Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Fábián Zoltán - Vállalatgazdaságtan I. összefoglaló

1 1. A VÁLLALAT: 1.1 A vállalat célja, környezete: A vállalat célja: önmaga fenntartása, illetve növekedése érdekében a jövedelemszerzés; jövedelem a vállalkozás tulajdonosainak és alkalmazottainak valamint a felhasznált erőforrások, eszközök újrapótlására. A jövedelem megszerzésének útja a piaci környezetben olyan gazdálkodási tevékenység folytatása, amelynek lényege a felhasznált erőforrásokkal termékek és szolgáltatások értékesítése. A vállalat termelő, szolgáltató tevékenysége során létrehozza és működteti erőforrás átalakító rendszerét, szervezetét, hogy a kívánt kibocsátást, ezáltal célját elérje. A környezetből inputtényezőket vesz fel, és outputtényezőket bocsát ki A vállalat környezetét három csoportra bontjuk: • A piaci versenyben a vállalkozás egyszerre jelenik meg vevőként és eladóként, miközben üzleti tevékenységére hatással vannak a versenytársak, a műszaki fejlődés

és a piaci igények változása. • A természeti környezet védelme, a természeti erőforrások ésszerű kihasználása, hulladékgazdálkodás túlmutat a vállalat közvetlen környezetén, hosszútávon közösségi probléma. • A társadalmi környezetet a politikai, gazdasági irányítási környezete jeleníti meg, amelyet a szabályozó rendszer (törvények, rendeletek) közvetítenek a vállalatok és a piaci szereplők felé. A szabályozás kialakításában az állam és a helyi önkormányzatok töltenek be alkotó szerepet, a mögöttük álló intézményrendszer, pedig ellenőrző és koordináló funkciót tölt be. A gazdasági szféra felépítését a természeti és piaci környezetben vizsgáljuk. 1.2 Vállalkozási formák: A vállalkozási formák főbb jellemzői: A gazdasági vállalkozások olyan társas vállalkozások, amelyek saját cégnevük alatt, jogokat szerezhetnek, kötelezettséget vállalhatnak, tulajdont szerezhetnek, szerződést

köthetnek, pert indíthatnak, és perelhetők. Formái: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy közös vállalat. Gazdasági társaságot alapíthat: az állam, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, természetes személyek. A gazdasági társaság alapításához legalább két személy szükséges, kivéve a Kft és az Rt. Természetes személy egyidőben csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni vállalkozó nem lehet egyúttal korlátlanul felelős tag gazdasági társaságban. Gazdasági társaság alapításához társasági szerződés szükséges, amit az Rt.-nél alapszabálynak, az egyszemélyes Kft-nél alapító okiratnak nevezünk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell: a társaság cégnevét és székhelyét, a tagok nevét és lakcímét, a társaság tevékenységét, a társasági vagyon mértékét, a

rendelkezésre bocsátás módját, és idejét. Az alapító vagyont a tagok bocsátják rendelkezésre, ez a társasági tulajdonba adást jelenti Ez lehet pénzbeli, vagy nem pénzbeli (apport), ami lehet vagyoni értékkel rendelkező és forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog. A tagok a nyereségből közösen részesednek illetve a veszteséget is közösen viselik. Határozott vagy határozatlan időre alapíthatóak, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a cég a bejegyzés napjával jön létre. Egyéni vállalkozás alapfeltételei: magyar állampolgárság, külföldi állampolgárság esetén lakhatási engedély, állandó magyarországi lakhely, 18. életévé betöltése, cselekvőképesség, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, tevékenységtől függően hatósági engedély, szakmai képesítés. Az egyéni vállalkozást vállalkozói igazolvány birtokában lehet folytatni. A vállalkozó foglalkoztathat alkalmazottat,

bedolgozót, vagy középfokú szakoktatási intézményben tanuló diákot. Megszűnik az egyéni vállalkozó tevékenysége, ha vállalkozói igazolványát visszaadja, az igazolványt az önkormányzati szerv a törvényben felsorolt okok miatt visszavonja, vagy a vállalkozó meghal, avagy cselekvőképességét elveszíti. Betéti társaság (bt): alapításához és fenntartásához legalább egy korlátlan és legalább egy korlátolt felelősségű tag szükséges. A beltagok felelőssége a társaság kötelezettségeiért korlátlan és egyetemleges, míg a kültagok felellősége vagyoni betétjük mértékében korlátozott. Az ügyvezetés joga csak a beltagot illeti meg A társasági szerződésben határozzák meg a tagok vagyoni hozzájárulásának formáját, értékét és személyes közreműködésüknek módját. A taggyűlésben a tagoknak egy-egy szavazati joguk van 2 Közkereseti társaság (kkt): tagjai korlátlan és egyetemleges felelősség mellett

folytatnak közös gazdasági tevékenységet. A társasági szerződésben határozzák meg a tagok vagyoni hozzájárulásénak formáját, értékét és személyes közreműködésüknek módját. A taggyűlésben a tagoknak egy-egy szavazati joguk van Az üzletvezetés joga minden tagot megillet. A vállalkozásból ki lehet lépni, megfelelő vagyoni elszámolás mellett A kilépett tagokat még öt évig korlátlan felellőség terheli a közös gazdálkodásból eredő kötelezettségekért. Korlátolt felelősségű társaság (kft): olyan gazdasági társaság, amelyben a tagok kötelezettsége előre meghatározott összegű törzsbetét szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A tag különvagyonával nem felel A jegyzett tőkéje (törzstőke) jelenleg minimum 3 millió Ft, amelyből legalább 30%, de minimum 1 millió Ft készpénz, a fennmaradó rész, pedig lehet nem pénzbeli vagyoni

hozzájárulás (apport). A taggyűlésen a tagoknak a bevitt vagyonukkal arányos szavazati joguk van, és hasonlóan részesednek a vállalkozás eredményeiből. Az operatív irányítást ügyvezető látja el, aki lehet a társaság tagja, vagy külső személy. A felügyelő bizottságot és a könyvvizsgálót kötelező megválasztani és működtetni. Kilépni nem lehet, a kiválás a tag üzletrészének átruházásával, eladásával lehetséges. Részvénytársaság: előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A tag (részvényes) felelőssége a részvény ellenértékének szolgáltatására terjed ki, az Rt kötelezettségeiért egyébként nem felel. A tulajdonosok korlátolt felelőssége mellett működő társaság A jegyzet tőkéje minimum 20 millió Ft, amelyből legalább 30% készpénz, de minimum 10 millió Ft, a fennmaradó rész lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. A

