Antropológia | Kulturális antropológia » Kulturális antropológia tételek, 2002

KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA TÉTELEK - 2002 1. A KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA FOGALMA, SZÜLETÉSÉNEK TÖRTÉNETI KÖRÜLMÉNYEI - heterogén, sokoldalú tudomány - modern szemléletben a XVI. századtól a 1860-ig nincs antropológia iskola KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA: a.) antropológia: (antroposz-ember + logosz-tan, beszéd) - Arisztotelész (isz. VI sz)-> Metafizika-> a világ első lételeme - a nyelv része a világnak, ezáltal tud az ember magáról - meghatározott szókészlettel (frazeológia) és módszertannal (metodológia) rendelkezik b.) kultúra - a földműves műveli, kultiválja környezetét-> átalakítja a világot, így gondoskodik magáról - XVI-XVII. sz Anglia-> a kulturálódás során meglévő ismeretanyag elsajátítása-> elemzési fogalom (vannak, akik rendelkeznek tudással és vannak, akik nem = kulturálatlanok, civilizálatlanok) - XVII-XVIII. sz un primitív kultúrák kerülnek a világgazdaság részévé - XIX. sz-ig

normatív(tudásanyag, amit el kell sajátítani), regulatív (elsajátításra való késztetés)-> német felfogás-> Bildung (képzés) a társadalom elvárja, hogy tagjai a k ultúrát ismerve köteles biztosítani a feltételeit, ismerni kell a kultúra részeit (vallás, szokások stb.) iskolai képzés során (szocializáció = kulturálódás) - kultúra: konkrét ismeretanyag elsajátítása (nem spontán)  differenciatív megkülönböztetett képesség  integratív fogalom c.) kulturális antropológia: megmutatja, hogy az egyén miként válik a kultúra birtoklójává, erről beszél; feltételezi a kulturális közösséget, az egyén is meri kultúráját, minden társadalom rendelkezik kultúrával - kulturális entitás: egy adott populációra vonatkozik, társadalmat alkot  tudományterület -> angolszász (GB, USA) -> európai megfelelője szociál antropológia (Fr, No.)  attitűd (szemléletmód)  viszonyulás  komplexitásra való

törekvés (egész kultúrát meg kívánja érteni)  hollisztikus: az egész működését kívánja látni, benne az egoval  interpretáló: értelmező módon viszonyul ÓKOR  Platón (IV-V. sz): Az állam c művében határozott emberképe van  Varro (ie I. sz)-> a földműves műveli, kultiválja környezetét-> átalakítja a világot, így gondoskodik magáról  Cicero (ie I. sz)-> ”Cultura animi est- A filozófia a lélek működése”, műveli az ember környezetét, saját magát KERESZTÉNYSÉG IDEJÉN - teológiai emberkép: az ember, mint kulturális rész, másodlagos 1 HUMANIZMUS, RENESZÁNSZ - felfogása szemben áll a teológiai világképpel, minden ember individum - pl.: Velence, Párma a levantei kereskedelemben meggazdagodott réteg finanszírozza a kultúrát - új emberkép-> nem a h alálon túli életre kell készülni, hanem a f öldi élet során tapasztalják meg a boldogságot - az antik kultúrát vették át

(gondolkodás, művészet, politika) - nem kérdőjelezik meg a kereszténységet - a középkori társadalomszerkezet lokális-> csak a s zomszédos területekre jutottak el, de a humanizmus idejében bővül a látókör-> zarándoklás (peregrináció) REFORMÁCIÓ - a reformáció során megkérdőjelezik a katolikus egyház dogmáit - Kálvin Svájcbn élt-> kialakult egy gazdag polgári réteg, akik nem akarták a k eresztény egyházat finanszírozni (keresztes háborúk, templomépítés stb.) -> gazdasági változás váltotta ki a reformációt RACIONALIZMUS (XVI-XVII SZ.) - a racionalista filozófusok gondolkodásra késztették az embereket  Descartes(1596-1650) - módszeres kételkedés: az a t udás, ami a h iten alapul, nem bizonyosság; a v allás az értékek készen kapott dolgok, ismeretek sora, ezt tényként fogadjuk el, de a megszokás miatt el kell gondolkodni a dolog eredetén - maga a kételkedő, gondolkodó kell, hogy legyen, magának a

kételkedés folyamata által adott a személy - „Cogito ergo sum” a gondolkodó a tiszta tapasztalatok segítségével megpróbálja felépíteni világát  tapasztalatok útján  Isten vizsgálata-> a világot csak Isten teremthette -> Isten = a végtelenül tökéletes lény - noétikus istenbizonyíték: az ember nem teremtője, hanem következménye a végtelenül tökéletes világnak - végtelenül tökéletes világ kauzálisan adott-> racionális: a világ megismerése úgy lehetséges, ha mi magunk is racionálisan gondolkodunk, az okokat keressük - a világ racionálisan megismerhető EMPIRIZMUS  Bacon - Novum Organum - empirikus induktív módszer: ismereteinket a tapasztalatokból szerezzük-> ebből általános következtetéseket lehet levonni - axiomatikus deduktív módszer: általánosból az egyesre következtetünk  Newton: a mechanikai világkép kidolgozója, a modern természettudomány megalapozója  Hume - empirista szkepszis

(tapasztalati kétely <-> Descartes - ismereteink asszociatívak = megszokásból levont következtetések-> kizárja, hogy a dolgokat a maguk abszolút igazságában ismerheti meg - a tudománynak reális célokat kell kitűznie-> minél több dolgot meg kell ismernünk FELVILÁGOSODÁS (XVII-XVII. SZ) - a felvilágosodás korszaka a modern társadalom első korszaka - tükrözi az akkori angol gazdasági, társadalmi, politikai átalakulást - Anglia a XVII. századra nagyhatalom-> munkaerő felszabadulás 2 - XIX. sz ipari forradalom -> társadalmi átalakulás, eredeti tőkefelhalmozás - a gazdasági ipari jellegűvé válik-> nyersanyag (gyapjú)-> földek kisajátítása a p arasztoktól-> munkaerő felszabadulás-> invázió a városba (beilleszkedés, lecsúszás) - felvilágosodás = polgárosodás <- gazdasági változás, tőkefelhalmozás - több gyapjú-> manufaktúrák - a paraszti réteg átalakul bérmunkássá -

gazdaságmotiváló erők a hatékonyság és a termelékenység - Spo-ban felélik a gyarmatokról behozott aranyat -> nincs eredeti tőkefelhalmozás  Kant(1724-1804) - Mi a felvilágosodás? Retrospektív (visszatekintő): a felvilágosodás az ember kilábalása a kiskorúságból, a bátorság, amellyel gondolkodni mer-> polgár lesz, alakítja sorsát, külvilágát „Merj gondokodni”  Hobbes: Leviathán  ideális állam ->The culture of mind (a lélek művelése)-> a kultúra az az eszköz, amivel az ember műveli elméjét  kultúra: konkrét ismeretanyag elsajátítása (nem spontán) - differenciatív megkülönböztetett képesség - integratív fogalom  Locke - az emberi környezete és gondolkodása, cselekvése közt pszichológiai, filozófiai, antropológiai kapcsolat van - Esszé az emberi megértésről (1690)-> miképp tesz szert az emberismeretekre „Tabula rasa” (Üres elme)-> az ismeretek folyamatosan az elme részévé

válnak -> a szocializáció során osztályozási ismereteket is kap (enkulturáció) - szocializáció során az ember elsajátítja a legfontosabb ismereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösség kreatív és aktív tagjává válik a közösség normái, mintái, szabályai megismerésével - a szocializáció és az enkulturáció egyszerre adoptáció és asszimiláció - ismeretelméletből (episztemiológia) kutat -> tapasztalatból - a közösségek tapasztalat egyéni (máshogy, másnak tapasztalják ugyanazt) pl: a fájdalomküszöb kondicionált - a kulturális másságot el kell fogadni  Pestalozzi - Vizsgálódásaim a természet menetéről az emberi nem fejlődésében (1797) - az ember fejlődése során átalakítja környezetét -> értelmet nyer saját fejlődése, létjogosultságot kap, hogy magát fejlessze - az ember, mint kulturális lény célja, hogy önmagát meghaladja - az ember és természet kölcsönösen függ egymástól

(interdependencia)  Vico - Új tudomány c. műve - szükség van az emberi ismeretek rendszerezéséhez a történelemre -> magyaráz is - „A történelem az egyetlen olyan tudomány, amelynek tárgya, a történelem szerzője, az ember.” - állandóan változtató lényt vizsgálja  Voltaire - enciklopédista 3 - reagál a Bacon-i világképre-> a világ racionális, de nem tökéletes; a világ minőségi értelemben nem lehet a legtökéletesebb - Candide (1759) -> a mechanikus világkép (Newton) továbbgondolása; a Leibniz-i statikus, rendszerezett struktúrák világképének kikarikírozása - Vadember -> amerikai függetlenségi háború Anglia-Franciaország között; huron indián Fo-ba menekül, képviseli saját tradícióit-> kísérletet tesznek a katolizálására - a világokat meg kell ismerni - Az ember tulajdonságai, képességei nem racionálisak A XIV-XVI.század közgondolkodása, hogy a primitív civilizációkat meg kell

semmisíteni, megtéríteni vagy rabszolgának elvinni. A keresztény világ felsőbbrendűnek tekinti magát-> etnocentralizmus (kulturális énközpontúság). A primitíveket eszközként használták Voltaire, Montaigne és Russeau szerint a civilizációkat meg kell ismerni. Imanuel Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? In:: Bevezetés a filozófiába szerk. Bp: Holnap (1999) 238-245.o Voltaire: Egy vadember és egy bakkaseneus beszélgetése In:: Válogatott filozófiai írások Bp.: Akadémiai (1991) 219-227.o Condorce: Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története, Bp.: Gondolat (1986) 59 - 98o; 239 270o Urs Bitterli: Vadak és civilizáltak. Bp: Gondolat (1982) 347-383o 4 2. A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ANTROPOLÓGIA MEGALAPOZÁSA A XIX SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Fejlődés: tudományos és környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás  Russeau (1712-1778) - felvilágosult filozófus - Társadalmi szerződés-> az egyén önként lemond bizonyos

politikai jogokról az állam javára; cserébe az állam biztosítja, hogy az egyén ne károsodjon a lemondás során - Emil, avagy a nevelésről-> az utazás módszeres magatartás; a m ásik világ megismerésének feltétele, hogy előítéleteinkről lemondjunk - a modern ember sajátossága, hogy meg akarja ismerni környezetét A francia forradalom és a felvilágosodás (XVIII-XIX. sz) - perfektibilitás eszméje: fejlődésre vonatkozó sajátság; a fejlődés szükségszerű-> ismeretek elmélyítése - a tudás összhangba, kapcsolatba kerül az értelemmel - a francia forradalom hatására olyan konfrontáció alakult ki a társadalomban, melyben 2 társadalmi réteg érdekei ütköznek (polgárok<-> arisztokrácia) - tőkefelhalmozás-y ipari forradalom - új elit-> polkitikai hatalom megszerzése - Napóleon megformálja a francia államot (Code Napoleon-francia törvénykönyv), stabilizálja a hatalmát és kielégíti az új elit igényeit - 1821

európai nagyhatalmak megállapodása - ezután az új elit és a politikai hatalmat visszaszerző arisztokrácia (Ancient Regime) szembekerül egymással -> egyházra, ideológiára támaszkodik  Keresztény Evidencia Mozgalom (William Poley) -> a világ annyira bonyolult és komplett-> Isten produktuma  Oxford Mozgalom (John Newmann): Angliában egyház és a reformáció teret nyitottak az új eszméknek -> vissza kell állítani a katolikus egyházat  Deizmus (de Maistre): a felvilágosodás tudományos alapjait támadja főként Locke-t, aki szerint a világ megismerhető, a tudás teljes lehet -> de Maistre szerint viszont a világ valamilyen céllal kell rendelkezzen; a t udományt 2. Helyre kell visszahelyezni (embergépeszmény) – antiszciendizmus=tudományellenség  Ancient Regime másik törekvése révén jött létre a nemzeti romantika –> individuális lényt fedezi fel a racionalitással szemben (az emberben a kettősséget keresi)->

fizikai, pszichiátriai LIBERALIZMUS  John Stuart Mill - A politikai gazdaságtan elve (1848) - a kapitalizmus társadalmi, gazdasági viszonyait próbálja elemezni - a produktív rendszerek evolúciója-> az emberiség története, különböző fejlődésfázisok története - a fejlődés jellemezhető a technikai, környezetei viszonyokhoz való alkalmazkodással-> fejlődési szintek: 1. vadásztársadalmak 2. pásztortársadalmak 3. ázsiai termelési mód 4. gréko-román 5. feudalizmus 6. kapitalizmus  Humboldt - Poroszországban a művészet megszervezése - Az indo-európai ősnyelv meghatározása 5 - szanszkrit-> az összes többi hosszú fejlődés eredménye - összehasonlító módszer használata - minden nyelv egy sajátos viszonya a környezetéhez A tudomány feladata pusztán a j elenségek leírása és rendszerezése, nem a m agyarázata (érzékeink erre nem képesek). A 4 nagy fázis a XV. századtól a társadalmi kulturális környezete

megismerésében - felsőbbrendűség-tudat (első találkozások=felszámolás reflex) - missziós tevékenység - modern árutermelő rabszolgaság-> rasszizmus: faji megkülönböztetésen alapul, ami spontán reflexként jön létre - evolucionizmus: az európai civilizáció felsőbbrendűség-tudatának igazolása John Stuart Mill: A szabadságról. Bp: Helikon (1980) G.WFHegel: Az újkor In:: Előadások a világtörténet filozófiájáról Bp: Akadémiai Kiadó (1979) 696 746o Urs Bitterli: Vadak és civilizáltak. Bp: Gondolat (1982) 420-428o 3. AZ ANTROPOLÓGIA A XIX SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN: POZITIVIZMUS (1830-AS ÉVEK) - új alapokra kell helyezni az embertudományt - az ember problémájának egészét, mint objektivitást ragadják meg  Comte - Pozitív szellem -> Descartes, Kant hatása - a szellem fejlődésének stádiumai:  teológia -> előkészítő jellegű -> animizmus, politeizmus, monoteizmus válaszadása  metafizika -> átmeneti: az

emberi szellem gyermekkora-> a természet legbenső lényének, eredetének, rendeltetésének magyarázata, lényegiséggel  pozitív v. r eális stádium=végső stádium-> az emberi szellem felnőttkora-> én uralma, rabszolgasága -> törvény (képzelet kontrollja), igazi megfigyelés (értelem figyelme), bizonyítás alapú áhítás (alapszabálya a logika) - a valóság alaptörvényeinek feltárása, leírása-> az ember a társadalomnak, mint organikus egésznek az alkotóeleme - a társadalom működési rendszer-> funkcionális kapcsolatok vizsgálata - megismerés-> tapasztaláson keresztül, leíró, descriptív módszer - objektivitás megragadása-> a tudomány feladata: a jelenségek leírása és rendszerezése és nem a m agyarázata – mivel érzékeink nem képeznek a belső összefüggések törvényszerűségek megismerésére - társadalmi fizika-> élő és élettelen dolgok az ember az ember az organikus egész alkotóeleme -

funkcionális kapcsolat vizsgálatára fekteti a hangsúlyt  Saint Simon - el akarta határolni törekvésüket a nem konstruktív gondolkodástól - pozitív módszer-> deskriptív (leíró) módszerrel jellemzzük a világot - a leírt dolgok egységes képpé rendeződhetnek - megismerés a tapasztaláson keresztül-> általánosítás - a leírásból következtethetünk arra, hogy mik a világ mozgatórugói - minden szocializációs forma: a f ormációt alkotó elemek látásmódjának és véleményének összessége - minden egyén másképp tapasztalja a dolgokat -> individuális tapasztalatok - az ember társasági lény, így a véleménye a környezete véleménye is - holisztikus vizsgálat-> az egész megismerésére irányuló törekvés 6  Hegel (1770-1831) - a klasszikus német filozófia legnagyobb gondolkodója - a történelem a társadalmi tevékenység terméke - A szellem fenomenológiája (1807) -> hármas felosztás (logika,

szellemfilozófia) - tézis, antitézis, szintézis dialektikai fejlődési folyamatának ábrázolása természetfilozófia, Auguste Comte: Az emberi nem fejlődésének törvénye In:: A pozitív szellem. Bp: Magyar Helikon (1979) 191-219.o Urs Bitterli: Vadak és civilizáltak. Bp: Gondolat (1982) 429-438o 4. A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI DETERMINIZMUS DETERMINIZMUS (XVIII-XIX. SZÁZAD) - a különböző kultúrák más értékeket hordoznak, ami un. tudományos rasszizmus -> a h umán faj különböző fajokra bontható (fizikai, kulturális, társadalmi eltérés = politikai szándékok, sztereotípiák) - faji determinizmus->  földrajzi felfedezések  gyarmatosítás / modern árutermelő rabszolgaság  missziós tevékenység A.) Monogenezis: - a Szentírás genezistörténetének alkalmazása a faji sokféleségre - genezis: minden ember őse Ádám és Éva - de különbözőségek alakultak ki a környezeti tényezők eltérősége miatt - Isten az embert

fehérnek teremtette-> a többiek degenerációk ->Blumenback, Leclerk B.) Poligenezis: - Ádám egyetlen leszármazottja Jézus, a fehér faj őse - A többi kultúra más őstől származik 7 - Felsőbbrendűség-teória: Ádám és Éva fehérek voltak, mások degenerálódtak, ez visszaforgatható pl: ha a feketéket európai környezetbe helyezik, akkor kifehéredik  Lang: Jamaica története (1777) - rabszolgaság (betelepített, mert az őslakosságot kiirtották - a keresztény világ nem tekintette őket embernek, mert nem feleltek meg az európai kultúra által elvárt előírásoknak - a feketék primitív, agresszív emberek-> a feketék és fehérek két külön faj  Charles White - fiziognómián (külső jegyek) alapuló megkülönböztetés szerint az emberiség 4 fajba sorolható: o fehér o fekete o sárga o amerikai indián EVOLUCIONIZMUS (1850-ES ÉVEK) - az emberi gondolkodás megváltozik -> pl. a régészet adatfelhalmozása, ezek

értelmezése - a biológián keresztül társ-i kulturális jelenségek megértése - a különböző információkat kapcsolatba hozza  fejlődéselmélet: az egyszerű rendszerek bonyolulttá, komplexé válnak az evo. során  specializáció: alkalmazkodás a környezeti tényezőkhöz -> túlspec.: vélt előnyök hátránnyá válnak pl dinók  perfektibilitás: az ember egyre modernebb, tökéletesebb dolgokat hoz létre a társ-ban is - az 1950-60-as években vált paradigmává - 1950-60 fejlődésszociológia - 1960-70 szociológiai részterületek specializációja (család, jog, gazdaság, társ-i rendszer, tudás, vallás, nyelv, művészet) - az archeológiát, geológiát kiszorítják a társtud.-ból-> kulturális antrop - Evolucionisták: Darwin, Spencer, Tylor, Morgan Környezet, népek megismerése: 1. utazók, felfedezők naplói (első találkozások) 2. misszionáriusok feljegyzései (egy perspektívából sok torzítással) 3. tudatos utazások

(XIX sz eleje) 4. gazdasági vállalkozások É Európa-> Afrika, Amerika, Ázsia felé Fizikai környezet megismerése: - a XVIII. század tudományos felfogása változik, modernné válik - iparosodás, urbanizáció - információfelhalmozás a.) biológia: - az ember, mint szervezet megismerése - a XVII-XIX. században sok olyan biológiai leletet találtak, mely szerint a l eletek másképp néztek ki, mint most b.) geológia - Lyell: szén sok helyen található pl.: a kavics alatti később keletkezett-> a körny-e változik, fejlődik, az embernek a körny-ére vonatkozó tudása komplex; rájött, hogy nemcsak az embereknek, hanem a term-nek is van tört-e c.) archeológia - tárgyi leletek felkutatása – paleolitikus v. neolitikus - módszeres feltárás-régészet 8 - archeológiai antropológia - nincs ok-okozati összefüggés a leletek között - bizonyítja, hogy nem csak a nagy kultúrák, hanem az ősi kultúrák bizonyítékai is fontosak  Charles

Darwin (1809-1882) - 1839-ben körbeutazza a földet – D Amerikai partvidék, Csendes-óceán szigetvilága-> 1844 rendszerezi az adatait - A fajok eredete (1859) - az élővilág kialakulása-> evolúció: tudományos látásmód - a természet folyamatos, szakadatlan átalakulásának menete - evolúció: a különböző fajokon belül kialakuló változatok, az élő, élettelen környezete hatása miatt - az elmélet alapja a természetes szelekció-> a faj specializálódása adott környezethez való alkalmazkodással-> fontos a mutáció(új faj megjelenése), a faj fennmaradását szolgálja - az evolúció megfelel a perfektibilitás (tökéletesedés) eszméjének - az evolúció-elmélet a b iológiára épül-> univerzális magarázó elv-> egyszerűtől a bonyolultig 9 Charles Darwin: Végösszegzés és befejezés: In:: A fajok eredete XV. fejezet Bp: Termtud-i Társulat (1874) 296-333.o Urs Bitterli: Vadak és civilizáltak. Bp: Gondolat (1982)

439-460o 5. HERBERT SPENCER ÉS FEJLŐDÉSELMÉLETE (1820-1903) Az angliai Derbyben született. Fizikát, kémiát és természettörténetet tanult 16 éves korától helyettes iskolamester lett, majd később vasúti építőmérnök. Ezalatt találmányokon törte a fejét és cikkeket is írt Majd a politikaelmélet felé fordult érdeklődése. 28 éves korában a The Economist című újság segédszerkesztője lett és kiadta első könyvét, A társadalmi Statika címmel. Herbert Spencer sajátos polihisztor, nem szisztematikus gondolkodó. Az evolúció filozófusának tekinti Strukturálisfunkcionalista elmélet csíráit alapozta meg Munkája csak 1871 után kezdett komolyabb anyagi hasznot hozni.  Társadalmi statika (1850) - „minden embernek szabadságában áll azt tenni, amit akar, feltéve, he ezzel nem sérti bármelyik másik ember ugyanilyen szabadságát” - minden állam funkcióit pusztán a belső rendfenntartásra és a külső támadás elleni fegyveres

szolgálaton alapuló védelemre kell korlátozni - az egyénnek a természetében, „alkalmazkodási képességében” rejlik, hogy mindegyre a „tökéletes alkalmazkodás” állapota felé halad -> a haladás nem véletlen, hanem szükségszerű - a fejlődés egyetemes törvényének megfogalmazása - az emberi természet és minden egyéb az evolúció következménye - társadalom: differenciált, kölcsönös függésben lévő elemek sajátos és tartós konfigurációja - a társadalom minden alkotóelemének funkciója van - a fejlődés egyetemes törvényét megfogalmazza - az emberi természet és minden egyéb az evolúció következménye - a fejlődés mozgatórugója a tökéletlenség (imperfektibilitás) ellen való törekvés - adoptáció útján alakul - fejlődéselmélet-> az ismeretek teljes spektrumára alkalmazza Mi a társadalom? - valóságos létező-> egymástól megkülönböztethető egységekből áll, általában hosszú életű

