Történelem | Felsőoktatás » Áfra Krisztina - Vallás és kultúra az ókori Keleten

Adatlap

Év, oldalszám:2006, 7 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1269
Feltöltve:2006. október 26
Méret:197 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten AZ EGYES CIVILIZÁCIÓK JELLEGZETES VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS EMLÉKEINEK AZONOSÍTÁSA Az első civilizáció: a SUMEROK (Kr.e III szd – Kre I szd) A sumerok földje a Tigris és az Eufrátesz közének déli részén terül el. E forró vidéken csak öntözéssel (csatornák, gátak) lehetett földművelést végezni. A termelés szervezeti keretét templomgazdaságok, és kisparaszti birtokok adták. Templomgazdaság: Olyan nagybirtok, mely a város legjobb területeit foglalta el, s az állam vagy a templom tulajdonát képezte. Az irányítást az állam vagy a templom, a teremést a közrendű szabadok végezték. A közösség védelme, irányítása szervezést igényelt, amit királyok vagy az egyes közösségek papi elöljárói végeztek. Megszületett egy új igazgatási forma, az állam Kialakulásához köthető a sumerok kiemelkedő alkotása, az ékírás, melyet agyagtáblákba véstek. Ez az

irányításhoz nélkülözhetetlen volt Központok alakultak ki: Ur, Uruk, Lagas, Surripak körül, s e központok Kr.e 3 évezred folyamán várossá fejlődtek Mint a kultúra többi területén, a vallás esetében is döntő a sumerok szerepe. Ők alakították ki a mezopotámiai istenvilág jellegét. A sumerok földöntúli világa zord, az istenek kiszámíthatatlanok, kegyetlenek és követelőzők voltak. Politeizmus, azaz többistenhit volt jellemző rájuk. Kb 3000 istenük volt, akik közül a legjelentősebbek: Anu, Enlil, Éa és Istar. A hitvilág jellegzetes vonása volt a jóslás Toronytemplomokból, zikkuratokból figyelték a csillagokat. A hatos számrendszert alkalmazták (a kör 360°, időmérés beosztása), szoroztak, osztottak és naptárat készítettek, mely 12 hónapból állt és 6 évente kiegészítették egy hónappal. Despotizmus: A vezetők korlátlan hatalma. Mezopotámia kialakulása – kultúrája (Kr.e 2500- Kre 612) Az első civilizációk

Mezopotámiában – vagyis a Tigris és az Eufrátesz folyó között alakultak ki. Közéjük tartozott a s umér, az akkád és az asszír kultúra Eleinte csak kisebb városállamokat hoztak létre a Kr.e 3000 körül letelepülő pásztornépek, mint például a suméroknál Lagas, Umma, és Uruk, az asszíroknál Assur és Ninive, az akkádoknál pedig Agade és Babilon. Sarrukín Sumer elfoglalásával egyesítette Mezopotámia nagy részét. Igyekezett birodalma egységét biztosítani, visszaszorítani a széthúzó erőket – központi hadsereget szervezett. Sarrukín utódainak uralkodása alatt szétesett a birodalom. A nomád gutik támadásai teljesen szétzilálták, majd romba döntötték. Sumer újjászületése a Kr.e XXI szd-ra tehető, amikor az őslakosok elüldözték a gutikat, mert azok feldúlták a falvakat, városokat, nem gondozták az öntözőcsatornákat, s így romlottak az életkörülmények. Az Óbabiloni Birodalom Az amarruk támadását

követően Mezopotámiában több város emelkedett ki. A Kre XVIII szd-ra a l egfontosabb központtá Bab ili (= Isten kapuja = Babilon) vált, az Eufrátesz partján. Itt állt az ókor egyik csodálja, a hat almas, hétemeletes toronytemplom, a Biblia bábeli tornya. A város uralkodói egyesítették újra az egész Mezopotámiát, s a Közel-Kelet legerősebb államává tették. Kiemelkedő uralkodójuk Kre 1700-as években élt Hammurapi volt. Nevéhez fűződik a kor legjelentősebb törvénygyűjteménye, ami inkább „igazságos ítéletek” gyűjteménye, tehát nem voltak kötelező érvényűek. Hammurapi törvénykönyve: „ Hogy az erős ne árthasson a gyengénekdrága szavaimat emlékkövemre írtam és rávésettem képemet, mint az igazság királyának képét.” A törvények védték a királyokat, papokat, vagyis az előkelőket. A társadalmi különbségeket jól mutatják az egyes rétegek eltérő büntetési tételei is. A büntetések nagyon