részvényes tulajdonjogát értékpapír, részvény testesíti meg A közgyűlésen gyakorolhatják jogaikat: szavazati jog, kérdés, javaslattétel joga, osztalékra való jog. Nincsen joga a részvényesnek a vállalkozásban való személyes közreműködésre. A társaságot a közgyűlés által megválasztott igazgatóság irányítja és képviseli a külső partnerek és hatóságok előtt. Mindig kötelező ellenőrző szervek (felügyelő bizottság, könyvvizsgáló) megválasztása és működtetése. A kiválás a részvény elidegenítésével, vagy eladásával történhet. 2. TERMELÉSI FOLYAMATOK: 2.1 A folyamatok jellege és tényezői: A termelő folyamatokat jellegük szerint három csoportra oszthatjuk: A kitermelő folyamatok keretében végzik a nyersanyagok kinyerését a természeti környezetből, és további feldolgozásra alkalmas állapotba hozzák (tisztítás, osztályozás). A vegyi folyamatok a kiinduló anyagok kémiai összetételétnek

tulajdonságainak megváltozatására irányulnak. Az alakváltoztató folyamatok a munkába vett anyagok korábbi méretét és alakját módosítják. A gyártási folyamatok bonyolultság szempontjából lehetnek egyszerűek vagy összetettek. Az összetett folyamatok felépítése analitikus, vagy szintetikus. Az egyszerű gyártási folyamatokban homogén munkatárgyakból egymást követő műveletek eredményeképpen, egyforma késztermékek jönnek létre. Az analitikus gyártási folyamatokban a munka tárgya ugyancsak homogén, de a végrehajtott részfolyamatok eredménye már különböző termékek. A gyártás egy adott szakaszig egyforma, ezen túl azonban eltérő gyártási műveleteket hajtanak végre. A szintetikus gyártási folyamatok keretében a különböző munkatárgyakon különböző műveletekkel, egymástól eltérő gyártmányokat hoznak létre, és az így előállított elemi egységekből állítják össze a bonyolult végtermékeket. 2.2 A

termelési folyamat: A termék-előállítás és az anyagi szolgáltatások teljesítése érdekében végzett célszerű, szerevezett tevékenységek összességét termelési folyamatnak nevezzük. A termelési folyamat-rendszer magját a gyártási tevékenység alkotja. Ez magában foglalja az anyagi átalakítás fő- és segédfolyamatait, és az ezekhez szükséges berendezéseket, embereket, anyagokat, energiákat, tárolás és továbbítás hálózatait, a működési algoritmusokat. A végrehajtó gyártási folyamatokat megtervezi, előkészíti, végigkíséri, és szükség szerint beavatkozik, eredményeit értékeli. Ezeket kiegészítő, vagy vezérlő folyamatoknak nevezik 3 Tervezés: A termelés tervezés folyamatainak feladata a jövőbeni tevékenységek meghatározása, a hozzá tartozó feltételrendszer kidolgozása és a kitűzött vállalati célokra irányuló intézkedések meghozatala. A távlati tervezés során a vállalat törekszik a piaci

igények megismerésére, amelyeket a jövőbeni kereslet alapját képzi. A jelenlévő igényekre a vállalat fejlesztési-tevékenységgel válaszol Célja a piaci igények, illetve a kereslet kielégítése. A vállalati célok megközelítésének mérésére alkalmas paraméterek előzetes meghatározására is szükség van, ez a távlati ÁKN terv. A tervezett beruházások gazdaságosságának, megtérülésének előzetes tervezésére azért van szükség, hogy ez alapján lehessen döntést hozni a tervek jóváhagyásáról. A rövid távú tervezés a meglévő fizetőképes kereslet felmérésével indul. A termelési tervben az adott időszakban értékesítésre, illetve előállításra tervezett termékek köre és mennyiségi adatai szerepelnek. Továbbá tartalmazza az anyagszükségletet és a gyártási időszükségletet. A termelés előkészítése az üzletkötéssel kezdődik, ezt követi a műszaki előkészítés. Ez azon műszaki dokumentációk

előállítása és rendelkezésre bocsátása, amelyek az előkészítő tevékenységhez, illetve a gyártáshoz szükségesek (gyártási rajzok, darabjegyzék, technológiai dokumentáció, műveleti tervek és utasítások). Az ügyviteli dokumentáció a gyártási, ellenőrzési és elszámolási tevékenységekhez szükséges dokumentumokat tartalmazza. A gyártóeszköz ellátás a gyártási folyamatban szükséges szerszámok, készülékek, és mérőeszközök biztosítását jelenti. A munkaerő ellátás feladatkörébe tartozik a munkaerő mennyiségi és szakmai összetételének meghatározása, és biztosítása. A termelés programozás a folyamatok időbeli lefolyását szabályozza. Előírja a termékek kibocsátási határidejét, gyártási mennyiségek indítási időpontját, az egyes üzemek, munkahelyek gyártási feladatait, határidőit. A forrásteremtés az ütemezett erőforrás biztosítások és munkafolyamatok pénzügyi finanszírozási

feltételeinek biztosítása. Az üzletkötés az ajánlatkéréssel és az ajánlat adással kezdődik. Amely a vevő igényeinek és azok kielégítésének a pontosítására szolgál. Fontos kérdések: termék pontos megnevezése, leírása, minőségének pontos meghatározása, szükséges mennyiség, ár, teljesítési határidő, részteljesítések esetén ütemezés, teljesítés feltételei, az ár megfizetésének módja és feltételei. A szerződéskötés után következik a teljesítés, majd a fizetés, ami történhet azonnal készpénz formájában, vagy átutalással. Legvégül az értékesítést követő szolgáltatások szerepelnek. Itt szerepel a garanciális ügyintézés, vevőszolgálat, stb Termék-előállítás: Termék előállítás, azaz a gyártás folyamata magában foglalja az anyagok átalakításának és áramoltatásának tevékenységeit, beleértve a menet közben szükséges minőségellenőrzést is. A minőségellenőrzés azért fontos,

hogy a vevői igényeket a legteljesebb mértékben kielégítse a vállalat Az üzemfenntartás feladata a gyártási folyamat infrastrukturális hátterének biztosítása. Karbantartás, javítás, energia ellátás, ingatlanokhoz kapcsolódó állagmegóvás. Az operatív irányítás azon irányítási tevékenységek, amelyek megindítják, és folyamatában fenntartják az előállítást. (munkába adás, a gyártás előrehaladásának figyelemmel kísérése, zavarelhárítás, gyártási koordináció, kommunikáció). Az operatív programban előírt gyártási feladatok indítása a munkába adás A gyártás előrehaladásának ellenőrzése arra szolgál, hogy a terv szerinti teljesítésről az irányítás meggyőződjön. A kommunikáció azt a célt szolgálja, hogy a mindenkori helyzetről a teljesítésben érintett minden vállalati szerv megfelelő információt kapjon. Értékesítés és növekvő tevékenységek: A termelési folyamat eredményét