összerendeződés - alkotórészei közt állandó kapcsolatok teszik valóságos létezővé-> egyre hatékonyabb a társ. (a szervezet életerősebb, ha specializáltabb) - a társadalom alkotórészei közötti valóságos kapcsolat hasonló az élő test alkotórészei közti állandó kapcsolattal - alacsony szinten a társadalmi funkciók részekre bomlása nem gond, de a magasabb szintűek specializációja működésképtelenné teheti a társadalmat Kétféle társadalmat tartott lehetségesnek a.) katonai (státusok szerint) b.) ipari (szerződésen alapuló) A társadalom és az élő szervezet közti közös sajátosságok: 1. tömegük feltűnő mértékű gyarapodása folyamatos növekedés 2. struktúra növekedése (növekedés során alkotórészei egymástól eltérő jelleget öltenek) - nemek szerinti elosztás - főnökök - főnökök főnöke 10 - rabszolgák - élesen elhatárolható osztályok ( pap, katona, rabszolga stb.) - ipari struktúra

(specializálódás) 3. az alkotórészek mindegyike egyidejűleg különböző feladatokat (funkciókat) lát el 4. különbözőségük úgy kapcsolható össze, hogy kölcsönösen lehetővé is teszik egymás létét 5. kölcsönös segítségnyújtás-> kölcsönös függőséghez vezet 6. minden nagyobb organizmus társadalom is egyben - a halmazrészei túlélik az egész pusztulását vagy - a halmaz életének időtartama jóval hosszabb, mint az egyes alkotórészeké 7. a)az élő szervezet: homogén és közvetlen úton biztosítja a részek együttműködését-> organikus b.) a társadalom: heterogén közvetett úton biztosítja a részek együttműködését-> szuperorganikus-> összehangolja az egyedek cselekvését Az élő organizmusok modellje-> alapvető a társadalmi szféra megértéséhez  a társadalom olyan rendszer, mely struktúrákkal és funkciókkal rendelkezik  adott társadalom, az össztársadalmi evolució= strukturális

differenciáltságok által meghatározott szintjét tükrözi  analogikus gondolkodás: az élő szervezet analógiájára épül, a társadalmat biológiai organizmusnak tekinti A világmindenség csak az evolúciós elmélet terminusaival írható le: - a társadalom kezdeti állapotában differenciálatlan, egyszerű rendszer - fejlődésük során a társadalmak egymástól elkülönült struktúrákat alakítottak ki, hogy azok egymástól elkülönült funkciókat töltsenek be - minél differenciáltabb egy társadalom strukturálisan és funkcionálisan, annál magasabb szinten van az evoluciós osztályozás rendszerében - szuperorganikus ideák: felülemelkednek az egyének szintjén (összehangolt cselekvések) szuperorganikus ~ kultúra - struktúra: felépítés, szerkezet, belső forma, egymást kölcsönösen meghatározó alkotóelemek rendszert alkotó, összefüggő egysége  Fejlődés hipotézise c. cikke (1852)  A pszichológia alapelvei (1855) - az

ember mentális tulajdonságát bizonyos kémiai és fizikai jellemzők határozzák meg  A fiziológia végső törvényei (1857) - hatására az evolúció fogalmának megjelenése tudományos műveleti kategóriaként - az emberi faj kialakulása az emberi fiziológiai fejlődésének eredménye  Általános fejlődéselmélet (1862) - kiindulópont a spenceri gondolkodásban - az emberi megismerés korlátait vizsgálja (elméletek, vallás, mozgás) - az elméletek elgondolhatatlanra hajszolnak bennünket -> minden végsőkig vitt eszme elgondolhatatlan -> az ember számára eltolja a megismerést - az emberi megismerés: tudomány <-> tudományos eszme pl. anyag kérdése (legkisebb alkotója az atom-oszthatatlan, de az is áll vmiből) - „A tudásnak szembesülnie kell saját korlátaival, melyek a megismerésben vannak”-> az elméleteket javítani, tökéletesíteni kell - a filozófia lehetővé teszi a kritikát-> általános elvek kidolgozása

minden területre - a tudományok legyenek összehasonlíthatók - a tudomány nem vallás, hanem a valósághoz fűződő pragmatikus viszony 11 - reális megismerő tevékenységgé kell alakítani-> be kell látni korlátait, újra kell fogalmazni koncepcióját, és a világhoz való reális viszonyát - magasabbrendű általánosítható alapelvek a fizikai törvényszerűségek és a ritmus-> minden folyamatnak ritmusa van (periodikus: fejlődés-szétbomlás)-> a fejlődés mozgatórugója (ami él, az fejlődik)  Fejlődés és szétbomláselmélete: 1. integrálódás: - az azonos tulajdonságú, de különálló részek összehalmozódása tömeggé - komplexitás felé történő elmozdulás 2. differenciálódás - az elkülönülés együtt jár az integrációval - elkerülhetetlen szükségszerűség 3. okozatok sokszorozódásának elve - egy ok sok eredményt hozhat - egy szituációban rejlő lehetőségek száma nagy 4. különválás törvénye - egy

homogén egész részei különböző környezetben eltérő módon aklimatizálódnak 5. kiegyenlítés elve - minden mozgás ellenállással néz szembe-> minden fejlődés megáll, a ritmikus mozgás veszít rugalmasságából; addig működik, amíg fenn tudja tartani fejlődését-> aztán kiegyenlítés-> szétbomlás (új fejlődés kezdete-periodikus fejlődés), a fejlődés vége a fejlődés kezdete - a fejlődés epilógusa - a fejlődés átvált szétbomlássá (mely egyben születés is)  Értelmi, erkölcsi és testi nevelés - a gyermek értelmi fejlődése természetes feladat - a tanulás során meghatározóbb a gyerek érdeklődése, szabad tapasztalatszerzése, mint a testi fenyítés  A biológia elvei (1864) - Huxley-val írta - az alkalmasak túlélik - környezetünk közvetlen hatást gyakorol az élő szervezetekre; az evolúció egyensúlyi állapot felé halad - minden társ.-ban az egyén legalapvetőbb motivációja a létért folytatott

harc (előzménye a túlélésért folytatott harc)  A szociológia elvei (1876-96) - a primitív népekről szóló irodalmat és adatokat három tudóssal nézette át-> a Leíró szociológia c. többkötets sorozatában is felhasználta - az emberi természet felfogható az ember belső tulajdonságainak (kapacitásának) és a társadalmilag közvetített motivációk összességeként  A vadak természetéről (1900) - vitális energia: átalakító társadalmi, mentális energiává és hogy milyen mértékben -> ez a fejlődés fokmérője - fiziológiai különbözőségek-> evolúciós szintkülönbségek - unilineális evolúció (egyirányú fejlődés) - primitív társadalmak (prelogikus, ösztönös gondolkodás) / civilizált társadalmak (ok-okozati gondolkodás) 12 Herbert Spencer: A társadalom evolúciója In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 32-62.o Urs Bitterli: Vadak és civilizáltak. Bp: Gondolat (1982) 384-419o 6. LEWIS H

MORGAN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1818-1881) Massachusettsben született. Családja New Yorkba költözött Az Union Collegeben szerezte meg az egyetemi fokozatot, majd 1840-től jogot tanult. Ekkor kezdte meg az amerikai indiánok, főleg az irokézek tanulmányozását. Gordiuszi csomó néven titkos társaságot alapított, amelyet az Irokéz Törzsszövetség mintájára szervezett meg. A társaság később az Irokézek Nagy Rendjévé nőtte ki magát, melynek céljai az indiánok tanulmányozása mellett – az volt, hogy segítse művelődésüket és védje jogaikat 1847-ben, miután Morgan egy földvita során sikeresen védte érdekeiket, a szeneka törzs tiszteletbeli tagjává választották. Morgan nem tudott jogi diplomájával New York állam nyugati részén elhelyezkedni, ezért 1851-ben Rochesterbe költözött, és ügyvédi irodát alapított. 1858-ban Michigan állam északi részébe utazott, ahol hódokat vizsgált. Konzervatívprti politikusként New York állam

parlamentje alsó házának, majd szenátusának tagja volt 1861-től 1869-ig. A Nemzeti Tudományos Akadémia és az Amerikai Egyesület a T udományos Haladásért tagja volt. Ez utóbbi szervezeten belül neki megalapította az Antropológiai Szekciót, s az egyesületnek 1979-801-ban elnöke is volt. 1880-ban támogatta egy régészeti expedíció szervezését a pueblók vidékére. - evolucionista  Irokézek szövetsége (1851) - 1. etnográfiai írás az indiánokról - egy szeneka indiánnal, Ely S. Parkerrel végezte kutatásait - bonyolult szerkezetű törzs (7 törzs szövetsége – törzsek életének szervezete) - törzsszövetség szervezeti rendjének kutatása - 70 indián törzs összehasonlító elemzése -> általános érvényű  Az amerikai hód és építményei (1868)  Az emberiség konszangvinikus és affinális rendszerei (1871) - a michigani odzsibua indiánok rokonsági rendszere olyan, mint az irokézeké - beutazta Kansas, Nebraska és Missouri

államokat, ahol kb. 70 törzset tanulmányozott - kiderült, hogy egyetlen rokonsági rendszer jellemző az összes észak-amerikai indián törzsre - a Smithsonian Intézet segítségével az egész világon szétküldött kérdőívet, hogy a rokonsági terminológiákat összegyűjtse  Az ősi társadalom (1877) - minden evolúciós foknak megfelel a technikai és létfenntartási típus - minden ember egy fajba tarozik-> fejlettségbeli eltérések - fejlődési szintek egymás után, egymásból következik, egymást meghaladják a fokok - a fejlődés folyamatos, kauzális - társ-i fejlettségi szint-> tech-i, gazd-i, civilizációs szint-> gondolkodásmód - a család fejlődéséről és az unilineárli leszármazási csoportról készített elemzései vannak leírva - a mai antropológusok kétlik a család-evoluciót és a kulturális evoluciót is Ősi intézmények 1. létfenntartás -> módjai: - gyümölcsök, gyökerek (eredeti lakóhely) - hal

(vándorlás) - liszttartalmú természeti növények (letelepülés K, Ny) - hús+tej (pásztorkodás) - korlátlan élelmiszertermelés (kis területen sűrű lakosság) 2. társadalomszervezet 13 - a technikai fokok a civilizáció fokai  Társadalom vizsgálata technikákon keresztül A.) Vadság (60 ezer év) a.) alsó-> emberiség gyerekkora, gyűjtögetők b.) középső-> halászat, tűz megismerése; együttműködést igénylő gazd-i tev c.) felső-> íj és nyíl használata (szervezett, hatékony vadászat) B.) Barbárság a.) alsó-> fazekasság: felesleg tárolása (20 ezer év) b.) középső-> K-en domentikáció, Ny-on növénytermesztés-kukoricaletelepedés-> trár-i hierarchia (15 ezer év) c.) felső-> vasérc, vas (15 ezer év) C.) Civilizáció - fonetikus ABC, írás (5 ezer év)  Társadalomszervezeti formák A.) Societas - törzsi társadalom - személyekre épülő - egysége a nemzetség - a politika, a gazdaság és a

rokonság szorosan összekapcsolódik - a viszonyokat a rokonsági kapcsolatok határozzák meg B.) Civitas - államszervezet –politikai társadalom - földtulajdonra épülő magánterület és territórium - egység a község/városi kerület - territórium (nemzeti terület)-> megye->község - a viszonyokat a területi kapcsolatok határozzák meg 3. nyelv 4. vallás 5. otthoni élet, építkezés 6. tulajdon: a tulajdon megjelenése a a civilizáció kezdete-> megkülönböztet, de a piacon egységesít 7. család - család fejlődésén keresztül-> emberi faj fejlődése Családszervezetek 1. vérrokonsági-> fivérek+nővérek csoportházassága - tiszta vér fenntartása - egyiptomi fáraók, afrikai királyok, hawaii uralkodók vadság joga (a köznépet büntetik) 2. puna luan-> fivérek+feleségeik v nővérek+férjeik 3. páros (pairing) -> férj+feleség+barátnő - átmenet a csoportházasság és a monogámia között - a férj vagy a feleség

akkor lép ki a h ázasságból, barbárság amikor akar 4. patriarchális (poligámia) –> férj+feleségek - férfiaké a hatalom, a vagyon 5. monogám-> férj+feleség civilizáció - lehetővé tette az integrációt - fizikai, pszichológiai stabilitás 14 Összehasonlító módszer: - szekvencia (sorozat elemei)-> kauzális viszonyban állnak egymással (átmenetük nem árnyelt) - az egykorú primitív kultúrák (= az emberi evolúciónak bizonyos fokait reprezentáló minták, viszonyíthatók) - a jelenből következtetünk a múltra-> megismerni az egykorú kultúrákat, és az emberi evo-t - a magántulajdon fontos az endogám kasztok fennmaradásában-> unilineáris leszármazás  Az amerikai bennszülettek házai és családi élete - először használják a proxematikát (házkihasználás elemzése) Bodrogi Tibor: Lewis Henry Morgan. In: Lewis H Morgan:Az õsi társadalom Bp: Gondolat, (1961) IXXIV o L.HMorgan: Az ősi társadalom In:

Mérföldkövek a kulturális antropológiában 66-104pp 7. EDWARD B TYLOR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1832-1917) Angliában, Camberwellben született. Családja kvéker volt (gazdagabb ellenzéki középosztálybeli angolok). Nem tanulhatott tovább, mert ez egyetemeken csak egyházi tagok tanulhattak Kubába utazott és találkozott egy amatőr etnológussal, Henry Christyvel. 1856-ban hazatértekor elvette Anna Foxot, aki a legfontosabb támogatója lett. 1875-ben Oxfordban tiszteletbeli „Doctor of Civil Law” címet kapott, majd később néhány év múlva tanított. 1896-ban elsőként kapta meg az antropológia professzora címet Oxforban. Nagy része volt abban, hogy A Brit Egyesület a Tudományos Haladásért keretein belül létrehozták az Antropológiai Szekciót, amelynek első elnöke volt; 1891-ben az Antropológia Társaság elnöke lett. 1912-ben lovaggá ütötték  Anahuak, vagy Mexikó és a mexikóiak régen és ma c. műve (1856) - összehasonlító

vizsgálatok: a jelent a múlt tükrében vizsgálja  Kutatások az emberiség korai történetéből c. műve (1865) - terepmunkáját az angol és német süketnémák körében végezte - rájött, hogy süketnémák jelrendszere univerzális -> az emberi gondolkodás alapvetően közös - továbbá összehasonlította benne a világon ismert összes tűzgyújtási technikát  A primitív kultúra (1871) - az ember vizsgálata a kultúrán belül 15 - „A kultúra vagy civilizáció tágabban vett etnográfiai értelemben az a komplex egész, amely magában foglalja a tudást, a hitet, a művészetet, az erkölcsöt, a törvényt, a szokást és minden más képességet és sajátosságot, amelyre az ember a társadalom tagjaként tesz szert.” Elemzése: 1. A kultúra azonos a civilizációval 2. A kultúra az ember fejlődésének következménye 3. A kultúra „ a komplex egész” ⇒ csak teljes összefüggésében lehet értelmezni 4. A kultúra = totalitás 5.

A kultúra adottság Survival-ok tanulmányozása (egy nép múltbéli kulturális állapotának rekonstruálása)-> „túlélő” fennmaradt csökevények.-> mai kulturában nem funkcionális, egy korábbi fokozat maradványa - a survivalok vizsgálatának következményei (komparatív módszerrel)-> rengeteg analógia a művek között. Lényege: Az emberi faj egységes A jelenkorú primitív kulturák az emberi faj korábbi fázisát reprezentálják. - animizmus: legalapvetőbb vallásos eszme, a szellemek létében való hit. Vallásevolúció: -> az evolúciós fázisok 1. Animizmus (minden vallás születésének előfeltétele)-> a szellemek létében való hit 2. Politeizmus 3. Monoteizmus - transzcendens: tapasztaláson túli. - aprioli: tapasztalást megelőző. - aposzterioli: tapasztalástól függő.  Antropológia (1881)  Az intézmények fejlődése kutatásának egy módszeréről a házasság és a leszármazás törvényeire alkalmazva (1899) -

először használta a kutatás során a statisztikai módszert -> összehasonlítás a kultúrák közt - asszociációs valószínűség -> következtetéseket enged a kultúra minőségére vonatkozóan (adhézió)  Kultúra tanulmány (1911) - kultúra fejlődéstörténeti vizsgálata: 1. prehistorikus korszak - geológia - archeológia 2. historikus korszak - történettudomány - etnográfia Edward Burnett Tylor: A kultúra tudománya. In: Forrásmunkák a kultúra elméletébõl, Bp.:Tankönyvkiadó (1975) 167-178o Edward.B Tylor: A primitív kultúra In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 108-131o 8. JAMES GEORGE FRAZER ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1854 – 19 ) A XIX. század vége és a XX század kezdete egy olyan időszak volt, amelyet radikális változások és nagy eretnekek fémjeleztek. A titkos tanok és az okkultizmus széles körben diadalmaskodtak, ugyanis az iparosodás után elérkezett az idő, amely megfelelőnek mutatkozott arra, hogy

megkérdőjelezze a 16 technológiába vetett hitet és az ünnepelt természettudományok mindenhatóságát. Főként az értelmiségiek, mûvészek lettek azon értékek támogatói és szószólói, akik globálisan kritizálták a civilizációt. James George Frazer 1854. január 1-én született Glasgowban Tanulmányait Springfieldben és Larchfieldben végezte, majd 1869-ben a glasgow-i egyetemen a klasszikus kultúrák felé fordult. 1873ban a cam bridge-i Trinity College-ba került, ahol 1879-ben a P latón ideatanának fejlődése című dolgozatával ösztöndíjat nyert, melyet háromszor meghosszabbítottak, majd végül élethossziglan neki ítélték. 1881-ben a londoni törvényszékre került, de nem praktizált Első etnológiai tárgyú munkája az 1885-bn megjelent Néhány temetkezési szokásról a londoni Antropológia Társaság előtt olvasta fel. 1907ben az egyetem etnológiai tanszékének vezetői posztját kapta meg, de otthagyta, hogy etnológiai és

vallástörténeti kutatásaival és ókori szerzők műveinek fordításával foglalkozhasson. Smith felkérésére – aki az Encyclopaedia Britannicát szerkesztette- kidolgozta a „Tabu” és „totemizmus” címszavakat. E két címszó megírása valóban meghatározó Frazer életében, mert ezirányú vizsgálódásai nyomán nőttek ki legjelentősebb munkái – a csaknem 300 közül. Tylor Primitív kultúra c műve és Smith munkássága nagyban hatott rá. Smith szerint a vallás gyakorlata az alapvető - a szertartások, rítusok, rituálék -, nem pedig a hiedelmek. A vallás megértéséhez mindenekelőtt azt kell elemezni, hogy mit te sznek az emberek, nem azt, hogy milyen elképzeléseik vannak. A szokások elsődlegesek, a hiedelmek másodlagosak. Az embereket kevésbé a doktrínák, inkább a rituálék, a vallási szokások, formalitások érdeklik." A vallás a legtöbb esetben nem az egyén választásán múlik, hanem azt mintegy beleplántálják a

társadalom tagjaiba, és számon kérik rajtuk. Smith szoros összefüggést lát a vallás és a politikai hovatartozás között. Szemben áll azzal a nézettel, amely a vallást az egyénből fakadónak tekinti. Szerinte az ősi áldozati totem-ünnepnek a funkciója az volt, hogy szakralizálják a csoportot és erősítsék annak egységét. Frazer evolúciós elmélete szerint egyező tulajdonságú és képességű ember egy primitív szintről indult el és mindenütt azonos fejlődési vonalak mentén, egymást követő fokozatokon ment keresztül. Így lehetővé válik, hogy a szokások, hiedelmek, összehasonlításával megismerjük a fejlődés menetét. Ehhez 3 forrásból meríthetjük az anyagot: a primitív társadalmak, az ókori kultúrák és a paraszti folklór köréből. Az összehasonlítás kiterjesztése az utóbbi két területre a túlélő elemek koncepciójának érvényesítését jelenti, vagyis annak feltételezését, hogy ami erőteljes és

virágzó az egyik szinten, az babonás hiedelme a következőben. Tylor animista teóriájával ellentétben úgy látja, hogy a k ezdet kezdetén a m ágia áll: a primitív hiedelmek és szokások, szertartások és intézmények – mint például a totemizmus- a mágikus világképben gyökereznek. Tylorhoz hasonlóan ő is felismeri, hogy a tudomány és a mágia a természeti törvények tiszteletére épül, de míg a tudomány az igazságon, a megismerten és megismerhetőn alapszik, addig a mágia áltudománynak minősül. Az Aranyág című művében Frazer az emberi gondolkodás fejlődését vázolja fel a mágia és a vallás fokain. Az első kiadás 1890-ben jelent meg, 1900-ban a háromkötetes második kiadás, amit Frazer 191115 között 12 kötetessé duzzaszt Arra a következtetésre jutott, hogy a vallási fejlődés menete –egy bizonyos pontig- mindenütt hasonló volt, tehát egyetlen vallás sem érthető meg a többivel való összehasonlítás nélkül.