szigorúak, többségükben halált szabtak ki A család az apa vezetése alatt állt, aki mint tulajdonát kezelhette a család tagjait. Hammurapi igazságos ítéletei elsősorban a tulajdont védték. Indus-völgyi civilizáció – INDIA A kevés forrás miatt keveset tudunk róla. A Szulejmán-hegység, a Himalája, az Arakánhegység és az Indiai-óceán határolja Az Indus és a Gangesz folyamok mentén városi kultúra bontakozott ki, a Kr.e III szd elején, mely virágkorát a I II-II század fordulóján élte. Létrehozói India őslakói, a dravidák voltak Nagyvárosaik voltak: Mohendzsodáró és Harappá. Fejlett infrastruktúrával rendelkeztek: a házakba vizet vezettek, és csatornákon vezették el a szennyvizet. Az ókori Indiában két jelentős vallás alakult ki. A brahmanizmus a világot változtathatatlannak ítélte, amiben minden lény az örök törvények szerint létezik, s a törvényeket nem hághatják át. Elismerte a kasztrendszer jogosságát A

változás lehetősége csak a halál után volt adott, mivel hitük szerint a lélek más formában újjászületik. Az újjászületés formája a földi élet minőségétől függött. A reinkarnáció (lélekvándorlás) tana szinte minden indiai vallási irányzatra jellemző volt. Az örök világrendet fejezte ki három fő istenük: Brahma (a teremtő), Visnu (a megtartó), Shiva (a pusztító). Politeista vallás volt A brahmanizmus ellen igehirdetők léptek fel, akik közül a legerősebb Buddha (Gauntana Sziddhárta) volt a Kr.e VI században. Nem támogatta a kasztrendszert, de nem is hirdetett harcot ellene. Tanításának lényege a vágyakról való lemondás volt. Eszerint az élet szenvedés, amit vágyaink okoznak Így ha kioltjuk azokat, megszabadulhatunk vágyainktól. Buddha szerint ez könnyű feladat, nagyfokú önmegtartóztatásra van szükség. Így eljuthatunk a vágyott boldog megsemmisülés, a nirvána állapotába. Egyetlen istenük Buddha volt, tehát

monoteizmus jellemzi őket. A kereskedők országa, FÖNÍCIA A legerősebb hajós népnek ebben az időben Fönícia látszott. A Földközi-tenger és a Libanon-hegység között elterülő partvidéken éltek, ahol szőlőt, olajfát, fügét termesztettek. A kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt. Fönícia városállamok sokaságából állt (Büblon, Szidon, Türosz). Legmaradandóbb alkotásuk a hangjelölő írás volt Kre 1100 táján Bübloszban dolgozták ki a 22, vonalas jelből álló írást, mely a magánhangzókat nem jelöli. Ez az alapja a héber és arab írásnak E M E L T S Z I N T A BIBLIA FÖLDJE, PALESZTINA – AZ EGYISTENHIT A ZSIDÓ VALLÁSBAN Palesztinát korábbi lakói Kánaánnak nevezték. Egyiptom hanyatlását követően (Kre XII század) vándorolt be ide a 12 zsidó (héber) törzs. Az Ótestamentum Palesztina történetének legfontosabb forrása. Ábrahám és Mózes történetét egységbe fogva megőrizte a két

