Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Pénzügyi Jog I

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 68 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:134
Feltöltve:2008. október 26
Méret:387 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Pénzügyi Jog I. I. ALAPVETÉS: A KÖZPPÉNZÜGYEK ÉS A PÉNZÜGYI POLITIKA - Bernard Mandeville: cél a kívánságok legyőzése, nem kielégítésük; a közérdek az egyéni érdek felett 1. A közszükségletek - közkiadások - szerz-s kapcsolatok általában a felek akaratán alapulnak ⇒ állam max. mint láthatatlan kéz (Adam Smith) van jelen. - közhat szerepe x szerz-eknél: pl. gyógyszerker, koncessziós szerz, jövedéki termékek - x kapcsolatok létre sem jönnek állami beavatkozás nélkül: pl. államháztartási viszonyok, adó- v. vámfizetés - közpénzügyek: olyan pénzmozgások, ahol a közhat-i beavatkozás arra irányul, hogy a nem v. nem kizárólag piaci elveken szervezett szükségletekhez forrást teremtsenek elő - a közszükségletek (social wants, public needs) kielégítését szolgálja - a közszükségleteket a közfeladatok finanszírozása útján lehet teljesíteni - finanszírozás módja lehet piaci v. nem piaci alapú, v biztosítási

elven alapuló - közösségi szükségletek (collective needs): jellegüknél fogva a piaci elvek alapján nem finanszírozható feladatok - közjavak: azon eszközök és szolgáltatások összessége, amelyekkel a közszükségleteket kielégítik - tiszta közjavak: nem rivalizáló jellegűek (igénybevételük nem zárja ki a mások általi igénybevételt, pl. Samuelson példája, a világítótorony) - gyakorlati közjavak: lehetséges a rivalizálás, de szociális v. gazd-i okból nem kerül erre sor, pl. helyi óvoda - a közösség által finanszírozott szükségletek: - 1. csop: hagyományosan másképp nem fedezhetők (pl honvédelem, közig) - 2. csop: az igénybevevők nem határozhatók meg pontosan v nem lehet az összes igénybevevő egyetértésétől függővé tenni (pl. árvízvédelem, járványmegelőzés) - 3. csop: modern társ-ban közfeladatnak szokás tekinteni, gyakran alapjogok (pl közoktatás) - a fentiek csak 1 rész ⇒ az állam gazd-i/pol-i

intervenciója kiterjedt - a közszükségletek körének meghatározása a pol-i döntéshozataltól függ - 3 fő finanszírozási típus (sok átmeneti megoldás): - piaci - költvet-i - biztosítási - nehéz elhatárolni általános szükségletet (pl. kenyér) és közszükségletet (néha összefonódik, pl. jegyrendszer) - Wagner-tv: a közkiadások egyre növekvő tendenciát mutatnak - Popitz-tv: közkiadásokon belül hosszabb távon centralizációs tendencia érvényesül a kzp-i és a lokális költvet-ek között (de csak nagy megszakításokkal) - finanszírozás lehet: - közbeszerzések útján - nonprofit szervezetek által - állami v. helyi ök-i feladatként - XX. sz: gazd-i beavatkozás kora, állami intervenció T-ei: - gazdélénkítés (gazdtámogatás leggyakoribb eszköze: szubvenció) - tul-i szerkezet befolyásolása - befeketetésösztönzés - Tfejlesztés - közfeladat több, mint az állami feladat, mert beletartoznak egyes autonómiák (ök,

köztestület) működésének pénzügyi feltételei is - Áht: állami feladatok fogalmát definiálja, 2 csoportja: - amelyeket részben v. egészben költvet-i szerveken keresztül látnak el - amelyek ellátásának fedezetét részben v. egészben, közvetlenül v közvetve az államháztartás biztosítja - az állami gazd-i szerepvállalás funkciói (pénzügyi pol 2 T-én: fiskális és monetáris pol): - stabilizáció (korlátozás-ösztönzés): konjunkturális ingadozások kiegyenlítése - allokáció: közfeladatok forrásának megszerzése, felhasználása - redisztribúció: a reálszférában kialakult jövedelemarányok módosítása, újraelosztása 2. A közpénzügyek fogalma - a közpénzügyek (pénzügyi viszonyok) olyan pénzmozgással járó kapcsolatok, amelyek jellemzői: - a pénzeszközök mozgását a közhat-mal rendelkező testületek (állam, ök) szabályozzák - a közfeladatok ellátása, közszükségletek kielégítése és más célok (pl.

gazdélénkítés) érdekében - ez a GDP (GNP) jelentős részének központosításával valósul meg - a központosított eszközöket az államháztartás alrendszerei útján újraelosztják - pénzügyi pol: a redisztribúció céljait, eszközeit, arányait határozza meg - pénzügyi alkotmányosság: az államhat és a közpénzügyek csak egymással összefüggésben jelennek meg - közpénzügyek: az állami cselekvés feltételei, eszközei és tárgyai = pénzügyi alkotmány - nem az állami szervezetrendszer fenntartásának belső ügyei, hanem a mgnautonómia, szolidaritás határait jelölik ki - T-ei: - közbevételek - közkiadások, jellegük szerint: - javak (pl. beruházások) - szolgáltatások (pl. eü-i, oktatási, tudományos) - transzferkiadások (pl. szociális kiadások: nyugdíj) - államadósságügy - rendszere a pénzügyi rendszer, ennek motorja az államháztartás, melynek alrendszerei: - kzp-i költvet - elkülönített állami pénzalapok

(részben államháztartáson kívüli forrásokból) - helyi ök és helyi kisebbségi ök költvet-e - tb (közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer) - a fenti alrendszerek x időszak költvet-ei, pénzügyi tervek/alapok - a költvet előirányzatként/előirányzat-teljesítésként tartalmazza a teljesíthető kiadásokat és a teljesítendő bevételeket (előirányzat, mégis tv) - államháztartás pénzügyi feladatainak elvégzésére jött létre: Kincstár (1996-tól) - feladatai: - az alrendszerek költvet-einek végrehajtását bonyolítja le - finanszírozási műveletek, készpénzgazdálkodás - államadósság kezelése, törlesztése, megújítása - állami kötelezettségek teljesítése, követelések érvényesítése - a kincstári kör számára kötelezően igénybe veendő térítésmentes szolg; a kincstári kör: - kzp-i költvet - kzp-i költvet-i szervek és a rendelkezésükbe utalt előirányzatok - alapok 3. A

pénzügyi politikai - x célok és eszközök összessége, ezek különféle szintjei: - fiskális pol: az államháztartás (áht) kiadásainak és bevételeinek kialakítása, célja: a konjunktúraciklusok csillapítása, a magas foglalkoztatási szintű, inflációmentes gazd fenntartása - automatikus (közvetett) eszközök: jóléti transzfer, progresszív adók - diszkrecionális (közvetlen): közmunkák, foglalkoztatási program, adókulcsok változtatása - monetáris pol: fenti cél, de főleg ker-i bankok tartalékainak szabályozásával - keynesiánus v. monetarista megközelítés (utóbbi célja: a pénz a gazd-ban ne okozzon nagyobb zavarokat) - közvetlen eszközök (nagyságrendet szabályoznak): kamatszabályozás, hitelplafonok - indirekt: kötelező tartalékráta, nyíltpiaci műveletek - fiskális döntések meghozatalának szereplői: Parl, Korm, közig, érdekképviseletek, pol-i pártok, közvélemény - a pénzügyi pol alapvető céljai (változhatnak):

- magas foglalkoztatottság - árak stabilitása - külső egyensúly - gazd-i növekedés - elosztás igazságossága (+ pl. regionális fejlesztés, környvéd) - deklarált és ténylegesen érvényesülő pénzügypol nem esik egybe - a pénzügyi pol eszközei: - befektetés, beruházás - szubvenciók, egyéb támogatások - belföldi és külföldi transzferek - működési kiadás, hitelnyújtás, kezességvállalás, államadósság - adópol-i eszközök II. A PÉNZÜGYI JOG ÉS A PÉNZÜGYI JOGTUDOMÁNY ALAPKÉRDÉSEI 1. Bevezetés - tágabb államgazd: - állampénzügyek (állami és ök-i szervek) - nem állami intézmények és vállalkozások pénzgazdálkodása - gazdpol célja: szociális piacgazd (piaci automatizmus + szociálpol-i rendszer) 2. A pénzügyi jog a jogrendszerben - elméletek a pénzügyi jogról - def: az állam pénz- és vagyongazdálkodásának szabályrendszere - Stickrodt: a pnjog 2 T-e kezdetben: költvet-i és adójog - a közjogon belül,

de szoros kapcsolat a mgnjoggal - a kontinentális elmélet rendszerezései: - pénzügyi jog (költvet, államadósság) és adójog (adó, illeték, díj) külön jogág - németek: Hettlage, Waldecker (Finanzrecht-Steuerrect) - franciák: Auby, Ader (droit financier-droit fiscal) - olaszok: Micheli, Giannini - az adójog a közig-i jog egyik T-e (Kruse, Weber-Fas) - egységes pénzügyi jogág (Tipke, Lang, Strickrodt) - angolszász jogelmélet: közjog keretében, de az alkotmányjogba illesztve a költvet-i jog, költvet megállapítása, de annak végrehajtása a közig-i jogon belül (David, Geldart) + külön jogág az adójog (tax law, fiscal law) - amerika: 0 merev jogágak, x elméletek vitatják, hogy a közjogon belül van - modern elmélet: jogforrások szerinti felosztás (Peacock, Strickrodt) - nemzeti pnjog - szerz-s pnjog (nk-i pnjog, szupranacionális pnjog) - magyar elméletek: - a pnjog közig-i jog (Mariska, Kmety, Tomcsányi) - önálló jogág (Exner 4, Takács

5 jogág ezen belül, köztük pnügyi közig-i jog és pnügyi bj is) - pénzügyi jogtudomány: szakjogtud, alapjai: - jogelmélet - pénzügytan (közpénzügyek elmélete) - a magyar piacgazd pnjoga - önálló jogág (körülhatárolt tárgy, funkció, tv-i bázis, szakirodalom) - fogalma: a gazd-i-pnügyi pol megvalósítása érdekében a pnügyi alrendszer intézményein keresztül, ill. annak intézményeihez kapcsolódva pnügyi viszonyokkal szabályozza: - a GDP meghatározott részének centralizálását és elosztását az állam funkcióinak és feladatainak ellátása érdekében - a gazdálkodó szervezetek pénzgazdálkodását - a monetáris és devizapol T-eit - x jogalanyok pnjogi köt-eit - más jogágak is szabályoznak pnügyi viszonyokat (pl. pj-i kölcsön, állig-i szabsért bírság), de ezek elsődleges célja nem a fenti - a pénz funkciója a pnügyben fizetési és felhalmozási funkció, nem forgalmi eszköz, 0 közvetlenül kapcsolódó árumozgás -

pnügyi alaprendszer: jogszab alapján x szervek rendelkezésére álló pénztömegek, 3 szférája: - áht-i alaprendszer (kzp-i költvet-i alap, ök-k költvet-i alapjai, tb-i pénzalapok, elkülönített állami pénzalapok) - vállalkozások alaprendszerei - pénzintézeti, bankalaprendszer - fogalmak: - GDP: az egy évben létrehozott anyagi javak és anyagi jellegű szolg.-k összessége (de halmozott értékű) - nemzeti jövedelem: GDP-amortizáció - rendelkezésre álló nemzeti jövedelem: nemzeti jövedelem + termelésből eredő, külföldről származó és külföldre kifizetett jövedelmek egyenlege - GNP: nemzeti össztermék = rendelkezésre álló nemzeti jövedelem + amortizáció 3. A pénzügyi politika és jogpolitika - pnügyi pol: állampénzügyekre vonatkozó döntések (programok, irányelvek, koncepciók) - keretében: - fiskális pol (költvet-i + adópol) - pénzpol - devizapol - Alk: az ogy meghatározza az ország társ-i-gazd-i tervét és dönt a

korm gazdpol-i programjáról - pnügyi pol kzp-jában: költvet-i pol - monetáris pol a jegybanktv-ben: Az MNB a rendelkezésre álló monetáris (pénz- és hitelpol) eszközökkel támogatja a korm gazdpol-i programjának megvalósítását. A monetáris pol-t az MNB önállóan alakítja ki, az éves monetáris pol-i irányelveket az MNB elnöke bemutatja az ogy-nek, de előbb a korm állást foglal ezekről - gyakorlati (döntéshozó) pnügyi pol: pnügyi pol-i terv koordinálja a pénzügyi eszközöket és célokat (ennek alapja a tud által kidolgozott elméleti pnügyi pol, amely ma már a rövid és hosszútávú gazd-i folyamatokat is szabályozza) - állami pol része - gazdpol (ezen belül pénzügyi pol) - jogpol, ezen belül pénzügyi jogpol - T: jogforrásrend, kodifikáció szerkezetének kijelölése, pnjog közelítése az uniós joghoz - szempontok: kzp-i v. ök-i szabályozás legyen-e, anyagi és elj jog összhangja, állampolgári jogok - a pénzügyi pol

történeti fejlődése: - klasszikus pénzügytan (abszolutizmus korszaka): főleg adójog, kincstárjavak gyarapítása, felhasználása - fiskális irányzat (kapitalizmus elején): adópol, cél az államgépezet és a katonaság fenntartása - liberalizmus: államhat nem avatkozik a gazd-ba, az állami vagyont lehet csökkenteni ⇒ az új tulajok majd adóznak - intervencionizmus: pénzügyeken keresztül befolyásolja a gazd-i folyamatokat (nem csak fiskális célok, hanem preferenciák, szubvenciók is) - totalitárius rendszer: szigorú tervkeret (pénzügyi protekcionizmus, kisajátítás) - integrációs pénzügyi jog (50-es évektől): államok gazd-i együttműködésének megszervezése, integrációs pénzügyi intézmények - távolabbi cél: interintegrációs pénügyi jog: integrációk közötti pénzügyi együttműködés 4. A pénzügyi jogtudomány és társtudományai - a pénzügyi jogtud - a pénzügyi jogtud feladata: állampénzügyi viszonyokat

szabályozó jogintézmények feldolgozása, jogalkotás, jogalk problémái - nem csak leíró, hanem reformkezdeményező szerep is - irányzatai: - pozitivista: a gyakorlat céljára rendszerezi a jogi normákat (0 pol-i, közgazd-i háttér), pénzügyi jogdogmatika kidolgozása - normativista: a jog szerepe az állami pol szolgálatában, a pénzügyi jog együtthatása a többi jogággal - közgazd-i: pénzügyi jogviszonyok gazd-i hatása az egész népgazd-ban (angolszász iskola kapcsolja össze a 2 tud-t ⇒ public finance) - pénzügyi jogtud jellemzői: - pénzügyi jog: 0 általános rész, ezt a tud dolgozza ki - szakosodás (költvet-i jog, adójog, vámjog) + új ágazatok: nk-i pénzügyi jogtud, integrációk pénzügyi jogtud-a - egyik módszere: összehasonlító pénzügyi jog (a pénzügytan segítségével pl. eltérő fogalmak értelmezésénél) + szociológiai módszer, történeti szemlélet - kapcsolódó tudományágak (saját módszerekkel vizsgálják a

pénzügyi jogot) - pénzügytan - alap: német kameralista iskola (cél: államhivatalnokok kiképzése) - a kameralizmusból emelkedik ki, kettős természete: államtan + közgazdaságtud egyik ága - irányzat: normatív (milyen legyen), pozitivista (milyen most az állami pénzgazdálkodás) - a kameralisták követői: merkantilisták, fiziokraták, klasszikus nemzetgazd.tan elméletei - modern irányzatok: tisztán közgazd-i irányzat, államadósság tan - kameralisták: Sonnenfeld, Smith, Ricardo, Wagner, Duverger, Einaudi, Musgrave, Shoup - új ág: nk-i pénzügyekkel foglalkozó elmélet - pénzügyi szociológia (pénzügyek hatása a társ-ban; Goldscheid, Sultan), jogszociológia (ezen belül főleg: adójog-szociológia; jogismeret fontossága), pénzügyi pszichológia (kzp: az államgazd folyamataiban szereplők magatartása, az adómorál; megalapító: Puviani) - pénzügytörténet, pénzügyi jogtörténet - szempontok: - egyes államok pénzügyeinek alakulása,

reformok (társ-i-gazd-i, jogi szempontok) - a tudomány értékeli az egyes jogintézmények fejlődését - korszakolás reformok szerint: - 1848/49: Kossuth reformjai - 1867: osztrák jog recipiálása, kapitalista pénzügyi jog kezdete - 1897: államszámviteli tv - 1948: tervgazd-i pénzügyi jog bevezetése - 1968: gazd-i reform, stb. - a pénzügyi statisztika - stat-i rendszer kidolgozása, értékelés, következmények feltárása - T-ei: költvet-i stat, közületi vállalatok stat-ája, vagyon- és adósságstat, nk-i pénzügyi stat (alap: németek; Zahn, Mengert) - magyar stat alapja lehet T (pl. megyék adóstat-ja) v pénzügyi jogintézmény (adó, költvet); irányadó: IMF Government Finance Statistics Yearbook + 1993-as stat-i tv + EU-s köt-ek - a jogfejlesztés tényezője is 5. A pénzügyi jog rendszere - heterogenitás: különböző tárgyú jogviszonyok szabályozása tv-i, rendeleti és ök-i szinten - x nézetek: hagyományos sorrendje a joganyagnak

(pl. 1 költvet, aztán 2 adójog) - alap: pozitív jog szerinti csoportosítás (azonos tárgyú jogviszonyok szerint): - áht-i jog - alap: 1992. évi XXXVIII tv (áht-i tv) - keretében: - államháztartás alrendszereinek megjelölése - államadósságügy szabályozása - állami vagyongazdálkodás szabályai - spec költvet-i, számviteli szabályozás (- a pénzügyi ellenőrzés az egyes elemekhez kapcsolódik ⇒ 0 külön államháztartási ellenőrzési jog) - külön tv-k által szabályozott intézmények (saját költvet, költvet-i támogatás, kzp-i szervek pénzügyi felügyelete), pl. egyházak, pártok, alapítványok - közbevételek joga: adójog, illetékjog, vámjog, jövedéki ellenőrzési jog - fejlett országok: vámjog a külker-i jog része - monetáris irányítás pénzügyi joga - a kétszintű bankrendszer miatt kell - T: MNB irányítási jogköre, monetáris irányítás eszközei, tárgya, pénzrendszer, pénzforgalom - devizajog - magyar,

külföldi és nk-i pénzrendszer kapcsolata - T: devizagazdálkodás, árfolyam-szabályozás - számviteli jog - a gazd-i-pénzügyi folyamatok és a vagyonváltozás regisztrálásának eszköze, tervezés és ellenőrzés jogi eszköze - nk-i pénzügyi jog - fenti részT-ek nk-i jogforrásokkal módosítva - külön T-e: nk-i organizációk pénzügyi joga 6. A pénzügyi jog alkotmányos alapjai és a pénzügyi alkotmányosság - alk-os alapok jelentése: mely pénzügyi jogviszonyokat kell tv-nyel szabályozni ⇒ ahol az ogy fenntartja magának a szabályozás jogát - rendszeres pénzügyi alkotmányozási tárgyak: - költvet + zárszámadás (az 1936-os Takács-féle rendszerben a pénzügyi alkjog fogalma a költvet-i tvhozásra vonatkozott) - adók (x helyen vámok) szabályozása - pénzrendszer tv-e - államadósság létesítésének aktusa (- a legbővebb kör: német jog; alapok: 1787-es amerikai és 1791-es francia alk) - jelenlegi magyar jog pénzügyi jogi

alk-os szabályozása: - Alk: ogy jóváhagyja a költvet-t és végrehajtását (zárszámadás) - Alk: az ök-k tv keretei között állapítják meg a helyi adók fajtáit és mértékét - Alk: a nemzeti fizetőeszközök kibocsátása külön tv-ben meghatározott módon történik - Alk: a MK minden polgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni ⇒ mivel ez alapvető köt és azt csak tv szabályozhatja ⇒ adóztatás csak tv-nyel rendelhető el (közvetett pénzügyi alkjogi szabály) - alkjogi alapok hiányoznak: - magyar pénzrendszer: MNB tv - államadósságügy: Áht-tv - Ötv szerinti tv-hozási tárgyak: helyi ök-k anyagi eszközei és gazdálkodásuk alapvető szabályai + címzett és kiegészítő állami támogatás mértéke és feltételei - jogalkotásról szóló tv szerint tv-nyel kell szabályozni: állami pénzügyek, adók, adójellegű köt-ek, állami költvet - pénzügyi alkjog: az alk-ok

állampénzügyi tárgyú fejezetei (az új magyar alk-t előkészítő tervezetekben is szerepel ilyen) - pénzügyi alkotmányosság: - alkotmányosság alapelveinek megfelelés (jogvédelem eszköze: AB); alkvédelem + alk-osság = alkotmánybiztosítékok (korábbi jelentése: nem lehet feloszlatni a parl-t a költvet elfogadása előtt) - jogalkotás tvessége: tv-k kötelező összhangja, rendelet nem ütközhet tv-be 7. Jogforrási rendszer - pénzügyi tv-k - széles tv-i bázis (Alk + egyéb tv-k) - egységes kódex nem lehetséges (de volt: 1979-es II. tv) - rendeleti jogalkotás - korlátozottabb, cél: a tv-k legyenek zártak, csak kivételesen kapcsolódjon végrehajtó rendelet - Áht tv alapján: pénzügymin rendeletalkotási joga - tv alapján: korm szabályozhatja alapítványok, egyházak, társ-i szervezetek gazdálkodási tev-ét - számviteli tv alapján is alkothat a pénzügymin rendeletet - közbevételi jog T-én: kivételes a pénzügymin-i rendelet - állami

irányítás egyéb jogi eszközei: - MNB elnökének rendelkezése - határozat, utasítás - Ogy, Korm irányelvei (általános célok, programok) - Ogy, Korm elvi állásfoglalása (jogszab.értelmezés) - min-i irányelv (ajánlás jogszab végrehajtásának fő irányára és módszerére), tájékoztató (olyan tény v. adat, amelyet a jogszab végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismerni kell) 8. A pénzügyi jogi norma, a pénzügyi jogviszony - a pénzügyi jogi norma - jogelmélet szerint (Peschka) a jogi norma: a társ-i viszonyok sajátos visszatükröződése, x magatartást ír elő kötelezetteinek megvalósítandó céllal - pénzügyi jogi norma: természetes és jogi személyek vagyoni viszonyaihoz köt kötelező pénzügyi magatartást, vmint az államgazd szerveinek pénzügyi működését rendszerezi - társ-i cél normatípusonként: - közbevételi normák: bevételek szerzése állami funkciók ellátásához -