Kiindulópontul Nemit, Diana Nemorensis szentélyét választotta, ahol az ókorban a szentély papja –az Erdő királya- elődjét megölve nyert el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga is áldozatul nem esett utódja kardjának. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot: elhagyja Itália partjait és messzi útra kél, beutazta Ausztráliát, Afrikát, részt vesz a mexikóiak és az aj nuk szertartásain, a n émet és olasz városkák farsangi forgatagában. Majd visszatér Diana szentélyéhez, s felvázolja az emberi gondolkodás történetét. A könyv harmadik fejezete a p apkirályokról szól. A királyi cím egyesítése a papi kötelességgel általában megtalálható az ókori Itáliában és Görögországban. Róma papját Áldozati királynak vagy a Szent Rítusok Királyának nevezték, felesége a Szent Rítusok Királynője címet viselte. Ezt a tisztséget a monarchia eltörlése után vezették be. A papkirály

feladata az volt, hogy a korábban a király által celebrált áldozati szertartásokat elvégezze. Az athéni köztársaságban az évente választott második állami hivatalnok és felesége királyi titulust kapott, és vallási funkciót töltöttek be. Spártában minden állami 17 áldozatot a királyok mutattak be, mert úgy vélték, hogy az egyik Zeusz Lakadamión, a m ásik Zeusz Uraniosz papja. Kis-Ázsia tartományain főpapok gyakorolták a vallási és világi főhatalmat. A kínai császár szertartási szabályok által meghatározott ceremónia során nyilvánosan áldozatokat mutatott be, csakúgy, mint ahogy Madagaszkár királya bikaáldozatával. A hagyományos szertartások sok-sok közös szálat mutatnak a vallással. Akkoriban a királyokat szent dicsfény övezte, közvetítői voltak az evilági és másvilági életnek. Sok kultúrában a királyt istenként tisztelték, mert képeseknek tartották őket arra, hogy uralkodjanak a természetfeletti

erőkön ezáltal hozva bő termést és boldog életet alattvalóinak. A primitív felfogás szerint természetfölötti erők hatnak a világra, így az uralkodó megpróbálta saját kezűleg átvenni az erők befolyásolásának képességét. Ezért meghatározott eseménysorozatot idézett elő változatlan rendben. A mágia Frazer szerint a természeti törvények hamis rendszere, egy téves magatartásszabály, hamis tudomány, terméketlen művészet. A mágia alapjai két részre oszthatók; elõször : a hasonló dolog hasonlót hoz létre, vagyis a következmény hasonlít az okára; másodszor : dolgok, amelyek egyszer kapcsolatban álltak egymással, továbbra is hatnak egymásra a távolból, még akkor is, ha a fizikai kapcsolat megszûnt közöttük. Az elõbbi alapelvet a hasonlóság, az utóbbit a k apcsolat vagy az átvitel törvényének nevezhetjük. A hasonlóság törvényén alapuló varázslatot homeopatikus vagy utánzó (hasonlósági) mágiának, a

kapcsolat vagy az átvitel törvényén alapuló varázslatot pedig átviteli mágiának nevezzük. Az elsőből, a hasonlóság törvényéből a varázsló azt a következtetést vonja le, hogy bármely kívánt hatást elérhet pusztán a cselekmény utánzásával, a m ásodikból arra következtet, hogy azt a h atást, amelyet cselekedeteivel egy tárgyon előidéz, elő tudja idézni azon a személyen is, akivel a tárgy egyszer kapcsolatban állt. Az őskori ember művelődését az a törekvés határozta meg, hogy létének fenntartása érdekében úrrá legyen a neki bajt okozó vak természeti erőkön és gonosz véletleneken. Az ehhez szükséges ismereteknek és eszközöknek azonban nem volt birtokában Ezért a számára adott ésszerű cselekvési lehetőséget pótlólagos cselekvéssel egészítette ki. A vadászatra való felkészülést kiegészítette a v adászat eredményének előre való megfestésével. Ennek a rajznak varázserőt tulajdonított, mert így

szinte hatalmába kerítette a bölényt, s könnyedén le tudta győzni. Ilyen barlangfestményt találhatunk például Altamirában. Ha a mágikus szertartások ellenére az emberi tevékenység mégis sikertelennek bizonyult, a kudarc okát keresték. Ekkor született meg az embertől független hatalom képzete, a mana, ami erőt, hatalmat és tehetséget jelent. Mana lehet ember, állat, de élettelen tárgy is, ezt fétisnek nevezzük Úgy tartották, hogy a törzsfők, varázslók, sőt még holttesteik is kiváló manahordozók. Ami sikerült, azt a manának tulajdonították. A primitív ember elképzelése szerint a természet működésében két törvény érvényesül: a hasonlóság és az érintkezés törvénye; így megfelelő eljárásokkal az ember irányíthatja, befolyásolhatja a természet folyamatait. Az így felfogott mágiának két oldala van: a pozitív oldal a varázslás, a negatív oldal pedig a tabu. A pozitív mágia vagy varázslat célja az, hogy

előidézze a megkívánt eredményt, a negatív mágia vagy tabu célja az, hogy elkerülje a n emkívánatost. Ez a f elfogás nem ismeri a természetfölötti tényezőket, a mágia szerint nincsenek szellemek, vagy istenek, akiktől az ember sorsa függene. A szimpátián alapuló mágia feltételezi, hogy a természetben az egyik esemény minden szellemi vagy egyéni tényező beavatkozása nélkül szükségszerűen követi a másikat. Némely leírásokból (mint pl. Az aranyág XVII fejezete) az következtethető ki, hogy a tabu eredhet egyes személyekhez vagy állatokhoz fűződő manajelenlét megsértésének tiltásából. Azaz az állat tapintása, látása, alkalmával annak manája “kijöhet” belőle ezáltal sérelem éri és ez kihatással van a totem-állat tisztelőjére is. Az állat kultikus leölése, majd közösségi szintű megélvezése ennek a 18 természetfölötti erőnek a birtokba vételét jelenti. Ha ez a birtokbavétel közösségben

történik, ezzel megerősödik a közösség összetartó ereje, rokonsága. Az emberben, fejlődése bizonyos fokán fölvetődött közössége eredetének kérdése. A növényi vagy állati totemtől való eredeztetés a közösség régi legfőbb élelemforrása, de később a benne való hit és az iránta érzett áhítat miatt megtiltották fogyasztásukat, elpusztításukat. A totemből tabu lett, még megnevezni sem volt szabad. A tabu egyfajta negatív mágia, azaz ha bizonyos dolgokat nem teszünk meg akkor annak nem lesz következménye. A totemizmusban is ezt figyelhetjük meg Az adott állat evési, érintési, látási, stb. tilalmát megszegő emberrel kellemetlen dolgok történnek Tehát a tabu egyfajta kontroll, törvény. A totemálltra nem szabad vadászni, vagy megölni A tisztelet annyira fokozódhatott, hogy nem is védekeznek ellene. A perui indiánok között a jaguár totemet tisztelők totem-állatuk láttára nem menekültek, hanem leültek és

ellenállás nélkül széttépették magukat. A totem-állatok húsából (túlnyomó esetben) nem szabad enni. Sokan erre vezetik vissza különböző mai felekezetek étkezési tilalmait (disznó, szentelt halak, kígyó, szent tehén) A totemhit a nemi élet első szabályozója: az egy totemet tisztelők egymással rokonságban állnak s egymással semmilyen körülmények között nem köthetnek házasságot. Így a totemizmus törzsön kívüli házasságra kötelezi tagjait (exogámia), a szabály megszegését borzasztó vérfertőzésnek tekintik, melynek legtöbbször halál a büntetése. Az első átfogó munka a totemizmusról a Totemizmus és Exogámia címen 1910-ben jelent meg négy kötetben Frazer tollából. Nézetét Ausztrália és Melanézia primitív népei között végzett kutatásaira alapozva, Frazer a totemizmus eredetét a gyermek fogamzásának és születésének primitív értelmezésében látta lehetségesnek. Ennek a primitív elgondolásnak

megfelelően, a nők terhessé váltak, ha az állat lelke vagy egy szellem-gyümölcs behatolt méhükbe. Miután a gyermek ennek következtében részese az állat vagy növény természetének, ezek az állatok vagy növények jelentőségteljessé válnak. A fákat és az embereket már az ősidők óta egy különleges, mágikus kapcsolat fűzi össze. Szinte minden tájon, ahol megélnek ezek a növényi óriások, kultikus tiszteletben állnak vagy álltak. Bonyolult szertartások, és komplex képzetek sora alakult ki a különböző népeknél és törzseknél, mely szertartások és képzetek középpontjai: a fák. Főképp a szent fák Majdnem minden kultúrában találhatunk szent fákat, mágikus erővel rendelkező fákat, szellemek, istenek lakta fákat, melyek köré félelemmel vegyes tisztelettel közeledtek az emberek. A fákhoz egyéb mitologikus elgondolások is társulnak: egyes népek hiedelmek szerint a fa az ősanyag, melyből a világ – esetleg az ember –

teremtetett; más „világfák” pedig a világ (Föld) középpontjában állnak és köréjük szerveződik a világmindenség. Ezen elképzelések mellett sokoldalú szimbólumrendszer is kapcsolódik e különleges élőlényekhez: hosszú életük és évenkénti megújulásuk miatt a lombhullató fák a feltámadás szimbólumai lettek, az örökzöldek pedig állandóságuknál fogva a halhatatlanságot jelképezik. Európa egész területén különféle képzetek kötődnek az „erdők királyának” tartott és hatalmasra megnövő, és az egész kontinenst uraló tölgyfákhoz; melyek keménységük és szívósságuk miatt a halhatatlanság szimbólumaként tűnik fel csaknem valamennyi európai kultúrában. Frazer a klasszikus brit etnológia utolsó és talán egyik legjelentősebb képviselője. Kutatásának eredményeit közzétéve olyannyira kiugró sikert könyvelhetett el, ami méltó példát állít az etnológia, mint tudományág művelőinek. Megragadó

tájleírása, mesebeli képi világa és a szöveg tartalmas és mégis olvasmányos szerkezete tette és teszi ma is oly népszerűvé a néprajztörténeti irodalomban. Tudományának két nagy irányzatát köti össze: ő maga evolucionista, tanítványai (Redcliffe-Brown, Malinowski) viszont a funkcionalizmus hívei. Irányításával folyt több kutatómunka is Hatott Freud gondolkodásmódjára is, így született meg legfontosabb etnológiai munkája, a Totem és tabu (1913). A könyv a vallás eredetéről szól. Bár kapcsoltban állnak egymással, a két szónak egészen különböző jelentése van. A tabu általában tartalmazza azt az elgondolást, hogy a tiltott tárgynak vagy tettnek van néhány rituális vagy vallási felhangja. Frazer művében kifejtette nézeteit arról, hogy ezek a törzsek "mágikusan gondolkodnak", és hogy miben különbözik a "mágikus gondolkodás" a nyugati civilizáció fejlett, racionális gondolkodásától. Az 19

emberiség történelme szerinte három korszakra oszlik: először egy mágikus társadalomban élt az emberiség, amikor megpróbálta megismerni a világot, hogy valójában hogyan működik (ebben hasonlított a tudományhoz az emberiség e korszakának alapvető hozzáállása), sőt föl is ismert bizonyos rendet, szervezettséget a természetben, és ezt a f ölismert rendet akarta fölhasználni arra, hogy a saját életét alakítsa, s ha valami szükséglete fölmerült, ezeknek a törvényeknek a közvetítésével próbálta elérni céljait. Csakhogy a mágikus társadalomban nem valóságos rendet, összefüggéseket ismertek fel, hanem szinte kivétel nélkül lényegében hamis összefüggéseket. Mindenesetre Frazer azt mondja, hogy miután a mágikus kultúra emberei megtapasztalták, hogy az általuk valóságosnak hitt összefüggések és rend valótlanok, mert az évezredek alatt kiderült, hogy helytelen fölismeréseken alapultak. így a mágikus társadalmak

mind összeomlottak pszichikailag, és azt mondták, bízzuk magunkat a sors magasabb, vallásos tényezőire - és amikor erre az elhatározásra jutott az emberiség, akkor áttértek a v allásos korszakra. Megint eltelt párezer év, megint rájöttek, hogy sajnos ez sem oldja meg a problémáikat, ám utána létrejött az etimológia tudománya, ami többek között a különböző társadalmak hitvilágával, szertartásaival foglalkozik. Frazer szerint "A mágikus cselekvésben az ember hisz a természet rendjében, amire számíthat, és amit fel tud használni saját céljaira. de aztán felismeri tévedését, megszűnik hinni saját értelmében, és odadobja magát a természet leple mögötti bizonyos láthatatlan lényeknek, és ezeknek tulajdonít minden hatalmat, amit egykor magáénak vélt. Később mégis felismeri a szabályosságot a természetben, és hogy emiatt ezek előre láthatók, és így a vallást felváltja a tudomány. A mágia helytelen

ismereteken nyugvó tudomány; azon a f elismerésen alapszik, hogy a természetben változatlan rend és egyformaság uralkodik, s tévedése nem ebben áll, hanem a résztörvények helytelen megállapításában". Frazer ugyanis mágiának tartja azt, mikor valaki a saját cselekedetei által próbája elérni célját, és vallásnak tartja azt, mikor valaki istenek, szellemek vagy más hasonló felsőbb hatalmak segítségéhez folyamodik. Ebből következik, hogy a mágusok a varázslást lehetővé tevő személytelen rendet tartják többre az istenekkel szemben. Itt egy antropológusról, tehát embertannal, az emberek megismerésével foglalkozó, a h elyes valóság megismerésére vállalkozó személyről van szó, akinek föl kellett volna ismernie, hogy azok a primitív körülmények között élő emberek miért gondolják, amit gondolnak, meg kellett volna értenie, hogy mik azok a fontos pillérek, amiken a gondolkodásuk nyugszik, amik a s zámukra értelmessé

teszik egy adott cél elérését. Enélkül a megértés nélkül a tudós nem tud megfelelő képet kialakítani és mint egyedüli közvetítő nem tud olyasfajta toleranciát kiváltani az európai gondolkodásmódban, ami a civilizált ember egyfajta magasabb kulturáltsági szintjét lenne hivatott alátámasztani, ami lényegében megkülönbözteti az általa „primitívnek” nevezett kultúrközösségektől. Ahelyett, hogy Frazer megismerte és föltárta volna a más körülmények között élő gondolkodás törvényeit, ehelyett csupán az általa vallott tudományos világnézet igazolta és így idegen szempontok szerint ítélte meg a mágikus gondolkodást. 20 James G. Frazer: A szimpátián alapuló mágia In: uő: Az Aranyág Bp: Századvég (1993) 21-52o Bodrogi Tibor: James G. Frazer In: JG Frazer: Az AranyágBp: Századvég (1993) 455-465o 9. KULTURÁLIS ÉS DIALEKTIKUS MATERIALIZMUS Marx és Engels személyisége karakteres, határozottan megfogalmazott

tévedéseik nem voltak jó hatással hatástörténetükre. (Ma leginkább azonban mindketten a munkáik után létrejövő interpretációk alapján vannak megítélve.) Mi már mindazt, amiről beszéltek más, kritikai pozícióból látjuk MARX - materialista világnézete: A világot, világot alkotó anyag tulajdonságai és törvényszerűségei a tapasztalaton alapulnak. - az anyag törvényszerűségei jellemző módon befolyásolják, hogy az anyagi világ milyen tulajdonságokkal bír. - a jelenségek fejlődését dialektikus viszonyként képzeli el - minden jelenség, ami a fizikai világba történik magyarázható az anyag törvényszerűségeivel - anyagi világ nem egy konstans világ (az evolúció a fejlődés paradigmájában határoz meg) - Marx halála után Engels így nyilatkozott: „Ahogy Darwin felfedezte a természetben az evolúciós törvényt, ugyanúgy felfedezte Marx a történelem evolúcióját.” Marx adoptálta az evolúciós elméleteket a

történelemre - Marx hatása felbecsülhetetlen a társadalomtudományok szempontjából. Nem volt, aki megtudta volna munkásságát kerülni. Haris szerint (ő írta meg a kulturális evolúció történetét) Marx alkotta meg az emberi történelemtudomány alapelveit. Dialektikus módszer: - segítségével a valóság objektív összefüggései tárhatók fel (a megismerés szubjektív dialektikája a valóság objektív dialektikájának a visszatükröződése a tudatban) - az ismeretelmélet és a logika egységet alkot. - elmélet és gyakorlat egysége a történelem kutatása mintát szolgáltat az ember számára a jövőre nézve, ugyanaz a történelmi esemény egymás után következése alkalmas arra, hogy megértsük a jelent - a marxizmus szerint a dialektikus módszer segítségével a valóság objektív összefüggései tárhatók fel; a megismerés szubjektív dialektikája ezért a valóság objektív dialektikájának visszatükröződése. Ily módon az

ismeretelmélet és a logika egységet alkot 21 Gazdasági determinizmus: A gazdaság az az alap, ami a történelmet mozgatja, rá épül a vallás. Gazdaság alapja: 1. termelő erő (munkaerő; végzettség; alkalmazott technológia) 2. termelési viszony (hatalmi - jogi viszony) pl: hűbéri rendszer, rabszolgaság Osztályelmélet: A társadalom osztályokra tagozódik. (Marx korában) - munkás osztály - tőkés osztály  A forradalom elmélete. Marx szerint a társadalom fejlődésének szükségszerűsége, hogy a tőkés és kapitalista társadalmakban a fejlődés egy pontján a társadalom tömegét alkotó munkásság a politikai és gazdasági hatalmat egyaránt megragadja. A történelem akárcsak Hegelnél (a szellem fejlődésének a leképződése) fejlődik. A történelem fejlődése nem más, mint az egyes korokat reprezentáló társadalmi rétegek konfliktusainak kiforrása, és az ezekre vonatkozó eredmények egymásutánsága. De Marx vajon miért

tekinti fontosnak a politikai aspektust? Ennek alapvetően az a oka, hogy a politika nem más, mint a társadalomelmélet gyakorlata. A társadalomtudományok tehát olyan tudományok, amelyek nem csak elméleti, hanem gyakorlati értékekkel is bírnak. Az elmélet alkalmazása, mint gyakorlat mennyire helyezhető bele egy elméletbe? Politika: elmélet, amely kifejezi a társadalom igényét és szolgálja a történelem evolúcióját. Marx tételeit antropológiai értelemben vizsgálni nem nehéz. Számos egyezést találhatunk M és az evolucionista gondolkodók értelmezéseiben. A szellemi hátterük mindenképpen közös (Pl: Marx a Fajok eredetét kitörő örömmel fogadta.) Marx a történelem fejlődésének a végét egy utópisztikus vízióban látta. Egy olyan világot gondolt el, amelyben nincs sem kizsákmányolás, sem pedig szegénység. Nem ő volt az egyetlen, aki így képzelte el a jövőt (Pl.: Spencernél is feltűnik egy kommunisztikus vízió képe)

Többek szerint kialakul majd a az individuumok közötti teljes egyenlőség. Marx és Spencer közötti párhuzamok szembetűnőek. Ugyanakkor látni kell, hogy amit Marx a társadalmi kérdések kapcsán a történelemről megállapít az Spencernél egy kulturális kontextusba kerül elő. Spencer nem vonja be a gazdaság kérdését. Ma már azonban világosan látjuk, hogy egy populációs viszonyrendszernek az értelmezése lehetetlen a gazdaság vizsgálata nélkül.  Az unlineáris evolúció elmélete Az ősközösségből küzdi fel az ember magát a kommunizmusig. 1876-ban német ideológia: a tulajdonviszonyok kérdéséből indul ki. A tulajdonviszonyok: a.) Törzsi tulajdonlás: A társadalmi struktúra alapegysége a család, ahol a gazdaság fejlődésének következtében demográfiai robbanás következik be. A társadalom kettészakad, a törzsfők és szabadok, és a rabszolgák csoportjára. b.) Közösségi és állami tulajdonlás: Ez azért új korszak az

emberiség fejlődéstörténetében, mert itt fogalmazódik meg a tulajdon elidegeníthetetlenségének eszménye. Pl: városállamok, törzsi formációk. c.) Feudális vagy birtoktulajdonnal jellemezhető Új forma, mert a föld az uralkodó birtokában van. Ő királyi hűbérbirtokként a nemességnek adományozza A földet már nem rabszolgák, hanem jobbágyok művelik meg. d.) Tőkés társadalom (Marx kora) Ez a f elosztás sematikusan nem rendszerezett. Egy szinten belül találhatóak meg a v árosállamok és a Római Birodalom is. Már a korabeli kritikusok is a szemére vetették, hogy elnagyolta az osztályozást Marx elmélete abszolút eurocentrikus, semmiképpen nem értelmezhető globálisan. Minden hibája ellenére azonban az első rendszer amely a történelemben a fejlődést komplexként képzeli, az első amelyben a fejlődés mozgatója a gazdasági érdek.  A politikai gazdaságtan kritikája c. munka (1857-58) 22 - Formák című fejezetében írja le

a prekapitalista gazdasági formációkat. Részletes leírását adja a törzsi társadalmi szisztéma kialakulásának és továbbfejlődésének. Még egy jelentős hozadéka van Marx munkásságának: a különböző estek vizsgálatakor megfigyelhető, hogy a környezet döntően befolyásolja a kultúrát. Egyszerre értelmezi a lokális társadalmi, -gazdasági adottságokat és a természeti környezetet. Elméletében megfigyelhetők a csírák arra vonatkozólag is, hogy az evolúció nem feltétlenül lineáris. Ezt „kapják fel” később a neoevolucionisták: különböző környezetekben különbözően fejlődnek a kultúrák. Marx elképzeléseivel, száz évvel meghaladja a k orát. Marxék gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják a primitív kultúrákat. Marxnak nincs etnográfiai műveltsége Ez csak azért probléma, mert határozottan ragaszkodott hozzá, hogy az ő elmélete univerzális. Marx és Engels az elsők, akik a felvilágosodás racionális

eszközeivel a társadalomfejlődést megpróbálják a történelem gyakorlataként megfogalmazni ENGELS: - Marxszal dolgozott ⇒ dialektikus és történeti materializmus kidolgozása. 1. Történeti és természeti dialektika 2. Mennyiségi és minőségi változás 3. Tagadás tagadása - Marx és Engels elutasította Hegelt. - a transzcendens, immanens világnézet. 19 Sz közepén a materializmus szorosan összekapcsolódik a darusinizmussal -> Marx továbbgondolja materialista alapon és használta a történelemre -> létrehoz egy zárt struktúrát - politikai értelemben. - a 19. sz meghatározó személyiségeire van hatással ( Durkheim; Max Weber; Simmel ) - Marx dialektikus viszonyként képzeli el a jelenségek fejlődését. 23 Friedrich Engels: A család a m agántulajdon és az állam eredete In: A marxizmus-leninizmus klasszikusainak kiskönyvtára 24. kötet Bp: Kossuth (1975) 38-114o Karl Marx: A tőkés termelést megelőző formák In: A

marxizmus-leninizmus klasszikusainak kiskönyvtára 32. kötet Bp: Kossuth (1978) 10. FRANZ BOAS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1858-1942) Németországban született. Tanulmányait Heidelbergben, Bonnban, és Kielben végezte 1883-ban geográfusként a B affin-földre vezetett expedíciót, ahol a tengervíz színét kialakító tényezőket tanulmányozta, de az út legfontosabb eredménye, hogy az eszkimók életének megismerésének hatására kezdett antropológiával foglalkozni (1881-ben a kieli egyetemen a d oktori disszertációjának címe az Adalékok a víz színének megértéséhez volt). 1886-ban elfogadott egy földrajzoktatói állást a Berlini Egyetemen. Majd egy odalátogató bela-kúla indián csoport hatására útnak indult Brit-Columbiába Németországban megházasodott és visszatérve Amerikába felvette az amerikai állampolgárságot. 1887-ben New Yorkba költözik, s 1889-től tanít a Clark, majd a Columbia Egyetemen. A Chicago-i Field Múzeumban, majd a 1901

és 1905 között a New York-i Természettudományi Múzeumban is dolgozott. 1905-től 1937-ig kizárólag a Columbia Egyetemen oktatott. 1910-ben segített létrehozni Mexikóban az Amerikai Régészet és Etnológia Nemzetközi Kutatási Központját. 1911-12-ben igazgatója volt 1914-ben arcának fél oldala lebénult, de hat héttel az operáció után Puerto Ricoba indult. Az 1920-as években meghalt felesége és két gyereke, de mégis folytatta a munkát. Megmaradt érdeklődése a faji problémák és emberi jogok iránt; a német nácizmus ellen riadót fújt. Amikor Hitler hatalomra jutott, Boas összes írását nyilvánosan elégették Kielben. 1936-ig a Columbia Egyetemen tanított. Fő kutatási területe ÉNY Amerika volt, és az ott élő indián törzsek Franz Boast az amerikai antropológia megalapítójának tekintik. Tanítványai: Margaret Mead, Ruth Benedicht, Kroeber, Lowie, Sapir (közösségük módszertani). Boas életpályályának 3 szakasza:  1888-1910

