Alapadatok
Év, oldalszám:2004, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:286
Feltöltve:2007. január 03.
Méret:167 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
Kanyarodás 1.) Bármilyen jellegű kanyarodáskor a kanyarodó járműre, az utasokra és a rakományra egyaránt hat a centrifugális erő, amely a jármű sebességének négyzetével egyenes, a kanyarodás sugarával fordított arányban változik. A centrifugális erő az alábbi összefüggéssel számítható: v2 Fc = m r Kanyarvételi technikán azt értjük, hogy milyen sebességgel és milyen kormányzással tudunk a kanyarban haladni. A kanyarok sugara különböző nagyságú, de nem kötelező pontosan követni kanyarodáskor a kanyar ívét (sugarát). Ha kanyarodáskor a kanyarvétel módját (nyomvonal és sebesség) jól választjuk meg, jelentősen csökkenthetjük a centrifugális erő nagyságát. Ez azt jelenti, ha saját sávunkon belül a – kanyarodás közben elérhető – legnagyobb sugarú íven kanyarodunk, csökkenthetjük a kisodródás veszélyét.[1 ábra] Természetesen a kanyarodás sebességét is meg kell választani. 1. ábra A kanyarvétel
módjának megválasztásakor vegyük figyelembe a gépkocsi típusát,, meghajtási módját, műszaki állapotát, rakományát, a gumiabroncsokat (típus, mintázat, állapot), a kanyar élességét, az út döntöttségét, esetleges oldalszelet és nem utolsó sorban a tapadást. A kanyarodás végrehajtása akkor helyes, ha a vezető mindvégig uralma alatt tudja tartani járművét és a féktávolságnál nagyobb utat lát be; tehát a már látható veszély előtt meg tudja állítani járművét. A kanyarodás helyes végrehajtását három pontba lehet összefoglalni: 1) A kanyar előtt lecsökkentjük sebességünket a kanyarodási sebességre, 2) A kanyarban egyenletes sebességgel és kormányzással haladunk, 3) A kanyarból kifelé menet, – ha már látjuk, hova megyünk, – ismét gyorsíthatunk. A kanyarban a kormányt egyenletesen forgassuk, mert a hirtelen koránymozdulatok kalapácsütésszerű hatást eredményeznek. Kanyarstabilitás növelése: a)
elsőkerék-meghajtású (fronthajtású) jármű esetén enyhe gázadással b) hátsókerék-meghajtású jármű esetén enyhe motorfékkel. Fékezés kanyarban: Sokan úgy gondolják, hogy kanyarban nem szabad fékezni. Kanyarban szabad, sőt olykor fékezni is kell!, de csak a tapadás engedte határokon belül, a borulás veszélye nélkül. 1) Ha a sebességünk nem nagy, enyhe a kanyar, jók az útviszonyok (tapadás, út döntöttsége), nem magas rakománnyal közlekedünk, stabilitásunk jó, akkor egyenletesen – nem hirtelen! – lehet fékezni a tapadóerő által megengedett határokon belül, Oldalvezetésnek lenni kell, különben kicsúszik az autó. 2) Ha a sebesség nagy, a kanyar éles, rossz a stabilitás (pl. jeges út, magas rakomány) lehetőleg ne fékezzünk. Ha elszámítottuk magunkat és mégis fékezni kell, az alábbi módszert kövessük: a kormány egyenes állása mellett finoman ráfékezünk, majd a féket felengedjük és tovább kormányozunk.
