Kereskedelem | Felsőoktatás » SZF Nemzetközi ügyletek

SZOLNOKI FŐISKOLA NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 2 JEGYZETPÓTLÓ A külkereskedelem fogalma A nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás legfontosabb módja, amely magában foglalja: – az országok közötti áruk és szolgáltatások anyagi értéket képviselő jogok forgalmát – a nemzetközi gazdasági integrációból, kooperációból és specializációból adódó: – termelési, együttműködési kapcsolat, amely a végtermék cseréjén túl magában foglalja a közös gyártás előkészítést és gyártásszervezést is. A külkereskedelem „ars poetikája” A hazai és nemzetközi jogszabályoknak és szokásoknak, szokványoknak meg kell felelni; az ügyleteket gazdaságosan kell megvalósítani; ezek figyelembevételével a külkereskedelemnek öt dimenziója van: 1. Jogi feltétel rendszer: nyilvántartásba vétel, cégbírósági bejegyzés, engedélyezési eljárások, vámjogszabályok-vámeljárások,

pénzügyi-deviza jogszabályok; 2. Jogi feltétel rendszer transzformációja, dokumentumok alkalmazásai és kitöltési mechanizmusának ismerete; 3. A külkereskedelem megvalósítása alapvető intézményrendszerének a megismerése; NGKM (IKM,IKIM, GM, KM), Vám- és Pénzügyőrség, MNB, kereskedelmi bankok, nemzetközi szervezetek; 4. Külkereskedelmi tevékenység gazdaságos vitele, feltételeinek megismerése, megteremtése: átképzés, nemzetközi szabványok és szokványok, nemzetközi megállapodások, nemzetközi marketing, szerződések tartalma és szerkezete; 5. A külkereskedelmi tevékenység megvalósításához szükséges szervezet létre hozása A külkereskedelmi ügylet fogalma Külkereskedelmi ügyletkötésnek minősül minden olyan üzleti tevékenység, amelynek egyik résztvevője belföldi, másik résztvevője külföldi. Az üzleti tevékenység felöleli a szerződéskötés előkészítését, magát a szerződéskötést, és annak

teljesítését. A külkereskedelmi ügylet tárgya lehet: – áru adásvétele, cseréje, bérlete, raktározása, bizományba vétele, illetve e tevékenységekre opciós jogok adása vagy megszerzése. – vállalkozási tevékenység NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 3 – anyagi értéket képviselő jog átruházása, annak hasznosítására vagy bizományba vételére (adására) vonatkozó megállapodás. – nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés és szakosítás – külföldi gazdasági vállalkozás – külföldiek kereskedelmi tevékenysége Nem minősülnek külkereskedelmi tevékenységnek – áruforgalom és szolgáltatások a természetes személyek szükségletei körében – banki és biztosítási tevékenység – postai és távközlési szolgáltatások – személyfuvarozási szolgáltatások – idegenforgalom és a jogszabályban meghatározott más nemzetközi tevékenység Az Európai Unió tagállamainak vállalkozásai

között megvalósuló ügyletkötések nem minősülnek külkereskedelmi ügyletnek. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 4 A nemzetközi üzleti munka államközi és állami szabályozása. A vámok szerepe Nemzetközi szabályozás Lex merkantoria: a kereskedelem jogi szabályainak egységesített gyűjteménye (az egységesítés a középkorban megindult. Bécsi egyezmény: nemzetközi adás-vételt szabályozza. - Nem vonatkozik: aukcióra, személyes fogyasztásra, értékpapír adás-vételre, hatósági kényszeregyezmény - Külön egyezmény szabályozza: közlekedési eszközök, villamos energia adásvétel, vállalkozási szerződés Párizsi egyezmény és mellékegyezményei: - Szellemi tulajdon védelmére létrejött egyezmény - Iparjogi-, Madridi-, Lisszaboni egyezmény, Keleti-, Madridi-, Nizzai-, Locarnoi megállapodás Lényegük: - Érvényben hagyja az önálló nemzeti oltalom létét - A párizsi uniós megállapodásban résztvevő országoknak

kötelező a hazaival azonos módon elbírálni - Aki előbb jelentkezik, az kapja az oltalmat Nemzetközi váltó- és csekkjogi egyezmény - Egységesítették a váltó és csekkjogi törvényeket - Belföldre is érvényes - Törvényes garanciák kötődnek a váltókhoz Berni egyezmény: - Irodalmi és művészeti alkotásokról szól - ENSZ alá tartozik Müncheni megállapodás: - Az Európai szabadalmi hivatal az iparjog védelmet az egész EU-ban biztosítja NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 5 Fuvarjogi egyezmények: - Fuvarozási nemenként nem egységesek ezek a fuvarjogi szabályok - Vasút: COTIF/CIM - Közút: CMR - Légút: Varsói egyezmény Egy ország külkereskedelmi gazdaságát befolyásoló tényezők: - Az ország adottságai, termelési tényezőkkel való ellátottsága - Belső politikai helyzet (társadalmi, gazdasági, politikai stabilitás) - Makroökonómiai termelési mutatók (nemzetgazdasági teljesítménykategóriák). A külkereskedelem,

a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetővé teszi Magyarország számára: - A hazánkban nem termelhető hiányzó termékek beszerezhetőségét, külföldről való biztosítását. - A belső piacokon nem realizálható áruk értékesítését. - Az előnyösen előállítható termékekre történő specializálódást. - A termelési széria nagyságának a növelését. - A tőkemozgásokat. - A szellemi termékek mozgását, áramlását, a technika fejlesztését, az innovációra való ösztönzést. - Minőségjavulást, fejlesztést - A pénzügyi egyensúly javítását - Fizetési mérleg javítását (elvileg) A külkereskedelem politika elvi lényege Meghatározza azokat az irányelveket, célokat, intézkedéseket, melyek az ország külkereskedelmét szabályozzák. Ezek a szabályozások megjelennek: - Nemzetközi szerződésekben NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 6 - Hazai jogszabályokban: - Törvény - Kormányrendelet -

Minisztériumi rendelet - Egyéb jogszabályok. Kereskedelem politika eszközei: 1. Tarifális eszközök: - Vámok - Általános vámpótlék (tv. alapján) - Piacvédelmi vámpótlék (korm.rend alapján) - Dömpingellenes vám - Értékkiegyenlítő vám Szerepük: A vám gazdaságpolitikai szabályozó eszköz és költségvetési bevétel. Az áruk behozatalakor a kereskedelmi forgalomban vámot kell fizetni. 2. Nem tarifális eszközök: - Szubvenciók: - Termelési - Fogyasztási - Export - Mennyiségi korlátozás: a GATT-nál előre be kell jelenteni max. 1 évig A mennyiségi korlátozás tiltott; az importot alapvetően csak vámokkal lehet szabályozni. Kivételek: - Nemzetközi fizetési problémák esetén - Iparvédelmi, gazdaságvédelmi okok miatt, de csak átmeneti. - Kvóta rendszerek: - Textil kvóta Egyezmény - Acél kvóta Egyezmény - Gabona kvóta Egyezmény - Árfolyam - Deviza politika NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 7 JEGYZETPÓTLÓ Állami szabályozás 1974.

III törvény 5 § (1): A külkereskedelem lényege és a szerződés tartalma: a külkereskedelmi szerződés előkészítése, megkötése és teljesítése. Külkereskedelmi tevékenységek: a.) áruk, szolgáltatások, és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalma (szabadalom); b.) nemzetközi kooperáció, termelés, kereskedelmi együttműködés, szakosodás; c.) külföldi gazdasági vállalkozás; d) külföldiek magyarországi kereskedelmi tevékenysége. (1995 évi XCV törvény a devizáról Nemzetközi gazdasági tevékenységek: a) külkereskedelmi tevékenységek; b.) személyszállítás, árufuvarozási tevékenység; c) postai és távközlési tevékenység; d.) utazás szervezői és közvetítői tevékenység; e) művész közvetítői tevékenység; f.) hír- és műsorközlő, tájékoztató adásvétele; g) biztosítási, biztosítás közvetítői, biztosító szaktanácsadói tevékenység.) Külkereskedelmi tevékenység végzésének

liberalizálása 1988-tól kezdődött. 1988-1995 év végéig történt a liberalizáció. 1988 előtt: engedélykérés a KKM-től BKM NGKM IKM IKIM GM KM. 1992-től decentralizálták az engedélykérést területileg volt az engedély kiadás 1995. XCV liberalizálta a deviza törvény Ma már elég, ha a számlát vezető banknál jelentik be a külkereskedelmi tevékenységet.(112/1990 (XII 23) kormányrendelet) Alanyi jogon bárki lehet külkereskedő, vállalkozói engedéllyel kell rendelkeznie. Nem kell vállalkozónak lennie, akinek bejegyzett szabadalma van, és azt értékesíti, illetve aki képzőművészettel foglalkozik. 1997-ben kiadott kormányrendelet alapján csak az végezhet külkereskedelmi tevékenységet, akinek ilyen szakirányú végzettsége van, vagy ilyen végzettségű alkalmazottja van. 112/1990. (XII 23) kormányrendelet és mellékletei: 1/a Exportban engedélyköteles 1/b Importban engedélyköteles 1/c Hulladékok, tarifaszám alá nem tartozó

áruk 2 Külön engedéllyel végezhetők (tevékenységi engedélyek) 223/1999. (XII 29) kormányrendelet érvényes 2000-re NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 8 61/1990. (X 1) kormányrendelet Nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák COCOM. A NATO országok hozták létre. Célja: a fejlett technikák, technológiák, melyek közvetve vagy közvetlen a hadi iparban is felhasználhatók a szocialista országokba ne jussanak el. Ország lista: azok az országok szerepelnek, amelyek számára tilos ilyen fejlett technikákat, technológiákat szállítani. 1990.-ben előkészítés alatt volt az EK-val való ideiglenes megállapodás, melynek 6 fejezete van, a 2. fejezet a szabadkereskedelmi megállapodásról szól, ahhoz, hogy ez működni tudjon szükség volt arra, hogy Magyarország lekerüljön a COCOM ország listájáról. 113/1990. (XII 23) kormányrendelet: felhatalmazza a minisztériumot, hogy a hazai termelők védelmében importkorlátozó

intézkedéseket hozzon. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 9 A nemzetközi üzlet résztvevői, közreműködői Kereskedők Kereskedői szolgáltatások 1. Klasszikus közvetítői tevékenység: a termelő és a fogyasztó/felhasználó egymásra találásának elősegítése. 2. Földrajzi távolságok áthidalása: tömegáruk esetén egyetlen termelő sem tudja vállalni, hogy maga keresi meg mindenegyes termékére fogyasztóját, ennek a kereskedői funkciónak ezért felbecsülhetetlen a jelentősége. 3. Időkülönbségek áthidalása: vannak áruk, amelyeket csak időszakosan lehet előállítani, a fogyasztásuk iránti igény viszont folyamatos és fordítva. Ez raktárkészletek fenntartását és finanszírozását igényli a kereskedőtől. 4. Mennyiségi különbségek áthidalása: az optimális termelési sorozatnagyság és a fogyasztó kis mennyiségű vásárlásai közötti ellentmondás feloldása szintén meghatározó jelentőségű kereskedői