(30-50 éves koráig): - komparatív módszer kritikája. - új kutatási módszer keresése. (szokások)  1910-1930 (50-70 évesig): - hasonlóságok, uniformizmusok keresése és vizsgálata. Intézmények fejlődésének vizsgálata Egybeesések okának vannak-e törvényszerűségei? - az intellektuális és a gazdasági/társadalmi fejlődés nem szükségszerűen esik egybe.  1930 után: - tudatossá válik a partikularitás rendje. (Idiografikus - homotetikus elkülönülés) Módszertani alappá váló sajátosságok: 1. Terepmunka - az adatokat több szempontból kell vizsgálni: - adatfelvétel és adatelemzés elkülönítése. - összefüggéseiben nézni és a vizsgálat tárgyává tenni az adatot. - nyelvismeret elengedhetetlen 2. Előítéletmentesség - a hozott értelmezési tradíciók kizárása. - minden kultúrát a maga közegében kell értelmezni. - a premisszák feltétele: kulturálisan meghatározott és etnocentrikus 3. Sematizmussal szembeni

bizalmatlanság (evolucionisták) -> a sémák általánosítanak -> a kultúrák másságai háttérbe szorulnak. 24 Tematikus, elméleti meghatározások: I. Kutatói aspektus(a kultúra vizsgálatánál)  idiografikus: egy kultúra vizsgálata saját törvényei szerint. Egyedi leírás (Boas)  nomotetikus: a közös kutatása a vizsgálat tárgya (nagy összefüggések) II.  szinkronikus: a vizsgálat tárgya a dolgok állapotára vonatkozó - „milyen?” A dolog összefüggéseit vizsgálja. Egymással párhuzamos (történeti partikularizmus)  diakronikus: a folyamatra kérdez rá - „hogy jött létre?” Mi az, amit a jelenben tapasztalok? Egymást követő. III. Módszartan  émikus: résztvevéses megfigyelő; bennszülöttek szemszögéből.  étikus: kívülállóként vizsgálódás. Kulturális relativizmus: Minden kultúra egyenlő, önmagában értelmezhető. (szakít a sematizált evolucionizmussal). Történeti partikularizmus: a

történelem sokféleségének eszméje  .Az összehasonlító módszer korlátai az antropológiában (1896) - a kulturális relativizmus első kifejtése: minden kultúra egyenlő és összehasonlítható, nincs hierarchia a rasszok közt Korlátok 1. Nem lehet a kultúra összes típusát azzal magyarázni, hogy azért hasonlítanak, mert az emberi elme is mindenütt hasonló. 2. A hasonlóságok nem annyira fontosak, mint ahogy a komparatív módszer kiemeli 3. Hasonló jegyek egymástól különböző okok miatt is kifejlődhetnek pl: klánok kialakulása: szétbomlás fúzió 4. Az, hogy a kulturális különbségek elhanyagolhatóak téves felfogás, ugyanis a különbségek fontosak. Új módszer kimunkálását javasolja: 1. A szokásokat részletekbe menően kell tanulmányozni, mint egy kulturális egész részeit 2. Elemezni kell a szokás elterjedését a szomszédos kultúrákban is - ez a módszer lehetővé tenné: - környezeti tényezők felfedése (hatással

voltak a kultúrára) - pszichológiai aspektusok megvilágítása - szokások helyi fejlődésének, történetének megvilágítása Kvatiukl-indiánok vizsgálata (1886-1931) - összesen 15 expedíciót vezetett, amelyek során néprajzi, embertani, és nyelvészeti problémákkal is foglalkozott - több, mint hatszáz tanulmányt írt a róluk - leszármazási rendjüket tanulmányozta. - egyik módszere volt, hogy az indiánokat megtanította írni-olvasni, s velük íratta le törzsük mítoszait.  A társadalmi organizáció és titkos társaságok a kvakiutl-indiánoknál (1897) - a kwakiutlok klánokban (numaym) éltek ->alapvető politikai, gazdasági, társadalmi egységek - a társadalmi privilégiumok attól függtek, hogy melyik klánból származtak - matrilineális leszármazás, de nem tisztán, mert a jogokat a férfi biztosítja. (Átmenet a patrilinból a matrilin-ba) „A házasságba az asszony hozza apjának státuszát és privilégiumait, s bár a férje

számára nem engedélyezett ezek használata, biztosítja ezek használatát fia számára. Egy asszony apja 25 anyja révén tesz szert privilégiumokra. Az öröklés női ágon megy végbe, de csak a f érj médiumán keresztül. Egy gyerek születésekor nem lesz rögtön egy klán tagja, hanem anyján keresztül örököl státuszt, privilégiumokat, de az apja biztosítja ezt neki.” - először Bos úgy véli, hogy a matrilineárisból lett patrilineáris, amjd később rájön, hogy a trársadalom instabil - Davenport és Goodenough szerint nukleárisan nem lehe ezt megvizsgálni, mert kiderült, hogy van nem unilineáris leszármazás is Potlach: - ünnepi forma - anyagi javak rendszeres cseréje (ajándékcsere) formájában megvalósított cseréjének a rendszere (gazdasági, politikai, társ- i elem egyszerre) - a nagyobb ajándék jelentette a nagyobb presztizst - ha az ajándékot megsemmisítette az ajándékozott, azzal megalázta az ajándékozót - alkalmából

neveket vettek fel -> klánokba csoportosultak - Boas kutatásainak konklúziója (a potlach konklúziója): a kultúrák gyökereikben hordozzák az irracionalitást! - egy kultúra jellemzői: törvények és olyan jelenségek, melyek nem írhatók le törvényekkel. (a partikularizmus lényege)  A primitív ember értelme (1911) - megvilágítja a kultúra és az emberiség fizikai típusai közötti kapcsolatot vagy annak hiányát - ez az elmélet a nyelvhez közelített a kultúra tanulmányozása során, döntő lökést adott az összehasonlító nyelvészet megteremtéséhez - az egyes rasszokkal együtt járó kultúrák köre olyan széles, hogy az kizár bármiféle kapcsolatot a kultúra és a rassz között - a rasszon belüli fenotípusok változatossága miatt lehetetlen alsóbb- és elsőbbrendű rasszokról beszélni Franz Boas: Az összehasonlító módszer korlátai az antropológiában In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 135-146.o Boglár

Lajos: Elõszó. In: Franz Boas: Népek, nyelvek, kultúrák Válogatott írások Bp: Gondolat, (1975) 5-12. o Franz Boas: A kultúra értelmezései In:: Népek, nyelvek, kultúrák Bp.: Gondolat (1975)73-86o Franz Boas: A faji probléma a modern társ-ban In: Népek, nyelvek, kultúrák Bp.: Gondolat (1975) 118130o 11. ALFRED L KROEBER ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1876-1960) A német származású antropológus New Jerseyben született 1876-ban. Édesapja eredetileg Kölnből származott, és New Jerseyben óraüzletet vezetett. A fiatal Kroeber kétnyelvű oktatásban részesült, s kitűnő iskolákba járt. A Columbia Egyetemen tanult 1896-ban és 1897-ben irodalomból megszerzi a Bachelor of Arts és a Master of Arts – különböző fokú bölcsészdiplomákat. Itt veszi fel Franz Boas indiánnyelv szemináriumát. 1899 nyarán Wyoming államban az arapaho indiánokat kutatja 1900-ban vizsgálódásait kiterjeszti a soson, jút, és benak indiánokra. 1901-46-ig a California Egyetem

oktatója 26 1919-től a Berkeley professzora. 1903-1911-ig a Tudományos Akadémia gyűjteménykezelője, s 1908-ban az egyetem Antropológiai Múzeumának igazgatója lesz Múzeumának 1907-ben elvette Henriette Rotschildot, aki 1913-ban meghalt. 1910-ben megtalálják Ishi-t az utolsó jana indiánt, aki Kroeber barátja lesz, majd ő 1916-ban meghalt. Felesége, majd Ishi elvesztése nagyon megviselte. 1917-ben egy tévesen diagnosztizált egyensúlyszervi betegség miatt, pszichoanalízisre kell járnia, ami hozzásegíti a m ódszer megismeréséhez, sőt maga is praktizált 1922-ig. 1926-ban újra megházasodik Theodora Kracow Brownnal, aki megírja az Ishi, az utolsó vadember és az Alfred Kroeber: Egy személyes konfiguráció c. műveket 1946-tól több egyetem vendégprofesszora Kutatási területei: Kalifornia, Új-Mexikó, Mexikó, Peru, India, Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia. Mint Boas tanítványa, ő is tartózkodott etnográfiai leírás készítésétől  Az

Arapahok dekoratív szimbolizmusa (1901) - doktori disszertációja - a kézművesség egyszerre dek9oratív és szimbolikus is-> kulturális szimbolizmus - „Az antropológiában az eredet utáni kutatás nem vezet sehova, csak téves eredményekhez.” - a szinkronikus vizsgálat a célja (egyidejű összehasonlítás)  Kapcsolatok klasszifikációs rendszere (1909) - Morgan Leíró és osztályozó terminológiájának kritizálása - a rokonsági terminológia és a társadalmi struktúra viszonyát vizsgálja - Morgan szerint egy terminológiához egy társadalmi struktúra tartozik, Kroeber szerint a kettő között nincs összefüggés  A 18 tétel (1915) - a történelmi partikularizmus összehasonlítása 1. A történelem célja a társadalmi tények közti kapcsolat feltárása a civilizáció egészére vonatkoztatva (a reláció kapcsolat és nem ok) 2. A történelem által tanulmányozott tárgy nem az ember, hanem teljesítménye, tetteinek következménye 3.

A civilizációkat az ember hozza létre és az emberen keresztül létezik, önálló entitás A történelem nem foglalkozik a ci vilizáció keletkezésének körülményeivel, hanem csak a civilizációval. Az okok a pszichológia tárgyát képezik A történelem alanya és tárgy az ember 4. A földrajzi vagy fizikai környzete a civilizáció által kiaknázott anyag, ami nem magyarázza a civilizációt (nincs szélsőséges földrajzi determinizmus) 5. Az úgynevezett ’vad’ nem képez átmenetet a civilizált ember és az állat között Minden ember teljesen civilizált. A történész számára nem létezik alacsonyabb és magasabb rendű a táradalomban. (kulturális relativizmus) 6. Nincs etnikai tudat, csak civilizáció (csoportidentitás) 7. A történelemben nincsenek olyan törvények, mint a fizikai, kémiai tudományban Minden válogatott jelenség, amit a ci vilizációs törvénynek neveznek, jobbára csak tendencia. A történelem nem tagadja ezeket és el

kell ismerni létezésüket, de feltárt formájuk nem a végső állapot.  Antropológia (1923)  A kaliforniai indiánok kézikönyve (1925) - átfogó etnográfiai írás - vándorló, gyűjtögető életmód  A kulturális növekedés alakzatai (1944) - a civilizáció, a kulturális areák, és az ökológia kapcsolatáról szól - a társadalmak gyakran hoznak létre kulturális alakzatokat 27 Szuperorganikus vizsgálata: - Spencer ezzel az ideával a kultúra fogalmát nélkülözte - Kroeber viszont arra használta, hogy meghatározzon valamit a kultúrával kapcsolatban (közelített Durkheimhez a társadalmit hangsúlyozta, az amerikai antropológia kulturális relativista időszakában) Kroeber érdeklődése a kultúra természete iránt: - kultúra felismerhető és tartós mintákat hoz létre. ⇒ Ezt az elgondolást kapcsolatba hozta a szuperorganikus eszméjével - a szuperorganikus kulturális minták fontosságát a női divat változásának

vizsgálatán keresztül mutatta be. ⇒ A női divat (túl az egyénin) kulturális mintákat mutat - megtalálta a kulturális minták példáit a művészetben, filozófiában, hogy igazolja: Az egyéni lángelme a kulturális éra része, és nem független szereplő - a „nagy emberek” azok az átlagon felüli egyének, akik olyan helyen, pillanatban és társadalomban születtek, ahol volt értékük, lehetőséget kaptak, hogy képességük kibontakozzék és érvényesüljön Kroeber 4 szintje:  kultúra  társadalom  lélek  test Minden emberi helyzetnek van:  környezeti  organikus  társadalmi  kulturális dimenziója - minden jelenségnek vannak csak arra a szintre jellemző sajátosságai, vagy minőségei (ezek a szerveződés vagy elrendeződés különbözőségeiből adódnak) - az alacsonyabb szint törvényei megszabják azt a keretet, melyben a magasabb szint működik, azonban önmagukban nem idézik elő annak jelenségeit. - minden

jelenség a természetben létezik és része annak. A szintek a természet tapasztalati úton történő részekre tagolása. - minél alacsonyabb egy szint, annál könnyebben kezelhetők tudományos módszerekkel, de minél magasabb, annál jobban ellenáll a tudománynak, annál készségesebbek az intellektuális megközelítés felé. (az alacsonyabb szintek szabják meg a magasabb feltételeit, de ezt az ember megváltoztathata) A megismerés két alapvető módszere:  tudományos  történeti Kultúra: társadalmi és pszichoszomatikus tényezőkön alapul és azok által meghatározott. Mégis óriási hatást gyakorol az egyes emberek és a csoportokban létező emberek viselkedésére és tevékenységére. Nyelv példája:  jelentés  köznyelvi elhangzás  nyelvtan  stílus  divat  művészetek - tárgyak és stílusok a meghatározóak történelmileg (nagy távlatokban).  találmányok - egyidejűleg több helyen jönnek létre.(a kultúra

szemszögéből: az irányzat, az előzmények, a pillanat együttesen hozzák létre a találmányt.  géniuszok és kultúrák 28 - a kulturális értékek, a kulturális formákkal és tartalmakkal együtt kizárólag az embereken keresztül léteznek, és az emberekben lakoznak. - emberi kulturális értékek - semmi közük a fizikához; a természet részei, leírhatók, összehasonlíthatóak (pl: vallási, néprajzi leírások) - a kultúrák megértésében a legfontosabb dolog az értékek megértése - a kultúra ható okai lényegében a pszichológiai szinten keresendők -> a kulturális jelenségek a szerves tevékenységek melléktermékei. Alfred L.Kroeber: A kultúra fogalma a tudományban In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 159187 o 12. ROBERT H LOWIE ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1883-1957) 1883-ban született Bécsben, s majd 10 é vesen kerül az USA-ba. Osztrák légkörben nevelkedik, mely megőrizte a századforduló Bécsének

kultúráját. Érdeklődése főleg a filozófia és az irodalom felé irányult A City Collegeben görögöt, latint tanult. 1901-ben megkapta a Bachelor of Arts fokozatot és három évig tanított.1904-től antropológiát kezd tanulni a Columbia Egyetemen A Boastól kapott PhD témája az indián mitológia volt, amiből A próbatétel témája az amerikai indián mitológiában címmel ír értekezést, s 1907-ben megkapja PhD. fokozatát 1906-ban Wissler küldte először terepmunkára a lemli sosónikhoz.1906-17-ig az Amerikai Természettudományi Múzeumban dolgozik, s ebben az időszakban főleg a rokonsági rendszerekkel, a kultúra és pszichológia kapcsolatával foglalkozik. 1917-50 között a Kaliforniai Egyetemen tanít 19241933 között az American Anthropologist szerkesztője 1933-ban felségül vette Louella Cole pszichológust. Történelmi partikularista. Radikális empirista, pozitivista Munkásságára nagy hatással volt Mach: - tudományfilozófiával kezdett

foglalkozni - felfüggeszti a rendszerszerű megközelítést - felhagy a természetfeletti gondolkodásmódra való törekvéssel (nem látható be tapasztalati úton) -elveti a kutatás hipotézisét (az adott problémát vizsgálja, csoportosítja , vona tkoztatja a részismereteket és meghatározza a kutatás fejlődését)  Kultúra és etnológia (1917) - a totemizmust kutatta  Primitív társadalom (1920) - elutasítja Morgan evolúciós sémáját és a diffúziót hangsúlyozza - ellenzi a rassz fogalmát, mint kultúrát meghatározó tényezőt - szerinte a kultúra nem vezethető le a pszichológiából sem, mivel az az egyéni attitűdöket vizsgálja - hangsúlyozza viszont a diffúzió alapvetően fontos szerepét 29 - Morgan szerint a legősibb házassági forma a csoportházasság volt; Lowie szerint viszont a nukleáris család - a monogám házasság előfeltétele a rokonsági rendszerek kialakulásának - az intézmények strukturálódásában felismeri

a differenciált törzsi és territoriális kapcsolatot -vizsgálja a tulajdonjog átruházásának, a gazdasági tevékenységben kialakuló kooperáció, és a rokonsági terminológia eredetére vonatkozó kérdést - Morgan terminológiáját nem lehet egyoldalúan használni (szororátust, levirátust is) -> szélesebb körben elterjedt  Primitív vallás (1924)  Az állam eredete (1927) - a rokonságon keresztül vizsgálja a politikai rendszer fejlődését (rokonság || gazdaság || politika) - az evolucionizmus sémi nélkül teremt kapcsolatot a szocioelemek közt - a kutató érdeklődve forduljon a vizsgált terep felé - a kultúrákat autonóm komplexitásként vizsgálta -> közösségi territóriumok vizsgálata - a társadalmat nem individumok birtokolják -> ez labilis lenne, ezért közösségi birtoklás van -> könnyebb a vadászat - a szociális tényezők (család, klán, törzs) befolyásolják a tulajdonlást  Az etnológiai elmélet

története (1937)  A német nép társadalmi portréja 1914-ig (1945)  Németország megértése felé (1954) Algonkin és vedda indiánok vizsgálata 1. 2. Appalache- és a Sziklás-hegység közt élő indiánok Ceylon 3. sziget keleti részén élnek a szingalézek és a tamilok - egy nyelv, vallás, intézményrendszer, de gazdasági fejlettség szerint - faluba letelepedett földművelők földtulajdonnal rendelkeznek + kézműves termékek - őserdei vadász társadalom (mobil házak)-> nincs magántulajdon, - a a kultúrán belül is vannak gazdasági, technikai fejlettségi szintek -> egy gazdasági berendezkedéshez nem tartozik ugyanaz a technikai fejlettség - a szingalézek alakalmazzák a vadász-veddákat katonai feladatokra Robert H. Lowie: A kultúra meghatározói In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 190-207o 13. KULTURÁLIS AREÁK TANA DIFFÚZIONIZMUS: - átmenet a történelmi partikularizmus és a kultúra és személyiségiskola közt -

nem a Boas-i hagyományokra épít, hanem más forrásai is vannak  földrajzi diffuzionizmus -> kulturális areák tana (USA): saját kulturális egység egy adott területen  organizmus elmélete - európai irányzatai:  brit diffuzionizmus  német kultúrkör elmélet - a különböző kultúrák egy adott területen koncentráltan helyezkednek el - a kérdés az, hogy hogyan lehet rögzíteni az areát? - Mason 1895-ben cikkében 18 indián kategóriát vizsgál az areák megfogalmazásával kapcsolatban 30 Az európai irányzatok és az areák kritikái: a.) környezet kérdése: ha egy kulturálisarea kialakulását egy földrajzi hely határozza meg, akkor ez földrajzi determinzmus (nem minden esetben érvényesül, vannak hasonlóságok, de több az eltérés) -> a diffúzionizmusnak ki kell védenie ezt - posszibilizmus: egy földrajzi környezet nem határozza meg a kultúrát, hanem bizonyos kulturális lehetőségeket kizár b.) határ kérdése hol

van átmenet/határ/zóna -> ez nem leírható  Wissler - 1917-ben élelem-areákat, földrajzi egységeket írt le + célnövény termelésének szigorú fajtája -> Kulturális jellemvonások Amerikában (1913)  rénszarvas-area: északi fenyőerdő felett a tundraövezetben élő indiánok (karibu, inuitok); sajátos életmód -> rénszarvasokkal együtt télen délre, nyáron északra húzódnak  bölény-area: prérin élő indiánok (sziuk) követik a bölények mozgását -> Buffalo Bill kiirtotta a bölényeket, hogy az indiánokat rezervátumokba kényszerítse, de így a parlagfüvet nem legelték le és az elterjedt az egész világon.  lazac-area: ívni a forráshoz mennek; az ÉNY-i indiánok eledele  vad gyümölcsök és magok areája: a kaliforniai indiánok (yoggutok) -> matriachális leszármazás, vándorló életmód  keleti kukorica areája: Misisippi-Florida közti termékeny földön termesztették a choktok-> ruha, edény stb.

 intenzív mezőgazdasági kultúra areája: teraszok, függőkertek kevés termőterületen pl. DNY-i területeken pueblók ; Mexikóban aztékok, D Amerikában inkák; Balin (nagy népsűrűség)  manióka-area: Amazónia, Antillák  láma-area: D amerikában élő kechua indiánoknál -> szőr, tej, trágya, hús - minden areában az a h ely, ahonnan az adott kulltúra jellemvonásai szétterjedtek -> diffúzió törvénye - minden kultrális area jellemezhető etnikai különbségekkel és örténelmi háttérrel - a diffúzó törvénye: egy etnokulturális centrumból a kulturális jellemzők minden irányba szétterjedtek - korszakareák törvénye: a kulturális jellemzők relatív korából következtet a földrajzi eredetükre - a legősibb jellemvonások indirekt módon határozzák meg a centrumot (a legrégebbi mindig a periférián, az új a centrumban) periféria Centrum  Kroeber: - Sziklás-hegységben élő indiánok vizsgálta - bizonyos

jellemvonások hogyan jelennek meg az egyes kultúrákban (hasonlósági együtthatókkal)  Julian Steward - a centrum-határ változása időben nem megoldott, mert a centrum mozog - egy kultúra az adott areában más areák sajátosságait veszi fel - egy area teljesen más kultúra sajátosságait is magán viseli - ezeket a DNy-i areákon keresztül vizsgálja - az antropológiai vizsgálatok szerint nem mutatható ki egy centrum; 2 egymástól eltérő fejlődési sor, kultúra jött létre - hohokan-szekvencia: fejlődési szakaszok egymásra következése következtetés a v adászó, gyűjtögető és prehisztorikus agrártársadalmak esetében DNy-on - anasazi-kultúra: egymástól eltérő fejlődése - a DNy-i indiánoknál három életstratégia 31  navahó: nomád pásztortársadalmak-> vándorló életmód; fosztogatók  apacsok: fosztogatók  puebló: magas kultúra (kosárfonás, kézművesség) Az areák tanát ma már nem használják. Gunda Béla:

A kulturális aerák néhány kérdése In:: Előmunkálatok a magyarság néprajzához 7. Szerk Palládi Kovács Attila Bp.: MTA Néprajzi Kutatócsoport, 1980 9-23o 14. A KULTÚRTÖRTÉNETI ISKOLA ÉS A BRIT DIFFUZIONIZMUS BRIT DIFFÚZIONIZMUS: - az evolucionizmussal szemben áll - idiografikus iskola, amely felhívja a figyelmet a kulturális kontatktus és a migráció fontosságára, a kulturális fejlődés értékelésére - képviselőik szerint a kultúra Egyiptomból indult ki és terjedt el a.) Rivers (1864-1922) - Polinéziában és Melanéziában végezte kutatásait -> eredetileg itt lehetett egy kulturális komplexitás, de a migrációs hullámok miatt megbomlott (Melanéziában a bevándorlók asszimilálták a kultúrát, Polinéziában ez fordítva történt) - megakadályozta , hog y a felgyülemlett anyagok evolucionista módon határozzák meg a kultúrát Melanéz társadalom (1911) - a kult. jellemvonások közvetítéssel kerültek ide (befogadó és

migráns kult kapcsolatának következménye) b.) William Perry - globális diffúzió-elmélet: a Földön megtalálható kultúrák közti hasonlóságok és különbségek vizsgálata - a kulturális jellemvonások az állandó migráció révén jönnek létre, alakulnak, kombinálódnak - minden migráció következménye a hozzáadódás, veszteség (összetétele változik), keveredés c.) Elliot Smith (1881-1937) - idée fixe: a kultúra ie. 6000 körül alakult ki Egyiptomban - előtte a vadság állapotában, nem volt társadalom, házak, vallás - a primitív kultúrákban nincs innováció, leleményesség NÉMET KULTURKÖR a.) Friedrich Ratzel: - antropogeográfiát (emberföldrajz) végez  migráció  az emberiség pszichikai egységének tana: nemcsak faji, hanem pszichikai egység a társadalomban - Bastian: az emberiség lelkiekben egységes, de területenként eltérhet  független felfedezések teóriája (<-evolucionisták): a különböző földrajzi

egységek adott történelmi helyzetben felfedezik önmagukat és ezáltal fejlődnek „Óvakodnunk kell a gondolattól, hogy az egyszerű felfedezések szükségszerűek” pl.: a kerék, mnt találmány a migráció során máshol is elterjedt és a csere is fontos tényező - a migrációt, a cserét a történelmi felfogás határozza meg - a diffuzió eklektikus  kulturális összehasonlító módszer 32 - a nyíl vizsgálata különböző helyeken -> struktúrája hasonlít egymástól távol eső helyeken is - a diffúzió-elmélet szerint az átadás folyamata elterjesztette az egész világban b.) Frobenius Az emberiség eredete - kultúránként megjelenő ruhák, pajzsok, edények stb. vizsgálata - nem egy kulturális elem hasonlósága mutatható ki, hanem teljes kulturális komplexumok diffúziója is létezik (kultúrkörök migrációja) c.) Osvald Spengler A nyugat alkonya - Európa történetében mindig máshol voltak a kult. centrumok: Görögo ->

Itália -> Franciao. -> Anglia -> Németo d.) Rosenberg - szerinte mindigis Németország volt a középpont e.) Graeber - 1904-ben terepmunka Óceániában, Afrikában -> kutatások összegzése - a 19. s zázad végére a Föld felosztásából Németország majdnem kimaradt -> Kamerun, Óceánia (pl.: Bismark-szk, Pápua Új-Guinea ÉK-i része) maradt az országé; (Tanzánia, Kenya az I. vh után az angoloké lett) Az etnológia rendszere (1911) f.) Smidt & Graebner - a forma és minőség kritériuma: két kult. elem hasonlóságát a d iffúzióval kell magyarázni, függetlenül attól, hogy milyen távolság van köztük -> kapcsolatuk valószínűsége annál nagyobb, minél több a másodlagos anyag ami ezt bizonyítja. Vajda László: A néprajztudomány kultúrtörténeti iránya és a "bécsi iskola". Ethnographia 60 (1949) (14):45-71 o 15. MARGARET MEAD ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1901-78) Kultúra és személyiség iskola (prefrudiánus) - a

történelmi partikularizmus és a prefreudiánus között közvetített ellentét a kultúrák saját maguktól fejlődnek ki evolucionista, determinista, materialista - ezek szembenállását oldta fel Ruth Benedict és Margaret Mead. - a freudiánusok feladták a szélsőséges evolucionizmust, visszavették a kulturális relativitással szembeni kritikát - a pszichológiai érdeklődést építették be az antropológiai gyakorlatba -> a kultúra mint fogalom az ezt reprezentáló emberek viselkedésén mérhető le. - Boas visszavett a szélsőséges történetiségből, diffuzionizmusból - émikus (bennszülöttek szemszögéből), pszichológiai meglátás kell a megértéshez-> összhangot kell teremteni a vizsgált kultúra és a megfigyelő közt; lehetővé teszi a kutatónak a vizsgált csoport kulturspecifikus tapasztalati modelljével az összhangot. 33 Margaret Mead a kultúra és személyiség iskola képviselője; konfiguracionalista. Ruth Benedict

tanítványa (Ruth az elméleteit Mead terepeire alapozta). Boas iskolájából erős módszertani műveltségre tett szert. Konfiguracionalizmus: vannak kultúra-alakzatok - időben stabilak a pszichére, mentalitásra jellemző alakzatok (habitus, világlátás)  Eljövendő kor Szamoán (1928) - terepmunkára alapozott monográfia - soft-research szerint vizsgálja Szamoát -> adatgyűjtés - pszichológiai tanulmány a primitív ifjúságról -> pszichológiai szaknyelv és antropológiai alkalmazás - serdülőkorú szamoaiak és az amerikai fiatalok kulturális összehasonlítása - prekoncepciója: pszichológia -> úgy megy terepre, hogy a pszichológia segítségével vizsgálja (a nem erre a társadalomra kidolgozott pszichológiai módszerekkel) -> étikus. - pszichológia vizsgálatai Freud szerint : b iopszichológiai univerzalitás koncepciója -> lélektani hasonlóságok feltételezése a Föld bármely pontján - kereszt kulturális összehasonlítás

egy problémát egymástól távoli civilizációkban hasonlít össze. - biopszichológiai plaszticitás: a l étfenntartás miként befolyásolja az ember szexuális életét? -> tudományosan bizonyítható, hegy az elfojtás mennyi negatív kulturális mintát hoz létre - a szamoai kultúrát belülről kívánja megérteni -> émikus. - a Szamoán élő serdülő lányok viselkedésmintái mennyiben térnek el az amerikai lányokétól.  a szamoai lányok kevésbé gátlásosak, frusztráltak (de ők csak azt mondták, amit Mead hallani akart). - 1940-es évek Amerikájában a szexuális forradalom kirobbanásához hozzájárult ez a könyve Benedict és Mead felfogása szemben fizikalista modellekhez, (végérvényű társadalomtudományban a végérvényű létrehozza, működteti a kultúrát. Az felértékelése) állt a k ortárs antropológia felfogásával, amely ragaszkodott a válaszok adhatók bizonyos problémákra). Szerintük hibás a válaszok keresése;

sokkal fontosabb a személyiség kérdése: aki individum a k ultúra tárgya. (szubjektív pozíció - szubjektum Két kutatói habitus: 1. Soft Research (puha kutatás) - szubjektív vizsgálat - kulturális komplexitás - a személyiség érzelmi világa iránti érdeklődés - nem számszerűsíthető 2. Hard Research (kemény kutatás) - kauzalitásra való törekvés -> bizonyítás, igazolás, cáfolás - az általános, ami alapján a vizsgált jelenség mint objektiváció megragadható  Felnőni Új-Guineában (1938) - enkulturalizációs folyamattal foglalkozik (enkulturalizáció - szocializáció amerikai kifejezése) - egy manus törzsbeli lány életét kíséri végig 34 - módszertani fogása az, hogy el kell érni a teljes előítéletmentességet (nem veszi figyelembe előző kutatásait sem) - Kortárs antropológiai nézet: a primitív mentalitás olyan animisztikus elemeket tartalmaz, mely a gyermeki gondolkodáshoz teszi hasonlatossá -> a

primitív gondolkodás prelogikus (nem tartalmazza a Ny-i gondolkodásra jellemző logikát) - Mead szerint a m anus törzs vizsgálata erre cáfolat -> a gyermekek gondolkodása kevésbé animisztikus, mint a felnőtteké; sőt mint amerikai társaiké (szüleik vallásosak, amerikai gyerekek hisznek a mesékben, de ez később kiírtódik belőlük)-> az enkulturalizálódás következménye  A nem és kedély három primitív társadalomban c. (1935) - azt vizsgálja, hogy a nemek közti viszony kultúránként mennyiben különbözik. - összehasonlító elemzés három Pápua Új-Guinea-i törzs között  arapeshek: a nőkre jellemző magatartásformák dominálnak (engedékeny, lágy, nem agresszív)  mundugumorok: férfi dominanciájú magatartásformák (vad, agresszív)  csambulik: átmenet a kettő közt; a férfiak női sztereotípiákat vesznek fel.(pl szószátyár) - vallásuk, kultúrájuk hasonló; egymáshoz közel élnek, mégis radikálisan eltérő

életformában - a kutatás reprezentálja: az antropológiai kutatómunka általános nehézségeit. - a kultúra önmagában komplex - a kutatás etikai kérdés: (soft research pozíció) az antropológia mindig az eredeti komplexitás iránt elkötelezett. - ezzel a módszerrel csak kis közösségeket lehet vizsgálni (max 100 fő) -> nagy populációnál problémákba ütközik a konfiguralista módszer alkalmazása. - Mead és Benedict tanítványa: Wallace - módszertani komplexitás felé igyekezett eltolni ezt a módszert. - igyekezett módszertani standardot létrehozni nagy számú népesség vizsgálatára ->az irokézeken dolgozta ki 1936: Bali szigeti expedíció ⇒ mindent rögzíteni ⇒ terepen először kamera használata és hangrögzítés > újabb problémák merülnek fel (technikai: a film interpretációjának problémája) ⇒ fontos lépés, de nem oldja meg az alapvető problémát ⇒ hogyan lehet nagyobb számú populációt vizsgálni. Derek

Freeman: - Mead kritikája-> szerinte a szamoai lányok nem az igazat mondták el, hanem azt, amit Mead hallani akart - Mead tolmáccsal kommunikált a szamoaiakkal - vannak különbségek a 1920-as szamoai-amerikai és az 1950-es viszonyok között (itt már szexuális forradalom van) - az antropológiai kutatás kérdései újratermelődnek 35 Szántó R. Tibor: Margaret Mead, Dick Freeman, Samoa és az igazság Magyar Tudomány (1995) 40(10):1245-1251.o Mead, Margaret: Az arapesek. A mundugumorok In: uő: Férfi és nõ A két nem viszonya a változó világban. A mundugumorok Gondolat, Bp: Gondolat (1970) 144-167o 16. RUTH BENEDICT ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1887-1948) Amerikai farmercsaládból származott. Gyerekkorától fogva egyre süketebb lett 1905-1909 Vassar College, angol irodalmat tanult. 1910-ben utazás Európába 1910-1913 középiskolában tanít és irodalmi karriert befutott nőkkel kapcsolatos kutatást végzett. 1914-ben férjhez megy Stanley Benedicthez

19191921 antropológiát tanul, és kapcsolatba kerül a New School for Social Research-en Goldenweiser-rel, majd később Franz Boas-szal. Lowie hatására a Természettudományi Museumba járt egy kurzusra Első dolgozata a Látomás a síksági indiánok kultúrájában (1922). 1922-ben először terepmunkáját a szeráno indiánok között végezte. Alferd Kroeber irányítása mellett – nehézséget okozott számára süketsége, s végül nem kíván újabb és újabb fonetikai alakzatok szájról olvasásával megismerkedni. 1923-ban doktori értekezés A védőszellem fogalma Észak-Amerikában 19221923 Boas tanársegédje a Barnard Egyetemen 1924-ben a Columbia Egyetemen tanít 1927-ben terepmunka a pima indiánok körében. A pima és a pueblo indiánok kultúrájának karaktere közötti jelentős különbséget figyelve, kezdte úgy látni a kultúrát mint valami önálló személyiséggel rendelkező képződményt. Boas nyugdíjazása után tanszékvezetői posztot

tölt be 1928-1939 A Journal of American Folklore szerkesztője. Nyári terepgyakorlatokat irányt; az elsőt 1930-ban az apacsokhoz, a m ásikat a feketeláb indiánokhoz. A IIvh után mai kultúrákkal kezd foglalkozni interjúk és dokumentumok alapján (Románia, Sziám, Németország, Hollandia, Japán). 1946-ban visszatért a Columbia Egyetemre, miután befejezte A krizantém és a k ard című könyvét, melynek témája Japán. 1947-től több tanulmányt ír különböző országokról (Franciao., Oroszo, a kommunizmus előtti Kína, Németo) Elméletének alapvonulata, hogy minden kultúra integrált egész, és így egy bizonyos kulturális alakzatot mutat. Az adatgyűjtés során ezen alakzat köré rendezhetők a nyert adatok A kulturális minták leegyszerűsítése szélsőséges redukcionizmus, és nem magyarázza az egyes kultúrákon belül is jelentkező viselkedési változatokat.  A védőszellem fogalma Észak-Amerikában (1923)  A kultúra mintái (1931) -

kulturális minta: a társadalom „közhangulata; ez alapján kapcsolódik az egyén a közösséghez - a kultúra nem velejárója a személyiség kifejlődésének, hanem annak csak támpontokat ad - a kultúra egyedisége nem a hasonlóságon, hanem a különbségeken alapszik - minden kultúra integrált egész -> a kultúrát azok hozták létre térben és időben eltérő körülmények között, akik a kultúrát alkotják - a kultúrák többet jelentenek, mint elemeik összessége (+minőségi többlet) - Nietzschétől kölcsönözte az „apollóni” és a „dionüszoszi” kifejezéseket, amelyekkel a pueblo indiánok és más észak-amerikai indián kultúrák közti különbségeket jellemezte 36 - nem értette, hogy a görög szellem hogy viselte el a múlandóságot -> a görög tragédia műfaja ráveszi a nézőt arra, hogy azonosuljon a hőssel (a katarzis során átéli saját múlandóságát)  Apollón: klasszikus dór isten Délosz szigetéről;

tiszta, átlátható, mértékletes személyiség > áldozatokkal, felvonulásokkal kedveznek neki - a racionálisan szervezett társadalmak apollóniak  Dionüszosz: Trákiából származik; a bor, az őrület és a mámor istene; Dionüszia – évenkénti orgia - emocionális kultúrákra jellemző - a dobui kultúrát paranoidnak, a kvakiutlokét megalomániásoknak nevezte - egyes Benedictet ért kritikák szerint a kulturális mintái –elve sematizált, egyszerűsített, mert csak két kategóriát használ; nem szakszerűen tudományos (csak lényegretörően modellez), pedig vannak olyan kultúrák, amelyek nem jellemezhetőek a dionüszoszi és az apollóni fogalmakkal  Rassz, tudomány, és politika (1939)  A krizantém és a kard (1946)  A kultúra tanulmányozása a távolból Északnyugati indiánok (kvakiutlok) vizsgálata: a.) Potlach (ajándékcsere) -> hatalom kifejezésére szolgál b.) Nyelv - normatív ismerettartalom (kulturális minta), mely

lapapján az egyén a társadalom részévé válik -> racionális, irracionális (mentális) - a zuni kultúra apollóni, a kvakiutl dionüszoszi - minden kultúrának mozgató ereje van, hogy a lehetőségekhez mérten minél hatékonyabban működjön (tudatos) Ruth Benedict: A kultúra mintái. In: Maróti Andor szerk Forrásmunkák a kultúra elméletébõl: 190-202o Tankönyvk. (1975) Ruth Benedict: A kultúra integrációja. In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 253-263o 17. EDWARD SAPÍR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1884-1939) E. Sapir Németországban született ortodox zsidó családba, 1884-ben Ötéves korában szülei Amerikába emigráltak. Ott ösztöndíjasként tanult 1905-ben szerzi MA fokozatát a C olumbia egyetemen, s Boas támogatásával a visrem, majd a takelma indiánokat tanulmányozza. 1907-ben második kutatásának eredményeit (a takelma indiánok nyelvtana) nyújtja be doktori disszertációjaként. 1907-1908 a California Egyetemen Kroeber

segítője. Érdeklődési területei felölelik a pszichiátriát, a pszichológiát, a szociológiát, etnológiát, a folklór és a vallás témáit. 1910-től a Földtani Intézet Antropológia Részlegét vezeti 1917- Kroeber felé írt cikke a szuperorganikus szükségességéről. Érdeklődése egyre inkább az egyén szerepe felé irányul, s mikor 1925-ben Chicagoban állást kap a Chicago-i Antropológia tanszéken, a n yelvészet elméletét kezdi oktatni. Több kutatást folytat a szemantika területén Állandó véleményévé válik, hogy az antropológia típusú kérdésekre a megoldás a pszichológia alkalmazásában rejlik. Legfontosabb érdeklődési köre mégis a nyelv, azon belül is a leíró, összehasonlító, és a történeti nyelvészeti munkák. Főleg indián nyelvekre szakosodott pl. jana, csinuk, tlingit 1931-ben a Yale professzora, majd az antropológia tanszék alapítója. A kultúra és személyiség egymásra hatásának tanulmányozását az

egyetemen és a Nemzeti Kutatási Tanácsban is ösztönzi. Erről több cikket is ír: Kulturális antropológia és pszichiátria; A pszichiátria hozzájárulása viselkedés megértéséhez. Sapir a nyelvet nem csupán kutatta, magas szinten használta is, hiszen költő is volt. 37  A nyugati parti törzsek társadalomszervezete (1915)  Időperspektíva az amerikai bennszülött kultúrában: módszertani tanulmány (1916)  Szükségünk van-e a szuperorganikusra? (1917)  A nyugati parti törzsek társadalmi szervezete (1919)  Nyelv (1921, egyetlen könyve) Boas keltette fel érdeklődését az antrop. iránt -> Boas formálta antropológus Ettől kezdve munkássága fő vonulata: nyelvészeti antropológia. Terepek: Columbia folyó- visrem indiánok; Oregon állam- takelma indiánok nyelvtanát dolgozta ki. 1930-tól pajút nyelvek kutatása - utó-azték nyelvcsalád létezésének bebizonyítása. Egyike a nyelvészettudomány megalapítóinak- technikai

jellegű eredményei alapvetőek Egyén szerepének fontosságát hangsúlyozta a kultúra tanulmányozásakor Pszichológiai problémák foglalkoztatták- kultúra pszichológiai problémái - az egyén kultúrán belüli helye. A kultúra és személyiség kérdésköre foglalkoztatta, (Yung); individum iránti érdeklődése kognitív (megismerő) szemszögből és nem emocionális oldalról Beható érdeklődés a szemantika iránt (nyelvtani jelentéstartalom)-> kutatások angol nyelv és kommunikáció témakörben Kultúra: antropológia (elvetette a konvencionális etnográfiai megállapításokat - túl általánosítónak vélte) ->megoldás individuálpszichológiai technikák használatában főleg : pszichoterápia Az antropológiát az emberek közti hasonlóságok érdeklik. Nyelv: Sapír, Bhoomfild formális deskriptív (leíró) nyelvészet és disztribúciós elemzés megalapítói >történeti és összehasonlító nyelvészeti munkákat is végez főleg:

indián nyelvek körében; indo európai nyelvek legkorábbi szakaszainak elemzése. Hangsúlyozta: a nyelvtípusnak nincs köze a rasszhoz ->nincs primitív nyelv minden nyelv tökéletesen fejlett saját kulturális céljainak keretén belül; nincs oksági kapcsolat nyelv és kultúra között: A kultúra az, amit egy társadalmi csoport tesz és gondol. A nyelv egyfajta gondolkodásmód (kultúra szimbolikus útmutatója) ->ez vezetett: Sapir Wolf féle hipotézis kidolgozásához: - szoros kapcsolat a kulturális kategóriák és a nyelv között - szimbólikus rövidítések - a nyelv általános szimbólikus aspektusai közötti különbséget meglátta - a nyelv alakzatait egyéb kulturális alakzatoktól viszonylag függetlenül hozza létre. -a nyelv mélystruktúráinak elemzése (fr. strukturalizmus kibontakozásának alapja) Edward Sapir: A nyelvészet mint tudomány In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 210-217.o 18. ABRAHAM KARDINER ÉLETE ÉS

MUNKÁSSÁGA (1891-1981) Pszichoanalitikus kultúrakutatás - korábban jelent meg, mint a Kultúra és személyiség iskola - a két vh. között az európai kultúra válságba jutott (kiábrándulás):  a gazdasági világválság miatt (1929-től); oka az elbizonytalanodás a fejlődésben 38  szélsőséges politikai nézetek kialakulása (kommunizmus, fasizmus) -> gátolja a m odern társadalom tagjainak kiteljesedését - Freud pszichoanalizését alkalmazzák az antropológiában -> Freud pszichoanalízisében két korszak van: 1. individum vizsgálata 2. pszichokulturális jelenségek Totem és tabu (1913) - evolucionista (Boas és tanítványai támadták); 1920 után Malinowski is kritizálja - az emberi kultúra létrejöttéről, fejlődéséről ír - Freud szerint rekonstruálható egy olyan állapot (patriachális társadalom), amelyben az apának kizárólagos szexuális privilégiumai voltak lánytestvérei és lányai felett (promiszkuitás korszaka);

fiait pedig elnyomta (a jogaiból ők nem részesülhettek)-> a szexuálisan frusztrált fiúk megölik apjukat -> bűntudatuk elfojtja anyjuk, lányaik, nővéreik iránti szexuális vágyukat (szocializációs, kulturális esemény) - a fiúk a gyilkosság miatt megalapítják a totem mítoszát (apa állati szimbóluma) -> hatására kialakul a kultúra, nukleáris család, incesztus, csoport exogámia - „A primitív kultúra vad személyiségei közel állnak ehhez a történelmi fordulathoz.” Freudot ért kritikák és követői a.) Malinowski kétli az Ödipusz-komplexus általánosságát; szerinte egy kultúrában sem található meg pl.: a Trobriand-szken élő törzseknél az anyai nagybácsi a d omináns a cs aládban-> nincs elfojtás (matrilineális, avunkolokális) b.) Róheim Géza: - az ember alapvető cselekedetei, változásai lélektanilag visszavezethetőek az Ödipuszkoplexusra (aki ezt tagadja, maga is elfojtja ezt magában) - Malinowskinak igazat

ad, de a gyerekek csak 7-8 éves koruk és az elfojtás után kerülnek a nagybácsi gondozása alá, addig nukleáris családban élnek - „ A kultúra folytonosság és változásának alapja az emberi természet. A személyiség sokféle lehet, a tudatalatti azonban egyetlen” - minden kulturális evolúció biofizikai állandó (belső tulajdonság) - eltérő környezethez eltérően alkalmazkodnak az emberek - az állandók az Ödipális elfojtásból levezethetőek -> univerzális - mindenhol megjelenik a fizikai vagy mentális érettség előtti szexualitás c.) Margaret Mead: - Freud szerint: vannak bipszichológiai állandók (pl.: libidó), melyeket a k örnyezeti, társadalmi tényezők határoznak meg; de szerinte csak ezek a meghatározók (Mead szerint nemcsak ezek) Nature-nurture vita - a Nature oldalán állók (pl. Freud) szerint a kult eltérések nem olyan fontosak, mert közös minden ember tudatalattija - a Nurture oldalán lévők (pl. Boas) szerint a