2. ábra 2 2.) Kormányzottsági jelleg Kanyarodás közben a gépkocsit oldalirányú erőhatások érik. Ez kanyarodáskor a már említett centrifugális erő. De oldalirányú erőhatásként jelentkezik az út oldaldöntöttsége is, vagy az oldalszélben haladás. Oldalerők hatására a gépkocsi kerekei „kúsznak”, ezért a gépkocsi eltér eredeti haladási irányától. A kívánt haladási iránytól való eltérés attól függ, melyik tengelyhez esik közelebb a súlypont; ugyanis azokon kerekeken nagyobb a „kúszás”. A súlypont elhelyezkedése szabja meg elsősorban a kormányzottsági jelleget. A kúszás tehát mindig a súlyponthoz közelebbi kerekeken nagyobb. Háromféle kormányzottsági jellegű gépkocsi van. Alulkormányzottnak nevezzük, ha az első tengelyen lévő kerekeken nagyobb a kúszás – emiatt nehezebben akar bekanyarodni – így a jármű a kanyar külseje felé halad. Ez jellemző az orrnehéz vagy a puha első gumiabroncsu
gépkocsikra. [3 ábra] 3. ábra Alulkormányzott gépkocsi 4. ábra Túlkormányzott gépkocsi Túlkormányzottnak nevezzük, ha a hátsó tengelyen lévő kerekeken nagyobb a kúszás – túl akar fordulni, mintha többet kormányoztunk volna – így a jármű a kanyar belseje felé halad. Jellemző farnehéz vagy puha hátsó gumiabroncsu gépkocsira. [4 ábra] A gépkocsik ritkán semleges kormányzottságúak. A kormányzottsági jelleget csak akkor vesszük észre jelentősen, ha megváltozik a súlyeloszlás, gumiabroncsok levegőnyomása, vagy gépkocsi típusváltás. A kormányzottsági jelleg nem állandó tulajdonsága a gépkocsinak, mert ha a csomagtartóba kb. 100-150 kg terhet teszünk, az megváltoztatja. 3 3.) Kanyarodás motorkerékpárral A motorkerékpár két keréken csak állandó egyensúlyozással vezethető. A motorkerékpár a megfelelő irányba való megdöntéssel és a kormány elfordításával irányítható. Ha a motorkerékpárral
kanyarban haladunk, a korábban leírt centrifugális erő hat a motorkerékpárra, vezetőjére és az utasra is. Nyilvánvaló a fizika ismert jelenségeként a centrifugális erő igyekszik a motorkerékpárt kimozdítani haladási irányából. Mivel a centrifugális erő is a motorkerékpár súlypontjában hat, bizonyos sebesség felett igen könnyen fel tudná borítani a járművet. Ez ellen a felborulás ellen úgy védekezünk, hogy a centrifugális erővel ellentétes irányba, tehát a kanyar belseje felé döntjük a motort. Természetesen mind a vezetőnek és utasnak is – ha van utas – így kell tennie. A döntés (bedöntés) mértékét a centrifugális erő nagysága határozza meg. Azt, hogy milyen sebességgel tudunk kanyarodni, meghatározza a kerék-talaj kapcsolata, azaz a tapadás. Mindaddig, amíg a tapadóerő nagyobb, mint a centrifugális erő (fordítva is igaz, tehát a centrifugális erő értéke kisebb, mint a tapadóerő) a tapadóerő
megakadályozza, hogy a motor kisodródjon a kanyarból. Figyeljünk oda a motorkerékpár bedöntésének mértékére is, mert a motorkerékpár felépítése ennek határt szab.(túl alacsonyra épített, széles lábtartók) A kanyarodás nyomvonalának megválasztásánál a korábban leírt általános szabályokat kövessük. 1) A kanyar előtt lefékezünk kanyarodási sebességre, 2) A kanyarban egyenletes sebességgel (gáz nélküli gurulás) és kormányzással haladunk, 3) Kb. a kanyar felétől enyhe gázzal, haladjunk tovább (ne gyorsítsunk!) 4) A kanyarból kifelé menet, – ha már látjuk, hova megyünk, – intenzíven is gyorsíthatunk. Ha oldalkocsis motorkerékpárral kanyarodunk az oldalkocsi felemelkedésének megakadályozására, csökkentsük sebességünket és mind a vezető és az utas a kanyarodás irányába, dőljön. 4
módjának megválasztásakor vegyük figyelembe a gépkocsi típusát,, meghajtási módját, műszaki állapotát, rakományát, a gumiabroncsokat (típus, mintázat, állapot), a kanyar élességét, az út döntöttségét, esetleges oldalszelet és nem utolsó sorban a tapadást. A kanyarodás végrehajtása akkor helyes, ha a vezető mindvégig uralma alatt tudja tartani járművét és a féktávolságnál nagyobb utat lát be; tehát a már látható veszély előtt meg tudja állítani járművét. A kanyarodás helyes végrehajtását három pontba lehet összefoglalni: 1) A kanyar előtt lecsökkentjük sebességünket a kanyarodási sebességre, 2) A kanyarban egyenletes sebességgel és kormányzással haladunk, 3) A kanyarból kifelé menet, – ha már látjuk, hova megyünk, – ismét gyorsíthatunk. A kanyarban a kormányt egyenletesen forgassuk, mert a hirtelen koránymozdulatok kalapácsütésszerű hatást eredményeznek. Kanyarstabilitás növelése: a)
elsőkerék-meghajtású (fronthajtású) jármű esetén enyhe gázadással b) hátsókerék-meghajtású jármű esetén enyhe motorfékkel. Fékezés kanyarban: Sokan úgy gondolják, hogy kanyarban nem szabad fékezni. Kanyarban szabad, sőt olykor fékezni is kell!, de csak a tapadás engedte határokon belül, a borulás veszélye nélkül. 1) Ha a sebességünk nem nagy, enyhe a kanyar, jók az útviszonyok (tapadás, út döntöttsége), nem magas rakománnyal közlekedünk, stabilitásunk jó, akkor egyenletesen – nem hirtelen! – lehet fékezni a tapadóerő által megengedett határokon belül, Oldalvezetésnek lenni kell, különben kicsúszik az autó. 2) Ha a sebesség nagy, a kanyar éles, rossz a stabilitás (pl. jeges út, magas rakomány) lehetőleg ne fékezzünk. Ha elszámítottuk magunkat és mégis fékezni kell, az alábbi módszert kövessük: a kormány egyenes állása mellett finoman ráfékezünk, majd a féket felengedjük és tovább kormányozunk.