funkció. 5. Kommunikációs és információs funkció: fontos kereskedői szolgáltatás lehet minden olyan kistermelő esetében, aki nem tudja, vagy a költségvonzatok miatt nem akarja a termeléshez szükséges piaci információkat közvetlenül beszerezni. 6. Áruválaszték, szortiment képzése: az egyes termékekre specializálódott termelők kínálata és a vevők komplex áruválaszték igénye közötti szakadékot hidalja át a kereskedő. 7. Finanszírozási és hitelfunkció: számos termékcsoportban, számos piacon a vevők rendszerint hitelben vásárolnak. A termelőt a kereskedő mentesíti az ilyen eladások anyagi terheitől. 8. Árukezelési (árumanipulációs) funkció: a termékeket, az előállítást követően olyan állapotba kell hozni, hogy azok közvetlenül fogyasztható, felhasználható állapotban legyenek. A kereskedő e tevékenységek vállalásával nemcsak egy sor feladattól mentesíti a termelőt, de az eltérő igényekhez való

alkalmazkodás gondjától és felelősségétől is megkímélheti. 9. Tranformációs funkció: sok esetben a termék végső arculatát az eladás helyszínén azok az információk alakítják ki, amelyeket a kereskedő nyújt, a fogyasztóknak a termék előnyeiről, felhasználhatóságáról, s amelyket a termék környezetének formálásával sugall. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 10 Kereskedő típusok Saját nevében és a saját számlájára dolgozó / Viszonteladó Olyan kereskedő, aki saját anyagi eszközeit kockáztatja tevékenysége során, és mind eladási, mind vételi ügyleteit saját nevében köti. Árut vásárol azért, hogy eladja Tevékenységének célja a profit szerzés, arra törekszik, hogy olcsóbban vegyen, és drágábban adjon el. Típusai: - Export–import kereskedő - Nagykereskedő - Kiskereskedő - Egyedárusító: olyan viszonteladó, akinek az exportőr meghatározott termékcsoportokra és meghatározott földrajzi területre

vonatkozóan azt a kötelezettséget vállalja, hogy ezeket a termékeket az adott térségben csak neki adja el. Saját nevében, de a megbízója számlájára dolgozó / Bizományos A bizományos olyan megbízási szerződéssel dolgozó kereskedő, aki adásvételi ügyleteket közvetít oly módon, hogy az általa közvetített ügyletet a saját nevében köti meg, de megbízója számlájára és kockázatára. A megbízó nevében és annak számlájára dolgozó / Ügynök, képviselő Az ügynök illetve a képviselő tipikus jutalékos közvetítő kereskedő: közvetítői tevékenységét más nevében és más számlájára végzi. A megbízó utasításai szerint jár el, annak meghatalmazása alapján lát el bizonyos teendőket. Tevékenységéért jutalékot kap Az ügynök rendszerint eseti megbízás alapján dolgozik, a képviselő olyan ügynök, akit megbízójához tartós megbízási szerződés köt. Egyéb közreműködök A bankok: A banki szolgáltatások

megfelelő kínálata és színvonala a gazdasági növekedés előfeltétele és lendítőereje. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 11 Banki szolgáltatások: - átváltási műveletek - számlavezetés - fizetések bankszámlák közötti végrehajtása - követelések beszedése (inkasszó) - követelések biztosítása (bankgarancia, kezesség, faktorálás) - finanszírozás (lízing, váltóleszámítolás, forfetálás, stb.) - céginformációk A biztosítók: A biztosítók szolgáltatása, amelynek révén a kockázat kezelhetővé válik, kelendő „áru” a gazdasági életben is. A biztosító garantálja ügyfeleinek, hogy meghatározott események bekövetkezése majd nem rendíti meg pénzügyi helyzetét. Szervezeti formák: A veszélyközösségek szervezői, a biztosítások lebonyolítói, a biztosítható kockázatokkal való gazdálkodás professzionalista szervezetei a biztosítók. A befizetett biztosítási díjakból tartalékalapot képeznek,

ebből az nyújtanak az ügyfelek részére kárpótlást. A biztosítás szervezeti formáit tekintve két típusról beszélhetünk. - egyesület típusú biztosítóa veszélyközösség tagjai egyben a biztosítási szervezet tagjai - biztosítótársaságerre specializált szakemberek szervezik a veszélyközösségeket kockázatok szerint, mindehhez megfelelő háttérrel. A külkereskedelem szempontjából az utóbbi szerepe a meghatározó. Biztosítási ágak: A biztosítások lehetnek életbiztosítási és nem életbiztosítási termékek. Az utóbbi a vagyon-és felelősségbiztosítások. A külkereskedelmi ügylet résztvevői számára jelentőséggel bírnak: - exportból származó követelések biztosítása - az áru és a fuvareszközök biztosítása - felelősségbiztosítások NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 12 A fuvarozók: Jogi értelemben azt a vállalkozót nevezzük fuvarozónak, aki mások áruját magbízás alapján fuvardíj ellenében

továbbítja két földrajzi pont között. A fuvarozókkal a szerződést megkötheti az eladó, a vevő vagy megbízásukból a szállítmányozó is. - Vasúti fuvarozóka nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződés nemzetközileg egységes jogi hátterét a COTIF/CIM biztosítja. - Speciális vagonokhűtő, fűtő vagy légkondicionált vagonok; tartálykocsik; konténerek vagy közúti fuvareszközök továbbítására alkalmas vagonok - Egyéb szolgáltatásokhivatalos mennyiségi ellenőrzés; kocsirakományú áru rakodása; fuvarlevél kitöltése; rakszerek bérbeadása; utánvét kezelése; élőállatok, veszélyes áruk fuvarozása - Közúti fuvarozóka nemzetközi közúti fuvarozás jelentősége a magyar külkereskedelemben növekvőben van, mert a fuvarozás e módja igen alkalmas kisebb volumenű fuvarozási igények kielégítésére is. - Speciális fuvareszközökélőállat-szállító járművek; tartálykocsik élelmiszerek fuvarozására;

tartálykocsik ipari anyagok fuvarozására; készruhaszállító szerelvények; konténerszállító alváz; nagyméretű vagy nagysúlyú áruk továbbítására alkalmas fuvareszközök, trailerek - Dunai fuvarozókKülkereskedelmünkben a dunai fuvarozás szerepe kisebb az indokoltnál. - Tengeri fuvarozókKét formája ismert, vonal-és bérelt hajózás. - Légifuvarozóka nemzetközi légi árufuvarozásban a fuvaroztató kapcsolatát a fuvarozóval a Varsói Egyezmény szabályozza. A szállítmányozók: Szállítmányozónak azt a vállalkozót nevezik, aki megbízás alapján jutalék ellenében a megbízók áruira és költségére megköti a fuvarozási szerződéseket. A szállítmányozási megbízást adhatja az eladó, a vevő vagy egy másik szállítmányozó. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 13 Előnyök a megbízó számára: A szállítmányozótól elvárható, hogy olyan szakértelemmel rendelkezzen, amelyeknek a megbízók nem lehetnek

birtokában: - a szállítmányozók ismerik a fuvareszközök és fuvarozási módok sajátosságait és - a fuvarpiac résztvevőinek díjszabásait - ismeri a kereskedelmi feltételeket, a nemzetközi kereskedelmi előírásokat, fizetési módokat - ismerik az áruk sajátosságait, tulajdonságait - ismerik a különféle hatósági előírásokat - közlekedés-földrajzi ismeretekkel rendelkezik - nyelvismerettel rendelkezik Előnyök a fuvarozó számára: A szállítmányozó tevékenysége a fuvarozók számára is előnyökkel jár. - számukra is költségmegtakarítást tesz elérhetővé a szállítmányozó, aki eladja fuvarkapacitásukat. - Ismeri a fuvarozók kapacitásgondjait, így befolyásolni tudja megbízóit - A fuvarozók, akiknek szállítmányozójuk van, több időt tudnak szentelni a fuvarozási feladatok megoldására. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ Külkereskedelmi Ügylet 1. Egyszerű Áruügylet 1.1 Export 1.2 Import 2. Különleges

Áruügylet 2.1 Csereügylet 2.11 Barter 2.12 Kompenzáció 2.13 Ellenügylet 2.14 Visszavásárlás 2.15 Offset 2.2 Reexport típusú ügylet 2.21 Reexport 2.22 Switch 2.221 Kijöveteli 2.222 Bemeneteli 2.223 Körswitch 2.23 Tranzit 2.3 Bérmunka 3. Vállalkozási ügylet 3.1 Bérmunka 3.2 Projekt export 4. Szellemi termékek adásvétele 4.1 Licencia 4.2 Know-how 4.3 Franchise 5. Szolgáltatásokra kötött ügyletek 6. Lízing ügyletek 14 NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 15 Az ügyletkötés folyamata A szerződéskötést előkészítése Információkat kell beszerezni és adni, az információkat rendszerezni, elemezni, azokat mérlegelni kell. A cél az üzletkötési döntés előkészítése és meghozatala A szerződéskötés A beszerzett, mérlegelt és a célokkal egybevetett információk alapján a s aját érdek érvényesítésére törekedve meg kell találni a mindkét fél által elfogadható kompromisszumot. A szerződésteljesítés E

szakaszban a szakszerűségen, a pontosságon, a lebonyolítási tennivalók összehangoltságán, a külkereskedelmi „iparosmunkán” van a hangsúly. Cél a vállalt kötelezettségek teljesítésével összefüggő részfeladatok korrekt, kifogástalan megoldása, az ügylet szerződésszerű lebonyolítása. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 16 JEGYZETPÓTLÓ Egyszerű Áruügylet Adásvételi ügylet: olyan kereskedelmi ügylet, ahol az ügylet egyik résztvevője (az eladó) meghatározott áruk szállítására és/vagy szolgáltatások nyújtására, az ügylet másik résztvevője (a vevő) pedig ennek átvételére és az ellenérték kifizetésére vállalkozik. Az adásvételi ügylet akkor külkereskedelmi, ha a szerződő felek egyike deviza külföldi. Az áru vagy szolgáltatás eladója (az exportőr) szempontjából az ügylet export a vásárló (az importőr) szempontjából importügylet. Különleges Áruügylet Csereügylet A nemzetközi cserekereskedelem három

szinten valósul meg: - államok közötti bilaterális árucsere- forgalmi és klíring megállapodások - bankok közötti barter megállapodások - vállalatok közötti csereügyletek számtalan formája. Csoportosítási Szempontok Ügyletkötés szintje Jellemzők Szokásos elnevezés Államok Klíring megállapodás Bankok Barter, kereskedelemfejlesztő bankmegállapodás Vállalatok Barter, kompenzáció, viszontvásárlás, offset, visszavásárlás Célok és Motivációk Értékesítési célok Exportindítékú ügylet Vásárlási célok Importindítékú ügylet Értékesítési és vásárlási célok összhangja Befagyott követelések mobilizálása NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 17 JEGYZETPÓTLÓ Csoportosítási Szempontok Jellemzők Szokásos elnevezés Kettő Önkompenzáció Három Háromlábú illetve Résztvevők száma háromszögügylet Négy stb. Négylábú illetve négyszögügylet Erőfölény Hatalmi viszonyok