államháztartási normák: szükséges pénzügyi fedezet a szervezet részére a feladatok finanszírozásához - államháztartáson kívüli gazd-i szférára ráhatás (infláció, gazd-i növekedés) - devizajogi normák: külföldi és nk-i szférával való kapcsolat - számviteli normák: szervezeti-pénzügytechnikai feltételek - normatípusok a szabályozás szerint: - közpénzügyi magatartás (adózás, stb): kógens normák; de államgazd sérelme nélkül diszpozitív norma is OK - tiltó norma: államgazd pénzügyi rendjénél (pl. költvet-i szerv saját döntésével nem változtathatja meg az alapító által meghatározott feladatkörét) - diszpozitív: pl. áfa-alanyi adómentesség igénybevételéről az adózó dönthet - országos v. területi (helyi ök költvet-i rendelete) - periodikus norma: költvet, zárszámadás; terminusos norma: a jogalk részére jelzi, hogy mikortól alkalmazandó (pl. számviteli jog) - kodifikációs v. felhatalmazási norma -

technikai norma (vitatott a normajelleg): pl. szabványügyi szabályok; pénzügyi jogban: technikai, de valójában pénzügyi-rendező normák (pl. számlarendre utaló normák) - pénzügyi-gazdálkodási-ellenőrzési elveket, ill. szempontokat deklaráló normák (vitatott a normajelleg) - pénzügyi-költveti kereteket meghatározó normák (de szankció itt is van) - felépítés: - általános szerkezet: hipotézis, diszpozícióm, szankció (jell: közbevételi jog) - áht-i jog, monetáris irányítás joga: hipotézis és diszpozíció összefonódik, szankció nem fűződik közvetlenül (pl. más jogág szankciót kell alkalmazni a számviteli jogban) - személyi hatály: államgazd-i érdek alapján megkülönböztethet (pl. devizakülföldi) - pénzügyi jogviszony - a pénzügyi jogi norma hozza létre - hat-i-vagyoni viszony, ennek szervezésére vonatkozó viszony - hat-i helyzetben lévő alanyok: ogy, kzp-i ig-i és helyi ök-i szervek, - tárgya: állampénzügyi

magatartás + ehhez kapcsolódnak elj jogi jogviszonyok - jogviszony lehet: - befejezett: pl. áht T-én - absztrakt: pl. közbevételi (konkretizálásához jogi tények is kellenek) - jogviszony lehet: - belső (irányítási): államgazd keretében egymásnak alárendelt v. mellérendelt szervek között rendeznek; 0 jogorvoslat - külső (hatósági): ált. közbevételi jog; független pozícióban lévő személyek kapcsolata; jogorvoslat OK III. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS JOGA 1. Az államháztartás - az áht fogalma, a költvet-i gazdálkodás - áht: az állam gazdálkodása ⇒ az a tev, amelynek során az állam anyagi javakkal rendelkezik (elvon, juttat, előállít, stb.) - monetáris pol nem része - a gazd-ra vonatkozó állami szabályalkotás nagy része sem része - dimenziói: - folyó gazdálkodás (flow): = költvet-i gazdálkodás: ennek során az állam/állami szervek x időszakra megtervezett és jóváhagyott kiadások és bevételek figyelembevételével

gazdálkodnak, ezen bevételeket és kiadásokat igyekeznek teljesíteni - vagyoni, állományszemléletű (stock): állami vagyon megőrzése, gyarapítása, kezelése - az áht értelme - az állam gazd-i funkciói - állam gazd-i funkciói: - allokációs - mgnjavak (private goods): rivalizáló fogyasztás, fogyasztásból való kizárás esélye - közjavak (public goods): fenti jellemzők hiánya - tiszta közjavak: egyes fogyasztók fogyasztása nem csökkenti mások lehetőségeit + lehetetlen a kizárás (honvédelem, eü, közvilágítás) - lehetnek továbbá: - transznacionális közjavak: fogyasztás túlnyúlik a határokon (pl. folyók tisztasága) - országos közjavak (pl. védekezés T-e) - helyi közjavak (pl. utcai világítás) - vegyes: pl. közút (rivalizáló fogyasztás, de kizárás drága) - a javakat nyújthatja: - piac: általában mgnjavak - állam: ált. közjavak - de inkább vegyes: pl. oktatás (ingyenes v fizetős, kizárás OK lehet), TV (vannak

fizetős csatornák is) - redisztribúciós - az eredeti, piaci alapú jövedelem- és vagyonelosztás módosítása - eszköz: közületi költvet - fontos: T-i egyenlőtlenségek, szolidaritás, "ne halat adj az éhezőnek, hanem tanítsd meg halászni" - stabilizációs - a gazd-i fejlődés befolyásolása, cél: magas foglalkoztatás, alacsony infláció, külgazd-i egyensúly - eszköz: monetáris és fiskális pol - a költvet-i pol - eszközei: - költvet-i egyenleg (hiány, többlet) megváltoztatása - költvet összetételének megváltoztatása - költvet-i deficit finanszírozásának módja - kötelező befizetések enyhítése, szigorítása - állami kiadások növelése/visszafogása - crowding out effect: az állami beavatkozás kiszorítja a mgngazd-ot (csak akkor rossz, ha a hatékonyság rovására megy) - a költvet-i hány és az államadósság - költvet-i hiány: a kölcsönökkel finanszírozott kiadás, ha meghaladja az elfogadott bevételek

összegét (a hiteleket adókból is visszafizetheti); kockázatmentesség a hitelezőknek: az állam soha nem veszíti el fizetőképességét - államadósság: állandósult, tulkép visszafizethetetlen költvet-i hiány; - az államháztartás reformja - 80-as évek neokonzervatív forradalma: cél a költvet-i kiadások lefaragása, ennek keretében privatizáció (közszolgáltatások is) ⇒ mezgaz támogatása, szociális kiadások megkérdőjelezése - állami feladat - az állam dönt arról, hogy mely termékekről, javakról, szolg-okról kíván maga gondoskodni (ez lehet szűkebb és tágabb is a közjavak kategóriájánál) - állami feladattá nyilvánítás: jogi aktus ⇒ tvhozás, helyi ök feladata - Áht.: az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön tv-k írják elő (pl Alk, honvédelmi tv) - az állami feladatellátás módjai - Áht: az áht körébe tartozó állami feladatot az állam részben vagy egészben a költvet-i szerveken keresztül

látja el, vagy ellátásának a pénzügyi fedezetét részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve biztosítja. - tehát a feladat ellátásának főbb típusai: - állami szerv létrehozása, fenntartása (pl. rendőrség, kórház) - állam tul-ú vállalkozás fenntartása, közhasznú társ. létrehozása - vagyon rendelése x feladatokra (közalapítvány) - részben v. egészben finanszíroz, kedvezményt biztosít (pl tömegközl-i vállalat) - jövedelemtranszfert lebonyolító rendszer működtetése (tb) - koncesszióba adás (közutak) - az áht-i rendszer - def: az áht konkrét, jogilag szabályozott, adott esetben egymással kapcsolatban álló, önálló egységekből álló szervezetrendszere - Áht: az áht a kzp-i kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi ökok és a tb állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere ⇒ áht = áht rendszere (e tv határozza meg az áht működésének és ellenőrzésének

legfontosabb szabályait) - Áht: az áht-t a kzp-i kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi ök, valamint a tb költvet-ei (alrendszerek) alkotják. - az áht egyes alrendszerei az állami feladatok ellátásához a költvet-ükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá - költvet - def: az állam pénzgazdálkodását teljeskörűen tartalamazó, x időszakra vonatkozó, jóváhagyott pénzügyi terv, ill. a tényleges kiadások és bevételek nyilvántartása - Áht: - az áht egyes alrendszereiben a gazdálkodást éves költvet alapján kell folytatni. - az alrendszerek költvet-e olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazza. - a költvet-i év megegyezik a naptári évvel 2. A költségvetés jóváhagyása,

törvénybe foglalása - kzp-i költvet: parl (tv), helyi költvet: helyi képvistest hagyja jóvá (rendelet) - története: - az állandó hadsereg fenntartása követeli meg a közpénzügyek megjelenését - alattvalók hozzájárulása az adókhoz: adómegajánlás (absz. mon: korlátozva) - angol fejlődés: - 1215: Magna Charta (a király a parl hozzájárulása nélkül nem szed adót) - 1648, 1660, 1688: töri - 1689: Bill of Rights:új adók bevezetéséhez a parl hozzájárulása kell (ezt rendszeresen meg kell újítani), feltétel: a fedezni kívánt kiadások megjelölése ⇒ parl-i költvet-i jog - USA 1787-es Alk: a kincstárból csak tv-i felhatalmazás alapján kerülhet sor kifizetésre - Frao: - adómegajánlás: États Généroux kezében (1614 és 1789 között 0 összehívás) - Colbert, Turgot pénzügyminiszterek próbálkozásai - 1789-es EPJNY: állampolgárok anyagi erejéhez mérten egyenlő hozzájárulás, ennek mértékét, szükségességét az

állampolgárok közvetlenül v. képviselők útján állapíthatják meg - 1791-es Alk: adók és kiadások éves jóváhagyása ⇒ költvet alkjogi fogalma - 1815: kiadások parl-i ellenőrzése - 1862: a költvet végrehajtására vonatkozó technikai szabályok - hatás az 1831-es belga alk-ra - Mao: - csak 1848 óta parl-i jog a költvet - abszolutizmus: bécsi korm költvet-e - 1868-tól: a magyar parl a költvet-i felhatalmazást tv formájában adja a kormnak - 1897-es számviteli tv (a költvet-i jog gyakorlásának kérdései is) - költvet-i tv: felhatalmazási (appropriációs) tv - Áht: az ogy a költvet-i tv-nyel hatalmazza fel a Korm-t a kzp-i költvet-ben előírt bevételek beszedésére, és a kiadások teljesítésére. - költvet-i tv nélkül a korm alk-osan működésképtelen ⇒ parlvédő szerep (főleg alk-os monarchiában) 3. A költségvetési törvény - mint pénzügyi jogi kategória - def: mindazon tv-k, amelyek állami költvet-t állapítanak meg,

állami költvet-ről szóló beszámolót tartalmaznak ⇒ ma Mo-n: - kzp-i költvet, ennek módosításai - pótköltvet-i tv alapjairól) - átmeneti gazdálkodásról szóló tv - zárszámadási tv - elkülönült állami pénzalapok költvet-eit megállapító tv (pl. tb pénzügyi - tb-i alapok költvet-einek zárszámadásáról szóló tv-k - ORTT költvet-ét jóváhagyó tv - kzp-i költvet tv tartalma - maga a költvet (főösszeg + részletek; Frao: részletek külön korm.r-ben) - hiány finanszírozásának módja, többlet felhasználása - költvet évközi módosítása - kzpi költvet + más alrendszerek kapcsolata - más tv-k módosítása - a költvet szerkezeti felépítése - fejezetek: - Áht: a kzp-i költvet fejezetekre tagozódik. A költvet-i tv-ben szereplő fejezetek költvet-i fejezetrendet képeznek. A költvet-i fejezet a költvet-i tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és

előirányzatok összessége. - Áht: a kzp-i költvet önálló fejezetként tartalmazza a MTA, mint köztestület által - nem gazd-i társ-ként - működtetett szervezetek költvet-ét. - ogy állapítja meg a fejezetrendszert, ami meglehetősen önálló - x államszervezeti szervek (ogy, GVH, ÁSZ, AB) önálló fejezetet alkotnak - bevett, nagy állami feladatok (honvédelem, mezgaz, környvéd) is önálló fejezetet alkotnak, de önálló fejezete a HM-nek lesz - címek, alcímek - Áht: a költvet-i fejezetek költvet-i címekre, alcímekre tagozódnak. A költvet-i cím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége. - költvet-i címet alkotnak a kzp-i költvet-i szervek. A T-ileg széttagoltan működő, de azonos tev-et végző költvet-i szervek közül több is képezhet egy címet. - a költvet-i fejezet saját kezelésű, nem a kzp-i költvet-i szervekhez rendelt előirányzatai egy költségvetési címet

alkotnak ⇒ fejezeti kezelésű előirányzatok (pl. programfinanszírozás) - a kzp-i költvet-ben címként jelenik meg a pártok és alcímként az országos kisebbségi ök-ok működésének biztosítását szolgáló kzp-i költvet-i támogatás, azon belül előirányzat-csoportonként az egyes pártok, illetve egyes országos kisebbségi ök-ok részére megállapított előirányzat. - fentiekbe nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell bontani. - a költvet-i tv-ben szereplő címek - ide nem értve az alcímeket címrendet képeznek. A címrend év közben a Korm által kiegészíthető, illetve módosítható, kivéve azokat a címeket, amelyek előirányzatainak megváltoztatása az ogy kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Korm a címrend változásáról a költvet végrehajtásáról szóló tvjavaslat indoklásában részletesen beszámol. - a kzp-i költvet és az ellátandó feladat költvet-i kapcsolatának abban a szakmai cél szerinti költvet-i

fejezetben kell megjelennie, amely fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője ellátja a számára e tv-ben és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt feladatokat. - a fenti feladatok ellátásában eltérő szabályt a költvet-i tv állapíthat meg, megjelölve a jogok és kötelezettségek ellátásáért felelőst a költvet-i évre vonatkozóan. - a költvet-i szervek működési költvet-e: előirányzat-csoport, azon belül kiemelt előirányzatok: - személyi juttatások - munkaadókat terhelő járulékok - dologi kiadások - előirányzat csoport szintén: fejezeti felhalmozási kiadások (beruházások, felújítások) - 1999-től: kiadási előirányzatok mellett saját bevételek + "támogatás" néven a kettő különbözete az ált. bevételi forrásokból fedezve - a hiány - Mao: 0 tv-i korlát (EU: nem tervezhető hiány) - Áht: a költvet-i év költvet-i bevételeinek és költvet-i kiadásainak különbsége a tervezett, illetve

tényleges költvet-i többlet vagy hiány. - finanszírozása: bankhitelből (kzp-i v. üzleti banktól) v tőkepiacról (kötvény: hosszú lejáratú; kincstárjegy: rövid lejáratú értékpapír) - EMU: tagállam (korm, ök, állami vállalat) nem vehet fel hitelt a ECB-től és a nemzeti kzp-i banktól sem) - maastrichti kritérium az EMU-höz: max 3% a költvet-i hiány - MNB tv: - az MNB az áht alrendszerei közül finanszírozási kapcsolatot kizárólag a kzpi költvet-sel tarthat. - az MNB az áht-sal való finanszírozási kapcsolatokat illetően az ogynek felelősséggel tartozik. - az MNB a kzp-i költvet-nek hitelt nem nyújthat. Az MNB állampapírt nyíltpiaci műveletei keretében vásárolhat. Az MNB állampapírt közvetlenül az államtól nem vásárolhat - de: az MNB a kincstári egységes számla átmeneti likviditási nehézségeinek áthidalására - legfeljebb a kzp-i költvet adott évi tervezett bevételeinek 2%-a erejéig - likviditási hitelt nyújthat.

A kzp-i költvet-nek ilyen likviditási hiteltartozása egy naptári hónapban több alkalommal vagy egybefüggően, de legfeljebb 15 napig állhat fenn; a kzp-i költvet-nek likviditási hiteltartozása az év utolsó napján nem lehet. - az MNB által a kzp-i költvet-nek nyújtott hitelek kamatozására a jegybanki alapkamat az irányadó. - a privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani. - ötlet: Nemzeti Adósság Tanács (national debt board) felállítása: meghatározza az áht adósságállomány-változásának korlátját (debt change limit); háború: túlléphető, természeti katasztrófa: megváltoztatható - beruházások, felújítások - nagy beruházások jelentősége: - nagy gazd-i akciók, kockázat az adófizetőnél (pl. útépítések) - tartós elkötelezettség a költvet számára - jövőbeni

jelentős folyó kiadások miatt is tartós elkötelezettség - foglalkoztatási, keresletteremtő hatások - Áht: - a kzp-i költvet-ben tételesen kell előirányozni a kiemelt jelentőségű beruházások és felújítások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket. - kiemelt jelentőségű az az állami feladatok ellátását szolgáló beruházás, felújítás és beruházási célprogram, amelynek tervezett összes költsége a jóváhagyás évében meghaladja a kzp-i költvet kiadási főösszegének 0,2 %-át, illetőleg, amelyet az ogy v. a Korm annak minősít. - a fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve a kzp-i költvet-i szervek kiemelt jelentőségű beruházásait, felújításait és a beruházási célprogramokat az adott költvet-i címen belül kell elkülönítetten előirányozni. - a fentiben nem említett felhalmozási kiadások (beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások) költvet-i

címenként külön előirányzatot alkotnak. - 3 éves programot kell kidolgozni évente; 1 mrd Ft felett teljesen, ez alatti projekteket összevontan kell felmutatni - tartalék a költvet-ben - konkrét cél meghatározása nélküli kiadási előirányzat - Áht szerinti típusai: - általános tartalék: - a kzp-i költvet-ben általános tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására. - a bevételek elmaradása esetén az általános tartalék egy része vagy egésze zárolható, illetve törölhető - az általános tartalék előirányzata nem lehet több, mint a kzp-i költvet kiadási főösszegének 2 %-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a. - céltartalék - a Korm rendelkezik az általános tartalékkal és - ha a költvet-i tv mnr a céltartalékokkal. - a céltartalék olyan, a központi költségvetésben meghatározott

előirányzat, amely évközi központi intézkedés fedezetéül szolgál, s amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat fejezet, cím, alcím szerinti felhasználásának megoszlása a költségvetési tv-javaslat előkészítésekor még nem ismert. - fejezeti tartalék: az adott fejezet állami feladatának teljesítésére ⇒ a költvet egésze szempontjából ez a céltartalék - rendes, rendkívüli bevételek, kiadások - rendes: rendszeres, visszatérő; rendkívüli: alkalmi, időszakos - Áht szerint rendes bevétel és kiadás: az áht-ban évenként x gyakorisággal rendszeresen előforduló, ált. a folyamatos működéssel összefüggő bevételek és kiadások tartoznak - rendkívüliek: ált. egy évben merülnek fel, de semmiképpen nem az áht rendes, hosszú távú része, a felhalmozási kiadások és az állam által vállalt kezességek érvényesítésével kapcsolatos kiadások rendkívüli kiadásnak

minősülnek - 1999. jan 1-től: 0 megkülönböztetés rendes és rendkívüli bevételek között - korábban elfogadott (services votés, existing programs) és új prog-k - sok országban különbség a költvet elfogadása során - Mao: a költvet-i szervek költvet-i tervezésénél jelenik meg - hitelnyújtás a kzp-i költvet-ből - van rá lehetőség, mivel Áht: a költvet-i kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket, illetve bevételként azok visszatérülését. - külső hitel csak kivételesen - belső hitel az Áht szerint: a A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a költségvetési

törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal (visszatérítési kötelezettséggel) a megyei és regionális fejlesztési tanácsoknak. - kapott és nyújtott segélyek - főleg EU-ból (évi 80-100 millió euró) - Áht követelményei: - az államháztartás alrendszerei részére juttatott adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. - a nk-i szerz-k alapján külföldről a magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A támogatások nyilvántartását és a támogatásoknak a kincstári ügyfelek körében történő felhasználásával összefüggő folyósítási és szükség szerinti lebonyolítási feladatokat a Kincstár végzi. - költvet-i létszámkeret - a központi költségvetésben be kell mutatni a

költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségviselőket és a foglalkoztatottakat külön-külön). - költvet-en kívüli rendelkezések a költvet-i tv-ben - ogy-nek fenntartott változtatások - címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, amelyeket az ogy év közben megváltoztathat (pl. pártok támogatása) - módosítás nélküli eltérések az előirányzatoktól - nem igényel formális modósítást, pl. fogyasztói árkiegészítés v fogyasztáshoz kapcsolt adók - a költvet kezességvállalásai - tv írja elő v. a Korm az egyes esetekben dönt (egyedi kezesség) - közcélú hitelfelvételhez az állam vállal kezességet (néha burkolt állami támogatás) - az ogy az egyedi kezességek alapján várható fiz-i köt fedezetére előirányzatot hagy jóvá - 1997-es módosításig: egyedi kezességet a Korm az ogy-nek a költvet-i tv-ben adott felhatalmazása alapján, az ott meghatározott mértéken belül, x célra vállalhat (az

eredeti kötelezettől adók módjára behajtható) - Áht: - a Korm a költségvetési törvényben meghatározott célokra, illetve mértékben történő kezességvállalásról nyilvános határozatban dönt. Ebben rögzíti a kezességvállalás indokát, annak mértékét vagy összegét, feltételeit, a hitelfelvevőt, a fizetésre kötelezettet, illetve a kezesség típusát, a típus megválasztásának indokát. - a Korm a kezességvállalásról szóló határozatában a kezesség körülményeinek figyelembevételével, beváltásának valószínűségére tekintettel rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni. - a központi költségvetés terhére vállalt egyedi kezességekre vonatkozó megállapodásokat a Kormány nevében a pénzügyminiszter írja alá, és azokat havonta megküldi az Állami Számvevőszéknek. - a Kormány az (1)

bekezdés szerinti kezességvállalásai alapján várhatóan esedékessé váló fizetési kötelezettségeit összesítve, az esedékessé válás valószínűsége szerint is bemutatva köteles a költségvetési törvényjavaslat indokolásában tájékoztatásul előterjeszteni. + a zárszámadási törvényjavaslatban köteles beszámolni az Ogynek az (1) bekezdés szerinti kezességvállalásairól és a kezességi helytállás alapján teljesített kifizetésekről. - Országos Betétbiztosítási Alap: az Alap kérheti a korm-t, hogy az általa felvett hitelre vállaljon kezességet - a kzp-i költvet kapcsolata a többi alrendszerrel - Áht: az Ogy a költségvetési törvényben az alapok költségvetését alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve - amennyiben az alap működéséről szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkező hatáskörébe utalja - összevont jogcímenként állapítja meg. - az Országgyűlés a

költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív központi költségvetési hozzájárulásai címeit és összegét, a helyi önkormányzatoknak és a helyi kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó címzett, cél- és egyéb támogatásokat, valamint megállapítja a helyi önkormányzatokat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető - az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek beszámításával (nettó módon) finanszírozott - támogatások elosztási és folyósítási rendjét. - ABhat: ök gazd-i ellehetetlenülése esetén az államnak kell helyt állnia - a Nyugdíjbiztosítási Alap deficitjét a kzp-i költvet-ben előirányzatként fel kell tüntetnie az államnak - más tv-k módosításai a költvet-i tv-ben; 2 megoldás: - nem foglalják bele más tv-k

módosításait v. csak olyanokét, amelyek a végrehajtáshoz közvetlenül kellenek (Frao, Mao) - cavaliers budgétaires: a költvet-i tv-ben azzal nem össze nem tartozó tv-ket módosítanak (Frao, Belgium: tilos) 4. A költségvetési alapelvek - céljuk: a költvet megfeleljen rendeltetésének - köre, csoportosítás, László Csaba szerint: - jogi alapelvek - költvet-készítési köt - az elfogadott költvet végrehajtása - ellenőrizhetőség - nyilvánosság - valódiság - specialitás - népképviseleti felhatalmazás - korlátozott idejű felhatalmazás - gazdálkodás alapelvei - előrelátás - egyensúly - stabilitás - egységesség - globális fedezet - ösztönzés - elszámolás alapelvei - teljesség - részletesség - áttekinthetőség - folyamatosság - pénzforgalmi elszámolás köt-e - bruttó elszámolás - Áht: - Az áht alrendszereiben minden pénzmozgásról el kell számolni. Az államháztartás alrendszereinek minden költségvetési bevétele

és költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi (teljesség) - a költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben - a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek megkülönböztetésével, de azok egyenértékű kezelésével részletesen, teljes összegükben - az adó, vám, vámbiztosíték, illeték és más bevételek esetében a törvény által biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt - kell számba venni (részletesség, bruttó elszámolás) - az áht alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok; valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi

önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei elé történő beterjesztés után nyilvánosak. - a nyilvánosság nem vonatkozik az állam-, a szolgálati, a bank- és adótitkot képező adatokra. - a fentiek közül a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősülő (titkos, szigorúan titkos), a központi költségvetésben előirányzatként szereplő adatokat legfeljebb kiemelt előirányzat részletezettségben, más hasonló közgazdasági jellegű kiadásokkal, illetve bevételekkel összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni. - a fentiben meghatározott adatokkal összefüggő beszámolót a Kormány az Országgyűlés illetékes bizottsága elé terjeszti. A bizottság a beszámolót zárt ülésen vitatja meg, és a beszámoló elfogadásáról a Házszabály szerint tájékoztatja az Országgyűlést. - a valódiság elve: az előirányzatokat mindig a ténylegesen

szándékolt célokra irányozzák elő és használják fel, a költvet-i elszámolásokban a tényleges helyzetet mutató kiadások/bevételek jelenjenek meg - specialitás elve: a költvet-ekben részletesen meg kell határozni a kiadási előirányzatok jellegét és rendeltetését ⇒ részletezés, megnevezés (végletesség ⇒ áttekinthetetlen lesz) - a három klasszikus alapelv: - egységesség: az állam vmennyi pénzügyi műveletét egyetlen dokumentumba kell foglalni (Mao: nem érvényesül; tb, állami pénzalapok, ök-k: külön költvet) - univerzalitás elve: 2 jelentés: - a költvet minden bevétele minden kiadás forrásául szolgál (nem arra a célra kell elkölteni, amire beszedték); Mao-n eltérés: pl. elkülönített állami pénzalapok - kiadásokat és bevételeket teljes összegükbe kell felvenni a költvet-be, beszámítás nélkül (bruttó elszámolás elve): l. bruttó elszámolás az Áht-ben - éves költvet elve: az alrendszerekben a

gazdálkodást éves költvet alapján kell folytatni ⇒ 1 évre adott felhatalmazás, végrehajtás: jan 1. és dec 31 között, előzetes jóváhagyás a költvet-i év kezdete előtt ⇒ tőle függő költvet-k csak őt követhetik - megoldások az előzetes jóváhagyás hiányára: - indemnitás tv (ideiglenes felhatalmazási tv) - ex lex állapot (ha 0 végleges, 0 ideiglenes parl-i jóváhagyás) rendezése - Várnay (szerző): több éves költvet kell (EU, Németo pl: 5 év) - Áht: középtávú gördülő tervezés követelményei - ⇒ nulla bázisú költvet: minden kiadást, mint új kiadást kell indokolni ⇒ korábbi költvet-k előirányzatai nem kötik a tervezőket 5. A költségvetési eljárás - szűkebb értelemben: elkészítés, elfogadás rendje; tágabb: végrehajtás, ellenőrzés is - a költvet elkészítése - pénzügymin készíti el a tervezetet (de szerep a "költekező min-eknek": spending ministers, az adott feladatcsoport

ellátásának kérdéseinél) - Korm terjeszti az ogy elé (de: AB maga állapítja meg költvet-ét, ami az állami költvet része, az ogy hagyja jóvá) - elkészítés folyamata: - pénzügymin költvet-i irányelvei a min-k számára (tervezés fő szempontjai, keretek) - min-k elkészítik saját T-ük költvet-i tervezetét - költvet-i alku (pénzügymin és min-k között), egyéb egyeztető fórum - költvet-i terv korm általi elfogadása - magyar jog: - pénzügymin ápr 15-ig (ha ogy-i képvisvál van: jún 30-ig): költvet-i irányelvek elkészítése (közreműködik: a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője) - pénzügymin rendeletben szabályozza a költvet-i tervezést, tájékoztatóban teszi közzé a tervezés feltételeit - felügyeleti szerv meghatározza az átlalános követelményeket, ezeknek megfelelően a költvet-i szerv költvet-i javaslatát megküldi a felügyeleti szervnek, amit utóbbi felülvizsgál - a felügyeleti szerv a felülvizsált

javaslatot egyezteti a PM-mel - a pénzügymin aug 31-ig (ha ogy-i képvisvál van: okt 15-ig) a Korm elé terjeszti a költveti tvjavaslat tervezetét (benne részben integrálva az alrendszerek költvet-ei) - szept 30-ig (ha ogy-i képvisvál van: okt 31-ig) a Korm benyújtja az ogy-hez a költvet-i tvjavaslatot + részletező táblázatok (okt 15-ig, ill. nov 15-ig); a tervezettel együtt a Korm az ogy-nek: - előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek; b) tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól; c) 1997. évi költségvetési évtől kezdődően teljeskörűen bemutatja - a b) pontban foglaltakat is beleértve - a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladatellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági

előrejelzések szerint állapítottak meg; d) bemutatja a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait; e) értékeli a költségvetési évet megelőző időszak gazdasági, költségvetési folyamatait. - magyar sajátosság: - ogy menetközben való tájékoztatása (május 15-ig, ill. júl 31-ig a Korm benyújtja a költvet-i irányelveket) - a költvet-i tvjavaslatot az Ogy az ÁSZ véleményével együtt tárgyalja meg. - a parl-i elfogadás - a parl-i költvet-i jog korlátozásai: - megszorító elj (parl-i javaslatok nem növelhetik a kiadásokat, nem csökkenthetik a bevételeket, ill. módosítások nem elfogadhatók, 0 felsőházi beleszólás, pl Frao) - köztes elj (nem lehet a költvet egyenlegét módosítani, alsóház döntő szava a felső ház felett) - nyitott elj (0 korlátja a módosító javaslatoknak, alsó- és felsőház azonos jogokkal) - parl-i tárgyalás magyar szabályozása - Házszabály: sürgős tárgyalását nem

lehet kérni - tvjavaslatot minden bizottság véleményezi, ezeket a Költvet-i Biz foglalja össze - 2 szakaszban: - nov 30-ig: általános vita ⇒ ogy hat-ával meghatározza a fejezetek főösszegeit, a hiány/többlet mértékét - 2. szakasz: első szakaszban beterjesztett, de főösszegeket nem érintő módosító javaslatok + 2. szakasz kapcsolódó módosító indítványait tárgyalja meg az ogy, majd végszavazás - ⇒ nyitott elj jellege - ha az ogy "későn" fogadja el a költvet-t - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a költségvetési törvény kihirdetését követő 20 napon belül megállapítja a részletes előirányzatokat (elemi költségvetést). - ha az Ogy a költségvetési törvényt olyan időpontban fogadja el, hogy a fenti a költségvetési év első munkanapjáig nem teljesíthető, a pénzügyminiszter ebben az átmeneti időszakban teljesíthető kiadásokat a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban

foglalt előirányzatok alapján állapítja meg. - ha leszavazzák a javaslatot: sok országban ez egyben bizalmi szavazás is, Mo-n nem - indemnitás - ha dec 31-ig nem fogadják el a költvet-t - megoldás: - ha a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre az szól, az Országgyűlés nem alkotta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról törvényt alkothat, amelyben felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a központi költségvetés bevételeit folytatólagosan beszedhesse és kiadásait teljesítse, és meghatározza, milyen intézkedéseket tehet. - ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, melyre szól, nem alkotta meg, a Kormány köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni - az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás legkésőbb az új költségvetési törvény

hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési törvénybe kell beilleszteni. - ha a felhatalmazás hatályának lejártáig az Országgyűlés a költségvetési törvényt nem alkotja meg, akkor a fenti 2 bekezdést kell megfelelően alkalmazni az újabb átmeneti gazdálkodásról szóló törvény megalkotásánál - Földes: túl nagy mozgástér a Korm-nak - exlex - ha 0 indemnitás tv v. eredmény nélkül lejár a hatálya - ha az Ogy a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre szól, nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról külön törvényt nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény a hatályát vesztette, akkor a Kormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos teljesítésére

(prob: infláció, 0 új költség) - a fenti gazdálkodásról az Országgyűlés előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési törvénybe kell beilleszteni. - Frao: a Korm rendelettel is hatályba léptetheti a költvet-t 6. A költségvetés végrehajtása - Mao: a Korm felelős (máshol lehet a pénzügymin is) - a kzp-i költvet-i tv senkire nem ruház közvetlenül pénzkövetelésre szóló jogokat, nem keletkeztet pénzfizetésre szóló köt-et ⇒ a Korm számára jelöli ki a költvet-i gazdálkodás kereteit ⇒ hitelkeret, amiből le lehet hívni - a költvet-i előirányzat típusai: - limitatív: a költekezés felső határa van megjelölve - becslés: pontos összeg nem kérhető számon, Korm befolyása csekély (pl. vámok) - kötvállalási és kifizetési előirányzatok - köt.vállalási felhatalmazás (commitment appropriation): az előirányzat x összegű köt vállalására jogosítja fel az állami

szervet (pl. USA) - kifizetési felhatalmazás (payments appropriation): az előirányzat az adott intézmény által az adott célra kifizethető összeg (pl. Frao) - felhatalmazás a magyar jogban - az államháztartás alrendszereiben a költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában. A kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel (limitatív) - a bevételi előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is túlteljesíthetők, ha a bevételekre vonatkozó jogszabályi előírások év közben nem változnak. Ellenkező esetben az előirányzatokat az arra jogosultnak módosítania kell. A bevételek tervezettől való elmaradása esetén e törvényben foglaltak szerint kell eljárni. - az éves költségvetés jóváhagyásakor meghatározott egyes kiadási előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is

túlléphetők. Ezek csak olyan előirányzatok lehetnek, amelyek esetében törvényben, kormányrendeletben megállapított támogatásra, ellátásra vonatkozó jogosultság eredményezhet előirányzatot meghaladó kiadást. A jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatása előirányzat-módosítási kötelezettséggel jár (becslés jelleg) - a költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható, és kifizetések - kivéve pl: jogszabályon, bír-i, ill. állig-i jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat - is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozás). - a fentieket figyelmen kívül kell hagyni a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások, valamint a helyesbítő tételek esetében - az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség - kivéve a

jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős döntésen alapuló kötelezettségeket és az e törvényben foglalt kezességvállalást - csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. ⇒ előirányzat nálunk egyszerre jelent köt.vállalási és kifizetési előirányzatot - a költvet lebontása, az elemi költvet - elemi költvet: a költvet-i fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője állapítja meg (költvet-i tv kihirdetésétől számított 20 napon belül), tartalma: - költvet-i alapokmány - kiadások és bevételek részletes előirányzatonként - kiadások és bevételek tevékenységenként - költvet-i szerv személyi juttatásainak és létszámának összetétele - költvet-i feladatmutatók és költvet-i mutatószámok állománya - a költvet-i szerv gazdálkodási

jellegzetességei - a költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. Költségvetési szervek: a) a központi költségvetési szerv (ideértve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkaerőpiaci szervezetet is); b) helyi ök-i költvet-i szerv, a helyi kisebbségi ök-i költségvetési szerv; c) a tb-i költségvetési szerv; d) az országos kisebbségi ök-i költségvetési szerv; e) a köztestületi költségvetési szerv - költségvetési szervet alapíthat az Országgyűlés, a Kormány, a fejezet felügyeletét

ellátó szerv vezetője, a helyi ök, a helyi kisebbségi ök, az országos kisebbségi ök, a köztestület. - ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a honvédelmi miniszter kivételével költségvetési szervet vagy köztestület köztestületi költségvetési szervet kíván alapítani, illetve megszüntetni, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. - a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetéséről megszüntető jogszabályban, határozatban, okiratban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntető okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti

szervét, a megszüntető szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor. - a költségvetési szerv - a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel - az alapító okiratban meghatározott hatállyal - jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető jogszabály rendelkezése szerint, vagy az okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. - a költségvetési szerv éves költségvetés alapján e törvényben, a helyi ök-kól szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek mellett gazdálkodik, és készíti el feladatai ellátásával is összefüggésben beszámolóját. - a költvet-i szerv a jóváhagyott előirányzatokon

belül köteles gazdálkodni. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja. - a költségvetési szerv (kivétel pl. Kincstár) a) pénzkölcsönt (hitelt) nem vehet fel, b) kezességet nem vállalhat, c) értékpapírt nem vásárolhat, d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el - költvet-i szerv a gazdálkodás megszervezése szerint lehet: - önállóan gazdálkodó költvet-i szerv (feltétel: célszerűség, személyi/tárgyi feltételek) - részben önállóan gazdálkodó költvet-i szerv (önálló költvet-i szerv gazd-i rendjén belül) - a költvet-i szerv az előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából lehet - teljes jogkörrel (ha vmennyi előirányzata felett rendelkezik) - részjogkörrel rendelkező - csak a számára tv-ben és az alapító okiratban megszabott korlátozásokkal vállalkozhat - a költvet-i gazdálkodás pénzügyi lebonyolítása - előirányzatok realizálódása:

ha az állam pénzgazdálkodásra jogosított szerve (költvet-i szerv) a rábízott feladat teljesítéséhez árut/szolg-t vásárol; a szabályozás célja itt: - a vásárlás a feladatellátást szolgálja - a vásárlás a pénzügyi lehetőségeken belül történjék - pénzügyi teljesítés csak a tényleges teljesítés függvényében - tények rögzítése (írásbeliség) - szankciórendszer - kötvállalásra a költvet-i szerv vezetője jogosult - feltétel: ellenjegyzés (gazd-i vezető v. általa kijelölt személy) - a kiadás teljesítésének (bevétel beszedésének) elrendelését érvényesíteni kell (jogos-e a kifizetés, megvan-e a fedezet), alapja a teljesítés szakmai igazolása - utalványozás: a kiadás teljesítésének elrendelése (költvet-i szerv vezetőjének joga) - az érvényesített utalványt is ellenjegyezni ki - pénzügyi lebonyolítás rendszere: 1995-ös módosítással: államkincstár - korábban: a költvet bevételi számláira

érkezett pénzt a pénzügymin rendelkezésére átutalták a költvet-i szerv számlájára - a Magyar Államkincstár jogállása, feladatai - def: a pénzügymin szakmai, tvességi, költvet-i felügyelete alatt álló önálló jogi személyiséggel rendelkező, az Áht-ben meghatározott pénzügyi szolg-okat ellátó, önállóan gazdálkodó költvet-i szerv - feladatai: - költvet végrehajtásának ügyviteli, ellenőrzési feladatai - bevételek fogadása - kiadások teljesítése, pénzforgalmi műveletek előkészítése, lebonyolítása (de: előzetes előirányzati fedezetvizsgálat, alaki-formai ellenőrzés) - zárszámadás előkészítése - államadósság kezelése - állam által vállalt kezességek, nyújtott hitelek nyilvántartása - követelések érvényesítése - ⇒ költvet-i szervek nem pénzt, hanem előirányzatok feletti rendelkezési jogot kapnak ⇒ utalványozás után nem banki átutalás, hanem a Kincstárnál vezetett

előirányzatfelhasználási keretszámla terhére fizetési megbízás kiállítása, amit a Kincstár teljesít - kincstári kör szervezetei egymás között: Kincstári Egységes Számlán átvezetés (0 tényleges pénzmozgás) - likviditási hitelt nyújthat az áht vmennyi alrendszerének - eltérések az eredeti előirányzatoktól - átcsoportosítás: egyik előirányzat növelése, másik csökkentése - költvet-i átcsoportosítás: bevételi/kiadási főösszeg változatlansága mellett egyidejű előirányzat-csökkentés és növelés - lehet egyszeri (csak az adott évre) v. tartós; oka lehet feladatváltozás v átszervezés - így történik a tartalék felhasználása, ill. a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználása - ha a fejezetek közötti átcsop-sal az előirányzat célja, rendeltetése megváltozik: ogy jogosult; ha nem: Korm - címek között: Korm, kivéve ha ogy fenntartotta magának a jogot (kezdeményezés: felügyeletet ellátó szerv

vezetője; magát a döntést is átengedheti neki a Korm) - címen belül - működési célú előirányzatok között: max 10% a felügyeletet ellátó szerv hatáskörében - felhatalmozási célú előirányzatok között: 0 korlát - működési és felhatalmazási célú között: Korm engedélyével - fejezeti kezelésű előirányzatokon belül az alcímek között: csak a költvet-i tv felhatalmazása alapján - előirányzat-módosítás - felügyeleti szerv a felügyelete alatt álló költvet-i szervnek engedélyezhet (a fejezeti kezelésű előirányzat terhére): - pótelőirányzatot (eredeti előirányzat összegének megemelése, kiadási célok változatlanok) - új előirányzat (új kiadási cél v. intézmény létesítése) ⇒ felmerülhet az előzetes jóváhagyás elvének sérelme - a tartalék felhasználása - általános tartlék, céltartalék: Korm dönt (pénzügymin, v. felügyeletet ellátó szerv vezetője javasol) - a bevételek elmaradása esetén

az általános tartalék egy része vagy egésze zárolható, illetve törölhető. - az általános tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak legfeljebb 40%os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges. - az általános tartalék terhére a tárgyidőszakot megelőzően kötelezettség nem vállalható - előirányzat csökkentése, zárolása, törlése - a bevételi előirányzatok elmaradása esetén, illetve más kiadási előirányzatok növelésének forrásaként a kiadási előirányzatok jogszabályi előírások alapján csökkenthetők, zárolhatók, illetve törölhetők. vonatkozóan. - a csökkentés az előirányzat összegének mérséklése az adott költségvetési évre - a zárolás az előirányzat egy része vagy egésze adott költségvetési évi felhasználásának időleges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése. - a

törlés az előirányzat felhasználásáról történő végleges lemondás az adott költségvetési évre vonatkozóan. - általános joga a Korm-nak van (ha ogy nem tartotta fenn magának); elemi költvet-nél: felügyeletet ellátó szerv vezetője - pótköltvet - def: olyan évközi költvet-i módosítás, amely nemcsak az eredeti összegeket változtathatja meg jelentősen, hanem új előirányzatokat is létesíthet ⇒ a költvet-i tv mellékletét le kell cserélni - Mao: 1992 és 96 között minden évben volt - 2 esetben a Korm köteles pótköltvet-t az ogy elé terjeszteni: - ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a központi költségvetés tervezett egyenlegét - átcsoportosítás, csökkentés, zárolás, törlés ellenére is - tartósan és jelentősen veszélyeztetik - ha a költségvetésben előirányzott általános tartalékot felhasználták, és a költségvetési törvényben megállapított források nem elégségesek a

kiadási előirányzatok fedezésére. - egyéb törvényjavaslat nem minősül pótköltségvetési törvényjavaslatnak - maradványok felhasználása - éves beszámoló készítésekor költvet-i szerv megállapítja pénzmaradványát v. előirányzat-maradványát, ezt máj 16-ig a felügyeleti szerv jóváhagyja - a felügyeleti szerv előirányzat-módosítási hatáskörében a jóváhagyott maradvány összegével felemeli a költvet-i szerv előirányzatát - nem maradhat ott a maradvány, ha: - az a feladat, amire az előirányzatot jóváhagyták, megszűnt - x célra adták, és még köt.vállalásra sem került sor - a gazdálkodási szabályok megsértéséből származott - személyi juttatásokra csak személyi juttatások maradványa használható fel - veszélyhelyzet - az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében a Kormány az államháztartás körében átmeneti - az

Aht rendelkezéseitől eltérő - intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. - a fenti jogkörben a Kormány a fejezetek között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő 7. A költségvetési ellenőrzés - típusai a szervezeteknél - külső (szervezeten kívüli személy/szervezet végzi ⇒ érdekeltérések) és belső (szervezeten belüli ⇒ saját tev megismerése) - előzetes és utólagos - fogalmilag csak utólagos lehet, de: ha részcsel-k vannak, ezek egyenként ellenőrizhetők még a csel.sor ideje alatt - folyamatos és eseti - az áht-i ellenőrzés céljai, hogy elősegítse: a) az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását; b) az államháztartás alrendszereit megillető bevételek beszedését; c) az

államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását; d) a központi költségvetés és a zárszámadás megalapozottságát; e) az államadósság célszerű kezelését; f) a vagyonkezelés hatékonyságát és szabályszerűségét; g) a számviteli és bizonylati rend betartását - Áht: ellenőrzés lehet számviteli v. költvet-i; utóbbi célja: a közpénzek célszerű és hatékony felhasználása (előírt célokra, nem túllépve, takarékosan); mivel ezek jogilag is szabályozottak ⇒ jogszerűség/szabályszerűség vizsgálata - adóellenőrzés (adóhatóság) - a költvet-i ellenőrzés felépítése - az egész költvet-t vizsgálja, de kzp-ban általában: kiadási oldal, költekezés - válfajai: - parl-i ellenőrzés (zárszámadás, ÁSZ ellenőrzése) - kormányzati ellenőrzés (Kincstár, KEH, fejezet felügyeletéért felelős szerv ellenőrzése) - költvet-i szerv belső ellenőrzése - parl-i ellenőrzés -

zárszámadás parl-i jóváhagyása - zárszámadás: a költvet végrehajtásának tényeit, a jóváhagyott költvet-i terv és a megvalósult kiadások/bevételek összevetését tartalmazó kimutatás - az év utolsó napján érvényes rendnek megfelelően kell elkészíteni - adminisztratív, funkcionális, közgazd-i osztályozási rendszerben - itt hagyják jóvá a költvet-i hiány finanszírozásának módját is - ebben számol be a Korm az egyedi kezességvállalásairól - része az elkülönített állami pénzalapok zárszámadásai - alapja: a költvet-i szervek kincstári költvet-i elszámolásán alapuló elemi költvet-i beszámolója; ennek alapján a fejezetet felügyelő szerv vezetője elkészíti a fejezetre vonatkozó zárszámadást - pénzügymin: a kzp-i költvet egészéről szóló beszámoló, a zárszámadási tvtervezet előkészítése - Áht: - az Országgyűlés a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról törvényt alkot. - a

költségvetés, illetve zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell dönteni a költségvetési többlet rendeltetéséről, illetve jóváhagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját - beterjesztés: Korm (költvet-i évet követő 8 hónapon belül, de előtte 2 hónappal megküldi az ÁSZ-nek) - a zárszámadási törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg. - el nem fogadás következményeiről a jog hallgat ⇒ inkább regisztratív jellegű aktus - az ÁSZ költvet-i ellenőrzése - 1989. XXXVIII tv az ÁSZ-ről - az ogy pénzügyi-gazd-i ellenőrző szerve, csak az ogy-nek és a tv-knek van alárendelve, elnökét és helyetteseit az ogy választja 12 évre - mindenhol ellenőrizhet, ahol állami pénzt használnak fel - ellenőrzési hatásköre a teljes áht-t lefedi + pártok gazdálkodása, MNB áht-sal való hitelkapcsolata - EU: a számvevőszék (Court of Auditors) megbízhatósági

és szabszerűségi nyilatkozatot (DAS) ad ki a költvet-i számlák megbízhatóságáról, a műveletek szabályszerűségéről - ÁSZ: célszerűségi, eredményességi, tvességi szempontok alapján ellenőriz (ogy utasítására/korm kérésére eseti ellenőrzés is lehet) - eszközök: helyszíni vizsgálat, iratbetekintés/másolat készítés/lefoglalás, infokérés dolgozóktól - ÁSZ megállapításait megküldi az ellenőrzőtt szerv vezetőjének, az észrevételeket tehet - ÁSZ maga nem szankcionálhat (kivéve: kármegelőzés céljából anyagi/pénzeszközök zárolása, de itt is a pénzügymin v. a szerv vezetője hajtja végre) - ÁSZ elnöke jelentésben tájékoztatja az ogy-t - ogy: Számvevőszéki Állandó Biz működik - a kormányzati költvet-i ellenőrzés - a végrehajtó ágon belüli ellenőrzés - típusai: - átfogó: x időszak alatt végzett állami feladatok, költvet-i gazdálkodás együttes ellenőrzése - témaellenőrzés: x feladat

egyidőben több költvet-i szervnél történő vizsgálata - célellenőrzés: adott feladatok kivizsgálása egy szervnél/szervezeti egységnél - utóellenőrzés: előző ellenőrzés óta megtett intézkedések ellenőrzése - szabályszerűségi: jogszab-nak, belső szabályzatnak, vezetői rendelkezéseknek való megfelelés - hatékonysági vizsgálat: lehető legkisebb ráfordítással legnagyobb eredmény hogyan? - előzetes: Kincstár alaki-formai ellenőrzése a kifizetések előtt - munkafolyamatba épített: a m.folyamat egyes szakaszaiban (pénzügyigazdi esemény előtt) - egyidejű: pénzügyi-gazd-i esemény végrehajtásával párhuzamosan - utólagos: a pénzügyi-gazd-i eseményt követően rendelik el - szűk értelemben - KEHI - Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - MeH-t vezető min felügyeli, nevezi ki elnökét - ellenőrzési hatásköre: - Kormány-döntés hatályosulásának vizsgálata - Kincstári Egységes Számla pénzforgalmának vizsgálata - kzp-i

költvet-ből teljesített kormányzati kiadások/beszedett bevételek - adóellenőrzés körébe tartozó vállalkozások részére nyújtott támogatások folyósítása - fejezetek felügyeletét ellátó szervek, fejezetek felügyelete alá tartozó költvet-i szervek, elkülönített állami pénzalapok gazdálkodása pénzeszközök felhasználása - gazdálkodó/társ-i szervezeteknek kzp-i költvetből juttatott - állami kezesség beváltásának jogossága - ÁSZ és KEHI hatásköre sokszor fedi egymást, de pl. tb és ök nem tartoznak a Hivatal hatáskörébe - a fejezet felügyeletéér felelős szerv felügyeleti költvet-i ellenőrzése - a felügyelet alá tartozó költvet-i szervnél + alapoknál, alap által nyújtott támogatás felhasználása körében - min 3 évenként átfogó ellenőrzés - felügyeleti ellenőrzés feladata vizsgálni: - feladat és a szerv jogi/gazd-i kapacitásának összhangja - alaptev és vállalkozási tev ellátása -

előirányzatok felhasználása - tárgyi eszközök kihasználása, fenntartása - létszám-, illetménygazdálkodás - kötvállalások megalapozottsága - bizonylati rend, vagyonvédelem - költvet-i beszámoló valódisága - belső ellenőrzés rendszere - közbeszerzési + számviteli előírások betartása - ellenőrzés menete: - ellenőrzési terv alapján, eredmények írásban - ellenőrzés: helyszínen v. adatkérés útján - intézkedések kezdeményezhetők; kötelező kezdeményezni: - erőforrások rendeltetésellenes/pazarló felhasználása - pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével károkozás - a költvet-i szerv belső ellenőrzése - költvet-i szerv vezetője felelős: - vagyon rendeltetésszerű igénybevétele - szakmai hatékonyság, gazdaságosság - tervezési, beszámolási, infoszolgáltatási köt - gazdálkodási lehetőségek és köt-ek összhangja - intézményi számviteli rend - belső ellenőrzés

megszervezése - belső ellenőrzés kell: - önállóan/részben önállóan gazdálkodó költvet-i szerv - tb-i ig-i szervek + ezeket felügyelő szervek - Magyar Államkincstár - belső ellenőrzés elemei: - vezetői ellenőrzés (minden vezető tev-ének része) - m.folyamatba épített ellenőrzés - függetlenített belső ellenőr - belső ellenőrzés feladata: mint felügyeleti ellenőrzés feladat - szankció (1999 óta): - esetei: - céljellegű támogatás jogszabellenes, céltól eltérő felhasználása - kzp-i költvet-t illető befizetési köt jogszab-i előírásánál alacsonyabb teljesítés - szankció: ellenőrzési pótlék (jogszabellenes felhasználás/elmaradás 20%-kal növelt összege) - ellenőrzés akadályozása, ellenőrzési határidők mulasztása ⇒ mulasztási bírság (a szerv vezetője v. a felelőssé tett személy fizeti) 8. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése - jellemzők: - az elkülönített állami pénzalap az

állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. - alapot csak tv-ben lehet létrehozni (meg kell határozni: rendeltetését, bevételi forrásait, teljesíthető kiadások körét, az alappal rendelkezni jogosult min-t) - kifogás: sértik az egységesség elvét - ma csak 2: - Munkaerőpiaci Alap (1991) - Kzp-i Nukleáris Pénzügyi Alap (1996) - az alapok költvet-i eljárása - költvet-i tervezés irányítása: alap felügyeletével megbízott fejezeti felügyeletet ellátó szerv feladata - a költvet-t az ogy a költvet-i tv-ben állapítja meg (alaponként, bevételek/kiadások jogcímenként) - a költvet végrehajtása - működés, előirányzat-módosítás, felhasználás: fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője (min) - alap rendeltetése: állami feladat finanszírozása ⇒ korlátozások: - az

alapból vállakozási tev nem folytatható - hitelt nem vehet fel (kivéve világbanki hitel), kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el. - az alapok beletartoznak a kincstári körbe - utólagos finanszírozási rend: köt-eik teljesítéséhez kapnak előirányzatfelhasználási lehetőséget - min éves költvet-i beszámolót és mérleget készít, ezt könyvvizsgáló hitelesíti, majd ÁSZ-hez 9. A társadalombiztosítás költségvetése - általános kérdések - az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják. - ellátások egy része közvetlen, rendszeres pénzkifizetés (pl. nyugdíj); másik

része természetbeni szolg (pl. eü-i ellátás) - ellátások x köre államilag garantált ⇒ meg kell szervezni a rendelkezésre-állást, ennek módszerei: - tiszta felosztó-kirovó rendszer: felmerülő tb kiadások az állami költvet kiadásának részeként, bevételek az adózás általános rendszerében ⇒ teher az adófizetőn; e rendszer feltétele: - gazd jövedelemteremtő képessége, fogyasztási/felhalmozási szükségletek és tb-i juttatások közötti egyensúly - a társ egészét átható szolidaritás-érzés - vállalkozásokat ne hozza nehéz helyzetbe - elkülönített rendszer: kifizetésekkel szemben csak ezeket finanszírozó bevételek - vegyes: állami költvet garanciája az elkülönített rendszer kifizetéseiért (tulkép Mao) - szolidaritás mellé biztosítási elv: újabb rendszer - befizetés arányolhat a jövedelemhez v. az igénybe vett munkaerőhöz - tőkefedezeti rendszer: a befizetéseket hosszú lejáratú megtakarításokként,

tőkeként kezeljük - ellenőrzés: lehet ök keretében (hozzájárulók és részesedők részvétele) v. állami szervezetrendszeren belül - tb az áht része, alrendszere, melyet a két alap együtt alkot (1999: 1600 milliárd) - Alapok felügyelete: Korm - ig-i szervek irányítása: Korm.r-ében meghatározott személy útján - alapok kezelése (Korm irányítása alatt álló kzp-i állig-i szervek) - EA: Országos Egészségbiztosítási Pénztár - NYA: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - a tb pénzügyi alapjainak költvet-e - az alapok költvet-éről szóló tv tartalma: NYA és EA költvet-i mérlege, bevételi többlet és annak felhasználása, kiadási többlet és fedezete, tartalékok alakulása, Alapok működési költvet-e, max 1% tartalék képezhető; - NYA - kiadások: - öregségi nyugdíj - hozzátartozói nyugellátások - rokkantsági nyugdíj - baleseti rokkantsági nyugdíj - bevételek: - tb járulék x része - biztosítotti

nyugíjjárulék - egyéb járulékok, hozzájárulások - késedelmi pótlék, bírság x része - kzp-i költvet hozzájárulása, támogatásai - EA - kiadások: - táppénz - terhességi-gyermekágyi segély - rokkantsági nyugdíj, baleseti ellátás (ha még nyugdíjkorhatár alatt van) - gyógyító-megelőző ellátások - gyógyászati szolg-k - gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás - bevételek - munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék - baleseti járulék - egyéb járulék és térítések - egyéb bevételek - költvet-i elj - ápr 15-ig pénzügymin + tb ig-i szerveit felügyelő személy Korm elé terjeszti a költségvetési irányelvek tervezetét - máj 15-ig/aug 31-ig a Korm megállapítja a tb pénzügyi alapjainak költvet-i irányelveit és benyújtja az ogy-nek - szept 30-ig/okt 31-ig: a Korm megküldi a tb költvet-i tvjavaslatát az ogy-nek + ÁSZ-nek - nov 30-ig ogy meghatározza az alapok bevételi/kiadási

főösszegét, hiányt/többletet - tb költvet-i tv kihirdetését követő 20 napon belül ONYF és OEP vezetője meghatározza a működési költvet-t + az általuk kezelt alapok részletes előirányzatait - átmeneti gazdálkodás, ex lex, pótköltvet itt is - végrehajtás során önállóan gazdálkodó alapok - zárszámadás: ONYF, OEP + eü-i min elkészíti, tb-felügyelő személy jóváhagyja, Korm elfogadja, ogy tárgyalja - végrehajtás lebonyolítása: ONYF, OEP + ezek fővárosi/megyei ig-i szervei + munkáltatói kifizetőhelyek - az eü-i ellátásokat a biztosító tulkép megvásárolja a szolgáltató eü-i intézménytől IV. AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI, A HELYI ÁLLAMHÁZTARTÁS JOGA 1. Az önkormányzatok szerepe az országos közfeladatok megvalósításában - egyre nagyobb önállóság ⇒ nagyobb felelősség + kzp-i akarat is, mivel ez fizet 2. Az ök-i gazdálkodás jogforrásai - feladatkör alapja: helyi közügyek (lakosság közszolg-kal való

ellátása, közhat ök-i típusú gyakorlása, ezek szervezetei/személyi/anyagi feltételeinek megteremtése) - alapvető jogforrások: - Alk - az ök ök-i ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, felülvizsgálat: csak tvességi okból - tul-i jogok gyakorlása az ök-i tul tekintetében, bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat (Ötv: felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét) - tv-ben meghatározott feladat ellátásához saját bevételre + állami támogatásra jogosult - megállapítja a helyi adók fajtáit, mértékét (tv keretei között) - költvet-i tv - Áht: a helyi ök költvet-e megalkotásának/módosításának rendje, átmeneti gazdálkodás, a költvet-i rendelet kötelező előírásai, beszámolási köt - helyi ök-ról szóló tv (1990): ök vagyona, bevétele, gazdálkodása + tervezés, számvitel, ellenőrzés szabályai - helyi képvistest megállapítja a gazd-i prog-t, költvet-t

- egyes állami tul-ban lévő vagyontárgyak ök-i tul-ba adásáról szóló tv - helyi ök-k és szerveik feladat- és hatásköréről szóló tv - helyi ök-k címzett és céltámogatási rendszeréről szóló tv - Tfejlesztésről és Trendezésről szóló tv 3. Az önkormányzati vagyon jellemzői - vagyon: ingó + ingatlan + vagyoni értékű jogok - törzsvagyon: - az alapszükséglet kielégítését szolgálja - lehet forgalomképtelen (pl. közutak, hidak, v amit tv v ök ennek nyilvánított) v korl. forgalomképes (pl közművek + amit ök ennek nyilvánított; pl x vagyontárgy elidegenítése csak helyi népszavazással) - ök-k tul-ba kerülő vagyontárgyak típusai: - lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek - műemlék-ingatlanok - védett természeti T-ek - földek (bel- és külT-i földek, erdők, közműhöz tartozó földek) - közüzemi vagyon (a közszolg-t biztosító ök tul-ában) - vizek, közcélú vízi létesítmények és vízi

közművek - egyéb vagyon (csak az az ingó vagyon kerülhet ök-i tul-ba, amely ök-i funkciók ellátását szolgálja - átadás: fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságok (ha nem megy át: Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe kerül) 4. Az önkormányzatok gazdasági önállóságát biztosító bevételek rendszere - saját bevételek, pl: - helyi adók - építményadó - telekadó - mgnszemélyek és vállalkozók kommunális adója - idegenforgalmi adó - iparűzési adó - saját tev-ből származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj - illetékek - gazdálkodó szervezetektől, mgnszemélyektől, alapítványoktól átvett pénzeszközök - környezetvédelmi és műemléki bírság - vadászati jog értékesítése - átengedett kzp-i adók - mgnszemélyek jövedelemadójának egy része (1999: 15-40% között) - de: a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni szja 100%-a - ha nem elég: kiegészítő állami támogatás: fix

összeg/lakos (Bp: 20.000 Ft/állandó lakos) - 1992-től gépjárműadó (50 v. 100%) - állami támogatások - települések lakosságszáma alapján (nincs felhasználásra vonatkozó kötöttség, de kötelező feladatokat el kell látni - egyes korcsoportok alapján (pl. inaktív lakosokra jutó normatív támogatás) - intézményi ellátottakkal arányosan (pl. iskolai oktatás, gyermekvédelmi szakellátás alapján; itt sincs felhasználási kötöttség) - 2 millió Ft/község v. nagyközség - 2 Ft az idegenforgalmi adó minden forintjához - megyei ök-k finanszírozása (x összeg/fő) - egészségbiztosítási támogatás - hitel - címzett és céltámogatások - ök-k beruházási feladataihoz nyújtandó támogatás - címzett tám: - célok: kiemelten fontos ök-i feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók, létesítmény-vásárlás - mértéke:a beruházásnak máshonnan nem fedezett része - ogy mérlegelve dönt (0 alanyi jog) -

céltám: - célok: vízgazdálkodás (mértéke max 30%), oktatás (tantermek, diákotthoni férőhelyek építése, felújítása), eü-i és szociális ellátás (mértéke 40-50%) - alanyi jogon jár, ha az előírt feltételeknek megfelel az igény - mind2: - finanszírozás: Állami Fejlesztési Intézet + ök számlavezető pénzintézete útján - elveszik a támogatás, ha a kivitelezést az első évben nem kezdi meg - 1999-ben kzposított előirányzatok voltak az ök számára: - lakossági közműfejlesztés - körjegyzőség támogatása - lakossági víz és csatornaszolg - többgyermekes családok nevelési támogatása - szakmai fejlesztések támogatása - fizetésképtelenség esetén: csődeljárás (külön tv az ök-k csődelj-ára) - a BM szakmai jegyzékébe felvett pénzügyi gondnok feladata a racionalizálás 5. Önkormányzati költségvetési intézmények - gazd-i feladatokat az alábbi költvet-i szervek látnak el (külön költvet mindegyiknek) -

polgmesteri hivatal - megyei ök-i hivatal - körjegyzőség - közös képvistest hivatala - hatósági ig-i intézményirányító + egyéb társulás - a fentiek felügyelete alatt működő költvet-i szervek - jell: maradványérdekeltségű költvet-i szervek - ök is hozhat létre költvet-i szervet (lehet önálló v. részben önálló gazdálkodású, ök dönt feladatáról, kiegészítő tev-éről) - nyilvántartás: T-i (Főv-i) Áht-i és Közig-i Informatikai Szolgálat (TÁKISZ, FÁKISZ) - ök-i költvetből kell fizetni: kötelező ök-i hatáskörben lévő feladatok + ök-k önként vállalt feladatai - kötelező az Ötv szerint: - egészséges ivóvíz-ellátás - alapfokú oktatás - eü-i és szociális alapellátás - közvilágítás - helyi közutak és köztemető fenntartása - nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása - költvet-i elj: - jegyző/főjegyző/körjegyző/megyei főjegyző költvet-i koncepciót készít -

bizottság véleményez, majd polgmest/főpolgmest/megyei közgyűlés elnöke nov 30-ig benyújt a képvistestnek/megyei közgyűlésnek, elfogadás - kzp-i költvet-i tv kihirdetése után 30 napon belül jegyző ök-i költvet-i rendelet tervezetet készít, polgmest benyújt, képvistest elfogad (ök-i hiv, és felügyelete alá tartozó költvet-i szevek költvet-ét + kisebbségi ök költvet-ét együttesen hagyják jóvá ebben) - kötöttség a költvet-i szerv gazdálkodásában: - kzp-ilag meghatározott létszám (kivételes) - állóeszköz értékesítéséből származó bevétel bérkifizetésre nem fordítható 6. Az államháztartás helyi szintje, a helyi önkormányzat költségvetése - ök-i költvet kötelező tartalma: - bevételek/kiadások forrásonként - működési/fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költveti szervenként ⇒ az ök irányítása alatt álló költvet-i szervek bevételét/kiadását is

tartalmazza - felújítási előirányzatok célonként - felhalmozási kiadások feladatonként - ök-i hivatal költvet-e feladatonként + külön tételben általános és céltartalék - többéves kihatással járó feladatok előirányzata éves bontásban - elkülönítve a helyi kisebbségi ök költvet-e 7. A tervezés, a finanszírozás és az ellenőrzés rendje - tervezés: bevételi/kiadási előirányzatok ált. egy évre történő kimunkálása (2000-től várhatóan 3 évre szóló gördülő tervezés); 2 módszere: normatív, báziskorrekciós - a költvet-i finanszírozás rendje - normatív támogatás: PM a TÁKISZ/FÁKISZ útján havonta folyósítja - címzett/céltám: PM a TÁKISZ/FÁKISZ útján, de a megvalósulási ütemmel és a saját forrásokkal arányosan - szja helyi ök-t illető hányadának 1/12-t részét a PM az APEH útján folyósítja - a költvet-i beszámoló - ök-k és intézményeik évközi, ill. év végi beszámolót készítenek - év

végén: zárszámadással fogadják el; 2 része: - szöveges - számszaki: - bevételek bevételi nemenként - kiadások költvet-i szervenként - pogmest-i hiv feladatainak teljesítését feladatonként - beruházások, felújítások feladatonként - ök felügyelete alá tartozó költvet-i szerv pénzmaradványai: az ök rendelkezései alapján - éves beszámoló részei: - könyvviteli mérleg - pénzforgalmi jelentés (félévesben csak ez) - eredmény és pénzmaradvány - kiegészítő melléklet (állomány, létszám, személyi juttatás, normatív állami hozzájárulás) - ök-k pénzügyi-gazd-i ellenőrzése - külső: parl, ÁSZ - ÁSZ: tvességi, nem célszerűségi alapon (állami támogatások felhasználása, adóztatási tev, illetékhivatalok) - belső ellenőrzés: képvistest szabályzatat alapján; módszere lehet: - vezetői ellenőrzés (polgmest, önálló intézmény vezetője, jegyző) - m.folyamatba épített ellenőrzés - függetlenített belső

ellenőr (társulás, szakértő) - pénzügyi ellenőrző bizottság 5. AZ ÁLLAMADÓSSÁGÜGY KÖLTSÉGVETÉSI JOGA 1. Az államadósság a pénzügytan és a pénzügyi jogtudomány nézőpontjából - államadósság: az az összeg, amelyet az állam a pénz- és tőkepiacon vesz fel pénzügyi szükségletei fedezésére (ha más bevétellel nem fedezhetők a költvet kiadásai) - Hume, Smith, Ricardo ellenezte az igénybevételét (kameralistáknál OK; jelenkor: kedvezőtlen a kamatok miatt) - államadósság valóságos állapota nehezen áttekinthető, a költvet-ből csak a kölcsönfelvétel összege és a naptári évre eső kamattörlesztés derül ki - államadóssági kategóriák - leggyakoribb: kötvény- (kamatozó és nyereménykötvény) és könyvadósság - előbbiről: értékpapír, utóbbiról csak elismervény - lehet belföldi és külföldi - fundált és lebegő adósság - fundált: hosszú lejáratú, fedezetül állami javakat kötnek le (pl.

