Szociológia | Devianciaszociológia » A deviáns viselkedés kialakulásának lehetséges elméletei

Deviáns viselkedés Deviáns viselkedésnek nevezzük azt, mikor v.mely viselkedés eltér az adott társ-ban elfogadott normáitól. Az elfogadott normák társ-ként és korszakonként eltérőek lehetnek, változhatnak. Negatív értéktartamú deviancia a bűnözés, az alkoholizmus, a kábítószerfogyasztás, a mentális betegségek, az öngyilkosságok Hordozói önmaguknak és környezetüknek is károkat okoznak Pozitív értéktartamú deviancia az, ha valaki új kutatásokat produkál, új vallást teremt. Ellentétben állnak a kor felfogásával, ezért deviánsak Deviáns magatartásformák sajátosságai és a kialakulásuk lehetséges elméletei A, deviancia funkciói és diszfunkciói A devianciával foglalkozó legáltalánosabb elméleti kérdés, hogy milyen funkciói és diszfunkciói vannak a devianciának a társ.-ban Durkheim szerint a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társ. ítéletéből, melyek társ-ként és

korszakonként eltérőek lehetnek. Például a bűnözésnek azt a társ i hasznát látja, hogy a bűnözők elítélésén keresztül szimbolikusan szilárdíthatja saját viselkedési normáit. Ha egy társadalomban nem volnának deviáns viselkedésű egyének, ott minden fejlődés leállna. B, a szociológiai elméletek jellemzői A szoc.- nak különböző elméletei vannak (kulturális elmélet, anómiaelmélet, minősítési elmélet), melyeknek közös jellemzői, hogy elsősorban nem az egyén deviáns viselkedésének okait kutatják, hanem a vis. társ-i gyakoriságának magyarázatát keresik, a társ-ban gyökerező okokat kívánja feltárni. C, a biológiai elméletek jellemzői Elsősorban a bűnözés biológiai elméletét vizsgálták. Bizonyos kutatók összefüggést láttak a koponyaforma és a bűnözésre való fogékonyság között. De kimutatták azt is, hogy egy bizonyos kromoszómakombináció gyakrabban fordul elő a bűnözőknél. Az elmebetegségek

kiváltó okaival kapcsolatban is gyakran vetődnek fel öröklődéssel és biológiai eredetükkel kapcsolatos elméletek, de még nem sikerült egyikre sem egyértelmű bizonyítékot találni. Ugyanezt mondhatjuk el az alkoholizmus genetikai és biológiai elméleteiről is. Vannak ugyan bizonyos biológiai jellemzők, amelyek elősegítik az alkoholizmus kialakulását, de ezek meglézte nem jelent feltétlenül kialakulást. D, a pszichológiai elméletek jellemzői A pszichológiai elméletek vagy akut feszültséghelyzetekre, vagy az egész személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. A frusztráció- agresszió elmélet szerint a személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség, frusztráció agresszív viselkedést eredményez. Az agresszió irányulhat más személyek vagy önmaguk ellen. Okokként, melyek a deviáns viselkedés kialakulásához vezetnek, majdnem minden esetben felmerül v.milyen akut feszültséghelyzet (elmagányosodás- öngyilkosság;

ffi- nő kapcs problémái- alkoholizmus; iskolai- munkahelyi kudarcok- kábítószer). A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben keresik a deviáns magatartásformák kialakulásának okait. Például az orális fixáció (anyamelltől való függés) az alkoholizmus esetében, az üveg, az ital az anyamell, a tej pótléka, részegen a gyermeki kényeztetésben kell részesíteni őket, vagy az alkoholizmus lehet lassú öngyilkosság, melynek hátterében a halálvágy áll. Létezik az ún. destruktív agresszivitás elmélet Erre mélylélektani elemzésű példa Hitler beteges vonzódása a halottakhoz. Ezeknek az elméleteknek a körébe tart az a gondolat is, hogy létezi az ún. pszichopata személyiség, akikben nincsenek morális, erkölcsi gátlások, együttérzés, stb., ezért hajlamosak a másokkal szembeni agresszióra, a bűnözésre Léteznek olyan elgondolások is, melyek szerint bizonyos személyiségtípusba tartozó egyének hajlamosabbak

bizonyos deviáns viselkedésformákra. E, a szocializáció zavarai Vannak, akik a szocializáció zavaraiban, hibáiban látják a deviáns viselkedés kialakulásának mélyen fekvő okát. Eszerint az akut stresszhelyzet csak közvetlen kiváltó, meg kell keresni a mélyebben fekvő okokat, melyek miatt a deviáns viselkedést tanusító személy nem képes elviselni a feszültséget. F, kulturális elméletek Eszerint koronként, kultúránként, társ.-ként változik az, hogy mit tartunk deviáns viselkedésnek. Pl az öngyilkosság egészen a közelmúltig elfogadott szamuráj- erkölcsnek számított Japánban. Vagy ott, ahol él, értékelik a deviáns magtarásokat G, anómia elmélet A szoc. klasszikus devianciaelméletei az anómia-elméletek, melyek megmagyarázzák a makro.társ Jellemzőivel, struktúrájával, ellentmondásaival a deviáns viselkedés gyakoriságát, ill. a legkövetkezetesebben alkalmazzák azt a szemléletet, hogy a deviáns viselkedésnek közös

gyökereik vannak. Emile Durkheim az öngyilkosság kérdését vizsgálta Franciaországban Elmélete szerint a makro-szint úgy befolyásol, hogy a nagy társadalmi változások időszakában a régi érték és normarendszer felborul, az új rendszer érték és normarendszere még nem szilárdult meg, és ilyenkor értékorientációs zavarok keletkeznek. Ez az állapot az anómiás állapot, mikor a deviáns viselkedési formák felerősödnek. Robert Merton: anómia elméletét az amerikai társadalomban vizsgálta. Ott a cél a meggazdagodás, melyhez a legális eszközökön keresztül (Tanulás, Takarékoskodás, munka), vagy nem legális eszközökön keresztül (adó eltitkolása, bankrablás, bűnözés) próbálnak eljutni. Az alacsonyabb társadalmi rétegekben nagyobb az anómiás helyzet (vagyon elleni bűnöző az amerikai társadalom célfait elfogadja, csak nem legális eszközöket alkalmaz, alkoholista, kábítószer fogyasztó neurotikusok lemondanak a

célokról, és az ahhoz vezető útról, a társadalom perifériájára kerülnek). H, Megerősítés elmélet - címkézés (a 60-as években jelent meg) Nem az a lényeg, hogy valóban deviáns-e, hanem hogy az adott hivatalos szervezet hogyan minősíti