Kényszerkompenzáció Alárendeltség Kiegyenlített hatalmi pozíció Írásos szerződés Megállapodás formája Szándék nyilatkozat (írásban) Viszontvásárlási nyilatkozat (szóban) Elővásárlás Junktimügylet Áruszállítások időkülönbsége Egyidejű szállítás későbbi ellentételezés Ellenszolgáltatás Kizárólag áru Barter Áru, de az áruérték pénzben Kompenzáció kifejezve Az árumozgás Párhuzamos ügylet, pénzmozgással párosul ellenügylet, viszontvásárlás Azonos Barter, teljes kompenzáció, ”nullszaldós” ügylet Viszontvásárlások értéke (kompenzációs ráta) A viszont/visszavásárlás Részleges kompenzáció értéke < az eredeti szállítás A viszontvásárlás értéke> az eredeti szállítás Túlkompenzáció NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 18 JEGYZETPÓTLÓ Csoportosítási Szempontok Jellemzők Szokásos elnevezés A kapcsolt áruknak nincs közük egymáshoz Csereáruk kapcsolata A kapcsolt

áru az eredeti Visszavásárlásos ügylet áruval szorosan összefügg (eredménytermék) Zárt háromszögügylet Árucsere zártsága Nyitott Résztvevők nemzetisége Ügyletkötés nagyságrendje Barter, önkompenzáció, Többlábú kompenzáció Csak belföldiek Több nemzet vállalatai Szokásos Rendkívül nagy értékű Nagy kompenzáció Barter ügylet Az árucseréhez nem kapcsolódik pénz, a csere egyszerű naturális árucsere, az árukat rendszerint nem értékben, hanem mennyiségben kapcsolják össze. A hagyományos barter ügylet két lényeges elemében különbözik a csereügylet minden más változatától: - egyáltalán nincs pénzmozgás, az áru 100%-ban áruval kell ellentételezni. - harmadik felet az árucserébe nem kapcsolnak be, a viszontvásárlási kötelezettséget nem lehet másra átruházni. SZIGORÚAN BILATERÁLIS MEGÁLLAPODÁS Kompenzációs ügylet Olyan csereügylet, ahol a kétirányú áruszállítások értékét valutában is

kifejezik. A kétirányú árumozgást egyetlen szerződésben szabályozzák. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 19 Teljes kompenzáció Az exportőr az általa szállított áru ellenértékéért teljes egészében árut vásárol partnerétől. Két dologban különbözik a klasszikus bartertől: - a szerződést rendszerint konvertibilis valutában kötik meg, és az áruszállítást is konvertibilis valutában számlázzák. - nem feltétlenül két kereskedő cserél árut, a viszontvásárlási kötelezettség harmadik félnek átengedhető. Részleges kompenzáció Az exportáru értékének meghatározott százalékban vállal csak viszontvásárlási kötelezettséget az exportőr, a különbséget a vevő valutában fizeti. Önkompenzáció Ha ketten cserélnek árut. Többlábú kompenzáció Kettőnél többen vesznek részt az ügylet megvalósításában. Viszontvásárlás (ellenügylet) A kompenzáció korszerűbb formája. A szerződő felek mindig két

adásvételi szerződést kötnek, az eredeti áruszállításra vonatkozik az egyik, a viszontvásárlásra a másik. A két szerződés egymást feltételezi Aki előbb exportál, az az árujára vonatkozó adásvételi szerződésben vagy külön keretmegállapodásban arra kötelezi magát, hogy áruja értékének meghatározott százalékáért vevőjétől árut vásárol vagy vásároltat meghatározott időn belül. A viszontvásárlási szándékot nem feltétlenül rögzítik szerződésben. A csereárut ilyenkor nem jelölik meg, az bármi lehet, amit az importőr exportál. A kompenzáció és az ellenügylet közötti lényeges különbségek: - a viszontvásárlásnál mindig külön szerződés rendelkezik. - mindkét ügyletnél külön megállapodnak a fizetési feltételekben is, az eredeti exportőr a külön megállapodás szerint hozzájut áruja ellenértékéhez, ez a f izetés nem (vagy csak részben) függ az ellenügylet teljesítésétől. NEMZETKÖZI

ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ A cserepartnerek megállapodnak abban is, mennyi időn belül kell a viszontvásárlást eszközölni. A viszontvásárlás is lehet „nullszaldós”. Ellenügylet előnyei - az előszállításban lévő vállalatnak nem szükséges refinanszírozó hitelt felvennie. - a csereügylet kettéosztása áru-pénz, illetve pénz-áru szakaszokra lehetővé teszi az állami exportösztönzés egyes formáinak igénybevételét. - két egymással összefüggő, de szerződésileg elkülönülő ügyletkötés a kívülállók számára a kapcsolt ügylet jelleget elleplezi, ezzel az esetleges negatív megítélések elkerülhetők. - az előszállításban lévő fél kockázatai mérséklődnek azáltal, hogy áruja ellenértékét áruvásárlástól függetlenül megkapja. Ezt az összeget fordítja később részben vagy egészben viszontvásárlásra. - amennyiben a viszontvásárlás jogát harmadik félnek átengedik, az alapszerződés részletei előle

elzárhatóak. - a csereügylet két elkülönülő szerződése azt is lehetővé teszi, hogy az egyes szerződéseknél nem teljesítés, vagy hibás teljesítés miatt külön is lehessen pert indítani. - az eladás és a vásárlás egy-egy vállalaton belül is teljesen külön kezelhető, külön lebonyolítható, külön elszámolható, külön szakemberre bízható. A viszontvásárlás a nemzetközi árucsereügylet legelterjedtebb formája. Visszavásárlásos ügylet A kapcsolt ügyletek hosszú lejáratú formája. Az exportáló vállalat abban állapodik meg partnerével, hogy az a berendezés értékét vagy annak meghatározott hányadát a berendezéssel előállított termékkel fizeti meg. Rendszerint igen nagy értékű ügyletkötések jellemzik. A visszavásárlásos ügylet a nemzetközi csereügyletek elterjedt változata, főként a kulcsra kész üzemek exportja területén. 20 NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 21 Különbség a visszavásárlásos

ügylet és a viszontvásárlás között - a nagyobb érték, hosszabb az első áru szállítása és a második áru visszavásárlása közötti időtartam. - a visszavásárolt áru értéke rendszerint sokkal nagyobb, mint az eredeti exportárué Két főterület, ahol a visszavásárlásos ügylet megjelenik: 1. projektek értékesítése, nyersanyagok kitermelése, energiahordozó előállítása céljából Ilyenkor a visszavásárolt eredménytermék kitermelt nyersanyag, előállított energia, vagy intermedier. 2. projektek értékesítése a feldolgozó- és szolgáltatóipar számára A projekt export számos változatával találkozhatunk mind a termelőeszközöket, mind a fogyasztási cikkeket előállító ipar területén. A hosszú lejáratú nagy kompenzációk a projektimport finanszírozási formájaként is felfoghatók. Olyan komplex vállalkozások, amelyek rendszerint négy szerződést foglalnak magukban: a) a projektekre, a licenciákra, és a know-how-kra

vonatkozó adásvételi szerződés b) a projektexport finanszírozására vonatkozó konzorciális hitel megállapodást vállalatokkal és bankokkal c) az eredménytermék visszavásárlására vonatkozó szerződést d) a két adásvételi szerződés kapcsolatát rögzítő keret megállapodást A visszavásárlás értékét tekintve a nagy kompnzációnak három típusa alakult ki: 1. a visszavásárlás értéke meghaladja a szállított berendezés értékét Pl: szén, gáz Nem a meghatározott projekt létesítése, hanem egész iparágak kifejlesztése a cél. 2. a visszavásárlás értéke azonos a b erendezés értékével Ezek a „ nullszaldós” visszavásárlások a teljes kompenzációhoz hasonlítanak. A leszállított berendezés teljes értékét a berendezésen legyártott termékekkel fizetik vissza. Pl: nyersanyag kitermelés, fogyasztási cikkek, vegyipar. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 22 JEGYZETPÓTLÓ 3. a visszavásárlás értéke kisebb, mint a

berendezés értéke A részleges nagy kompenzációra vonatkozó ügyletkötések jellemzői megegyeznek a teljes nagykompenzációéval, azzal a kivétellel, hogy a legtöbb ilyen megállapodást a feldolgozóiparban lehet találni. Offset ügylet A repülőgépipar, a hadászati és az űripar ellenügylet kötéseinek megkülönböztető elnevezése. E termékek eladója rendszerint nemcsak abban állapodik meg külföldi vevőjével, hogy az ellenérték egy részéért annak áruit megvásárolja, illetve azokra piacot talál, hanem abban is, hogy az általa exportált áru ellenértékének egy részét a cserepartner országában – esetleg közös vállalat keretében – beruházza, rendszerint infrastruktúra fejlesztésére fordítja. Reexport típusú ügyletek Az adásvételnek a legalább három ország kereskedőit egybekapcsoló változata a reexport. (Nem értelmezhető az ügylet reexportként, ha ezek közül kettő az Európai Unió tagállama) A reexport

típusú ügyletek számos változata három csoportra különíthető el az ügyletkötés tárgya szerint: 1. Reexportügylet: tárgya áru adásvétele, viszonteladói szerepkörben 2. Tranzitügylet: tárgya az eladó és a vevő között közvetítésre vállalkozó kereskedő nevének és kereskedelmi papírjainak felhasználhatósága, ahol a tranzit kereskedő formálisan vevőként és eladóként lép fel. 3. Switch-ügylet: tárgya bilaterális klíringkapcsolatokban kialakuló devizadiszponibilitás (klíringdeviza-követelés) adásvétele. Reexport Az ügyletkötés lényege, hogy a reexportőr (a viszonteladó) külföldön árut vásárol, és ugyanazt az árut egy másik külföldi országban lévő vevőjének eladja. A reexport ügylet főszereplője, kezdeményezője, szervezője gyakran - de nem feltétlenül – finanszírozója is mindig a közvetítő kereskedő, a reexportőr. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 23 JEGYZETPÓTLÓ A klasszikus reexportügylet

sémája. „A” ország exportőre Pénz (2) Reexportőr „B” országban Áru (1) Pénz (4) „C” ország importőre Áru (3) Indirekt reexport Áru Direkt reexport A reexportőr tevékenységének jellemzői 1. mindig külföldön vásárol, és mindig külföldön értékesíti az árut, de mindig másutt vesz, mint ahol elad 2. ugyanazt az árut adja tovább, amit megvett, rendszerint változatlan formában (kiszerelésben, csomagolásban) 3. rendszerint „íróasztal” kereskedő, az árut általában nem is látja, csak az áru okmányaival dolgozik 4. szállítóival és vevőivel nem feltétlenül törekszik tartós üzleti kapcsolatok kiépítésére, ügyletkötései gyakran esetiek 5. rendszerint nem specializálódik egyes árufajták adásvételére 6. többnyire olcsóbb vásárlási és drágább értékesítési lehetőségekben gondolkodik 7. ügyletkötései nem feltétlenül legálisak, ezért kockázatai az adásvételi ügyletek szokásos

kockázatainál sokkal nagyobbak lehetnek. Reexportügyletek csoportosítása 1. Az áru útja szerint egy reexportügylet lehet 1.1 direkt (közvetlen) reexport: az ügyletkötés tárgyát képező áru nem érinti a reexportőr országát, az a külföldi eladótól egyenesen a reexportőr külföldi vevőjéhez (a harmadik országba) érkezik. 1.2 indirekt (közvetett) reexport: az ügyletkötés tárgyát képező áru a reexportőr országát is érinti. Ott azt megállítják esetleg csomagolásán valamilyen változtatást (árumanipulációt) hajtanak végre, majd formálisan a reexportőr árujaként (egyszerű exportáruként) ismét feladják. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 24 2. Fedezettség szerint a reexportügylet lehet: 2.1 fedezetlen: a reexportőr úgy vásárol árut, hogy arra még nincs vevője, illetve úgy ad el árut, hogy azzal még nem rendelkezik. 2.2 fedezett: a reexportőr vevője megrendelésének birtokában veszi meg az árut külföldön.