Népszövetségi kölcsön) - lebegő (pénztárkölcsön): elmaradt bevételt fedez, év végén törlesztik (pl. MNB likviditási hitele) - kényszerkölcsön: tv-n alapuló hitelezési köt a költvet javára (alk.ellenes) - kényszeradósság: békeszerz-i terhek, adósságok kötelező átvállalása - ök: jogszab korlátozhatja a hitelfelvételt (államadósság OK, de nem MNB-hitelből) - 2 szempont: - trendek, nk-i összehasonlítás fontos (GDP-hez viszonyított érték alkalmazása) - államadósság újabb, szűkebb értelmezése: csak a külső hitelezőkkel szembeni a valódi adósság - jogviszony jellemzői itt: - állam adósi pozícióban - hitelező: belföldi/külföldi természetes/jogi személy/állam/nk-i szervezet - konverzió: az állam megváltoztatja a költvet-i deficit fedezésére felvett hitel feltételeit ⇒ ezzel lesz pénzügyi jogi a jogviszony (pj-i adós egyébként nem módosíthat) - költvet-i jogba tartozik, mert költvet szabályozza a deficit

fedezésének módját - államhitel: a korm külföldi államnak nyújthat hitelt költvet-e terhére, ezen követelése beszámítása a hazai bruttó államadósságba a nettó államadósságot fejezi ki. 2. Államadósságaink jogának alakulása - Kiegyezés: osztrák államadósságok kamatterheinek átvétele - 1897: a korm. csak a tvhozás felhatalmazásával vehet fel államadósságot - VH után-i gazd-i helyzet ⇒ kényszerkölcsönök (jóvátétel, népszöv-i kölcsön) - 2 VH után búzaértékű, 4%-os államadóssági kötvények majd szocialista államkölcsönök - 1949-től lakossági államkölcsönök, ezekből beruházások ("tranzit kölcsönök") - 1968-ig szufficites költvet, 68-tól már a deficittel kapcsolatos közteher az államadósság (azóta minden évben deficites a költvet) 3. Alkotmányos és pénzügyi jogi szabályozás - USA: plafontv (a fennálló összes adósság keretét határozzák meg) - Anglia: Veto Bill (kölcsönök

felvétele és nyújtása: a pénzügyi tv szerint) - Mao: cél: Alk-ban külön pénzügyi fejezet, azon belül szabályozni (ma: Áht, ÁSZ, MNB tvk) - Áht: államadósság minden olyan hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség, amely az államháztartás valamelyik alrendszerét terheli (az alrendszerek külön felelnek) - hiány finanszírozásáról döntés: költvet/zárszámadás elfogadásakor - a pénzügymin a Kincstár útján gondoskodik a kezeléséről, gazdálkodásról - a Kincstár törleszt, hitelt vesz fel, állampapírokat bocsát ki, Kincstáron belül: Államadósság Kezelő Kzp - alrendszerek: MNB-vel nem lehet hitelviszony (viszont hiányt fedezhet kzp-i költvet-i támogatás) 4. Az 1991 és 1997 utáni reformok - 1991-es költvet-i tv: felsorolja az 1990 végéig keletkezett belföldi államadósságok egyes elemeit + konverziós rendelkezések - 1996-os tv-k (hatály 1997-től, pl. MNB tv módosítás): - MNB csak likviditási hitelt nyújthat -

csak a költvet lehet adós (hiába az MNB-n keresztül vesz fel külföldi hitelt) ⇒ korábban MNB által felvett hitelekre: adósságcsere, a Ftadósságból deviza-adósság lett (korábban az MNB devizával lógott külföldre, az állam meg Ft-tal az MNB-nek) 5. Államadósság és az EU-tagság - maastrichti szerz: a tervezett v. tényleges költvet-i deficit a piaci áron számított GDP 3%-a, a teljes adósságállomány 60%-a lehet (ha túllépés ⇒ Bizottság megkeresésére a Tanács ajánlást, készít, később keményebb intézkedést alkalmaz az adott tagállammal szemben) RÉGI KÖNYV III. KÖZBEVÉTELEK, ADÓK, TÁMOGATÁSOK - kzp-i költvet bevételei: - fiskális bevételek; Áht. szerint ezek: adók, illetékek, vámok, vámbiztosítékok, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak (mehetnek az Áht. bármelyik alrendszerébe) - privatizációs, koncessziós bevételek - kzp-i költvet-i szervek működéséből, tev-éből származó bevételek - nk-i

pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek (segélyek, adományok) - fiskális bevétel (pénzügyi jelleg) nem állig-i jellegű bevétel (pl. szabsért-i bírság, GVH szankciója) - áht bevétele megkülönböztethető: kzjogi és mgnjogi (domaniális); privatizáció miatt nagyobb rész mgnjogi jellegű 1. A közbevételek fajtái és sajátosságai - adók (l. lejjebb) - vámok: forgalmi adó jellegű köt-ek, sajátosságuk az áruk országba való beléptetése - vámteher: vám + köt-ek (vámig-i elj során kivetett illetékek, díjak, stb) - vámtv: vámárura vámpótlék, dömpingellenes vám v. értékkiegyenlítő vám is kivethető - illeték: egyén/szervezet vmely állami szerv nem gazd-i természetű ellenszolg-át veszi igénybe - ellenszolg: csak az elj-i illetékeknél ("valódi illetékek"), de ott sem meghatározó, mert: - nem szolg-ért, hanem az elj-ért kell fizetni - az elj lefolytatását nem befolyásolja, hogy az ügyfél lerótta-e

az illetéket - 0 összefüggés az illeték összege és az elj-tól várt anyagi előny v. az elj költsége között - az eljáró szervek működése független az elj-ért fizetett illetéktől - elj-i illeték és ig-i (bír-i) szolg-ok díja között csak költvet-i szempontból van különbség (jogilag 0) - gazd-i szolg-ok díja: közlétesítmények fenntartása, fejlesztése miatt (pl. tandíj) - járulék, hozzájárulás: elkülönített alapok, tb-i alapok céladóinak neve - bírság: - állig-i: köt, korlátozás, tilalom megsértésének szankciója - fiskális: közbevételek teljesítésének pénzügyi szankciója 2. Az adók és más befizetési kötelezettségek konstituálására jogosultak - föderatív állam ⇒ pénzügyi szuverenitás is megoszlik (alk rendezi az adóztatási jogot) - de: ök-k semmiképpen nem hordozói a pénzügyi szuverenitásnak, adóztatási joguk származékos - adójogalkotási hatáskör lehet: föderációé, tagállamoké v.

párhuzamosan a 2 - a fentitől eltér az adóbevételekből való részesedés: ez költvet-i összefüggés - cél: pénzügyi kiegyenlítés - lehet horizontális (pl. helyi ök-k között) - lehet vertikális (pl. tagállam és ök között) - lehet kzp-i adóból való helyi részesedés (pl. Mao: szja), v fordítva (Mo: tilos) - sőt: kzp-i adóig-i szervek által beszedett adóból részesülhet a helyi költvet és fordítva (pl. gépjárműadó) - adóztatás a jogállamban: alk-os rend része, a pénzügyi szuverenitás önkéntes átengedése 3. Az adózás legitimációja - az adóztató állam minél inkább korlátozza a gazd-i autonómiát, annál inkább meg kell magyaráznia - adóelméletek - a fokozódó állami beavatkozással nem magát az adózást, hanem az egész állami intervenciót próbálják legitimálni, majd az egyes adókat egyenként; ma: nem az egyes adók, hanem mértékük magyarázása kell - 17-19. sz két szélsősége: -

ekvivalencia-elmélet (természetjogi vonások) - csere- és érdekelméletek (állam-adózó viszony: piacgazd analógiája) - csereelmélet: az adózás szolg-ellenszolg - érdekelmélet: érdekek egyenértékűsége (adó és adózó érdekében teljesített szolg között) - áldozati (kötelességi) elméletek (0 természetjogiasság) - Schmölders szerint ezek Hegelről vezethetők vissza - Heller Farkas: végeredményben minden az államé, magához vonhathja, amire szüksége van - az adó köt, x változatai kényszerjárulékok (piacgazd-gal nem magyarázható) - doktrína: a fizkép a jövedelem növekedésével együtt nő, az adózásnak méltányos áldozatot kell kikényszerítenie ⇒ csak elhatározás függvénye az adóprés csökkentése/növelése - pol T-e: a cenzussal az adózás összekapcsolódik a közpénzek felhasználásába való beleszólással - az adózás igazságossága - def: adóterhek igazságos elosztása a társ tagjai, szervezetei között -

etikai, nem csak gazd-i, alk-ossági kérdés - materiális igazság alapja: elosztási elv (osztó v. kiigazító igazságosság, ugyanannyit v. rang, érdem, teljesítmény, stb szerint); mai gyak: 3 elv egyszerre érvényesül: - teljesítményelv (= teherviselő-képesség) elve ⇒ képességek szerint - pl. jövedelemhez viszonyított adófiz - horizontális egyenlőség (igazságosság): azonos teljesítőképességűek (adózási képességűek) azonos összegű adót fizessenek ⇒ egyenlő bánásmód elve; de: eltérés mindig van ezen belül: - személyi, családi körümények pl. eltartottak száma ⇒ ez mérsékli az ellentmondást - jövedelemforrások (tőkejöv v. mtató-i hozzájárulás a nyb-hoz) - jövedelem felhasználása - vertikális egyenlőség (igazságosság): szubjektív teljesítőkép. szerinti adózás (különböző fizkép ⇒ különböző adó) - pl. progresszív adózás (jövrétegek közötti adótehermegosztás): 2 motívuma: jólét

elősegítése + nem kell közvetlen beavatkozás a gazd-ba - haszonelv (benefit principle, ekvivalencia-elv) - figyelembe kell venni azt a hasznot v. költséget, amelyet az egyén v az adózók egy csoportja az adóztató közhat-nak okoz ⇒ akkor igazságos az adó, ha megfelel a közösségnek okozott haszonnak/költségnek ⇒ rászorultságról nem vesz tudomást - fejadó-elv: összességében megegyező terhelés teherviselőkép-től függetlenül - Margaret Thatcher: poll tax (community charge): jöv-i, vagyoni viszonyoktól tulkép függetlenül terhelt minden 18. év feletti helyi lakost - magyar társ: főleg arányos közteher-viselés, de a közvetlen lakókörnyezetben elfogadják az azonos összeget (pl. mgnszemélyek kommunális adója) - adózás igazságossága és egész elosztási rendszer kapcsolata - szocpol és adópol összefüggjön v. sem? - adózás igazságossága: normákban v. ténylegesen? (jöveltitkolásnál fontos kérdés) 4. Az adó fogalma -

az adóviszonyok rendszere - gyakran egymásra vetítve általános (állam-adózó) és egyedi (adóhatóság-adófizető) kapcsolat - adó, mint hat-i-vagyoni viszony: a közszükségletek fedezésére létrehozott vagyoni mozgás, a kzposított elosztás legfontosabb eszköze (az egyén tul-ának korlátja); terjedelmét meghatározza: - közpénzekből finanszírozott közfeladatok - állam gazd-i intervenciójának mértéke - az adózás kettős társ-i viszonyt keletkeztet: - vertikális: adóztató közhat (állam) és adózó között - horizontális: adózó és társ (annak rétegei, tagjai) között - az adózás valójában többrétegű kapcsolatot teremt: - adóztató közhat (állam, ök) és egyes adóztatók között (jogi, ig-i) - állam és egyes társ-i csoportok, közösségek között - társ különféle csoportjai között a közhat közvetítésével - egyes csoportok tagjai között közvetlenül - adózás: zéró összegű játszma ⇒ minden résztvevő

csak a többi hátrányára szerezhet előnyöket, minden preferencia többletteherrel jár - az adó materiális és jogi értelemben - adózás: materiális kapcsolat ⇒ állam és természetes személyek (v. szervezeteik) között dologi (pénzbeli) közvetítéssel létrejött kapcsolat, amely egyidejűleg a társ különböző csoportjai és tagjai között kapcsolatokat keletkeztet (vertikális és horizontális kapcs) - ezen keresztül az állam (v. más adóztató testület) a közszükségletek kielégítése/közfeladatok megvalósítása érdekében módosítja a jöv.arányokat (tul korlátozásával) - jogi értelemben: csak vertikális kapcsolat, de a materiális viszonyoknál szélesebb kör (+ mellékköt-k, anyagi és elj-i jogok/köt-ek) - adó: csak normatív keretek között létezik (más piaci viszonyok: sokszor jog nélkül is megvalósulnak), a materiális viszonyt viszonylag zárt, homogén jogintézmény közvetíti - az adó jogi fogalma: - vertikális

viszony állam (ök, adóhatóság, más szervezet) és adóalany között - az adózó gazd-i tev-éhez, jöv-i/vagyoni helyzetéhez igazodik (normaszerkezet: a jöv.elvonás a diszpozícióban van, nem szankció, mint a bírságoknál) - absztrakt, általános feltételek az elvonáshoz - nem x személyekhez kapcsolódik, ismétlődhet (⇒ ezért nem adó az egyedileg megállapított elvonási forma) - anyagi és elj-i normák együttesen szerepelnek - adótani tankönyvek szerinti egyéb elemek: - ellenszolg hiánya (0 egyenértékűség + így határolódik el az illetéktől) - 0 közvetlen jog vmilyen ellenszolg-ra - kényszer jelleg ⇒ kikényszerítés lehetősége (a jog általános jellegzetessége) - alá-fölérendeltségi viszony; de: adózónak joga és köt-e is van: - köt: adófizetés + anyagi és elj-i mellékköt-k - jog (feltételek fennállása esetén): mentesség, kedvezmény, mérséklés, halasztás, részletfiz - OECD fogalma: a kzp-i kormányzathoz

teljesített egyoldalú fiz-i köt - adó definíció a Btké-ben: illeték, illeték módjára fizetendő díj is + külön jogszab-ban meghatározott, az állam javára fennálló fiz-i köt, amely ellenszolg-ra nem jogosít - jogalkotási garanciát követel meg ⇒ csak tv szabályozhatja - a költvet-i és adóviszonyok összefüggései - makro költvet-i viszonyok szempontjából érdektelen a bevételek strukturális megoszlása ⇒ költvet-i szemlélet kzpja: a közszükségletek finanszírozása, közpénzek felhasználása - a költvet egyensúlyára hivatkozva nem lehet visszautasítani adómérséklésre irányuló kérelmet. - Adózás rendjéről szóló 1990 .évi XCI tv (Art): az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy jogait és kötelességeit nem érinti, hogy az adóból származó bevétel, illetve a költségvetési támogatás a központi költségvetést, valamely elkülönített állami pénzalapot vagy önkormányzat költségvetését illeti

meg, illetőleg terheli 5. A kölségvetési támogatások fogalma - általános jellemzők - piazgazd-ban: az államhoz viszonyított autonómiák működését biztosító feltételek - 90-es évek Mao: támogatások csökkennek (főleg gazdálkodó szervezeteké), új támogatási formák, az eseti beavatkozás helyett normatív jelleg - közös jellemzők: - áht-ból erednek - ált. nem tv-ben szabályozottak - hozzájutás feltételeit gyakran kazuisztikusan rendezik - gyakori felhatalmazás, szabad belátáson alapuló mérlegelés - funkcióik heterogének; alanyok köre szerint: - vállalkozásoknak: gazdpol-i szempontok szerint - mgnszemélyeknek: szociálpol-i szempontok szerint (- de pl: környvéd-nél nincs éles határ) - az adójogszab-okhoz képest: - kisebb mozgásteret adnak az igénybevevőknek - célhoz kötöttek, közvetlenebbül függnek a kormányzati elképzelésektől - ⇒ kevésbé stabil - támogatás feltételei: - meghatározhatja teljes terjedelmében a

jogszab ⇒ negatív adó (ex lege következik a jog), de az érvényesítést külön kell kérni, az nem automatikus - vegyes szabályozás: x feltételeket jogszab határoz meg, másokat a közig-i szervre bízza v. pályázat alapján dől el v közig-i szerz-t kötnek az adózóval a támogatás feltételéről - mai áht-i rendszerben van: normativitás teljes hiánya is (nem egyedi aktus: ott az ismétlődés hiányzik) - fenti 3 közötti különbség: adóelj-i értelemben költvet-i támogatásnak minősül-e + ellenőrzésére létezik-e megfelelő apparátus - a költvet-i támogatások és az adópreferenciák - normatív támogatás (negatív adó): ált. szocpol-i célú jövkiegészítések (létmin alatti családoknak), de kiterjeszthető minden normatív feltételű juttatásra az áht-n kívül - negatív adó és adópreferencia közötti különbség: jogi rendezés szempontjából (utóbbinál a meg nem fizetett adó nem mutatható ki ⇒ áttekinthetetlen) -

támogatás hátrányosabb, mert: - nyilvános - évről évre újból ki kell harcolni - mind2 rontja a költvet egyensúlyát - nk-i gyak: inkább adópref, mint költvet-i tám (beavatkozó állam visszaszorulásával meg pláne) - támogatás odaítélésének, elszámolásának módja - a költvet-i támogatás típusai - tágabb értelemben az áht-n belüli átcsoportosítás is az (szűkebb: csak vmely alrendszerből az áht-n kívülre) - költvet-i támogatástól eltér: - szubvenció (subsidy): kormányzati transzfer, amely hasznot hoz a vállalatnak, amelyért a korm nem kap egyenértékű ellenszolg-t és amelynek célja a piaci folyamatok által létrehozott állapot megváltoztatása (közcélú, gazd támogatását szolgálja) - állami támogatás (state aid); eltér a szubvenciótól, mert: - torzítja a tagországok közötti ker-t, szabad versenyt - olyan vállalati terhek könnyítése is ide tartozik, amelyeket egyébként a kedvezményezetteknek kéne viselnie -

közvetlen v. közvetett - közvetlen: az áht-ból a támogatásra jogosultnak juttatott pénzforrás - közvetett: intervenciós eszközök (hitelgarancia, kamatmentes hitel, állami részesedés társ-ban, stb), leginkább: állami kezességvállalás - az áht különböző alrendszerei által nyújtott tám szerint - kzp-i költvet: főleg vállalkozási tám-ok (kzp-osított előirányzatok a helyi ökokon keresztül folyósítva) - 96-ig nagy szerep az állami pénzalapoknak - ma már nincs Útalap, Vízügyi Alap: vállalkozásokat támogatot; Nemzeti Kulturális Alap: pályázati támogatások - de van: Munkaerőpiaci Alap: szoctám - ök-i tám: főleg szoctám (pénzbeli v. nem pénzbeli) - költvet-i támogatások a célok szerint - tám-ok ált. szigorúan célhoz kötöttek, ezek főleg: - vállalkozási cél (mezgaz-i tám, gazdfejlesztés, kerpol-i cél: pl. export ösztönzés) - foglalkoztatási, munkaügyi cél: aktív foglalkoztatáspol (képzési rendszer

átalakítása, új foglalkoztatási formák) - Tpol-i és környvédelmi célok (pl. hanyatló régiók támogatása) - szociális, eü-i, kulturális, oktatási, tud-os cél (nagyobb rész az áht-n belül marad) - egyéb célok: változnak (pl. lakpol-i célok) 6. Az adó és a költvet-i tám fogalmának kiterjesztése a tételes jogban - Art. szerint: - adó: az adó, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetés (tágabb, mint a anyagi jogban adóként megjelölt befizetési formák) - költvet-i tám: a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatás (+ feltétel mind2-nél: ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik) - adó korlátozza a

tulaj-i autonómiát, költvet-i tám igénybevétele nem - elj-i értelemben az illeték is adó - adón és illetéken kívül más fiz-i köt-ek az Áht szerint: az áht alrendszereinek költvetei javára teljesítendő fiz-i köt - a tb-i alapok javára teljesítendő befizetés elj-i értelemben sem adó - 1996-tól nem az Art hatálya alá tartozik: vám, vámbiztosíték, termékimportot terhelő kötelező befizetés, ha megállapítás/beszedés/végrehajtás/visszatérítés/kiutalás/ellenőrzés a vámhatóság hatáskörébe tartozik - jövedéki tv: nem az Art hatálya alá tartozik: jövedékkel érintett termékekkel összefüggő szabályozás, jövedéki ellenőrzés, elj (csak becslési elj az Art szerint) - de adóhatóság feladatT-e a jövedéki termékkel kapcsolatban: jövedéki engedélyezés, engedély visszavonása, jövedéki ellenőrzés (többi: vámhivatal) - az elkülönített állami pénzalapok javára teljesítendő kötelező befizetés többsége is

adó - "tv-en alapuló befizetés": - települési ök-k rendeleteivel bevezetett adók is - 1988 előtt alkotott alacsonyabb szintű jogszab-okban szabályozott költvet-i befizetés is - Htvmnr: - az adóelőleg, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra, - az adóvisszaigénylés és az adóvisszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra - közös vonás: az adózó által korábban megfizetett összeg visszajuttatása - nem költvet-i támogatásként kezelve: határidők, szankcionális feltételei - adólevonás (áfa): anyagi jogi jog; visszaigénylés: elj.jogi - adóvisszatérítés (szja): ha a naptári évben befizetett/levont adóelőleg összege az adó összegét meghaladja, a min 100 Ft-t eltérő különbözetet az adóhatóság visszatéríti (kivéve, ha az adózónak köztartozása van, v. az összeget adófolyószámláján hagyta) - adójóváírás (szja): sajátos adópreferencia, de nem lehet

támogatásként kezelni (célja: bérjöv. mérsékeltebb előlege) - Árt szerint kell: adóvisszafizetés kérelemre (pl. importáló igazolja, hogy az importált terméket a jótállási igény alapján az eredeti küldő címére visszaküldték) - a tb ellátásaira és a mgnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló tv (Tbj.)-ben foglaltak szerint a NYA, az EA és a mgnnyugdíjpénztár javára teljesítendő, törvényben alapuló kötelező járulék-befizetésre az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni - adók módjára behajtandó köztartozások: elj-i értelemben sem adók (az Art szerint ezekre az adózás szabályait csak a végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében kell alkalmazni) - köztartozás tágabb, mint állammal szembeni tartozás: pl. előbbibe tartozik a helyi ök-okkal szemben fennálló, nem teljesített, jogszab-on alapuló köt - adók módjára való behajtás x jogviszonyokban

