, áron, a megfelelő szállítótól beszerezni az árut. Ehhez a következő szempontokat kell figyelembe venni: -a bolt típusa alapvetően meghatározza az áruk körét, a bevétel szerkezeti összetételét -az idényszerűség is befolyásolja az áru eladhatóságát -a szállítás ütemezése, mely lehet napi, időszakos vagy eseti. A beszerzendő áruk mennyisége függ: - a forgalom várható alakulásától - a meglévő árukészlet és tárolási lehetőségek nagyságától, az áru-utánpótlási időtől - a vállalat pénzügyi helyzetétől A szállító kiválasztásának főbb kritériumai: -szállító árujának minősége, csomagolása, forgalomképessége -szállító gyorsasága, megbízhatósága -ár, fizetési határidő és feltételek A szállító kiválasztását az üzleti kapcsolat kialakítása követi. Fontos a jó kommunikáció, jó

személyes kapcsolatok. Az árubeszerző tárgyal, levelez, döntéseket hoz, megállapodásokat köt, majd ezeket szerződésbe foglalják (adásvételi, szállítási, bizományi) Árumegrendelés történhet levélben, telefonon, faxon, elektronikus úton A kereskedelem egységeibe szállított áruk a b eérkezést követően meghatározott technológiai és logisztikai folyamatokban vesznek részt. Áruátvétel: -áru fogadása -mennyiségi, minőségi átvétele -adminisztráció Erre a célra külön helyet kell elkeríteni a boltban (áruátvevő helyiség), amely: -jól megközelíthető áruszállító járművel -közvetlenül kapcsolódik az előkészítő helyiséghez, raktárhoz -jól kapcsolódik az árumozgatáshoz, nem okoz ellenirányú szállítást Zsilipes módszer: Utcára nyíló 2 ajtós raktárhelyiség külső ajtajának kulcsát a szállítóvállalat képviselője kezeli, az éjszaka szállított árut szállítólevéllel együtt az üres raktárba

helyezi, nyitáskor a kereskedő átveszi az árut, kiüríti a zsilipet. Szállítólevél tartalma: -feladó neve, címe -az áru rendeltetési helye -szállítmány tételes megnevezése, felsorolása -áru leírása, ismertetése, (név, cikkszám, kódszám, osztályba sorolás) -elszámoló ár -szállítási határidő Bruttó átvétel: Akkor alkalmazzák, ha nincs idő vagy hely a tételes átvételre (göngyöleg darabszáma alapján, kicsomagolás nélkül ) Ezt 8 napon belül nettó átvételnek kell követnie. Az áruátvételnél észlelt problémákat mennyiségi és minőségi adatokat tartalmazó jegyzőkönyvben rögzítik, a jogszabályi előírások figyelembevételével. Erről a szállítót értesíteni kell, aki vagy pótolja, vagy engedményre tesz ajánlatot. Ellenkező esetben el kell állni az átvételtől. Lényeges az események bizonylati rögzítése Vakátvétel: A beérkező árut a raktáros az átvevő méréssel, számolással átveszi, azt viszont

nem ismeri, milyen mennyiségű árunak kell beérkeznie. A mérés eredményeit tételesen felírja és ellenőrzi Második lépésben hasonlítják össze a szállítólevélben szereplő adatokkal Amennyiben a szállítmányt átvevő aláírásával igazolja, hogy mindent rendben talált, onnantól a felelősség az övé. Pénzügyi lebonyolítás: -kp. vagy banki út (utóbbi biztonságosabb, költségkímélőbb) Készletezés: A beszerzett áruk raktározása, tárolása a készletezés, mely a zavartalan értékesítést szolgálja. A készletek nagyságát és összetételét úgy kell meghatározni, hogy az áruforgalom lebonyolítását tegye lehetővé, ami hosszú távon biztosítja a vállalat nyereségét. A készletgazdálkodás célja: -a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. (optimalizálja) A készletek 3 részből tevődnek össze: -a mindenkori forgalomhoz szükséges árualap -a következő időszakra

szükséges árualap -az elmúlt időszakból maradt elfekvő áruk Készletek összetétele: -standard áruk -kurrens áruk -inkurrens áruk -idény áruk Készletgazdálkodásnál fontos: -a készletek állandó figyelemmel kísérése -az elfekvő áruk feltárása -kiemelten kell foglalkozni a nehezen eladható árukkal -akciók szervezése, vásárlás ösztönzés Értékesítés: Az értékesítési folyamatot megelőzi az áru előkészítése: kicsomagolás, előcsomagolás, ár feltüntetés, áru elhelyezése az eladótérben. Az értékesítési folyamat része a vevő fogadása, áru bemutatása, ellenérték elszámolása, az eladott áru becsomagolása, vásárlás megköszönése, búcsú. Az áruforgalom tárgyi feltételei: -az épület adottságai, külső képe -az elárusító helyiség (vevőknek kényelmes, jó munkakörülmények, áttekinthetőség, praktikus berendezés, jól mutassa az árut, ne legyen túl magas a polc -áru előkészítő helyiség,

raktár: biztosítson szakszerű tárolást, jó mozgathatóságot, szellős, száraz legyen -irodák, szociális helyiségek (öltöző, pihenő, tisztálkodó) -gépek, technikai berendezések: gyorsítják az eladást, segítik az állagmegóvást, mozgatást, csomagolást, nyilvántartást, vagyonvédelmet Az áruforgalom személyi feltételei: -Boltvezető: egy személyben felelős a bolt működéséért. Szervez, irányít, megteremti a feltételrendszert: áru, berendezés, felszerelés, dolgozói létszám, biztonságos munkavégzés, adminisztráció -eladó feladatai: javaslat a beszerzésre, beérkezett áruk kezelése, előkészítése, árufeltöltés, áru bemutatása, ajánlása, csomagolás, elszámolás (nyugta kiállítás), garancia kitöltés, vevőreklamáció adminisztrálása, árukiadás. -pénztáros feladata: teljes anyagi felelősség a kasszára., áru ellenértékének megállapítása, elszámolása., pénztárgép kezelése -továbbá: takarító,

raktáros, átvevő, karbantartó személyzet, irodai alkalmazottak A kereskedelem szervezeti formái: A közúti jármű és üzemanyag-kereskedelem: -közúti járműkereskedelem -közúti járműjavítás és karbantartás -közúti járműalkatrész kereskedelem -gépjármű-üzemanyag kereskedelem A nagykereskedelem: -mg.-i termék nagyker -élelmiszer nagyker -ruházati és textil nagyker -vegyes cikk nagyker -tüzelő- és építő, alap- és hulladék-anyag nagyker -gyógyszer nagyker -termelőgépek és berendezések -közvetítő nagyker -külker A kiskereskedelem: -élelmiszer -ruházati és textil -vegyes cikk: -vegyi-áru -vas-, műszaki-, üvegáru -villamos-, híradástechnikai -kulturcikk -gyógyszer -gyógyászati segédeszköz -tüzelő-, építőanyag -hulladék-anyag -máshová nem sorolt szakboltok -használtcikk -nem bolti kisker: -csomagküldő -piaci és vásározó -egyéb -személyi, használati tárgyak javítása Erről bővebben a 12.a tételben! 3.b A

szervezés fogalma, tartalma A szervezés fajtái, mikro és makro szintű szervező tevékenység a szolgáltatásban. Különböző módszerek alkalmazása a szervezésben (modell, fekete doboz, játékelmélet) 4.b Szervezés, utasítás, ellenőrzés, mint vezetési funkciók Az utasítás fogalma, fajtái és az utasítással szemben támasztott általános és formai követelmények. Az ellenőrzés fajtái, megszervezése, rendszerezése és formái. Minden közös munka megköveteli a munkában résztvevők összefogását. Minden közös tevékenységnél vezetőre, vezetésre van szükség, így a kereskedelmi (szolgáltató) vállalatok menedzsmentjének is össze kell hangolnia a rendelkezésre álló eszközöket, munkaerőt, és cselekvéseket, hogy a kitűzött célokat megvalósíthassa. A szervezés tehát egy olyan tevékenység, amely kitűzött célok elérése érdekében alakítja a szükséges munkafolyamatokat, az ezeknek megfelelő szervezeteket, meghatározza

és elrendeli az ezekhez szükséges munkaerőt és munkaeszközöket. A szervezés a vezetési folyamat része, vezetési funkció. A vezetés: -kitűzi a szervezési célokat -szervezéssel kapcsolatos döntéseket hoz -biztosítja a végrehajtást és ellenőrzést A szervezés formái: 1./ átszervezés: a menedzsment egy korábban alkalmazott megoldással szemben, annak kritikájaként egy gazdaságosabb megoldást keres ( ha a v állalkozás eredményei lényegesen és tartósan elmaradnak a várt, tervezett értékektől.) Belső rendellenességek és külső hatások is kikényszeríthetnek újjászervezést. Az erre vonatkozó információk folyamatos begyűjtése, elemzése, értékelése időben jelezheti az átszervezés szükségességét. 2./ Új szervezés: új vállalkozás létrehozása, vagy a már működő vállalat új hálózati egysége szervezeti kereteinek meghatározása. Ez utóbbi maga után von bizonyos mértékű átszervezést is az a vállalat

egészét tekintve. Mindkét szervezési forma során fontos szervezési alapelv a komplexitás és az ésszerűség. Figyelembe kell venni azokat az összefüggéseket, amelyek a szervezés alá vont folyamat vagy szervezet, és más folyamatok ill. szervezetek között fennállnak Az ésszerűség alapelvét követve rangsorolni kell azokat a követelményeket, amelyeket a szervezés eredményeképpen ki kell elégíteni. Pl: annak eldöntése, hogy import beszerzés esetén milyen szállítóeszközzel szervezzék a fuvart attól függ, hogy az importőr számára mi a legfontosabb: a gyorsaság, a biztonság, az olcsóság A szervezés területei: Kereskedelem területén: 1./ vállalkozásszervezés 2./ bolthálózat szervezése 3./ áruforgalom szervezése 4./ ügyvitelszervezés 5./ igazgatásszervezés Szolgáltatás területén: 1./ vállalkozásszervezés: -új szolgáltató vállalat létrehozása -szolgáltató hálózat bővítése új egységgel 2./ kereskedelmi

vállalkozás bővítése szolgáltató funkcióval 3./ szolgáltatási folyamat szervezése -stratégiai, politikai, operatív (hosszú-, közép-, rövidtávú) szervezési feladatok 4./ ügyvitelszervezés 5./ igazgatásszervezés A szervezési feladatok tervezésekor, végrehajtásakor figyelembe kell venni a s zolgáltatásra jellemző HIPI elvet: -Heterogenity: a szolgáltató teljesítménye térben és időben változó, ez a szolgáltatásoknál mellőzhetetlen emberi tényező következménye A szolgáltatást végzők munkateljesítménye a legszigorúbb ellenőrzés és fegyelem mellett is ingadozó. (fontos szervezési feladat ennek az ingadozásnak a lehető legkisebb mértékre szorítása megfelelő munkaerő és munkaidő gazdálkodással, a technikai feltételrendszer megteremtésével, azaz gépesítéssel) -Intangibility: nem fizikai jelleg. Nincs áruminta, a szolgáltatást át kell élni, meg kell vásárolni összehasonlítási lehetőség nélkül. Csak így

győződhet meg a vevő a szolgáltatás színvonaláról (a jól szervezett munkafolyamat pozitív végeredményt hoz) Perishability: nem tárolható jelleg. A szolgáltatások igénybevételénél nagy az ingadozás, holtidők és csúcsidőszakok váltják egymást (a szervezés feladata kiegyenlíteni ezt az ingadozást, vagy a munkaerő-szervezést ehhez igazítani. Inserarability: elválaszthatatlanság. A szolgáltatás nyújtása és felhasználása térben és időben egy időbe esik, nincs lehetőség minőség-ellenőrzés közbeiktatására. Magas színvonalú szervezettséggel lehet csak zökkenőmentessé tenni a szolgáltatási folyamatot, minimalizálni a minőségi problémák előfordulási esélyét. Makro szintű szolgáltatás szervezés: Az utóbbi évtizedekben a szolgáltató szektor világméretű erősödése figyelhető meg. Az EU szolgáltató szektor gyarapodása szembetűnő ugyan, de lényegesen elmarad az USA szolgáltató ágazatának

fejlettségétől. Tehát ezen a téren további erőteljes ütemű fejlődés, felzárkózás a cél. Ez a tendencia hazánkban is érzékelhető A fogyasztói társadalom támasztotta elvárások kikényszerítik a szolgáltatások színvonalának javulását. M ára már a mennyiségi fejlődés mellett előtérbe kerülni látszik a szolgáltatások minőségi javulása is. Az EU csatlakozással hazánk gazdasága olyan feltételek közé kerül, ahol megfelelő szolgáltatási teljesítmény nélkül nem lehet versenyképes. Bródy András közgazdász szerint: „Ha a kereskedelem, közlekedés, hivatalok jobb szervezése révén a lakosság napi 1 óra fölösleges időmennyiséget megtakaríthatna, akkor ugyanaz a nemzetjövedelem 25%-kal magasabb életminőséget jelentene.” A működőképesség, gördülékenység olyan magától értetődő követelmény, mely nélkül nem képzelhető el az EU csatlakozás. A szolgáltatás alacsony színvonala, rendezetlensége,

szervezetlensége közvetlenül rontja az ország gazdasági eredményeit, teljesítőképességét, megítélését, versenyképességét, jövőbeni kilátásait. Ezt felismerve az állam igyekszik fejleszteni a szolgáltató szektor infrastruktúráját, kedvező hitelkonstrukciókat, preferenciákat ígér. Saját intézményeiben (a különböző hivatalokban, önkormányzati szinten) is megkezdődött egy komoly átszervezéssel járó szemléletváltás. (rájöttek végre, hogy ők is szolgáltatást nyújtanak nekünk állampolgároknak, amiért mi befizetjük nekik azt a tengernyi adót!) Különböző módszerek alkalmazása a szervezésben: Operáció kutatás: Valamely terület (gazdaságban, gazdálkodó szervezetekben) a változásokkal kapcsolatos műveletek vizsgálata fenomenológiailag és matematikailag. A matematika egzaktságra törekszik, a fenomenológia a tüneteket vizsgálja, elemzi. A vállalati szférában alapvető célja a profit maximalizálását

biztosító előrejelzés nyújtása. Ilyen módszerek a modellezés, játékelmélet, fekete doboz, forgatókönyvírás Modellezés: Az eredeti rendszert egy modellel helyettesítjük, ezzel végezzük a kísérletet. ( nem KTS igényes, többször ismételhető, visszafordítható) Fajtái: -anyagi vagy gondolati modell -statikus v. dinamikus (idő függvényében) -leíró és magyarázó modell -környezeti hatást vizsgálva: zárt v. nyílt (környezeti hatást figyelembe vesz v nem ) -megoldások száma szerint: 1 megoldású vagy alternatív Játékelmélet: Borell-1921., Neumann J-1928, Harsányi J –Nobel díj Játékok és viselkedési módok vizsgálata, megfelelő stratégia kiválasztásának elmélete, egymással részben, vagy teljesen ellentétes érdekek találkozásakor. A versenytársak várható lépéseinek kiszámítása a piacon. Matematikailag 2 személyes játékkal modellezhető . Olyan helyzeteket vizsgálunk, melyben 2 vagy több személy cselekvése

befolyásolja az esemény kimenetelét, de nem feltétlenül meghatározza azt. A résztvevők optimális viselkedésének kiválasztása a cél a többi résztvevő lehetséges magatartásának és a véletlen szerepének figyelembevételével. A sakk, bridge és a s zámítógépes sakk játék is ezen az elven alapul A játékszabályok főbb elemei: -játékosok száma -egyes játékosok lehetséges tevékenysége (stratégiája) -egyes stratégiák alkalmazásakor a játékos mennyit nyer v. veszít (kifizető függvény) Zérus összegű játszmának hívjuk azt, amikor az egyik fél annyit nyer, mint amennyit a másik veszít. A nyerésre álló fél olyan mező kiválasztására törekszik, hogy nyeresége a lehető legnagyobb legyen. A vesztésre álló fél veszteségei minimalizálására törekszik(minimax elv) Fekete doboz: A szolgáltatásban leggyakrabban használt módszer a f ogyasztói magatartás vizsgálatára. Cél: minél jobban megismerni, feltérképezni a

vásárlási folyamatot befolyásoló tényezőket. Bemenő jel: → -a termék, szolgáltatás -reklám -eladás környezete vevői fekete doboz: → kimenő jel: -érzékelés, észlelés, figyelem -áru/szolgáltatás -gondolkodás, tanulás, emlékezés igénybevétele, -személyiségtípusok, attitűdök, érzelmek v. elutasítása -neveltetés, környezeti hatások -csoporthatások -tapasztalat, mások véleménye, szájreklám -??? Minél tökéletesebben sikerül feltárni a célcsoport vásárlási szokásait, magatartási tényezőit, annál inkább tudjuk a szolgáltatást a vevő szája íze szerint megvételre felajánlani. Utasítás, mint vezetési funkció: A vezetői döntés sikere alapvetően attól függ, hogy milyen szervezett a döntés végrehajtása. Ehhez elengedhetetlen, hogy mindenki a szakképzettségének, gyakorlatának megfelelő feladatot kapja. Fontos a f eladat végrehajtásához szükséges feltételrendszer megteremtése, a r end és

áttekinthetőség biztosítása is. A feladatkiadás módjai: Parancs: a leghatározottabb forma. Ellentmondást nem tűrő feladatkiadás, amelyhez nem járul véleménykikérés, megokolás, magyarázat. A végrehajtás határidejét is szigorúan megadja, elmulasztásáért szankciókat helyez kilátásba. Utasítás: a vezető a beosztott tudomására hozza, amit elvár tőle. A végrehajtása kötelező De lehetővé teszi, sőt feltételezi a véleménykikérést. Ajánlás: a végrehajtóra bízzák a teljesítési határidőt, a végrehajtás eszközeit és módozatait, de a feladat itt is kötelező. Tanács: ennek van a l egkisebb határozottsági foka. Gyakorlatilag a be osztottra bízza annak eldöntését is, hogy elvégzi-e a feladatot, vagy sem. (így a végrehajtást sem lehet számon kérni) A feladatkiadással kapcsolatos elvárások: -a feladat legyen végrehajtható -világosan, egyértelműen, tömören megfogalmazott. -a feladatkiadás legyen mentes az

érzelemnyilvánítástól -legyen teljes, tartalmazza a feladatkiadás célját, eredményét (kinek, hol, hogyan, mikorra Lehet szóbeli vagy írásbeli. Az írásbeli előnye, hogy jobban átgondolt, kevésbé félreérthető, hivatkozni lehet rá. Hátránya: nincs személyes kontaktus A szóbeli előnye, hogy gyors, azonnali, gyakorlatiasabb, személyesen megbeszélhető, megmagyarázható, viszont később nem lehet hivatkozni rá. A feladatkiadás magába foglalja az ellenőrzés kötelezettségét is. Ellenőrzés: Az ellenőrzés a terv és tény állapot összehasonlítása és értékelése. (ha minden rendben zajlott, akkor csak a jól végzett munka megállapítása. Az ellenőrzés hiánya viszont kötelezettség mulasztás a vezetők részéről. Az ellenőrzés célja: -a hibák feltárása és visszacsatolása a vezetők felé a beavatkozás érdekében -a tevékenység elemzésének és értékelésének megalapozása -hatékony működés elősegítése -a valós

eredmények és a tetszetős látszatok megkülönböztetése Az ellenőrzés kiterjedhet döntésekre, munkafolyamatokra, szervezeti egységekre de az egész szervezetre is. Történhet a v izsgálat helyszínén, bizonyos esetekben megoldható dokumentációk alapján is. Végezheti a menedzsment is, vagy megbízott munkatársai (belső ellenőrzés). Végezhetik erre szakosodott külső szervezetek is –APEH, ÁNTSZ, TB Felügyelet(külső ellenőrzés) Amikor a tulajdonosi és munkaszervezeti funkció külön válik, a belső ellenőrzés rendszere is megváltozik (a közgyűlés felügyelő bizottságot hoz létre az igazgatóság ellenőrzésére. A belső ellenőrzés a következőket vizsgálja: -árbevétel alakulása (bázis-terv) -árbevétel összetétele -üzletpolitikai elképzelések megvalósulása -üzemelés színvonala, technológiai fegyelem -munkaügyi szabályok betartása, eszközök állagmegóvása -takarékos gazdálkodás -bizonylati rend, okmányfegyelem