3. Célja szerint a reexportügylet lehet: 3.1 a haszonszerzés reményében foglalkozik áruk nemzetközi adásvételével: valahol a világon árut vásárol, azt valahol másutt drágábban adja el és sem az export, sem az import nem ütközik állami előírásokba. (Haszonügylet) 3.2 exportáló termelővállalatok, exportkereskedők marketingcéljaik megvalósítása érdekében kötnek ilyen ügyleteket. Export-fővállalkozások keretében megvalósuló projektexportnál is gyakran találkozunk külföldi alvállalkozók által szállított termékekkel. 3.3 előfordul az is, hogy a reexportőr az általa rendszerint tengerentúli országban eladott áruval azonos árut fuvardíj-megtakarítás céljából veszi meg a vevő országához közelebb lévő országban. Ez akkor lehetséges, ha a termék eredete a vevő számára közömbös. 3.4 kereskedelempolitikai indítékból köt reexportügyletet Ez a fajta reexport tipikusan az egykori KGST-országok közötti kötelező

kontingensek következménye volt. „A” osrzág importőre kényszerűen megvásárolt „B” országból egy olyan árut, amelyre országának semmi szüksége nem volt, de meg kellett azt vennie, mivel országa termékeit „B” ország csak így vásárolta meg. Ezt az árut ezért kényszerűen eladta „C” országban. 4. Az ügylet legalitása szerint: 4.1 titkolt: számos olyan üzleti szituáció lehet, amikor a reexportőr tevékenysége az ügylet többi résztvevőjének érdekeit sérti. Ilyen esetekben rendkívül körültekintően kell eljárni. Az árut semlegesíttetni kell vagy más arculattal felruházni (átcímkézni, újraadjusztálni, átcsomagolni). Az áru okmányait is ki kell cserélni, és a fuvarozási rendelkezéseket is úgy kell átalakítani, hogy az indiszkréció kockázata minimális legyen. 4.2 nem titkolt NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 25 A reexportügylet kockázatai A reexportügylet igen kockázatos tevékenység. A

reexportőrnek egyfelől vevői minőségben vállalnia kell az import összes kockázatát, eladói minőségben az export szokásos kockázatait. Másfelől vállalnia kell a reexport természetéből fakadó kockázatokat: 1) árukockázat: a reexportőr eladási ügylet reményében fedezetlen vételi ügyletet köt és az áru a nyakán marad 2) árkockázat: a reexportőr profit szerzés reményében köti meg az importügyletet, de az árut csak a vételárnál alacsonyabb áron tudja exportálni. Hasonló a helyzet, ha előre elad fix áron olyan árut, amit még nem tudott megvenni, tehát annak vételárát nem ismeri. 3) Fedezetlenség kockázata: fedezetlen eladási ügyletnél mindig számolni kell azzal, hogy az eladott árut nem tudja megvásárolni 4) Indiszkréció kockázata: titkolt vagy tiltott reexportnál felmerül a veszélye annak, hogy a reexport ténye indiszkréció folytán kiderül. A reexportügyletek finanszírozása A reexportügyletet alapesetben a

reexportőr finanszírozza. Az importárut megveszi és pénze mindaddig az áruban fekszik, amíg annak ellenértékét a vevője ki nem fizette. Az ügylet finanszírozása megoldható azonban oly módon is, hogy a reexportőrnek saját eszközeit ne kelljen lekötnie. Tranzitügylet Olyan sajátos jellemzőkkel felruházott reexport típusú ügylet, ahol valamilyen külső ok – rendszerint állami szabályozás – bírja rá az export-import ügylet résztvevőit egy harmadik országbeli kereskedő formális bekapcsolására. Az ügyletet többnyire kényszerhelyzet szüli: két ország kereskedői szeretnének egymással üzletet kötni, de a hatósági előírások egyik vagy másik országban ezt nem teszik lehetővé (embargó). Az ügylet mégis létrehozható, ha az üzleti partnerek találnak olyan harmadik országbeli kereskedőt, aki az ügylet lebonyolításában hajlandó közreműködni, hajlandó a nevét adni. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 26 A

tranzitügylet lebonyolításához két feltétel szükséges: I. A bekapcsolódó tranzitkereskedő olyan ország kereskedője legyen, amely országban lehetséges az import az eladó országból, és ahonnan lehetséges exportálni a vevő országába. II. A tranzitkereskedő hajlandó színlelni mindkét irányú ügyletkötést, formálisan előbb evőként, majd eladóként fellépni, hajlandó mindkét ügylethez a nevét és a papírjait adni és jutalékfizetés ellenében a lebukás kockázatait is vállalni. Az ilyen ügyletkötés kiváltó oka lehet a vámszínvonal-különbségek kihasználása is, amennyiben a tranzitkereskedő a vevő országába vámmentesen, vagy az eladó ország áruját a vevő országban sújtó vámnál lényegesen alacsonyabb vámmal viheti be „áruját”. Az ügyletkötés folyamata - Az eladó és a vevő szóban megkötik az adásvételi ügyletet, óvakodnak azonban attól, hogy ennek írásos nyoma is legyen - Az eladó és a vevő

kiválasztják az alkalmasnak tűnő tranzitkereskedőt, és megállapodnak vele a közreműködésről - Valamelyik fél megállapodást köt a tranzitkereskedővel – ismét csak szóban – az általa ellátandó feladatokról, kialkudja a jutalék mértékét, megállapodik a jutalékfizetés mikéntjében - A tranzitkereskedő formálisan importszerződést köt az áru tényleges exportőrével - A tranzitkereskedő formálisan exportszerződést köt az áru tényleges importőrével - Az ügylet lebonyolításába bekapcsolt „semleges kéz” (rendszerint olyan speditőr, akinek diszkréciójában mindannyian megbíznak) fogadja az exportőr által saját okmányaival címére feladott árut - Ezt követően a speditőr kicseréli az eredeti exportokmányokat a tranzitkereskedő okmányaival, esetleg „semlegesíti” is az árut, ha az az exportőrnél nem történt meg. Majd reexpediálja az árut az exportőr címére. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 27 A

tranzitkereskedő és a reexportőr közvetítő szerepe közötti különbség - A reexportot mindig a reexportőr kezdeményezi, a tranzitügyletbe a tranzitkereskedőt rendszerint a tényleges szerződő felek kapcsolják be - A reexportőr számos olyan kockázatot vállal, amelyeket a tranzitkereskedő soha nem vállal magára. Pl: árukockázat, árkockázat, stb - A reexportőr finanszírozza is viszonteladói tevékenységét, a tranzitkereskedő soha nem teszi ezt - A reexportőr haszna jó esetben az eladási ár és a vételár különbségéből fakad, a tranzitkereskedő mindenképpen megkapja a kialkudott jutalékot - A reexportőrt csak a titkolt reexportnál fenyegeti az indiszkréció kockázata, a tranzitkereskedőt mindig Switch-ügyletek Különbségek a reexport és a switch ügyletek között A switch-ügylet első megközelítésre igen sok hasonlóságot mutat a reexporttal, hiszen egyik ország áruja egy másik ország kereskedőjének közreműködésével

egy harmadik országban talál vevőre. A közvetítő és a kezdeményező a switch-kereskedő, aki az egyik irányban formálisan vevőként, a másik irányban formálisan eladóként lép fel. 1. A switch-ügylet éltetője az országok közötti bilaterális klíringkapcsolat A switchkereskedő országának az eladó vagy a vevő országával kell ilyen kapcsolatban állnia ahhoz, hogy a „switchelés” gondolata egyáltalán felmerülhessen. A switch-kereskedő mindig saját országa céljaira fel nem használható klíringdevizában vásárol és konvertibilis valutában ad el vagy fordítva. 2. A switch-kereskedő formálisan ugyan mindig árut vesz és árut ad el, valójában azonban országának a bilaterális klíringkapcsolatban lévő devizadiszponibilitását (klíringdeviza-követelés) értékesíti, vagy állama klíringdevizában fennálló tartozását törleszti. A switch-kereskedőt ezért maga az áru, annak használati érték oldala csak annyiban érdekli,

amennyiben annak révén céljai megvalósulnak. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 28 Switch-ügylet változatok Kijöveteli switch (retour) Az ügylet lényege: „A” és „B” ország között olyan bilaterális klíringmegállapodás van, ahol „B” ország tartósan hitelezői pozícióban van, „B” ország kereskedője megkísérli ezt a klíringdeviza-diszponibilitást „C” ország kereskedőjének eladni. Áruvásárlási lehetőséget kínál neki „A” országban, nevében és közvetítésével sokkal kedvezőbb áron, mintha ugyanazt az árut „C” ország kereskedője piaci áron vásárolná meg „A” országban. A konvertibilis valutájú és a klíringdevizában lévő árszínvonal különbségét mutató díszázsió mértéke részben attól függ, hogy mennyire van rászorulva a hitelező ország arra, hogy klíringdevizaköveteléstől ilyen módon megszabaduljon, részben attól, milyen alkupozícióban van „C” ország

kereskedőjével szemben. A kijöveteli switch előnyei és hátrányai - Egyértelműen előnyös annak, aki a közvetítőn keresztül piaci ár alatt jut hozzá a számára szükséges áruhoz („C” vállalata) - Egyértelműen hátrányos annak, akinek az áruját „elswitchelik”, hiszen klíringdevizáért ad olyan árut, amit egyébként piaci áron konvertibilis valutáért is értékesíthetne. Emellett „A” országbeli vállalatnak a „B” által elswitchelt saját áruja jelent konkurenciát „C” országban, lényegesen alacsonyabb áron. - Formálisan az ügylet ugyan veszteséges, valójában azonban jó megoldás a switchkereskedő országa számára. A díszázsió miatt kevesebb konvertibilis valutát kap az elswitchelt áruért, mint amennyibe az neki klíringdevizában került, ezért az ügyletet mindenképpen veszteséggel zárja. Ezt ellensúlyozza azonban az a tény, hogy az egyébként nem mobilizálható klíringdeviza-követelésnek a

díszázsiótól függő jelentős részéhez az áruügylet révén konvertibilis valutában hozzájuthat. - A switch-kereskedőnek igen nagy a kockázata. Amennyiben indiszkréció vagy ügyetlenség folytán kiderül, hogy az árut „elswitchelte”, annak a két ország közötti államközi kapcsolatokban is következményei lehetnek. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 29 Bemeneteli switch (aller) A kiindulópont: „A” és „B” ország közötti klíringkapcsolatban „B” tartósan adósi pozícióban van, tartozását azonban saját áru szállításával nem tudja kiegyenlíteni. Felajánlja „A”-nak, hogy az általa kiválasztott árut harmadik országban konvertibilis valutáért megveszi, és klíringtartozása fejében számára eladja. „B” ez esetben természetesen arra törekszik, hogy klíringdevizában számolva nagyobb adósságát egyenlíthesse ki, mint amennyi konvertibilis valutát az „A” által megrendelt áru beszerzésére fordított.