- pénzügyi (pl. illetékhivatal által kimutatott tartozás) - állig-i - pj-i jogviszony - Art-ben nevesítve: bír-i és ig-i szolg. díja - költvet-i támogatások: szűkítés (ök-i támogatás nem része + feltétel az adóhatóság hatáskörébe tartozás) IV. AZ ADÓRENDSZER ÉS AZ ADÓPOLITIKA 1. Az adórendszer fogalma - def: egy adott időszakban működtetett adók összessége - Wagner: adókáosz - egyes elemei történetileg más korszakban alakultak ki - változások: általában új adó (nem kell a régi rendszert felborítani, de bonyolultabb lesz) bevezetésével - szinte évről-évre változik - "működtetett" adórendszer: az adóig. az adórendszer korábbi állapotának megfelelő szabokat is érvényesíti (főként az ellenőrzés során) - országspecifikus kategória - de: pémzügyi szuverenitást korlátozzák a nk-i integrációs folyamatok + adóegyezmények + alk-os korlátok + racionális gazd-i megfontolások - pénzügyi szuverenitás

új szintje: EU adóztatási joga - fontos kritérium: érvényesíthetőség, feltétele: - adófizetői magatartás (a rendszer feleljen meg az adómentalitásnak) - adóig. intézményrendszere (adórendszer működtetése) - Káldor Miklós féle kiadási adó (jöv. felhasználásához kapcsolódna) elleni legfőbb érv: nehezen ellenőrizhető - prob: igazságosság és egyszerűség elve miatt ellentétes követelmények (minél több elv ⇒ igazságosabb, de bonyolultabb 2. Az adók rendszerezése, típusai - adóztatási jog szerint - kzp-i - helyi: a kzp-ilag kötelezően nem szabályozott adó - adóbevételek felhasználása szerint - lehet ugyanaz, mint a fenti, de nem feltétlenül - lehet ugyanaz, mint kzpilag v. helyileg BESZEDETT adó, de nem feltétlenül - áht bármely alrendszerét megilletheti - fizetési köt-t előíró jogszab-ban rendelkezni kell arról, hogy a bevétel az áht mely alrendszerét illeti - céladók: ált. elkülönített alapok bevételei -

adóalanyiság szerint - 1988 óta nem fontos: természetes v. jogi személy v egyéb szervezet is lehet alany, kivéve: bérfőzési szeszadó - teherviselés szerint - közvetlen adók (egyenesadók): ált. adóalany és adó teherviselője egybeesik - közvetett adók (pl. áfa, fogyasztási adó): ált szétválik; teherviselő: a szolg igénybe vevője, vagy a termék vásárlója (az "adódesztinatárius") - adóalany körülményeinek figyelembevétele szerint - személyi adó: adómentesség, kedvezmény, jóváírás formájában értékelik a személyi körülményeket (pl. jövadó) - tárgyi adó: érzéketlen az adóalany körülményeire (pl. tbjárulék) - adóalap szerint - alapadó és pótadó (utóbbi: az alapadóhoz tapad, ált: ha a pótadó vmely más pénzalap bevétele, mint az adóalapként szolgáló adó); pl. községi pótadó VH előtt (ma: 0) - adó mértéke szerint: - adókulcs és adótétel szerint - proporcionális és progresszív

adól szerint - adómegállapítás módja szerint: önadózás, hiv-ból történt adómegállapítás, adólevonás, adóbeszedés - adófizetés módja szerint: pénzben, bélyegben (x elj-i illeték), természetben (pl. bányajáradék) és bélyeges űrlap - adófizetés időtartama szerint: rendes v. rendkívüli adók - adók rendszeressége: egyszeri (eseti) és rendszeres adó (ÁFA, szja; lehet éves, havi, negyedéves) - OECD szerint: - jöv, profit és tőkenyereség utáni adók - tb-i járulékok - bérek és munkaerő adója - vagyonadók - áruk és szolg-k adója - egyéb adók 3. A működő magyar adórendszer néhány jellemzője - tervgazd kettős rendszere: lakossági és vállalati (önálló elvek T-ként) - vállalati-szöv-i jövedelemszabályozás alrendszerekre tagolódik (tev és szervezeti forma szerinti differenciálódás) - lakossági adórendszer: fiskális szempontból elhanyagolható - átalakulás: piacgazd kisvállalkozásaival - 1987-88-as

adóreform: - emberek milliói közvetlenül is adófizetők lesznek - megjelenik a hozzáadottérték-adózás: általános forgalmi adó - 1989-től vállalati nyereségadó - a reform időben megelőzi a pol-i rendszerváltást - 1991-es 2. adóreform: - közvetlen adó: szja, társasági adó - közvetett adó: áfa, fogyasztási adó - helyi adók rendszere, illetékrendszer - 1992-től: gépjárműadózás - hatás: 1991-es számviteli tv, 1993-as jövedéki tv, 1995-ös vámtv-k - az adó, mint közvetett bavatkozás lehetőségei korlátozottak: a reálgazd feltételeitől nem lehet eltérni ⇒ nem lehet korlátlan számú célt, elviselhetetlen terheket meghatározni - túlelosztás: - az elvonás szinjének olyan küszöbértékét lépik át, amely felett a reálszféra magatartása irracionálissá válik ⇒ adómenekülés, adópol-i magatartás-befolyásolás lehetetlen lesz - Mao: a jövedelemcentralizáció szintje ezt átlépte ⇒ adókerülés, kijátszás -

adóbevételek csökkentése pol.független szükséglet - liberálisok: kisebb állam ⇒ kisebb adó - konzervatív, baloldal: az adózás a civil társ fenntartásának ára - stabilitáshiány - Mao: alacsony GDP, magad közkiadások, magas infláció, szűk teherviselő réteg - átmenet idején: adórendszer stabilitása helyett változtatási kényszer stabilitása 4. Az adórendszer szerkezete, tagozódása - korábban adóalanyok szerint - kettős: vállalati/szöv-i + lakossági - hármas: fenti + társas kisvállalkozók - ma: kzp-i és helyi alrendszerek (helyi adóztatási joggal) - adórendszer belső rendezettsége: - főadók összefüggései: forgalmi, fogyasztási és jöv.adó egymás kontrolladói lehetnek (ezekkel összefüggő info-k segíthetik az ellenőrzést); + főadó Mo-n: társasági adó - mellékadók: inkább a hagyományoké a főszerep - koncentráció szempontjai - főadókból származó kzp-i költvet-i bevétel (Mo: 3/4) - hány kulcsot tartalmaz

a főadó - mellékadók (pl. vagyonszerzési illeték), különadók (pl befizetés az Útalapba; jell: célhoz kötöttség); sok különadó ⇒ áttekinthetetlen - fontos szempont: rugalmasság, adóalap eróziójának megakadályozása - módszer pl: minimum-adó - normatív és tényleges adórendszer különbözik; 2 tényező: eredményes adóig, hatékony szankciórendszer 5. Az adórendszer és elemei - adórendszer funkciója: egyes adónemek funkcióinak ÖSSZHATÁSA (nem összessége) - fiskális-adminisztratív funkció: közkiadások fedezetének megteremtése - újraelosztó funkció, szociális funkció - fogyasztás befolyásolása - pol-i funkció (véleményt befolyásol) - deklarált és érvényesülő célok nem esnek egybe - adózási szabályok egyre bonyolultabbak (ok: hézagok, átfedések, kikerülési lehetőségek korrigálása) - adórendszer hatékonysága függ: egyes elemek összefüggése (adótechnika rendezi), adópol - harmonizált adórendszer

ellen ható tényezők: adórendszer strukturális zavarai (átfedések, hiányok, jelentéktelen mellékadók/kiegészítő adók, kettős adóteher: adóalany, adótárgy és adófunkció azonossága esetén) - adópol-i célok konfliktusa - gazd-i, társpol-i célok és az adójogi normával való közvetíthetőség problémái - különböző jogágakba tartozó normák közötti összeütközés - időbeli inkonzisztencia miatti jogszab-i összeütközés ált. ritka - direkt lehet, pl. alk-os jogok adójogi korlátozása - eltérő fogalomrendszer - pénzügyi jog normáinak inkonzisztenciája (ellentmondás vám, illeték, adójogi normák között) - kettős adózás elkerülésére kötött egyezmények és a belső adójog változásának időbeli inkonzisztenciája - kontinuitás-diszkontinuitás, hagyományok átörökítése/tagadása, adaptáció/recepció - adójogalkotás és jogalk. konfliktusa (jogértelmezési eltérések) - adómorál, adómentalitás

problémája 6. Adóreformok - def: a létező adórendszer szerkezetének átalakítása (alternatíva: folyamatos formálás) - ideje: ha túl sok adókedvezmény van - magyar tendencia: - közvetett adók növekvő szerepe (ok: könnyen beszedhető, kontroll-adó jelleg, olcsóbb) közvetlen adók adóalapjának kiszélesítése, adókedvezmények szűkítése/megszüntetése - főadók (főleg jövedelemadó) kulcsának jelentős csökkentése - jövedelmek semleges adóztatása (mindegy, hogy kereset v. más jövedelem) - társasági adó T-e: osztalékot terhelő adó mérséklése - helyi adózás jelentősége nő - OECD országokra jell: - lakossági megtakarítások kedvezményezése - befektetések adózási célú befolyásolásának csökkentése - környezetvédelmi szempontok (ökoadók) - jövedelmi adózástól a forgalmi adózás felé 7. Az adópolitikai döntések sajátosságai - adópol: adózásilag releváns gazd-i/társ-pol-i célok + e célokat megvalósító

eszközök - szintjei (egész adórendszerre vonatkozó céloktól egyes adók szintjéig) - adóztatás pol-ja: adótv-k átültetése a gyak-ba - az adópol-i döntés és a szabályozási technikák - adópol és adótechnika összefüggései a társasági adó és az szja kapcsolatának szabályozásán keresztül; az osztalékjöv szempontjából 3 megoldás: - klasszikus módszer: teljes eredmény adóztatása társasági szinten, majd az egyén jöv.adót fizet az osztalék után - részleges integrációs módszerek: - társasági szinten: - kiosztott nyereség csökkenti a társasági adó alapját v. a kiosztott nyereség alacsonyabb adókulcsa - osztalékelvonási rendszer: társasági adót a kiosztott nyereség után kell fizetni, majd a jöv.adó alapját a társasági adóval csökkentett kiosztott és ki nem osztott nyereség együttesen képezi - különböző kulcsok rendszere: a kiosztott nyereség adója kisebb, mint a ki nem osztott nyereségé - zéró kulcs

rendszer: kiosztott nyereség után 0 társasági adó - részvényes szintjén (imputációs rendszerek) - beszámításos rendszer: a társasági adó v. az osztalék x hányadát beszámítják a részvényes osztalékjöv-ének adóalapjába, ez az összeg azonban adójóváírásként levonható a jöv.adóból - adójóváírás (tax credit): a társasági adó mellett fizetett jöv.adóból levonható az osztalék x hányada - teljes integráció - a társasági nyereségadó adóelőleg, mert a progresszív szja-ból a megfizetett társasági adó teljes összege levonható - a fenti példában: - a két adónem szabályainak koherenciája adótechnikai jellegű - az elérendő célok meghatározása, előnyök/hátrányok mérlegelése: adópol; célja lehet: - teljesítmény ösztönzése - megtakarítás, felhalmozás - szociális szempontok értékelése - jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklése - költvet egyensúlyi követelményeinek kifejezése - adóharmonizáció

3 jelentése: - különböző államok adórendszereinek összehangolása, amely a nk-i piacon fellépő adóalanyoknak azonos gazd-i, versenyfeltételeket biztosít - belső adórendszer célkonfliktusoktól mentes, racionális kialakítása (absztrakt adópol-i célok elemzése, 0 jog) - adórendszer és elemei külső és belső feltételeinek összhangja - az adópol konstans és változó elemei - konstans: célok, értékek, egyes adók főbb jellemzői (adózói magatartást, külföldi befektetést befolyásol) ⇒ cél: kiszámítható adórendszer (jogbiztonság, célszerűség) ⇒ hosszabb távú tőkebefektetés is OK - változó: főleg preferenciarendszer, de céladó, pótadó, rendkívüli adó is bevezethető - adópol-i célokat behatároló külső körülmények: - gazd-i racionalitástól idegen elemek - több prioritás ⇒ célok ütközése - sok döntés adópol-i intézkedést igényel ⇒ másodlagos célok deformálják a prioritásokat - új elemek

régebbiekre épülnek (történelmiség) - régi eszközök leépítése = kudarcuk beismerése - másodlagos célok, eszközök átpolitizálódhatnak 8. Az adóztatás határai - adórendszer nem pusztán elhatározáson múlik; korlátok: - pol-i korlát - abszolút: tömeges adómegtagadás - relatív: választók értékelésének befolyásolása - gazd-i korlát (makro- és mikroszinten) - adott GDP melletti adóemelés ⇒ megtakarításokat kell csökkenteni ⇒ hitelkereslet ⇒ infláció ⇒ csökkenő vásárlóerő (a költvet-i bevételé is) - Gerloff: adóztatás határa átlépve, ha az adóterhek miatt a fogyasztást korlátozni, a megtakarítási hajlandóságot növelni kell - szocpol-i célok miatt x réteg fogyasztásának korlátozása ⇒ kereslet átalakul - durva adóemelés ⇒ megtakarítások (tőkeképződés) akadályozása ⇒ külföldi tőkebefektetés csökkenése, adómenekülés - fiskális korlát: létminimum, Swift-féle adózási egyszeregy

(az adómérték 2x-esére emelése közel sem jár az adóbevételek megduplázódásával) - pszichológiai korlát: adózási hajlandóság csökkenése - jogi korlátok - alk-os korlát (tv-hez kötés, alk-os elvek, alapjogok) - alkalmazhatóság korlátai (hatály, hatáskör, illetékesség, elévülés) - jogszab érvényesülésének korlátai (pl. szankció nélküli kötelező előírások) - adóig-i korlátok - adózók feltétlen és feltételes jogai - adóig működésének garanciális korlátai (pl. 2x-es ellenőrzés tilalma) - adóterhelés: adókkal csökkentett jövedelem és azon jövedelem közötti eltérés, ami semmiféle adóval nem lenne terhelve - ezt az adóterhelés-érzet köti össze az adómorállal; előbbi: polgár szubjetív képe adóterheléséről a fiz.képesség tükrében, más adófizetőkhöz viszonyítva 9. Az adóellenállás formái - közös: nem a jogalkotó által előírt v. követendő magatartás tanúsítása - adómegtagadás - a

polgári engedetlenség egyik formája - lehet pol-i v. jogi engedetlenség; alapja lehet alkellenesség v célszerűtlenség; kollektív v. egyéni (egyedi aktusokkal szembeni engedetlenség: 0 adómegtagadás) - két indok: - appropriáció hiánya - alap: polgári alk-osság kezdete ⇒ csak az jogosít fel megtagadásra, ha az adóztatás a parl jóváhagyása nélkül történik (a norma érvényessége kérdőjeleződik meg) - adótv tartalma v. hatáskör hiánya - kérdés: megengedi-e az alk. a polgári engedetlenséget - pl. 1990: lakáskamatadó kapcsán, ill taxisblokád - alk-ban való megengedésének funkciója: az adódó védelme - adójog általában nem engedi meg a jogi norma célszerűségének megkérdőjelezését - tömeges megtagadás: jelzés értékű ⇒ a norma megsemmisüléséhez (desuetudóhoz) vezethet - az adópol-i döntések beszámítása az adózói magatartásba; ezen belül: - adókikerülés (tax avoidance) - az adóminimalizálás legális

formája - az adózó kihasználja a joghézagokat, konzisztencia-zavarokat a különböző adók között v. az egyes adók szintjén, és így csökkenti adóterhét - pl. érdekválás a 70-es években; 1995: mszerz helyett vállalkozási szerz-sel foglalkoztatott munkavállalók - gyakran változik (jogszab-ok módosításával) - adómenekülés: az adókikerülés nk-i vetülete - tőkebefektetések adókedvezményes helyre mennek - pl. lakhely, székhely áthelyezése adóparadicsomba - a tőkemenekülés egyik oka lehet, de az nem csak ettől függ - főleg nagyobb gt-nál, magas jövedelmű mgnszemélynél - adókikerülés korlátozására: - joghézag megszüntetése - látens v. diszfunkcionális módon felhasznált mentességek, kedvezmények korlátozása megszüntetéssel/feltételekhez kötéssel - adóveszteségek, adókiadások csökkentése (cél: adóalap eróziójának megállítása); eszközök: - gazd-i szemléletmód, valódisági klauzula - kapcsolt

vállalkozás szabályainak szigorítása - belső elszámoló árak korlátozása ⇒ arms length principle (szokásos piaci ár alkalmazása vállalatcsoporton belül) - 1996-tól: aránytalanul alacsony ellenérték esetén a forgalmi érték adó alapja - az szja kedvezmény célhoz kötöttsége - kettős adózási egyezmények info.cserére vonatkozó rendelkezései - nem adókikerülés: a tv-ben szabályozott v. tv felhatalmazásán alapuló adómentesség/adókedvezmény igénybevétele a tv v. a tvhozó céljának megfelelően ⇒ adókikerülés: azon eszközök, amelyet a kormányzati adópol, ill. a jogalkotó nem kívánt az adózóknak lehetővé tenni - adókijátszás (tax evasion) - illegális eszközök igénybevétele (de nem csak Btk tényállások) - főleg kisebb jövedelműeknél - magas a látencia (bizonyítás nehézsége, gyakori tévedés az illegális jellegben) - két összefüggés: - könnyebb jövedelmet elrejteni, mint több kiadást kimutatni -

ösztönző eszközök nem kielégítő volta - vmi nem is bűncsel (pl.mgnháztartásban foglalkoztatott, mint vállalkozásában részt vevő alkalmazott bejelentése), vmi csak szabsért - adótervezés = adóoptimalizálás (adófizetési köt és jövedelmezőség kombinációja, ami a legkedvezőbb eredménnyel jár) - az egyes adózók válasza az adópol-i döntésekre, azok végrehajtására - pl. Mao: magas tb-i járulékfizetési köt-ket kerülő szerz-k - nk-i gazd-i kapcsolatok ⇒ nk-i adótervezés V. AZ ADÓJOG ALAPJAI 1. Az adójog rendszere - az adójog fogalma - def: a adókat szabályozó anyagi és elj-i normák, vmint a normák alapján keletkező jogviszonyok összessége - adójog nem = materiális adóviszonyok, az adójog a materiáls adóviszonyok szempontjából irreleváns kapcsolatokat is rendez - adójogi norma: nem tetszőleges szabályt alkalmaz, x viszonyokat rendez - jellemzői: - homogén jogT, egységes normarendszer - anyagi és elj-i

jogszabályok és jogviszonyok együtt (a jogviszony mind2 alanyának jogait és köt-eit rendezik) - a jogi szabályozás eleve állami beavatkozás, az adózó autonómiájának közvetett korlátozása (közig-i jog: közvetlenebb) - konfliktusfeloldó és konfliktuskeletkeztető mechanizmus - a beavatkozás közérdekből történik, de a mgnszférát célozza (adójog helye: közjogon belül, de: hatalmi elem, alá-fölérendeltség nem szükségszerű) - adójog és mgnjog - adójog: adóztató közhat és adófizető vertikális viszonyát rendezi (mikor, hogyan kell adót fizetni); horizontális kapcsolat ált. nem igényel szabályozást - x viszonyokat maga a norma hoz létre - szűkíti az adózó gazd-i autonómiáját - gyakrabban változik - 0 önállló értékrendszer, más jogágak normáinak párhuzamos alkalmazása - mgnjog: felek akarata a meghatározó az állami akarathoz képest - jog csak másodlagos a konfliktusig - jognak nincs kapcsolatokat létrehozó