realizálják az értékesítés és kapcsolódó tevékenységek. Az értékesítés az üzletkötés eredményének realizálását jelenti, amely magában foglalja a termékek átadását, kiszállítást, helyszíni üzembe helyezést, a felhasználó személyzet betanítását. A vevőszolgálat és a vevőkapcsolatok kiépítése és fenntartása fontos, mert információt kaphatunk az igényekről, keresletről, a vevők megelégedettségéről, vagy reklamációról, jövőbe mutató véleményeikről. Ezen túl fontos a vevőkör megtartása A teljesítmények elszámolása méri az erőforrások felhasználását, egyúttal lehetőséget nyújt a tervezett és a tényleges értékek összevetésére. A termelési folyamat a vállalat értékteremtő folyamata Törekedni kell az emberi munka maximális hatékonyságára és az anyagi jellegű erőforrások gazdaságos kihasználására. 4 3. A termelő vállalat általános jellemzői: A profil: Mindazoknak a

gyártmányfajtáknak és szolgáltatási formáknak az összességét, amelyek teljesítésére a vállalati rendszert létrehozták, profilnak nevezzük. Ha a gyártmány hosszú korszerűségű, akkor a profil stabil, mert sem a termékösszetétel, sem pedig a termék konstrukciója nem változik. A gyártási profiloknak három fajtája van: Tiszta profil esetén a vállalat azonos alapanyagokból, azonos technológiával azonos termékeket hoz létre (vasöntöde). A Választék szerinti profil esetén azonos alapanyagokból, azonos technológiával, de végső paramétereiben eltérő készterméket hoz létre a vállalat. A vegyes profil esetén különböző anyagokból, eltérő technológiával, eltérő jellegű terméket állítanak elő. Üzemi teljesítőképesség: A vállalat teljesítményét általában egy év alatt előállított termékmennyiséggel lehet jól jellemezni. Ez akkor célszerű, ha tiszta profilú a vállalat, vegyes profil esetén profil

szegmensenként célszerű megadni. A vállalat elméleti maximális teljesítőképességét a kapacitás adja meg, amelyet a rendelkezésre álló eszközök tesznek lehetővé. A tényleges teljesítőképességet, amely a munkarendet és a rendelkezésre álló munkaerőt veszi figyelembe, az átbocsátó képesség. A termelési kapacitás általában az egy év alatt –elméleti maximálisan- előállítható termékmennyiséggel jellemezzük. A maximális teljesítőképesség számítása azokon a gazdasági területeken nyer jelentőséget, ahol a termelési vagy szolgáltatási tevékenység folyamatos. A vállalat működésének hatékonyságára jellemző, hogy mennyire használja ki a meglévő termelési kapacitást. Az átbocsátó képesség a termelő berendezések kapacitásának az adott időszakban elérhető kihasználási szintjét mutatja, amelyet meg tudnak valósítani. 3.3 A gyártás vertikalitása: A vertikalitás a gyártási folyamatok egymás után

következő és egymással összefüggő szakaszosságát, egymásra épülését jelenti. Az összefüggő technológiai lánc, amelyekben a munkadarab a megmunkálás első fázisából az utolsóba jut, miközben folyamatban megszakítások vannak, és készlet keletkezik. A vertikalitás lehetséges formái: • teljes vertikalitású gyártási főfolyamat (több előgyártó, alkatrészgyártó, és szerelő egységből összeállítva). • Részleges vertikalitású gyártási főfolyamat (előregyártás + megmunkálás, vagy alkatrészgyártás + szerelés). • Specializált gyártási főfolyamat (csak előregyártás, vagy alkatrészgyártás, vagy szerelés). A vertikalitás szempontjai: megfelelő technikai színvonal, optimális üzemnagyság, kihasználtság, gazdaságos működés. Hátránya lehet, hogy az optimális működés alacsony gyártási egységköltségeket jelent, és az egymásra épülő technológiákra ez a feltétel, eltérő teljesítményeket

eredményezhet, így a kihasználtság és a gazdaságosság kritériuma több vertikum esetén sérülhet. Előnyei: egy kézben tartja a termék előállításának teljes folyamatát, közvetlenül alakítja a határidőket, minőséget, belső kooperációt, a vertikumok haszna a vállalaton belül marad, a változásokról egységes alapelvek alapján döntenek, elősegíti a rugalmas piaci alkalmazkodást. A horizontális felépítésű vállalat termelő egységei ugyanazon profilban tevékenykednek, technológiai felszereltségük hasonló, vagy akár azonos is lehet. Kapcsolatuk egymással nem szükségszerű, adott régióban piacorientált, termelékeny és gazdaságos. Egységesített és központosított beszerzés, valamint értékesítés Egységes vállalati kép és jó hírnév, valamint kedvező piaci pozíció elérése. Egyes üzemek egymás kapacitását segítik, ez a kapacitáspótló tevékenység. A terheléseket próbálja elosztani az üzemekre Hátránya,

hogy a piaci igények változása egyformán érinti az összes termelő egységet, hasonlóképpen a vállalati beruházási források szűkössége. Némely esetben a vertikális és horizontális felépítés kombináltan is megjelenik 3.4 Tömegszerűség, gyártási rendszerek: Tömegszerűség: A gyártás tömegszerűsége a gyártási feladat mennyiségi adataiból vezethető le és a gyártási feladat ismétlődésének gyakoriságára jellemző. Egyedi jellegűnek nevezik a gyártási feladatot, ha a vizsgált termékből egy vagy néhány darab készül az adott időszakban. Ismétlődő jellegű, a gyártási feladat, ha termékből az igény nagyobb. Az ismétlődés jellegének mértének függvényében beszélhetünk sorozatgyártásról, avagy tömeggyártásról. 5 Gyártási rendszerek: A gyártás típusa (egyedi, sorozat, tömeggyártás) a követelményeket is meghatározza. A munkahelyek térbeli elrendezésének olyan meghatározott formáját, amelyben a

tömegszerűségének fokának megfelelően oldható meg a munkadarabok térbeli és időbeli áramlása, gyártási rendszernek nevezzük. Főbb ismérvei: - termelő eszközök térbeli csoportosítása, - a gyártási folyamat műveleti sorrendje, - anyagmozgatás módszere, - folyamat térbeli és időbeli irányítása, - dolgozók szakképzettsége Térbeli elrendezés alatt a gépek és a munkaeszközök területi elrendezését, valamint azoknak a munkaerővel és munkatárgyakkal való összehangolását értjük. A térbeli elrendezésnek lehetővé kell tennie: - munkadarabok legegyszerűbb szállítását a munkahelyek között, - áttekinthető, hurokmentes és biztonságos anyagmozgatás, - a termelőeszközök, és a szállítóeszközök minél jobb kihasználása. A gyártási rendszerek szervezését megelőzően elemezni kell: - a gyártás tömegszerűségét, típusát, - gyártmány bonyolultságát, - az egyforma gyártmányok gyártásba vételének