hagyományréteget. A betelepülő törzsek legyőzték a lakosságot, s harcot folytattak a filiszteusokkal. E harcokból nőtt ki a héber állam Saul központosította a hatalmat (Kr.e XI szd), de az ország teljes egyesítésére Dávid uralkodása idején került sor (Kr.e X szd eleje) Fővárossá Jeruzsálemet tette Fiára, Salamonra erős hatalmat hagyott. Az új uralkodó tette despotikussá a királyi hatalmat Halála után az ország két részre szakadt: az északi Izraelre és a déli Júdeára, Jeruzsálem székhellyel. Jeruzsálem urai az egység érdekében szakítottak az idegen kultuszokkal, és csak Jahvét ismerték el a zsidók egyetlen istenének. A „babiloni fogság” időszakában jelentős változás történt vallási életükben. Jahve a z sidók felett uralkodó egyetlen istenségből a mindenség teremtőjévé és a földkerekség egyetlen istenévé vált. Ezzel a zsidó hit tisztán egyistenhívő (monoteista) vallássá vált. Ebben az időben nyerte

el végleges formáját az Ótestamentum is. EGY FOLYAM MENTI CIVILIZÁCIÓ JELLEMZŐI – KÍNA (VAGY EGYIPTOM) Ázsia keleti felén, hatalmas hegységek által körülzárt alföld. Kína még Indiánál is zártabb világ. Az alföldet két nagy folyó a H uang-ho és a J angce szeli át Itt is öntözéses gazdálkodást folytatnak, fő terményük a rizs. Kína ősi időktől fogva lakott hely, mégis csak a Kr.e 3 évezred elején alakultak ki az első államok a Huang-ho mentén. Itt már ismerték a fehér porcelánt és a selymet is A porcelán és a selyem Kína fontos kiviteli cikkei maradtak egész történelme során. Már nagyon korán kialakult a kínai képírás, de a szóírásnál nem jutott tovább. A külső támadások és a belső harcok miatt szétesett az állam, és a Csin uralkodók szervezték újjá. Csin Si Huang-ti az északi határ mentén falat emeltetett Ezt nevezték kínai Nagy Falnak. Később Csin Si Huang-ti sírjából előkerült az azt védő

agyagkatonák hada. Több ezer katonából állt A Han császárok megerősítették a központi hatalmat, s uralkodásuk idején élte Kína virágkorát. A birodalom megnövekedett erejét hódításokra használták fel. A kínai vallások szerint az égi és a f öldi világ megfelel egymásnak. Ahogy az égen a Sarkcsillag a legfényesebb, úgy a földön a császár. A mennyei birodalom ura, a császár maga is isten volt. A világ az örök Tao szerint mozgott Kr.e VI században két elvont vallási rendszer alakult ki A Kung-fu-ce (Konfuciusz) a hagyományok tiszteletére, a közösség és az állam szolgálatára tanított. A másik irányzat Lao-ce nevéhez fűződik, és a boldognak vélt ősi múlt felé fordul, elvetve minden változást. Gondolatrendszerét a k önyve, a Tao tö king ( Az út és erény könyve) után taoizmusnak nevezik. EGY FOLYAM MENTI CIVILIZÁCIÓ JELLEMZŐI – EGYIPTOM (VAGY KÍNA) Egyiptom Afrika északkeleti részén, a Nílus alsó folyása

mentén terül el. Ezért nevezik a „Nílus ajándékának”. Északról a Földközi-tenger, délről a Nílus első kataraktája (zuhataga), nyugatról a Szahara határolja. Nagyon száraz terület, itt öntözés nélkül nem lehet megélni Az évszakok rendjét is a folyó áradása határozta meg: áradás, sarjadás, forróság. Archaikus kor (ősi, régi) Kr.e 3000-2700 Már a neolitikum idején lakott terület volt, öntözéses földműveléssel foglalkozó falvak jöttek létre. Ezek a falvak állandó harcban álltak egymással Két állam alakult ki: Alsó- és Felső-Egyiptom. De Kre 2900 körül a feltételezések szerint Ménész fáraó egységes országot teremtett a N ílus mentén. Fellendült a g azdaságuk, s tudták fejleszteni az öntözőrendszerüket is. Ebben a korszakban bontakozott ki az egyiptomi vallás, és a hieroglif írás (kőbe vésve)→hieratikus írás (papiruszon) →demotikus írás (népi gyors írás) →mai egyiptomi írás. Óbirodalom

