Kommunikáció | Felsőoktatás » Balázs Ágnes - Kommunikáció és paradigmaváltás

VÁLTOZÁSMENEDZSMENT Kommunikáció és paradigmaváltás Készítette: Balázs Ágnes ELŐZŐ ELŐADÁS TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ELEMEI Címe: Egy jó gyakorlat bevezetésének minőségirányítása Az innováció „szakmai elképzelésen alapuló folyamatos változtatás” , mely paradigmaváltáshoz is vezethet. (pedagógusoknál hosszú folyamat, nehézkes, „a jól bevált a jó” Ez lehet :  egy teljesen új koncepció bevitele a szervezetbe  egy megkezdett folyamat kiterjesztése  egy rossz gyakorlat elhagyása (!!!) SZEMÉLYES TAPASZTALAT  A változtatás szakmailag megalapozott legyen – Fontos tudni! (hitelesség)  A változtatás ellenállásba fog ütközni- Nem ismerték az új pedagógia lényegét, szakmailag nem tartották megvalósíthatónak  A projektpedagógia bevezetése innováció- minden változást érdemes innovációként kezelni és lépéseit szem előtt tartva és betartva végigvinni. o Folyamatosan szem előtt kell

tartani azt az értéktöbbletet, amit ad a változás és ezáltal figyelemmel kell kísérni az innováció életgörbéjét is. –Ezzel lehet motiválni és érvelni  Megfelelő kommunikáció, tervszerűség, szakszerűség, önbizalom, lépésenkénti haladás, csapatépítés EGY INNOVÁCIÓ BEVEZETÉSÉNEK LÉPÉSEI MELY FÁZISBAN KELL KOMMUNIKÁLNI?- A PIROSSAL MEGJELÖLTEK  Előkészítés (szkennelés)      PDCA modell változásmenedzselés Ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás szakasza     illesztés s szervezeti stratégiába (McKinsey 7 S modellje) tervezés, munkaterv elkészítése - folyamatok Végrehajtó, megvalósító szakasz (innováció bevezetése)    Első év Stratégia: elemzés, tervezés    környezetelemzés (makro-mikro: SWOT analízis, BCG elemzés); közös tanulás elemzés (erőforrás, kompetencia, értéklánc) döntéshozatali előterjesztés (pontos célok megfogalmazása)

Balanced Scorecard a keletkezett értékek elemzése hiányosságok korrigálása (hibaelemzés és kockázatelemzés) Az innováció beágyazása a szervezetbe (a rendszer működtetése)    szervezetfejlesztés PDCA-SDCA modell TQM Második év BANÁNHÉJ, HA NEM JÓL KOMMUNIKÁLSZ!  Előkészítés (ismerkedés)  Változásmenedzselés  Szervezetfejlesztés: pszichológiai és szociológiai ismeretek szükségesek a szervezetfejlesztéshez: „nem csupán adminisztratív átszervezésről van szó, hanem a dolgozók képességeinek, személyiségének, értékrendszerének, egymáshoz való kapcsolatainak figyelembevételével végrehajtott változásról”(paradigma és attitűd változások) A mindennapi kommunikáció dönti el egy kapcsolat minőségét ! AMIVEL MOST NEM FOGLALKOZUNK: Mi a kommunikáció? Mindig kommunikálunk (verbális, nonverbális) Kommunikációs fogalmak: adó-vevő-kommunikációs csatornák, feedback, zaj, szűrők,

térhasználat, térközszabályozás Kongruens, nem kongruens viselkedés Elméletek: Asszertivitás, NLP, erőszakmentes kommunikáció (zsiráf és sakálnyelv), nyertes/vesztes; szinergia,, Gordon: TET, stb. Önismeret fejlesztése AMIVEL FOGLALKOZUNK Mi a hatékony kommunikáció? Kommunikáció zavarai: Friedemann Schulz von Thun : Kommunikációs négyszöge és 4 fül elmélete Karl Mehrl német pszichológus kapcsolat elemein keresztül kiegészítjük a fentieket! A hatékony kommunikálás és a kommunikációs zavar elemzése Paradigmaváltás HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓRA VAN SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY  Megfelelő információ birtokába jussunk  Megértessük magunkat és megértsünk másokat  Elfogadtassuk személyünket, mondanivalónkat  Javuljon a munkatársak közötti együttműködés  Erősödjön az önbizalom, csökkenjen a szorongás KOMMUNIKÁCIÓS NÉGYSZÖG A kommunikáció 4 szinten zajlik: 1. Tárgyi üzenet: amiről beszélünk

