Történelem | Középiskola » Magyarország a II. világháborúban

Magyarország a II. világháborúban 1939-1941-ig Magyarország miniszterelnöke Teleki Pál. Magyarország 1939 szept. 1-én semleges marad Fegyverkezik ugyan, de nem avatkozik bele a háború menetébe: ez Teleki politikája, a fegyveres semlegesség. Ennek a politikának a célja, hogy esetleg a béketárgyalásokon visszakapjuk, amit Trianonnál elvesztettünk. Teleki 1940ben a revíziós külpolitika felfüggesztését javasolja a korábbi tapasztalatok miatt Magyarország lengyel menekülteket is fogad. Ismét gondot okoz a nemzetiségi kérdés, mert Kárpátaljával nem magyarok is kerülnek Magyarországra, mert buta módon nem csak a magyarlakta területeket foglaltuk el. 1940 nyarán újabb német ajánlat érkezik, Erdély egy részének visszacsatolását ígéri. Teleki elfogadja. 1940 augusztus 30. M ásodik bécsi döntés: visszaadja Észak-Erdélyt és Székelyföldet (Ez körülbelül fél Magyarországnyi terület, kétmillió lakossal, amiből csak egymillió

magyar!) Ezzel a területvisszaadással Hitlernek az a célja, hogy patthelyzetet, bizonytalanságot hozzon létre, fenntartsa a feszültséget, hogy mindkét ország továbbra is együttműködjön Németországgal. A területek ára az, hogy Magyarországnak 1940-ben csatlakoznia kell a h áromhatalmi egyezményhez. Ez teljes elkötelezettséget jelent Teleki ezt ellensúlyozni szeretné azzal, hogy 1940 decemberében örök barátsági szerződést köt Jugoszláviával. Ez azt tartalmazza, hogy ha az egyik ország veszélybe kerül, a másik semleges marad vagy nem lép be ellenséges oldalon. 1941 áprilisában Németország eldönti Jugoszlávia megtámadását. Véghezvitele előtt azonban újabb ajánlatot tesz Magyarországnak: ha csatalakozik a t ámadáshoz, megkapja a B ácskaBánát-vidéket. Teleki Pál 1941 április 3-án öngyilkos lesz. Meglehetősen megkérdőjelezhető, hogy valóban öngyilkos lett-e, de ezt a m ai napig sem lehet eldönteni. (Teleki Pál az

egyetlen a H orthykorszakból, akit később - 1991-ben - hivatalosan rehabilitáltak Teleki után Bárdossy László lesz a miniszterelnök. Ő enged a német ajánlatnak és április 11én Magyarország megtámadja Jugoszláviát és ezzel belép a IIvilágháborúba, feladva semlegességét. 1941 jun. 22-én Németország megtámadja a Szovjetúniót Ekkor Magyarország még semleges marad. 1941 jun. 26-án Kassai provokáció: ismeretlen felségjelű gépek bombázták Kassát, Munkácsot és Rahót (sérültek szinte nem is voltak, csak egyetlenegy). Akkor ezt úgy értékelték, hogy szovjet provokáció (egyébként a mai napig nem tudják, ki volt). Ezért Magyarország 1941 j únius 27-én hadbalép a Szovjetúnió ellen. Egy 45 ezer főből álló gyorshadtest indit támadást, amely a D nyepernél megtorpan és szégyenletes vereségeket szenved, ami miatt a németek hazaküldik a csapatokat. A támadással egyidőben Anglia ultimátumot küld, hogy vonják ki a

csapatokat a Szovjetúnióból. Ez nem történik meg, így december 7-én Angliával, később az USA-val is hadiállapotba kerülünk. A visszacsatolt területeken igen súlyos probléma a nemzetiségi kérdés. Fellépnek a háborús nehézségek is Háborúellenes mozgalmak bontakoznak ki Ekkor jelentős fordulat következik be a magyar-német kapcsolatokban: Németország eddig mindig csak adott, most elérkezettnek látja az időt, hogy megkérje az árát. 200 ezer magyar katonát kér 1941 végén (ez a II. magyar hadsereg) az orosz frontra Megkapja Fizetségképpen beterjesztik még a III. zsidótörvényt: megtiltják zsidók és nem zsidók házasodását Az első két zsidótörvény csak vallási alapon különböztette meg a zsidókat a nem zsidóktól, ez viszont már faji megkülönböztetés volt. Ezt a törvényt azonban nem nagyon tartják be, 1941 és 1944 között nincs is zsidóüldözés Magyarországon. A hadigazdálkodásra való áttérés miatt fejlődik