periodicitását, - volument, - profil terjedelmét, - technológiai színvonalat, - egyéb tényezőket. A gyártási rendszerek szervezésében meghatározó szerepet tölt be a piaci igény és a műszaki fejlődés. A gyártási rendszerek három formája határolható el: A technológiai elven alapuló, amikor technológiai szempontból homogén termelőegységek működnek. A tárgyi elven alapuló, amikor a termelőegységek nem homogének, hanem valamilyen termék előállítására specializáltak. A csoportos gyártási rendszer esetén a termelőegységek mindegyike valamilyen más gyártmány előállítására alkalmas. A folyamatos gyártási rendszerben a termelőegységek nem csak tárgy szerint szakosítottak, hanem a berendezések térbeli elrendezése is kötött, a végrehajtandó műveletek sorrendjének felelnek meg. Korszerű gyártási rendszerek: Az automatizált gyártási utak egymással gépi szállítóberendezések útján összekötött olyan

berendezések, amelyeken a termékek előállítása meghatározott ütemben, folyamatosan történik. Ezek akkor gazdaságosak, ha: nagy volumen, nagy tömegszerűség, profil stabilitása, munkahelyek nagymértékű specializáció, termékek és alkatrészek tipizálása. Az automatizálás költségei nagyok, a gépsor megtervezése több évet vehet igénybe. A számítógéppel irányított gyártás rugalmasan automatizált, kis termelékenység mellett és kis üzemek esetén is alkalmazható. 3.5 A gyártás időbeli lefolytatása: Folytonosság szempontjából lehet folytonos, szakaszos (periodikus), vagy időszakos. A szakaszosság tipikusan sorozatgyártásra jellemző. Az időszakos gyártásról kifejezetten az egyedi jellegű gyártás esetében van szó. A megrendelés átfutási ideje a megrendelés elfogadásától a késztermék, vagy szolgáltatás megrendelőnek történő átadásáig, a megrendelés teljesítéséig tart. A gyártmány anyagának munkába vétele

és a gyártmány teljes elkészítése között eltelt időt gyártási átfutási időnek nevezik. 3.6 A vállalat szervezete A vállalat méreteit meghatározza a foglalkoztatottak létszáma, az éves árbevétel, a vállalat vagyona, tőkéje. A telephelyek, gyártóegységek száma, az üzemi teljesítőképesség, a kibocsátott termékvolumen, és a más cégekben szerzett részesedések száma és mértéke. A földrajzi elhelyezkedésre egy, vagy több telephely jellemző. A környezeti feltételek alatt a társadalmi, gazdasági, éghajlati, környezetvédelmi és egyéb speciálisan jellemző körülményeket értjük. 6 A vállalat szervezeti felépítése függ a vállalat méretétől, egyéb tényezőktől. Jellemző, hogy strukturált-e vagy sem. A nem strukturált szervezetekre jellemző a kis létszám, és az egyszemélyes irányítás, vagy a team munka. A vállalat azokat a vállalkozásokat jelenti, amelyekre a vállalati karakterisztika jegyei jellemzőek

és szervezetük strukturált. A szervezeti egységek belső kapcsolatai sokrétűek lehetnek, a szervezeti alapformák szerint. A szervezeti formák strukturális jellemzői: alapvető strukturális jellemzőként kezeljük a szervezeten belüli: munkamegosztást, hatáskörmegosztást, koordinációt, konfigurációt. Munkamegosztáson egy nagyobb, összetett feladat részfeladatokra bontását, és e részfeladatok egyes szervezeti egységekhez történő hozzárendelését értjük. Ez a szervezetek tagolásának alapja A szervezet belüli elsődleges munkamegosztás alapvetően három elv szerint történhet: funkció, tárgy, régió szerint. A munkamegosztás szabályozási elveinek alkalmazása függvényében megkülönböztetünk egy-, illetve többdimenziós szervezeteket. Egydimenziós szervezetnek nevezzük azokat a szervezeteket, amelyekben az említettek közül egy-egy elv (funkció, tárgy, régió) szerint történik az elsődleges munkamegosztás. Pl: funkcionális

szervezet Két-, vagy többdimenziós szervezetnek nevezzük azokat a szervezeteket, amelyekben az említett munkamegosztási elveket párhuzamosan alkalmazzák, pl.: mátrix szervezet A kettőnél több dimenzió viszonylag ritka a szervezetekben, csak a multinacionális szervezetekben fordul elő. Hatáskörök szabályozása az a tevékenység, amely a hierachiában elhelyezkedő szervezeti egységek, illetve személyek kompetenciájának meghatározására irányul. Kiemelt jelentőségű a döntési jogkörök felosztása, valamint az utasítási hatáskörök megállapítása Ez alapján megkülönböztetünk egyvonalas és többvonalas szervezeteket. Egyvonalas szervezetről akkor beszélünk, ha az alárendelt egységek, személyek csak egy felsőbb szervezeti egységtől, személytől kaphatnak utasítást. Többvonalas szervezetről akkor beszélünk, ha az alárendelt egységeket, személyeket két vagy több felsőbb szervezeti egység, személy utasíthatja.

Elengedhetetlen a felelősségi rendszer létrehozása, amelyhez hozzákapcsolhatjuk az elszámolást és az érdekeltséget is. A koordináció az a tevékenység, amely során az eltérő feladatokkal és hatáskörrel rendelkező, de egymással szoros kapcsolatban álló szervezeti egységek, személyek működését összehangolják. Koordinációs megoldások: Technokratikus típusú például a vállalati tervezési, pénzügyi és költségvetési rendszer, a belső elszámolási rendszer, programozottság, a dokumentált szabályozottság. Strukturális típusú koordinációs eszközök közé soroljuk a projectet, a teamek, a különböző ad hoc bizottságokat, a termékmenedzserek rendszerét. A személyorientált koordinációnak elsősorban az a funkciója, hogy segítse az egyének azonosulását a szervezettel, a célokkal és a feladatokkal. A személyorientációt egyrészt az egyénenként közvetlenül ösztönző kényszerítő, ráhangoló eszközök, másrészt

pszichológiai befolyásolások jelentik. A kommunikációs utak iránya: Vertikális elsősorban az egymás alá és fölé rendelt szervezeti egységek, személyek közötti kommunikáció, amelynek jellegzetes megnyilvánulási formái az utasítás és a jelentés. Horizontális koordináció, pedig az azonos tevékenységi és hatásköri szinten lévő szervezeti egységek, személyek közötti kommunikációs utakhoz kapcsolódik. A konfiguráció a munkamegosztásból, a hatásköri rendszerből és a koordinációból származtatható, másodlagos típusú strukturális jellemző. A lineáris szervezet az egyvonalas szervezeti forma klasszikus példája. Minden beosztottnak egyetlen főnöke van. A függelmi és szakmai kapcsolat nem különül el A vezetőnek jól kell ismernie a szakterületet is Az utasítás és a felfelé haladó jelentés ugyanazon az úton történik. Előnyei: -Egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatokkal rendelkező szervezet, a felesleges