-leltáreredmények alakulása A belső ellenőrzések egyik sajátos típusa az önellenőrzés. Az ellenőrzést mindig értékelés kell, hogy kövesse!!! 4.a Új értékesítési módok és formák megjelenése a kereskedelemben, ezek sajátos szervezési és gazdálkodási kérdései, finanszírozási és üzemeltetési problémái. Bolt nélküli kereskedelem új formái: Csomagküldő kereskedelem: Legfontosabb eszközei: Katalógus, telefon, TV, rádió, Direkt Mail Szükséges: -Jó infastruktúra, telefonhálózat, gyors és biztonságos áruszállítás, naprakész készlet és rendelésnyilvántartás -garancianyújtás,szervíz, alkatrészellátás, téves szállítás esetén azonnali csere, pénz-,és KTS térítés,károsodás esetén vita nélküli kártalanítás Fontos a vevők bizalmának elnyerése,megtartása,reklamációk színvonalas kezelése, Előnyei: -messze fekvő területekre is eljut ( a cég piaci hatásköre földrajzilag kitárul ) -vásárlás

otthon, kényelmesen→nincs utazási KTS -KTS -k csökkenthetők→nincs bolt,nem kell eladó, nincs vásárlási csúcs, sem üresjárat,termelőtől szerzik be az árut, nincs lopás, nagymértékben gépesíthető Hátrányai: -a vásárlás kockázattal jár, mert nem megy azonnal -nem vizsgálható meg közelről az áru megvásárlás előtt -nincs személyes találkozás, lassú a visszacsatolás -az árak az új katalógusig nem változtathatók Automata kereskedelem: Helység és személyzet nélküli önkiszolgáló boltok Típusai: hideg- és melegital, pékáru, virág, bélyeg, képeslap, buszjegy, újság. Árusító és szolgáltató automaták (pl. kocsimosó ) Fontos :-a használati utasítás feltüntetése, a gép egyszerű kezelhetősége -jó szervízhálózat és ellátottság -a hulladék eltüntetés megoldása Üzemeltetési feltételek:bérlet, saját tulajdon Az automatákjövedelmezősége javítható: -az üzemeltetés KTS -k csökkentésével -kapacitás

növeléssel -több gép egymás mellé állításával -nagyforgalmú helyekre telepítésével Előnyei: Hátrányai: -többféle fizetési mód alkalmazható -rövid vásárlási idő -nem kell személyzet -kisebb beruházással hozható létre "eladótér" -a berendezések drágák -gyakori a rongálás, üzemzavar -a vásárlóban ellenérzést kelthet a gép (bár a személytelenség előny is néha) Virtuális kereskedelem: Előnyei: -korlátlan működési terület -KTS takarékos -kényelmes vásárlás -időtakarékos Hátrányai: -nincs kialakult image - még nem túl fejlett a számítógép-hálózat -tartózkodóak az emberek -a minőség ellenőrzése csak átvételkor Multilevel Marketing: Pl. AMWAY -különböző szintű szervezés, piramis beszervezés,jutalékrendszer -árubemutatók -kapcsolatépítés Előnyei: -nincs bolt→kisebb KTS -személyes kapcsolat Hátránya: -az értékesítő személyzet képzetlen→sok esetben erőszakos rábeszélő

technika Viszonylag új , terjedőben lévő bolti kereskedelmi formák: -Hipermarket -Üzletláncok -Bevásárlóközpontok -Franchise 5.a A készlet fogalma, funkciója, a k észlettel kapcsolatos áruforgalmi és gazdálkodási elemzések, számítások, értékelések. A készlet: az üzletben levő áruk értékének összessége. A vállalkozás azon javai, melyek képessé teszik a termelés vagy az értékesítés időleges, nem várt ingadozásaihoz való alkalmazkodásra, tehát a zavartalan áruforgalom lebonyolításának alapvető feltételei. Egy vállalkozás ill. vállalat vagyonának jelentős része az árukészlet A készletekkel kapcsolatos gazdálkodási és technikai műveletek összessége a készletezés, amely egyrészt: -a mindenkori értékesítéshez szükséges bolti készlet biztosítása másrészt: -az áruk tárolása, raktározása. A készletezés olyan tevékenység, amely a termelés és fogyasztás közötti időbeli és térbeli eltérés

áthidalását szolgálja. A készletek nagyságát befolyásolja: -az eladási forgalom nagysága -a forgalomba hozott áruk köre és választéka -az áruk jellege, idényszerűsége -az áruutánpótlás lehetősége, gyakorisága -beszerzési lehetőségek, feltételek -technikai feltételek, raktárak nagysága -pénzügyi lehetőségek -szállítások ütemezése -esetleges hiánycikkek A készletek nagyságát és összetételét úgy kell meghatározni, hogy az áruforgalom lebonyolítását tegye lehetővé, ami hosszú távon biztosítja a vállalat nyereségét. A készletgazdálkodás célja: -a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. (optimalizálja) A készletgazdálkodás során elemzik: -a készletek nagyságát -a készletek összetételét -készlet és értékesítés kapcsolatát -a készletezés költségeit A készletek 3 részből tevődnek össze: -a mindenkori forgalomhoz szükséges árualap -a következő

időszakra szükséges árualap -az elmúlt időszakból maradt elfekvő áruk A készletek összetétele: -standard áruk -kurrens áruk -inkurrens áruk -idény áruk Standard áruk: alapvető, állandóan keresett napi cikkek, ezek folyamatosan kaphatóak kell, hogy legyenek (tej, kenyér, stb.) Kurrens áruk: keresett, könnyen értékesíthető áruk (divatos, megfizethető áruk) Inkurrens áruk: elfekvő. Nem keresett áruk, akadályozzák a forgalom növelését, pénzügyi terheket jelentenek (elavult, divatja múlt, drágább áruk) Idény jellegű áruk: szezonális, valamilyen időponthoz, időszakhoz, évszakhoz kötődnek, Később eladhatatlan, elfekvő árukká válhatnak (mikulás, húsvéti tojás) Az árukészlet optimális meghatározása igen fontos, mert ha: Túl magas a készlet: -emeli a tárolási, raktározási ill. bérköltségeket, valamint a készlethitelek kamatát, költségeit -növeli a mennyiségi és minőségi romlásból származó veszteséget

-készletlerakódás alakulhat ki Túl alacsony a készlet: -növeli a költségeket -elaprózódik a beszerzés, ami növeli a szállítási ráfordításokat -növeli az adminisztrációs időt és költséget -kisebb a választék Ìgy a költségek és a forgalom aránya kedvezőtlenül alakulhat. Mindezeket figyelembe véve fontos: -a készletek állandó figyelemmel kísérése -az elfekvő áruk feltárása -kiemelten kell foglalkozni a nehezen eladható árukkal -akciók szervezése, vásárlás ösztönzés A készletezéshez kapcsolódó költségek: -szállítási KTS -raktározási KTS -adminisztrációs KTS -romlásból származó veszteségek Készletgazdálkodási vizsgálatok, elemzések: a./ viszonyíthatjuk az átlagkészlet értékét az árbevételhez: -forgási sebesség napokban: az átlagkészlet hány napig elegendő, hány nap telik el a készlet beszerzésétől az értékesítésig: Fsn=Kxn forg -forgási sebesség fordulatokban: az átlagkészletet hányszor

forgatták meg, hányszor kell pótolni a forgalom zökkenőmentességének érdekében: Fsf=Forg , Fsf= n , Fsn= n , K Fs n Fsf Változásaik: FsnVd=bázisFsn FsnVd=tárgyFsf TárgyFsn bázisFsf A forgási sebesség napokban mért mutatószámának változását a többitől eltérően fordítva kell kiszámolni, a forgási sebesség gyorsulását a forgási napok csökkenése jelzi. b./ az átlagkészlet és árbevétel viszonya: -100ft bevételre jutó készlet megmutatja, hogy 100.- bevétel eléréséhez mekkora átlagkészlet szükséges -100ft készletre jutó bevétel megmutatja, hogy 100ft átlagkészlettel hány ft forgalom érhető el c./ az átlagkészlet és eredmény viszonya: -100ft készletre jutó eredmény megmutatja, hogy 100.- átlagkészlettel mekkora eredmény érhető el Készletvonzat: 1% forgalomváltozásra hány % -os átlagkészlet változás jut. Átlagkészlet változás %-a Forgalomváltozás %-a Készletváltozás: 1% átlagkészlet változásra

hány % forgalomváltozás jut. Forgalomváltozás %-a Átlagkészlet vált. %-a 5.b A legfontosabb vezetési rendszerek Az utasításon, ellenőrzésen, valamint a hatáskörök átruházásán alapuló vezetési rendszerek, a szolgáltatásban célszerűen alkalmazható vezetési rendszerek A vállalkozás vezetési rendszerének mindenkor a szervezeti struktúrába kell illeszkednie. A szervezeti felépítést a vállalat nagysága, piaci helyzete, célkitűzései, a termelés típusa stb. alapján alakítják ki és ehhez rendelik a megfelelő és hatékony vezetési rendszert. A lineáris szervezeti formát jól áttekinthető alá- és fölérendeltségi viszonyok jellemzik. Minden beosztottnak egy vezetője van, tőle kaphat utasítást, neki tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ìgy jól nyomon lehet követni az utasítások teljesítésének alakulását. Általában kisméretű vállalkozások esetében alkalmazható. A funkcionális szervezeti formában az

elsődleges munkamegosztás funkciók szerint történik. A stratégiai és operatív döntési jogkörök a csúcsvezetők kezében összpontosulnak, ahol kialakul a szakmai munkamegosztás. A munkát végrehajtó alsóbb szintű vezetés illetve a szervezeti egységek az utasításokat több vezetőtől is kaphatják. A törzskari szervezeti forma kialakításának célja a vezető túlterheltségének csökkentése. A szervezet kiegészül egy törzsegységgel, amely a különböző szakterületek szakértőit foglalja magába. A törzskar szakértői információt nyújtanak, de utasítási jogkörük nincs Feladatuk a tanácsadás a vezetők számára. A divízionális szervezeteknél vevők, termékek vagy piaci régiók szerint tagolják a szervezetet. Az irányítási, koordinációs és ellenőrzési tevékenységet a központi egységek vezetői látják el. Az egyes divíziók (részlegek) nagy önállóságúak, a hatáskörök jelentős része a divízióvezetők kezében

van. A mátrix szervezetben lehet a lehető legjobb feladatelosztást elvégezni a figyelembe vehető funkciók ,az értékesítendő termékek és a célpiac szempontjából. Az egyes terméksorok vezetői megmondják, mit, mikor, a beszerzés, termelés, marketing, pénzügyi funkciók vezetői pedig meghatározzák, hogyan. Minden vezetési rendszerben a szervezett munka fontos feltétele a FELADAT, HATÁSKÖR, FELELŐSSÉG pontos és egyértelmű leírása, elhatárolása!!! A vezetőnek pontosan ismernie kell , hogy milyen feladatai vannak. A feladatok végrehajtása pedig megfelelő hatáskört igényel. A HATÁSKÖR INTÉZKEDÉSI JOGOSULTSÁGOT JELENT. A vállalkozások irányítási rendszerének egyik alapvető kérdése a hatásköri rendszer. Ettől függ döntéshozatalban a menedzsmenti szintek munkamegosztása és részvétele az irányításban. Meg kell jelölni azokat az ügyeket, melyekben az egyes menedzserek önállóan jogosultak dönteni. A vezetői hatáskör

azonban nem csupán döntési hatáskörökből áll, hanem magába foglalja a javaslattételi, véleményezési, egyetértési, ellenőrzési stb. jogköröket is A hatáskörök hiánya a felsőbb és alsóbb vezetők között káros jelenségeket idézhet elő. Megzavarhatja a tervszerű munkát akkor , ha egymással ellentétes utasításokat adnak ki. A menedzser felelős csoportja tevékenységéért és saját munkájáért. A FELADATKÖR behatárolja a FELELŐSSÉGet. A HATÁSKÖR pedig a feladatok teljesítését biztosítja, így e 3 kategóriának fednie kell egymást a szervezeten belül. -ha a feladathoz képest kisebb a hatáskör és a felelősség, az elveszi a munkakedvet, megköti az alsóbb szintű vezető, alkalmazott kezét -a szükségesnél nagyobb hatáskör összeütközést eredményez, mivel más területére nyúlik -ha a felelősség nagyobb a jogkörnél, akkor azért is felelősségre lehet vonni, amihez nincs jogköre. Legyen szó bármelyik

vezetési rendszerről, a vezetők példamutató magatartása nagyban hozzájárul a gazdálkodó szervezet eredményességéhez. A megfelelő vezető tulajdonságai: -jó emlékezőkészség, szervezőkészség -jó időgazdálkodás -tárgyalókészség, felelősségvállalás -megértés, korrektség, kiegyensúlyozottság Vezetési stílusok: Autokrata: -a feladatok meghatározását egyedül végzi, nem igényli munkatársai segítségét -centralizált, keménykezű irányító, egyedül dönt -minden külső, belső információ hozzá fut be, melyet általában nem ad tovább -az információk elemzését egyedül végzi, ezért az sokszor egyoldalú -csak a kitűzött cél mindenáron való elérése vezérli Demokrata: -a beosztottakat bevonja a feladatok meghatározásába, véleményalkotásra ösztönöz -decentralizált, határozott irányító -az információkat begyűjti, elemzi, továbbadja, ha kell, közösen értékelik ki -döntés előtt a beosztottakat

meghallgatja, véleményüket kikéri -a kitűzött cél elérésénél az optimális megoldást keresi Laissez faire: -liberális stílus -a feladatok meghatározásánál passzívan viselkedik, nem vitázik munkatársai véleményével -nem érdeklik a jövő feladatai, nem tölt be vezető, irányító szerepet -nem törődik az információkkal, nem elemzi, értékeli -kullog az események után Fontos, nagy horderejű, stratégiai döntések előtt a vezetők különböző módszerekhez folyamodhatnak: ÖTLETBÖRZE: -Brainstorming: 5-15 fő 15-30 percig hangosan gondolkodva felír kritika nélkül minden ötletet, ezt nem azonnal, csak 3-5 nap múlva értékelik -Delphi módszer: a csoport tagjait egyenként kérdezik, többszöri megkérdezés után a vadabb dolgok kihullanak ( kifejezetten a stratégiai döntések meghozatala előtt alkalmazzák ) -635 módszer: -6 résztvevő -3-3 ötlet -5 perc alatt Írásban kommunikálnak 7.a A külkereskedelmi tevékenység

megkezdésével, felfüggesztésével, megszüntetésével kapcsolatos rendelkezések Ma M.o,-on a külker tevékenység alanyi jogon folytatható, bejelentési kötelezettség, regisztráció mellett. Minden külkereskedni szándékozó vállalkozásnak alapos tájékozódást kell végeznie azonban, mielőtt ehhez a tevékenységhez kezd, hiszen az egyes országokban igen eltérő az engedélyeztetési eljárás. Vannak országok, ahol az üzletember külker ügyletet csak hatósági engedély birtokában köthet. Ilyen országokban már a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az export- import engedélyt.Ha mégis előbb kell szerződéses kötelezettséget vállalni, úgy azt csak hatósági záradék kikötése mellett szabad megtenni. ( " a szerződés érvényessége a hatósági engedélyezéstől függ.") M.o-on a külker forg engedélyköteles részénél az importengedélynek az áru vámkezelésének időpontjában kell rendelkezésre állnia. A

szigorúan kötött devizagazdálkodást folytató or szágokban külön devizaengedélyt is be kell szerezni. Egyes szigorúan ellenőrzött termékek külkereskedelménél t evékenységi engedélyezés szükséges. ( hasadóanyag, narkotikum, fegyver, robbanóanyagok )Ezt meghatározott időtartamra,v. visszavonásig adják ki, hiányában nem köthető szerződés+ forgalmi engedély kell hozzá. ( a f org engedélyt adott viszonylatra, érv időre adják, mennyiségi-és értékhatárt meghatározva.) Tájékozódni kell a további hazai és célországbeli kereskedelempolitikai eszközrendszerről, hiszen annak egyes elemei támogathatják, mások megnehezíthetik az adott külker tevékenységet. Kereskedelempol. Eszközrendszer DIREKT ( közvetlen ) INDIREKT ( közvetett ) -kvóták -adótípusú -embargók -vámtípusú -engedélyezések -export hitelezés -piacvédelmi intézkedések -export garancia nyújtás ( pl. dömpingvám ) Fogyasztási cikk globálkvóta: Az olyan

"érzékeny termékek" behozatalát, mint textil, élelmiszerek, ( nagy munkaerőnek ad helyet ) az ország korlátozhatja ( védve ezzel saját munkaerejét ) -1 naptári évre adják -kedvezményes vámok -félévente közzéteszik, pályázati úton lehet hozzájutni -árucsoportonként értékplafon Tisztában kell lenni a vámtarifa rendszerrel is, hiszen pl. preferencia vám igénybevételénél származási bizonyítvánnyal kell igazolni a termék eredetét. A kimenő, bejövő árunak vámeljáráson kell keresztülmennie. A vámeljárás alapja az egységes vámáru nyilatkozat + engedélyek + szárm. Biz Fontos továbbá a külker SZOKVÁNYOK pontos és alapos ismerete. Ilyen nemzetközi szokvány az INCOTERMS ( Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek ) , mely a leggyakrabban használt fuvarparitások gyűjteménye. A szállítás módozatait szabályozza, megjelölve azt / azokat a földrajzi pontot / pontokat, ahol a költségek és kockázatok az eladóról a

vevőre szállnak át. A küszöbön álló EU csatlakozás várhatóan módosítani fogja a k ülkereskedés feltételrendszerét,ezért érdemes tanulmányozni az erre vonatkozó úniós rendelkezéseket. Az únió vámpolitikája kifelé egységes, befelé lassanként leépül, de tagállamonként más-más mértékűek az egyes adónemek. ( Áfa, jövedéki adó,stb ) INTRASTAT: -az EU tagállamok belső statisztikai nyilvántartó rendszere EXTRASTAT -az EU-n kívüli államok statisztikai nyilvántartó rendszere A külker tevékenységet bármikor abba lehet hagyni vagy szüneteltetni. A felfüggesztést, megszüntetést a hatóságok végzik. Okai lehetnek: -deviza-, vám-, jogszabályok megsértése -a Magyar Köztársaság kötelezettségeinek be nem tartása -a nemzetközi kereskedelmi szokások, jogszabályok megsértése 7.b Vezetés információs rendszere, információk helye a vezetési folyamatban A szükséges információk köre és fajtái. Az információval

szemben támasztott követelmények. Az információ és a döntési szintek összhangja. INFORMÁCIÓ: - tényekről, tárgyakról, jelenségekről, hozzáférhető formában megadott ismeret. -újat ad, gyarapítja az ismereteket, hírtartalma van -információk cseréje = KOMMUNIKÁCIÓ Az információt több szempont szerint osztályozhatjuk: -Külső -Belső -Írásos -Szóbeli -Vizuális -Rendszeresen ismétlődő -Rendszertelenül ismétlődő -Stratégiai: a vállalkozás egészére vonatkozó infókat tartalmaz, a felső vezetés munkáját segíti ( pl.lakossági jövedelemkiáramlás változása, a beruházási piac alakulása, pénzügyi politikai irányelvek ) -Taktikai: tényekre szorítkozó, döntést elősegítő, közép-, és felsővezetést segíti,(pl.árképzési elvek, számításba jöhető szállítók ) Az információs folyamat 4 alapelemből áll: -info gyűjtés, megszerzés, átvétel -info feldolgozás ( az infoigény ugrásszerű növekedése a

nagyobb vállalatoknál informatikai szakemberek alkalmazását teszi szükségessé -munkájukat megkönnyíti a gyorsan fejlődő nagyteljesítményű számítógépek elterjedése ) -új infók képzése -új infók továbbadása Szóbeli informálás előnyei: -jól alkalmazható sürgős ügyekben, gyors közlést tesz lehetővé -közvetlen kapcsolat adó és vevő közt, mód van visszakérdezésre Hátrányai: -hitelessége megkérdőjelezhető (a megbízhatóság az információval szemben támasztott legfontosabb követelmény ) -nincs hivatkozási lehetőség, félreértésre adhat okot Írásbeli informálás előnyei: -világos, egyértelmű rögzítés esetén minimálisra csökken a félreérthetőség -bizonyító ereje van -többször át lehet tanulmányozni -nagyobb kötelezettséget jelent, mint a szóbeli információ Hátrányai: -előkészítése időt igényel -nincs személyes kapcsolat adó és vevő között -illetéktelenek kezébe kerülhet Az egyik

legnehezebb vezetői feladat olyan információs rendszert kialakítani a vállalaton belül, mely folyamatossá és zavartalanná teszi a különböző szintű vezetők és végrehajtó szervezetek munkáját. Minél jobb az információ, annál jobb a döntés!!!- ennek az összefüggésnek a legfontosabb követelménye, hogy az információs rendszer az alábbiaknak tegyen eleget: -az infók legyenek feldolgozottak -időben álljanak rendelkezésre a döntések meghozatalához -hitelesek, megbízhatóak legyenek az infó források A vezetés fő feladata a tervezés. Minden tervezés alapja a helyzetelemzés A helyzetelemzés a szükséges adatok, információk kijelölésével kezdődik. Ezek egy része számszerűsíthető. Az infó kijelölés után meg tudja állapítani a vezetés, hogy közülük -mi áll rendelkezésre -mit kell megszerezni -mit kell előzetesen feldolgozni Az adatokat, infókat rendszerezni kell. A rendszerező munka során állapítható meg, hogy az