kulturális eltérések a nevelés során változnak Kardiner New Yorkban született, és járt iskolába. 1912-ben MA fokozatot szerez, majd 1917-ben a Cornell Egyetemen BA fokozatot kap. Az I világháború után Freud mellett dolgozott 1922-1944 között a New York-i Pszichoanalitikus Intézet munkatársa - közben a Cornell Egyetemen pszichiátriát ad elő. Az 1930-as években a klinikai pszichoanalízis gyakorlatával foglalkozik, különös érdeklődéssel fordul a különböző projektív rendszerek és a társadalmi intézmények közötti kapcsolatok vizsgálata felé. 39 1930 után pszichoterapeutaként érdeklődése a személyiség és kultúra közti viszony feltárása felé fordult. 1936-ban a pszicho-analitikus intézetben kultúravizsgálatok Benedict és Sapir részvételével -> két tanulmánykötet kiadása  Az anyagi biztonság szerepe az egyén adaptációjában (1936)  Biztonság, kulturális korlátok, társadalmon belüli függőségek és az

ellenségesség (1937)  A személyiség és társadalma (1939)  A társadalom pszichológiai határai (1949)  Nemiség és erkölcs (1954) 1939-1952.: Kardiner docens a Columbia Egyetem antropológia tanszékén Az 1951-ben egy másik New York-i pszichiáterrel közösen publikált “Az elnyomás bélyege” című könyve azon a hipotézisen alapszik, hogy a csoporttulajdonságok alkalmazkodás eredményeképp alakulnak ki, tehát nem öröklöttek, hanem szerzettek. 1961-ben Kardiner Atlantába költözött és 1968-ig az ottani Emory Egyetemen dolgozott kutató professzorként. Elveti Freud Ödipusz-komplexusának pszichológiáját - a személyes különbségek forrása a változók (helyzet, környezete ->kulturspecifikusak) - szerinte Freud a gyermekkort a felnőttkor okozójának tartotta, ráadásul csak NY Európában vizsgálódott - a kulturális életet a fusztráció, majd a fusztráció alól való felszabadulás határozza meg - a törzsi társadalmak

vallási intézményei valójában alapvető személyiségstruktúrák kivetítései /nem öntudatlanul továbbörökített trauma, hanem gyermeki sérülés -> túlmutat az ödipális elfojtáson - alap személyiség struktúra: az ember személyiségének sokszínűségét vissza lehet vezetni egy közös állapotra - az intézményhálózat normakészlettel látja el az egyént, meghatározza a normarendszereket - vizsgáljákazt, hogy adott kultúra intézményi mátrixán belül miként változik a személyiség /egy kultúrát milyen mentális adottságokkal jellemezhetünk - Kardiner elmélete szerint a törzsi társadalmak vallási intézményei bizonyos személyiségstruktúrák projekcióján alapulnak – s ezek a személyiségstruktúrák a gyermeknevelés okozta sérüléseken alapulnak. TÁRSADALMI/INTÉZMÉNYI MÁTRIX (=HÁLÓZAT) ALAPTÍPUSAI Elsődleges intézmények Másodlagos intézmények - meghatározzák az alapszemélyiség kialakulását - a szükségletek

kielégítésének eszközei - pl : kielégülés, gátlás, fegyelmezés - a társadalomhoz kapcsolódnak - létfenntartási mintákat közvetítenek - pl: tabu, vallás, mitológia, ideológia, gondolkodásmód - gondozás, táplálás, családi organizáció - kultúrspecifikus - stabilak kevésbé befolyásolja a gazdaság - a társadalom minden tagjánál megtalálható - alapvető szmélyiségstruktúrát a közös gyermekkori tapasztalatok eredményezik - jellemző akultúrára - a társadalom által nyújtott közös alkalmazkodási eszköz 40 Abram Kardiner: A pszichodinamikus analízis módszere In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 295-326. o 19. ÉMIL DURKHEIM ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1858-1917) Emile Durkheim francia társadalomtudós volt. Lotharingiában született, nemzedékekre visszamenő rabbi családból. Kitűnő tanulmányi eredményei voltak, de az egyetemre bekerülve megkérdőjelezte az ottani munka értelmét. Eredetileg irodalmat és

bölcsészettudományokat tanult Saint Simon és Comte tanaival is foglalkozott az egyetemen. Egyetemi végzése után tanított, majd Németországban tanult filozófiát, s könyvismertetéseket írt a Revue Philosophique számára. Folyamatosan publikált 1887-ben Bordeaux-ban meghívják a pedagógiai és szociológiai tanszékre tanítani. A L’année Sociologique című évkönyv létrejöttét is ő kezdeményezte. Céljául tűzte ki a társadalomtudományok eredményeiről való rendszeres tudósítást. Összesen 12 évkönyvet adott ki. 1902-től a Sorbonne Egyetemen tanít mint a szociológia és pedagógia professzora 1904-től kurzust vezet a francia pedagógia történetéről. Az I világháború alatt a patriotizmus szolgálatába áll és közzétesz egy tanulmányt a német mentalitásról, melyben annak beteges jellegét igyekezett bizonyítani. Az 1915-ös vereségek idején pedig buzdító írásokat ad ki A háború alatt tanítványait és idősebb fiát is

elveszíti.  A társadalmi munkamegosztásról (1893)  A szociológia módszertani szabályai (1896)  Az öngyilkosság (1897)  Az osztályozás néhány elemi formája(1903)  Az erkölcsi tény meghatározása (1906)  A vallási élet elemi formái(1912) 41 Émil Durkheim: A társadalmi tények magyarázatával kapcsolatos szabályok. In: Mérföldkövek 326-352 o 20. MARCELL MAUSS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1872-1950) Sokkal kevésbé ismert, mint lehetne, amiatt, mert életműve szétszórt, rövid cikkekből áll és ezek tetemes része valakivel együttműködésben született. Anyai nagybátyja Emil Durkheim volt, ugyanabban a lotharingiai kisvárosban született. Ortodox zsidó családban nőtt fel, de maga nem volt vallásos Érdeklődés kp-ban a filozófia állt, nagybátyjánál tanult Bordeaux-ban, majd Párizsban vallástörténetet tanult a École Pratique de Hautes Études-ön. 1897-98-ban tanulmányút : Leidenbe, Brémába, Oxfordba, ahol Tylorral

is dolgozott. 1900-1902 szankszritül tanult és hindu szövegeket tanulmányozott, vallástörténetet tanított, az École Pratique-on tanszékvezető.Durkheimmel (1858-1917) szoros kapcsolatban dolgozott Közös tanulmányuk Az osztályozás néhány elemi formája (1903). Az öngyilkosság című műhöz ő állította össze a statisztikai táblázatokat, sok ismertetést írt a L’Année számára. A Durkheim által kidolgozott elméleti kerethez Mauss szolgáltatta a konkrét, megvilágító anyagot. Ebben az időben szinte minden művét valakivel együtt írta, többnyire Henri Hubert-rel, pl.: Esszé az áldozat természetéről és funkciójáról (1899) A L’Année vallásszociológiai részének szerkesztője is volt néhány évig. 1925-ben segített a p árizsi egyetemen a z Etnológiai Intézet létrehozásában és társigazgatója lett. 42 I. világháború utáni munkája két csoportra oszlik: 1. alapvető etnológiai tanulmányok, legfontosabb a Tanulmány az

ajándékról, mely rövidsége dacára a gazdasági antropológia alapjait rakta le. 2. több rövid programatikus módszertani munka, pl: Töredék egy általános leíró szociológiai tervhez (1934) Karrierje hirtelen és idő előtt fejeződött be a II. világháborúval és Franciaország német megszállásával, nem dolgozott többé, sok tervezett művét nem fejezte be. Munkásságának két aspektusa volt alapvető hatással az antropológusokra: - az ajándékokról szóló elemzés - az osztályozás primitív formáiról Durkheimmel írott elemzés. (főleg Lévi-Straussra volt hatással) Szerintük a jelenségek kategóriáinak “elemi” osztályozása az ember által ismert legkorábbi tudományos klasszifikációk. Hierarchikusan szervezett kognitív osztályok rendszereként fogták fel ezeket A klasszifikációk alapvető funkciója, hogy érthetővé tegyék a jelenségek közötti kapcsolatot. Mauss fő műve az ajándékozásról az egyszerű társadalmakon

belüli ajándékcserék és szolgáltatások elemzése. Felismerte, hogy a társadalom szövedéke az egyszerű társadalmakban nem differenciált, azaz a gazdasági és politikai célokat rokonsági kapcsolatokon keresztül érik el, ettől az ajándékozás “totális társadalmi jelenség, ami kifejeződik a társadalmi élet minden területén, valamint olyan intézményekben, mint a vallási, morális és gazdasági intézmények.” A vallási és gazdasági elem nem is különült el egymástól. Az ajándékok a társadalmi kötelezettségek hálózatának részei. 43 Marcell Mauss: Ajándékok és viszonzásuk. In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 368-376o 21. CLAUDE LÉVI-STRAUSS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1908- 1983) Brüsszelben született, középosztálybeli zsidó művészcsaládban. Fiatal korában a geológia, majd a pszichoanalízis és a m arxizmus érdekelte. 1927-32 között a párizsi egyetemet végezte, filozófiatanári képesítést

szerzett. 1934-ben tanári állást kapott a b razíliai Sao Paulo egyetemének szociológiai tanszékén. Brazíliában számos utazást tett, 1937-ben már öt hónapnyi tereptapasztalatot szerzett, ami megváltoztatta a primitív népekről alkotott véleményét. 1936-ban jelent meg első antropológiai tanulmánya a bororó indiánok társadalomszervezetéről. 1938-ban egyéves expedíció Brazília szívében, ekkor gyűjtötte a nambikuara és tupi indiánokról szóló cikkeinek anyagát. Ez az utazás szolgált a Szomorú trópusok anyagául is. II világháború kitörése után visszatért Franciao-ba Német megszállás után Martinique-ra, Puerto Ricoba végül New Yorkba ment. Kapcsolata Roman Jakobsonnal ( a prágai strukturalista nyelvészeti iskola tagja) nagy hatással volt rá. A strukturális nyelvészet tanulságaiból vezette le elgondolását, miszerint a kulturális univerzálék az általa “struktúrá”nak nevezett szinten és nem a kézzelfogható tények

szintjén léteznek. Gondolatait A strukturális elemzés a nyelvészetben és az antropológiában című tanulmányában tette közzé, ez lett a későbbi strukturális antropológia megalapozása. 1949. nagyszabású munkája jelent meg a rokonsági rendszerről : A rokonság elemi struktúrái címen 1950-ben kutatási igazgatónak nevezték ki a párizsi École Pratique des Hautes Études-ön. 1953-1960 között a Nemzetközi Társadalomtudományi Tanács titkára volt. 1958. Strukturális antropológia című tanulmánygyűjtemény, amelyben az emberi gondolkodás szerinte egyetemes érvényűnek tekinthető általános rendezőelveit vizsgálta. 1960. Asdiwal története mítoszelemző tanulmány 1962. A vad gondolkodás és egy könyv a totemizmusról Mythologiques közös címmel négy kötete jelent meg : A nyers és főtt 1964., A méztől a hamuig 1967, Az étkezési szokások eredete 1968., A meztelen ember 1971 Munkássága terjedelmes , sokrétűgé és bonyolult.

Eljárását sajátmaga “strukturalizmusnak” nevezi. A struktúra alapeszméi már korábban felmerültek Radcliffe-Brown, Murdock és mások egészen mást értettek rajta. Lévi-Strauss munkássága 3 fő területre irányult: 1. szociálantropológia és rokonságelmélet 2. emberi megismerés és mentális folyamatok 3. strukturális mitológia A szociálantropológiai tárgyában legismertebb az ú.n affinális rokonság elmélete, ennek alapeszméje, hogy a nők cseréje az egyes férficsoportok között megerősíti a társadalmi szolidaritást és nagyobb esélyt ad a túlélésre a társadalom minden tagja számára. Figyelemreméltóak az incesztus tilalmát elemző vizsgálatai is, szerinte ez a tabu mintegy összeköti az ember természeti és kulturális vonásait. Munkásságának második területe az ember mentális folyamatainak vizsgálata. Amelyek szerinte minden kultúrában azonosak, jóllehet megnyilvánulási formáik jelentősen eltérhetnek egymástól. A

“primitív ember ugyanolyan alapelvek szerint osztályozza a világmindenséget, mint bárki más, azaz modelleket alkot , ezeken keresztül értelmezi a valóságot. A mítoszokat is hasonló szempontok szerint osztályozza, mint a mentális folyamatokat, az emberi gondolkodás tudattalan, ugyanakkor strukturált rendezőelveit kutatja bennük. A mítoszok bizonyos strukturális sajátosságai teszik lehetővé összehasonlító elemzésüket. Lévi-Strauss definíciója szerint a struktúrák nem a valóság kézzelfogható megnyilvánulásai , hanem kognitív modelljei. A tudós modelljei vizsgálati területének megértését szolgálják, míg a primitív (vagy a modern ) ember tudatos vagy tudattalan mentális struktúrái a napi életben való eligazodást segítik elő. 44 Claude Lévi-Strauss: Faj és történelem Bp.: Napvilág Kiadó (1999) Claude-Lévi Strauss: Mérföldkövek 578 - 623.o 22. RADCLIFFE-BROWN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1881-1955) STRUKTURÁLIS

FUNKCIONALIZMUS I. A társadalmi rendszer jelentős intervallumban szilárd: a a társadalmi rendszerm mint működési rendszer kvázi stabil ezt a stabilitást kohéziók és szolidaritás jellemzi. A társadalom: az alkotóelemek optimális illeszkedése II. A funkcionális egység koncepciója: az a hit, hogy a megfigyelő számára /a történelem menetétől függetlenül/ elég hosszú ideig kitart.A társ mint funkcionális rendszer - egyensúlyi rendszer /a rendszereknek az az érdekük, hogy fenntartsák magukat/ -> területi, rokonsági, politikai csoportokat tanulmányozott - rendelkeznek intézményi háttérrel. - társadalmi struktúra= a társadalom működési rendszere - racionális és törvényszerű /törv. szerűségeket tanulmányozó/ Alfred Reginald Radcliffe-Brown 1881-ban született Angliában. Gyermekkor- harc a tüdőbajjal Tanítványai szemében Malinowski vetélytársa volt. Kisérleti pszichológiát, közgazdaságtant és filozófiát tanult. A

cambridge-i Trinity Collega-ben t alálkozott WHR Rivers, Alfred Haddon, és John Myers antropológusokkal, akik részt vettek a Cambridge-i Egyetem 1898-as Torres-szorosi expediciójában. Haddon hatására R-B.:- az induktív általánosításnak a lehető legszélesebb alapokon kell nyugodnia; - az összehasonlító módszer szigorú alkalmazása egyedi társadalmak intenzív terepkutatását követeli meg. 1906-1908 között Andaman-szigeti terepmunka, megírta e szigetek kulturtörténeti rekonstrukcióját. Közel került Durkheimhez és Marcel Mausshoz. 1910 terepen vizsgálta rokonság és társadalomszervezet a karierák között Ausztráliában, ez új megvilágitásban jelenített meg számára a totemizmust és a mítoszokat. 1920-1923 között szociálantropológiai tanszéket vezetett Fokvárosban, megszervezte a sikeres Afrikai Élet és Nyelvek Iskoláját. 1926-ban Ausztráliába költözött Segédkezett az Oceania folyóírat megalapításában. 1931- ben Chicagoi

Egyetemre ment Ebben az időben a primitív jog és a társadalmi szankciók témán dolgoztt, lerakta az ágazat modern tárgyalásának alapjait. 1937 Vissza Angliába, Oxford, szociálantropológia tanszékvezetés. 1947-1949 Faruk Egyetem társadalomtudományi professzofa Alexandriában. R-B.-T inkább foglalkoztatták a társadalmi eseményekről megfogalmazható általánosítások, mint az hogy mi történik az emberekkel. Az egyén nem számit, csak a társadalmi rendszer, ami fontos Három alapvető fontosságú fogalmat használ igen gyakran: a folyamat, a funkció és a szerkezet. A társadalmi folyamat a társadalmi tevékenység egy egységére vonatkozik; ami fontos, azok a társadalmi folyamatok 45 szabályszerűségei. Ezek szinkron folyamatok, szemben a diakron, hosszú időn keresztül történő változássokkal. A funkció kifejezés a társadalomtudomáynokaban ugyanazt a folyamatot jelöli, mint a fiziológiában- a struktúra és az élet közötti

összefüggést. A társadalom esetében a kapcsolat a társadalmi struktúra és a társadalmi élet között áll fenn. Malinowski az egyénből indul ki, R-B inkább az emberi kölcsönhatások rendszerét és nem az emberi lényeket tekintette leglényegesebbnek a t ársadalom funkcionalista megközelítésében. A társadalmi hálózat a társadalom egyedei közti társadalmi viszonyokból áll össze, amiket normák, vagy minták vezérelnek.  Három nyugat-ausztráliai törzs (1913)  Az Andaman szigetek lakói (1922)  Az ausztráliai törzsek társadalomszervezete : korábbi munkáinak szintézise (1930-1931)  A három szociológiai alaptörvény (1935) tanulmány  Az afrikai rokonsági és házassági rendszerek- et Daryll Forde-dal közösen megszerkesztette: (1950)  Struktúra és funkció a primitív társadalmakban (1952) esszékötetét adták ki:  A társadalom természettudománya (posztumusz)  Patri- és matrilineáris leszármazás

kérdése(1995) Társadalmi működés 3 adaptációs sémája: /strukturális meghat./ I. Társadalmi struktúra - révén egy rendezett társadalmi élet fenntartható II. Ökológiai aspektus - ahogy a társ rendszer a fizikai körgyezethez adaptálódik III. Kulturális aspektus - ezeken keresztül tesz szert az egyén a t ársadalmi élethez szükséges normákra, szokásokra, karakterekre Struktúrális funkcionalizmusra jellemző: - szinkronikus - komparatív - monotetikus A társadalomtudomány 3 fontos szempontja, melyek leginkább kifejezik a strukturális funkciót: - rokonsági terminológia - leszámrazási rendszer - generációs /problémája/ a társ. rendszer univerzális meghatározásához szükséges I. konzisztencia - bizonyos fokú funkcionális konzisztencia minden társadalom alkotóelemeiben megfigyelhető funkcionális alkat az elemek pozíciója kötött és egyetlen elem funkciója sem nélkülözhető II. jogok és kötelezettségek betartása fontos,

mert különben a társadalmat a szétesés fenyegeti STABILITÁS II. fontos a FOLYTONOSSÁG a társadalomban 46 Radcliffe-Brown: A funkció fogalma a társadalomtudományban. In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 409-419.o 23. BRONISLAW MALINOWSKI ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1884- 1942) BIOPSZICHOLÓGIA FUNKCIONALIZMUS A nagy terepkutatók egyike volt. Krakkóban született Művelt nemesi családból 1908 Krakkói Egyetemen matematikából és természettudományokból doktorált. Kezdetben C harles Gábriel Seligmannel és Eduárd Westermarckkal dolgozott. Az emberi házasság története Munkásságát W H R Rivers is befolyásolta. Úgy gondolta Durkheim és Sebald Rudolf Steinmetz, Westermarck az "empirikus szociológia" (szociálantropológia) megalapítói. 1914 S eligman segítségével terep Uj-Guineában, a mailuknál. később Trobriand-szigeteken A nyugati pacifikum argonautái (1922), Bűné s büntetés a primitív társadalmakban (1926), A

vademberek nemi élete(1929) , Korallkertek és mágiájuk (1935). 1918 visszatért Ausztráliába, Melbourne-ba. Hatására a terepmunka mércéje magasabbra került az antropológia újjászerveződött az 1920-30 -as években. A Malinowski által felállított terepmunka eszmény jóval túlmegy az ilyen kutatások Boasi eszményén. Megtanulta a trobriandiak nyelvét, és adataik jó részét az ő nyelvükön jegyezet fel. Malinowski-t Radcliffe-Brown-el együtt úgy tekintik mint a modern antropológia funkcionalizmus megalapítóját. Malinowski funkcionalizmusa biológiai és pszichológiai irányultságú, ő a 47 funkcionalinalizmust úgy értelmezte, mint a az egyéni szükségleteke átalakulását másodlagos társadalmi szükségletekké. Nagyban különbözik Radcliffe-Brown felfogásától Ezek az egyéni szükségletek olyan kulturális és társadalmi intézmények útján nyernek kielégítést, amelyek funkciója éppen ezen szükségletek kielégítése, vagyis

minden társadalmi intézmények egy szükségletet kell kielégítenie. M a kultúrát eszköznek tekinti, amely az emberi lények szükségleteire ad választ. Az intézmény egy cél érdekében egyesült és megszervezett emberek csoportja Birtokukban van egy irányelv, vagy magyarázat, valamint az a technika, amellyel e célt el tudják érni, vagy arra legalábbis törekedni tudnak. Az egyén a csoport és egymástól való kölcsönös függésük a vezérmotívum, ami végigkíséri kutatásainkat. Az individuális mentális folyamatokon és a társadalomszervezeti formákon túl és azok fölött be kell vezessünk egy másik tényezőt: az anyagi apparátus fogalmát. A funkcionálista a mentális folyamatoknak nem pusztán emocionális és intellektuális oldalaira figyel, hanem amellett érvel, hogy az embert teljes biológiai realitásában kell bevonnunk kulturális elemzésünkbe. A terepkutató az emberi lényeket egy adott természeti és mesterséges környezet

keretei között tevékenykedve figyeli meg, amely hatással van rájuk és amelyet másfelől egymással együttműködve átalakítanak. A társadalmi kötődések láthatatlan hálózatát technikai, jogi, szokásbeli és erkölcsi irányelvek és kódok határozzák meg, amelyeknek az egyes egyének különbözőképp vannak alávetve, és amelyek a csoportot egységes egésszé integrálják. A társadalomszervezet megértésének részét képezi a j elképrendszer és a nyelv elemzése. A viselkedés megfigyelése és az anyagi kultúra vizsgálata mellett, szövegeket, állításokat és véleményeket is gyűjteni kell. ?Minden emberi lények táplálkoznia és szaporodnia kell és mindegyik számára elengedhetetlen bizonyos fizikai körülmények fenntartása, amelyeknek a kulturális tevékenység eszközként kell hogy megfeleljen. Az ember biológiai szükségletei nem elégítődnek ki természetes módon, az emberi organizmus és a természeti környezet közvetlen

kapcsolata révén. A csopoprt és annak minden tagaj függ az anyagi eszköztár fejlődéásétől ,amely lényegében adalék az ember anatómiájához, s amely fiziológiájában vele kapcsolatos módosulásokat von m aga után. Az egyén alpvető szükségletei táplálkozás, nem csak azt mutatja, hogy szükség van élelemmel és oxigénnel való ellátásra hanem azokra a a körülményekre, amelyek között az élelmet elkészítik, megeszik, megemésztik, valamint az azzal járó higiéniai megoldásokra is. S szaporodás azt jelenti, hogy a férfi és a nő és a csoportot fenn kell tartani A testi kényelem - az emberi organizmus csak bizonyos meghatározott hőmérsékleti tartományban lehet aktív és hatásos, hajlékra szorul, Biztonság: természeti csapás, vadállatok, emberi ellenségek; Realaxáció: az emberi organizmusnak nappali munkából és éjszakai pihenésből adódó ritmusra van szüksége. Mozgás izom és idegrendszerüket rendszerese használniuk