(Kr.e 2700-2200) A fáraók hatalma korlátlan volt, istenként tisztelték őket. Az uralkodó a papságra és a hivatalnokokra támaszkodott, s a termelőmunkát a közrendű szabadok végezték. A szerszámok nagy része rézből és kőből készült. A fáraókat haláluk után piramisokba temették. Ez a hatalmas építmény volt a síremlék, mely jelképezte a fáraó korlátlan hatalmát Hittek a túlvilági életben, s ők alakították ki a m umifikálás technikáját (holttestek balzsamozása). A birodalom székhelye Memphisz volt Korán kialakult a v allási kultusz, különösen sokat foglalkoztak a lélek sorsával. Főbb isteneik: Ré, Ízisz, Ozirisz, Szét voltak A Kairó közelében fekvő gisai és szakkarai piramisok a leghíresebbek. Közülük a legnagyobb Kheopsz (Hufu) fáraó piramisa, 146 m magas. Mellette Khefrén (Hafré) fáraóé, legelöl pedig Mükerinosz (Menkauré) fáraó piramisa. Középbirodalom (Kr.e 2060-1780) Théba lett a birodalom új

székhelye. Amon, a napisten segítségével megerősödött a központi hatalom, de a kormányzók hatalma is fejlődött. Egyiptom a bronzkorba lépett Kialakult a kézműves- és kereskedőréteg, valamint hódítani kezdtek főleg dél felé, a Nílus mentén. Újbirodalom (Kr.e 1550-1000) Egyiptomot Palesztina felől külső támadások érték. Vasfegyverekkel felszerelt hükszoszok rohanták le a Nílus vidékét. Az őslakók visszaverték Egyiptom mezőgazdaságában nagy előrelépést jelentett, hogy áttértek az ekés földművelésre, és fejlesztették az öntözőrendszert. (Saduf→ gémeskútszerű vízemelő készülék) Az állattenyésztésben új állatfajták honosodtak meg. Pl: juh, teve, ló Megjelent a vas, és az égetett tégla. Elterjedt a rabszolgatartás, de nem a termelésben alkalmaztál őket Az Amonpapság előretörése veszélyeztette a fáraók hatalmát IV Amenhotep fáraó az Amon-papság visszaszorítására bevezette Aton napisten

kizárólagos tiszteletét. Még a nevét is Ehnatonra változtatta. A kísérlet az uralkodó halála után megbukott, s utódjának, Tutanhatonról Tutamhamonra kellett változtatnia a nevét. Az Újbirodalom az egyiptomi nagyhatalom kora, ekkor II. Ramszesz uralkodott Elfoglalták Palesztinát, az Amon-papság hatalmát azonban nem sikerült megtörni. A birodalomra nyugat felől tengeri népek (filiszteusok) támadtak Egyiptom elvesztette vezető szerepét, s többé már nem volt nagyhatalom. Rosette-i kő: Napóleon katonái találták meg ezt a követ, mely hieroglifákat tartalmaz. 1822-ben a francia Francois Champollion fejtette meg. Az ókor és kultúrája Ez első civilizációk Mezopotámiában – vagyis a Tigris és Eufrátesz folyó között alakultak ki. Közéjük tartozott a s umér, az akkád és az asszír kultúra Eleinte csak kisebb városállamokat hoztak létre a Kr.e 300 körül letelepülő pásztornépek, mint például a suméroknál Lagas, Umma, és