összgyűjtött infók megfelelnek-e a menedzsment céljainak. Az információ helye a döntési folyamatban: PROBLÉMA FELISMERÉSE ↓ PROBLÉMA ELEMZÉSE ↓ INFOSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA ↓ INFO BESZERZÉS, FELDOLG., FELHASZNÁLÁS ↓ DÖNTÉSI SZEMPONTOK KIDOLGOZÁSA ↓ ALTERNATÍVÁK SZÁMBAVÉTELE ↓ DÖNTÉSHOZATAL ↓ DÖNTÉS MEGVALÓSÍTÁSA ( végrehajtó szervezetek informálása) ↓ VISSZACSATOLÁS (információk begyűjtése a feladat elvégzéséről ) A döntések lehetnek - programozott (rutinszerűen alkalmazott ) és - programozatlan (újszerű és egyszeri problémákban, helyzetekben alkalmazott döntések. Ezek nagyobb infóigényűek) Az információ megszerzésében, elemzésében a marketing osztály nyújt segítséget. A marketing kutatás a vállalkozás tágabb és szűkebb piaci környezetének elemzésével, prognosztizálásával foglalkozik, ezt kapcsolja össze a vállalat erőforrásaival, így a vállalati döntések megalapozását

biztosítja. -Kvalitatív ( minőségi ) kutatás -kvantitatív ( mennyiségi ) kutatás - Szekunder( már elkészült adatok alapján ) -primer (megkérdezés,megfigyelés,kísérlet) Helyzetelemzéshez gyűjtendő infók: - GYELV/SWOT analízis útján - Piacprognózis - országtanulmányok, árupiaci tanulmányok - konkurenciakutatás,konkurenciaelemzés 8.aA külkereskedelmi ügylet résztvevői és közreműködői A külkereskedelmi szerződések típusai ( saját számlás, bizományi stb. ) Biztosítás a külkereskedelemben A külker ügylet résztvevői: -eladó/exportőr -vevő/importőr A külker ügylet közreműködői lehetnek: -közvetítők -fordítóirodák -ügynökök, képviselők -állat-, növényegészségügyi szervek -szállítmányozók -engedélyeket kiadó hatóságok -fuvarozók -bankok -biztosítók -minőségellenőrző intézetek -vámhatóság -jogászok A külker szerződések típusai: -saját számlás: A külkereskedő megveszi az árut és

saját számlával adja tovább, mint tulajdonos.Saját kockázat és biztosítás. -bizományos: A termelő megbíz egy külker céget az áru értékesítésével. A bizományos a m egbízó javára,kockázatára, de saját nevében köt üzletet . ( eladásra és vételre is szólhat a megbízás ) A bizományos nem tulajdonolja az árut. Itt kétfajta szerződés szükséges (bizományosi és külkereskedelmi ) A bizományosi szerződés : -szabályozza mindkét fél jogait és kötelességeit -limitárat szab -lehet eseti vagy keretmegállapodás -bizományos tarthat készletet megbízója árujából társasági szerződéses kapcsolat: -lehet - értékesítésre -értékesítésre és termelésre létrehozott társulás. Itt minden esetben közös a kockázat A külker szerződés részei: -vevő, eladó ( cégnevek, telephelyek, cégjegyz.szám, ) -a cég nevében ki köti a szerződést? -szerződés tárgya, ára -fiz.feltételek -teljesítés feltételei ( ideje, helye,

kockázatátszállás.) Fontos a mindkét fél számára egyértelmű nyelvezet . A szerződés tartalmát meghatározó jogok és szokványok: -INCOTERMS ( nemzetközileg elismert szokvány, mely a leggyakrabban használt fuvarparitások gyüjteménye ) -DISZPOZITÍV JOG (irányadó jog, melynek alárendelem a szerződést ) -KOGNITÍV JOG ( meghatározó jog, mely akkor is kötelező, ha a szerződés másképp rendelkezik.) A szerződéskötés fázisai: AJÁNLAT→VISSZAIGAZOLÁS→SZERZŐDÉSKÖTÉS A Bécsi egyezmény az ENSZ -nek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló egyezménye, mely szabályozza: -az áru meghatározását -az áru mennyiségét, árát -az áru nemzetközi adásvételét Léteznek különböző típusszerződések, mintaszerződések, amiket érdemes használni a szerződéstervezet előkészítésnél. Biztosítás a külkereskedelemben: Biztosítás: -hasonló kockázató személyek veszélyközössége -csak pénzben

kifejezhető, tiszta kockázatú, nagy számú független biztosítottak, véletlenszerű károk biztosíthatóak. -a kockázat nagy a földrajzi távolság, eltérő fiz.eszközök, árfolyamváltozás, bonyolult reklamálhatóság miatt A biztosítási kötvény kedvezményezettjének fizetnek, a biztosított, aki által létrejön a káresemény, de a kettő lehet egy és ugyanazon személy v. cég A biztosítási kötvényt a külker ügylet megkezdése előtt kell kötni. Akkor lép életbe, amikor a biztosító megküldi a biztosítási bizonylatot. A biztosítási kötvény értékpapír, a kártérítésre való jogot képviseli. Típusai: -szállítmánybiztosítás -export-hitelbizosítás -árfolyamkockázatra kötött -gazd.-i kockázatra kötött -politikai kockázatra kötött -termékfelelősség biztosítás 8.b A szerződés fogalma, biztosítékai, módosítása, érvénytelensége, különös tekintettel az adásvételi szerződésre. A szerződés megszüntetése,

a szerződésszegés esetei. Szerződés: Olyan két vagy többoldalú akaratnyilvánítás, mely rendszerint valamilyen személyes vagy gazdasági szükséglet kielégítésére irányul. ( de nincs szerződéskötési kényszer ) Feltétele: Jogképesség, cselekvőképesség ( 18 év felett ) Szerződési szabadság: -Szerződő felek a szerződés tartalmát szabadon határozhatják meg. -Olyan szerződést is köthetnek, amely nem nevesített ( nevesített, amit a P TK részleteiben szabályoz ( pl. adásvételi, bérleti, bizományi, biztosítási ) -a felek egyező akarattal a szerződésre vonatkozó szabályoktól szabadon eltérhetnek -a felek szerződési szabadságukkal csak a jogszabályok keretei között élhetnek. A szerződésekben jellemzően a szolgáltatással szemben mindig valamilyen ellenszolgáltatás áll ( pl.adás-vétel ) Általános követelmény az egyenértékűség! Szerződés alanyai: -a szerződő felek ( mellérendeltségi viszony ) -egyoldalú

szerződésnél ( pl.ajándékozás ) a megajándékozott a jogosult, az ajándékozó a kötelezett. -kétoldalú szerződésnél ( adás-vétel ) mindkét fél jogosult és kötelezett egymás irányában Szerződés tárgya: -a szolgáltatás, mely rendszerint vagyoni értékkel bír. Szerződés létrejötte: -felek egybehangzó akaratú kijelentésével jön létre -van, amikor az egyik fél nyilatkozata hozza létre -nem kötelező minden felmerülő részletben megállapodni ( pl.olyan kérdésekben, melyet jogszabály rendez ) Szerződés alakja: -szóban -írásban -ráutaló magatartással Szerződés érvénytelensége: -semmisség : feltétel nélküli érvénytelenség, bírói ítéletre nincs szükség. A szerződés a jogszabály erejénél fogva önmagában érvénytelen.( nincs határidőhöz kötve ) -megtámadhatóság: feltételekhez kötött érvénytelenség.Csak akkor válik érvénytelenné, ha az arra jogosított 1 éven belül a bíróságon megtámadja és

az érvénytelenné nyilvánítja. -okai: tévedés, megtévesztés, fenyegetés, kényszer, feltűnően nagy értékkülönbség, közösségi érdekek sérelme. ) -lehetetlenülés: ha olyan ok következik be, amely a teljesülést kizárja. Jogkövetkezménye, hogy egyik fél sem követelheti a másik kötelezettségeit Szerződés módosítása: -ha a felek személyében vagy a szerződés tartalmában változás történik -történhet egyező akarattal, egyezséggel vagy bírói úton Szerződésszegés: -valamely magatartás,körülmény vagy állapot,mely a szerződésbe ütközik, vagy sérti az egyik fél szerződéses jogait. Felróható a vétkes magatartás is ( amikor a felet szándékosság terheli ) -szerződésszegésnek minősül a szerződéstől eltérő késedelem vagy hibás teljesítés Szerződés biztosítékai: ( ha ezt a rigmust megjegyzed, eszedbe jut mind!) FOGok KÖTni JÓ BArátom, ÓVd a KEZEd, mert beZÁrom ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ foglaló kötbér

jótállás bankgar . óvadék kezesség zálogjog ( KÍF = Kötelező írásba foglalni) Foglaló: -KÍF -a teljesítést segíti elő -ha a teljesítés a foglalót adó fél hibájából marad el, ez a fél a foglalót elveszíti -ha az a hibás, aki a foglalót kapta, azt kétszeresen köteles visszaadni -az előleg nem bitosíték, mert az mindig visszajár Kötbér: -KÍF az a p énzösszeg, amelyet a k ötelezett köteles kifizetni, ha hibájából kifolyólag késedeémesen vagy hibásan teljesít -a kötbér tehát a szerződésszegés szankciója -jogosult a kötbért akkor is követelheti, ha kára nem merült fel -a kötbérfizetés nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól -a kötbérjogosult nem köteles bizonyítani kárát Jótállás: -a kereskedő nemcsak azt vállalja, hogy a szolgáltatás a teljesítéskor hibátlan,de azt is, hogy a jótállás időtartama alatt sem hibásodik meg, de ha mégis, azért a kereskedő hajlandó helytállni -a kötelező

jótállási igény érvényesítésével összefüggő minden KTS végsősoron a terméket előállító vállalatot terheli.( a kereskedő a termelő felé háríthatja minden KTS-ét) -a kötelező jótállás jogszabályi rendelkezésen alapul ( egyes tartós használatra rendelt cikkek ) -jótállás keretében a vevő kérhet:árleszállírást, javítást, cserét, el is állhat a vásárlástól (ezeket szabályozzák ) -jótállás érvényesítéséhez jótállási jegy és fizetési bizonylat szükséges Bankgarancia: -KÍF -a pénzintézet biztosítékot nyújt a jogosultnak,ha a kötelezett a fizetési kötelezettségének kellő időben nem tesz eleget. -a bank a garanciát a kötelezett kérelmére vállalja Óvadék: -KÍF -csak KP, takarékbetétkönyv, értékpapír lehet -a jogosult az óvadékból részkötelezettség elmulasztása esetén kielégítheti magát,ilyenkor a kötelezett köteles kiegészíteni azt az eredeti összegre -szerződés teljesültével az

óvadék visszajár Kezesség: -KÍF -kezes vállalja, hogy a kötelezett nem teljesítése esetén maga fog helyette teljesíteni -a kezes kevesebb összegre is kötelezheti magát Zálogjog : -KÍF -a jogosult követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet Pl.: a s zállodának a v endég által a s zállodába magával vitt vagyontárgyaira a k i nem fizetett díjhátralék mértékéig -kézizálog: jogosult birtokolhatja, köteles azonban épségben megőrizni és a zálogjog megszűnésekor visszaadni - jelzálog: a jogosult nem birtokolhatja a zálogtárgyat Adásvételi szerződés: -dolog tulajdonjogának átruházása vételár ellenében -tárgya minden forgalomképes dolog -ingók adásvételénél nincs formakényszer -ingatlannál KÍF, + ügyvédi ellenjegyzés -vételárban szabadon állapodnak meg -eladó köteles- a dolgot a vevőnek átadni - a tulajdonjogot a vevőre átruházni -valamennyi iratot vevőnek átadni -vevőt

minden lényeges dologról tájékoztatni -a tulajdonjog átruházásának KTS-it viseli -vevő viseli a szerződéskötés, illeték, nyilv.tart-ba vétel KTS-it TÍPUSAI: PRÓBA-, VISSZA-, ELŐ-, MINTA-, RÉSZ-, VÉTPróbára vétel: Csak azt követően lesz érvényes, hogy a vevő a dolgot megtekintette Visszavásárlási jog: -KÍF -az eredeti eladó ( visszavásárló ) az általa eladott dolgot az eredeti vevőhöz intézett egyoldalú nyilatkozatával visszavásárolhatja. -kikötésére csak az adásvételi szerződéssel egyidejűleg kerülhet sor -max. 5 évre szólhat -a dolog értéknövekedése vagy romlása számonkérhető Elővásárlási jog: -az elővásárlásra jogosult a dolog tulajdonjogát mindenki mást megelőzően megszerezheti azzal, hogy a tulajdonos és harmadik személy között létrejött adásvételi ajánlat feltételeit elfogadja. -Pl jogszabályon alapuló elővásárlási jog illeti meg a földtulajdonost az épületre és az épület tulajdonosát

a földre. Minta utáni vétel: -eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni -szükséges, hogy a vevő rendelkezzen a mintával, ennek hiányában őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt meg. Részletvétel: -a vevő a vételárat részletekben fizeti meg -eladó a dolgot a vételár kiegyenlítése előtt átadja -érvényes szóban, írásban, ráutaló magatartással Vételi jog: -KÍF -a vételi jog jogosultja akkor is megveheti a dolgot, ha a tulajdonosnak nincs szándékában azt eladni -egyoldalú nyilatkozat, max 5 évre szólhat 9.a A külker ügylet egyes feltételeinek meghatározása ( mennyiség, minőség, választék, szállítási határidő, paritás, fizetési feltételek, stb. ) A külker ügylet feltételeit szerződésben rögzítik a felek. A külker szerződés részei: -vevő, eladó ( cégnevek, telephelyek, cégbejegyz.szám ) -a cég nevében ki köti a szerződést? -szerződés tárgya, ára -fiz.

feltételek -a teljesítés feltételei ( ideje, helye, kockázatátszállás ) Fontos a mindkét fél számára egyértelmű nyelvezet. Hasznos kikötések: -egyéb azonosítási paraméterek -reklamációk elintézési módja -jogi kikötések -speciális kikötések A felek kötelesek együttműködni a szerződéskötés után. A szerződés tárgya: ( lehet v.milyen dolog, jog vagy szolgáltatás) -megnevezés -csomagolás, jelölések -mennyiség -jellemző tulajdonságok Fontos a definiálás, minőségjellemzés: -szabvány szerint -paraméterek pontos leírásával (specifikáció ) -teljesítmény meghatározással -eredetkikötéssel ( Tokaji bor ) -minta utáni -megtekintés szerint -jó átlagminőség, bázisminőség (szokványok által használatos) Minőségellenőrzés minőségbiztosítás: -ISO, TQM ( Total Quality Management )min. bizt Rendszerek a tervezés, gyártás, vevőszolgálat folyamataiban -gyártóművi bizonylatot lehet kérni -minőségi jelet

lehet kérni a termékre -auditáció -min.ell, a gyártás folyamán -minőségi átvétel -független min.vizsgáló cég ( MERT- Min Ell Rt ) bevonása -termékfelelősség kikötése ( gyártó felel, jótáll ) Mennyiség meghatározás: -mértékegység alapján ( SI mértékegység ) -megengedett eltéréseket megadni ( cca-cirka, + 10 % ) -bruttó vagy nettó a mennyiség? -részszállítás vagy 1 tétel ? -mennyiségi rabatok megadása Csomagolás: -általában a feladó feladata ( védjen, jól töltse ki a száll.eszközt, környkímélő ) Meghatározza : -az áru jellege ( darab, ömlesztett) -fuvarozás módja, útvonala -csomagolóanyag ára -csomagolási előírások az adott országban A veszélyes árukat 9 osztályba sorolja az ENSZ ( robbanó, gyúlékony, radioaktív. ) Veszélyes anyag-szállítási rendszerek: -vasúton: RID -közúton: ADR -tengeren: IMCO -légi: DGR Teljesítés ideje : -azonnali ( PROMPT ) szállítás ( max. 1 hét ) -határidős ( pl.

2003június→1-31-ig bármikor lehet, 2003.III negyedév 2003.május 30→ezen a napon,vagy ez a végső határidő -lehívás szerint ( száll. határidő előtt min 2 héttel meg kell küldeni a lehívást) JIT ( just in time ) szállítás A késedelem a szállításban, fizetésben szankciókkal szabályozott . A teljesítés helye: A kockázatátszállás helye INCOTERMS 1990, 2000, ( Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek ) -elismert nemzetközi szokvány -a leggyakrabban használt fuvarparitások gyűjteménye -a szállítás módozatait szabályozza -megjelöli azt/azokat a földrajzi pontot/pontokat, ahol a költségek és kockázatok az eladóról a vevőre szállnak át. E csoport →a vevő jön az áruért ( EXW-exworks ), v.mennyi fuvarmódra F csoport →az eladó útnak indítja az árut a vevő KTS-ére -FCA( free carrier) v.mennyi fuvarmódra -FAS,FOB ,hajón száll. C csoport →eladó fizeti a főfuvarozás KTS-it -CFR, CIF, hajón száll. -CPT, CIP, v.mennyi

fuvarmódra ( az I betű a rövidítésekben a biztosításra utal ) D csoport →eladó "házhoz" viszi az árut -DAF, DDU, DDP, v.mennyi fuvarmódra ( változatai: határra, hajóból, rakparton átadva, vámolva, vámolatlanul ) Az INCOTERMS paritás egypontos, amikor a KTS és kock.átszállás földrajzi helye azonos Kétpontos, ha különböző. A fuvarparitás megválasztását befolyásoló tényezők függnek: -fuvarszervezési szempontoktól -devizától -állami előírásoktól -vevő megbízhatóságától Fizetési feltételek: Pénznem -forint - MNB által jegyzett deviza Fajtája: -készpénz -számlapénz -csekk, váltó -áru Módozatok: -nyitvaszállítás -beszedvény / inkasszó -akkreditív Csatolandó okmányok→szárm.biz, áll-, növEÜbiz, engedélyek (exp-imp Eng), Független min.vizsgigazolás,fuvarlevél, számla, hajóraklevél, Átadás-átvételi jegyzőkönyv Árkialakítást befolyásoló KTS növelő tényezők: -csomagolás KTS -bank KTS

-fuvar KTS -ügynöki jutalék -biztosítás KTS -engedélyek, okmányok beszer. KTS-e Import áraknál: -fuvarKTS -vám KTS -ÁFA -bankKTS -ügynöki jutalék -engedélyek, okmányok beszer KTS-e 9.b A vállalkozás adózásának szabályai, különböző adótípusok Az adózással kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek, elszámolások, határidők. Az adó olyan pénzbeli szolgáltatás, melyet az arra kötelezettnek a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére, az állam által meghatározott feltételek mellett kötelessége teljesítenie. Adóalany: olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet, melyre az adótörvény adókötelezettséget állapít meg. Az adó tárgya: olyan jogosultság, tevékenység, vagy dolog, amely után az adót fizetik. Adóalap: az adó tárgyának pénzben kifejezett mennyisége Adókötelezettség: tartalmazza az adózó valamennyi – a

jogszabályban előírt – feladatát: -bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettség -nyilvántartások vezetése -bizonylati rend és fegyelem kialakítása és biztosítása -adó megállapítás, bevallás, megfizetés módjának betartása -adatszolgáltatási kötelezettség Az adózó köteles a különböző adótörvényekben és számviteli törvényben vagy az adózás rendjéről szóló törvényben fentiekre vonatkozó előírásokat teljesíteni. Az adókötelezettség azon a napon keletkezik, melyen az adóköteles tevékenységet megkezdik. Az adókötelezettséggel kapcsolatos bármilyen változást 15 na pon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. Az adófizetés módját és esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza. Adóhatóság: -APEH -Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei -Önkormányzat jegyzője (önkorm. Adóhatóság) -Illetékhivatalok Késedelmi pótlék: A késedelmes adófizetés

jogkövetkezménye. Mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Adóbírság: adóhiány után kell fizetni.(adóhiány a be nem vallott, meg nem fizetett adó) Mértéke az adóhiány 50%-a. Ellenőrzés: Az adóhatóság különösen azt vizsgálja, hogy az adózó teljesíti-e törvényi kötelezettségeit: -a bejelentésre, bevallásra, bizonylati rendre, könyvvezetésre, nyilvántartásra, adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre vonatkozó előírásokat -az adó összegének jogszerű megállapítását, bevallását -a határidőben és helyes összegben történő fizetést ill. visszaigénylést Az ellenőrzés lehet egyszerűsített vagy helyszíni ell. A társas vállalkozásokat terhelő adók és egyéb kötelezettségek: A vállalkozás fizeti: A vállalkozás alkalmazottai fizetik: -társasági és osztalékadó -SZJA -általános forgalmi adó (ÁFA) -munkavállalói járulék -fogyasztási adó -nyugdíjjárulék -munkaadói járulék

EÜ járulék -rehabilitációs járulék -szakképzési hozzájárulás -gépjárműadó -TB járulék -helyi adók(építmény-, telek-, kommunális, idegenforgalmi, iparűzési, jövedéki, Az eredmény az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbözete. Az adózás előtti eredmény után társasági adót, osztalék után kiegészítő adót kell fizetni. Az eredmény utáni adózás mozzanatai: -az adóalap megállapítása a növelő és csökkentő tételek figyelembevételével -a fizetendő adó megállapítása a törvényben előírt adókulcsok és adókedvezmények figyelembevételével -adófizetés határidőben történő teljesítése A társasági adó alapja nem azonos az adózás előtti eredménnyel! Adóalap csökkentő tényezők: -előző évek elhatárolt veszteségéből az adott évre eső veszteségrész -Társasági adótörvényben meghatározott amortizáció -más vállalkozásoktól kapott osztalék, részesedés -foglalkoztatott

szakmunkástanulók után havi 3000 Ft -foglalkoztatott munkanélküliek után a befizetett TB járulék összege -preferált alapítványi célokra befizetett összeg Adóalap növelő tényezők: -adóhatóság által előírt bírságok, büntetések -a számviteli törvény szerinti amortizáció -térítés nélkül átadott vagyontárgyak -reprezentáció az árbevétel 0,5%-át meghaladó része -nem a vállalkozási tevékenységhez kötődő ráfordítások arányos része Társasági adó: 18% Osztalékadó: 24% Társasági adókedvezmény: külföldi részvételű társaságoknál, ha a bevétel több, mint a fele termék-előállításból keletkezik, külföldi részvétel nagyobb, mint 30%, és az alapítói vagyon min. 50 millió Adóbevallás: tárgyévet követő május 31-ig, ill. a megszűnést követő 30 napon belül, 1000 Ft-ra kerekítve kell befizetni és bevallani. Adóelőleg: nagyoknál (fizetendő adó több, mint 3 millió/év) havonta kétszer,

kicsiknél negyedévente Adókülönbözet: éves bevallásnál az év közben befizetett, és a bevallásban kiszámolt tényleges adó különbözetét meg kell fizetni, vagy vissza lehet igényelni. 10.aOkmányok és értékpapírok a külker ügylet folyamatában Kockázatok és biztosítékok. Szervezett piacok a külkereskedelemben (árverés, tőzsde, versenytárgyalás) OKMÁNYOK Bizonylatok Értékpapírok Jogosultságot bizonyító okmányok Tényt bizonyító okmányok Számlák Egyéb okmányok Bizonylat: -tényt vagy körülményt igazol -lehet külső vagy belső -sok esetben szigorú számadási kötelezettség alá vont -bizonylat lehet értékpapír vagy egyéb okmány is Értékpapír: -értékkel kapcsolatos jogot testesít meg, csak bemutatás és átadás révén lehet teljesíteni -a papír megtestesíti a benne szereplő követelést Áru feletti jogot Pénzt Egyéb jogot megtestesítő: megtestesítő: megtestesítő: -Hajóraklevél B/L -Váltó -Részvény