(konstitutív) funkciója - felek jogviszonyalakító képessége majdnem korlátlan (szerz tartalmát szabadon állapíthatják meg, diszpozitív jellegű Ptk szabályok) - a lassú jogfejlesztés eredménye 2. Jogalkotás, jogalkalmazás, jogkövetés az adójogban - jogalkotás - adótényállás feltételeit az adótv rendelkezése határozza meg ⇒ aktív szerep a jogalkotásnak, gyakori változások - a tv-i forma önmagában nem teremt stabilitást + a gazd-i-pénzügyi pol pillanatnyi elképzeléseinek való alárendelődés veszélye - állami beavatkozás csökkenésével nő az adójog, mint állami szerepvállalás jelentősége - adójog inflációja: állandósult helyesbítési kényszer, önkorrekciós mechanizmus (pénzügyi pol elképzeléseit közvetlenül viszi át a jogba), egy ponton túl ⇒ kiszámíthatatlan lesz (kockázati elem lesz az adózás) - gyakran eseti jellegű pénzügypol-i döntés - pozitív szerep: összhang megteremtése - gerjeszti az

inflációt: jogon kívüli eszközökkel hatékonyabban befolyásolható viszonyokat is az adójog rendez (v. más jogág/jogintézmény is alkalmasabb lenne) - gazd-i és jogi környezet vizsgálata gyakran mellőzve ⇒ átfedések v. hiányok - az ogy-hez csak a szelekciós folyamat végterméke kerül - az adaptáció mechanizmusa - adózási technika, modellek, szervezeti megoldások adaptálhatók, de ez nem helyettesíti a kodifikációt - nk-i ker ⇒ összehangolás kényszere (egyre inkább csak a modellek közötti választás a pénzügyi pol, jogalkotás mozgástere) - adómodellek, technikák meghonosodása: hosszú idő ⇒ jogfejlesztés más módszereire is szükség van - adójog kodifikációja - nem szabályozható 1 kódexben (ok: stabilitás hiánya, strukturális változások, gyakori módosítás) - részleges kodifikáció OK: 1990: adózás rendjének szabályozása (alapelvek, adóelj, adóellenőrzés, szankciórendszer); eltérés más országoktól:

vámokat nem szabályozza, x országban a pénzügyi bj is része - az adójog jogforrási sajátosságai - Alk: alapvető jog + köt: csak tv; közteherviselés: alapvető köt - jogalkotási tv: tv-ben kell szabályozni az állami pénzügyeket, adókat, adójellegű köteket - Áht: l. fenn - 1996-tól garancia: fiz-i köt-ekre, kötelezettek körére, a köt. mértékére vonatkozó tv-k kihirdetése és hatálybalépése között min 45 napnak kell eltelnie - hatáskörök: - Korm: díjak (min-nek delegálható), dömpingellenes és értékkiegyenlítő vámok, a bírság mértékének szabályozása (de: fizetésre kötelezettek köre, mentesség: tv) min: nk-i szerz-ekben nem szabályozott vámtételek kialakítása/módosítása/átmeneti csökkentése tv-i feltételek alapján - inkonzisztencia lehet - időbeli: célmeghatározás és normaalkotás között nagy időbeli eltérés - térbeli: 2féle feladatot megvalósító szervezetek egymástól túl elkülönülnek - több

szintű jogalkotás ⇒ tozuló célok, szervezeti/parciális érdekek beépülése - fordított jogszab-i hierarchia: a normacsoport valódi tartalmát a legalacsonyabb szintű jogszab határozza meg - 1989/90 óta: tulkép csak tv szabályoz - felhatalmazások: x spec életviszonyok részletszabályai - szólhat Korm-nak, pénzügymin-nek, más min-nek - partikuláris adójog: ök-i adórendeletek alapján szabályozott normák, jogviszonyok + adóhatóságok belső adótechnikai normái (szokásjog) - Alk: helyi ök adójogalkotási joga a helyi ök alapjoga (helyi adók fajtái, mértéke; de: ök-i r. tv-nyel nem lehet ellentétes - nem megosztott pénzügyi szuverenitás (föderatív államoknál lehet), mert az ök-k adójogalkotási joga a kzp-i állami szervektől származik - helyi adójogalkotás korlátja: potyautas magatartás (az adófizetésre nem kötelezhető helyi lakosok részvétele a döntési folyamatban) - korlát továbbá: csak tv-i korlátok között, tv

által meghatározott körben, mértékben, módon - helyi adójogalkotás 2 adórendelet-típusa: - az adókról szóló tv-n alapuló autonóm döntés a lokális adók bevezetéséről - vagyoni típusú, kommunális jellegű, helyi iparűzési adó bevezetése/megszüntetése - bevezetés időponjtának, időtartamának megállapítása - adó mértékének meghatározása - tv-i mentességekhez/kedvezményekhez képest újak - helyi adózás részletes szabályai - ha kedvezőbb lesz az adóalanynak: adóelőleg-fizetés, adófizetés esedékessége, adóbevallás időpontja eltérhet a tv-től - korlátok: - adótárgy azonossága esetén csak 1 adó fizetése kötelező - vagyoni adó: egységesen v. tételesen - tv-i maximum az adó mértékére helyezéséig K-i ök nem vezethet be az adóalanyok terheit - fővárosi közgyűlés által bevezetett adót hatályon kívül - évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja - adótv-ben (más jogszab-ban)

szabályozott adótényállás egyes elemei sajátosságainak rendezése (pl. belföldi gépjárművek adójának mértékét képvistest (fővárosi közgyűlés) rendelettel álapítja meg) - jogi iránymutatások: szociológiai értelemben jogszab-k (értelmező, joghézagkitöltő v. kvázi jogszab szerep) - APEH irányelvek: fontos info az adótanácsadóknak az adóhatóság jogértelmezéséről - APEH elnöki jogi iránymutatás: az állami irányítás egyéb jogi eszközei (habár az APEH nem országos hatáskörű szerv) - szakmai iránymutatás: APEH apparátusának szakmai álláspontja ⇒ jogegységesítő, jogkövetést elősegítő szerep - tv-n alapuló iránymutatások: - Art: a pénzügymin évente irányelvben kötelezi az APEH-et, hogy azokat az adózókat hívja fel az adatok kiegészítésére, akiknek bevallott jövedelme nem éri el a minimálbérre, tev körülményeire, T-i, szakmai sajátosságokra figyelemmel kialakított összeghatárokat - bírói

jogfejlesztés: LB irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai - precedens-rendszer érvényesül a bír-i, közig-i gyak-ban - AB gyak-a - adójog alkalmazása és követése - adó: konszenzus és kompromisszum eredménye - adómorál: adófizető belső készsége v. késztetése, hogy a szabályoknak megfelelően járjon el - jogalkotás/jogalk szempontjából az egész társ/x csop adómentalitásának van szerepe - jelentősége: ahol az adójogi norma szankcionálhatósága lezárul - rövid távon tulkép konstans - jogkövetés - adóellenállás szembenállása - előbbit könnyíti: adózó tájékoztatáshoz való joga (= adóhatóság kitanítási köte) - adójog-értelmezés - jogértelmezés: jogszab lehetséges tartalmának, jogalkotó akaratának felderítése - adójog: 0 szigorú határ jogértelmezés és jogfejlesztés között - ki jogosult értelmezni? - mindenki számára adott lehetőség - szja általánossá válása, önadózás

kiterjesztése ⇒ értelmezés kényszere - fontos: hatósági segítségnyújtás - legális értelmezés: ritka az egyszintű jogalkotás óta - jogalkotói: tvjavaslatok indokolása (de ez ált. kevés) - jogszab-k értelmezése elvi állásfoglalás útján (ogy, Korm): 0 gyak-a (irányelv és tájékoztató is ritka) - PM feltételes adómegállapítása (advance ruling): x norma konkrét tényállásra történő alkalmazása (0 precedens-jelleg + csak tv keretein belül) - jogalkalmazói jogértelmezés - lehet egyedi és absztrakt - prob: egyedi kérelmekre is gyakran adnak jogértelmezést ⇒ meghatározhatatlan, gyakori ellentétek - jogegységesítő szerep: Adó és Ellenőrzési Értesítőben közzétett értelmezések - az értelmezés joghatása - adóhatóság, PM jogértelmezése: nem autentikus ⇒ a bír-ot nem kötelezik - LB: a téves jogi tájékoztatás megalapozhat kártérítést (ha az a fél akaratelhatározására számottevő mértékben hatott + a

kárt az ügyfél bizonyítani tudja) - hiteles értelmezés: csak bír-k - prob: egyedi ügyek, utólagos, már más a hatályos jog addigra - jogértelmezés módszerei - kétség esetén: államháztartás v. adózó javára (in dubio pro fisco v contra fiscum): értelmezhetetlen, mert a jogalkotó normában kifejezett akarata szerint kell - módszerek (min ált. jogértelmezésnél): nyelvtani, logikai, történeti, rendszertani, teleológiai, komparatív - teleológiai: az adójogi normának a tv céljára tekintettel történő értelmezése - rendszertani: más adójogi v. egyéb normával együtt (ez az adótanácsadó terepe) - fogalomértelmezés kérdése - ált. köznyelvi jelentésükben kell értelmezni (de jogszab adaht külön definíciót v. utalhat más jogszab definíciójára) 3. Az adózás alkotmányossága és alapelvei - az Alkotmányi szabályozás T-ei (meghatároz: gazd-i berendezkedés, hagyomány, államszerkezet, Alk keletkezéze) - adózói minőség -

adózók köre - adózás tárgya, terjedelme, elvei, funkciói - az adó konstituálására jogosult szervek köre - az adózás költvet-i összefüggései - Alk és AB hatása - AB gyak: eleinte nem kíván beavatkozni; döntések: - adórendszer feleljen meg a piacgazd Alk-ban rögzített követelményének - adórendszer ne legyen diszkriminatív - adózási forma, adókedvezmény: gazdpol-i kérdés ⇒ átalányadózás nem sérti a jog- és esélyegyenlőséget - gazd-i verseny szab-ának sérelme: ha az gazd-i élet szereplői között az adó mértékének különbsége kirívó - alk.ellenes: adott szabályozási koncepción belül x csoportra alk-os indok nélkül eltérő szabályozás vonatkozik, ha a vállalkozások köréből x jogalanyokat önkényesen és indokolatlanul emelnek ki (pl. társas vállalkozások és azon kívül eső gazd-i szereplők) - megsemmisítés gyakori oka: a hatályos jogszab-alkotási követelményeknek nem felelt meg - pl. lakáskamatadónál

nem volt minősített többség - pl. rendelettel hozott adók - pl. x helyi adóknál tv-i felhatalmazás hiánya - külön csop: információs önrendelkezési joggal összefüggő hat-ok (pl. személyi szám) - az adózás alk-os elve - kettős keretet alkotnak: pozitív módon lehetővé teszik az adóztatást (adózói autonómia korlátozása) + negatív módon korlátozzák az adózást - elvek jelentősége: adózás céljait, függvényét, követelményeit határozzák meg - adózás alk-os alapja: az alk egésze - az egyes elvek: - általánosság - az adózás minden természetes személyre és szervezetre kiterjed, amennyiben az adóalanyiság feltételei az egyes adóknál fennállnak - kizárja a mellékadókat, a prohibitív, konfiskatórius módszereket - a létminimum adómentessége - általánosság és teherviselő-képesség konfliktusa - lényeg: az adófizetés nem veszélyeztetheti az egyén létfenntartását - létminimum: az adóforrás tekintetében

értelmezhető - biztosítható pl. útólagos adómérsékléssel (adóelengedéssel) is - közvetett adók: 0 szociális szempontok - egyenlőség - egyenlő feltételek szerinti adózás ⇒ adóprivilégiumok és diszkrimináció tilalma - arányosság - cél: adózók egyenlőtlensége és az általánosság/egyenlőség elvének összehangolása - igazságos, méltányos teherviselés - 2 követelmény: - legyen alkalmas a teljesítőképesség elvének (progresszivitás) megalapozására (csak az össz-adóteherre érvényesíthető, minden egyes adóra nem)? adópol-i kérdés - meg kell jelölni, hogy milyen gazd-i forráshoz igazodjon az elvonás - az adózás anyagi jogi elvei - Smith négyes elve: arányos, meghatározott, kényelmes, olcsó adó - csoportjai: - fiskális (pl. fedezeti elv) - etikai-szocpol-i (pl. vagyonnak megfelelő újraelosztás) - gazdpol-i (pl. mgnszféra: minimális adók) - jogalkotási (pl. ellentmondás-mentesség) - technikai (pl. ig-i

költségek minimalizálása) - elj-i elvek - meghatározó elvek: amely a jogi norma minőségét fejezi ki (a társ-i értékek felől) - alapelvek fontossága: egyezményi adójogban - fontos újabb jogok: - adósemlegesség (a reálszférát védi az adózás által torzuló ár- és értékviszonyoktól, a közhat felesleges beavatkozásától) - pénzügyi szükségletek fedezése ⇒ túladóztatás tilalma egyes adókkal összefüggésben pl. adóköt. vélelme, mentességek/kedvezmények kivételes jellege - adózás elj-i elvei - Art, állig-i elj szabályai között is - közvetlenül jogalk-i döntés alapját képezik ⇒ közvetlenül hivatkozhatnak rájuk - Art alapján: - adózás és jogi szabályozásának egészét meghatározó elvek: - legalitás - az adózó és az adóhatóság a tv-ekek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit - adóhatóság szempontjából: normához kötöttség (a tv céljára való hivatkozás ált. nem elég)

- adózó: joggal való visszaélés tilalma - tvesség és eredményesség együttes érvényesítése - az eredményesség érdekében az adóhatóság nem lépheti át a tvesség határait - alul- és túladóztatás tilalma is - adóztatás egységessége - jogalkotó köv-e: adózás és adóztatás egységes rendszerben és szemlélettel - eljáró adóhatóság magatartását szabályozó elvek - mérlegelés elve - mérlegelés köv-e: felhatalmazás céljához kötöttség + tv-es keretek megtartása - tvsértő, ha: - mérlegelés tv-es kereteit túllépték - mérlegelt tények nem felelnek meg a valóságnak - alapul szolgáló tényállás nem volt tisztázva - Art: külön mérlegelési szabályok x esetekben - méltányos eljárás elve - az adóság köteles élni az egyediesítés eszközeivel, ha a tv-i feltételek adottak - T-e: ügyintézés módja + sajátos intézkedések (mérséklés, könnyítés) - megkülönböztetés tilalma - a jogegyenlőség

előfeltétele - méltányosságon túl pozitív diszkriminációnak sincs helye - adózó tájékoztatáshoz való joga - egyben az adóhatóság kitanítási köt-e - adóbevallás, adóbefizetés, jogérvényesítés rendjének ismertetése - terjedelme: csak a jogszab-k megtartásához szükséges tájékoztatás - anyagi és elj.jogi ismeretekre is kiterjed - 0 közvetlen szankció az Art-ben - adózói köt-ek - adózó jóhiszemű joggyakorlásának és együttműködésének köt-e - segíteni kell az adóhatóság feladatainak végrehajtását - jóhiszeműség ⇒ adózó kötve van korábbi nyilatkozataihoz - az önadózás pláne feltételezi ezt - 0 hallgatási jog, kivéve: - ha saját magát v. hozzátartozóját bűncsel elkövetésével vádolná - ha a tanú az ügyfelek vmelyikének hozzátartozója - szerz-k tartalma szerinti minősítés (valódiság elve) - Art: szerz-t, ügyletet és más hasonló csel-ket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni ⇒ a

rendeltetésszerű joggyak spec rendelkezése - a polgári jogviszonyokban tanúsított magatartásokat nem pusztán külső megjelenési formájuk, hanem azok valódi tartalma szerint kell elbírálni - előfordulás: színlelt, leplezett szerz - beavatkozás lehetősége: ha jogügylet belső tartalma és külső formája között ellentmondás van (adóhatóságnak kell bizonyítania) - az érvénytelen szerz-nek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazd- eredménye kimutatható (pj-i és adójogi megítélés elválik): itt is az adóhatóság bizonyít 4. Az adótényállás - def: azon személyi és tárgyi feltételek és sajátosságok összessége, amelyek az adóköt létrejöttéhez és megvalósulásához szükségesek - meghatározó a jogalkotási folyamatban - legfontosabb: jogalk. során - tényállás zártsága ⇒ nullum tributum sine lege ⇒ tényállásszerűség, jogbiztonsági garancia - def2: egy-egy

adónem v. adóköt-t kiváltó feltételrendszer homogén szabályozási egysége (egy adónemhez több tényállás is kapcsolódhat) - tényállás-elemek - tv (más jogszab) alapján meghatározható absztrakt feltételek, amelyekhez akkor fűződik joghatás, ha az adózó a kerettényállás elemeit megvalósította ⇒ anyagi adóköt keletkezik - fontosabbtényálláselemek: adóalany, adótárgy, adóalap, adóérték, adómentesség, adókedvezmény - többlépcsős szabályozásnál bejön az adó forrása (nem a hagyományos adóforrás, amiy teherviselőkép-t, adóerőt jelent) - a tényállás alakítása - pj autonómiája, szerz-i szab-a szemben áll az adójogi szabályozás tényálláskötöttségével - l. fenn: valódiság elve ⇒ egyébként adóelőnnyel járna az érvénytelen szerz - adóalany és más személyek - 4 csoport - adóalany: aki az anyagi jogi adóköt alapjául szolgáló tényállást saját nevében megvalósítja, és akit az anyagi jogi

norma a fizetési köt címzettjeként megjelöl - elkülönül az adóalany, mint anyagi jogi és az adózó, mint elj.jogi fogalom - adózó: adóalanyok + akiknek adóköt-e nem az egyes anyagi adótv-eken alapul, hanem azt az Art teremti meg (pl. munkáltatók, kifizetők) - adó megfizetésére kötelezettek - származékos adóköt, ha az elsődleges kötelezett nem teljesített, ők: a) az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában, b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett, c) az adózó jogutódja, ideértve az átalakulás esetét is, d) a kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó

tekintetében, f) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel, g) a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak, h) a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében, i) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével - a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig. - nem adózók, de az adózói jogok megilletik őket, viszont köt: csak főköt (pl. 0 adatszolgáltatás) - nem a fentiek, de az adótv-k

köt-eket és jogokat telepítenek rájuk (de ezek nem nevesítettek az adóköt-ek között) - az adóalany fogalma - adóalany: anyagi jogi fogalom (nem = adójogviszony alanya ⇒ az adóhatóság nem adóalany; viszont az adójogviszony alanya, az adófizetés jogosultja, de a beszedett adóval nem rendelkezik) - csak az adófizetés kötelezettje (mellékköt: ha egyben adózó is) - adóalanyiság: feltételes fizetési köt (lehet hogy nem lesz tényleges) - fennállása/hiánya az elj-i köt-k szempontjából fontos - adójogszab személyi hatálya: szélesebb, mint az adóalany kategória - Szja: - adóalany helyett mgnszemély kifejezés - kifizető (munkáltató): természetbeni juttaások forrásadója alanya - Áfa: - adóalany és adó fizetésére kötelezett személy kategória - adóalany: aki saját neve alatt jogokat/köt-eket szerezhet, perelhet, gazd-i tev-t végez - adóalanyiságtól függetlenül fiz-re kötelezett: aki teljesítésről kibocsátott számlában

adót tüntet fel - adóalanyiság és mgnjogi jogalanyiság - pj: ember, jogi személy, állam - adójog: állam csak absztrakt jogviszonyban lehetne alany, mint az adókövetelés végső jogosultja - adóalanyiságot nem érinti, ha x adó alanyi körébe csak szervezet tartozhat - adójogi jogkép és cselkép nincs szabályozva (cselképt v. korlcselkép is lehet adóalany - pj: jogképesség a halállal megszűnik; Art: ha az adóköt halállal megszűnik, az adót határozattal meg kell állapítani - adójog: 0 jogi személy fogalom (pj fogalmát veszi át) - szervezeti jogalanyiság az adójogban nem kötődik a pj-i jogi személyként való elismeréshez; Art fogalmai: jogi személyek, mgnszemélyek, egyéb szervezetek (minden jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés) - adóalanyiság nem függ belföldi székhelytől v. telephelytől (külföldi vállalkozó: van belföldi telephely; külföldi szervezet: nincs belföldi telephely, de mind2 adóalany)

- egyéni cég (nem jogi személy, de bejegyezhető): ha kifejezetten nem nevesítik az adótv-ben nem adóalany és nem adózó - elsődleges és másodlagos adóalanyiság - szerz-es adóalanyiság: kötelezettként szerz-s alapján több adóalany is meg van jelölve - első- és másodlagos: ha több személy közül az egyiknek elsőbbsége van másokkal szemben a tv szerint ⇒ egyes vagyoni értékű jogok jogosultjai megelőzik a tv szerint az adóalanyiságban a tulajdonost (pl. teleadónál 1: haszonélvező, 2 tulaj) - egyéni, csoportos és szervezeti adóalanyiság - ált. egyetlen személy az adóköt hordozója - de pl. lakástul-k cseréje: az illeték a szerződő feleket egyenlő arányban terheli (de vmelyik fél magára vállalhatja a fizetést: azonban ekkor nem szűnik meg az elsődleges adóalany adóalanyisága) - közös tul (pl. örökléssel): a tultársak közössége minősül adóalanynak (képvis útján gyakorolja jogait) ⇒ egy adószáma lehet (csak

az egyik mgnszemélynek lesz adószáma) - többes adóalanyiság még pl. házastársak együttadózása (jövedelemadózás megvalósulhat külön adótáblával, v. jövfelezéssel: splitting) - szervezeti adóalanyiság: l. fenn - egyetemlegesség, kezesség, tartozásátvállalás - adójogi egyetemlegesség: nem feltétel az oszthatatlan szolg (pj-ban igen) - adóhatósági érdekeket szolgál - pj-től eltér: érvényesítésére akkor kerül sor, ha az eredetileg kötelezett adóalany nem teljesített (szubszidiárius, de tv-en alapul) - kötelezettek belső viszonyában: ha vmelyikük a köt-ét meghaladóan teljesített, ennek megtérítését követelheti a többiektől - adófizetésért kezesség vállalható; feltétel: - külön tv-i rendelkezés megengedi - adóhatóság egyedi jóváhagyó aktusa - tartozásátvállalás: kezességvállalás feltételei, de meg kell tagadni, ha az adótartozás megfizetése a tartozást átvállaló személyében nem biztosított -

illetőség - főszabály: - mgnszemély összes jöv-e ("világjöv") után adózik (mindegy hol szerezte) - külföldi illetőségű mgnszemély: csak belföldről származó jövedelme után - belföldi illetőség - akinek állandó lakóhelye v. szokásos tartózkodási helye Mo-n van - ha nem a fenti ⇒ más államban lévő állandó lakóhely (ha több államban van: létérdek kzp-ja szerint)? ha 0 lakóhely ⇒ szokásos tartózkodási hely - ha egyik fenti sem: állampolgárság - szervezeteknél: tényleges üzletvezetés v. üzletpol kialakításának helye - adóköt. - fogalma, fajtái - akkor keletkezik, ha a tényállás-elemek megvalósultak - szankcionálhatóság határa: adótényállás csak kivételesen kényszeríthető ki - gyűjtőfog: az adóalanyokat és más adózókat terhelő köt-k; megkettőződés: - vagyoni jellegű főköt - nem vagyoni jellegű adózási-elj-i mellékköt - elj-i köt függetlenedhet a főköt-től (adófizetéstől)