tevékenységet folytató szervezetek könnyen kiszűrhetők. -Az alá- és fölérendeltségi viszonyok egyértelműek. -A feladatok mennyiségi változása esetén könnyű a szervezet mélységi és szélességi tagoltságának átalakítása. Hátrányai: -A szervezet nem eléggé rugalmas, ha minőségileg más feladatot kell ellátni. -A hiányzó szakmai specializáció növeli a vezetővel szembeni követelményt. -Nagyobb szervezetekben a kommunikáció hosszú utakon keresztül történik. Az információ torzulhat -Nehézkés a horizontális koordináció biztosítása. 7 A funkcionális szervezet: Az elsődleges munkamegosztás a szervezeti funkciók szerint történik. A döntési jogkörök centralizációja a jellemző. Mind a stratégiai, mind az operatív döntési jogkörök a felső vezetésnél vannak. Erőteljes szabályozottság a munkamegosztás és a hatáskörök kialakításakor Előfeltétele: stabil piaci helyzet, könnyen áttekinthető termelés, nem

túl széles termékskála. Előnyei: • a funkcionális munkamegosztás növeli a szakszerűséget, amely a termelékenységet növeli, és csökkenti az egységköltséget. • kisebb vertikális tagoltság, a rendszer gyors működését teszi lehetővé. • a termelés szabályozottsága csökkenti a koordinációs ráfordításokat. • stabil környezeti feltételek esetén a vállalti stratégia kialakítása egyszerű. Hátrányai: • növekvő diverzifikációnál a specializáció miatt az anyagi és információs kapcsolatok olyan nehezen áttekinthető rendszere jön létre, amely megnöveli a koordinációs ráfordításokat. • A funkcionális szakosodás felesleges mennyiségi és minőségi tartalékokat hozhat létre, a szakszerűség öncélúvá válhat. • A szervezet külső- és belső kapcsolatainak növekvő bonyolultsága miatt a döntési hatáskörök centralizáltsága egyre csökkenő mértékben képes valódi koordinációt biztosítani. • A

centralizált hatáskörök, és az erőteljes szabályozottság útján történő irányítás megnehezíti a szervezet alkalmazkodó képességét. Lineáris – funkcionális szervezet Ebben a szervezeti formában egymásra épül a két alapforma. A lineárisa vázra ráépülnek a funkcionális szervezetek. A vállalati vezetés és a végrehajtás között egyértelmű az alá- és fölérendeltségi viszony Egyszerre vannak jelen a függelmi és a szakmai kapcsolatok. A vállalat felső vezetése tanácsadó jellegű törzskari szervezetet alakít ki, amely nem szól bele a közvetlen irányításba. Divizionális szervezeti formáról beszélünk egy vállalat esetében akkor, ha nagyfokú önállósággal rendelkező, szinte önálló szervezeti egységekből áll, amelyet a vállalati központ stratégiai irányítása mellett működtetnek. A divíziók, kialakítása történhet profil, vevőkör, vagy régiók szerint. Leggyakrabban termékcsoportok szerint hozzák

létre. Az irányítási, koordinációs és ellenőrzési tevékenységet a központ egységek látják el A központ feladata elsősorban a források elosztása, a tevékenységek pontos elhatárolása, a divíziók egymástól független működésének feltételeinek megteremtése. Az egyes divíziók viszonylag nagy önállóságot élveznek Előnyei: -A vállat céljai és a divízió céljai közötti kapcsolat könnyen megteremthető -Világos célmeghatározás a divíziók számára. -Erőteljes piaci orientáció. -A vállalat központi vezetése a stratégiai feladatokra koncentrálhat, az operatív tevékenység a divíziók területére tartozik. -A piaci változások nem az egész vállalatot érinti, csak az egyes divíziókat. -Alacsony koordinációs ráfordítások. -Teljesítményre ösztönző felellőségi és érdekeltségi rendszer. Hátrányai: -A divíziók önállósága és a központ stratégiai irányító szerepe érdekütközések forrása. -A központi

funkcionális szervezetekben megjelenhet a szakterületi öncélúság és párhuzamosság a divíziók munkájával. -Általában nagy és növekvő központok jelentős fix költségterhet okoznak, amely a vállalat rugalmas alkalmazkodását korlátozhatja. -A nagy bonyolult szervezeteken fennáll a túlszabályozottság veszélye, amely rontja a működés hatékonyságát. A Mátrix szervezet többdimenziós szervezet, ami azt jelenti, hogy az elsődleges munkamegosztásban egyszerre több elvet egyszerre érvényesítenek. Általában funkcionális munkamegosztást kombinálják a tárgyi, vagy regionális szakosodással. Szakosodás lehet piacra vagy termékre Kettős irányítás alakul ki A funkcionális vezetők a vállalat egész területére kiterjedően gyakorolják (műszaki, kereskedelmi, termelési, pénzügyi) irányítást. A konfliktusok megelőzése a megfelelő vezetők kiválasztásával és a koordináció erősítésével oldható meg. Ez a felső vezetés

feladata. A két irányítási vonal közül az egyiknek elsőbbség adása a másikkal szemben Előnyei: -A szervezet rugalmas és jól alkalmazkodik a változásokhoz. -Széleskörű felkészültség, szervezeti befogadóképesség a vállalat innovatív képességét jelenti. -A kettős irányításban új vezetési kultúra alakulhat ki. -Versenyhelyzetet teremthet a probléma megoldásban, ez növeli a teljesítményt. -A mátrix szervezeti egység jól beilleszthető más szervezeti alapformákba is. Hátrányai: -A konfliktus helyzetek bizonytalanságot eredményeznek, nehezítik az irányítást. -Megjelenik a vezetők rivalizálása, túlterhelés a végrehajtásban. -Magas követelményszint a vezetői és emberi kvalitásokban. -A döntéstől, a felellőségválallástól való tartózkodás előtérbe kerülhet. -A krízishelyzetek valós veszélyt jelentenek a vállalat számára. -A konfliktusok kezelése intenzív felső vezetői tevékenységet igényel. 8 4. A