A felár (ázsió) mértéke ismét csak erőviszonyok kérdése. Az ügylet előnyei és hátrányai - Egyértelműen előnyös megoldás „A” országnak hiszen a klíringkapcsolatban jut hozzá olyan áruhoz, amelyet egyébként konvertibilis valutáért kellett volna megvásárolnia. - Előnyös a switch-kereskedő tevékenysége a harmadik ország vállalkozásának is, hiszen újabb eladási lehetőséget teremt termékei számára. - A switch-kereskedő vásárlásánál kénytelen ugyan konvertibilis valutát kiadni, de ennek révén évek óta fennálló adósságtól szabadulhat meg. Minél magasabb ázsiót tud elérni, annál gyorsabban. Körswitch A kiinduló helyzet: két ország közötti klíringkapcsolatban kiegyenlített az áruforgalom, tartósan adósi vagy hitelezői pozícióba egyik ország sem került. A kereskedők azonban profitszerzési céllal összekötik a bemeneteli és a kijöveteli switch-ügyleteket, annak érdekében, hogy a körswitch végén

több konvertibilis devizára tegyenek szert, mint amennyit befektettek. A körswitch lényege, hogy mindkét oldalon olyan árunak kell lennie, amely jól értékesíthető (magas felárral klíringben, illetve kis díszázsióval szabad devizában). Az ügylet akkor nyereséges, ha a bemeneteli oldalon elérhető ázsió mértéke nagyobb, mint a kijövetelnél elszenvedett díszázsió mértéke. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 30 Vállalkozási ügyletek A kereskedelmi szerződések másik csoportját képviselik a tevékenységkifejtő ügyletek. Ezek egyik típusa a v állalkozási ügylet, ahol valaki valamely dolog megtervezésére, annak elkészítésére, üzembe helyezésére, stb. vállalkozik, azaz valamilyen eredmény, valamilyen új dolog létrehozására vagy valamilyen szükséglet kielégítésére. Az ilyen ügyletek másik (fő)szereplője a szolgáltatás átvételére s az ellenérték kifizetésére kötelezi magát a vállalkozási szerződésben. Az

ilyen szerződések tehát abban különböznek az adásvételtől, hogy az adásvétel lényege egy dolog (áru, szellemi termék) tulajdonjogának átruházása, a vevő az áru előállításának folyamatába rendszerint nem tekinthet be, s főként nem szólhat bele. A vállalkozási ügyleteknél a hangsúly a dolog előállításának folyamatán van, amelyet a tulajdonjogátruházás követhet. A vállalkozási ügyletek a megrendelő és a vállalkozó között jönnek létre, külkereskedelmi ügylet esetén értelemszerűen két ország (de nem két EU tagország) természetes vagy jogi személyei között. Bérmunkaügylet A nemzetközi kereskedelemben a vállalkozási szerződések egyik elterjedt változata a bérmunkaügylet (bérfeldolgozás). Lényege a megbízás: az egyik országbeli termelő vagy kereskedő megbízza a másik országbeli termelőt (vállalkozót), hogy az a rendelkezésre bocsátott külföldi alapanyagot (esetleg az ideiglenesen rendelkezésre

bocsátott speciális gépek, műszerek felhasználásával) félkész vagy késztermékké dolgozza fel. Ez a m egbízás azonban mégis vállalkozási ügyletnek minősül, hiszen a bérmunkát vállaló szerződésszerű teljesítésként eredmény megvalósítását vállalja. A teljesítés részeként a bérmunkavállaló az áru elküldését is vállalja. A bérmunka tárgya a külföldi bérmunkáltató tulajdonában maradó alapanyag és/vagy félkész termék. A bérmunkavállaló tevékenységéért bérmunkadíjat kap NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 31 Bérmunkaexport Akkor beszélünk, ha a külföldi tulajdonú alapanyagot feldolgozó fél a hozzáadott munkát exportálja a v isszaszállítandó késztermékben. Az ilyen bérmunkát aktív bérmunkának nevezzük. Bérmunkaimport Ebben az esetben az alapanyag tulajdonosa külföldi munkát importál a visszaérkező késztermékben. Az ilyen bérmunkaügyletet passzív bérmunkának nevezzük Aktív

bérmunka előnyei - Nem kell vállalni az alapanyag-beszerzés piaci kockázatait - Nem kell alapanyag-vásárlásokat és készletezéseket finanszírozni, az ügylet a bérmunkaexportőr pénzeszközeit nem köti le - Nem kell a késztermék értékesítésével foglalkozni, piaci információkkal, marketingismeretekkel, külkereskedelmi know-how-val rendelkezni - Nem kell az értékesítés valamennyi kockázatát vállalni - A feldolgozóipari kapacitások piacképes saját alapanyag hiányában is értékesíthetők - Korszerű know-how-hoz, esetleg térítésmentesen speciális gépekhez, műszerekhez lehet jutni Passzív bérmunka előnyei - Saját feldolgozóipari kapacitások hiányában is lehet késztermék értékesítéssel foglalkozni - Piaci konjunktúra esetén külföldön többletkapacitások vehetők igénybe, amelyek a piaci helyzet rosszabbodása esetén visszamondhatók - Kihasználhatók a magasabb hazai és az alacsonyabb külföldi munkabérszínvonal

különbségei, a passzív bérmunka ezért kétszeresen is nyereségforrás lehet - Igénybe vehető (ritkábban) olyan külföldi know-how a feldolgozáshoz, amely a saját országban nem áll rendelkezésre, stb. A bérmunkát vállaló elszigetelődik a piactól, elkényelmesedik, nem tanulja meg azt a külkereskedelmi és nemzetközi marketing know-how-t, nem rendelkezik azokkal a külpiaci információkkal, amelyek a késztermékexportban versenyképessé tehetnék. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 32 JEGYZETPÓTLÓ Projektexport (Fővállalkozás) A vállalkozó tevékenysége kifejtése során igénybe vehet más vállalkozókat, alvállalkozókat. Ilyenkor a vállalkozó fővállalkozóvá válik. A fővállalkozó szerződik a vállalt feladat végrehajtására a megbízóval. A fővállalkozó vállal mindennemű felelősséget az általa bevont alvállalkozók teljesítményéért. Az export-fővállalkozó kockázatai ezért mind az áruexportőr, mind a vállalkozóexportőr

kockázatainál nagyságrenddel nagyobbak. Az export-fővállalkozások a gyakorlatban olyan projektek exportjára vonatkozó létesítményépületek, ahol a fővállalkozó valamilyen külföldi beruházás (gyár, erőmű stb.) megvalósítására vállalkozik. Az ilyen ügyletek ezért mindig egyedi jellegűek, szemben az adásvételre általában jellemző tömegáru-kereskedelemmel. Olyan komplex tevékenységkifejtő folyamatok, amelyeknek a tervezés, a megbízó tanácsokkal való ellátása, a külföldi építési és szerelési műveletek összehangolása, a létesítendő üzemet működtetők kiképzése, a műszaki vevőszolgálati tevékenység, a beüzemelés stb. szerves részét képezik A folyamat végállomása lehet kulcsrakész létesítményátadás, s lehet termék a kézben, azaz már működő létesítmény átadása, függően a konkrét vállalkozási szerződés tartalmától. Az ilyen ügyletre jellemző, hogy az exportőr hosszú

lejáratú céghitelt nyújt. A létesítményexport igen nagy értékű és hosszúlejáratú szerződéskötéseket jelent, ahol a már említett kockázatok mellett különösen nagyok az országkockázatok mind a megbízó (projektimportőr), mind a vállalkozó (projektexportőr) számára. Ezért az ilyen külkereskedelmi ügyletek előkészítése igen nagy körültekintést igénylő hosszadalmas és többnyire szabályozott folyamat. A szerződő felek számos biztosítékot adnak és kapnak Az ilyen szerződéskötésekre jellemző, hogy mind a megbízó, mind a vállalkozó szakértői teamekben dolgozik az ügylet előkészítése, az ügyletkötési döntés meghozatala és a teljesítmény létrehozatala során egyaránt. Mindkét felet segíthetik a projektmenedzsment és a consulting engineering cégek az üzleti folyamat egyes szakaszaiban. A létesítményexportra vonatkozó vállalkozási szerződést gyakran kísérik kiegészítő szerződések:

fenntartási-üzemeltetési szerződés, javítási szerződés, menedzsmentszerződés, műszaki vevőszolgálati szerződés, stb. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 33 Szellemi termékek adásvétele Az adásvétel tárgya szellemi termék is lehet. A szellemi termékek, szellemi alkotások jogvédelem alá vonhatók az egyes országok nemzeti szabályozásai, illetve a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerint. Licencia- és know-how-ügyletek A licencia- és know-how-ügyletekre vonatkozó szerződések iparjogvédelem alá tartozó szabadalmak és NEM szabadalmaztatott műszaki eljárások adásvételéről köttetnek. A szabadalmaztatási eljárással bejegyeztetett szabadalmak (időben és térben korlátozva) törvényes védelmet élveznek, kizárólagos alkalmazási jogot biztosítanak a szabadalom tulajdonosának. Egy LICENCIAÜGYLET keretében a szabadalom is adásvétel tárgya lehet, tulajdonosa értékesítheti magát a s zabadalmat is, rendszerint azonban

csak annak használati jogát adja el időben és térben korlátozva. A know-how-ügylet tárgya ezzel szemben olyan értéket képviselő műszaki tudás, tapasztalat, módszer, amely egy meghatározott szakmai körben ismeretes, mások számára nem hozzáférhető, nem publikált, de iparjogvédelem alá nem vont. Minthogy a know-how is értéket képvisel (akárcsak a s how-how – semmilyen módon nem dokumentált eljárás is), adásvétele a nemzetközi kereskedelemben is szokásos licenciával együtt, de önállóan is. Mindkét ügylet alkalmas lehet arra, hogy egy vállalkozás bejusson egy olyan piacra, ahol a licencia révén előállított termékekkel nem tud megjelenni, vagy annak piaci forgalmazásához, a műszaki vevőszolgálathoz hálózatot nem tud, vagy nem akar kiépíteni. Franchise ügylet A szerződő felek két különböző ország természetes vagy jogi személyei. A franchising áruk és/vagy szolgáltatások értékesítését megvalósító olyan

vertikális marketing rendszer, ahol a franchise adó (az eladó) értékesítési know-how-val rendelkezik, és ennek használati jogát engedi át a franchise vevőnek tartósan, annak tevékenysége felett folyamatos ellenőrzést gyakorolva. A franchise típusú együttműködési kapcsolatot franchise szerződés hozza létre, amelyben a franchise adó megengedi az egységes névhasználatot, különböző szimbólumok, védjegyek, s mindenekelőtt a mögöttük lévő egységes szolgáltatáscsomag és marketing knowhow használatát. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 34 A franchise ügylet típusai 1. Termék- és védjegyhasználati franchise esetében a vevő a franchise adó előírásai szerint állítja elő és azt az ő védjegyével, az általa kialakított eljárási rend szerint forgalmazza. A megállapodás vonatkozhat a t ermékekre és a védjegyhasználatra (termelési franchise) és vonatkozhat az értékesítésre (értékesítési franchise). 2. Az