Uruk, az asszíroknál Assur és Ninive, az akkádoknál pedig Agade és Babilon. Az állam kialakulásához köthető Mezopotámia népeinek alkotása az ékírás, ami az irányításhoz elengedhetetlen volt, mivel az uralkodói parancsok kihirdetésénél is ezt használták. Ezt, a nagy számban megmaradt égetett agyagtáblákból tudjuk Legjelentősebb ránk maradt írásos emlék Hammurapi törvénykönyve, ami inkább csak ,,igazságos ítéletek’’ gyűjteménye, tehát nem voltak kötelező érvényűek. A sumérok foglalkoztak a c sillagok vizsgálatával, és a m atematikával. A sumérok a ha tos számrendszert alkalmazták, szoroztak, osztottak, naptárukat 12 hónapra osztották és minden hatodik évben volt egy kiegészítő hónap. Vallásuk természeti vallás volt, többistenhit jellemezte. Körülbelül 3000 istenük volt, akik közül a legjelentősebbek: Anu, Enlil, Éa és Istar. A hitvilág jellegzetes vonása volt még a jóslás. A sumérok legjellemzőbb

alkotásai a toronytemplomok, vagyis zikkuratok voltak. Az egyik legjelentősebb ókori kultúra az egyiptomi volt. Egyiptom Afrika északi részén a Nílus alsó folyása mentén terül el, ahol az áradások miatt jó minőségű termőtalaj van. A Kre 2900 körül kialakuló egységes birodalom – aminek történelmét négy nagy részre oszthatjuk; archaikus korra, óbirodalomra, középbirodalomra és újbirodalomra – kedvezett a kultúra fejlődésének. Írásuk a különböző képírás jelekből kialakult hieroglif írás, amelynek két változata van; a papok által használt hieratikus és a nép ál tal használt demotikus. Korán kialakult a vallási kultusz, különösen sokat fogalakoztak a lélek sorsával. Főbb isteneik: Ré, Ízisz, Ozirisz, Szét. A kialakult képzőművészet (építészet, szobrászat) is a túlvilághoz kapcsolódott. A világ hét csodája közé tartozó gisai és szakkarai piramisokat is azért építették, hogy a f áraók zavartalanul

birkózhassanak meg a túlvilágon előttük álló feladatokkal. Az egyiptomiak meglehetős orvosi ismeretekkel rendelkeztek, amit a holttestek balzsamozásánál is felhasználtak. A Kr.e 13 században széthúzás ütötte fel a fejét ami, a tengeri népek támadásával együtt, a birodalom szétesését okozta. Akkoriban a legjelentősebb hajós nép a föníciai volt. Ők a Földközi-tenger és a Libanon-hegység között elterülő partvidéken telepedtek le, ahol jól jövedelmező növényeket, szőlőt, olajfát, fügét termesztettek. Később ez a hely a kereskedelmi útvonalak találkozási pontja lett. A városok kézművesei szöveteket, üvegárut, fémeszközöket és hajókat állítottak elő. Fönícia városállamok sokaságából állt (Büblon, Szidon, Türosz), nem alakult ki egységes állam. A föníciai kereskedővárosok legmaradandóbb alkotása a hangjelölő írás volt, kidolgozták a 22 jelből álló ábécét. Ennek a görögök által átalakított

változata lett az alapja a latin ábécének is. A fenti területektől keletre is alakultak ki civilizációk az ókorban. Ezek közül az egyik az indiai. Indiát a S zulejmán-hegység, a Himalája, az Arakán-hegység és az Indiaióceán határolja Eleinte csak az Indus és a Gangesz völgye népesült be, ahol városi kultúra bontakozott ki, amelynek kialakítói az dravidák voltak. Két legjelentősebb városuk Mohendzsodáró és Harappá volt. Fejlett volt az infrastruktúrájuk, a házakba vizet vezettek és csatornákon vezették el as zennyvizet. A Kr.e XVIII században harcias árja törzsek érkeztek az Iráni-medence irányából, akik keveredtek az őslakossággal. Sajátos társadalom alakult ki Rétegei, a várnák: brahmana (papok, értelmiség), ksatria (katonai előkelők, uralkodók), vasisák (tulajdonnal rendelkező közrendűek) és súdrák (szolgák). Ezeken kívül volt még egy ötödik várna (páriák), ide azok tartoztak, akik vallási alapon