VÁLLALT PIACI AKTIVITÁSA, MARKETING: Marketing orientáció a vállalat vezetésében: a marketingvezetési stílus, azaz koncepció és alapvető magatartás, amely a vállalkozás valamennyi területének rendszeres és tervszerű irányultságán alapul. A marketing fő területei: -Marketing, mint vállalati filozófia. -Marketing, mint módszer -Marketing, mint szervezeti elv. Mint vállalati filozófia megtestesül a vállalati célok kitűzésében és a vállalati stratégiában. Az orientáció irányulhat a szükségletre, vevőkre, versenyre, innovációra, jövőre és a sikerre. A verseny öt hajtóereje: -Nyomás a létező versenytársak irányából -Új versenytársak megjelenése -A szállítók tárgyalói hatalma -A vevők kereseti ereje -Potenciális szubsztitúciós veszélyek: termék innováció, technológiai innováció. A marketing tervezés, mint minden tervezés fázisokból áll: -a megoldandó probléma és az elérendő cél bemutatása -a szükséges

információk beszerzése, feldolgozása, interpretációja. -a megoldásra alkalmas terv-változatok kidolgozása -döntés: a megfelelő terv kiválasztása. -a terv véglegesítése, konkretizálása -végrehajtás ellenőrzése, aktív felügyelet. A növekedési- és versenystratégia alapján meghatározzuk a célokat. Majd belső és külső elemzéseket folytatunk. A belső elemzés tartalmazza: termékek, vevők, piacok, üzletágak és a korlátozó tényezőket A külső elemzés tartalmazza a piaci helyzetet, üzletágakat, konkurenciát, versenyhelyzetet. Ezután jön a piackutatás, a célok rögzítése, majd a stratégiai üzleti egységek kialakítása. Legvégül alkalmazzuk a marketing eszközöket: termékpolitika, árpolitika, disztribúciós politika, kommunikációs politika. Növekedési és versenystratégia A növekedési stratégia kialakítása a meglévő és új termékek érétkesítésének lehetőségeit és feltételeit vizsgálja a meglévő és új

piacokon. Formái: -meglévő termékek értékesítése meglévő piacokon -meglévő termékek értékesítése új piacokon -új termékek értékesítése meglévő piacokon -új termékek értékesítése új piacokon 9 A versenystratégiát illetően a termelő vállalkozások számára a piacon három megoldás kínálkozik arra, hogy nyereséget elérjenek. Tömegtermelés esetén nagy mennyiségben egyedül, vagy kevés konkurenssel, alacsony költséggel, alacsony áron tud értékesíteni, ezáltal uralni a piacot. A vállalat költségvezető pozíciót vesz fel Az egyedi jelleg esetén különleges teljesítményt nyújt a vállalat, amelyet a vevők hajlandóak jobban megfizetni. Magasabb színvonal, jobb minőség, teszi a vállalatot egyedivé A szelektív piacmegmunkálás mindkét előző megoldással párosulva kis piaci résekbe próbál betörni. Ezt vevő-specifikus problémamegoldó képességével teszi, és a piaci résben árvezető pozíciót tud elérni.

A célok konkretizálása során meg kell határozni: -célobjektumot (termékek körét, mennyiségét, minőségét, potenciális vevőket, célpiacot). -tartalmát: (forgalmat, részesedést, fedezette és nyereséget) -mértékét: (megvalósulás valószínűsége) -időbeli lefolyást: (határidőket) 4.22 Elemzések a marketing tervezésében Az erősségek és gyengeségek felmérése, arra szolgál, hogy a marketingterv készítői előtt világossá tegye, melyek a javításra érdemes területek és funkciók. Az elemzés szempontjai: Termékek, termékcsoportok szerint: meghatározó a termékek szerepe, fontossága, forgalma, fedezete a termelésben. Piacok szerint: feltárhatók a vállalat számára legnagyobb forgalmat hozó piacok. Üzletágak szerint: feltárják az üzletágakban játszott szerepet, piaci részesedés elemzése alapján meghatározható a továbblépés iránya, sikerének esélye. Vevők szerint: meghatározható, hogy kik a vállalat legjobb

vevői, miért részesítik előnyben a vállalatot, vagy terméket. Mit kell tennünk annak érdekében, hogy mások is bekerüljenek ebbe a csoportba A piacra lépés akadályai: Üzemméret, aki nagyobb mennyiséget gyártanak, kisebb a fajlagos költsége, nagyobb megtakarítást realizálnak, mint a kisebb vállalat. Termékdifferenciálás: előnyét élvezik az ismert, bejáratott márkanévvel, vevőkörrel rendelkező vállalatok. Tőkeszükséglet: néha jelentős beruházások szükségesek, különösen kockázatos, vagy nehezen megtérülő kutatás-fejlesztés esetén, vagy reklámkampány finanszírozásnál. Az átállás egyszeri költségeit kell viselni, ha új beszállítói, logisztikai rendszer, szervizhátteret kell kialakítani. Gazdasági akadály lehet az adózás vagy a szabályozási rendszer. A piacról való távozást akadályozó tényezők: -meglévő, specifikus beruházott eszközök, célgépek. -kilépés fix költségei -stratégiai kapcsolatok

több üzletággal -adminisztratív és szociális korlátok, ügyviteli és munkaügyi kötelezettségek. A piac elemzésének kérdései: -Mi történik, ha továbbra is ugyanezt tesszük? -Melyek azok az indikátorok, melyek a piaci volumen növekedését, vagy csökkenését jelzik? -Hogyan alakul a kereslet? -Vannak-e helyettesítő termékek? -Milyen piaci szegmentációs lehetőségek kínálkoznak? -Milyen gazdasági helyzet a legfontosabb a felvevő régióban? -Milyen a piacok rentabilitásának a fejlődése? Az üzletág elemzése az üzleti partnerek vizsgálatával kezdődik, azért hogy meghatározzuk a vállalat helyzetét, kapcsolatait, továbblépés feltételeit. A konkurencia elemzése arra irányul, hogy megismerjük, és rendszerbe foglaljuk a vállalat konkurenseit, azok erős és gyenge pontjait. 4.3 Piackutatás Célszerű piackutatást végezni a szükséges piaci információk beszerzése érdekében. Előzetes szelektálással kijelöljük azokat a piacokat,

amelyek felvevőképesnek mutatkoznak. Az adott piacok főbb jellemzői: 10 -piaci volumen -konkurensek száma, piaci részesedése. -saját termékek iránt szobajövő üzleti partnerek köre és piaci ereje. -potenciális vevőkör, esetleg név és címlista. A piackutatás nem feltétlenül irányul a teljes környezetre, csak egy-egy szegmensre. A piackutatás célja olyan információk gyűjtése, rendszerezése, értékelése, amelyek segítségével döntést tudunk hozni. A piackutatás eredményei alapján rögzíthető a végleges marketing terv. 4.4 Stratégiai üzleti egységek: A vállalat stratégiai tervezésében -és működtetésében is- célszerű az egyes jól elhatárolható piaci szegmenseket és termékeket egymástól elkülönítve kezelni, úgynevezett stratégiai üzleti egységeket kialakítani. Homogén piaci területen könnyebben figyelembe lehet venni az elvárásokat, megszólítani a vevőkört, kialakítani egységes marketingtervet. 4.5