üzleti (szolgáltatásokra vonatkozó) franchise olyan teljes körű know-how használati megállapodás, ahol a fentieken túl a teljes üzleti stratégia sikerességét biztosító marketing know-how, minőségbiztosítási know-how, stb., használatára is jogot kap a franchise vevő. A szerződés lényege mindezekre vonatkozó felhasználási engedély, hasonlóan a know-how megállapodásokhoz. A franchise vevő mindezért ellenértéket fizet, és különféle szigorúan megszabott kötelezettségeket vállal, amelyek betartását a f ranchise adó folyamatosan ellenőrizheti. A franchise előnyei - A franchise adó anyagi befektetések nélkül saját terméke (szolgáltatása) nemzetközi értékesítési hálózatát építi ki saját elképzelései szerint, felhasználhatja a f ranchise vevő szakértelmét és piaci szervezetét, a franchise vevőt önálló kereskedőként jobban motiválhatja, mint saját alkalmazottait stb. - A franchise vevő egy jól bevezetett

szolgáltatásrendszer üzleti hírnevéből, s minden más előnyéből profitálhat, mindenekelőtt abból a know-howból, amelynek birtokába kerül, üzlete beindításához jelentős segítséget kaphat, stb. Szolgáltatásokra kötött ügyletek Az adásvételi ügyletek tárgya valamilyen értékkel bíró szolgáltatás is lehet, amiért ellenszolgáltatást ad (azaz fizet) az, aki ezt a szolgáltatást igénybe veszi. A nemzetközi kereskedelemben is számos olyan szakértelmet és gondosságot igénylő szolgáltatás van, amelyek komoly munkateljesítményt képviselnek, s amelyek ezért külkereskedelmi ügyletek tárgyai lehetnek. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 35 Tipikusan ilyen szolgáltatás az ügynöki, illetve a képviseleti tevékenység, amelynek ellátására a megbízó és a m egbízott képviseleti szerződést köt. Megbízási szerződés a bizományosi tevékenység vagy a tőzsdei alkuszokkal kötött szerződés is. Szolgáltatást nyújt a

nemzetközi üzleti életben a szállítmányozó, a fuvarozó, a reklámtevékenységet, kiállítás-szervezést végző cég is, pénzügyi szolgáltatásokat vállalnak a pénzintézetek. Szolgáltatást nyújtanak az ügyvédek is, a biztosításközvetítők, a piackutató cégek, a különféle termék- és folyamatminősítéssel foglalkozó szervezetek. Az ilyen ügylet jellemzője, hogy a szolgáltatást nyújtó szerződéses partnere érdekében fejti ki tevékenységét. Saját tevékenységével összefüggésben a tevékenység jellegének megfelelő szakszerű ügyintézést vállal a szerződésben meghatározott feltételek mellett, meghatározott keretek között. Tevékenységének célja a megbízó által megkívánt eredmény elérése, de ennek megvalósulását nem vállalja szerződésszerű teljesítésként. A megbízási és a vállalkozási szerződések közötti különbségek - A vállalkozási ügyletben a vállalkozó mindig valamilyen eredmény

szolgáltatására vonatkozik, a szolgáltatási ügylet megbízottjának tevékenysége nem eredményköteles. - A vállalkozóknak nem lehet követelése szerződéses partnerétől, ha az általa vállalt eredmény nem valósul meg, a m egbízó jutalékfizetési kötelezettsége a k onkrét megbízási szerződés tartalmától függ. - A vállalkozó saját számlájára dolgozik, a megbízott a megbízó számlájára - A megbízónak a szolgáltatásnyújtás mikéntjére utasítási joga van, a vállalkozó az eredmény elérését célzó munkáját ilyen utasítások nélkül végzi. Lízingügylet Lényege, hogy a bérlő adott berendezést, gépet, tartós fogyasztási cikket nem megvásárol, hanem azt közvetlenül a termelőtől, a kereskedőtől vagy az e műveletre specializálódott lízingtársaságtól bérbe veszi. A bérleti időre az adott jószág tulajdonjoga és használati joga elválik. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 36 A lízingügylet

értelemszerűen akkor válik külkereskedelmi ügyletté, ha a bérbeadó és a bérlő két különböző ország (Nem két EU tagország) természetes vagy jogi személye. A lízingügylet típusai 1) Ingólízing 2) Ingatlanlízing 1) Határidőslízing 2) Megújuló lízing 1) Belföldi lízing 2) Nemzetközi lízing 1) Direkt (közvetlen) lízing: a bérbevevő közvetlen kapcsolatban áll a dolog termelőjével, kereskedőjével. 2) Indirekt (közvetett) lízing: ha a bérbevevő és a bérbeadó közé harmadik személyként egy lízingcég (gyakran bank) lép be. 1) Operatív (működési) lízing: a terméket élettartamán belül tulajdonosa egymás után többször is bérbe adja. A rövid időre szóló bérletek bérleti díjai csak együttesen fedezik a termék beszerzési árát. Általában közvetlen lízing 2) Finanszírozási (pénzügyi) lízing: a bérbe adó voltaképpen hitelező, hiszen beruházáshoz szükséges tőkét bocsát a lízingvevő

rendelkezésére, annak beruházását finanszírozza oly módon, hogy az általa kiválasztott berendezést megveszi, és azt részére bérbe adja. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 37 JEGYZETPÓTLÓ Koncentrált piacok Koncentrált piac lényege: mind a k ereslet, mind a k ínálat fizikailag egy helyen kerül koncentrálásra. Ez komoly előnyt jelent mind a vevő, mind az eladó számára, jelentős költséget takarít meg a piac felkutatása témában, a partner felkutatásban. Nem csak fizikai adásvétel van, hanem spekulatív áruforgalom is. Ez az áruforgalom állandó mozgásban tartja a p iacot. koncentráltan jelenik meg régiókat lefedve, ezért tájékoztatást nyújt. A koncentrált piacok szervezett módon működnek, megfelelő intézményrendszere van, megfelelő szokások és szokványok valósulnak meg. Koncentrált piacok funkciói: I. Információ biztosítása (pl. tőzsdén az árakról kereslet – kínálat, hosszú távon várható árváltozásról;

vásárok vonatkozásában új technikákról, technológiákról ad információt). II. Piac biztosítása (lásd előbb, spekulatív ügylet a tőzsdén) III. Forgalom mozgásban tartása (spekulatív ügyletek révén valósul meg) IV. Kockázat csökkentés (egyértelmű feltételek mellett köthetők meg az ügyletek, és az intézmény rendszer biztosítja az ügyletek korrekt lebonyolítását) Koncentrált piac típusok: - Tőzsde: - árutőzsde - értéktőzsde - Árverés - Versenytárgyalás (tender) - Vásár, kiállítás NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 38 Árverés Az árverés keresletet és a kínálatot koncentrálja. Csoportosítása: a.) A megrendezés rendszeressége szerint: - rendszeres - eseti b.) A felkínált áru típusa szerint: - egyedi sajátossággal rendelkező tömegáruk (szőrme) - sajátos, egyedi áruk: - ékszerek - bélyegek - műkincs - egyéb áruk c.) A megrendezés indítéka szerint: - önkéntes - bírósági

határozat alapján szervezett d.) A szervező jogállása szerint: - árverező társaságok - állami, önkormányzati szervek - gazdasági társaságok által szervezett Árverés fázisai: 1. Előkészítés: összegyűjtik az árukínálatot, az árvereztető társaságok eladási megbízásokat kötnek a tulajdonosokkal. Tömegáruk esetén kialakítják az egyes tételeket Árumintákat létesítenek, katalógust bocsátanak ki. Katalógus: - áruk listája, jellemzése, esetleges kiinduló ár. 2. Az árverésen közvetlenül részt vehetnek a vevők vagy árverező cégeken, brókereken keresztül. Bánatpénz elhelyezése (közvetlen részvétel esetén) NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 39 3. Árverés, licitálás Fajtái: - licitálás alulról – fölfelé haladás, ha már nincs több jelentkező, akkor ér véget a licitálás. (kalapáccsal ütik le 3x) - ár leejtés maximum árból indulnak ki lefelé, egy meghatározott árig. Bármelyik árnál meg lehet

állni, de rákérdeznek, hogy valaki akar-e esetleg rálicitálni a kialakult árra. - beírásos árverés speciális árut akarnak elárverezni, postai úton értesítik a p otenciális vevőket, és írásban hirdetik ki, mit ajánl. A licitálók nincsenek jelen, postai úton licitálnak. 4. Ügylet megkötése: Árverést követően a szerződést megkötik az árverező társaság gondoskodik az áru átadásáról a vevőnek, az ellenérték beszedéséről, a jutalék beszedéséről, elszámolásáról. Ritka eset, hogy kifogást emeljen a vevő; itt bemutatják az árut katalógusban is. Versenytárgyalás A versenytárgyalás (tender) nemzetközi jogi alapjai: 1. GATT Tokiói – forduló 1973-79 (a kódexek fordulója, kormány beszerzési kódex Magyarország 1995-ben csatlakozott) 2. Világbanki előírások a közbeszerzésre 3. 1987 évi XIX törvény a versenytárgyalásról 4. 1995 évi XL törvény a közbeszerzésekről Megjegyzés: 1995. évi XL törvény a

közbeszerzésekkel kapcsolatban 4 területet jelölt meg: 1. Építési beruházás 30 m Ft 2. Árubeszerzés 15 m Ft 3. Építési műszaki tervkészítés 7,5 m Ft 4. Szolgáltatások megrendelése 7,5 m Ft Kötelező tendert kiírni, ha egy bizonyos összeghatárt elérnek vagy költségvetési forrásból, kormányrendeletre megvalósuló közbeszerzésre. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 40 Versenytárgyalás célja: A versenyeztetés során kiválasztani a legjobb ajánlattevőt. Adott témában megismerni a piaci szereplőket. A korrupció mérséklése A tenderkiírás kapcsán: - Több ajánlattevőtől kér ajánlatot a kiíró - Megjelöli az ajánlatok benyújtásának határidejét, ezzel bizonyos keretek közé teszi a tender - Megjelölésre kerül az elbírálás határideje - Megjelölésre kerülnek a tender feltételei Verseny megvalósításának, kiírásának menete: 1. A verseny előkészítése: a) a kiírás feltételeinek kialakítása b) a

versenytárgyalás meghirdetése 2. A versenytárgyalás lefolytatása 3. Szerződés megkötése Kiíró lehet: gazdasági tevékenység folytatására jogosult személy (magánszemély, Gt.) Ajánlattevő lehet: gazdasági tevékenység folytatására jogosult személy Versenytárgyalás menete: 1.a) Döntés arról, hogy a ve rsenytárgyalásnak mi a t artalma A versenytárgyalás tartalma megfogalmazható-e tenderfüzet nélkül vagy csak tenderfüzettel (feltétel füzet). Tenderfüzet lényege, tartalma: 1. Általános feltételek rögzítése (milyen jellegű cégek vehetnek részt, benyújtási határidő, nyelvezet) 2. Műszaki feltételek (megrendelni szándékozott áru, szolgáltatás részletes leírását, alapvető dokumentumokat) 3. Kereskedelmi feltételek (fizetés módja, technikai feltételek) Prekvalifikáció (előminősítés) szükségességét meg kell határozni: 1. Általános tájékoztatás a beruházásról, vagy közbeszerzésről 2. Listán megadják a