-Kiszolgáltatási jegy -Csekk -Kötvény -Folyami rakjegy -Biztosítási kötvény -Közraktárjegy VÁLTÓ: -hiteleszköz ( jövőbeni fizetésre ) -kiállíthatja az adós (saját váltó ) CSEKK: -készpénz helyettesítő -kiállító : az adós ( számlatulajdonos ) a hitelező ( idegen váltó ) -kifizető lehet:magánember v. cég -határidőre szól -kifizető csak bank lehet -törvényben meghatározott időn belül kell benyújtani ( itthon 8 nap ) -Genfi Csekkjogi Egyezmény szabályozza -Genfi Váltójogi Egyezmény szabályozza Forgatmány: -a váltó hátulján elhelyezett nyilatkozat,melyben kedvezményezett váltóból eredő jogáról más személy javára lemond. -üres forgatmány:tulajdonosa továbbadhatja a hátoldal aláírása nélkül -Rekta váltó: ".de nem rendeletére" záradékkal, csak jegyzői okirattal, engedményezéssel ruházható át. Jogosultságot igazoló okmányok: Pl.: csomagfeladási igazolás, raktárbizonylat Tényt igazoló

okmányok: Pl.:adóslevél, fuvarlevél, szállítmányozási okmányok, kereskedelmi és vámokmányok Számlák: -kereskedelmi számla: eladó állítja ki, a fizetendő összeget tartalmazza -előszámla: a végleges elszámolás előtt szeretne az eladó pénzéhez jutni, a végleges számla az átvétel után jön létre. -pro forma számla: import engedélyezéshez kellhet -vámszámla: a vámoláshoz szükséges okmány, esetleg nyilatkozni kell az érvényes hazai árról a dömping miatt konzuli számla: export árunak az eladó országban érv. piaci árát igazolja Egyéb okmányok: -származási bizonyítvány -EÜ és körny.védelmi okmányok ( növ és állategészségügyi biz, sugárigazolás,) ezeknek mindig az áruval együtt kell utazniuk -műbizonylat (a gyártó adja, az áru tulajdonságait tart.) -minőségi biz. ( független intézet csinálja ) -gyógyszerbiz. -csomagolási jegyzék -súlybizonylat -feladási értesítés Kockázatok és biztosítékok: A

dolog pontos időbeli kimenetele nem ismert, de tudjuk, milyenek a lehetséges kimeneteli alternatívák. A kockázat nem egyenlő a bizonytalansággal. A kockázati tényezők kiszámolhatóak, előre csökkenthetők. Alapvető kockázat: - társadalomra vagy emberre úgy hat ki, hogy igazából nem tudja befolyásolni. ( pl.természeti csapás, politikai változások ) Részleges/ partikuláris kockázat: -bizonyos mértékig befolyásolható. (plbalesetmegelőző intézkedések ) Tiszta kockázat: -csak negatív kihatása van ( pl.elemi kár ) Spekulatív kockázat: -negatív és pozitív kihatása is van ( pl.árfolyamkockázat ) Kockázatok és biztosítékok kereskedelmi szempontból: Árukockázat: Pl. ha az előre lekötött eladandó termék alapanyagát nem sikerül megtermelni (ubi, meggy) Kivédése: fedezeti vásárlás Pl. ha utazáskor megsérül az áru Kivédése: biztosítást kötünk rá Árkockázat: Kivédése: csúszóár- záradék, tőzsdei fedezeti ügylet

kötése Szerződés nem teljesítési kockáztat: Pl. a vevő nem fizet Kivédése: bankgarancia, előre fizetés, akkreditív fizetés, vevő leinformálása Pl. a vevő nem fogadja az áruszállítást Kivédése: nagyon nehéz!, kommunikáció fontossága, szerződés szövegezése utaljon a felek kötelezettségeire( értesítés, írásosság, határidők, szankciók) pl. szállító késve/nem teljesít kivédése: kötbér, teljesítési garancia, fedezeti vásárlás kikötése előre pl. ha leelőlegelte a vevő a gyártónak a termelést, de nem kapja meg az árut kivédése: szerződésben kikötött előlegvisszafizetési garancia kérése banktól Politikai kockázat: Államhatalmi, közigazgatási esemény,intézkedés, tilalom,embargó Kivédése: MEHIB ( Magyar Exporthitelt Biztosító RT ) Önbiztosítás: Cégen belüli tartalékképzés extrakockázatok kivédésére Bankgarancia: -a nem szerződésszerű teljesítésből adódó kockázat kivédésére -a

garanciavállaló az eset bekövetkeztében a garantált összeg erejéig fizetésre kötelezi magát -a garancia fontos követelménye, hogy a résztvevők alapjogviszonyától független ( nem vizsgálja, ki volt a hibás.) Önálló kötelezettségvállalás a bank részérőlOkmányokat vizsgál csak Akkreditív: Ez is független az alapügylettől, csak okmányokat vizsgál, de amíg a bankgarancia a követelés biztosítéka, addig az akkreditív maga a fizetési mód. Bankkezesség: -járulékos jellegű -itt felhozható az alapügylet kifogása -vizsgálhatják a hibát Koncentrált piacok: Tőzsde: sok eladó - sok vevő A tőzsdeszabályzat az angolszász jogszokásokból alakult ki a kikötőbe beérkező, még eladatlan áruk értékesítésére -két fajtája: áru-, és értéktőzsde -az áru nincs jelen fizikailag, ezért fontos egyenminőséget garantálni. -a tőzsdén csak alkusz vagy bróker köthet üzletet ( saját nevében, de megbízás alapján, más

számlájára köt ) -csak tőzsdetag köthet üzletet -az alapszabályok tőzsdénként változóak -letét: garancia az üzlet komolyságáért -lejáratkor a tőzsdei teljesítés kötelező (hedge ügylettel is megoldható ) -opciós ügylet:csak vételi jog vásárlása -prompt és termin üzletek, effektív, ill.spekulációs ügyletek Árverés / Aukció: 1-2 eladó - sok vevő -az áru általában jelen van -tömegáru pl. tea, szőrme, gyapjú, virág -az árakat lefelé verik -óra szerinti licit -egyedi áru pl.műkincs, ház -licit fölfelé megy Bánatpénz az üzlet komolyságáért. Kalapácsár + KTS + árverő cég jutaléka Tender: 1 vevő - sok eladó -versenytárgyalás, mely lehet nyílt vagy meghívásos -állami tenderek: nagy pénz, hosszútáv, de nehéz elnyerni (meghírdetik a Közbeszer.Értesítőben ) -itt is van bánatpénz ( az EXIM Bank meghitelezi a külföldre tenderezőknek ) -a kiíró szabadon dönt a nyertesről -a kínálatok koncentrálására

szolgál -általában nagyberuházások használják - 10.b A gazdasági verseny szabályai Tisztességtelen piaci magatartás esetei (gazdasági versenyt korlátozó megállapodás, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmai: -tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni. -tilos valótlan tény állításával egyéb rosszindulatú magatartással a versenytárs jó hírnevét, érdekeit sérteni -tilos üzleti titkot tisztességtelenül megszerezni -tilos máshoz olyan felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolatot sért -tilos az árut más versenytárs termékére jellemző tulajdonsággal forgalomba hozni, reklámozni -tilos a versenyeztetés, árverés, tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon befolyásolni -tilos a fogyasztókat megtéveszteni -tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása A

gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma: -tilos a vállalkozások közti megállapodás és összehangolt magatartás (nem esik tilalom alá csekély jelentőségű, vagy egymástól nem független vállalkozások közti megállapodás) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: -tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni -tilos a termelést, a fogyasztást, a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni -tilos indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, fenntartásától -tilos a másik fél döntéseit indokolatlan előnyszerzés céljából befolyásolni -tilos az árut az ár emelését megelőzően vagy annak elérése miatt visszatartani, forgalomból kivonni -tilos az árukapcsolás -tilos a versenytársaknak a piacról való kiszorítására alkalmas árakat alkalmazni (dömping ár) -tilos más piacra lépését megakadályozni -a versenytárs számára hátrányos piaci

helyzetet teremteni A tisztességtelen magatartást tanúsító cégek általában rövid életűek, a piac írott és íratlan törvényei automatikusan működésbe lépnek, hosszú távon ellehetetlenítik az ilyen cégek működését. Persze néhány tilalom alól akadnak kiskapuk, kivételek 11.a A fogyasztói magatartást meghatározó és befolyásoló tényezők jelentősége a szolgáltatásban A fogyasztás befolyásoló tényezői : MARKETING STRATÉGIA ↓ ↓ ↓ fogyasztói életstílus → fogyasztói magatartás ← vásárlási helyzet ↓ ↓ ↓ -kultúra szolgáltatás igénybevétele -kik képezik a piacot? -értékek -mit vásárolnak? -demográfia -miért vásárolnak? -társadalmi státus -hogyan? -referenciacsoportok -mikor? -háztartás -hol? -személyiség -motivációk -információértékelés -tanulás és memória A fogyasztói magatartáshoz szükséges ismereteket a szociológia, pszichológia, pedagógia, gazd. történet, szociálpszichológia,

közgazdaságtan stb. tudományokból meríthetjük A motívumok, mint belső ösztönző tényezők aktiválják, mozgatják, irányítják a viselkedést, magatartást a cél felé. A célok különbözőek lehetnek: -racionálisak -emocionálisak Tapasztalati tények igazolják, hogy a fogyasztó rendszerint nem viselkedik a racionalitás tudományosan elfogadható kritériumai szerint. Az utóbbi időszak vizsgálatai bebizonyították, hogy a fogyasztói magatartásban nő az érzelmek jelentősége. " Az ember olyan, mint a jéghegy: 1/10-e kilátszik a vízből, a többi lent van a vízben." / Jung / Milyen tényezők alakítják fontossági sorrendünket? Mit részesítünk előnyben, mit sorolunk hátrébb? Hogyan költjük el szabadrendelkezésű jövedelmünket? A szolgáltatásban tevékenykedőknek fontos tiszában lenniük a szolg. folyamatát, kimenetelét befolyásoló emberi tényezőkkel, hiszen annak heterogenitása problémássá teszi a minőség

állandó szintentartását. A minőség a szolgáltatással egyidőben, vagy csak utána ellenőrizhető.Utólagos korrekcióra elvétve van csak lehetőség (pl elrontott frizura) A vevői elégedetlenség negatív szájreklámot szül. Alapvető emberi tulajdonság pedig, hogy csak azt a cselekvést v. magatartást ismétli meg az ember, amely pozitív megerősítést kap A fogyasztói magatartást alapvetően befolyásoló tényező a szükséglet. A szükséglet hiányérzet, ezért az egyén viselkedése arra irányul, hogy ezt a hiányérzetet megszüntesse. A különböző szükségletek ill. ezek kielégítése történelmileg, társadalmilag meghatározott, térben és időben változó. A szükséglet bizonyos szintje megfelelő lehet az egyik embernek, a másiknak viszont nem. A gyermekkorban kialakult szükséglet végigkíséri életünket, bizonyos életmódbeli, életciklusbeli változások viszont ezt átalakítják, átrendezik. ( preferenciasorrend

vált.)→MASLOW piramis A szolgáltatásban kiemelkedő szerepe van a +3P fontosságának. PEOPLE: A szolg.-t végző személy ismerje fel a szolg-t igénybevevők személyiségtípusait ( szangvinikus, kolerikus, melankólikus, flegmatikus, extrovertált, introvertált ). A személyiség közvetlen kapcsolata a k ülvilággal ( érzékelés, észlelés, figyelem, tanulás,emlékezés útján ) meghatározza a szolgáltatás kimenetelét. PHYSICAL EVIDENCE: Alapvető tulajdonságaink egyike, hogy az első benyomás döntő fontosságú. A külcsíny legalább olyan fontos, mint a szolg. tartalma Bizalmat v bizalmatlanságot szül A Szolg alapja pedig a bizalom. PROCESS: A szolg. folyamatát nagymértékben befolyásolja,módosíthatja a vevő magával hozott előzetes elképzelése,( előítélete) , véleménye, mentalitása, információi. Ezek figyelmenkívül hagyásával a szolg. nem lehet személyreszabott A fogy. magatartást befolyásoló egyéb tényezők: Csoporthatások: Az

ember társadalmi lény, mindennapját társadalmi hatások határozzák meg, befolyásolják. Viselkedésére azon csoportok normái az irányadók, melybe tartozik. (plmunkahely ) A csoportban tanúsított egyéni viselkedés függ a megfelelési kényszertől . Megfigyelhetők a "felfelé barátkozás" jellemzői. ( "ezen szolg segítségével Te is OLYANná válhatsz, amilyenné szeretnél! Ha megveszed, használod,te is ahhoz a réteghez tartozhatsz." →ígéretet ad el ) A jó gyorsétterem a hasonló társ. helyzetű, gondolkodású fiatalok törzshelye Elsősorban klub, kávéház, ahol az étkezésnek megvan a maga helye, de nem ez a központi vonzereje. Az egyenízű ételválaszték, standard berendezés is kiszámíthatóságot, biztonságot sugall, ami ebben a mai rohanó világban eltűnőfélben levő, keresett érték a tradíciók, gyökerek nélkül felnövő fiatalságnak. 11.b A munkaviszony létesítésének szabályai, munkaszerződés

megkötésének, módosításának formai tartalmi kellékei. A munkaviszony megszűnésének esetei, a megszűnéshez kapcsolódó munkáltatói kötelezettségek Munkaviszony a munkáltató és munkavállaló között írásban kötött munkaszerződés aláírásával jön létre határozott vagy határozatlan időre. Létesítésének feltételei: -életkor: aki tankötelezettségének eleget tett, vagy DÖG-ben tanul és elmúlt 14, vagy elmúlt 16. -Szakképzettség: jogszabály által előírt szakképesítés kell bizonyos munkákhoz, ezen felül a munkáltató saját szabályokat is szabhat -EÜ alkalmasság: ne veszélyeztesse a munkavállaló egészségét, nem létesíthet munkaviszonyt, aki elveszítette munkaképességét, tilos a munkavállalót olyan munkakörben alkalmazni, amelynek ellátására egészségileg alkalmatlan -Erkölcsi alkalmasság: bizonyos munkakörökhöz erkölcsi bizonyítvány kell -nőkre, fiatalkorúakra, csökkent munkaképességűekre

speciális szabályok vonatkoznak. (tilos fiatalkorút éjszaka vagy túlmunkában foglalkoztatni) A munkaszerződés paraméterei: Ìrásba foglalása a munkáltató kötelessége (ha a munkáltató ennek nem tesz eleget, a munkaszerződés érvénytelen. Erre azonban csak a munkavállaló hivatkozhat, de csak a munkába állását követő 30 napon belül. (Ez a határidő jogvesztő, utána már nem támadhatja meg a munkaszerződést bíróság előtt) Tartalma szabadon meghatározható, de nem lehet ellentétes a joggal, ill. a kollektív szerződéssel, de jobb feltételeket tartalmazhat. Kötelező tartalmi elemek: személyi alapbér, munkakör, munkavégzés helye (ha ezek v.melyike hiányzik, a szerződés érvénytelen). -a személyi alapbér lehet időbér, teljesítménybér vagy a kettő összekapcsolása. Az időbér lehet órabér vagy havibér, de minimum a mindenkori minimálbér összegét el kell érnie. A teljesítménybérezést is úgy kell megállapítani, hogy

ennek százalékos teljesítése a munkaidő ledolgozása esetén elérje a minimálbért. -a munkakör megjelölésének nem kell olyan részletesnek lennie, mint a munkaköri leírásban. Ezeket köteles ellátni a munkavállaló, de a munkáltató átmenetileg eltérő feladatokra is kötelezheti. -a munkavégzés helye, ahol a munkavállalónak a munkaidő kezdete előtt munkaképes állapotban meg kell jelennie és kötelezettségének eleget kell tennie. -próbaidőt ki lehet kötni írásban. Tartama 30 nap, ha kollektív szerződés szabályozza 90 nap Utólag meghosszabbítani nem szabad, ideje alatt mindkét fél megszüntetheti a munkaviszonyt, lejártával a szerződés véglegessé válik. A munkaszerződés módosítása: -felek akaratából: közös megegyezéssel bármikor módosítható, de kötelező írásba foglalni. -jogszabály alapján: terhes nőt, megváltozott munkaképességű dolgozót megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, leszerelt sorkatona, fiz.

nélküli szabadságról, GYES-ről visszajövő dolgozó személyi alapbérét a bérfejlesztésekhez kell igazítani -kollektív szerződés alapján: a munkavállaló hátrányára nem módosítható. A munkaviszony megszűnése, megszüntetése: Objektív okok: -munkavállaló halála, munkáltató jogutód nélküli megszűnése, határozott idő lejárta. Szubjektív okok: -közös megegyezéssel: munkavállaló felmentésre és a felmondási idő alatti munkabérre tarthat igényt -rendes felmondással: egyoldalú nyilatkozat, melyből ki kell tűnnie a felmondásra vonatkozó akaratnak, a felmondás indokának, jogorvoslati lehetőségnek, akkor válik hatályossá, amikor azt a másik féllel közölték. A munkáltató csak a munkavállaló képességeivel, munkahelyi magatartásával, ill. saját működésével összefüggő okból élhet a rendes felmondással Vita esetén az indok valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. Rendes

felmondással nem rúgható ki a betegség miatt keresőképtelen, gyermek ápolás miatt táppénzes, terhes (+6 hónap szüliszabi), sorkatona). Ha a munkavállaló kéri a rendes felmondást, neki nem kell indokolni A felmondási idő 30 naptól 1 évig terjedhet. Egyik felével a munkáltató, másikkal a munkavállaló rendelkezik. Idejére őt átlagkeresete illeti meg A végkielégítés rendes felmondás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén jár a munkaviszonyban töltött idő függvényében. -Rendkívüli felmondással: kötelezettség szegés, súlyos gondatlanság, akadályozó magatartás esetén. Azonnali hatályú, kötelező az indoklás Ha a munkavállaló mond fel rendkívülivel, akkor a munkáltató köteles őt olyan helyzetbe hozni, mintha rendes felmondással távozna. A munkáltató kötelezettségei munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor: -utolsó munkanapon minden bér és járandóság kifizetése -igazolás kiadása, mely tartalmazza a

munkaidő tartamát, tájékoztatást a munkabérről, tartozásokról és azok jogosultjairól, igénybevett szabadságokról -működési bizonyítvány kiadása (ha ezt a munkavállaló kéri), mely tartalmazza a munkavállaló betöltött munkakörét, munkájának értékelését. 12.a A nagykereskedelem és a kiskereskedelem fogalma és feladatai Képviselet, kizárólagosság és ügynökség. A bizományi ügylet lényege és lebonyolítása. Nagykereskedelem: Közgazd. szerepe, hogy áthidalja a termelés és az értékesítés időbeli különbségét Jogi értelemben a beszerzett áru üzletszerű értékesítése viszonteladók részére. A nagyker a viszonteladók mellett közvetlenül a fogyasztók ( felhasználók ) részére is értékesíthet. Hazai vagy külföldi termelőktől nagytételben beszerzett árukat a kiskereskedelmi hálózatnak, vagy a feldolgozó, felhasználó vállalatoknak értékesíti. -szerényebb külsőségek között folyik a kereskedelem

-kisebb összeget fordít figyelemfelkeltésre -az ügyletek nagyobb árumennyiségre vonatkoznak A nagyker feladatai: -szállítás -raktározás -készletfinanszírozás -árukeverés -komissiózás ( a vevők által megrendelt árut a tárolóhelyről összeszedik, kiszállításra előkészítik ) -revideálás (előkészített áruk ellenőrzése ) -túrajáratok szervezése Nagykerek csoportosítása forgalmazott áruk szerint: -élelmiszer -Mg. Termék -ruházati, textil -vegyescikk -gyógyszer -tüzelő -építő -alapanyag és hulladék -termelő gépek és berendezések A legtöbb termék esetében a n agyker tevékenység teljesen szabadon folytatható. Néhány termékcsoport (pl. autó, fémhulladék, nemesfém, szeszesital, dohányáruk ) forgalmazásának feltétele az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium általi nyilvántartásba vétel. Ennek feltételei az egyes termékeknél különbözőek: -Mg. , állatgyógyászati, növényvédelmi termékeknél

az FM egyetértése szükséges -nemesfém termékek forgalmazójának büntetlen előélet, adótartozás nincs,MNB egyetért -szeszesital termékek forgalmazásához jövedéki eng. Nem minősül nagyker tevékenységnek a gazd. társaság saját tagjai részére végzett beszer vagy értékesítő tevékenység v.mint a kereskedő felesleges árukészletének -alkalomszerűenviszonteladó részére történő értékesítése Nagykerek csoportosítása tevékenység szerint: -Tényleges árunagyker: -klasszikus nagyker (kevert árukészletet forg.helyben és terít is -rackjobber (polcrészt tölt fel áruval, finanszírozza a kisker készletet eladhatatlan árut visszavesz ) -Cash & Carry ( Kp fizess és vidd!, nem szállít, nincs hitelnyújtás, kevert áruválaszték, kisebb tételt is ad ) -Közvetítő nagykereskedelem: -nem kerül tulajdonába az áru -nem foglalkozik áruszállítással -közvetít vevők és eladók közt Ide tartoznak a brókerek és az

ügynökségek. Külkereskedelem: -külföldi és belföldi vállalkozások között bonyolítják le az adásvételt -lehetőséget ad arra, hogy az országban nem, vagy csak gazdaságtalanul előállítható termékeket külföldről szerezzük be (import), ezáltal az ipar nemzetközileg is szakosodhat. -a külföldi áruk megvásárlásához szükséges idegen fizetési eszközök megszerzéséhez a nálunk előállított termékek egy részét külföldre kell értékesíteni (export ). A külföldi piac általában magasabb követelményeket támaszt, ez állandó ösztönzőerő a minőség javítására Napjainkban a nagyker tevékenység visszafejlődött, a termelők saját értékesítést alakítottak ki, a kiskerek termelői beszerzésre tértek át.( hálózatláncok jöttek létre a nagyker kihagyásával ) Kiskereskedelem: Közvetlenül a fogyasztók, felhasználók felé általuk igényelt mennyiségben és minőségben árut üzletszerűen értékesít . A szerepkör

napjainkban változik. Nagyfokú koncentráció megy végbe A privatizáció után más országokból bejövő tőke zöldmezős nagy befektetéseket eszközölt, üzletláncokat hozott létre. A privatizációval létrejött tömérdek kisker vállalkozás jelentős része tönkremegy, csak ott marad fenn, ahová az üzletláncok nem hatolnak be. A beruházások a kereskedelemben hatalmas mértékben nőttek, vele együtt a foglalkoztatás .Moon 444e egyéni vállalk működik, ennek negyede kereskedelmi váll Az EU területén 370 M fogyasztó ellátását 22 M kereskedelmi dolgozó végzi.Itt a kisvállalkozások tömörítő szervezeteket hoznak létre ( ilyen M.o-on nincs ) A bolti kiskereskedelem formái: Boltok: -apró shopok, butikok, kisboltok -nehezen maradnak talpon, a multik kiszorítják Áruház: -100-500E cikk -széles választék, lehet általános vagy specializált -saját márka (Centrum, Skála ) -városokban ABC/ Szupermarket:(pl. SPAR ) -teljes élelmiszer