– MIT? 2. Önmegnyilvánulás: üzenet önmagunkról- hitelesség 3. Kapcsolat: utalás a kommunikálók egymáshoz fűződő kapcsolatára – HOGYAN? 4. Szándék: egy felszólítás – MIÉRT? A kommunikáció sikere azon múlik, hogy ez a 4 szint mennyire játszik össze egymással a kibocsátó és a befogadó részéről! 4 FÜL ELMÉLET A BESZÉLŐ 4 SZÁJJAL BESZÉL, A HALLGATÓ 4 FÜLLEL HALLGAT 2. Önmagunkról: személyiségünk nyilvánul meg implicit vagy explicit (én-üzenet) formában 3. Kapcsolat: Hogyan kezelem embertársaimat, amikor kommunikálok velük? Azzal, ahogy megszólítok valakit, kifejezem, mit tartok róla; ennek megfelelően a másik vagy úgy érzi, hogy elfogadom és egyenrangúként bánok vele, vagy úgy érzi, hogy lekezelem, gyámkodom fölötte, nem veszem komolyan. 1. Információ: Hogyan tudok tartalmakat világosan és érthetően közvetíteni? 4. Szándék, felszólítás: Amikor valaki közöl valamit, általában el is akar érni

valamit. (nyíltan vagy rejtetten) Igény, cél, utasítás, tanács, kívánság stb TANULSÁGOK a kommunikáció „érthetősége” négydimenziós dolog. (tartalom,kapcsolat,cél, mi is benne vagyunk) egy és ugyanazon közlés egyidejűleg több üzenetet is hordozhat és belső konfliktushoz vezethet (pl. tartalommal, céllal egyetértünk, de a kapcsolatival nem: nem úgy mondja, nem hiteles) a négyzet oldalai egyenlő hosszúságúak. Ebből pedig az a tézis következik, hogy a négy aspektus elvben egyenrangú (pl. a tárgyi üzenet túlsúlya- szociális tanulás nincs benne, személytelenné válik) alkalmas a kommunikációs zavar feltárására (!) KARL MEHRL : KAPCSOLAT ELEMEI Belső: 1. Szeretet (érzelem) Külső: 4. Idő 2. Hatalom (alá-fölé rendeltségi viszony)kapcsolat 5. Hely 3. Értelem (célok, érdekek)- szándék 6. Energia A KOMMUNIKÁCIÓ (A KAPCSOLAT ELEMEI SZERINTI KIEGÉSZÍTÉS) Belső elemek (1) Érzelem (szeretet): o

pozitív, negatív, közömbös emberek ( pozitív: lehet vele dolgozni, az újat elfogadja; negatív: mindenben az akadályt látja; nehéz az újat elfogadtatni vele; közömbös: kiégett,neki mindegy) o a kapcsolatban milyen érzelmek jelennek meg (szeretetteli, barátságos, ellenséges, gyűlölködő, stb) o „önmagunk” is benne van ( szakmailag elkötelezett, szenvedélyesen tud érvelni, számára fontos, pozitív gondolkodással: biztos a sikerben, lelkes) Ez a belső elem már meghatározhatja a kommunikáció hatékonyságát. Érdemes felmérni a hozzáállást (elkötelezettségi táblázat); mennyire hisznek a vezetőnek, hitelesség (szakmai, emberi); A KOMMUNIKÁCIÓ (A KAPCSOLAT ELEMEI SZERINT) Külső elemek: Idő: mennyi időt szánsz a kapcsolatra, „nem érek rá” fontos-e számodra? Hely: hol? Milyen körülmények között? Folyosón, irodában, asztal mellett, fotelben, kiránduláson, értekezleten, stb Energia: mennyi energiát fektetsz