- ált. nem kell külön egyed-i állig-i hat hozzá (kivétel pl nyilatkozatok) - költvet-i támogatás: anyagi értelemben jog, de igénylése adóköt-t hoz létre - adóköt anyagi jogi értelemben - az adóalany (v. más személy) feltételes fiz-i köt-e - anyagi jogi adótényállás megvalósulása ⇒ szűk, közvetlen joghatás (feltételes adófizetési köt), ennek közvetett joghatása: adózási-elj-i köt-k forrása - adótárgy és adóalany közötti kapcsolat: adóköt - az adótárgy, az adó tárgya, az adóügyi jogviszony tárgya - adótárgy: fizikai objektum, dolog, jog, jogviszony,tény, amelyre az adóztatás irányul (mások szerint a jogcím, pl. tul az adótárgy) - rendszerint egybeesik az adóforrással (amelyből az adófizt-i köt-t teljesítik), de kivétel: prohibitív/konfiskatórius adók, melyek célja az adóerőtől való megfosztás (ez a "száraz államosítás") - az adó tárgya: az adótárgy és az adóalany közötti kapcsolat,

az adóztatás jogcímének megjelölése (pl. bevétel megszerzése) - Tóth János: adó tárgya helyett "adóügyi jogviszony tárgya" ⇒ adózó kapcsolata az adófizetéssel - adóalap - def: az adótárgynak a pénzzel v. más természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelyből az adókulcs v. adótétel alkalmazásával az adó összege meghatározható - de adótárgy lehet pl. személyi állapot is (pl nőtlenség) - tételes adóknál: 0 adóalap, közvetlenül az adótárgyhoz rendelik (pl. illetékek) v adóztatási egység (pl. minden 100kg gépjárművenként) alkalmazása - gyakran korrekció (pl. szociális szempontok), lehet kumuláció eredménye (pl szja összevont adóalapja) - főleg jövedelemadóknál nehezen meghatározható, megoldások: - vélelmezett alap v. becslés útján (adóhatóság szélesebb mérlegelése) - átalányadózás - minimumadó v. alternatív minimumadó (ha az adóalap csökkenése meghaladná az adó összegét)

- adóalku: adóhatóság és adózó megállapodása - adómérték - def: az a mennyiség, amely az adó összegének az adó alapjára való vetítéséből keletkezik - meghatározása lehet: adótétel v. adókulcs (%) - adó lehet proporcionális (az adóalappal egyenesen arányosan nő) v. progresszív (az adóalapnál meredekebben nő); utóbbi lehet: - x határértékenként az egész adóalapra nézve nő az adókulcs - réteges (sávos) progresszió: csak a sávba eső adóalaprészre alkalmazható - marginális adókulcs: az adóalap legmagasabb sávjában alkalmazott kulcs = jöv.növekedés esetén az addicionális jöv-re eső adókulcs - forgalmi adók: proporcionális; jöv.adó: progresszív; vagyonadó: mind2 - degresszív adó: az átlagadókulcs csökken az adóalap emelkedésével (az adó abszolút összege így is magasabb lesz) - adómentesség - az adókönnyítések egyik formája - az absztrakt jogviszony létrejön, de vmilyen (adótárgyban v.

adóalanyban rejlő) ok miatt nem válik konkrét jogviszonnyá ⇒ 0 tényleges fiz-i köt - lehet alanyi és tárgyi - főköt szempontjából 0 különbség - mellékköt: eltérhet (pl. személyes illetékmentességnél a mentességben nem részesülő fél az egész illetéket köteles megfizetni) - alanyi és tárgyi mellett feltétlen és feltételes is lehet - feltételes: pl. öröklési illetéknél ha 4 éven belül házat épít az örökölt telken? v. x összeghatárig terjedő mentesség - lehet határozatlan idejű v. határozott (pl befektetési kedvezmények) - funkció: ált. szociális motiváció, gazd-i orientáció - adókedvezmény - a konkrét adójogviszony is létrejön ⇒ fiz-i köt keletkezik, de mérsékeltebb, mint az általános szabályok szerinti - lehet személyi/tárgyi, feltételes/feltétlen, állandó/ideiglenes; szociális és gazd-i célok itt is - szűkebb értelemben: a fizetendő adó összegéből igénybevehető preferenciák (% v.

összeg) - tágabb értelemben: az adóalapból adott kedvezmények is - adótechnikailag nem kedvezmény, habár könnyítés: kedvezményes adókulcs, különleges költségelszámolási mód, stb.; - még legtágabb értelemben sem része: - adóvisszatérítés: ált. jövedelemadó túlfizetése miatt - Áfa adóvisszaigénylés, kompenzációs felár: inkább költvet-i támogatás - adómérséklés, adóelengedés, fizetési könnyítés (halasztás, részletiz), törlés: 0 köze az anyagi jogi köt-ekhez - adóhatóságnak 0 diszkrecionális jog ezek megállapítására - kimutatásuk a kzp-i költvet tárgyalásakor, zárszámadáskor kötelező ("rejtett költvet-i támogatások") - sértik az adózási elveket, de: Alk-ban pozitív diszkrimináció lehetősége - AB: adókedvezményre senkinek nincs Alk-on alapuló alanyi joga ⇒ állam korlátozhatja, megszüntetheti őket 5. Az adójogi norma - szerkezeti sajátosságok - jog által rendezett magatartási

szabály; hipotézis, diszpozíció, szankció - hipotetikus szerkezet, nem x személyhez szól ⇒ ismétlődhet (perszonifikált norma nem adójogi norma, hanem parancs: 0 általánosság, 0 ismétlődés, 0 jövőre orientáltság) - ált. több hipotézis egy normán belül, ezek közül csak egy vonatkozik az adózóra - diszpozíció: kvantitatív módon fejezi ki a jogalkotó akaratát; pénszolg (kivételesen termény) teljesítését írja elő - joghatás: szankció v. pozitív joghatás; de: szinte soha sem az adójogi norma része, hanem más jogszab (Art) rendezi - szankció lehet - reparatív: objektív jelleg, kamat jelleg (pl. késedelem esetén) - represszív: szubjektív jelleg (vétkesség-függő), pl. bírság, üzletbezárás, törlés - pénzfizetés: ált. diszpozíció, nem szankció (kivétel: prohibitív adók) - az adózók a feltételeket is alakíthatják - jell: imperatív jelleg, köt-eket állapít meg - tényállás-kötöttsége - def: adó- és

egyéb köt-ek csak addig terjednek, ahogyan annak kereteit és tartalmát a jogalkotó alanyi és tárgyi értelemben behatárolta - ⇒ szabályozandó életviszonyok egyneműsítése: típusalkotás ⇒ viszonylagosan zárt - a pj-i normáknál több mozzanatot kell rendezni, ok: kogens (imperatív) normák ⇒ részletszabályok kellenek életviszonyok sokszínűsége miatt - nem csak számtani műveletek, a jog önmozgásának itt is van szerepe - eltérő absztrakciószintjei nem értékbeli alá- fölérendeltség hordozói - itt is csak lényeges és tipikus vonások kiemelése a cél; eredménycentrikus - magatartás-befolyásolás - deklarált és rejtett adójogi magatartási szabály - deklarált: milyen magatartást kell tanúsítani (fő- v. mellékköt) - mögöttes szabályozás: pl. adópreferenciáknál maga a cél - rejtett norma érvényesülése: ahogy az adózó viszonyait a hipotézishez igazítja - Madarász féle szabályozási egység: egy-egy adónemre ill.

azon belül egy-egy tényállásra vonatkozó anyagi és elj-i normák együttese ⇒ 0 latens tartalom - rejtett norma: 0 szankció, de joghatás igen (pl. kevesebb adót fizet) - rejtett normának nem feltétele az írásbeli rögzítettség (l. szokásjog) - kritika a rejtett normával szemben: nem is norma, hanem adópol-i cél - a norma, mint lehetőség - az adójogi norma csak lehetőség, a tényleges magatartást egyéb szükségletek/érdekek is befolyásolják - befolyásolásra alkalmas norma: ha jogalkotó és adóalany célkitűzését összehangolja - az adójogi norma viszonylagos meghatározatlansága - túlzott általánosítás ⇒ joghézagok - túlzott konkrétumok ⇒ kazuisztika - viszonylagos meghatározatlanság problémája: adózótól nem várható el a határozatlan fogalmak autentikus értelmezése - az adózói autonómia terjedelme: az adózó választási joga - az adójogi norma gyakran választási lehetőséget ad - ált. több közül kell egyet

választani, de lehet, hogy maga a választás is csak lehetőség (feltételes mentesség v. kedvezmény: diszpozitív adójogi normák) - nem felhatalmazó norma (a választás joga az adóhatóság joga) - a választási jog indoka: korrekciós lehetőség az aránytalanság mérséklésére spec szabály alkotása nélkül + állami beavatkozás mérséklése, adózói autonómia - adózói autonómia ⇒ absztrakció, de nehezebben áttekinthető rendszer (adózó kutatja, hogy mi a jobb) - joghézag és analógia - külső zártság ellenére is van joghézag - külső joghézag: tényállás kereteit érinti - a hipotézis alapján v. fennáll a köt v analógiával sem hozható létre ("nullum tributum sine lege") - ez csak jogalkotással szüntethető meg - belső joghézag: tényálláson belüli - analógia nem csak akkor kizárt, ha tv tiltja, hanem akkor is, ha sérti a jogalk tvességét ⇒ korlátozott analógia (ált. az adózó javára) -

visszamenőleges hatályú rendezés: jogbiztonságot sérti, veszélyes - legjobb eszköz: gyors jogszab-módosítás - az adózás jogi és technikai normái - jogi norma: közvetlen és közvetett befolyásolás párhuzamosan - technikai norma: ember-dolog viszonyát rendezi (jogi: ember-ember) - jell: közvetlen befolyásolás (pl. számla tartalma) - def: a jogi normákhoz szervesen tapadó, azok érvényesülésének feltételeit megteremtő szakmai jellegű előírás (kategórikus diszpozíció, szankciók, adóhatóság és adózó is címzett) - csoportjai: - normatív utasítás jellegű, belső szakmai normák (apparátusnak címzett belső szakmai előírások) - adójogi normákhoz tapadó technikai szabályok (mellékkötekkel kapcsolatos, pl. bevallási határidő) - nem kizárólag adójogi műszaki-gazd-i normák (pl. termék- és szolg-i jegyzékek) - elhatárolás viszonylagos, a jogi normák alkalmazhatatlanok x technikai normák nélkül - hatály - tárgyi - ált

azonos az adótárggyal - jelentőség: elj-i szabályok közül melyiket kell alkalmazni? - T-i - főszab: ország egész T-e - de: a fogyasztási adó szabályai a vámszabadT-re és a tranzitT-re nem alkalmazhatók - átnyúlik az országhatáron: külföldön szerzett jövedelem is magyar szabályok szerint adóztatható - csak x T-e: pl. társasági adó regionális kedvezménye - helyi adójogi normák: csak ök illetékességi T-én - személyi - az adójogi normák címzettjei (szélesebb kör, mint az adóalanyok) - korábban 2, ill. 3 réteg - mgnszemély, jogi személy, egyéb szervezetek - időbeli - hatálybalépés időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszab alkalmazására való felkészülésre - AB: esetenkénti mérlegelés kell - de: 1996 óta min 45 nap - éves adók: nov 15-ig ki kell hirdetni, ha a következő évben hatályba akar lépni - visszaható hatály tilalma: jogszab a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg

kötelezettséget - az adóköt. keletkezésekor hatályos, de utóbb hatályon kívül helyezett anyagi adójogi normát a megállapításához való jog elévülésének napjáig továbbra is alkalmazni kell (5-10 évig) - elj-i normák: - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell - ha a korábbi szabályok az adózóra összességében kevésbé terhes feltételeket állapítottak meg, akkor a korábbiakat kell alkalmazni (egyébként OK a visszaható hatály) - a megsemmisítés időpontjától kezdődően nem létező az adott norma, azokra jogot/köt-t alapítani nem lehet - az adójogi normák hatályát ált. nem határozzák meg (kivéve: rendkívüli adók) 6. Az adójogviszonyok - adójogi norma és jogviszony kapcsolata - az adójogszab közvetlenül nem hoz létre adójogviszonyt, ehhez jogi tények kellenek, addig pusztán lehetőség, keretfeltétel - az adójogviszonyok típusai - lehet anyagi és elj-i, de rendszerint összefonódva jelenik meg - tartalom,

tárgy és alany szerint is eltérhetnek - közös jellemző: folyamatszerűség - anyagi jogviszony kifejlődése: - első szakasz: abszolút szerkezetű, absztrakt jogviszony jön létre - az állam mindenki mással szemben jogosult, követelhet - itt is történik magatartás (pl. székhely áthelyezése) - második szakasz: a tényállási feltételek teljesülnek, relatívvá válik - egyedi, konkrét adójogviszony jön létre: anyagi adóköt, de még mindig hipotetikus - alanycsere: az adóztató közhat helyére az adóhatóság lép - harmadik szakasz: elj-i adójogviszony jön létre (de ez már korábbi szakaszban is létrejöhet) - az adójogviszony alanya, tartalma, tárgya - alanya - anyagi jogviszony: - absztrakt: adóztató közhat (állam, ök, adóztatásra jogosult) - egyedi: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóság - a másik oldalon: adóalany v. másodlagos adóalany (adófizetésre kötelezett nem) - elj-i: adózó és adóhatóság -

tárgya - közvetett: emberi magatartás - közvetlen: az adóalany által kifejtett releváns magatartás - nem passzív alany az adóalany ⇒ nem az adófizetés az egyetlen tev-e - tartalma: jogok és köt-ek, amelyek az alanyokat illetik/terhelik - egyik alany joga nem azonos a másik alany köt-ével (pl. adózó önellenőrzése) - adóalanynak van feltétlen joga (pl. tv előtti egyenlőség, diszkriminációmentesség) és feltételes joga (pl adótitok megtartásához való jog) - jogok funkciója: hogy minden eszközt megkapjon köt-ei teljesítéséhez - adóhatóság jogai és köte-i gyakran egybeesnek - adójogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése - létrehozhatja aktív magatartás, passzív v. idő múlása - anyagi jogviszony: a főköt teljesítésével megszűnik (de ez csak eseti adóköt-nél fontos) - elj-i: nem szűnik meg az adófizetéssel - köt. keletkezése: elvileg beállhat a fiz-i köt; esedékesség: meddig lehet teljesíteni

jogkövetkezmény nélkül - elj-i: - keletkezés: bejelentkezéssel (vállalkozási tev: annak megkezdése előtt; más esetben az anyagi adójogviszony keletkezését követő 15 napon belül) - megszűnés: az utolsó mellékköt teljesítésével, ill. elévüléssel - elévülés 2 formája: - adómegállapításhoz való jog elévülése - végrehajtáshoz való jog elévülése (mind2 megszünteti a fiz-i köt-et, nemcsak annak hatósági érvényesíthetőségét) 7. Felelősség az adójogban - jogellenes magatartás, közpénzügyi érdekek sérelme miatti helytállási köt (feltétel: magatartás és pénzügyi érdeksérelem között okozati összefüggés) - helytállási köt: nem = adójogi felelősséggel, ehhez az kell, hogy a felelőssé tett személynek lehetősége volt a jogsértő magatartás befolyásolására - jogellenes magatartás lehet aktív v. mulasztás - adójog vélelmezi a hanyagságot, mint a vétkességet minimumát - kimentési lehetőségek: -

elháríthatatlan külső ok - úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható - közpénzügyi érdekek sérelme: ált. főköt (kevesebb adó, késedelem) - kár: esedékességkor meg nem fizetett adótartozás tényleges összege + elmaradt haszon + költségek (pl. végrehajtás) - sérelem az is, ha az adóalany veszélyezteti a bevételek beszedését (pl. info elrejtése) - felelősség és jogköv: előbbi megalapozza az utóbbi megállapítását VII. AZ ADÓZÁS ÉS AZ ADÓELJÁRÁS 1. Az adózási folyamat jogi szabályozása - Art: adózási folyamat kódex jellegű szabályozása (anyagi adójogi normák is); mögöttes szabály: - Áe (1957. évi IV tv) - bír-i végrehajtásról szóló tv (Vht) - adót, költvet-i támogatás megállapító tv-k adózási-elj-i rendelkezései: elsőbbség az Art-vel szemben - nk-i jogi normák elsőbbsége: nsz v. viszonosság alapján el lehet térni az Art-től (főleg: kettős adóztatás elkerülésére kötött

egyezmények) 2. Adózási alapfogalmak - adózás kettős jelentése: - adójogi normákban előírt, a jogviszonyokban tanúsítandó magatartások - tv-ekben meghatározott köt-ek és jogok összessége (adóhatóságok magatartását is szabályozza) - adózás: tágabb, mint adóelj (+ folyamatok az elj-on kívül) - Art szerint az adózás: az adóra, költvet-i támogatásra, vmint az ezekkel összefüggő elj-ra vonatkozó tev, ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása v. ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik - adóelj: az adózás anyagi jogi normái realizálódásának keretei (mert elvileg önként megy végbe) - adóig-i elj: amikor az adóhatóság az adóügyben közvetlen kapcsolatba kerül az adózóval, köztük konkrét elj-i viszony jön létre - adóügy: adóval, költvet-i tám-sal összefüggő hatósági ügy - adóig: hatósági jogalk + ellenőrzés + adóig-i elj + szervező, nyilvántartó,

finanszírozó tev 3. Az adózási folyamat szakaszai - nagy része az adóig-i elj-on kívül - önadózás, adólevonás, adóelőleg levonása, adóbeszedés: állami adóhatóság közreműködés nélkül - közig-i per (adó és illetékköt-t megállapító állig-i hat) nem része az állig-i elj-nak - 4 szakasza - önadózási szakasz - az adózó cselekszik (bejelentkezés, majd egyéb köt-ek: nyilvántartás, adómegállapítás, esetleg előlegfizetés) - lezárul: adó megállapításával, x esetben adatszolg-sal v. adófizetéssel - állig: regisztratív tev - pénzügyi ellenőrzés - Art: nem az elj része ⇒ az Áe szabályai szerint, állig-i elj keretében - az adóhatóság az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy szükséges-e jogsértés miatt adóig-i elj - adóig-i elj - ált. jogsértés miatt indul, határozathozatallal végződik (de indulhat pl adómérséklés iránti kérelemre is) - ide tartozik a végrehajtási elj is - közig-i per - az

adóhatóság másodfokú jogerős érdemi hat-t a bír az adózó kérelmére jogszabsért esetén megváltoztatja/hatályon kívül helyezi/új elj-ra utasít 4. Az adózó - Art: "személy": a normák címzettjeként saját nevében jogokat szerző és köt-kel terhelt jogalany; személyi hatály: tágabb, mint adók és költvet-i tám-ok alanyainak köre - Art: A Magyar Köztársaság területén a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy, b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély, c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, d) államigazgatási vagy bírósági eljárásban résztvevő személy adózásának és költvet-i tám-ának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - költvet-i befizetésre

kötelezhetők köre: - a Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy kötelezhető arra, hogy befizetéseivel hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz (szűkebb, mint az Art) - az adózók típusai - Art: adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. - föbb típusai az adóalanyokon kívül: - mtató, kifizető, adóbeszedésre kötelezett - tv-ben előírt köt-ként adatszolg-t, bizonylat v. igazolás kiállítását végző szervezetek - felszámoló: a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti a köt-eket, továbbá gyakorolja az adózót megillető

jogokat is. - kezes, tartozásátvállaló (adóhatósági jóváhagyással; 1 ilyen van: a gépjárműadót a VPOP jóváhagyásával a belföldön bejegyzett szállítmányozási vállalkozó átvállalhatja) - nyilatkozattételre v. tanúvallomásra kötelezett személy is - az adózói jogok/köt-ek - elj-jogiak, teljesítésükre az adóig-i elj-on kívül kerül sor - az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles ( = adóköt.): a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra (önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása), c) bevallásra, d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre - g)-h): nem terjed ki a mgnszemély adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett.

(a tv az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti) - mellékköt-k keletkezésének és megszűnésének időpontja elválhat a főköt-től - a költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetőleg megállapítási kötelezettségének ⇒ adóhatóság fizet; késedelem esetén késedelmi pótlékkal azonos kamat (kivéve, ha az igényelt összeg több, mint fele jogosulatlan) - adózói jogok: heterogének (egy részül alapelv jellegű); lehet feltételes és feltétlen - adóhatósági csel korlátai (pl. 2x-es ellenőrzés tilalma) - önellenőrzéshez való jog (nem kell hozzá adóhatóság) - tájékoztatáshoz való jog (kell hozzá adóhatóság) - iratbetekintés: - az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot

készíthet, vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, kivéve az iratnak azt a részét, amely más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik. - korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínű, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság határozatot hoz. A határozat ellen jogorvoslatnak van helye - más személyek az adózási folyamatban, akik kötelezettek: - szakértő (adótitok-megőrzés) - tanú (idézésre történő megjelenés, tanúvallomás-tétel - ügyvéd v. adótanácsadó (képviselet, jóváhagyás, ellenjegyzés) - ingatlan tulaj-sa: tűrni, ha az adózó vállalkozását az ő lakásában folytatja - örökös, túlélő házastárs: adó megállapításához szükséges igazolások

rendelkezésre bocsátása 5. Az adóhatóságok - a konkrét elj-i jogviszonyok alanya - adóhatóságok: a) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (állami adóhatóság); általános hatáskörű szerv b) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, - de ekkor a vámtv-t kell alkalmazni - vámügyekhez, jövedéki termékek ellenőrzéséhez kapcsolódik - vámkiszabás + megállapítja a termékimport ált. forgalmi adóját, a stat-i illetéket, a termékimport után fizetendő fogyasztási adót c) az önkormányzat jegyzője - helyi adók, belföldi rendszámú gépjárművek helyi adója, adók módjára behajtandó köztartozások d) az Illetékhivatal (illeték kiszabása, megfizetése, behajtása, ellenőrzése). e) a járulékokkal összefüggő hatósági feladat ellátása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott igazgatási szerv (tb-i szerv). - az adóhatóság az adót, a költségvetési támogatást - ha

törvény előírja - megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a költségvetési támogatást kiutalja + visszatérítés - az adóhatóság az adóbevétel jogellenes megrövidítésének, a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megelőzése és megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését, feltárja az adókötelezettség megsértését. 6. Az adókötelezettségek - bejelentés; 2 fajtája: - első bejelentés: bejelentkezés (cél: adószám megszerzése) - csak tev-hez kötött adóköt-eknél van gyakorlati jelentősége - ugyanazon adóhatóság hatáskörébe és illetékessége alá tartozó adóköt-re vonatkozik, de: állami hatóság egyetlen adóhatóság (ha több ök T-t érinti a tev ⇒ mindegyiknél be kell jelenteni) - minden további bejelentés (ált. változás bejelentése) - adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat - az adóköteles

tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni. ITT ALUDTAM EL (Hiányzik régi könyv: 250-290: adóköt, adómegállapítás, ellenőrzés, önellenőrzés, adótitok, szankciók)