és napicikk választék -nagy alapterület (600-1200 m2 alapterület ) -főleg önkiszolgáló -közepes árfekvés -városokban Hipermarket ( CORA, TESCO ) -hatalmas eladótér ( 7500-20000m2 ) -közel teljes áruválaszték -viszonylag olcsó árak,de kevés + szolgáltatás -városon kívül, jól elérhető helyen Üzletlánc ( COOP-lánc ) -szaküzletekkel rendelkező kiskerek önálló társulásai -közös beszerzés, árpolitika, arculat -azonos választék Fiókhálózatos kisker -egy tőkeerős tulajdonos→ sok bolt Diszkont -agresszív beszer. politika -minimalizált berendezés, csomagolás -olcsó ár Bevásárlóközpont ( Plazák, West End City Center) -több üzlet egy helyen -étterem, gyerekmegőrző, szórakoztatás -a helyek kiadók, bérelhetők -élménybevásárlás -városon belül, központi helyen Franchise ( McDonalds) -licensdíj fejében piacon jól bevezetett konplex rendszert ad el határozott időre -a tulajdonos befektetés nélkül terjeszkedhet -az

átvevő megtarthatja gazdasági függetlenségét ( fix, royalty,fix+royalty fejében) -jól bevált rendszert vesz át, melyben a módszerek leszabályozottak -kötelessége a márka-, színhasználat, meghatározott minőségű áru beszerzése, leszabályozott üzletkialakítás, központi reklám alkalmazása A bolt nélküli kiskereskedelem formái: -piacok -Közvetlen értékesítés -mozgó árusítás ( fagyis ) -csomagküldő kereskedelem -mozgó bolt (Family Frost) -virtuális kereskedelem Multilevel marketing ( AMWAY ) KÖZVETLEN ( DIREKT ) ÉRTÉKESÍTÉS ÜGYNÖK: -nem köti, csak előkészíti a szerződést -egyedi megbízást kap, munkáját jutalékért végzi -feladatai: - eladó és vevő összehozása -vevőkör látogatása -reklamáció rendezés -mintatermek működtetése, árubemutatók KÉPVISELŐ: -olyan ügynök, aki tartós üzleti kapcsolatban áll megbízójával -egy cégnek dolgozik KIZÁRÓLAGOS KÉPVISELŐ: -megbízója termékeire meghatározott

földrajzi térségre piacvédelmet élvez ( ezt a terméket megbízója csak rajta keresztül adhatja el ) Feladataik: D íjazásuk: -potenciális vevők felkutatása -fix -piackutatás -royalty -kapcsolattartás a vevőkörrel -fix + royalty -bemutatótermek -reklamáció rendezés -inform. rendszer BIZOMÁNYOS: -megbízó javára, kockázatára, de saját nevében köt üzletet eladásra, vagy vételre -nem tulajdonolja az árut -tarthat raktárkészletet megbízója árujából -tevékenységét jutalékért, díjért végzi -ha a szerződésben kikötöttnél magasabb áron adta el a dolgot, a limitált árat meghaladó különbözetet ki kell szolgáltatnia a megbízónak -ha áron alul adta el, köteles a megbízónak a különbözetet megtéríteni, kiv., ha bizonyítja, hogy a szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett és az eladással a megbízót kártól óvta meg és arról őt nem tudta idejében értesíteni. Jellemzően ipari beruházási javak

értékesítése, bankok, biztosítók, külker vállalatok, tőzsdei alkuszok a szereplői a bizományi ügyleteknek. BIZOMÁNYOSI SZERZŐDÉS: -szabályozza mindkét fél jogait és kötelességeit -limitárat szab -lehet eseti vagy keretmegállapodás 12.b A marketing lényege A marketing szemlélet szükségessége a jelenlegi gazdasági fejlődési folyamatban. A mark. döntések megalapozásához szükséges infók, a különböző piackutatási módszerek 6.a A piac megismerésének és befolyásolásának módszerei és eszköztára A helyzetelemzés szerepe a piac befolyásolását szolgáló döntés előkészítésében A magyarországi pol. változás eredményeképpen a korábbi irányított gazd-ot a piachoz igazított gazd. váltotta fel A tervgazd időszakában : -központilag előírt tervek -elsősorban mennyiségiteljesítés -mikro-, makrogazd.-i kihatás figyelembevétele nélkül A politikai váltást követően erőteljes gazd.-i változások: - privatizáció

-új gazdálkodási formák ( BT, KFT ) -az érdekeltség mozgatórugója a tulajdonlás, személyes haszon növelése A marketing feltétele a piacgazd., versenyhelyzet A magyar gazd sajátos társadalmi-politikai körülmények között, viszonylag gyorsan került ilyen feltételrendszerbe. Azokban az országokban, ahol a vállalkozók generációk során "beleszületnek" a p iaci feltételekbe, megszerzik az ehhez szükséges szemléletet. A mark. tehát egy szemlélet, mely a piacnak tulajdonít meghatározó jelentőséget Tudatos, távlatos módszerek együttese; -a piac megismerésében -a tevékenység piaci igényekhez való alakításában -a piacon való fellépés módjában - a piac befolyásolásában Marketingpolitikai eszközök: 4P + 3P PRODUCT ( termék, márkanév, minőség, választék ) PRICE (ár, rabat, hitel, kamat, fiz. felt ) PLACE ( ért. csatornák, fizikai eloszt ) PROMOTION ( PR, szem. Eladás, eladás öszt, reklám ) -a promóciós mix

v.mennyi eszközével tájékoztatni, befolyásolni, manipulálni akarunk PEOPLE ( szolgáltató személyzet ) PHYSICAL EVIDENCE ( környezet, tárgyi felt. ) PROCESS ( szolg. folyamat ) A mark. kutatás a vállalkozás tágabb és szűkebb piaci környezetének piaci elemzésével, prognosztizálásával foglalkozik, ezt kapcsolja össze a váll. erőforrásaival, így a vállalati döntések megalapozását biztosítja. Kvalitatív ( minőségi ) kutatás : fogy. vélem, szokások) Kvantitatív ( mennyiségi ) kut.: számok, adatok, arányok ) Kutatási módszerek: SZEKUNDER már elkészült adatok ): -statisztika, számvitel (belső forr. ) -prosp., kiadv,tanulm, kamarák anyagai, árlisták, szaklapok (külső forr ) PRIMER -Megkérdezés ( téma, alanyok, gyakoriság szerint ): -írásbeli (kérdőív, próbakérdezés, nyílt / zárt kérdés ) -szóbeli (egyéni, csoportos, mélyinterjú ) -telefonos -Megfigyelés ( vásárlói magat. figyelése, feljegyz, reagálások fizikai

mérése ) -Kísérlet ( tesztelés ) A marketing döntés megalapozásához szükséges info beszerzési foly. fázisai: DÖNTÉSI PROBLÉMA ↓ INFO SZÜKSÉGLET ↓ INFO BESZERZÉS ↓ INFO FELDOLGOZÁS ↓ INFO ELŐKÉSZÍTÉS ↓ INFO FELHASZNÁLÁS ↓ DÖNTÉS Ma minden vállalkozásnak tisztában kell lennie a piacon elfoglalt helyével,ehhez külső, belső környezetét fel kell mérnie, elemeznie, értékelnie. GYELV / SWOT analízis: GYengeségek (belső) Erősségek ( belső ) Lehetőségek ( külső ) Veszélyek ( külső ) Szükséges a piaci tevékenység tervezése: Stratégia ( hosszútáv ) Politika ( középtáv ) Taktika ( rövidtáv ) A jövőbeni üzleti lehetőségek meghatározásában a döntéshozók konjunktúrakutatásra és piaci előrejelzésekre ( piacprognózisra ) is támaszkodhatnak. Ezen előrejelzések elkészítését matematikai-statisztikai eljárások és szakértői megkérdezések segítik. MAKROKÖRNYEZET A naprakész piaci információk

elengedhetetlenül szükségesek a helyzetelemzéshez, a p iac befolyásolását szolgáló döntés előkészítéséhez. Ezek egyes exportpiacokra vonatkozó országtanulmányok, vagy egyes árucsoportokra vonatkozó árupiaci tanulmányok formájában rendszerezhetők. A vállalkozás lehetőségeit tágabb környezete is befolyásolja. PEST / STEP elemzés: Politikai (gazd. pol, adó, jog, állami szerepv ) Economy /gazdasági ( válság, infláció, munkanélküliség ) Szociális ( népesség összetétele, hagyomány, életmód, fogy. magatartás) Technikai ( innováció, műszaki fejlesztés, infrastruktúra ) MIKROKÖRNYEZET Elsősorban konkurenciakutatást és konkurenciaelemzést jelent. Ennek során nemcsak azt kell megtudni, kik a legfontosabb versenytársak és mit csinálnak. Tudni kell azt is, kik a potenciális versenytársak és mit terveznek a jövőben. ( milyen új terméket fejlesztenek ki, mely piacokon milyen stratégiai, taktikai lépéseket terveznek.) A

versenytársak folyamatos figyelemmel kísérése mellett a p otenciális kooperációs partnerek felkutatása is szükséges ( hiszen a vállalat piacbefolyásolási törekvéseiben egyesekkel ütközik, másokkal találkozik az érdeke ). 13.a Az áruforgalmi tevékenység elemzésének főbb módszerei és mutatószámai Az árbevétel nagyságát és szerkezetét meghatározó tényezők Az áruforgalmi árbevétel függ: -az eladott áruk mennyiségétől -eladási áraitól Forgalom értéke= össz. Eladott mennyiség x egységár Az eladási ár és az eladható mennyiség között szoros összefüggés van: -túl magas ár→eladott mennyiség nagymértékű csökkenéséhez vezet -túl alacsony ár→növelhető az eladott mennyiség, de egy ponton túl árbevétel csökkenést eredményez. Árrugalmasság= keresletváltozás mértéke Árváltozás mértéke Jövedelem rugalmasság= keresletváltozás mértéke Jövedelemvált. Mértéke A bruttó árbevételben

lévő ÁFA-t a vállalkozás befizeti az állam költségvetésébe. Az ÁFA tehát nem jelent valódi bevételt a gazdálkodó szervezet számára. Az eredmény meghatározásakor ezért mindig az ÁFA nélküli ún. NETTÓ ÁRBEVÉTELből kell kiindulni AZ ÁRBEVÉTEL TERVEZÉSE, ELEMZÉSE VISZONYSZÁMOKKAL TÖRTÉNIK! -időbeli összehasonlítással: adatának) (kifejezi, hogy a tárgyidőszak adata hány %-a a bázisidőszak Dinamikus Viszonyszám=tárgyidőszak árbevétele x 100, Vd= É1 Bázisidőszakárbevétele É0 -tervhez történő viszonyítással: Tervfeladat Viszonyszám Tárgyidőszak tervezett bevétele x 100, Vtf Ét Bázisidőszak tényleges árbev. É0 Tervteljesítési Viszonyszám= tárgyidőszak tényleges árbev. X 100, Vtt =É1 Tárgyidészak tervezett árbev. Ét -több hálózati egység árbevételének összehasonlítása: Összehasonlító Viszonyszám= összehasonlítandó egység árbevétele x 100, Vö= Éö Bázisul választott egység árbevétele

Éo -térbeli összehasonlítással: Alapterület kihasználás= az egység árbev.(ft) , Atk = É Az egység alapter.(m2) At Atk összehasonlítandó Atk bázis Az összehasonlítás csak azonos áruválaszték forgalmazása esetén ad értékelhető eredményt. Árucsoportonkénti elemzés: Megoszlási viszonyszám egy-egy árucsoport árbevétele x 100, Vizsgált egység teljes árbev. Az árbevétel elemzése, tervezése indexek segítségével: Vm Ér Ée A tényleges áruforgalmi folyamatok elemzéséhez és tervek készítéséhez nélkülözhetetlen annak megállapítása, hogy az áruforgalom értékének (árbevételnek) a v áltozásához milyen mértékben járult hozzá az eladási árak és milyen mértékben az eladott mennyiség változása. Az érték-, ár-, volumenindexek több termék (árbevétel) értékének, árának és mennyiségének együttes, átlagos változását fejezi ki az előző időszakhoz vagy a tervezett árbevételhez képest.

ÉRTÉKINDEX= TÁRGYIDŐSZAK BEVÉTELE FOLYÓ ÁRON BÁZIS IDŐSZAK BEVÉTELE BÁZIS ÁRON ÁRINDEX= TÁRGYIDŐSZAK BEVÉTELE FOLYÓ ÁRON , TÁRGYIDŐSZAK BEVÉTELE VÁLTOZATLAN ÁRON VOLUMENINDEX = TÁRGYIDŐSZAK BEVÉTELE VÁLTOZATLAN ÁRON BÁZIS IDŐSZAK BEVÉTELE BÁZIS ÁRON 13.b A marketing szemléletű vállalkozás kommunikációs tevékenysége ( arculat, image, PR ) Kommunikációs politika: A vállalat és a fogyasztók közti információáramlás eszközeit, elveit és módszereit a vállalat oldaláról összefoglaló rendszer. Követelmény a piaci viszonyok ismeretére alapozott komplex megközelítés, a célcsoport fogyasztói magatartásának szem előtt tartása, a konkurrens cégek kommunikációs politikájának figyelemmel kísérése, az eszközök összehangolása, a szinergia követése. MARKETING -KOMMUNIKÁCIÓ ↓ ↓ ↓ Reklám Értékesítésösztönzés Személyes eladás ↓ Nyilvánosság REKLÁM: Olyan szélesebb körre ható, nem

személyes befolyásolás, amelyet egy meghatározott szervezet v. személy fizet.Tipikus PULL stratégiai eszköz Jellemzői: -nyilvános - informál -célirányos - motivál -fogy. magatartást befolyásol - manipulál Típusai: Fajtája: -márkareklám -cégreklám -termékcsalád-reklám -sponzorálás Célja: -bevezető -expanzív -emlékeztető - gazdasági - beszerzési - forgalmi (összevont / tartós tej + doboz) ( speciális / 1 termék ) - nem gazdasági ( társ. célú hirdetés ) Befogadói szerint: -direktreklám / 1 konkrét személynek -rétegreklám / pl. egyetemisták, autótulajok -általános reklám / tömegekhez ÉRTÉKESÍTÉSÖSZTÖNZÉS: Olyan módszerek alkalmazása a vevők kiszolgálásában, eladásban, amelyek a vevőt további vásárlásra serkentik.Tipikus PUSH stratégiai eszköz -iskolázás -informálás -kereskedő motiválás -támogatás -tanácsadás -fogyasztói ösztönzés -motiváció -eladótér kialakítás (kóstoló,

nyereményjáték.) SZEMÉLYES ELADÁS: Reménybeli vevővel való személyes találkozás során történő értékesítési ajánlattétel, kedvező esetben üzletkötés. ( Ügynök ) Feladatok→infogyűjtés, értékesítéstervezés, ügyféllel való kontaktus ( ipari termékek eladási módszere főleg ) NYILVÁNOSSÁG: PUBLIC RELATIONS - PR " A bizalomépítés művészete" Közönségkapcsolatok. A vállalatról alkotott kedvező kép kialakítását célzó magatartás, ill, az ezt céltudatosan segítő módszerek alkalmazása. Tudatos, tervezett és tartós fáradozás, a kölcsönös megértés és a b izalom kialakítása, ápolása érdekében a vállalkozás külső és belső környezetében Külső PR: Belső PR: -újságírók informálása -tréning, képzés, -újságok, szakfolyóiratok -tanulási, képzési szerződések -konferenciák -belső infoáramlást biztosító eszközök -rendezvények ( vásár, kiállítás. ) (újság, Intranet,

értekezlet ) -alapítvány Célja: Célja: -bizalomkeltés -csapatépítés -pozitív "eszménykép" kialakítás -lojalitás a céggel szemben ARCULATTERVEZÉS: Magába foglalja a vállalkozás: -jellegét -munkastílusát -belső és külső magatartását -emblémáját -színharmóniáját -levélpapírjait, borítékait -szóróanyagait, kiadványait -névkártyáit -tárgyalótereit és azok berendezéseit - a munkavállalók öltözékét IMAGE: A vállalkozás arculatának pillére a jó hírneve = imázsa. Mottója: "Igazság, becsület, korrekt magatartás hosszú távon" A vállalkozási image összefügg az ott dolgozók tekintélyével, fejlődésével, mindez pedig összefügg a munkahely biztonságával. A ma már világhírű HONDA cég alapítója már a kezdés pillanatában, 1946-ban megfogalmazta ötparancsolatát: 1. Mindig becsvággyal és fiatalos hévvel cselekedni 2. Minden egészséges javaslatot tanulmányozni, keresni az új

ötleteket és időben alkalmazni ezeket a jobb eredmény érdekében. 3. Kedvvel dolgozni és ehhez minden feltételt megteremteni 4. Folyton keresni a harmónikusabb munkastílust 5. A kutatás és a fejlesztés eredményeinek mindenkor érvényesülniük kell Élete végén pedig így fogalmzott a 84 éves 800ezer alkalmazottnak munkát adó vállalkozó: "Mindig is az volt a leghőbb vágyam, hogy olyasmit készítsek, ami azon túl, hogy hasznos a vásárlónak, boldoggá is teszi őt." Hát innen származik a HONDA image! 14.a Reklám az eladás helyén, csomagolás, minőség, a márka szerepe a vásárlási döntésben Az egyik legbefolyásosabb reklám az eladáshelyi reklám. Pl: transzparensek, táblák, szórólapok, hangszóróból reklámszöveg, helyi járdamozaik, címkék. Elláthat tájékoztató és befolyásoló funkciókat, ezek hátterében állhat: -egy új áru bevezetése -vásárlási szokások változtatása -raktárkészlet csökkentése -forgalom

növelése -impulzusvásárlás elősegítése Tágabb értelemben az eladáshelyi reklámok közé sorolandó: -az eladótér reklámjellegű kialakítása -berendezés, polcok, színek, fények, illat(LÁTVÁNYPÉKSÉG) Csomagolás: -szolgáltasson megfelelő információkat az áruról, értékéről, márkajellegéről -vevőbarát legyen (tiszta, higiénikus, könnyen szállítható, kényelmesen kezelhető) -feleljen meg az áru- és környezetvédelmi követelményeknek -védje az árut, ne károsítsa, biztonságos legyen, gyermekbiztos legyen -legyen színes reklámhatás kivitelű, a külső megjelenés egyértelműen utaljon az árura A csomagolás a vevőt vásárlásra csábíthatja, hűségessé teheti. A csomagolásnak tehát keresletet befolyásoló, árut szimbolizáló szerepe is van. A vevő figyelmének felkeltése a csomagolás közvetítésével vizuális folyamat. Hogy a vevő figyelmét felhívja, a csomagolásnak v.mi módon különböznie kell a

környezettől, a forma összekapcsolja a csomagolást a termékkel.(COCA-COLA) A méret és a csomagolás színe is fontos tényező. A grafikának meghatározó szerepe van, pl. üvegen körbefutó felirat megfogásra késztet A csomagolást esztétikai szempontból ítéli meg a vevő, következtetéseket levonva a beltartalomról. Minőség: A minőség azon lényeges tulajdonságok összessége, melyek meghatározzák az áru felhasználhatóságát. A minőség meghatározásában az alábbi tényezőknek van szerepük: -objektív tényezők: ugyanaz az érték mindenki számára -szubjektív tényezők: eltérhet egyéntől függően A minőségi tanúsítás egy meghatározott szerv vizsgálata által felelősséggel adott írásos igazolás. Ennek meglétére utalni célszerű a csomagoláson. Fogyasztói tájékoztatási formák: -minőségi jel: a terméken, vagy a csomagoláson található, azt tanúsítja, hogy az áru minden minőségi szabványnak megfelel. (KIVÁLÓ