kell; a Növekedés :az emberi organizmus növekeédése kutlurálisan irányított és meghatározása a csecsemőkortól az érett korig újra és újra megtörténik. Azt vizsgáljuk, hogy a testi szükségleteket a kultúra körülményei között hogyan elégitik ki E kulturális válaszok mindeggyike hagyományos minta szerint végzett, megtervezett, közös tevékenységtől függ. Az emberi lények nem cseleekszenek elszigetleten, mint ahogy nem viselkednek pusztán anatómiájuknak, vagy természetes fiziológiájuknak megfelelően. Ehelyett kulturálisan megformált személyiségekkel van dolgunk. Az ember a fejlődés minden fokán egy csoporttól függ, családtól, klubtól, vagy egylettől. Az viszony nem egyén és társadalom, vagy csoport viszonya, hanem több csoport szerepel egy időben. Pl élelem megszerzése, szétosztása, fogyasztása más csoportok keretében zajlik le. Az emberi lények nem pusztán reprodukálódnak Egész sor előírás szabályozza az

udvarlást, házasságot és a házasság előtti és házasságon kivüli nemi életetet, valamint a családon belüli életet is. Az egyén hozzáteszi ehhez az izlések és érdekek emocionális attitűdök, és érzelmek kifejlesztésére való saját képességét. Mindezek során a csoport nem csak határoakt jelöl ki, és lehetőségeket nyújt, ideákat állít, korlátokat szab és értékeket diktál, hanem jogi szabályainak rendszerén, erkölcsi és vallási elvein, továbbá az olyan fogalmakon keresztül, mint tisztelet, erény és bűn a közös egységes egészként hatást gyakorol. Hogy mit tekintenek szépnek, és hogy milyen testformát becsülnek nagyra módosítja a hagyományos tesátalakítást. Az egyén az emberi életnek ezekben a l egszemélyesebb és legszubjektívebb vonatkozásaiban is a h agyomány befolyása alatt áll, ami egész a z sigerekig hatol. Az egész kulturális rendszer fenntartására az egyén önmagában nem elegendő. El kell

sajáítitani a technikai, és az 48 együttműködési jártasságot és kézséget és a munkát másokkal összefogva kell végeznie. Biológiai szemszögből nézvea csoport nélkülözhetetlen közegként működik. Az egyén testi szükségleteinek a felismerése tekintetében. Az organizmust minden egyes kultúrán belül megedzik, vagy hozzászoktatják olyan körüólményekhez, amelyek enélkül az edzés nélkül végzetesek, vagy veszélyesek lennének számára. Az emberi anatómiának és fiziológiának kollektív hatások és a kulturális apparátus útján való kondicionálásával és formálásával, illetve ennek az apparátusnak közös tevékenység által való létrehozásával. A modern antropológiai funkcionalizmus megalapítója /R.B-val együtt/-> biológiai pszichológiai irányultságú I. A terepmunka ideája: BENNSZÜLÖTTÉ VÁLNI -Terepmunka min 1 év trobrian- szigeteki terepe 1915-18. - a nyelv megtanulásának fontossága - a folyamatos

terepmunka (állandó kapcsolat, többszörösen ellenőrzött adatok) - előítéletek felfüggesztése - napló II. funkcionalizmusa: egyéni szükségletek átalakulása másodlagos társadalmi szükségletekké biopszichológiai megközelítés. funkcionalizmus alapja: 7 elemi szükséglet: - táplálkozás - reprodukció - testi komfort - biztonság - pihenés - mozgás - növekedés A társadalmi és kulturális intézmények útján nyernek kielégítést. Kultúra: a társadalmi szükségletekre adott válasz. Intézmény: egy cél érdekében egyesült és megszervezett emberek csoportja birtokukban van az - irányelv - magyarázat - technika amellyel a célt el tudják érni.  Mágia, tudomány és vallás (1925) - azt vizsgálja, hogy a vallás miképpen befolyásolja és alakítja az emberi szükségleteket - a primitív társadalom gondolkodásmódját elemzi - a mágia: mint természetfeletti jelenség határozza meg a társadalom működését. - a vallás: mint

intézmény univerzális alapra vezethető vissza.  A funkció fogalma  Kula (1922) - szigetlakók közötti ceremonális csererendszer közös kommunikációs rendszer. - 2 kiemelten fontos rituális tárgy (kagylónyaklánc, kagylókarkötő) - kulakör: a rituális tárgyak teljes vándorútja a szigeteken alkalmat ad valós cserékre - lényege lebonyolításának ceremonális rendje közösséget teremt, társ. funkc tárgy 49 Bodrogi Tibor: Bronislaw Malinowski. In: Bronislaw Malinowski: BalomaBp:Gondolat (1972) 441462o Bronislaw Malinowski: A Nyugati Pacifikum argonautái. A funkcionális elméletIn uő: Baloma Bp: Gondolat. 7-109, 401-421 Bronislaw Malinowski: A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben. In: Mérföldkövek 379-406o 24. EVANS PRITCHARD ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1902-1973) Malinowski tanítvány, Angliában született. School of Economics - on tanult Antropologiát Seligman – nél. Seligman halálakor átvette kutatásait: Szudán-ban

(etnológiai felmérés Angol - egyiptomi Szudán kormány számára). 1926-36 Expedíció Szudánba (Aunokok, ingasszák, mórok, tanulmányozása, majd azandék, nuerek) 1930- kutatásai Sudan notes and record 1937- boszorkányság mágia és jóslás az azandék között c. 1931- Kairói egyetem szociológia professzora 1935- Oxfordban előadó Kapcsolat: Radcliff Browval. 1940- Nuer trilógia I. kötete A nuerek nílusi nép életmód, politika intézményeinek leírása 1942- től 2 évig nomád beduinok között mint katonai tiszt. A kirenakai szenuszik c. munka a szociálantropológusok és történészek egymásra vannak utalva 1946-Radcliff B. nyugdíjazása Oxfordi szociálantrop tanszék vezetője 1951- Nuer trilógia II. kötete: Rokonság és házasság 1956- Nuer trilógia III. kötete: Vallás 1950- BBC előadássorozat szoc. antrop megismertetése a nagyközönséggel 1996- "Isteni kópé" azandéknál c. 1968- doktori cím a Chicagói Egyetemen /71 lovaggá

ütötték/ Szociálantrop. : múlt és jelen /esszé/ Antropológia történetének áttekintése: - XVIII. sz felvilágosodás /"az antrop a felv gyermeke"/ antrop tudománytörténetét kiterjeszti racionalizmus - XIX. sz antrop Evolúcionalisták /Spencer, Tylor, Morgan/ - XX. sz Evolúcioizmus támadói diffúzionalizmus funkcionalizmus /Malinowski, R. Brow, Burkheim/ mai angliai szoc. antrop-ban uralkodik Az antropológia és a történelem egymásra vannak utalva. Szociál antrop. a történelemtől csak módszerében tér el antropológia : azt tanulmányozza amit lát a terepen 50 történelem: azt tanulmányozza a terepen amiről olvas, azt kutatja amit tanulmányoz. Az antrop.: a társadalmat morális rendszerként és nem természeti rendszerként tanulmányozza A Britt szoc. antrop II generációja: E- Richard 1902-1973 E- Leach 1930 Rokonsági rendszerek kutatásával foglalkozik /Szudán, Etiópia/ 1937- Boszorkányság, mágia és varázslás az

azandéknálc. /azandék Szudáni nomád törzs/ Eu. gondolkodásához képest kettősség: 1 racionális problémamegoldó 2. boszorkányságban megnyilvánuló mágikus gondolkodás /mindennapi cselekvésmódot meghatározta/, /Levi Strauss dolgozza majd ki/ boszorkánymesterek +1 szerve a máj felett. a transzcendens képesség fizikai forrása. fontosnak tartja a terepmunkát 1940 A nuerek c. trilógia 1951 első teljes mű egy adott törzs feltárásáról, /Nuerek etióp nomádok/ 1956 társadalom, rokonság, vallás Az antrop. tudománytörténetét kiterjeszti: a modernitás - Racionalizmus - Humanizmus kialakulásával. MÁS: Malinowski tanítványa, Angliában született, tanulmányait Winchesterben kezdte, m majd Oxford, később London School of Economics, Seligman volt itt tanára, aki egy terepét betegsége miatt E. P nek adta Szudánban. 1926-1936 között hat expedíció Szudánba Anaukok, ingasszék, morók, luók között kutatott 1930 Boszorkányság, jóslás és

mágia az azandék között. Tartós kapcsolatba került Radcliffe-Brownnal. 1940 African Political Systems és A nuerek: egy nílusi nép életmódjának és politikai intézményeinek leírása c. művek Harcolt a II. világháborúban, Abessziniában és fellázította a az anaukokat az etiópiai olaszok ellen 1942 politikai tisztként két évet töltött a beduinok közelében, A kirenaikai szenuszik c mű. 1951 Rokonság és házasság a nueaerek között 1956 ig késett már rég kész könyve: A nuer vallás (nuer trilógia) Valószínűleg ez volt az első olyan Durkheimnek azon szellemében íródott vallásantropológiai mű, amely szerint a társadalom magát imádja vallásában, , mert a vallás a társadalmat kollektíven fejezi ki. De jómaga számára a vallás azt jelentette, hogy az emberek hogyan magyarázzák egymásnak a körülöttük levő kozmoszt. 1950 telén BBC ben népszerűsíti a szociálantropológiát 1956 A nők helyzete a primitív társadalmakban.

Szociálantropológia: múlt és jelen Az antropológia és a történelem közötti hasonlóságokat boncolgatja a végtelenségig, azt mondja hogy céljaik elvekben nem különböznek, de módszereik, egyebük igen. Az esszé az antropológia történetének áttekintésével kezdődik, hogy aztán lándzsát törjön az antropológiának egy olyan értelmezése mellett, ami örökeredetű- de örökös támadásnak van kitéve. E-P szerint a viselkedéstudományok számára természettudományi modellt állítani tévedés. Megváltoztatja a kritériumokat amelyek alapján a ez eredményesség az antropológiában megítélhető. Két tábor az antropológia megítélésben: humán tudomány természettudomány Az antropológia és történelem Nem tetszik neki hogy Malinowski azt mondja: a történelemre a társadalom funkcionális vizsgálatakor még akkor sincs szükség, ha fel van jegyezve. A kortárs antropológusok nagy része olyan népeket 51 vizsgál, akik nagy

történelmi társadalmak részeként léteznek, nem lehet ezek történelmét figyelmen kívül hagyni. Az antropológus megy terepre, ott tölt időt beilleszkedik, majd megtanulja a nyelvet, értékeket, stb. Egyik kultúráról másikra fordít Arra törekszik hogy feltárja a társadalom strukturális rendjét. Kívülállóként látja jobban az adott társadalom alapstruktúráját, amely absztrakciók együttese amely megfigyelt viselkedések elemzéséből származik, de alapvetően az antropológus fejében van. A szociálantropológus munkája három fázis: 1. megérteni a kultúra fontos, nyilvánvaló jegyeit és lefordítani - ekkor az antropológus történeti keresztmetszeteket ad. 2. megpróbálja felfedni a kultúra mélységében látensen meghúzódó formát 3. összehasonlítják az elemzésük során feltárulkozó társadalmi struktúrát a társadalmak tág körében Evans Pritchard: Szociálantropológia: múlt és jelen. In: Mérföldkövek a kulturális

antropológiában 558575o 25. RÓHEIM GÉZA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1891-1953) A pszichoanalitikus antropológia úttörője. 1891- ben Budapesten született. 52 1910-16 táján már megismerkedett a pszichoanalizmussal, Ferenczi Sándorral, freudizmus közel áll hozzá. 1911 Berlinben antropológiát és etnológiát tanult. 1914- ben doktorált, földrajzból, keleti néek őstörténetéből, és angol filológiából. Néplélektani dolgozatok címmel könyvsorozatot indít, végül csak egy kötet jelent meg (Bibótól valami) 1920 Az ausztrál totemizmus 1921- től rendszeresen részt vesz a Pszichoanalitikai Társaság összejövetelein. Ez évben Freud dijat kap 1920-1931 Szomáli földön, Közép-Ausztráliában, Normanby-szigeteken, Közép-Amerikában kutakodik. A terepek során gyüjtött anyagot csak részben dolgozta fel. Róheim volt a pszichoanalizisben is jól kiképzettt antropológus, aki a korábbi szaktudományoknak az Ödipusz-komplexus történelmi és

társadalmi fogantatására irányuló kérdéseit konkrét tapasztati munka alapján vállakozott tisztázni. 1932 Csurunga Népe és Primitív kulturák pszichoanalitikus vizsgálata című könyvek. 1934 A jellemfejlődés és a kultúra ontegonetikus elmélete, A szfinx relytélye, avagy a az ember eredeteebben vázolja először sajátos kultúra elméletét. 1938 Egyesült Államokba távozik, ahol analitikusként praktizál. 1947 terep: Új-MExikó, navaho indiánok közt. Ez évben indit el egy tanulmánykötet sorozatot: Psychoanalysis and Social Sciences 1953 elhuny. Jól ismerte az angolszász társadalomtudomány és antropológia képviselőit. Adolf Bastian gondolatrendszere hatott rá (néplélektan, elemi gondolatok, illetve a népekre jellemző gondolatok). Evolucionista. A statisztikai módszer egyedli képviselői volt Magyarországon Kvantitatív antropológiát mível: matematikai korreláció viszonyokkal mahinál. Nem követi a kortárs magyar etnológiai

irányzatokat. Tulajdonképpen nemcsak etnológus, hanem folkórista, sőt magyar folklórista volt 1925 Magyar néphit és népszokások- a magyar mitológia néphitben élő történeti- tipológiai rendszerzése. A magyar "ritológia" megteremtője (gyermekvers, szerelmi mágia, rontás vizsgálata, gyüjtése). Halála után jelnet meg: Magyar és vogul mitológia- Összevetette, lélekhit, sámánizmus, totemizmus, Világfelügyelő-férfiú és a magyarok istenei közötti kapcsolatokat. Evolucionista szemléletű, " emberiség egysége"-hívő. Munkáját empírián alapuló adatgyüjtés, az asszociáció révén első pillantásra heterogén jelenségek mélyén levő törvényszerűségek felismerése jellemzi. 1917 A kazár fejedelem és turulmonda -rituális királygyilkosság- >egy történeti esemény etnológiai megközelítése. Etnológia és pszichoanalizis utóbbi miként alkalmazhaó előbbiben? Új korszaka: a következő években sorra veszi

az etnológiai tények nagy csoportjait és a pszichoanalizissel magyarázza azokat. Sok munkája foglalkozik mítoszok, epikus szövegek, hősök figuráinak értelmezésével. Pl Varázstükör (mese?) az anyától való elválásról, az önállósodásról szól A primitív kultúrákpszichoanalítikai vizsgálata igazán etnológiai mű, az addigiak, pl. Csurunga inkább útleírások, monográfiák (Ausztráliai toetmizmus). A mélylélektan az etnológiában közelebb visz a jelenségekhez, lényegi magyarázatot ad. Róheim hibája hogy a módszer diadalát ünnepli sokszor, ahelyett hogy tárgyával törődne, elsikkad a téma és a következtetés. 1952 Az álom kapui A legkülönbözőbb jelenségek alapját és lényegét az álomtevékenység egyetemes, egységesítő és alkotó voltában találja meg. Elsőként mutat rá: az álom szimbólumalkotó tevékenység, amely mindnefajta emberi szimbólizálási ténykedés eredete és alapja. Terapeutaként is működött:

Alkoholos halucinációk 1944, Mágia és skizofrénia. Egységben látta a primitiv ember, a gyermek, a beteg, a feltételezett emberős és a mai felnőtt pszichéjének lényegi vonásait. Kidolgozta a kultúra ontogenetikus elméletét: revideálja Freud őshorda elméletét, az Ödipusz-komplexust az ember kialakulásának sajátszerűségén alapuló, folyamatosan újratermelődő, primordiális (ősi, kezdeti, alapvető) jelenségnek, sőt rendező elvnek állítja be.(!) Kultúraelmélete - Ludowijk Bolk holland anatómus úgynevezett fötalizáció elméletére, 53 - Freud libidó elméletére, - Herman Imre által leírt kapaszkodási ösztönre, - saját kutatásaira és tapasztalataira épül. Kijelenti hogy az ember biológiailag indokolt, meghasonlott gyermekkora az alapja az ember elsp pszichikai- biológiai és egyben társadalmi kapcsolatának, azaz az anya és agyermek szoros együttesének, amely az apával kiegészülve adja a társadalmiság kialkulásának

bázisát és első formáját. E felfogásban az emberi psziché: az én és kivetülései a biológiai és szociális szféra között közvetítő jellegű. E közvetítő jelleg árnyalt bemutatása Róheim Amerikában írott műveiben jelentkezik Elveti Freud őshorda eléméletét. Azt hogy a gyermeknek fiziológiailag szüksége van az anyjára, a társadalmi kohézió kiindulópontjának tekinti. Az ödipuszi helyzet ezért nem következménye, hanem alapja a kultúrának, amely nem veleszületett,ösztönös, tudattalan emlékezet, , hanem biológiailag megalapozott pszichésen ,társadalmilag és kognitív rendszer segítségével létrejött képződmény, környezethez való alkalmazkodás eszköze. A pszichológiai jelenségek nem aktuálisan, hanem potenciálisan egyetemesek, bár különböző módon verbalizálódhatnak. Róheim szerint a tudatalattit az amber egyedi élete során sajátitja el. A kutatás feladata az egyedi kulturális vonások bemutatása. Önmagával

ellentétben vizsgálódásaiban a kultúrát pszichológikumnak tekinti, s nem szuperpszichikusnak. Összegzést nem készített Legfontosabb eredményei: - Mindmáig ős a legfontosab magyar összehasonlító folklórista, aki 4 évtizeden át hatalmas nemzetközi (nem csak európai, hanem globál!) anyag keretébe illesztette szokásaink, hiedelmeink, történeti folklórunk adatait. - - -Szintézis kisérletekben vetette össze a magyar és a szomszédos népek folklórjait, és azopkat sikerült összefüggéseikben megragadnia. - A legjelentősebb magyar terepkutató, nemzetközileg is fontos , kulcsfontosságú területeken kutatott. - Módszertana: művelődéstörténetileg gazdag: nem korlátozódott kalsszikus európai kultúrára, hanem a prímitíveket is embernek tartotta ( fuj) - Az evolucionizmusból indult ki, a leghagyományosabb freudista, a pszichoanalitikus etnológia megteremtője. Kultőraelméletét amely ontogenetikusnak nevezett fejlődési sémát képvisel-

kortársai munkássága legnagyobb teljesítményének tartották. 54 Róheim Géza: A kultúra pszichoanalítikus értelmezése. In: uő: Primitiv kultúrák pszichoanalítikus vizsgálata. Bp:Gondolat (1984) 614-643pp Verebélyi Kincső: Előszó. In: Róheim Géza: Primitiv kultúrák pszichoanalítikus vizsgálata 7-47pp 26. VICTOR TURNER ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1920-1983) Skót származás, Londonban egyetemen kezdte, manchesteri folytatta, az ottani új tanszék hamarosan híres központja lett az antropológiai kutatásnak 1961-62 tagja a stanfordi Magasabb szintű Viselkedéstudományi Tanulmányok Intézetének 1964 Egyesült Államokba tanít Cornell, Virginia Munkássága négy fő gondolatra: 1. a rituális jelentések a társadalmi jelentések kódolt megfelelői 2. ezek a rituális kódok jelentős hatást gyakorolnak az emberek gondolkodására 3. bizonyos cselekvések ismétlődő minták szerint zajlanak, egyfajta társadalmi drámát alkotnak 55 4. ennek

úgynevezett liminális fázisa során az emberek átléphetik a társadalmuk által számukra előírt korlátokat. Életműve a brit majd az amerikai antropológiának is meghatározó részévé vált. Terepet végzett a ndembuknál (?), későbbi elméletei főként innen. Elméletei ösztönzést adtak a szimbolikus antropológia egész irányzatának. 56 Victor Turner: Átmenetek, határok és szegénység: a communitas vallási szimbólumai. In: Mérföldkövek 675-712.o 27. LESLIE WHITE ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1900-1975) Colorádóban született, a fizika vagy a csilalgászat tanára akrt lenni. Az I. világháborúban a haditengerészethez került, háborús élményi atársadsalomtudományok felé fordították., először történelemt és politikatudományt tanult a Louisianai Állami Egyetemen Átiratkozott a Columbia Egyetemre és pszichológia, szociológia és filozófia tanulmányokat folytatot. Pszichológiából szerzett MA fokaozatot. Szociológia után

fordult az antropológia felé Első tanulmánya arró szól, hogy a kultúra hogyan határozza meg a személyiséget, úgy tűnt A “kultúra és személyiség” irányzatban fog tevékenykedni. 1927-ben a Buffalói Egyetemen a szociológia és antropológia oktatója lett. Boas antievolucionista megközelítését követte. Az evolucionizmusra való áttérése akkor kezdődött, amikor nehézségei adódtak azzal, hogy osztályában kifejtse és megvédje Boas tanait. Diákjaival a közeli szeneka rezervátumban dolgozott és elolvasta Morgan művét Az irokézek szövetségét. Ennek hatására a többi művét is elolvasta és ez vezette el más korai evolucionistákhoz. Áttéréséhez vezetett egy oroszországi és grúziai utazás 1929-ben, amikor Marxot és Engelst olvasott. 1930-ban a Michigani Egyetemre ment át, vezetése alatt ( 1945-57) az antropológiai tanszék az ország legkiválóbb tanszékei közé emelkedett. Michigani első évei során a Boas követőivel

vívott élénk viták foglalkoztatták. 1926. után sokat járt terepen az Egyesült Államok délnyugati részén Monográfiái ezekről. Az akoma indiánok 1932 San Felipe puebló 1932 San Domingo puebló, Új-Mexikó 1935 Santa Ana puebló, Új-Mexikó 1942 A II. világháború után fő célja a kultúra tudományának körülhatárolása, amit ő “kulturológiának” hívott 1949. A kultúra tudománya Ebben elméleti kérdésekkel és az embernek a femlősök közül történt kiemelkedésének problémájával foglalkozott. Intenzíven kutatta Morgan munkásságát, utazásait megpróbálta nyomon követni. 1959. A kultúra evolúciója a civilizáció fejlődése Róma bukásáig címmel monumentális 4 kötetes művet tett közzé. White jelentősen hozzájárult, hogy megértsük a antropológia mint tevékenység természetét és célját. A tudományok fejlődéséről azt a törvényszerűséget állapította meg, hogy a tudományok olyan területeken kezdődnek és

fejlődnek a leggyorsabban, ahol az emberi tevékenység alapjában véve nem fontos(pl. csillagászat) és azokon a területeken leglassabban , amelyek az emberi tevékenységgel kapcsolatosak ( a kultúra tudománya indult fejlődésnek legutoljára ). A kulturológia, ahogy White nevezte, a tudományok fejlődésének legutolsó lépcsőfoka. A kultúra mint tudomány a legtöbbet tudja megmagyarázni az emberi viselkedésből a tudományok között. Legjelentősebb mértékben Freud és Durkheim határozta meg a gondolkodását, főként az utóbbi. Kulturologizusa tulajdonképpen Durkheim szociologizmusának a tükörképe. White volt az, aki visszahozta az evolucionista gondolkodást az amerikai antropológiai elméletbe. Teljes mértékben elfogadta az evolucionista elméletet (Stewarddal ellentétben). 57 Leginkább arról ismert, hogy új alapot talált a kulturális evolúcióelmélet számára. Az bázis a kultúrák növekvő energiahasználata, amelyet a technikai

