Gazdasági Ismeretek | Társadalombiztosítás » Balassa Kornélia - Egyéni vállalkozások társadalombiztosítási és adózási kötelezettségei

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS ADÓZÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Somogyi Sándorné dr Kovács László Balassa Kornélia Nappali tagozat Pénzügy szak Adó, vám, illeték szakirány 2003. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 4.oldal 1.1 Témaválasztás oka, célja 4.oldal 1.2 Történeti áttekintés; egyéni vállalkozások alapítása, létrejötte; 1990.évi V törvény jelenlegi szabályai 1.3 Egyéni vállalkozók köre 5.oldal 8.oldal 2. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEI 10.oldal 2.1 Járulékfizetés, mint jogszerz jogviszony 10.oldal 2.2 TB járulékfizetés – TB ellátásokra való jogosultság 10.oldal 2.3 Az egyéni vállalkozók járulékfizetése 12.oldal 2.31 Járulékfizetés – biztosítás – biztosítás szünetelése 12.oldal 2.32 A fizetend járulék alapja a f állású

egyéni vállalkozónál 13.oldal 2.33 A fizetend járulék alapja az egyidej leg fennálló, több biztosítással járó jogviszony esetén 14.oldal 2.34 A járulékfizetés alapja a kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén 15.oldal 2.35 A járulék mértéke 17.oldal 2.36 A járulék megállapítása, bevallása és megfizetése 20.oldal 3. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE 23.oldal 3.1 Adóhatóságok 23.oldal 3.2 Adózók és adóhatóságok kapcsolatrendszere 23.oldal 3.3 Az adózás általános szabályai 26.oldal 3.31 Adózási módok 26.oldal 3.32 Vállalkozói bevételek és költségek elszámolása 27.oldal 3.33 A fizetend adó megállapítása, bevallása és megfizetése 32.oldal 3.4 „Az új lehet ség: EVA” 34.oldal 4. MULASZTÁSI JOGKÖVETKEZMÉNYEK 37.oldal 4.1 Adóellen rzés 37.oldal 4.2 Végrehajtási eljárás 39.oldal 4.3 Elévülés 40.oldal 2 5. ÖSSZEGZÉS 41.oldal

IRODALOMJEGYZÉK 43.oldal MELLÉKLETEK 45.oldal 1.szmelléklet: A nyilvántartott adóalanyok számának alakulása 2.szmelléklet: M köd adóalanyok számának megoszlása 3.sz melléklet: Az ellen rzések számának alakulása 4.sz melléklet: Az ellen rzöttségi szint alakulása 5.sz melléklet: Az ellen rzések mutatóinak alakulása 6.sz melléklet: Isz táblázat – A társadalombiztosítási járulék megoszlása 5 évre visszamen leg II.sz táblázat – A baleseti járulék mértékének változása 5 évre visszamen leg III.sz táblázat – A minimálbér változása 5 évre visszamen leg 7.sz melléklet: Az egyéni vállalkozások munkavégzés jellege szerinti megoszlása Somogy megyében 2001-ben 8.sz melléklet: Az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének és járulékfizetési kötelezettségének göngyölítése 2002. január 1-t l 2002 december 31-ig 9.sz melléklet: Az egyéni vállalkozások bevallására szolgáló nyomtatványok 10.sz melléklet:

Végrehajtási szakterületen dolgozó egy munkásra jutó ügyek és tartozások alakulása 11.sz melléklet: A végrehajtási tevékenység f bb mutatói 12.sz melléklet: 1ábra – Pénzforgalmi ellen rzések alakulása 1.sz táblázat – A megye hátralékállományának alakulása 3 1. BEVEZETÉS 1.1 Témaválasztás oka, célja Napjainkban a változás korát éljük s e változás életünk minden területén nyomon követhet . Gondolhatunk – a teljesség igénye nélkül – az orvostudomány fejl désére, a technika utóbbi néhány évben elterjedt csodáira, gondolhatunk a fogyasztói árak dinamikus változására, vagy akár az életünket meghatározó szabályok átalakulására. Világunkat szabályok irányítják, melyek a történelem során folyamatosan változtak és ma is átalakulóban vannak. A gazdaság fejl désének felgyorsulása a XIX. század végére szükségessé tette a szociális biztonság megteremtését, hiszen az iparosodás folyamata

egyre több balesetet, betegséget és - ezek következményeként - keresetkiesést vont maga után. Szükségessé vált az állami szerepvállalás, egyrészt a jogszabályi keretek megteremtése, másrészt a biztosító szervezetek m ködésének állami felügyelete révén.[19] Azt már megszokhattuk, hogy a törvényeink – bármelyikr l legyen is szó – évente kisebb – nagyobb mértékben megváltoznak. Viszont jöv re egy új törvény is életbe lép E törvény az egyéni vállalkozások számára új adózási lehet séget nyújt. Ez az új lehet ség az Egyszer sített vállalkozói adó (továbbiakban: EVA). Az EVA-ról szóló törvényt 2002 november 12-én fogadták el. Fontos, hogy a korábbi lehet ségeket részletesen megismerjük és betekintsünk az új adózási lehet ségbe. A dolgozatomban nem csak az egyéni vállalkozók adózására, hanem a társadalombiztosítási kötelezettségére is kitérek, hisz az új törvényt alkalmazók számára a