MAGYAR TERMÉK) -Minőségi tanúsítvány, bizonyítvány: tartós fogyasztási cikkekhez csatolják, melyben a felhasználás szempontjából lényeges tulajdonságokat, jellemzőket egyértelmű műszaki adatokkal írják le -Műszaki leírás -Használati-kezelési útmutató Márka: A márkához való viszony szerint a vásárlók lehetnek: -márkahűek -rendszerint márkahű, de mást is kipróbál -nem érdekli a márka -nincs pénze megfizetni A márka a termékek megkülönböztetését, beazonosítását, differenciálását szolgálja. A márkához kapcsolódó gondolattársítások gyakran nagyobb mértékben járulnak hozzá a márkaértékhez, mint maga a termék. A márkanév többletértéket jelent a f ogyasztó megítélésében, az egész vállalkozást jelképezi, bizalmat nyújt és megkülönböztetést biztosít. A fogyasztók az új termékeknél is feltételezik a régi értékeket. Tartósan magas színvonalon tartása nagyon fontos, mert a bizalom vesztés a

márka lejáratásához vezethet, amit nagyon nehéz újból helyreállítani. Márkajel lehet ábra, szó, betű, szám, kép, vagy ezek kombinációja. Az általánosan ismert jel megkönnyíti a termék eladását, és védelmet nyújt a hamisítás ellen. A védjegynek származást jelző, minőséget garantáló és keresletnövelő funkciója van. 14.b Az emberi tényező szerepe, fontossága a menedzseri munkában, a menedzser szerepe a vállalkozás és a tömegkommunikációs szervek kapcsolatában A menedzser (vezető) nagyon összetett szerep tölt be a vállalat irányításában. Tevékenysége több szerepkörbe csoportosítható: Interperszonális szerep: Cégtábla szerep: ahol a vezető az általa irányított egységet képviseli szervezeten belül és kívül. Pl.: A PAV Látogató Központ vezetője: -a kommunikációs módot a vezetés szabja meg ( a stratégiában) -jó kommunikációs készség -jó megjelenés -jó Média kapcsolatok -ellátja híranyagokkal

a médiát -külföldön a cégtábla szerep országimázst is jelent - jó válságkommunikáció (Posta Bank) Motiváló szerep: ahol a vezető hat a beosztottaira annak érdekében ,hogy a feladat elvégzésére motiválja őket Összekötő szerep: ahol a vezető összeköti az egységen kívüli és belüli szakembereket a célok megvalósítása érdekében Információs szerep: -a szervezeten belüli és kívüli információkat begyűjti, tárolja, elérhetővé teszi, terjeszti, értelmezi Döntéshozói szerep: -a szervezet érdekében változásokat eszközöl -korrekciós lépéseket tesz, kezeli a zavarokat -dönt a rendelkezésre álló forrásokról -stratégiai, politikai, operatív döntéseket hoz -tárgyalásokat folytat Mintzberg szerint a vezetői beosztásban dolgozó menedzsereknek több típusát különböztethetjük meg: -kapcsolatteremtő: klasszikus cégtábla szerep, összeköttetést biztosít külső szervezetekkel -politikus: ideje nagy részét a

szervezeten kívül tölti, lobbizással, érdekegyeztetéssel -vállalkozó: jövőbeni lehetőségek után kutat, változásokat foganatosít -bennfentes: tűzoltással próbál belső tevékenységeket igazgatni -reális: a valós időben próbál stabil rendszert kialakítani és fenntartani -szakértő: tanácsadó szerepet tölt be, szakértelme mérvadó -új vezető: még nem vetette meg a lábát, hiányoznak a kapcsolatai, információs csatornái, Hitt szerint : A vezetés lényege a személyiségnek az a képessége, hogy a szervezetet sikeresen elmozdítsa A pontból a B-be. Ennek folyamata: Csapat kialakítás→ értékek tisztázása→ helyzet meghatározás→ kommunikálás→ képessé tétel→ felkészítés→ visszacsatolás 15.a Termékforgalmazás - a termelés helyétől a felhasználóig - marketing szempontból az áru fizikai útját is figyelembevéve ( kiegészítve: a tervezőasztaltól a fogyasztó kosaráig, s még azon is túl ) Termék mindaz, ami a

piacon figyelemfelkeltés, megszerzés, felhasználás, fogyasztás céljából felkínálható, s ami v.milyen szükségletet vagy igényt elégít ki A termék fizikai, kémiai, technikai, esztétikai és szimbolikus elemeket foglal magába, melyek egyben az értékét is meghatározzák. " Az emberek nem árukat, ( dolgokat ), hanem a problémájukra megoldásokat vásárolnak." (önbecsülést, otthont, boldogságot, érzést ) "Levitt" féle termékkoncepció: ALAPTERMÉK (bicikli ) ELVÁRT TERMÉK - alaptermék + adott problémák megoldása ( bicikli+sárhányó+macskaszem ) KITERJESZTETT TERMÉK - elvárt termék + extrák a veseny hatására (bicikli + sárhányó+ világítás + csomagtartó + seb.váltó ) POTENCIÁLIS TERMÉK - a termék fejleszthetőségének maximuma (könnyű vázszerkezet, összecsukható, továbbfejl. váltórendszer) A kiterjesztett termék tulajdonságai később beépülnek az elvárt termék kategóriába. Minden

marketing-szemléletű vállalkozás széléskörű piacfelmérést végez annak érdekében, hogy az általa forgalmazni kívánt terméket a megfelelő időben, megfelelő helyen, megfelelő módon és formában juttassa el reménybeli vevőihez. Feladatai: -új termékötlet keresése -új termék piaci bevezetése -a termék minőségi változtatása -termékvariációk és különbségek kidolgozása -a piacra már bevezetett termék utógondozása -termék kivonása -folyamatos piackutatás, vevőszolgálati információk elemzése Termék életciklus: 0. Tervezés, fejlesztés: -kutatás→termékötlet→gazdaságossági analízis→termékfejlesztés→tesztpiac→piac Forrásai: -vevők reklamációja -konkurencia -üzemi javaslatok -kiállítások -kutatók, kreatív team javaslatai -szaklapok 1. Bevezetés: Fogyasztók: Innovátorok,újítók, irányítók Versenytársak: Kevés Ár: Magas ( lefölöző ), alacsony (behatoló ) KTS: Magas mark.KTS ( veszteség ) Fő

feladatok az értékesírés és marketing tevékenység területén: -termék megismerés -értékesítési hálózat felkészítése -bevezető reklám -tesztpiac-terítés -figyelemfelkeltés -pozitív értékítélet 2. Növekedés: Fogyasztók: Korai elfogadók Versenytársak: Több Ár: Lefölözőt csökkenteni, behatolót növelni KTS: Magas mark. KTS, növekvő nyereség Fő feladatok az értékesítés és marketing tevékenység területén: -újdonság hangsúlyozása -márka elfogadtatása -törzsvevőkör kiépítése -imázs formálás -piaci részesedés növelése 3. Érés: Fogyasztók: Korai többség Versenytársak: Új belépők, utánzók, olcsóbb változatok Ár: Kereslet orientált KTS: Max. nyereség Fő feladatok az értékesítés és marketing tevékenység területén: -értékesítési lehetőségek növelése -termékvariáció, termékcsalád -emlékeztető reklám -márkahűség, ismertség hangsúlyozása 4. Telítődés: Fogyasztók: Késői

többség Versenytársak: Kirostálódó versenytársak Ár: árverseny KTS: csökkenő nyereség Fő feladatok az értékesítés és marketing tevékenység területén: -értékesítés-ösztönzés -fogyasztó-ösztönzés -megbízhatóság hangsúlyozása -stratégia védekező / támadó? Hanyatlás: Fogyasztók: konzervatívok, lemaradók Versenytársak: 0 Ár: engedmény, árukapcsolás, árleszállítás KTS: alacsony marketing KTS, veszteség Fő feladatok az értékesítés és marketing tevékenység területén: -piaci részesedés kiárusítása, szelektív értékesítés -visszavonulás imázsrontás nélkül A termékforgalmazás újabb lehetőségeit kell felmérni! Termék-diverzifikáció: terjeszkedés Horizontális: jelenlegi terméket új piacra vinni Vertikális: új terméket hozni a meglévő piacra Laterális: új termékkel előjönni új piacon - legnagyobb kockázat! Az értékesítés - ösztönzés egyre nagyobb szerepet játszik a

termékforgalmazási folyamat sikerességében. Eladók ösztönzése: -iskolázás, támogatás, tréning -értékesítést támogató segédanyagok: árlista, katalógus, prospektus, minták, kézikönyvek -motiváció: prémium, versenyek Eladótér kialakítása: -kirakati display,egyéb eszközök -áru csomagolása, elhelyezése Fogyasztói ösztönzés: -kóstolók, nyereményjátékok, ajándékok, jutalmak, akciók Személyes eladás: -a cég képviselője közvetlen kapcsolat segítségével - racionális, emocionális érvekkel- kedvező döntést kíván elérni a fogyasztónál. Ha mindezen eszközökkel sikerül elérni, hogy termékünk a fogyasztó kosarában landoljon, akkor sem henyélhetünk! Következő fázis a visszacsatolás.- fogyasztói elégedettség vizsgálat, véleménykutatás, melynek eredményei újabb termékötletekhez segíthetnek, újabb értékesítési formák, lehetőségek kipróbálására ösztönözhetnek ! 15.b A kamarák szerepe a

vállalkozások információs és érdekképviseleti rendszerében, a Közjogi Kamara, mint a gazdasági élet szereplője. A kamarák feladatai, jogai és kötelezettségei, a vállalkozások és a kamarák kapcsolata M.o-on a kereskedelmi és iparkamarák létrehozásáról első ízben 1848-ban beszélhetünk A II Világháború után egy kormányrendelet a k ereskedelmi és iparkamarákat jogutód nélkül megszüntette, vagyonuk az államkincstárra szállt. 1948-ban létrehozták a félállami jellegű Magyar Kereskedelmi Kamarát, mely 1985-től Magyar Gazdasági Kamara néven működött, s az egész magyar gazdaságot átfogó érdekközvetítő, érdekegyeztető, érdekképviseleti feladatokat töltött be. A kamara hivatása volt továbbá a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdítása, az üzleti forgalom fellendítése, a piaci magatartás tisztességének garantálása. A tagság kötelező, automatikus volt Az Országgyűlés 2000 végétől

megszüntette a kötelező kamarai tagságot. A kamarai tagság ma mintegy 43 ezres, főleg nagyvállalatokból áll. Elnökké Parragh Lászlót, a Parragh Rt Elnökvezérigazgatóját választották A kamara hivatása ma: -előmozdítani a nemzetgazdaság fejlődését -tisztességes vállalkozói környezet kialakítása -függetlenség, pártsemlegesség -gazdálkodó szervezetek általános és együttes érdekeinek hatékony képviselete -rendezett viszony kialakítása a politikával, kormányzati szervekkel (LOBBIZÁS) -aktív közreműködés a gazdasági életet befolyásoló és meghatározó döntések előkészítésében és végrehajtásában -szoros együttműködés a gazdasági feladatokat irányító minisztériumokkal -erőteljes vállalkozói támogatottság elérése, taglétszám növelése -jó kommunikációval pozitív kép kialakítása a kamaráról -az európai értékrend, az Európai Kamarák Szövetsége chartájában foglalt alapelvek érvényesítése

-aktív nemzetközi kapcsolatok, a hazai gazdaság felkészítése az EU csatlakozásra -a magyar gazdaság érdekeinek felvállalása az EU-ban -a kis- és középvállalkozói szektor tájékoztatása és felkészítése az EU csatlakozás utáni viszonyokra és teendőkre -hazai vállalkozói kör külpiaci érvényesülésének segítése -segít a tagoknak szabványosításban, minőségügyben -kereskedelmi szokványokat közread információt, tájékoztatást ad magyar és külföldi jogszabályokról -vásárokat, kiállításokat, konferenciákat szervez -egységes országos nyilvántartási és információs rendszer kialakítása -egységes kamarai arculat kialakítása -aktív közreműködés a szakképzésben (mesterképzés, vizsgáztatás) -Etikai bizottsága figyeli a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet -együttműködnek a fogyasztóvédelemmel, minőségellenőrző intézetekkel -együttműködés a többi szakmai kamarával A kamarák

jövőképe: Hatékonyan szolgáltató területi kamarák, sikeresen lobbizó, befolyásos országos kamara. 16.a Az értékesítési folyamat alakulását befolyásoló tényezők, módszerek Az értékesítési munkafolyamat alapja a vevőkör igényeinek maximális kielégítése mellett, hosszú távú fennmaradást feltételező döntéshozatal, mely mindig a vállalat legfőbb célját: a profit maximalizálását tartja szem előtt. Ezek a stratégiai, taktikai és operatív döntések az értékesítési üzletpolitikában kerülnek megfogalmazásra: - a vállalat értékesítési lehetőségei - a kínálati tényezők - a versenytársak helyzete Ezek azok a tényezők, melyek meghatározzák a cég általános piaci magatartását. Az értékesítési munkát befolyásoló tényezők: - szükséglet: az emberi lét fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges javak, szellemi termékek és szolgáltatások iránti igény. A szükségletek arra ösztönzik az embereket,

hogy azok kielégítése érdekében tevékenykedjenek. Effektív szükségleten azt az áru és szolgáltatás-mennyiséget értjük, amely iránti igény a mindenkori lehetőségek mellett kielégíthető. Latens (lappangó) szükséglet, amely ezen felül talán nem is jelentkezik, de jó értékesítési módszerekkel és marketing stratégiával felszínre hozható, felkelthető az igény újabb szükségletek iránt. Fontosság szerint lehet a szükséglet elsőrendű (létfenntartás: élelem, ruha, lakás), másodrendű (drágább élelmiszer, divatruházat, komfortosabb lakás), és harmadrendű (nagy értékű luxustermékek, ékszerek, nyaralás). A gazdasági fejlődéssel egyidejűleg a szükségletek fontossági sorrendje változik. A korábban harmad-, vagy másodrendűrendű szükségletek elsőrendűvé válnak. Az egyes emberek társadalomban elfoglalt helye, jövedelmi viszonya, fogyasztási szokása is változatja ezt a rangsort. Ezeket a rendkívül szubjektív

tényezőket figyelembe véve kell az értékesítési munkát megszervezni.(cél: újabb és újabb szükségletek felkeltése) - kereslet: szükségleten alapuló vásárlási szándék, melynek mértéke megegyezik azzal a pénzösszeggel, melyet a lakosság áruk és szolgáltatások vételére képes fordítani. A kereslet lehet kielégített, de lehet kielégítetlen is (ennek oka lehet olyan áruhiány is, amikor az értékesítésnél nem jól mérik fel a keresletet) - értékesítés szempontjából fontos a helyettesíthetőség (egyes áruk más árukkal helyettesíthetők), az átválthatóság (a fogyasztó eldöntheti, igénybe veszi-e a szolgáltatást, pl.: étteremben étkezik, fodrásszal csináltat frizurát, vagy otthon főz, beszárítja magának a haját), és a kereslet-összefüggés (a megvásárolt fényképezőgép működtetéséhez filmre, elemre is szükség van). - A keresletet befolyásoló tényezők egyben az értékesítést is befolyásolják!

(szükséglet, technikai fejlődés, jövedelem, fogyasztási árak, demográfiai tényezők, divat, reklám) - A fent felsoroltak közül talán a legfontosabb tényező a jövedelem. A fogyasztás és a forgalom növekedését legközvetlenebbül a l akosság jövedelmének alakulása határozza meg. - Vásárlási alap: árura és szolgáltatásokra fordítható pénzeszköz - Szabad rendelkezésű jövedelem: a megélhetés biztosításán felüli elkölthető pénzösszeg (az értékesítési stratégia célja ennek a levadászása) - A jövedelmeken kívül a fogyasztói árak változása befolyásolja leginkább a k eresletet és így az értékesítés alakulását is. Az ár és kereslet általában ellentétes Ezt árrugalmassági mutatóval lehet vizsgálni: - Árrugalmasság = keresletváltozás mértéke Árváltozás mértéke Azt mutatja, hogy 1%-os árváltozásra hány %-os keresletváltozás jut. A keresztrugalmassági együttható azt fejezi ki, hogy egy adott

cikk árának %-os változása egy másik cikk keresletének változásával milyen összefüggésben van. (pl: ha a vaj ára emelkedik, akkor a margarinkereslet növekszik) Az ár elsőrendű jelentősége a kereslet és a kínálat összehangolásában van. - Kínálat: a megvételre felkínált áruk és szolgáltatások összessége, valamint ezek értékesítésének szándéka. A kereslethez hasonlóan a kínálatot befolyásoló tényezők az értékesítést befolyásoló tényezők is egyben!(termelés, kereslet, piaci helyzet, ár, kereskedelmi tényezők) A kereskedelmi vállalkozás értékesítési munkafolyamata során fontos a k ínálat és kereslet összhangba hozása. Amennyiben nincs meg a kívánt egyensúly, a lakosság máshol költi el a szükségletei kielégítésére szánt pénzt, vagy a vállalatnál eladhatatlan készletek keletkeznek. Mindkettő a nyereségesség rovására megy! Épp ezért elengedhetetlen a folyamatos piackutatás,

konkurencia-vizsgálat, a piaci környezet változásainak elemzése, vevői elégedettség vizsgálata. Az értékesítési folyamat leglátványosabb eleme az eladás, a különböző értékesítési módszerek, az értékesítést végző frontemberek. Magas színvonalú szakképzett, tréningezett, kellőképp motivált eladógárdával az értékesítés folyamata zökkenőmentessé tehető. Fontos továbbá az értékesítési munkafolyamat szervezettsége, az optimális munkaerő-, és munkaidő-gazdálkodás, az értékesítési munka feltételeinek megteremtése (munkahelyi körülmények, az eladótér áru-, és vevőbarát kialakítása, berendezése, és a különböző marketing eszközök (eladáshelyi reklám, csomagolás, fények, illatok) melyek az értékesítést hivatottak segíteni. 16.b A minőségellenőrző intézetek feladata, tevékenysége, felelőssége a minőség-ellenőrzés és minőségszabályozás területén. A minőségvédelem közvetlen és

közvetett eszközei (szabványok, szavatosság, jótállás). A minőség az élet minden területén értelmezhető, így megítélhető a munka, eladás, vezetés, stb. minősége. A kereskedelemben a minőség a piacon maradás alapvető feltétele A minőséggel kapcsolatos fogalmak: Minőségi követelmények: meghatározott, vagy elvárt követelmények Minőségszabályozás: azokra a műveleti eszközökre vonatkozik, amelyek a minőségi követelmények teljesítését biztosítják Minőségpolitika: a felső vezetés minőségre vonatkozó hivatalosan kinyilvánított szándéka. Minőségügyi tervezés: a minőségi rendszer célkitűzéseit és követelményeit meghatározó tevékenységek összessége. Minőségfejlesztés: tevékenységek és folyamatok hatékonyságának hatásosságának növelése annak érdekében, hogy az hasznot hozzon a cégnek és a vevőnek egyaránt. A hagyományos gondolkodás a termelést követő minőségellenőrzéssel igyekezett

biztosítani, hogy a fogyasztó megfelelő minőséget kapjon. Mára világossá vált, hogy a minőséget nem lehet „bele ellenőrizni”, hanem „bele kell gyártani” a termékbe. Ez a felfogás fokozatosan épült bele a termelésbe, kiteljesedésére a TQM rendszere adott keretet. TQM: (Total Quality Management) A magas minőségű, hibátlan termék előállításának garanciáit magába a termelési folyamatba beépítő működési elv. A folyamatok javítása a modern vállalatvezetési koncepcióknak megfelelően kifejezi, hogy a végtermékhez egymáshoz láncszerűen kapcsolódó tevékenységek sorozatán keresztül jutunk el. E folyamat minden lépését állandóan fejleszteni kell a megfelelő minőség érdekében. A legfelsőbb vezetéstől a hierarchia legalsó lépcsőjéig mindenki elsődlegesen a minőséget tartja szem előtt. Végső soron az ellátási lánc további elemeit, a vevőket, szállítókat is bevonják a minőségjavításba. ISO:

minőségbiztosítási rendszer, a beszerzéstől a gyártáson át a vevőszolgálatig ellenőrzi és szabályozza a folyamatot. Minőségellenőrző intézetek: KERMI: 1893-tól működik, mai elnevezéssel pedig 1995-től.(KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft). Feladatai: - termékek vizsgálata - szakmai tanácsadás - igazságügyi szakértői tevékenység - megrendelésre szakvélemények kiadása - tanúsítás a kijelölt termékek körében - tesztek készítése - oktatás és képzés Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kft: - a villamossági termékek biztonságának vizsgálata - tanúsítás az EU direktívák és szabványok szerint - összehasonlító termékvizsgálatok, tesztek - szaktanácsadás MERT: Minőségellenőrző Rt – független minőségvizsgáló cég (exportra termelő cégek gyakran adnak megbízást minőség-tanúsításra) A minőségvédelem egyik eszköze a szabványok alkalmazása. Szabvány: Elismert szerv által

jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan dokumentum, amely tevékenységekre, vagy azok eredményére vonatkozik. Olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás adott feltételek között a legkedvezőbb. Szabványosítás: Olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás adott feltételek között a legkedvezőbb legyen. A tevékenység elsősorban a szabványok kidolgozásából, kibocsátásából és alkalmazásából áll. Fokozza a termékek, eljárások, szolgáltatások rendeltetésszerű alkalmasságát, elősegíti a technológiai együttműködést. A szabványosítás általában közvetett úton mozdítja elő a minőséget: - rendeltetésszerű alkalmasság - kompatibilitás - csereszabatosság - választékrendezés - biztonság

(egészségvédelem, munkavédelem) - környezetvédelem - termékvédelem (állagmegóvás) - kölcsönös megértés - vizsgálatok A forgalomba hozott áru minőségéért a vevővel szemben elsősorban a kereskedő felel, de a termékfelelősség keretében lehetőség van arra is, hogy a vásárló közvetlenül a gyártóval szemben lépjen fel. ( a kereskedő is továbbhárítja a felelősséget és költségeket a termék gyártója vagy importőre felé.) Minőségi hiba esetés a vevő az igényét szavatosság vagy jótállás keretében érvényesítheti. Szavatosság: A szavatossági felelősség mindig jogszabályon alapszik. A kereskedő szavatol azért, hogy az áru az eladáskor hibátlan, valamint köteles helytállni azért, hogy rendelkezik a törvényes és a szerződésben kikötött kellékekkel (kellékszavatosság). Továbbá, hogy az áru eladásakor tehermentes (jogszavatosság). Szavatosság esetén hibás teljesítéskor a vevőnek kell bizonyítania, hogy

a teljesítés hibás volt. A szavatossági határidő 6 hónap. (ha hatósági előírás vagy műszaki leírás másként rendelkezik, akkor az az irányadó). Ha a vevő igényeit menthető okokból nem tudja érvényesíteni, akkor 1 évig ezt megteheti. Tartós használatra rendelt dolgok esetében 3 évig! Szavatossági igény érvényesítése esetén a vevő kérheti a dolog kijavítását, árleszállítást, cserét, vagy elállhat a szerződéstől. Ha a dolog természeténél fogva nem javítható (élelmiszer), akkor azonnal kérheti a cserét. A vevő csekély, de nem javítható hiba esetén is ragaszkodhat a cseréhez Kijavítható az áru, ha: - a javítás folytán az áru értéke és használhatósága az azonos ideig rendeltetésszerűen használt hibátlan áruéhoz képest nem csökken, - 8 napon belül megjavítható Jótállás: A szerződés egyik biztosítéka, mely a szavatossági felelősséghez képest fokozott felelősséget jelent a kötelezett

