Gazdasági Ismeretek | Gazdaságföldrajz » Engelberth István - Az integráció földrajza

A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be!

Engelberth István - Az integráció földrajza

A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be!


 2018 · 28 oldal  (2 MB)    magyar    11    2018. december 15.  
       
Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Az integráció földrajza 2013. Mi az integráció? – egyesülés – összefonódás – összefogás • beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelenthet Sikeres integráció: kompromisszum, alkalmazkodás • Együttes folyamatok napjaink világgazdaságában. – Globalizáció – Lokalizáció Integráció lépései: 1. preferenciális övezet (preferencia=kedvezmény, előnyben részesítés) - egymásnak kereskedelempolitikai kedvezmények (pl: vám, mennyiségi) 2. szabadkereskedelmi övezet - szabadkereskedelem egymás között külsőkkel szemben a nemzeti kereskedelmi politika szerint 3. vámunió - szabadkereskedelem egymás között külsőkkel szemben egységes kereskedelmi politika (vám) • Korábbi az integrációknál a nemzetgazdaságok lényegében önállóan működnek! • Tényleges gazdasági együttműködés nincs még. Integráció lépései: 4.

közös piac (átmeneti állapot a gazdasági integráció felé) - áru, munkaerő és tőke szabadon áramolhat - (a termeléshez és az értékesítéshez szükséges feltételek szabad áramlása) 5. gazdasági unió - tényleges integrációs szerveződés az unió tagállamok gazdasága összefonódik nem önálló nemzetgazdaságok vannak (közös gazdaságpolitika, beruházások, K+F stb.) Integráció lépései: 6. monetáris unió (a gazdasági unió legmagasabb szintje) - közös monetáris politika közös valuta /a tagok pénzforgalmában már nem az egyes nemzeti valuták, hanem az unió közös valutája szerepel közös pénzalapok (az elmaradott térségek felzárkóztatásáért) 7. politikai unió (az önálló államok is megszűnnek ezzel) - az integrációs folyamatok legmagasabb foka a tagállamok politikai intézményei összefonódnak (nemzetek feletti szervek, intézmények) Milyen szinten áll az Európai Unió? - gazdasági unió? - monetáris

unió? - politikai unió? Európa példája Miért??? - politikai - Ny-Európa ne kerüljön szovjet befolyás alá - „Sok kicsi, együtt sokra megy” (érdekérvényesítés a Világban) – USA! - gazdasági - versenyképesség az USA-val szemben - Együtt nagyobb piac – versenyképesebb gazdaság - egymásrautaltság (pl: Franciao. és Németo - Ruhr-vidék, Lotaringia) - környezetvédelmi problémák közös megoldása Az Európai Unió - 1957. Római Szerződés (Fr.O, OlO, NSZK, Benelux-államok) - Európai Gazdasági Közösség (EGK) (más néven a Közös Piac) – tőke – áruk – munkaerő – szolgáltatások szabad áramlása (ún. négy szabadság elve) Az EU története - 1973 - bővítés: Dánia, Írország, Nagy-Britannia • 1957-ben még nem akart csatlakozni (erős kapcsolatok az USA-hoz és a volt gyarmatokhoz) • Franciaország többször megvétózta a felvételét (De Gaulle) Az EU története - 1981 - Görögország

(politikai-stratégiai okok miatt: SZU befolyás a Balkánon) - 1986 - Portugália és Spanyolország - 1995 - Svédország, Finnország, Ausztria katonailag semleges államok! Norvégia (két népszavazáson is elvetik) • Északi-tengeri olajmezők „megőrzése” • Norvég-tengeri halászatát nem akarja megnyitni 1991. Az első társulási megállapodások a kelet- és közép-európai országokkal 1993. január 1 „Megvalósul” az egységes belső piac 1993. A Maastrichti Szerződés életbe lépése (Aláírás: 1992)  Az „Európai Unió” létrehozása (mint politikai fogalom) 13 Az EU története - 2004. „keleti bővítés” az Unió legnagyobb bővítése – Balti-államok: Észtország, Litvánia, Lettország – Visegrádi-államok: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország – Szlovénia – Málta, Ciprus - 2007. Románia és Bulgária - 2013. Horvátország Az EU-bővítés lehetőségei a jövőben /?/ - Ukrajna (orosz-EU

„küzdelem”) - Balkáni-államok (földrajzilag determinált helyzet) - Izland (a válság elmúltával már nem akar) - Törökország - a 60-as évektől vár a belépésre - Más kultúra (mohamedán) - Közel-keleti konfliktusok szomszédja (kurd-probléma) - A legnépesebb EU-állam lehetne - Ciprus-probléma (görögök vétó) Az EU „versenytársa” - EFTA European Free Trade Association • Megalakulás: 1960. A „HETEK” • • • • • • • Ausztria Dánia Nagy-Britannia Norvégia Portugália Svájc Svédország Az EFTA bővülése • Finnország (1986) 1961-től társult tag • Izland (1970) • Liechtenstein (1991) Az EFTA „gyengülése” Tagok átlépése az EGK-ba 1973: Nagy-Britannia Dánia 1986: Portugália 1995: Ausztria Finnország Svédország Az EFTA kudarcának okai 1. az összefogás alacsony szintje (kvóták és vámok lebontása 1966-ra) - mezőgazdasági termékekre nem terjed ki - külső államokkal szemben nincs

közös vámpolitika 2. kedvezőtlen (perifériális) elhelyezkedés 3. eltérő társadalmi-gazdasági fejlettség Európai Gazdasági Térség European Economic Area • Egyes tagállamok szabadkereskedelmi megállapodása az EK-val • 1992. EGT-szerződés aláírása (EK és EFTA) • 1994. Európai Szabadkereskedelmi Térség (EGT) EFTA napjainkban - Norvégia - Liechtenstein - Izland - Svájc Central European Free Trade Agreement, CEFTA - 1992 Aláírás: 1992. dec 21 Krakkó • Cél: – Felgyorsítani a nyugat-európai intézményekkel az integrációt – Az új politikai rendszer és a piacgazdaság konszolidálása CEFTA - 1997 A CEFTA-tagság az Európai Unió előszobája ! CEFTA - 2007 Az Európai Unióba belépett államok tagsága megszűnt! NAFTA - Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény - North American Free Trade Agreement - USA, Kanada, Mexikó - 1994. - „3 lábú integráció” - Kb. 460 millió fős piac - USA 315 millió

fő - Kanada 35 millió fő - Mexikó 112 millió fő APEC - Az Ázsiai és Csendesóceáni Gazdasági Együttműködés - Asia-Pacific Economic Cooperation - Cél: 2020-ra szabadkereskedelmi övezet - 21 tagállam MERCOSUR - A Dél–amerikai Közös Piac (sp. Mercado Común del Sur) - Tagok: Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, Venezuela - Társult tagok: Chile, Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru - Cél:kereskedelmi akadályok lebontása és az egységes vámtarifa kialakítása. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Engelberth István BGF PSZK