Gazdasági Ismeretek | Gazdaságföldrajz » Engelberth István - Az integráció földrajza

Alapadatok

Év, oldalszám:2018, 28 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:11

Feltöltve:2018. december 15.

Méret:2 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Az integráció földrajza 2013. Mi az integráció? – egyesülés – összefonódás – összefogás • beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelenthet Sikeres integráció: kompromisszum, alkalmazkodás • Együttes folyamatok napjaink világgazdaságában. – Globalizáció – Lokalizáció Integráció lépései: 1. preferenciális övezet (preferencia=kedvezmény, előnyben részesítés) - egymásnak kereskedelempolitikai kedvezmények (pl: vám, mennyiségi) 2. szabadkereskedelmi övezet - szabadkereskedelem egymás között külsőkkel szemben a nemzeti kereskedelmi politika szerint 3. vámunió - szabadkereskedelem egymás között külsőkkel szemben egységes kereskedelmi politika (vám) • Korábbi az integrációknál a nemzetgazdaságok lényegében önállóan működnek! • Tényleges gazdasági együttműködés nincs még. Integráció lépései: 4.

közös piac (átmeneti állapot a gazdasági integráció felé) - áru, munkaerő és tőke szabadon áramolhat - (a termeléshez és az értékesítéshez szükséges feltételek szabad áramlása) 5. gazdasági unió - tényleges integrációs szerveződés az unió tagállamok gazdasága összefonódik nem önálló nemzetgazdaságok vannak (közös gazdaságpolitika, beruházások, K+F stb.) Integráció lépései: 6. monetáris unió (a gazdasági unió legmagasabb szintje) - közös monetáris politika közös valuta /a tagok pénzforgalmában már nem az egyes nemzeti valuták, hanem az unió közös valutája szerepel közös pénzalapok (az elmaradott térségek felzárkóztatásáért) 7. politikai unió (az önálló államok is megszűnnek ezzel) - az integrációs folyamatok legmagasabb foka a tagállamok politikai intézményei összefonódnak (nemzetek feletti szervek, intézmények) Milyen szinten áll az Európai Unió? - gazdasági unió? - monetáris

unió? - politikai unió? Európa példája Miért??? - politikai - Ny-Európa ne kerüljön szovjet befolyás alá - „Sok kicsi, együtt sokra megy” (érdekérvényesítés a Világban) – USA! - gazdasági - versenyképesség az USA-val szemben - Együtt nagyobb piac – versenyképesebb gazdaság - egymásrautaltság (pl: Franciao. és Németo - Ruhr-vidék, Lotaringia) - környezetvédelmi problémák közös megoldása Az Európai Unió - 1957. Római Szerződés (Fr.O, OlO, NSZK, Benelux-államok) - Európai Gazdasági Közösség (EGK) (más néven a Közös Piac) – – – – tőke áruk munkaerő szolgáltatások szabad áramlása (ún. négy szabadság elve) Az EU története - 1973 - bővítés: Dánia, Írország, Nagy-Britannia • 1957-ben még nem akart csatlakozni (erős kapcsolatok az USA-hoz és a volt gyarmatokhoz) • Franciaország többször megvétózta a felvételét (De Gaulle) Az EU története - 1981 - Görögország

(politikai-stratégiai okok miatt: SZU befolyás a Balkánon) - 1986 - Portugália és Spanyolország - 1995 - Svédország, Finnország, Ausztria katonailag semleges államok! Norvégia (két népszavazáson is elvetik) • Északi-tengeri olajmezők „megőrzése” • Norvég-tengeri halászatát nem akarja megnyitni 1991. Az első társulási megállapodások a kelet- és közép-európai országokkal 1993. január 1 „Megvalósul” az egységes belső piac 1993. A Maastrichti Szerződés életbe lépése (Aláírás: 1992)  Az „Európai Unió” létrehozása (mint politikai fogalom) 13 Az EU története - 2004. „keleti bővítés” az Unió legnagyobb bővítése – Balti-államok: Észtország, Litvánia, Lettország – Visegrádi-államok: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország – Szlovénia – Málta, Ciprus - 2007. Románia és Bulgária - 2013. Horvátország Az EU-bővítés lehetőségei a jövőben /?/ - Ukrajna

(orosz-EU „küzdelem”) - Balkáni-államok (földrajzilag determinált helyzet) - Izland (a válság elmúltával már nem akar) - Törökország - a 60-as évektől vár a belépésre - Más kultúra (mohamedán) - Közel-keleti konfliktusok szomszédja (kurd-probléma) - A legnépesebb EU-állam lehetne - Ciprus-probléma (görögök vétó) Az EU „versenytársa” - EFTA European Free Trade Association • Megalakulás: 1960. A „HETEK” • • • • • • • Ausztria Dánia Nagy-Britannia Norvégia Portugália Svájc Svédország Az EFTA bővülése • Finnország (1986) 1961-től társult tag • Izland (1970) • Liechtenstein (1991) Az EFTA „gyengülése” Tagok átlépése az EGK-ba 1973: Nagy-Britannia Dánia 1986: Portugália 1995: Ausztria Finnország Svédország Az EFTA kudarcának okai 1. az összefogás alacsony szintje (kvóták és vámok lebontása 1966-ra) - mezőgazdasági termékekre nem terjed ki - külső államokkal szemben

nincs közös vámpolitika 2. kedvezőtlen (perifériális) elhelyezkedés 3. eltérő társadalmi-gazdasági fejlettség Európai Gazdasági Térség European Economic Area • Egyes tagállamok szabadkereskedelmi megállapodása az EK-val • 1992. EGT-szerződés aláírása (EK és EFTA) • 1994. Európai Szabadkereskedelmi Térség (EGT) EFTA napjainkban - Norvégia - Liechtenstein - Izland - Svájc Central European Free Trade Agreement, CEFTA - 1992 Aláírás: 1992. dec 21 Krakkó • Cél: – Felgyorsítani a nyugat-európai intézményekkel az integrációt – Az új politikai rendszer és a piacgazdaság konszolidálása CEFTA - 1997 A CEFTA-tagság az Európai Unió előszobája ! CEFTA - 2007 Az Európai Unióba belépett államok tagsága megszűnt! NAFTA - Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény - North American Free Trade Agreement - USA, Kanada, Mexikó - 1994. - „3 lábú integráció” - Kb. 460 millió fős piac - USA 315

millió fő - Kanada 35 millió fő - Mexikó 112 millió fő APEC - Az Ázsiai és Csendesóceáni Gazdasági Együttműködés - Asia-Pacific Economic Cooperation - Cél: 2020-ra szabadkereskedelmi övezet - 21 tagállam MERCOSUR - A Dél–amerikai Közös Piac (sp. Mercado Común del Sur) - Tagok: Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, Venezuela - Társult tagok: Chile, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru - Cél:kereskedelmi akadályok lebontása és az egységes vámtarifa kialakítása. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Engelberth István BGF PSZK