paramétereket a jelentkezőknek NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 41 JEGYZETPÓTLÓ Információgyűjtés a jelentkezőkről. Fizetőképességről, referenciákat, egyedül vagy többen végzik-e el a beruházást. Bánatpénzt rögzítik (mértékét): A versenytárgyaláson résztvevőknek el kell helyezni egy bizonyos összeget készpénzben vagy bankgaranciaként, melynek az a célja, hogy biztosítsa a pályázók komolyságát. Ezt az összeget a tenderfüzet határozza meg Értéke 5% és 10% között mozog. 1.b) A verseny meghirdetése: 1. Nyilvános kiírás 2. Nyitott vagy nyílt kiírás 3. Zárt kiírás Nyilvános kiírás: napilapban vagy egyéb szaklapban közzéteszik az összes feltételt, ha a kereskedelmi, műszaki feltételek könnyen meghatározhatók. Nyitott vagy nyílt kiírás: a kiíró csak a tender főbb jellemzőit teszi közzé: 1. Ez alapján meg lehet vásárolni a tenderfüzetet 2. Részt lehet venni ún prekvalifikációban Zárt kiírás: Korlátozott

kiírás, csak meghatározott vállalati körre vonatkozik. 1. Azokat szólítják fel vagy kérik fel ajánlattételre, akik az adott témakörben listán szerepelnek. 2. Nemzetgazdasági szempontból fontos problémát kell sürgősen megoldani 2. Versenytárgyalás lefolytatása: a.) Ajánlatok beérkezése b.) Az adott időpontban lezárják az ajánlat érkezést c.) Eredményhirdetés: két lépcsős, nyilvános - Tenderbontás: megvizsgálják, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásnak - Ajánlatok összehasonlító elemzése és értékelése - Eredményhirdetés 3. Szerződéskötés formai szempontból NEMZETKÖZI ÜGYLETEK 42 JEGYZETPÓTLÓ Árutőzsdék A tőzsde kialakulása: A kereskedelem fejlődésével az a szükséglet, igény jött létre, hogy a földrész különböző pontjairól elmennek vásárolni, ne vigyék magukkal az aranyrudakat, ezért kialakultak a pénzhelyettesítők. Pénzhelyettesítők jelentek meg Németalföldön,

Olaszországban. Brüggében volt pénzbeváltó Németalföldön. Később már ezeket a pénzhelyettesítőket már árulták is nemcsak beváltották. 1531-ben Antwerpenben alakult ki az első tőzsde. 1864-ben Budapesti Árutőzsde nyílt meg és 1947-ig működött; 1989-ben újra megnyílt az árutőzsde, 1990-ben pedig az értéktőzsde. Tőzsde lényege; fogalma: Olyan piaci intézmény, amely meghatározott áruk keresletét és kínálatát koncentrálja, azaz térben és időben egy helyen jeleníti meg. A tőzsde sajátos adásvételi technika is Jellemzője: - szabványosított áruk jelennek meg (gabonák, színesfémek) helyettesítő áruk - szabványosított szerződéstípusok (kontraktusok) terményügylet - szabványos nyitvatartási idők Fajtái: - árutőzsde - általános: mindenfajta áru - speciális: adott árucsoportra, vagy adott árura szakosodnak (búzatőzsde) - értéktőzsde - általános: minden értékpapír, nemesfém, deviza - speciális: vagy

nemesfém, vagy deviza , vagy értékpapír A tőzsdén kötött ügyletek típusai: 1. Prompt ügylet: kikiáltási ár elfogadva A szállítást azonnal teljesíteni kell Tényleges ügylet. 2. Határidős vagy termin ügyletek: Vagy a tőzsde által előírt vagy a felek által meghatározott időpontban kell a szállítást teljesíteni. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 43 - Effektív ügylet: a vevő ténylegesen birtokolni akarja az árut, akár azonnali, akár későbbi szállítás után. - Spekulatív ügylet: papír ügylet. A partnerek célja a nyereségszerzés, az ügyletkötés napja és a teljesítés napja közötti árváltozás kiaknázásával. - Egyszerű - Baisse - Hausse - Opciós - Egyszerű - Kettős - Fedezeti ügylet (hedge): a tőzsdén kívül kötött és a tőzsdei ügyletek kombinációja. - Vételi - Eladási Egyszerű spekulatív ügyletek: A haszonügyletet kötő áremelkedésre számít, s ha valóban áremelkedés következik be a

teljesítés napjáig, a kötéskori termin és a teljesítéskori prompt árfolyam közötti különbség a nyeresége. Ha van, aki úgy véli, hogy az adott termék ára a jövőben csökkeni fog, akkor a besszőr kötelezettséget vállal, hogy a teljesítéskori alacsonyabb áron veszi meg az árut, amit korábban magasabb áron eladott. Vagyis az egyszerű spekulatív ügylet az egyik fél szempontjából hausse (hossz), a másik szempontjából baisse (bessz) ügylet, az egyikük nyer, a másik veszít. Opciós ügyletek: Egyszerű opciós ügylet kötésével a spekuláns azt a jogot veszi meg, hogy a szerződésben kikötött határidő napján dönthessen afelől, hogy teljesíti-e a szerződést vagy visszalép. A vételi opció esetén a vevő arra szerez jogot, hogy a teljesítési napon megvegye-e az árut vagy visszalépjen az ügylettől (hausse ügylet visszalépési joggal). Kettős opciós ügylet: az eladási és a vételi opciós ügylet előnyeinek egy ügyleten

belüli kihasználását jelenti. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 44 Fedezeti ügylet: A kész árura kötött adásvételi szerződés és az adott nyersanyag tényleges beszerzése közötti időben bekövetkezhető áremelkedés ellen kell védekezni, s az így kialakuló esetleges veszteséget kell fedezni. Eladási: a n yersanyag tényleges beszerzése és a késztermék leszállítása közötti időszakban bekövetkezhető árcsökkenés ellen kell védekezni. Tőzsde szereplői: Bárki köthet üzletet csak nem közvetlenül. A tőzsdetagokat bízzák meg a vállalkozók brókercégeken keresztül. Limit árakat határoznak meg az eladásra és a vételre, megbízáskor. Kiállítások, vásárok és bemutatók Vásár: az a piaci intézmény, amely meghatározott helyen, meghatározott időben rendszeresen helyet ad a kereslet és kínálat találkozásának. Kiállítás: művészi alkotások, ipari, mezőgazdasági termékek bemutatása; általában művészek,

írók, vállalatok, intézmények rendezik. Többnyire eseti megjelenési formái vannak Vásárok szerepe: 1. XX századig: jellemzője: - fizikailag jelen vannak az áruk - közvetlen eladás történik (kivétel: távoli földrészek árui) A nemzetközi kereskedelem volumene jelentősen megnövekedett a XX. századig, ezért jelentősen átalakult. - Megnőtt a viszonteladók szerepe - Csökken a fizikai eladás - A vásár az üzletkötés helye lesz - Előtérbe kerül az információ funkció 2. A mai modern vásárok jellemzői: - A vásárok már nem vagy csak részben eladók és vevők valódi üzletkötési színterei - Előtérbe kerülnek: - közönségkapcsolatok ápolása (PR) - általános vállalati propaganda - versenytársak helyzetének és újdonságainak felmérése - a kifejlesztett műszaki újdonságok bemutatása NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 45 Általános vásárok szerepe csökken az utóbbi évtizedben, a vásárok 3/4-e szakvásár (BNV

1992-től vásárszerű). A vásárok, kiállítások osztályozása: A. Belföldi vásár B. Nemzetközi vásár Ezt a minősítést kérelemre a Nemzetközi Vásárok Szövetsége adja meg. Két feltétele van: minimum 5 éve működjön, mint belföldi vásár és nyilatkozzék, hogy nem alkalmaz diszkriminációt. Bemutatók, kiállítások: A kiállítások ma már részben a hagyományos vásárok hiányát pótolják (Farmshow). 1. Időszakos kiállítások, bemutatók 2. Állandó kiállítások, bemutatók (festmények, kerámiák) NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 46 Okmányok és értékpapírok Okmány: tényt, akaratnyilvánítást rögzítő írás (okirat) 1. Okirat 1.1 közokirat (közjegyző írja alá) 1.2 magánokirat (két tanú írja alá) 1.3 ügyvéd által ellenjegyzett okirat 1.4 értékpapír 1.5 deklaratív okirat (megerősítő okirat) érvényességi okirat (belföldi ingatlan vonatkozásában), megtestesítő (incorporáló) okirat Az okirat

alanyi jogot testesít meg úgy, hogy azt értékpapír nélkül sem átruházni, sem érvényesíteni, sem bizonyítani nem lehet. Alanyi jog fogalma: jogosultság valamely cselekvésre illetve követelésre. Az értékpapír, mint okirat, szigorú alakszerűséghez kötött okirat. Az értékpapír sajátos funkciója: Az értékpapír bármely jóhiszemű megszerzője bízhat abban, hogy a kötelezettel szemben jogait érvényesíti. Értékpapírok összefoglaló csoportosítása I. A megtestesített alanyi jog tartalma szerint Pénzt helyettesítő értékpapírok (ún. kötelmi jogi értékpapírok) - váltó - csekk - kincstárjegy - vagyoni jegy - letéti jegy - kárpótlási jegy - kötvény NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 47 Dologi jogi értékpapírok, árupapírok, az áru feletti tulajdonjogot megtestesítő papírok - közraktárjegy - B/L - D/O - FBL - FCT Tagsági jogot megtestesítő értékpapír - részvény Kártérítési igényre feljogosító

értékpapír - biztosítási kötvény II. A forgalomképesség foka; az átruházás módja, az érvényesítésre való jogosultság alapján (jogi szempontból) Bemutatóra szóló Forgatható (rendeletre szóló) Névre szóló ún. r ekta-papírok (negatív rendeleti záradék jogosult a megjelölt név illetve a jogutód) NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 48 A külkereskedelmi ügyletek kockázatai A kereskedelmi ügyletek kockázattal járnak. A gazdaság kockázatai az áru előállítását veszélyeztetik, a kereskedelmi kockázatok, pedig a kereskedelmi ügylet sikerét. Mint minden vállalkozásnak, a külkereskedelmi ügyletnek is velejárója az állandó kockázatvállalás. Kockáztat a külkereskedő, amikor üzleti döntést hoz, és kockázatban áll, amíg ügylete realizálódik. Kockázat és bizonytalanság: a kockázat, az előre nem látható és el nem hárítható jövőbeli esemény. A kockázatot meg kell különböztetni a bizonytalanságtól

Kockázat: a dolog pontos jövőbeni kimenetele nem ismert, a lehetséges alternatívák felsorolhatók, és ezek a lehetséges alternatívák esélye is ismert. Bizonytalanság: a jövő alternatíváit és esélyét nem ismerjük. A kockázat csoportosítása: - alapvető kockázat: pl. árfolyamkockázat, politikai kockázat, amikor a kockázat következményei a társadalmat úgy érintik, hogy azok nem, vagy csak igen csekély mértékben befolyásolhatók. - partikuláris kockázat: a jövőbeni esemény részben befolyásolható. - spekulatív kockázat: valamely esemény következtében haszon és kár egyaránt keletkezhet. - tiszta kockázat: a haszon lehetősége kizárt. Pl a vevő nem-fizetése tiszta kockázat Árukockázat: - az áru eladhatatlanságának veszélye - megfelelő áru híján nem tud eleget tenni a szállításnak, vagy már meglévő áruját nem tudja eladni - az áru megsérülésének vagy megsemmisülésének veszélye a fuvarozás során