(kereskedő) terhére. Jótállás esetén a kereskedő nem csak azt vállalja, hogy a dolog a teljesítéskor hibátlan, de azt is, hogy a jótállás időtartama alatt sem hibásodik meg, de ha mégis, azért a kereskedő hajlandó helytállni. Azokban az esetekben, amikor a jótállás a felek megállapodásán nyugszik, önként vállalt jótállásról, mikor pedig jogszabályi rendelkezésen alapul, kötelező jótállásról beszélünk. Jótállási igény érvényesítése esetén ugyanúgy kérhető kijavítás, árleszállítás, csere vagy elállás. A kijavítás és az árleszállítás joga a vevőt feltétel nélkül megilleti. (javítási idő:15 nap, ezen túl cserekészüléket kell biztosítani, így meghosszabbítható 30 napra). Csere kérhető, ha: - a termék v.milyen ok miatt nem javítható, vagy a javítás után nem válik rendeltetésszerű használatra alkalmassá - a termék 3 napon belül hibásodik meg - ha a javítás 30 napnál hosszabb időt vesz

igénybe Ha a termék meghibásodása miatt a vásárlónak az áru megtartásához fűződő érdeke megszűnt, elállhat a vásárlástól. A kötelező jótállás legkisebb mértéke 12 illetve 24 hónap. Szükséges hozzá a jótállási jegy és a fizetési bizonylat. A jótállás a termékhez tapadó jogosítvány. Akkor is érvényesíthető, ha a termék időközben gazdát cserélt. A jótállás kezdő időpontja általában a vásárlás napja, egyes termékeknél az üzembe helyezés időpontja (pl. villanybojler) Ha a hiba okát illetően vita merül fel vevő és eladó között, az eladó köteles a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakvéleményét beszerezni. A kötelező jótállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől a vevő hátrányára eltérni tilos! 17.a Ár, árrés, haszonkulcs árrésszintek, árréstörvény Értelmezésük, nagyságukat befolyásoló tényezők és ezek technikai, gazdasági elemzése. ÁR: az áru (termék, szolgáltatás)

pénzben kifejezett ellenértéke. Ár = pénzben kifejezett ellenérték, Teljesítmény terjedelem (kínálati ár, ha eladó kéri, ajánlati ár, ha a vevő felajánlja, illeték, díj, tarifa, bér) Gazdaságszervező funkciói: -piaci egyensúly megteremtése -piaci szereplők döntéseinek orientálása -hatékonyabb termelés→nagyobb jövedelem→fejlődés -innovatív magatartás ösztönzése(modernebb termék→magasabb ár) Politikai, makrogazdasági eszköz is lehet!!! -állami beavatkozás: -támogatások -árrögzítések (maximált, minimált ár) -árellenőrzési rendszerek működtetése ÁRBEFOLYÁSOLÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐK: Külső: belső: -állami beavatkozás -profil -jogi szabályozás -vállalati méret -piaci szituáció -vállalati célok -szállítók ármagatartása -költségek -vevők ármagatartása -árkialakítási elvek -versenytársak ármagatartása -árkalkulációs módszerek -marketingstratégia BESZERZÉSI ÁR: -az eladási

árat leginkább befolyásoló tényező A tényleges beszer ár összetevői: -szállító által számlázott ár -beszerzés külön költsége -termékhez kapcsolódó preferenciák / diszpreferenciák A számlázott ár befolyásolói: -felmerült ráfordítások (szállítás, egyedi csomagolás) -termék piaci helyzete(túlkínálat, újdonság) Beszer. árban nem érvényesíthetők: -hatósági díjal -áruvásárláshoz felvett hitelek kamatai ELADÁSI ÁR: Befolyásoló tényezői: -beszer. Ár -fogyasztók értékítélete (jövedelemszint, fogyasztói szokások) -marketing stratégia -a termék forgalmazási költségei -árpolitikai elképzelések (termék-életciklus) -jogszabályi előírások Árképző tényezők, melyek beépülnek az árba: Vámok, illetékek: Devizavételár (ft-ban) +devizában felmerült fuvarKTS (ft-ban) +egyéb devizában felmerült KTS (ft-ban) HATÁRPARITÁSOS ÁR +vám (1985 óta 8% vámpótlék) +vámkezelési illeték (2%)

+statisztikai illeték (3%) +importengedélyezési ill.(1%) engedélyköteles termékekre +külker cég árrése vagy bizományosi jutalék BEKERÜLÉSI ÁR További befolyásoló tényezők: -fogyasztási adó: -állami bevételek növelésére -bizonyos termékek fogyasztásának befolyásolására (beépül: szgk., benzin, nemesfém tárgyak, kozmetikumok, kávé, szeszesital, dohányáru) -fogyasztói árkiegészítés: -igen szűk kör:(kedvezményes személyszállítási szoplgáltatás) -ÁFA: -hozzáadott érték típusú adó -állami bevételek növelésére -csak a fogyasztó fizeti meg, a többi fázisban csak átmenő tétel -felszámlázzák ugyan, de visszaigényelhető ÁRRÉS: -a termék nettó eladási és nettó beszerzési ára közti különbség. Fogyasztói árból visszaszámolva→árrés Beszer. árra felszámítva→haszonkulcs Árrésszint=Eárrés x 100 NE megmutatja, hogy a képződött árréstömeg(eladott áruk árrésének összege) a nettó

bevéetlnek hány%-a AZ ÁRRÉSTÖMEG NÖVELHETŐ: -eladott árumennyiség növelésével -árrés növelésével -magas árrés tartalmú termékek részarányának növelésével -beszer. árak csökkentésével -marketing szemlélet alkalmazásával AZ ÁRRÉSTÖMEG ELEMZÉSE TÖRTÉNHET: -bázis- és láncviszonyszámokkal Vb= vizsgált időszak adata x 100, Bázis időszak adata Vl =vizsgált időszak adata x 100 előző időszak adata -megoszlási viszonyszámokkal (egyes árucsoportok árréstömegének részaránya a t eljes árréstömegből) Vm részadat x 100 Egész adat ÁRTÖRVÉNY: A törvény értelmében az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Ez azt jelenti, hogy azon áruknál, melyek ármeghatározásába az állam nem avatkozhat bele, a vevők és az eladók szabadon megegyezhetnek az árakban. A törvény pontosan szabályozza az állami beavatkozás kereteit is. AZÁLLAM ÁRSZABÁLYOZÓ ESZKÖZEI: -hatósági ár ( az illetékes

miniszter vagy a helyi önkormányzat képv. Testülete) -maximált ár (kommunális szolgáltatás, tömegközlekedési eszközök tarifái, gyógyszerárrés, lakbérek) -minimális ár (mg. Termelők érdekeit szolgálja) -áremelés előzetes bejelentési kötelezettsége (Gazdasági Versenyhivatalnak kell bejelenteni, pl. gáz ár) -árfeltüntetési kötelezettség A HASZONKULCSOT A NETTÓ BESZER. ÁR SZÁZALÉKÁBAN HATÁROZZUK MEG: HKb= árrés Nettó eladási ár x 100 17.b A logisztika helye és szerepe az értékesítési folyamatokban A logisztika hatékonyságát befolyásoló főbb tényezők és ezek technikai, gazd.-i elemzése 18.b A logisztika funkcionális tagozódása, a logisztikai módszerekkel elérhető élőmunka és költségmegtakarítások LOGISZTIKA→ továbbfejl. változata→SZÁLLÍTÓI HÁLÓZATI MENEDZSMENT hatékony integráció a -beszállítók között azzal a céllal, hogy a -beszerzés -termelőüzemek -gyártás -raktárak -szállítás

-értékesítők -értékesítés a megfelelő -mennyiségben történjen. -minőségben -helyszínen -időben PRODUCT PRICE ↔ ↕ ↔ PROMOTION PLACE marketing VEVŐSZOLGÁLATI SZINT logisztika KÉSZLETEZÉS FUVAROZÁS,SZÁLL. TERM.SZÉRIANAGYSÁG RAKTÁROZÁS ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS INF. SZOLG BE / INPUT→→→→→→→→GYÁR←←←←←←←←←KI / OUTPUT BESZER.LOG GYÁRTÁSI LOG ÉRTÉKESÍTÉSI LOG alapanyag Készletezés segédanyag ││ félkész termékek ││ késztermékkészlet Csom.anyag Anyagi foly. beszállítás ││ anyagmozgatás ││ kiszerelés Lebonyolítása kiszállítás Disztribúció →vevők Információ kínálatmenedzs.││termprogram és ││keresletmenedzsm Kezelés száll.nyilvtartás folynyilvtartás vevőnyilv. Tartás BESZÁLLÍTÓ→fuvarozási→RAKTÁROZÁS→fuvarozási→TERMELÉS fázis fázis ↓ ↓ ↓ VEVŐ ←fuvarozási←RAKTÁROZÁS←fuvarozási← TERMÉK fázis KÉSZLETEZÉS

fázis A logisztika célja a beszerzés, gyártás, raktározás, készletezés, fuvarozás, vevői igény gyakran egymásnak feszülő érdekeinek az összehangolása, rendszerszintű optimalizálása. Beszállítóm beszállítója → Beszállító →GYÁR →Vevő → Vevőm vevője ↑ ↑ ↑ ↑ ↑ L O G I S Z T I K A Figyeli az összes résztvevőt DINAMIKUS HÁLÓZAT: ha a vevőm vevője igényt támaszt, az hatni fog a beszállítóm beszállítójára. A logisztika Stratégiai döntései: - nagy értékekről, hosszútávra szólnak Taktikai döntései: -gyártási eszközök elosztása -munkaerő átcsoportosítás -készlet/raktárpolitika -fuvaralternatívák Napi operatív döntések:-vevői igény kezelés, továbbítás -szállítmány összeállítás -adminisztratív feladatok Különböző profilú cégek log. Strat Szövetségeket hoznak létre a rugalmasabb infoáramlás érdekében. Kommunikációs rendszerek a logisztikában: POS, EDI, SAP ( a Paksi

Atomerőmű a SAP rendszert használja ) Log. Szervezési módszer: "Kerékagy és küllők " ( Magyar Posta ) A logisztika a költségek (KTS) megtakarításával növelni tudja a váll. eredményességét Ehhez figíelembe kell vennie az általa nyújtott szolg. szolg színvonalát, valamint működésének KTSeit Jelzett KTS-k egy adott log Rendszeren belül egymás rovására változtathatók Nyilvánvaló, hogy a szolg. színvonalának emelése KTS igényes KTS csökkentés szempontjai: Beszerzési stratégiában: A 70-es évek olajválságai, a 9 0-es évek takarékossági, KTS csökkentési hullámai hívták fel a figyelmet a beszerzési srtat. fontosságára Fő tényezői: -"venni vagy gyártani" kérdése -szállítóval szemben támasztott szigorú követelmények -beszer. Forrás alapos megválasztása -raktárfeltöltési idő lerövidítése -online - megrendelések Készletezési stratégiában: A váll. vezetés különösen érdekelt abban, hogy a

rendelkezésre álló tőkeállomány éppen megfelelő hányadát fektesse készletekbe. A készletek a megtérülési foly-ból időlegesen kivont eszközöket jelentenek, a tőke megtérülési idejét lassítják. A készletek viszont a megtérülési foly zavartalanságát biztosítják. Értékesítési stratégiában: A működés rugalmassága biztosítja a KTS hatékonyságot. -száll. útvonalak kialakítása, szállítás technológiája -raktárak elhelyezése -keresletkielégítés időzítése Munkaerő-gazdálkodás / élőmunka megtakarítás -források feltárása és a szükségletekkel való összehasonlítása -a szükséges munkaerő szelekciója, fejlesztése, átcsoportosítása -munkarend megváltoztatása, munkarotáció, munkafeladat/munkakörszélesítés 18.a A kereskedelmi vállalatok tevékenységének ellenőrzése, hatósági ellenőrzés, a vállalkozás belső ellenőrzése. A vezető, tulajdonos ellenőrző tevékenysége Minden vezető felelős

az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkájának, az általa kiadott utasítások végrehajtásának ellenőrzéséért. Ellenőrzés: Az ellenőrzés a terv és tény állapot összehasonlítása és értékelése. (ha minden rendben zajlott, akkor csak a jól végzett munka megállapítása.) Az ellenőrzés hiánya viszont kötelezettség mulasztás a vezetők részéről. Az ellenőrzés célja: -szabálytalanságok kiszűrése, mely az ellenőrzötteket a jogszabályi és hatósági előírásokkal összhangban lévő magatartás tanúsítására ösztönzi -a hibák feltárása és visszacsatolása a vezetők felé a beavatkozás érdekében -a tevékenység elemzésének és értékelésének megalapozása -hatékony működés elősegítése -a valós eredmények és a tetszetős látszatok megkülönböztetése Az ellenőrzés kiterjedhet döntésekre, munkafolyamatokra, szervezeti egységekre de az egész szervezetre is. Történhet a vizsgálat

helyszínén, bizonyos esetekben megoldható dokumentációk alapján is. Végezheti a menedzsment is, vagy megbízott munkatársai, vagy függetlenített belső ellenőr (belső ellenőrzés). A belső ellenőrzés napi feladatai: -az üzemelés műszaki-technikai feltételei (energia, víz, csatorna, WC) -munkaerő ellátás (napi létszám, munkaerő-beosztás, jelenléti ív) -áruellátás (rendelés, átvétel, szakszerű tárolás) -az értékesítés folyamatának ellenőrzése -vagyonvédelmi ellenőrzések -vásárlók könyvének ellenőrzése A belső ellenőrzés időszakosan vizsgálja: -nyitvatartási idő felülvizsgálata -közvélemény-kutatás a fogyasztók körében -munkaköri leírások szükség szerinti módosítása -árszínvonal vizsgálata, árellenőrzés -árbevétel alakulása (bázis-terv) -árbevétel összetétele -üzletpolitikai elképzelések megvalósulása -üzemelés színvonala, technológiai fegyelem -munkaügyi szabályok betartása,

eszközök állagmegóvása -takarékos gazdálkodás -bizonylati rend, okmányfegyelem -leltáreredmények alakulása A belső ellenőrzések egyik sajátos típusa az önellenőrzés. Kontrolling-rendszer: Elsősorban a felső vezetés szempontjából hangolja össze a vállalat tervezési, ellenőrzési és információ-ellátási tevékenységét. Mind a pénzügyi mind a vezetői számvitel adatait felhasználja és képez is új információkat ezek számára. Folyamatosan ellenőrzi a vállalat működését (a vállalat egyes intézkedései hogyan hatnak az eredményre, minden a t erv szerint halad-e, vagy letért a pályáról, sikerült-e átültetni a stratégiát a konkrét intézkedési tervekbe?) Végezhetik az ellenőrzést erre szakosodott külső szervezetek is (külső ellenőrzés). Hatósági ellenőrzésre jogosult minden olyan államigazgatási szerv, amely a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban v.milyen jogosítvánnyal rendelkezik Lehetnek országos

hatáskörű, területi jogkörrel rendelkező, vagy helyi hatáskörű szervezetek. Teljes körű, vagy korlátozott ellenőrzésre jogosultak, intézkedési jogkörrel rendelkeznek. Legjelentősebbek: -Polgármesteri Hivatal (az üzlet működési engedélyét adja ki) -APEH -Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet -ÁNTSZ -ORSZÁGOS Mérésügyi Hivatal -Piacfelügyelet -Munkavédelmi Felügyelet -Rendőrség -Vám és Pénzügyőrség -Tűzrendészeti Hatóság -Szerencsejáték Felügyelet -KERMI Ezek a szervek vizsgálataikról feljegyzést készítenek az e célt szolgáló Ellenőrzési Naplóban. Amikor a tulajdonosi és munkaszervezeti funkció külön válik, a belső ellenőrzés rendszere is megváltozik (a közgyűlés felügyelő bizottságot hoz létre az igazgatóság ellenőrzésére.) Az ellenőrzést mindig értékelés kell, hogy kövesse!!! 19.a A kereskedelmi vállalkozás jövedelmezőségét befolyásoló tényezők ismertetése és csoportosításuk. A

kereskedelmi menedzser feladata, szerepe a vállalkozás jövedelmezőségének biztosítása érdekében. A jó pénzgazdálkodás eredménynövelő tényező! A hatékony pénzgazdálkodás feladata az eszközök és források szempontjából a vállalat folyamatos fizetőképességének (likviditásának) biztosítása, a pénz minél gyorsabb forgatása). Ennek folyamán fontos tudni, hogy a vállalkozás mennyi szabad pénzeszközzel (cash-flow) rendelkezik. A cash-flow nagysága függ attól: - mennyi a készpénzbevétel, az amortizáció, a tiszta nyereség - mennyi a vállalkozás felvett hitele - esedékes kötelezettségek, követelések - mekkorák a tartalékok A másik fontos elem a likviditás! Mindig tisztában kell lenni a kötelezettségekkel és követelésekkel. A pénzgazdálkodásnál a következő elvek betartását kell megpróbálni: - követeléseink minél előbbi behajtása - kötelezettségeink esedékesség végén történő megfizetése (de lejárt

tartozások nem lehetnek!) A jövedelmezőség függ a finanszírozás költségeitől is, azaz hogy a befektetett tőke mekkora jövedelmet képes kitermelni. Ezért fontos a hatékony pénzügyi tervezés, a források megválasztása, az idegen tőke bevonásának mértéke. Az idegen tőke kockázati tényező, de gyakran ezáltal nyílik meg a lehetőség a vállalat számára új piacra való bejutásra, a piaci versenyhez való rugalmas alkalmazkodásra. A pénzügyi terv feladata tehát, hogy a vállalat stratégiáját, a ráfordítás (költség)igényeket, és a környezet várható alakulását figyelembe véve meghatározza a v állalat finanszírozási igényét, összefoglalja az egyes tevékenységek hatásait a likviditásra, a jövedelmezőségre, majd megfogalmazza a vezetés álláspontját azokról az eszközökről és eljárásokról, melyek segítségével a tervezett tevékenységek a leginkább szolgálhatják a vállalat alapvető célját: a

profitszerzést. A jövedelmezőséget befolyásoló két fő tényező: az árbevétel és a költségek! Eszközgazdálkodás: - folyamatosan vizsgálni kell, rendelkezik-e a vállalat megfelelő eszközökkel. A rossz eszközgazdálkodás növeli a költségeket, rontja a jövedelmezőséget. A selejtezett tárgyi eszközök pótlása szükségszerű a fejlesztés érdekében. Az eszközök élettartamának növelését, karbantartását folyamatosan célszerű végezni. Készletgazdálkodás: - készletek összetételének és mennyiségének optimalizálása (A váll. vezetés különösen érdekelt abban, hogy a rendelkezésre álló tőkeállomány éppen megfelelő hányadát fektesse készletekbe. A készletek a megtérülési folyamatból időlegesen kivont eszközöket jelentenek, a tőke megtérülési idejét lassítják. A készletek viszont a megtérülési folyamat zavartalanságát biztosítják.) Létszám- és bérgazdálkodás: - a munkaerő a tevékenység

személyi feltétele, törekedni kell a leghatékonyabb kihasználásra, mert a kihasználatlan munkaerő többletköltséget okoz. (adminisztrációs, bér- és járulékköltségek). Megfelelő szakképzettség hiánya szintén kihat a vállalat nyereségességére. Fontos feladatok: - források feltárása és a szükségletekkel való összehasonlítása - a szükséges munkaerő szelekciója, fejlesztése, átcsoportosítása - munkarend megváltoztatása, munkarotáció, munkafeladat/munkakör szélesítés Bevétel: A bevétel az árrésen keresztül befolyásolja az eredményt. Az eredményszint számításával azt vizsgáljuk, hogy az eredmény a nettó bevételnek hány százaléka. Az árréshatékonysági mutató azt mutatja, hogy 100ft árréssel mekkora nyereség érhető el. (az „árrés-„ szó behelyettesíthető: költség-, készlet-, eszköz-, bér-, ) A jövedelmezőség alapfogalmai: Rentabilitás: a bevételből származó rész meghaladja-e a

ráfordításokat Kritikus pont: amikor az árrés és a ráfordítások összege megegyezik.(fedezeti pont) Jövedelmezőség marketing szemszögből: A 7P figyelembe vétele a t ermelés és értékesítés folyamán, valamint a t ermék-életciklusnak megfelelő marketing-stratégiai intézkedések nagyban hozzájárulnak a bevételek növeléséhez. A menedzser feladatai a vállalat jövedelmezősége érdekében: Fent említett tényezők stratégiai szintű megalapozása, operatív megvalósításának felügyelete. A menedzseri réteg az, amely legjobban kötődik személyesen is a vállalathoz. (a tulajdonos sokszor nem is ismeri a vállalati működést, a munkavállalóknak pedig csekély befolyásuk van az ügymenetre.) A menedzser az, aki a döntéseivel l eginkább befolyásolhatja a v állalat életét, működését, jövedelmezőségét, jövőjét. Érdekei szorosan kötődnek a vállalati működés folyamatához: mindenek előtt a növekedéshez,

jövedelmezőséghez.(hiszen nagyobb vállalat vezetésében való részvétel nagyobb hatalommal, presztízzsel és fizetéssel is jár.) 19.b Jellemezze az üzleti szintű tervezés lényegét, fontosságát Beszéljen az üzleti terv vállalkozásban betöltött szerepéről. Sorolja fel a vállalkozás által igénybe vehető hitelfajtákat és ismertesse azok főbb kondícióit. 6.b A vállalkozás tőkeszükséglete és finanszírozása A finanszírozás fogalma, rövid és hosszú távú finanszírozás. A finanszírozás külső és belső forrásai A hitelkérelem tartalmi kérdései, a hitelelbírálás szempontjai. Üzleti terv: A vállalkozás átfogó, minden üzleti szempontot figyelembe vevő leírása, amely a vállalkozás reális, biztos alapokon történő beindítását, esetleg módosítását szolgálja. Készítésének okai: -alapításkor, átalakításkor, beruházáskor -banki hitelkérelemhez - prognosztizálásra (jelen helyzet kívánta döntések hatása

a jövőre nézve), de szolgálhatja a meglévő tényadatok tervadatokkal történő összevetését is (elemzés) Az üzleti terv részei: I. A VÁLLALKOZÓ 1./ Személyi adatok, családi állapot 2./ Képzettség, szakterület, szakmai tapasztalatok II. A TERV 1./ A terv típusa (indító, hitelhez csatolt, átalakító) 2./ Az üzleti ötlet ismertetése, a termék, szolgáltatás leírása 3./ A társak számba vétele 4./ Motiváció (miért pont ebbe az üzletbe akarnak vágni) 5./ A vállalkozás indításának/átalakításának várható időpontja 6./ A vállalkozás választott stratégiái - kereskedelempolitikai (kis-, nagyker. értékesítés) - termékpolitikai (választék, minőség) - termeléspolitikai (pl.: minőségbiztosított gyártási folyamat) - vezetéspolitikai (hatáskör, jogkör, felelősség leosztása) - pénzügy politikai (pü. egyensúly, likviditás) 7./ A működés szakaszai (pl: bekerülés a piacra, piacon maradás, bővítés, fejlesztés)