a kapcsolatba, felületes kapcsolat vagy mélyebb PÉLDA ELEMZÉSE „Felhívtam a portát, hogy itt vagy-e még az iskolában?” 4 FÜL + KAPCSOLAT SZERINTI ELEMZÉS Adó Vevő Beszélni akarok vele Tárgyi üzenet Kerestetett Lusta voltam, hogy végig járjam az iskolát Üzenet önmagunkról Ellenőrizni akarta, hogy elmentem-e? munkatárs Kapcsolat Ő a főnök Mindenképpen akartam vele még találkozni Felszólítás Előző konfliktusunk óta még mindig szórakozik velem Nem haragszom már rá, látom megijedt Érzelem Nem nagyon bírom Nincs/van időm most rá Idő Alkalmas/nem alkalmas a hely Hely Nem érdekel/érdekel Energia visszacsatolás VISSZACSATOLÁS Helyes mondat: Lusta voltam, hogy felmenjek a szobádba, másrészt nem is tudtam, hogy hányig vagy, ezért felhívtam a portást, hogy elmentél-e már, mert szeretnék veled beszélni. Pontos, konkrét fogalmazás, Én-üzenet: érzések felvállalása: Lusta voltam Tisztázás- ha

észreveszed, hogy rosszul fogalmaztál: Ne érts félrevisszakérdezés: Te hogyan látod? Hangsúly (kapcsolatra utal) Minősítés nélküliség, tényszerűség PARADIGMA Paradigma=gondolati séma, minta, példa, modell, „térkép”, gondolkodási szokás Miként látjuk (észleljük, értelmezzük) a világot Ki, mit lát a képen? Ugyanaz a kép és mégis mást látnak rajta! (lehet kondicionálni-kísérlet) KI MIT LÁT RAJTA? – NÉZŐPONT KÉRDÉSE PARADIGMÁINK Hatással van paradigmáinkra: Kondicionálás, felkészítés (pl. ne szemetelj!) Család, iskola, barátaink, munkatársaink, társadalmi paradigmák hozzáállás, viselkedés Minél inkább tisztában vagyunk paradigmáinkkal, annál inkább vállalhatjuk a felelősséget értük! PARADIGMAVÁLTÁS A paradigmaváltások minden esetben kimozdítják az egyensúlyból a világszemléletünket Ezáltal alapvetően meghatározzák hozzáállásunkat, viselkedésünket és emberi kapcsolatainkat

(A tudományok fejlődése szükségszerűen paradigmaváltásokkal járt és jár) Paradigma: gondolkodási szokás Eredmény: viselkedés Cselekvés: hozzáállás Ha kis változtatást akarsz: változtass cselekvést Ha nagyot: változtass paradigmát! PARADIGMAVÁLTÁS  Gyors paradigmaváltás: metró-apuka-gyerekek, traumák is előidézhetik  Lassú (ez általánosabb)  Akadályozó tényezők: előítéletek tudatlanság (információ hiány) a szokás hatalma lustaság személyiségjegyek (+; - látásmód) nem megfelelő kommunikáció PARADIGMAVÁLTÁST SEGÍTŐK  PDCA alkalmazása (tervezettség)  Folyamatos visszajelzés (értékelőlapok, teamek)  Értékek összegyűjtése és szem előtt tartása  Folyamatos képzés  Közös munka, egyéni feladatokkal, egyéni vállalásokkal  Bevonás  Közösségépítés  Mérések, eredmények  Folyamatos fejlesztés KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Adj Uram türelmet, hogy el

tudjam viselni, amin nem lehet változtatni! Adj Uram erőt és akaratot, hogy megváltoztassam, ami megváltoztatható! És kellő bölcsességet, hogy a kettőt meg tudjam különböztetni!