Árkockázat: - a ráfordítás nem térül meg az áru eladási árában - a szerződésben kikötött ár időközben kedvezőtlenné válik a költségek emelkedése miatt NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 49 Nem-teljesítés kockázata Kereskedelmi kockázat, amikor a teljesítés elmaradása vagy hibája a kötelezettnek felróható okból következik be. - az exportőr számára a nem-fizetés veszélye (hitelkockázat), vagy partnere nem fogadja a teljesítést (pl. nem veszi át az árut) - az importőr számára fennáll partnere szerződésszegésének lehetősége Árfolyamkockázat: - az exportőr számára akkor keletkezik árfolyam-veszteség, ha a fizetés valutájában értékcsökkenés következik be a hazai fizetőeszközhöz képest - az importőrnek, pedig fordított helyzetben, ha a fizetés valutájának árfolyama hazai fizetőeszközben nő Politikai kockázat Valamilyen államhatalmi-közigazgatási intézkedésből eredő vagy politikai

eseményből eredő kockázatok gyűjtőneve, amelyekre a kereskedőnek nincs befolyása. A kockázat kezelése a külkereskedelmi ügyletben: - az üzletkötést megelőzően a kockázatok felmérése, kockázatok elemzése - az üzlet elutasítása, ha túlságosan kockázatosnak véli, vagy ha megköti, akkor a kockázat tudatos vállalása - megfelelő szerződési feltételek kialakítása - önbiztosítás, amikor a kockázati veszteség finanszírozásának forrása a nyereség vagy ebből képzett kockázati tartalék - a kockázatok kompenzálása, vagyis annak kihasználása, hogy adott kockázati esemény egyszerre járhat együtt negatív és pozitív hatásokkal, amelyek egymást semlegesítik - a kockázatok áthárítása, amikor a kockázat viselője meghatározott költségek kifizetése fejében megszabadul a kockázatoktól NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 50 Fuvarozási kockázatok és a nemzetközi szállítmánybiztosítás Kárfajták - Következményi

kár: A biztosítási fedezetbe a következményi kárt a biztosító általában nem vonja be. - Tárgyi kár: - Közös hajókár: - Részleges - Teljes: - Tényleges - Vélelmezett - Különös kár: azt jelenti, hogy a károsult másoktól nem kap hozzájárulást a k ár ellensúlyozására. - Részleges - Teljes: akkor beszélünk, amikor a s zállítmány teljes egészében nem áll rendelkezésre az eredeti célra. - Tényleges: ha a biztosítás tárgya elveszett vagy elsüllyedt. - Vélelmezett: az áru eredeti jellegét elveszti; az áru olyan sérülést szenvedett, hogy javítása többe kerülne, mint az áru értéke. A tengeri vállalkozásban speciális érdekközösség alakul ki a hajó, a fuvarozott rakomány és a fuvardíj tekintetében. Ez az érdekközösség a rakománynak a hajóba történő berakásával kezdődik, és a hajóból való kirakásával végződik. Az érdekközösség célja, hogy ha a veszély együttesen és egy időben fenyegeti a tengeri

vállalkozásban résztvevő érdekeket, akkor közös áldozattal a veszélyt és a kárt mérsékeljék. Közös kár megosztáson értjük: - A veszély együttesen és egy időben fenyegeti a tengeri vállalkozásban résztvevő érdekeket. - Szándékosan és ésszerűen hozott rendkívüli áldozatról van szó. - A hajót és rakományát együttesen fenyegető veszély elhárítása, illetve mérséklése érdekében hozták az áldozatot. NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 51 Biztosítási érdek: a biztosítási szerződés tárgya, amire a biztosítási szerződés köthető. Biztosítási fajták: - Személybiztosítás - Vagyonbiztosítás - Felelősségbiztosítás A külkereskedelemben alkalmazott biztosítási módozatok: A külker ügyletek különböző szakaszaiban jelentkező kockázatok ellen számos biztosítási módozat alkalmazható ezek között elsősorban: - A vagyonbiztosítási és - Felelősségbiztosítási módozatok a legfontosabbak.

Vagyonbiztosítás a külker keretében: - Szállítmánybiztosítás - Exporthitel biztosítás - Építési, szerelési biztosítás Felelősségbiztosítás a külker-ben: - Termék felelősségbiztosítás Nemzetközi szállítmánybiztosítás tartalma, lényege: - A szállítmány biztosítás a fuvarozott árura és a fuvarozó járművekre vonatkozik. A szállítmánybiztosítás tárgya szerint: - A fuvarozás alatt lévő és a fuvarozás közben beraktározott áru (Cargo-biztosítás: más országbeli rendeltetéssel feladott áruk fuvarozási veszélyeiből eredő kockázatokra és politikai kockázatokra nyújt fedezetet, pótdíjjal vagy anélkül) NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 52 A szállítmány biztosítási ajánlat és tartalma: - A biztosítási szerződés megkötését a szóban forgó érdek biztosítási fedezetbe vételét a szerződő fél kezdeményezi, a biztosítóhoz eljutatott írásbeli ajánlatával. - A biztosító által kialakított

az érdekeltekhez eljutatott biztosítási ajánlati űrlap alkalmazását az teszi célszerűvé, és szükségessé, hogy megkönnyíti az ajánlattételt, lehetővé teszi a biztosító számára szükséges információk és adatok hiánymentes közlését. - A szállítmánybiztosítási ajánlatnak többek között a következőket kell tartalmaznia: - Biztosított cégszerű megnevezése - Biztosítandó áru pontos megnevezése - Az áru mennyisége, csomagolása, csomagolási egységek (collik) számát és jelét. - A fuvarozás módját, eszközét, ha a fuvarozás hajóval történik, a hajó nevét és a fuvarozás tervezett útvonalát. - A biztosítási összeget - Az áthárítani kívánt kockázatok felsorolását - Az első, a közbülső, vagy utótárolás idő tartamát - A vételi, illetve eladási paritást - Az adásvételi szerződés fizetési módját NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 53 Tartalomjegyzék A külkereskedelem fogalma . 2 A

külkereskedelem „ars poetikája” . 2 A külkereskedelmi ügylet fogalma. 2 Nem minősülnek külkereskedelmi tevékenységnek . 3 A nemzetközi üzleti munka államközi és állami szabályozása. A vámok szerepe 4 Nemzetközi szabályozás . 4 Egy ország külkereskedelmi gazdaságát befolyásoló tényezők: . 5 A külkereskedelem, a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetővé teszi Magyarország számára: . 5 A külkereskedelem politika elvi lényege . 5 Kereskedelem politika eszközei: . 6 Állami szabályozás . 7 A nemzetközi üzlet résztvevői, közreműködői . 9 Kereskedők . 9 Kereskedői szolgáltatások . 9 Kereskedő típusok . 10 Saját nevében és a saját számlájára dolgozó / Viszonteladó . 10 Típusai: . 10 Saját nevében, de a megbízója számlájára dolgozó / Bizományos . 10 A megbízó nevében és annak számlájára dolgozó / Ügynök, képviselő . 10 Egyéb közreműködök . 10 A bankok: . 10 Banki szolgáltatások:.

11 A biztosítók: . 11 Szervezeti formák:. 11 Biztosítási ágak: . 11 A fuvarozók: . 12 A szállítmányozók: . 12 Előnyök a megbízó számára: . 13 Előnyök a fuvarozó számára: . 13 NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 54 Külkereskedelmi Ügylet . 14 Az ügyletkötés folyamata . 15 A szerződéskötést előkészítése. 15 A szerződéskötés . 15 A szerződésteljesítés . 15 Egyszerű Áruügylet . 16 Különleges Áruügylet . 16 Csereügylet . 16 Barter ügylet . 18 Kompenzációs ügylet . 18 Teljes kompenzáció . 19 Részleges kompenzáció. 19 Önkompenzáció . 19 Többlábú kompenzáció . 19 Viszontvásárlás (ellenügylet) . 19 A kompenzáció és az ellenügylet közötti lényeges különbségek:. 19 Ellenügylet előnyei . 20 Visszavásárlásos ügylet . 20 Különbség a visszavásárlásos ügylet és a viszontvásárlás között . 21 Két főterület, ahol a visszavásárlásos ügylet megjelenik: . 21 A visszavásárlás értékét

tekintve a nagy kompnzációnak három típusa alakult ki: . 21 Offset ügylet . 22 Reexport típusú ügyletek . 22 Reexport . 22 A klasszikus reexportügylet sémája. 23 A reexportőr tevékenységének jellemzői . 23 Reexportügyletek csoportosítása . 23 A reexportügylet kockázatai. 25 A reexportügyletek finanszírozása . 25 Tranzitügylet . 25 A tranzitügylet lebonyolításához két feltétel szükséges: . 26 Az ügyletkötés folyamata . 26 A tranzitkereskedő és a reexportőr közvetítő szerepe közötti különbség . 27 NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 55 Switch-ügyletek . 27 Különbségek a reexport és a switch ügyletek között . 27 Switch-ügylet változatok . 28 Kijöveteli switch (retour) . 28 Bemeneteli switch (aller) . 29 Körswitch . 29 Vállalkozási ügyletek . 30 Bérmunkaügylet . 30 Bérmunkaexport . 31 Bérmunkaimport. 31 Aktív bérmunka előnyei . 31 Passzív bérmunka előnyei . 31 Projektexport (Fővállalkozás) . 32 Szellemi

termékek adásvétele . 33 Licencia- és know-how-ügyletek . 33 Franchise ügylet . 33 A franchise ügylet típusai . 34 A franchise előnyei . 34 Szolgáltatásokra kötött ügyletek . 34 A megbízási és a vállalkozási szerződések közötti különbségek . 35 Lízingügylet . 35 A lízingügylet típusai . 36 Koncentrált piacok . 37 Koncentrált piacok funkciói: . 37 Koncentrált piac típusok: . 37 Árverés . 38 Csoportosítása: . 38 Árverés fázisai: . 38 Versenytárgyalás . 39 A versenytárgyalás (tender) nemzetközi jogi alapjai: . 39 Versenytárgyalás célja: . 40 Verseny megvalósításának, kiírásának menete: . 40 Versenytárgyalás menete: . 40 NEMZETKÖZI ÜGYLETEK JEGYZETPÓTLÓ 56 Árutőzsdék . 42 A tőzsde kialakulása: . 42 Tőzsde lényege; fogalma:. 42 Fajtái: . 42 A tőzsdén kötött ügyletek típusai: . 42 Kiállítások, vásárok és bemutatók . 44 Vásárok szerepe: . 44 A vásárok, kiállítások osztályozása: . 45 Bemutatók,

kiállítások:. 45 Okmányok és értékpapírok. 46 Az értékpapír sajátos funkciója: . 46 Értékpapírok összefoglaló csoportosítása . 46 A külkereskedelmi ügyletek kockázatai . 48 A kockázat csoportosítása: . 48 Árukockázat: . 48 Árkockázat: . 48 Nem-teljesítés kockázata . 49 Árfolyamkockázat: . 49 Politikai kockázat . 49 A kockázat kezelése a külkereskedelmi ügyletben: . 49 Fuvarozási kockázatok és a nemzetközi szállítmánybiztosítás . 50 Kárfajták . 50 Közös kár megosztáson értjük: . 50 Biztosítási fajták: . 51 A külkereskedelemben alkalmazott biztosítási módozatok: . 51 Vagyonbiztosítás a külker keretében: . 51 Felelősségbiztosítás a külker-ben: . 51 Nemzetközi szállítmánybiztosítás tartalma, lényege: . 51 A szállítmány biztosítási ajánlat és tartalma: . 52