III. A PIAC 1./ a termék/szolgáltatás piacának elemzése 2./ a kereslet, potenciális vevőkör megoszlása 3./a vállalkozás kockázatelemzése 4./ Swot analízis IV. A TEVÉKENYSÉGI TERÜLET ÉS A VERSENYTÁRSAK 1./ a tevékenységi terület egyedi jellemzői 2./ a versenytársak jellemzői 3./ a vállalkozás versenyképességének értékelése V. MARKETING MIX 1./ a 7P szerint VI. MŰSZAKI ÉS ANYAGI FELTÉTELEK 1./ a telephely 2./ tárgyi eszköz, forgóeszköz igény 3./ immateriális javak (technológiai leírás, humánerőforrás fejlesztése, minellenőrzés) VII. EMBERI ERŐFORRÁSOK 1./ munkaerő-gazdálkodás 2./ bérgazdálkodás VIII. JOGI, SZOCIÁLIS ÉS ADÓZÁSI FELTÉTELEK 1./ a társaság jogi minősítése (BT, KFT, RT, stb ) 2./ induló tőke, tőkerész aránya 3./ ügyintézésre, aláírásra jogosultak 4./ adózás formája 5./ számviteli vezetés (könyvvitel) IX. FINANSZíROZÁS 1./ befektetett eszközök (ft) forgóeszközök (ft) pénzeszközök

(ft) . Eszközök összesen (ft) 2./ saját tőke (ft) hitel (ft) . Források összesen (ft) X. PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG 1./ egyszerűsített nyitómérleg 2./ nettó árbevételi terv az indulás évében ( jan-dec ft/hó) 3./ a vállalkozás eredményterve az első 3 évre bevételek - ráfordítások, KTS . üzemi tevékenység eredménye + pü. műveletek bevételei - pü. műveletek ráfordításai . szokásos vállalkozási eredmény + rendkívüli bevételek - rendkívüli ráfordítások . adózás előtti eredmény - adófizetési kötelezettség . adózott eredmény 4./ Cash flow számítás az első évre (jan-dec ft/hó minden bevétel és kiadás fajtánként) XI. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK 1./ a növekedés terjedelme és iránya HITELEK: A hitelfelvevőnek mindenkor meghatározott értékű saját erővel kell rendelkeznie (15-40% önerő). Ez lehet készpénz, vagy a vállalkozásba bevitt gép, berendezés A kért hitelhez a pénzintézetek fedezetet követelnek, melynek

mértéke bankonként, felvett hitelenként változó (a hitelösszeg 100-200%-a). A bank a hitelkérelem elbírálásához hiteligénylő lapot kér be (a megadott adatok valódiságát a vállalkozás aláírásra jogosult tagja kézjegyével igazolja). A cég: - minden adata és azonosító számai szerepelnek rajta, valamint - az utolsó 6 havi számlaforgalma - a hitelkérelem időpontjában más hitelintézetek felé fennálló kötelezettségei - jelentősebb vevői, partnerei - vevőivel szembeni követelései - szállítóival szembeni tartozásai - az igényelt hitel összege, célja - hitelezési időtartam - a hitel visszafizetésének felajánlott biztosítékai A hiteligénylő lap mellé csatolandó: - cégbírósági bejegyzés, alapító okirat, cégkivonat, aláírási címpéldány - egyéb vállalkozóknál vállalkozói, kereskedői igazolvány - mérlegbeszámoló, főkönyvi kivonat - APEH, VPOP, TB igazolások tartozásokról - Leltárral alátámasztott

készlet-állomány adatok - ÜZLETI TERV A hitelek típusai: - normál kisvállalkozói hitelek (Bp.-i Kisvállalkozói Hitel) - APEX hitel - EXIM Bank hitel - EBRD mg.-i hitel - START hitel konstrukció - Világbanki hitelek - SHAPARD hitelek - Kedvezményes országhitelek A megyei Kamarák alapokat pályáztatnak, rajtuk keresztül érdemes kedvezményes hiteleket megpályázni. Hitelgarancia rendszer: Amennyiben nincs a vállalkozásnak megfelelő fedezete, a kisvállalkozó számára lehetetlenné válhat a hitelfelvétel. Ebben az esetben a különböző biztosítékokat a Hitelgarancia RT nyújtja Adósminősítési eljárás: A potenciális adós kockázatának felmérése, mennyire felel meg a bank által felállított kritériumoknak. Kockázat-elemzés: Bel-, és külpiaci, makro-, és vállalati szintű kockázatok, az ágazat jellege, természeti csapások kockázata, műszaki kockázatok, likviditási, eladósodási kockázat Kockázatcsökkentési módok:

-biztosítás, opciók vétele, tartalékképzés, zálog, fedezet, garancia, kezesség, önerő Kockázatelemzés az 5C segítségével: - CHARACTER / jellem - CAPACITY / visszafizetési képesség - CAPITAL / tőke - COLLATERAL / biztosíték - CONDITIONS / feltételek A feltételek közül sokra a hitelkérőnek semmilyen ráhatása nincs: Pl.: adótörvények változása, technikai színvonal változása, monetáris, fiskális politika változásai Csökkenthetik még a hitelkihelyezés kockázatait a számviteli, pénzügyi módszereken alapuló értékelések, csőd-előrejelzési módszer, szakértői rendszerek A vállalkozás tőkeszükséglete és finanszírozása: A finanszírozás = az alapításhoz, működtetéshez, bővítéshez átalakításhoz szükséges pénztőke biztosítása. Ez történhet: - apport útján: tárgyi, szellemi apport - saját vagy külső forrásból történő finanszírozással: Önfinanszírozás: - a keletkezett profit újra befektetése -

amortizációrévén keletkezett összeg befektetése - vagyonrészek értékesítése Külső finanszírozás: - más vállalkozások által nyújtott kereskedelmi hitelek - pénzügyi cégek által nyújtott hitelek - lízing - értékpapír kibocsátás - állami, önkormányzati és egyéb támogatások A vállalkozás finanszírozási stratégiájának legfontosabb kérdése: milyen legyen a saját és idegen források aránya (forrásösszetétel)? Hiszen ez meghatározhatja a v állalat függetlenségét és jövedelmezőségét. Az idegen tőke bevonása kockázattal jár, de gyakran épp ez teszi lehetővé a vállalat piacra való bejutását, , a gyors piaci alkalmazkodást. A rövid távú finanszírozás az operatív feladatok elvégzésének feltételeit biztosítja, míg a hosszú távú finanszírozással a cég stratégiai céljainak anyagi hátterét kell al átámasztani. Az idődimenzió a finanszírozásban fontos szerepet játszik. A rövid vagy hosszú távot

aszerint különböztetjük meg, hogy a befektetett tőke mennyi idő alatt térül meg, mennyi idő után hozhat új döntést a vállalat a befektetés formájára vonatkozólag. Hosszú távú befektetésnek kell általában tekinteni a tárgyi eszközökbe, tartósan lekötött forgóeszközökbe, a vállalat eszmei értékének (a goodwillnek) növelésébe fektetett pénzeszközöket. Rövid lejáratú befektetés a működési KTS-be, egyéb forgóeszközökbe fektetett pénzeszköz. 20.a A szolgáltatás jelentősége, sajátosságai, jellemzői Szolgáltatás: cselekvés v. teljesítmény, amelyet egyik fél felajánlhat a m ásiknak pénz fejében Nem tárgyiasult, nem eredményez tulajdonjogot semmi felett. Rendszeres tevékenység, melyre jellemző, hogy a tevékenység folyamata, annak eredménye és felhasználása térben és időben egybeesik. A fejlett nemz.gazdaságokban a szolgáltató szektor dinamikusan fejlődik A nemzetközi tendenciákból következik, hogy a

magyar gazdaság olyan feltételek közé került, amelyben megfelelő szolgáltatási teljesítmények nélkül nem lehet versenyképes. EU csatlakozás →még szigorúbb követelmények, elvárások. A szolg. alacsony színvonala rontja az ország: -gazd. eredményeit -teljesítő képességét -megítélését -versenyképességét jövőbeni kilátásait Tevékenységtartalma szerint: -kommunális -vendéglátás -utazás, szállítás, hírközlés -pénzügy, biztosítás -jogi, gazd.-i -testápolás, tisztítás -szórakozás, művelődés -Eü, népjóléti -oktatás, kutatás -hatóságok, intézmények A szolgáltatás folyamata FOGYASZTÓI SZÜKSÉGLET ↓ más vélemények→egyéni igények←korábbi tapasztalat szájreklám elvárások, vágyak VÁRT SZOLGÁLTATÁS ↓ KAPOTT SZOLGÁLTATÁS "az igazság pillanata" ↓ a szolg. teljesítése vevőgondozás, reklamációk "alul"szolgáltatás elemzése vevői igény kutatása ↓ a szolg. minőség

meghat, javítása A szolg.folyamat időbeli fázisai: 1.szolgáltatási potenciál : -szolgáltató képessége, készsége, elképzelése, véleménye, mentalitása -birtokában lévő javak, eszközök 2.adásvételi aktus: -vevő elképzelései, véleménye, mentalitása, információi=idegen tényező, sötét folt 3.eredmény fázisa: -vevő kilép, magával viszi tapasztalatait, értékeli a szolg.-t A fogy. piacon a termékek paraméteres összehasonlítása egyre nehezebb, így a verseny áttevődik a szolgáltatástartalomra. -szolgáltatás ( fodrász, kozmetika . ) -termék + szolgáltatáscsomag ( a szolg. segít a termék értékesítésében, pl:autó + szervíz) HIPI elv: Heterogenity: változékonyság, ingadozás ( az emberi tényező következménye ) A minőség ellenőrzése problémás Gépesítéssel stanardizálható Személyzet gondos kiválasztása, tréningezése, motiválása Intangibility: nem fizikai természetű Megismeréséhez először meg kell

vásárolni, át kell élni a szolgáltatást Tárgyiasult minta hiányában a szájreklám szerepe nagy (neg.,poz) Perishability: nem tárolható jelleg ( a ma ki nem adott szállodai férőhely holnapra elvész) Inseparability: A szolgáltatás nyújtása és fogyasztása térben és időben egy időben tört. A minőség a szolgáltatással egyidőben, vagy utána ellenőrizhető. Utólagos korrekcióra elvétve van lehetőség. Minőségparaméterek a szolgáltatásban: -megbízhatóság -reagálási készség -szaktudás -elérhetőség -udvariasság -kommun.készség -bizalomkeltés, biztonságérzet -problémakezelés -tárgyi környezet 7P a szolgáltatásban: product: -termékelőnyök megkülönböztetése bonyolult -utánzási hajlam price: -ismertség, jártasság, gyakorlat nagy szóródással jelenhet meg az árban -árdifferenciálás (szezonár, törzsutas kedvezm. ) place: -viszonteladó ( utazási iroda, koncertszervező ) -Franchise ( az ért.módszert adja el )

promotion: -nincs termékimázs, helyette cégimázs, szimpátiareklám -szem. eladás, telefonmark, Direkt-mail, -a PR célja a közvélemény formálása, bizalomépítés PEOPLE: Kulcsfontosságú a szolg. személyzet PHYSICAL EVIDENCE: -döntő az első benyomás ( üzlet berendezés, tisztaság, környezet ) PROCESS -a folyamat maga a szolgáltatás!!!! A szolg. tevékenység alanyai: Emberek: Eü, divatszalon, étterem , fodrászat.→fizikailag megragadható Oktatás, rádióhallg.,múzeumlátog,informszolg→fizikailag nem ragadható meg Dolgok: Fuvar, javítás, ruhatisztítás.→fizikailag megragadható Bankügylet, biztosítás, könyvelés.→fizikailag nem ragadható meg Piacosítható az a szolg., melynek címzettje ismert, díjazás kérhető Nem piacosítható a közszolgáltatás ( rendőrség, hivatalok, intézmények ) 20.b A vállalkozás működtetésével kapcsolatos pénzügyi, számviteli előírások, éves mérlegbeszámolók, kötelező kimutatások

tartalmi és formai előírásai Számvitel: Azért van szükség a számvitelre, hogy a gazdasági élet szereplői a számukra szükséges információkat törvényes úton megszerezhessék. A számvitel ilyen értelemben az üzleti élet tisztaságát hivatott biztosítani. Akik ezeket az infókat igénylik: -a tulajdonosok -a hitelezők -az üzleti partnerek -a hatóságok -a vállalati vezetők (nekik külön készül vezetői számvitel) -a vállalati alkalmazottak (pl. a teljesítmény követelmény) A tájékoztatás legfőbb eszköze a beszámoló, amelyet a vállalkozásnak a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint kell elkészíteni. A beszámolót és jövedelemadó bevallást a törvénynek megfelelő könyvvezetéssel kell alátámasztani. A számviteli rendszer tehát magába foglalja a könyvelést (pénzben kifejezhető adatok regisztrálását és összesítését), a teljes elszámolási rendszer és számviteli információk megszervezését, a

beszámolók elkészítését, elemzését, önköltség és kalkuláció készítését, a vállalkozás pénzügyi ellenőrzésének segítését. Olyan nyilvántartási, elszámolási és beszámolási rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi rendszeréről. Főbb területei: -beszámolási kötelezettség -könyvvezetési kötelezettség -leltár, leltározási kötelezettség -bizonylati rend, bizonylati fegyelem, bizonylat megőrzési kötelezettség -könyvvizsgálati kötelesség -közzétételi kötelezettség -letétbe helyezési felelősség Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség: A gazdálkodók működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről a naptári év könyveinek lezárását követően a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni. Ennek formái: -egyszerűsített beszámoló -egyszerűsített éves beszámoló

-éves beszámoló -összevont éves beszámoló A beszámoló formáját meghatározó tényezők: 1./ az éves nettó bevétel nagysága, és ebből következően a könyvvezetés módja 2./ a mérleg főösszege 3./ a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma Az éves beszámoló mérlegből, eredmény kimutatásból, üzleti jelentésből és kiegészítő mellékletből áll. A beszámoló jelentés kötelező része az üzleti jelentés, melyben elemezni kell a vállalat pénzügyi és jövedelmi helyzetét. Továbbá a kiegészítő mellékletek, melyekbe azokat az adatokat, szöveges értékeléseket kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény előír Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás (ha egymást követő 2 évben a mérleg fordulónapján a 3 paraméterből 2 nem haladja meg az előírt mértéket, akkor egyszerűsített éves beszámolót is készíthet ) Paraméterek: 1./ a mérleg főösszege nem lehet több

150 M ft-nál 2./ az éves nettó árbevétel nem lehet több 300 M ft-nál 3./ az átlagosan foglalkoztatottak létszáma nem lehet több 50 főnél Összevont éves beszámolót köteles készíteni az a vállalkozás, amely anyavállalatnak minősül. Egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés beszámolót készíthet az a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, melynek éves nettó bevétele 2 egymást követő évben nem haladja meg az 50 M ft-ot. Könyvvitel: Az a rendszeres elszámolás, amely a vállalkozás vagyonának különféle szempontok szerint csoportosított állományát, ezek változását értékben, bizonylatok alapján, folyamatosan nyilvántartja. A vállalkozás nyitó vagyonából kiindulva, folyamatosan figyelemmel kíséri a változásokat a zárás időpontjáig. Ìgy az események folyamatos nyomon követésével a vezetés számára megfelelő betekintést és intézkedési lehetőséget teremt. Csak valós adatokat tartalmazhat, pontos,

mindenkor ellenőrizhető formában.(egyszeres vagy kettős könyvvitel) A könyvviteli nyilvántartásokat év végén le kell zárni. A könyvvitel feladatai: -az eszközök és azok forrásai nyitó és záró állományának meghatározása (leltár, mérleg) -az eszközök és források változásának folyamatos feljegyzése (folyamatos könyvelés) -megfelelő adatok szolgáltatása az önköltségszámításhoz és eredmény-kimutatáshoz Kettős könyvvitel: - egyazon érem két oldalát mutatja. Az egyik oldal a vagyon megjelenési formáit (ingatlan, telek, árukészlet, anyagkészlet, pénz, bankkövetelés, értékpapír, stb) mutatja, a másik pedig a vagyon eredetéről ad tájékoztatást (saját tőke, hitelek, kölcsönök, stb.) - aktívák: a vagyontárgyak, felhasznált eszközök formája szerint - passzívák: a vagyon forrásainak eredete szerint Egységes számlakeret: -egységes rendszerbe foglalja az eszközök, források, továbbá a gazdasági események

eredményre gyakorolt hatásának elszámolását. Tulajdonképpen ez a b eszámolót alátámasztó könyvviteli számlák rendszere. Könyvviteli számlák: -mérlegszámlák: -eszközszámlák -forrásszámlák -eredményszámlák: -bevétel számlái -ráfordítás számlái Egyszeres könyvvitel: A vállalkozás pénzforgalmáról: a bevételekről és kiadásokról vezetett teljes körű, zárt rendszerű forgalmi kimutatás. Kis forgalmú, kevés alkalmazottat foglalkozató, egyszerűsített mérleget összeállítani köteles vállalkozásoknak. Az adatok feljegyzése csak bizonylatok alapján lehetséges. A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a vállalkozó, ill. annak képviselője felel Az egyszeres könyvvitel megvalósulhat naplófőkönyv és pénztárkönyv vezetésével. Ezen kívül szükség van analitikus nyilvántartások vezetésére (a vevőkkel szembeni követelésekről, a szállítókkal szembeni tartozásokról, a beruházásokról)

Az adóköteles jövedelem megállapításához szükséges kiegészítő nyilvántartásokat kell továbbá vezetni: - a tőkejövedelmekről - a személyi jövedelmekről - a munkabérek, munkadíjak elszámolásáról - a gépjármű-használatról - bizományba adott árukról - selejtezésről, áruromlásról A vállalkozás vagyoni helyzete Rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége ↓ ↓ ESZKÖZÖK F ORRÁSOK Megjelenési formájuk szerint s zármazásuk, eredetük szerint A./ befektetett eszközök: D./ saját tőke - immateriális javak E./ céltartalékok - tárgyi eszközök F./ kötelezettségek (hosszú, rövidtáv) - befektetett pénzügyi eszközök H./ passzív időbeli elhatárolás B./ forgó eszközök - készletek - követelések - értékpapírok - pénzeszközök C./ aktív időbeli elhatárolások Költségek csoportosítása: Megjelenési forma szerint: - anyagköltség - bér- és járulékköltség - értékcsökkenési leírás - egyéb

költség Elszámolási mód szerint: - közvetlen költség (bér, anyag, gyártás) - közvetett költség (értékesítési, igazgatási, általános költségek) Leltár: - olyan részletes kimutatás, amely egy adott időpontban részletesen felsorolja a vállalkozás összes eszközeit mennyiségben, minőségben és értékben. (a feltüntetett eszközök forrását csak értékben). - Időpontja szerint lehet: - nyitó leltár -mérleget alátámasztó leltár - záró leltár -ellenőrző leltár (bármikor) A leltár elkészítését megelőzi a leltározás, amely az eszközök mennyiségének természetes mértékegységében történő megállapításából és a leltározott mennyiségek értékeléséből áll. Alapelve, hogy az eszközöket és azok forrásait - tényleges mennyiségben és értékben - egy azonos időpontra vonatkoztatva (fordulónap) - a követeléseket és tartozásokat a könyvviteli számlák egyeztetett analitikus nyilvántartása alapján

kell számba venni - a leltárfelelősnek alá kell írnia A leltározás bizonylatai: - leltárfelvételi jegy - leltárfelvételi ív - leltárfelvételi összesítő Mérleg, mérlegkészítés: A mérleg a számviteli munka végterméke, a vállalkozásról szerezhető információk legfőbb és hivatalos forrása. Alapelvei: - mérlegvalódiság (minden adat bizonylatokkal legyen alátámasztva, feleljen meg a törvényi előírásoknak, fejezze ki a valós helyzetet, öleljen fel minden eszközt és forrást) - mérlegnyilvánosság (számlák csoportosítása, megnevezése, tartalma feleljen meg az előírásoknak: biztosított legyen az érthetőség, helyesen értelmezhetőség) A mérleg olyan kimutatás, mely: - baloldalon az eszközöket - jobboldalon azok forrásait - egy meghatározott időpontban - összevontan és csak értékben tartalmazza. - a leltár és a leltárral egyeztetett könyvviteli nyilvántartások alapján készül 1. befektetett eszközök - tárgyi -

pénzügyi - immateriális 2. forgó eszközök - pénz - értékpapír - követelések - készletek MÉRLEG 1. saját tőke - jegyzett tőke - tőke tartalék - eredmény tartalék 2. mérleg szerinti eredmény - - kötelezettségek (idegen tőke) hosszú lejáratú rövid lejáratú (+ értékmódosulás, értékhelyesbítés) Szigorú számadási kötelezettség: A bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni, olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Könyvvizsgálat: A vállalkozások beszámolójának független vizsgálata. Célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által készített beszámoló ill. egyszerűsített mérleg a törvény előírásai szerint készült és a számviteli törvénynek megfelelő valós képet mutat-e. A könyvvizsgáló az ellenőrzés eredményéről írásbeli jelentést köteles készíteni. Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó kötelezett a

könyvvizsgálatra, a beszámolók közzétételére és letétbe helyezésére a Cégbíróságnál.(innen bárki tájékoztatást kaphat ezekről, másolatot készíthet) Eredmény kimutatás: Az éven belüli bevételek és kiadások összesítése és egybevetése. Ebből állapítható meg a vállalkozás nyeresége/vesztesége. A nyereség növeli a saját tőkét, a veszteség csökkenti Bizonylati rend, bizonylati fegyelem: Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan külső és belső okmány, amelyen a vállalkozással kapcsolatos gazdasági események kerülnek feljegyzésre A bizonylatok tartalmi kellékei: - a vállalkozás megnevezése - a gazdasági események megnevezése - a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékbeli adatai - a gazdasági esemény időpontjának rögzítése - a felelős személyek aláírása A bizonylatok alaki kellékei: - a bizonylat megnevezése, sorszáma - a javítási szabályok betartása - késedelemmentes kiállítás -

az időtállóság biztosítása A bizonylati elv azt a követelményt fejezi ki, hogy minden könyvelési tételnek bizonylaton kell alapulnia. A könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylati fegyelem: a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni. Az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket egyszeres könyvvitel esetén a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell könyvelni.