evolúció tesz lehetővé. Szerinte az emberi civilizáció története azon a törekvésen alapul, hogy a természetet a kultúra által ellenőrzésünk alá vonjuk, a kultúrák az idő múltával a technika révén mind több energiát használnak fel. A kulturális evolúció törvénye szerint a kultúrák azáltal fejlődnek, hogy a természetből több energiát aknáznak ki, vagy azáltal, hogy hatékonyabb technikát fejlesztenek ki. A technika és az általa munkára fogott energia döntő szerepet játszik a társadalmi szervezet és ideológia meghatározásában. White A kultúra fejlődése című műve minden tekintetben Morgan Az ősi társadalmának modern megfelelője, a különbség az etnográfiai anyag némi korszerűsítése és a kulturális materialista gondolatmenet következetesebb végigvitele – írja Harris. A kultúra fejlődésében kísérli meg felvázolni az emberi fejlődés lehetséges vonalát a kezdetektől Róma bukásáig. Az egész munka az

antropoidea társadalom emberi társadalommá válása és a mezőgazdasági forradalom hatásának tanulmányozása. Két minőségileg különböző kulturális rendszer rajzolódik ki : az elsőnek White a primitív kultúra elnevezést adta, ezt részletesebben elemzi, a másik korai civilizációnak nevezettet elnagyoltabban tárgyalja. A mezőgazdasági forradalom kapcsán hangsúlyozza, hogy a földművelés és állattartás hatása azáltal vált érezhetővé, hogy az emberek nem csupán képesek voltak a saját létfenntartásukhoz szükségesnél nagyobb mennyiségű élelmet előállítani, hanem kialakult egy speciális mechanizmus , az állam, amely rá is kényszerítette őket, hogy saját szükségletüknél többet termeljenek. A primitív kultúrát tárgyalva a leghosszabb részt a rokonsági kifejtésének szenteli. Megállapítja, hogy a primitív társadalom gazdasági szervezete tulajdonképpen rokonsági szervezetével azonos. White-nak a fejlődés, haladás

mérésére kidolgozott kritériuma az egy főre eső energiamennyiség és felhasználásának módja. A kultúrának a technológiai összetevőjében talált objektív mércét, amellyel a kultúrák összehasonlíthatók és nem látta a fejlődés szempontjából összehasonlíthatónak a kultúra számos egyéb elemét. Kimondta, hogy csak rendszerek esetében beszélhetünk evolúcióról, a kultúrát rendszerként fogta fel, így nem a technika evolúciója az egyetlen lehetséges evolúció, hanem fejlődnek a kulturális rendszerek is. A fejlődés két fajtáját különböztette meg : a rendszeren belüli mennyiségi és az egyik rendszerből másikká válást jelentő minőségi változást, az előbbit evolúciónak, az utóbbit revolúciónak, azaz forradalomnak nevezve. Tételeit többnyire elfogadta a szaktudomány, még az őt sokat bíráló Steward is elismeri érvényességüket. A kultúra fejlődése hozta meg White-nak a nyilvános elismerést 1959-ben a

legnagyobb antropológiai kitüntetést a Viking Fund érmet kapta. White a maga elméletét technológiai determinizmusnak nevezte. A technológiát az egész kultúra meghatározójának tekinti, ugyanakkor a technológiát nem szemléli a kultúrától függetlenül. Sajátmagát evolucionistának, Tylor fegyvertársának vallotta, elutasítva a neoevolucionista vagy egyetemes evolucionista jelzőt. Helyesebb , ha elméletét Harris nyomán “kulturális materialistának” nevezzük. (Sárkány Mihály cikke) Ez kifejezi egyrészt a dialektikus és történelmi materializmussal rokon álláspontját, de érzékelteti a különbséget is, a dialektika el nem fogadását, a technológia gazdaságfeletti szupremációját, amelyek White elméletének a marxista állásponttól eltérő elemei. 58 Sárkány Mihály: Kulturális antropológia: Leslie White és "A kultúra fejlõdése" In: Leslie White: A kultúra fejlõdése. Szociológiai Füzetek 5 Bp: Mûvelõdési

Minisztérium (1973) 5-22 o 59 Leslie A. White: A kultúra fejlôdése Szociológiai Füzetek 5 Bp:Kossuth (1973) Leslie A. White: Az energia és a kultúra evolúciója In: Mérföldkövek 460-486 o 28. JULIAN STEWARD ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (1902-1972) Washingtonban született, a papa az USA Szabadalmi Hivatala Bíráló Testületének elnöke volt. 1921-ben kaliforniai elsős egyetemistaként már bevezető kurzust hallgatott antropológiából, Kroeber, Lowie és Winslow Gifford előadásával. Berkeley-ben földrajz tanszéken hallgatott előadásokat Carl Sauertől, a természeti környzet szrepéről a kultúrakutatásban. Nyaranta az Owens-völgyben régészeti és néprajzi kutatásokat folytatott 1929-ben összeállította a kaliforniai, nevadai, utahi, arizonai és alsó-kaliforniai sziklarajzok leírását és motívumelemzését. Disszerációjával ( A szertartási bohóc az amerikai indiánoknál) doktorátust szerzett. A Nagy-Medence régészetével, barlangi

lelőhelyekkel foglalkozott. 1934-ben megnősült és nejével kétéves néprajzi kutatásba kezdett a sosóni kultúrákról. A Nagy medencefennsík őslakóinak szociopolitikai csoportjai 1938 1935. az Amerikai Etnológiai Hivatal antropológusának nevezték ki, ezután kezdett alkalmazott antropológiával foglalkozni, terepmunkát végzett Peru és Ecuador felföldjén, valamint Brit-Columbiában a kerier indiánok között. 1936 A primitív hordák gazdasági és társadalmi bázisa című tanulmányában a vadász és gyűjtögető társadalmak ökológiáját, népsűrűségét, hordaméretét és házassági szabályait hasonlította össze. 1940-ben munkájának egy fázisát foglalta össze az Őshonos kultúrák a Hegyköz (Nagy Medence) területén című művében. Hozzákezdett a dél-amerikai indián kultúrák átfogó áttekintésének, létrehozta az Amerika-közi Antropológiai és Földrajzi Társaságot és folyóiratát Acta Americana címmel. Felállította a

Szociálantropológiai Intézeet a Smithsonian Institu keretében és első igazgatója lett. 1946. A dél-amerikai indiánok kézikönyve, professzor lett a Columbia Egyetemen 1950. Areakutatás: elmélet és gyakorlat 1955. A kulturális változás elmélete 1956. Puerto Rico népe 1959. Dél-Amerika őshonos népei 1956 új kutatás a különböző kultúrák szabályszerűségeiről, iparosítás és urbanizáció kulturálisan kiegyenlítő és differenciáló hatását vizsgálták sokféle társadalomesetében, nagy területre kiterjedő terepmunka, munkacsoporttal ( Nigéria, Tanganyika, Kenya, Burma, malájföld, Japán, Mexikó, Peru) 1959 Illinoisi Egyetem Antropológiai Tanszékének létrehozása Steward olyan korszakban és problémaegyüttesben dolgozott , amely egy ellentmondással szembesítette: az antropológusok érdeklődése a kultúrától a kultúrák felé fordult, ennek következtében kivált a konvencionális evolucionista teoritikusok sorából. Különös

fontosságot tulajdonított az ökológiának, a kutúrális típuosknak és a multilineáris evolúciónak. A klasszikus evolucionistáktól eltérően a különböző kultúrák egyediségét tanulmányozta. A “multilineáris evolúció”, egy módszertan, amely a társadalmifejlődés szabályszerűségeivel foglalkozik, s célja, hogy kulturális törvényeket állapítson meg empirikus alapon. A multilineáris evolúció párhuzamos fejlődésminták köré szerveződik, amelyek kulturális típusoknak tekinthetők. A típusok több kultúrára vonatkoznak és a következő jellemvonásokat mutatják: - egyes kiválasztott kulturális elemekből állnak össze - ezek a kulturális elemek egy problémával és vonatkoztatási rendszerrel kapcsolatosan választódnak ki - a kiválasztott elemeknek valamennyi, a típusba illő kultúrában ugyanolyan funkcionális kapcsolatban kell állniuk. Kulturális típus pl. a feudalizmus, a keleti despotizmus és a patrilineáris horda A

patrilineáris hordát mint kulturális típust Steward ismerte feél először, a következő kiválasztott elemeket tartalmazza: - patrilinearitás - patrilokalitás - exogámia 60 - földtulajdon - egy bizonyos leszármazási ág szerinti összetétel. Pl. dél-afrikai busmanok, ausztráliaiak, tasmániak, sosóni csoportok A kulturális típusok a környezethez való alkalmazkodás eredményeként jönnek létre. Egy kultúra alkalmazkodásának kulcsa a technikájában rejlik. A kulturális ökológiai módszernek 3 oldala van. 1. elemezni kell a termelési módszereket az adott környezetben 2. az emberi viselkedés mintáit, abból célból 3. hogy megértsük s termelési technikák és a kultúra többi elemének kapcsolatát Az , hogy a termeő tevékenység milyen mértékben befolyásolja a kultúrát, mindig empirikus kérdés. Steward az evolucionista gondolkodásra és a t ársadalom ökológiai indíttatású vizsgálatára nagy hatást gyakorolt. Julian H.Steward:

A kulturális ökológia fogalma és módszere In: Mérföldkövek a kulturális antropológiában 439-456. 29. FEMINISTA ANTROPOLÓGIA KULTÚRAKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS Kulturálisan meghatározott személyiség Kultúraközi vizsgálatok eredményei nincsenek abszolút nemi különbségek (alapvető pszichológiai személyiségjegyek terén) a ffiak és nők közt. Azok a különbségek, amik később jelentkeznek kultúránként változóak. Mead: A kultúrák számos kritérium alapján erősítenek meg viselkedéseket. Egy kultúra sokféle elvárással rendelkezhet a ffi és női viselkedéssel szemben, de ezek az elvárások nem mutatnak feltétlenül hasonlóságot más kult.-kal A gyermeki szocializáció különbségei kultúránként pont a női-ffi viselkedést jellemző dimenziók mentén mutatnak különbséget. (Tehát egyik kultúrában a gyerekek általánosan feminin sajátságokat mutató viselkedést tanúsítanak, más kult-ban meg fordítva.) Pl.: - erőforrások

magas v. közepesen magas felhalmozásán alapuló kult: szófogadás, felelősség, szolgálatkészség (nőies jegyek) (magas: állatteny, pászt, mezőgazd; közepesen magas: agrártársad. állatteny nélkül) - alacsony, közepesen alacsony felhalmozás: öntudatos, függetlenség önbizalom, sikerorientált (ffi jegyek) (alacsony: vadász-halász; közepesen alacsony: mezőgazd. társad, nincs állatteny, de van vadászathalászat) NEMI KÜLÖNBSÉGEK AZ EGYES TÁRSADALMAKBAN A legtöbb kult-ban azonban hasonlóak a nemek közti különbségek. Pl.: ffiak munkája: kimerítő, együttműködésre épülő, akár hosszabb távollétet is megkövetelhet nők munkája: étel, hézimunka, ruhakészítés, gyermeknevelés, stb (A nemek közt különbség kult-onként változhat.) 61 Azokban a társadalmakban, ahol nemek szerint eltérő módon befolyásolják bizonyos viselkedések kialakulását többnyire: Fiúk szocializációja: siker-önbizalom orientált Lányok

szocializációja: gondoskodás orientált Életkor és nem szerint összehasonlítva: Fiatal korban: lányok: több intim-függő viselkedés, mint fiúk (később megszűnik ez a különbség) Domináns-dependens viselk. Egyenlő Idősebb kor: lányok: gondoskodóbbak fiúk: dominancia, figyelem felkeltés inkább, mint lányoknál minden életkor: fiúk agresszívabbak Tehát: 3-6 év: alig van különbség a nemek viselkedésében 7-11 év: fiúk nagyobb mértékben igénylik a figyelmet és a dominanciát lányok több gondoskodást mutatnak Ezeknek oka: lányoknál a gondoskodás várása átcsap gondoskodás adásába (kisebbek iránt) Fiúknál még megengedett ebben a korban is a nevelőkkel szemben való követelőzés (főleg nőkkel szemben), de idővel elvesztik ezt a kiváltságot, nem kapnak más, jól körvonalazott szerepet cserébe. Kulturális és nemi különbségek magyarázatai: természet vagy kultúra Az agresszió az egyetlen, ami életkortól függetlenül

elkülöníti a két nemet. A viselkedés különbségei nem feltétlenül a munkamegosztás biológiai okait tükrözik. A fiatal gyerekeknél meglévő nemi különbségek eltűnnek az életkor növekedésével. Később más, tipikusabb különbségek jelennek meg (a serdülőkori hormonális változásoknál előbb, tehát nem ez az oka). Oka: akkor történik ez, amikor elsajátítják a tőlük elvárt tevékenységeket, vagy ellenkezőleg, amikor nem tudják időben elsajátítani a munka elvégzését is segíti a rájuk jellemző viselkedési mód, de ha valaki nem sajátította el a tőle elvárt tevékenységeket, akkor ennek hiányában az idő kitöltését is elősegíti a nemére jellemző viselkedési mód. A létfenntartás jellegzetességeiből, gazdálkodás módjából, háztartás szerkezetéből, a társadalom komplexitásából következtethetünk a gyermeknevelési technikákra, tehát a nemi szerepkülönbségekre is. (Mivel ezek rányomják a bélyegüket

erre is.) Pl.: rendszeres állatteny + földműv.: szolgálatkészség, felelősség (az engedetlenség veszélyeztetheti a táplálékfelhalmozást) Vadászat-halászat: lehet kísérletezni, mert az esetleges kudarc csak egy napi adag kaját veszélyeztet nincs akkora jelentősége a szolgálatkészségnek ↓ Ezeknél a ffi-női különbség is más: Állatteny: ffi távol van és csak ő tenyészt Vad-hal: nők is halásznak esetleg és még gyerekekre is vigyáznak Vagy: 62 Kulturális komplexitás: (foglalkozások specializálódása, pénzgazdálkodás, központosított-, hierarchizált politikai és vallási rendszer) függőség-dominancia dimenzió jellemző a gyerekek viselkedésére Másutt: gondoskodó-felelős jellemző esetleg Vagy: Nukleáris család: szociábilis-intim viselk jellemző a gyerekekre Kiterjedt család: patrilokalitás, patrilineáris leszárm., többnejűség több autoriter-agresszív viselk jellemző Kevéssé komplex társadalom: a gyereket

már fiatal kortól az előre ismert felnőtt szerepre tanítják. Mindenki hasznos tagja a társad.-nak Majdani munkája biztosan a társad működéséhez szükséges dolog lesz. A gyerekek megértik, mit miért tanulnak, láthatják annak közvetlen eredményét Komplexebb társadalom: a gyerek nem tudje előre, hogy a későbbi munkamegosztásban mi lesz a helye. Nem látja (olyan tisztán mint az egyszerűbb társad.-ban), hogy a munka hogyan járul közvetlenül hozzá a család jólétéhez. Identitás és nemi szerep D.) Férfi és női identitás: Lenni vagy tenni Egyszerűbb társadalmak (primitív): Gazdasági berendezkedés érthetőbb a gyerek számára, egyre nagyobb mértékben vonják be abba, amit felnőttként kell végeznie + a szülők (főként az apák) rendszeresen ugyan azt a tevékenységet végzik. Kevés ruhát hordanak, teljes családok, akár egyetlen szobában laknak. Szülés otthon történik. A gyermeki szexualitást vagy teljesen figyelmen kívül

hagyják, vagy inkább bátorítják. ↓ Felnőtt nemi szerepeket könnyebb elsajátítani. Mindkét nem esetében az egyszerűbb társadalmakban folytonosabb a szocializáció stabilabb az identitás. Komplex társadalmak (modern): Papa pl. gyárban dolgozik, nem áttekintehető a munka a gyerek számára + távol is van, nem látja + nem minden ffi csinálja ugyan azt nem azonosítható a nemi szereppel. Ruházkodás takarja a nemi különbségeket. Felnőtt kori szex és gyermeknemzés titokban folyik. Gyermeki szexualitást visszaszorítják (agyereknek nemtelennek kell lennie, legalább is családi körben). ↓ Felnőtt nemi szerepeket nehezebb elsajátítani Valamint: Lányok: születésüktől a női identitást sajátítják el az anyán keresztül. Fiúk: először ők is a nőit, de aztán rájönnek, hogy ők másmilyenek, mint az anya ↓ A lányok szocializációja, a nemi szerep elsajátítása folyamatosabb (tehát egyszerűbb), mint a fiúké. Valamint: 63 C.)

Ffiak: “tesznek” Identitásuk “szerzett”. Kötelességük, hogy bizonyítsák ffiasságukat a ffi szerepének betöltésekor köteles cselekedni. Mead: a ffiasság nem feltétlen naponta tartani kell és újra kiérdemelni. Parsons: A ffiasság folyamatosan és alapvetően függ: - munkahelyi sikerektől - karrier emelkedésétől - családfenntartó szerepnek való megfeleléstől ↓ Ezért van, hogy a ffiak művészek, alkotók, kockáztatják életüket, vannak terveik. D.) Nők: “léteznek” Identitásuk “szerzett”. Itt nincs a ffiasság bizonyításával analóg kötelesség (Ha egy nő frigid, akkor is élhet nemi életet, kihordhat- és szülhet gyereket.) Parsons: A nők elérhető célokkal rendelkeznek: férjhez menni, gyereket szülni. ↓ A nő: feleséganyanagymama, háztartás, gyereknevelés. Megtanulja, hogyan váljon tárggyá, ő csak “van”. E.) F.) Egyetemes kulturális tény: a nők szocializációs szerepe A nők az elsődleges gondozók nem

az apa, hanem az anya hangján szólal meg a legfontosabb korai helyeslés vagy helytelenítés a lelkiismeretfurdalás hangja mindkét nemnél nőnemű. Bármelyik nemű gyerek függetlenedni próbál (a nevelés elveitől eltérő, önálló döntéseket hozni), tudatosan vagy tudattalanul, az anyát, ill. a hozzá köthető dolgokat kell elutasítania ↓ Ez, és az így kialakult kulturális intézmények más-más következményekkel járnak a fiúk és a lányok számára. A női szocializáció és a férfiak rettegése a nőktől A nők a fiúk első számú gondozói “rettegés a nőktől”. Oka: Kezdetben az anya teljhatalommal rendelkezik a gyerek szükségleteinek kielégítése felett gyermekben: szorongás (nagyobb, mint később az ödipális, amit már “tudatosan” tapasztal meg). Minden ffinek van anyja ez a dolog és eredményei többé kevésbé univerzálisak. (Ilyenek a nőkkel kapcsolatos általános attitűdök jellegzetességei. Fordítva ezek vagy

nincsenek a nőkben a ffiakkal szemben, vagy később alakulnak ki.) (Nyomai: szirének elcsábítják a ffit, félelem, hogy az örvény lehúz, ) A teljhatalmú anyától, a nőtől való rettegés legyőzésének módja: - Dicsőítés, imádás: “Egy olyan csodálatos, gyönyörű, sőt szent lénytől igazán nincs mit félnem.” - Lenézés, lealázás: “Nevetséges lenne olyasvalakitől félnem, akit, ha jobban megvizsgálunk, látjuk, hogy igen tökéletlen alak.” ↓ A ffinak fontos megszerezni a hatalmat, és biztosítani a hatalom és tekintély attribútumainak maszkulin jellegét. A ffiak kulturális szerepe mindig kapcsolódik a tekintélyhez {Ha ez pl a főzés, varrás, akkor a társadalom (ffiak és nők egyaránt) azt ítélik fontosabbnak.} 64 Rettegés és biszexuális identifikáció Mindenkit nők neveltek ffiak is őriznek női tulajdonságokat Külső és belső nyomás: a fiúk igazodjanak a ffi ideálhoz nem hordhatnak szoknyát, míg a lányok

igen, nem babáznak, míg a lányok fociznak, stb. Egy lánynak általában nem akkora szégyen fiúsnak lenni, mint egy fiúnak lányosnak lenni. ↓ Fiúk elrejtik nőies tulajdonságaikat, maguk előtt is letagadják azokat (nem lehetnek érzelmesek, nem szabad sírni, stb) A ffi szerepet a társadalom nagyobb presztízsűnek tartja mindenhol. ↓ A lányok fejlődésük során nagy arányban egy ideig a ffi szerepeket választják. Vannak társadalmak, ahol a női szerep nagyon jellemző a kisgyermekekre itt a fiúk egy avatási szertartás során lesznek ffiak. G.) Női fejlődéselmélet: identitás a teljesítménnyel szemben Először az anyától függünk a nőt látjuk uralkodónak lányok előnyösnek tartják a női identitást. Később a külvilágban megtanulják: a ffi identitás felsőbbrendű (iskolában ezt tanítják: törekvés, karrier, alkotás, stb., amik előre viszik a világot) lányok felveszik ezt, tanulnak mint a fiúk (sőt jobban), De: ahogy

növekszik a lány, kezd újra elvárás lenni feléje a női szerep betöltése választási lehetőség: - tanulás, karrier (okosság): ffi szerep - szépítkezés, passzív, kreativitás nélküli élet (butaság): női szerep E kettő egymás rovására tud érvényre jutni a nőben. Következtetések A nők identitása előírt, nem kell tenniük érte, hogy megszerezzék maguknak, vagy a társadalomnak bebizonyítsák. Identitásukat az őket körülvevő társadalom nem értékeli magasra. A nők léte az alárendeltségbe való beletörődés lesz mindaddig, míg csak is gyerekeken keresztül létezhetnek, amíg a ffiak nem járulnak hozzá a szocializációhoz, és nem nyújtanak kézzelfogható szerepmodelleket. Ha nem változnak meg a dolgok, akkor ebben a helyzetben a nő csak azt tudja tenni, hogy olyan fiúkat nevel, akiknek a nemi identitása a saját magában és a külvilágban rejlő nőiesség leértékeléséből fakad, és olyan lányokat, mint ő maga, akik

elfogadják ezt az alacsonyrendű helyzetet, és ugyanilyen fiúkat nevelnek majd. 65 Nancy J. Chodorow: Létezés és cselekvés: A női és férfi szocializáció kultúraközi összehasonlítása In: uő: A feminizmus és a pszichoanalitikus elmélet. Bp: Új Mandátum (2000) 39-69o 30. CLIFFORD GEERTZ ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA 66 Handler, Richard: Interjú Clifford Geertzcel. In: Geertz, Clifford Az értelmezés hatalma Bp: Századvég (1994) 369-393. o Clifford Geertz: Sűrű leírás. In: uő: Az értelmezés hatalma BpSzázadvég (1994) 170-200 o Clifford Geertz: Mély játék: jegyzetek a bali kakasviadalról. In: Geertz, Clifford Az értelmezés hatalma Bp.: Századvég (1994) 126-170 o 67