Magyarországon a nehézipar. Infláció, áruhiány lép fel, csökken az életszínvonal, bevezetik a jegyrendszert. Kiéleződtek a társadalmi ellentétek, amit még csak fokozott a n emzetiségi kérdés újraéledése. 1941 őszétől háborúellenes mozgalom szerveződik: - 1941 október 6. Háborúellenes tüntetés aradi megmozdulásból - 1941 november 1. háborúellenes tüntetés halottak napja alkalmából - 1941 december 25 a Népszava háborúellenes politikát hirdet karácsonyi számában 1942 tavaszán legális háborúellenes szervezet jön létre Történelmi Emlékbizottság néven. Bárdossyt leváltják, az új kormányfő Kállay Miklós lesz, az 1942. március 15-i háborúellenes tüntetést szétoszlatja. Kállay politikája a "Kállay-kettös", a "hintapolitika": fenntartani a németekkel a barátságot, de ugyanakkor titkos tárgyalásokat folytatunk az angolokkal (1943). A tárgyalások megegyezéssel zárulnak: előzetes

fegyverszünetet kötünk, ami annyit jelent, hogy ha az angol csapatok elérik Magyarországot, akkor azonnal átáll a németek oldaláról a szövetségesekére. A hinta-politikának a katonai események voltak az okai: - a keleti fronton megáll a katonai előrenyomulás - sztálingrádi vereség (a II. magyar hadsereg megsemmisül) - Rommel veresége Észak-Afrikában Az angolokhoz fűzött remények a teheráni konferenciával szertefoszlanak (Normandiában lesz a második front). A 42-43-as eseményekkel a német politikában is változás következik be. Hitler tudomására jutnak az angolokkal folytatott tárgyalások. Németország most már semmiképpen nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen egy szövetségest. 1944 március 19-én a német hadsereg megszállja Magyarországot. A megszállást a Margareteterv szerint hajtották végre Kállay elmenekül Az új kormányfő Sztójay Döme lesz Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottja Weesenmayer lesz.

Magyarország hitelbe szállít Németországnak, főleg bauxitot. Munkálkodni kezd a Gestapo és nemigen érdeklik őket az emberi szabdságjogok. Betiltják a baloldali és polgári pártokat Az I magyar hadsereget kiküldik a frontra. Megindul a zsidók üldözése, deportálása Ekkor lesz kötelező a sárga csillag, alakulnak a gettók. Magyarországon nincs koncentrációs tábor, de munkatábor az van, június végéig összesen 400 ezer zsidót vittek el. Aki nem tudta papírokkal bizonyítani, hogy nem zsidó, az nekik zsidó volt, elvitték. Az orosz csapatok közeledésének hatására Horthy leváltja Sztójayt, helyette augusztusban Lakatos Gézát nevezi ki, mert Lakatos Horthy feltétlen híve, mindenben engedelmeskedni fog neki. Horthy 1944 októberében tárgyalni kezd a Szovjetúnióval Megkötik az előzetes fegyverszünetet. Ezt még egyszer meg kellett volna erősíteni, és érvényes lett volna 1944 október 15-én Horthy a rádióban mondott beszédében

bejelenti az előzetes fegyverszünetet. Ez Horthy kiugrási kísérlete Sajnos nem sikerül neki teljesen véghezvinni, mert a németek elrabolják fiát, ifj. Horthy Miklóst és egy koncentrációs táborba viszik, ahol készek megölni, ha Magyarország átáll az oroszokhoz. Ezért sajnos október 16-án Horthy lemond és Szálasi Ferencet nevezi ki kormányfőnek. Szálasi a Nyilas Párt vezetője, gyenge, erélytelen, nem jó politikus. Ezután megkezdődik Magyarország nyílt kirablása. Most már nem csak nyersanyagot visznek, hanem műkincseket, a Nemzeti Bank teljes aranykészletét, viszik az embereket a táborokba és a frontra. (Amit a németek meghagytak, azt elviszik majd az oroszok, amit az oroszok is meghagytak, azt később eltüntetik Rákosiék.) A szovjet csapatok három hadműveletben szorítják ki a németeket az országból: október - Tiszántúli hadművelet október-február 13 - Budapesti hadművelet február-április 13 - Dunántúli hadművelet Az

oroszok is megszállásnak tartották, csak mi csináltunk belőlük felszabadítókat. Az elején még tényleg felszabadítás volt. Attól kezdve, hogy a németek kimentek az országból, már megszállás