Marketing eszközök A marketing mix eszközei: - termék- és választékpolitika - ár- és kondíciós politika - értékesítési és disztribúciós politika - kommunikációs politika 4.51 Termék és választékpolitika: Termékpolitika alatt általában a vevői igényeknek megfelelő problémamegoldások rendelkezésre bocsátását értjük. Bázis stratégiák: -növekedés, a termékválaszték bővítése, módosítása (invesztíciós). -konszolidációs stratégia, amely megtartja a termékek egy körét -tőkekivonó stratégia, amely redukálja a választékot (dezinvesztíciós). Az új termék bevezetése az innováció klasszikus esete. Adott szempontok szerint információkat gyűjtünk a bevezetés várható eredményéről, és ez alapján döntünk. A konszolidáció együtt járhat a termékskála bővítésével, vagy szűkítésével, amennyiben a célja differenciált megoldás, a termékszelekció. A felszabaduló erőforrások megfelelő

hasznosításáról, szükség esetén leépítéséről kell gondoskodni. Kényszerhelyzetben a veszteség minimalizálása a cél. 4.52 Ár- és kondíciós politika Az árpolitika átfogja valamennyi, egy termék vagy szolgáltatás eladási árának meghatározásával kapcsolatos döntést. A kondíciós politika ellenben valamennyi ezen túlmenő döntést magába foglal, amely az áru, szolgáltatás értékesítési feltételeihez kapcsolódik. Két árképző tényező határozza meg az árat és a kondíciókat: a vállalat előállítási költségek és piaci lehetőségek. A költségorientált árképzésnél a termék a termék vagy szolgáltatás előállítása során a termék vagy szolgáltatás előállítása során felmerülő költségekből indulnak ki. A piacorientált árképzés: A piaci árat több tényező alapján határozzák meg. A piaci szereplők árképzése, kereslet-kínálat struktúrája, a piac rugalmassága és a piac koncentrációja. Célja a

nyereség elérése, vagy legalább a veszteség elkerülése. Az értékesítés további kondíciói: -szállítási és fizetési feltételek. -árdifferenciálás, speciális áreltérések. -engedmények, províziók -finanszírozási módok -nemzeti gyártókapacitás bevonása -speciális csomagolás, szállítás -biztosítás -járulékos eszközök és szolgáltatások. 11 4.53 Értékesítési és disztribúciós politika: Értékesítési és disztribúciós politika magában foglalja mindazokat a döntéseket, amelyek a termék útját meghatározzák a gyártótól a felhasználóig. A Közvetlen értékesítési rendszer tényezői: - Piacszegmentálás és az értékesítési szervezet specializációja -Területi decentralizáció. -Szervezeti decentralizáció -Értékesítési csatornák kijelölése -Értékesítési kooperációk. A Közvetett értékesítés feladatai: -követelményrendszer a potenciális partnerrel szemben -partnerkeresés

-kapcsolatfelvétel és információ csere -minősítés a kiválasztási kritériumok alapján. -megállapodás A disztribúciós partnerek, felkutatása történhet vásárokon, kiállításokon, konferenciákon, médiákon, hivatalos adatbázis alapján, stb. A kapcsolatfelvételnél rögzíteni kell a tárgyszerű és személyes információkat, ami az együttműködéshez kell. A megállapodásra a további elemek meghatározása szükséges: terület pontos körülhatárolása, termék megnevezése, tervezett forgalom volumene. 4.54 Kommunikációs politika A vállalat a piac többi szereplőjével és a potenciális felhasználói körrel fenntartott információs kapcsolatát a kommunikációs politikája keretében meghatározott elvek, és módszerek alapján folytatja. A kommunikációs politika részterületei: -reklám -személyes eladás -értékesítés ösztönzés -közönségkapcsolat A reklám olyan eszköz, amely az embereket bizonyos cselekvések megtételére

ösztönöz. Az értékesítési reklám célja: -termékről informáljon -szükségleteket keltsen -vásárlásra ösztönözzön Nyilvánosan kerül bemutatásra, magas befolyásolási potenciállal bír, kifejezőereje rendkívül erős és megnyilvánulása személytelen. Reklámhordozók segítségével juttatják el A reklám tárgya lehet egy termék, szolgáltatás vagy maga a cég. A termékreklám célja áru vagy szolgáltatás jellemzőiről informál, pozitív érzelmeket kelt. Az eszményreklám közéleti személyiségek, felhasználásával próbál a termékre image-átvitelt elérni. A reklámüzenet megfogalmazásánál a legfontosabb tényező a fogyasztó, a felhasználó szükségleteinek ismerete. Nem maga a termék, hanem az előnyei a döntőek, ezt kell hangsúlyozni A reklámhordozók két előfeltételét kell teljesíteni: -hírek megjegyzése -a reklámhordozóval való kapcsolat hasznot kell, hogy hozzon a befogadónak. A személyes eladás képviseli a

legintenzívebb formáját az érdekeltekkel való kapcsolatfelvételnek. Szűkebb körben terjedt el és működik, a bizalom az eladás feltételei közé tartozik. Előkészületi műveletek: előzetes piackutatás, potenciális vevők jegyzéke, vevők kapcsolata korábbi szállítókkal, személyes eladás várható költsége és elérhető hozama. Az első személyes kapcsolatfelvétel alakalmával be kell mutatni a képviselt vállaltot, felkelteni az érdeklődést a termék iránt, és legalább ajánlatkérést kapni. Az ajánlatban be kell mutatni az ajánlatot, feltételeket, törekedni kell a potenciális megrendelő kívánságainak teljesítésére. Az üzletkötést követően az eladó kötelessége a további személyes kapcsolattartás, a teljesítés követése és a vevőkapcsolat tartós ápolás. Sikertelen ajánlat esetén a kudarc okainak elemzése. Az értékesítés ösztönzés azokat az intézkedéseket foglalja magába, amelyek segítségével a vállalat

az értékesítés helyén befolyásolja az értékesítés növelését. Jellemző a térbeli és időbeli korlátozottság. 12 Az ösztönzés célja: -saját munkatársak hatékonyságának erősítése -a közvetítők, kereskedők aktivitásának fokozása -a felhasználók, fogyasztók vásárlásának növekedése 4.6 Marketing-mix Marketing eszköztárat a marketing stratégia keretében a különböző eszközök együttes alkalmazása, kombinációja jellemzi. A marketing-mix elemei: -termékpolitika -árpolitika -értékesítési, elosztási politika -kommunikációs politika Szem előtt kell tartani: -optimális hatás elérését -legkedvezőbb haszon költség választása -az egyes marketingeszközök egy irányba mutassanak, egymás hatását ne zavarják -a marketing mixben rejlő szinergia –az eszközök egymást erősítő hatása- érvényesüljön. 5. GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGOSSÁG, KONTROLLING 5.11 Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi

eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati érték jellegüket megtartják. Amikor a tárgyi eszközt üzembe helyezik, műszaki állapota 100% A műszaki állapot az elhasználódás következtében romlik, ezt karbantartás késleltetheti. Az eszközök másik csoportja mennyiségileg a termelés terjedelméhez, a technológiához messzemenően igazodva egy vagy néhány termelési perióduson belül megtérül, miközben fizikai állapotát megváltoztatva beépül a késztermékbe. Ezek a forgó eszközök. A körforgási idő alatt az egységnyi termelési periódus által előállított pénzjövedelem és benne a nyereség realizálódik. Az értékesítési forgalom és a vállalat által működtetett eszközök arányát a tőkeforgás sebességének szokás nevezni. 5.121 A tárgyi eszköz gazdálkodás feladatai: A tárgyi eszköz körébe azok az anyagi eszközök tartoznak, amelyek eredeti megjelenési

formájukat hosszabb időn át megőrzik, elhasználódásuk, ezzel együtt értékátadásuk több termelési perióduson keresztül, fokozatosan történik. Élettartamuk alsó határa 1év A tárgyi eszköz értékcsökkenésének okai: fizikai kopás, erkölcsi kopás. Az általános műszaki fejlődés következtében azonban a munkaeszköz értéke fizikai elhasználódástól függetlenül is csökken, ez az erkölcsi kopás. A tárgyi eszköz gazdálkodás főbb területei: -gazdaságos élettartam meghatározása -a tárgyi eszköz kihasználása -a tárgyi eszköz fenntartása, javítása. 5.122 A tárgyi eszköz élettartama A tárgyi eszköz élettartamának több értelmezése létezik. A fizikai élettartamán értjük azt az időt, teljesítményt, amíg eredeti funkciójában üzemel. A gazdaságos élettartama az ameddig az eszköz gazdaságosan üzemeltethető, ez az erkölcsi avulás következtében általában rövidebb. A tárgyi eszközök megtérülési ideje,

azaz időtartam, amely alatt a tárgyi eszköz létesítésére, üzemeltetésére fordított költségek megtérülnek. Az élettartamát meghatározó tényezői: fizikai elhasználódás, erkölcsi kopás, egyéb tényezők. Fajlagos költségek alakulása a tárgyi eszköz élettartam függvényében: A termékegységre jutó beruházási, létesítési költségek (Kb) rohamosan csökkenek az élettartam növekedésével. Az üzemeletetési költségek (Kü) kezdetben lassan, majd egyre gyorsabban emelkednek. 13 A tárgyi eszköz jobb kihasználása tehát kezdetben csökkenti a termékegységre jutó költségeket, de egy bizonyos határ után a költségek ugrásszerűen megnőnek. Az amortizáció a tárgyi eszközöknek, a kopásának pénzben elszámolt és az áru értékesítése során megtérült formája. Az értékcsökkenési leírás útján viszi át a tárgyi eszköz értékét az általa termelt termékbe Ezt termelési költségként számolják el. Az

amortizáció objektív alapja a tárgyi eszköz kopása A leírási rendszerek élettartamát kifejezhetjük időarányosan, teljesítményarányosan, kombináltan. A leírási módszerek: -lineáris -degresszív -progresszív -kombinált Degresszív leírás estén az értékcsökkenési leírás évi összege állandóan csökken. Progresszív leírásnál az évi amortizáció összege az idő függvényében növekszik, tehát egyre nagyobb összeget számolnak el. Tárgyi eszköz kihasználása: A tárgyi eszközök, és a termelés közötti számszerű összefüggést mutatja az eszközigényesség, azaz az egységnyi termelésre jutó tárgyi eszköz értéke. Ennek reciproka a tárgyi eszköz kihasználási mutató, ami egységnyi tárgyi eszközre jutó termelés nagyságát fejezi ki. Az Extenzív kihasználás az üzemelés időalapjának növelését jelenti. Ez a kihasználási fok növekedését jelenti Az intenzív kihasználás növelése a tárgyi eszközök

időegység alatti, fajlagos teljesítményének emelését Tárgyi eszköz fenntartása A termelés folyamatossága érdekében a különböző tárgyi eszközök üzemállapotát folyamatosan fenn kell tartani. A megfelelő üzemállapot ugyanis a tervszerű és folyamatos termelés alapfeltétele A gépeken üzemképesség és rendeltetésszerű használat érdekében az üzembe helyezést követően, különböző célú és terjedelmű karbantartási munkákat kell elvégezni. -Tervszerű gondozás, állagmegőrzés -Rendszeres időközönként végzett vizsgálatok -Javítások Az üzemfenntartás egyéb tennivalói: -váratlan hibák elhárítása -tartalék alkatrészek biztosítása -korszerűsítés. 1.3 Kontrolling 5.41 A kontrolling, mint a tervezés eszköze A vállalati vezetés elsőrendű feladata, hogy a vállaltot a kitűzött cél elérésére vezesse. A kontrolling és a vezetői ellenőrzés ilyen módon közel áll egymáshoz, mindkettő ugyanazt a célt

szolgálja. Az egyik a cél elérésére irányuló tevékenységet fejezi ki, a másik inkább az eszközrendszert és a működési elvet helyezi előtérbe, amellyel a vállalt vezetése a kitűzött cél elérésére törekszik. A kontrolling tekinthető úgy, mint a vezetés alrendszere, amely a tervezést, ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja. A kontrolling funkciók ellátása érdekében az alábbi kontrolling feladatok határozhatók meg: - tervezés - mérés - összehasonlítás, elemzés - értékelés 14 A tervezés a kontrolling számára a vezetői tervezésben a tervfejezetek koordinációját, az alternatívák kidolgozását, a tervcélok és az elérésére irányuló konkrét tervek összhangjának biztosítását jelenti. A mérés a tervek és a teljesítések értékelését teszi lehetővé, a mérési pontok, eszközök és módszerek, mutatószámok, mérési eljárások összessége. Az összehasonlítás a terv és a

tényállapot értékeinek összehasonlítását jelenti. Az értékelésben a tervtény összehasonlítás eredményeit és azoknak a vállalati célok elérésére gyakorolt hatását kel értékelni. A kontrolling rendszer előzőekben körülírt funkcióinak ellátása érdekében a következő alrendszereket foglalja magába: - célmeghatározó, tervező - ellenőrző - beszámoló A kontrolling rendszer alrendszerei az irányítással és a megvalósítással összekapcsoltan egyetlen szabályozási kört alkot. 5.42 Logisztika- kontrolling A logisztika kontrollig a kontrolling azon területe, amely az anyagi folyamatokkal foglakozik, beleértve a hagyományosan értelmezett logisztikai- rakodási, szállítás, tárolás-, valamint az átalakítási, megmunkálási, szerelési műveleteket. A gyártás folyamata: - anyag átalakítás - anyag áramoltatás (R-S-T) - információáramlás A logisztikai teljesítmények és költségek tervezése és mérése: Költséghelyeken

mérni kell: - közvetlen költséget - közvetett (rezsi) költséget Gépi üzemóra költség: - amortizáció - energia - karbantatás Beszerzési, értékesítési költségek Ellenőrzés és értékelés: - tárolási költség - utókalkuláció ezek közvetlen költségek