2. ábra 2 2.) Kormányzottsági jelleg Kanyarodás közben a gépkocsit oldalirányú erőhatások érik. Ez kanyarodáskor a már említett centrifugális erő. De oldalirányú erőhatásként jelentkezik az út oldaldöntöttsége is, vagy az oldalszélben haladás. Oldalerők hatására a gépkocsi kerekei „kúsznak”, ezért a gépkocsi eltér eredeti haladási irányától. A kívánt haladási iránytól való eltérés attól függ, melyik tengelyhez esik közelebb a súlypont; ugyanis azokon kerekeken nagyobb a „kúszás”. A súlypont elhelyezkedése szabja meg elsősorban a kormányzottsági jelleget. A kúszás tehát mindig a súlyponthoz közelebbi kerekeken nagyobb. Háromféle kormányzottsági jellegű gépkocsi van. Alulkormányzottnak nevezzük, ha az első tengelyen lévő kerekeken nagyobb a kúszás – emiatt nehezebben akar bekanyarodni – így a jármű a kanyar külseje felé halad. Ez jellemző az orrnehéz vagy a puha első gumiabroncsu
gépkocsikra. [3 ábra] 3. ábra Alulkormányzott gépkocsi 4. ábra Túlkormányzott gépkocsi Túlkormányzottnak nevezzük, ha a hátsó tengelyen lévő kerekeken nagyobb a kúszás – túl akar fordulni, mintha többet kormányoztunk volna – így a jármű a kanyar belseje felé halad. Jellemző farnehéz vagy puha hátsó gumiabroncsu gépkocsira. [4 ábra] A gépkocsik ritkán semleges kormányzottságúak. A kormányzottsági jelleget csak akkor vesszük észre jelentősen, ha megváltozik a súlyeloszlás, gumiabroncsok levegőnyomása, vagy gépkocsi típusváltás. A kormányzottsági jelleg nem állandó tulajdonsága a gépkocsinak, mert ha a csomagtartóba kb. 100-150 kg terhet teszünk, az megváltoztatja. 3 3.) Kanyarodás motorkerékpárral A motorkerékpár két keréken csak állandó egyensúlyozással vezethető. A motorkerékpár a megfelelő irányba való megdöntéssel és a kormány elfordításával irányítható. Ha a motorkerékpárral
kanyarban haladunk, a korábban leírt centrifugális erő hat a motorkerékpárra, vezetőjére és az utasra is. Nyilvánvaló a fizika ismert jelenségeként a centrifugális erő igyekszik a motorkerékpárt kimozdítani haladási irányából. Mivel a centrifugális erő is a motorkerékpár súlypontjában hat, bizonyos sebesség felett igen könnyen fel tudná borítani a járművet. Ez ellen a felborulás ellen úgy védekezünk, hogy a centrifugális erővel ellentétes irányba, tehát a kanyar belseje felé döntjük a motort. Természetesen mind a vezetőnek és utasnak is – ha van utas – így kell tennie. A döntés (bedöntés) mértékét a centrifugális erő nagysága határozza meg. Azt, hogy milyen sebességgel tudunk kanyarodni, meghatározza a kerék-talaj kapcsolata, azaz a tapadás. Mindaddig, amíg a tapadóerő nagyobb, mint a centrifugális erő (fordítva is igaz, tehát a centrifugális erő értéke kisebb, mint a tapadóerő) a tapadóerő
megakadályozza, hogy a motor kisodródjon a kanyarból. Figyeljünk oda a motorkerékpár bedöntésének mértékére is, mert a motorkerékpár felépítése ennek határt szab.(túl alacsonyra épített, széles lábtartók) A kanyarodás nyomvonalának megválasztásánál a korábban leírt általános szabályokat kövessük. 1) A kanyar előtt lefékezünk kanyarodási sebességre, 2) A kanyarban egyenletes sebességgel (gáz nélküli gurulás) és kormányzással haladunk, 3) Kb. a kanyar felétől enyhe gázzal, haladjunk tovább (ne gyorsítsunk!) 4) A kanyarból kifelé menet, – ha már látjuk, hova megyünk, – intenzíven is gyorsíthatunk. Ha oldalkocsis motorkerékpárral kanyarodunk az oldalkocsi felemelkedésének megakadályozására, csökkentsük sebességünket és mind a vezető és az utas a kanyarodás irányába, dőljön. 4
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