érinthetetlenek, ők még szolgák sem lehettek. Néhány évszázad alatt ez a r endszer annyira merevvé vált, hogy amelyik várnába beleszülettek, abból életük során nem kerülhettek ki. Az ókori Indiában két jelentős vallás alakult ki, a brahmanizmus és a buddhizmus. A brahmanizmus a v ilágot változhatatlannak tartotta, és elismerte a k asztrendszer jogosságát. Jellemző volt rá a lélekvándorlás (reinkarnáció) tana Három fő istenük volt: Brahma (teremtő), Visnu (megtartó), Shiva (pusztító). Ez ellen a vallás ellen lépett fel Buddha. Tanításának lényege a v ágyakról való lemondás volt Még keletebbre haladva, a heg ységekkel körülzárt, elszigetelt Kínában találunk kultúrát az ókorban. A Kre 3 Évezredben alakultak ki az első államok a területen Legfontosabb gabonanövényük a r izs volt. Ismerték a fehér porcelán és a selyemkészítést, amelyek legfontosabb kivitelni cikkeik közé tartoztak. Korán kialakult a képírás,

de ennek fejlődése nem jutott tovább a szóírásnál. Két vallási irányzat alakult ki. Konfuciusz tanai a hagyományok tiszteletére, az állam szolgálatára tanított, Lao-ce pedig a boldog ősi múlt felé fordult. Mindkét irányzat szerint a császár maga is isten volt. Az ókor óta Kína jelképét, a Nagy Falat Csin Si Huang-ti császár építtette, a külső támadások ellen. Ugyanezen császár sírját őrzi több ezer agyagkatona. Az írás kialakulása Az első civilizációk létrejötte, a közösség védelme, irányítása szervezést igényelt, amit a királyok vagy a papok végeztek már a Kr.e III századtól Szükség volt az idő és a tér áthidalására. A sumérok már a Kr.e IV évezred végén ismerték az írást A képírásból alakult ki az ékírás, később agyagba karcolták jeleiket, így született meg a sok ékírásos agyagtábla. Megteremtették a szépirodalmat: Gilgames eposz Az egyiptomiak hieroglif írása képszerű jeleket

ábrázolt. Két fajtáját ismerjük, a nép által használt démotikus és a papok által használt hieratikus írás. Ők papiruszt készítettek a sásból, és arra írtak. Titkukat Francois Champollion fejtette meg 1822-ben a Rosettei-kő segítségével. A kínaiak bambuszrúdra írtak, ők találták fel a papírost Már nagyon kialakult a kínai képírás, de a szóírásnál nem jutott tovább. Az első betűírás Kr.e 1500 táján jött létre (protosinai) Ebből alakult ki a föníciai írás Ez hangjelölő volt, 22 vonalas jelből állt, és nem tartalmazott magánhangzókat. Ez lett az alapja a héber és arab írásoknak. A latin betűírás az ókori rómaiak nevéhez fűződik. Az etruszkoktól tanulták az írást Viasztáblába karcoltak, papiruszra és pergamenre írtak. Az írás megjelenése nagy változásokat hozott. Sokszor alkalmazták díszítéseknél, kultikus szövegek vésésekor (pl. sírfeliratok) Más funkciókat is ellátott: • Jogi iratok

készítése • Összeírások • Hivatali ügyintézés Az írás kialakulásához vezetett, hogy a folyamvölgyi társadalmakban szükség volt a termés összeírására, egyes szövegek megörökítésére az utókor számára. Föníciában a kereskedelmi ügyletek lebonyolításához volt rá szükség. Az írás a legtöbb civilizációban az írnokok vagy a papság feladata volt. Ezek az írásos emlékek kis számban maradtak ránk. Híres ókori könyvtár alakult ki Ninivében, ahonnan kb. 22 000 ékírásos agyagtábla maradtak ránk, valamit Nagy Sándor alexandriai könyvtára. Különböző ékírásos emlékeink még I Dareiosz korából származó táblák, és a Mezopotámiából származó, Kr.e XVIII szd-i Hammurapi törvényoszlopa. Mondhatjuk, hogy az írás megjelenésétől számítjuk a történelmet.