társadalombiztosítási törvényben is változásokat hoz. Véleményem szerint az új törvény miatt az egyéni vállalkozók kötelezettségei igen aktuális téma. Dolgozatom célja az, hogy bemutassam az egyéni vállalkozások járulékfizetési és adófizetési rendjét; járulék- és adóbevallásra vonatkozó szabályokat; a fizetend adó és járulék alapjául szolgáló jövedelmeket, illetve azt, hogy a járulékfizetésért „cserébe” milyen ellátásokra szereznek jogot a vállalkozók. 4 1.2 Történeti áttekintés; egyéni vállalkozások alapítása, létrejötte; 1990. évi V törvény jelenlegi szabályai 1988. január 1-jét megel z en a kisiparosok és magánkeresked k adóztatása adókivetés illetve adóátalány útján valósult meg. Minden év január 15-ig adóbevallásaikat az Adófelügyel séghez illetve annak jogel djéhez az Adóközösséghez nyújtották be. Ezen adóhatóság az adót becsléssel állapította meg. 1988. január 1

után már az Állami Adóhatóság (1987 július 1-jén alakult meg az Adó és Pénzügyi Ellen rzési Hivatal) került az Adófelügyel ség, és az egyéni vállalkozók ezen id ponttól személyi jövedelemadójukat és a vállalkozásból származó bevételeiket és költségeiket is ide vallották be. 1992. január 1-jét l az egyéni vállalkozók választhattak, hogy személyi jövedelemadó törvény hatálya alá kívánnak e tartozni vagy a társasági adótörvény hatálya alá jelentkeznek e be. Ez utóbbi adózási módot elenyész számban választották A dolgozatomban az 1995. évi CXVII törvény szabályait alkalmazva mutatom be az adózási módokat. 1892. április 1-jét l volt lehet ség betegbiztosítási ellátások igénybevételére a kisiparosoknak, vándorkeresked knek. A kisiparosok 1962. január 1-jét l, a magánkeresked k 1970. április 1-jét l kötelez en biztosítottak és járulékfizetéssel ezen id ponttól szerezhettek nyugellátásra

jogosultságot. A dolgozatomban kés bb részletezem a jelenleg igénybe vehet ellátásokat. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V törvény célja, hogy az egyéni vállalkozások szabályozásával, a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosításával el segítse a magyar gazdaság fejl dését. Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekv képes, lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A vállalkozói igazolványt kérelemre, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelölésér l és illetékességi területér l szóló kormányrendeletben (143/1999. (IX15) Kormányrendelet) meghatározott település (f városi kerületi) önkormányzat jegyz je (továbbiakban: körzetközponti jegyz ) adja ki. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt

kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet tarthat fenn. A 5 vállalkozói igazolvány csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A körzetközponti jegyz székhelyének, a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó telephelyének, f tevékenységének, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megsz nésér l, valamint a vállalkozói igazolvány iránti kérelem elutasításáról értesíti az egyéni vállalkozó székhelye, illet leg telephelye szerint illetékes a) települési (f városi kerületi) önkormányzat jegyz jét; b) vámhatóságot, amennyiben az egyéni vállalkozó olyan tevékenységet végez, amelyhez vámhatósági engedély szükséges; c) társadalombiztosítási igazgatási szervet, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét; d) földm

velésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi megyei hivatalt az agrárvállalkozók tekintetében; e) a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó Hivatalát; f) területi gazdasági kamarát – tevékenységi körnek megfelel en - ; g) állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: a) akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sért b ncselekmény miatt joger sen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; b) akit egyéb szándékos b ncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadság vesztésre ítéltek; c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; d) aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre el írt foglalkoztatási tilalom alá esik; e) aki gazdasági társaságnak korlátlanul felel s tagja; f) akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát Az egyéni vállalkozásról szóló 1990.

évi V törvény 14§ (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltak miatt visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig; g) akinek adó, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van. Az a)-b) pontokban szabályozott kizáró okot addig kell figyelembe venni, amíg az elítélt nem mentesült a büntet ítélet hátrányos jogkövetkezményei alól. 6 Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott alkalmazottai, illetve segít képesítési követelményeknek megfelel, vagy az családtagjai között van olyan személy, aki az el írt képesítéssel rendelkezik. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közrem ködni folytatásában. Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segít középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. Segít a tevékenység családtagot és családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója [Ptk. 685§ b) pont], továbbá

a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa foglalkoztatható. Megsz nik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: a) az egyéni vállalkozói igazolványát visszaadja; b) az igazolványt a körzetközponti jegyz Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V törvény 14§-ban foglaltak alapján visszavonta; c) az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekv képességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse, cselekv képességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képvisel je folytatja. Az egyéni vállalkozó özvegy, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve cselekv képességének elvesztése esetén a törvényes képvisel je a vállalkozó elhalálozása, illet leg cselekv képességének elvesztése id pontjától számított

három hónapon belül a körzetközponti jegyz nek történ bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.[16] 7 1.3 Egyéni vállalkozók köre A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ett l függetlenül is − az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat; − az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megel z jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkeresked nek min sül magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerz déses rendszerben üzemeltet magánszemély; − az ügyvéd és

az egyéni szabadalmi ügyviv ; − a közjegyz ; − a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény alkalmazásában az egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint: − belföldinek min sül természetes személy, vagy − külföldinek min sül vállalkozóként állampolgár gazdasági tevékenysége (amennyiben önálló gazdasági letelepedésre törvény feljogosítja, feltéve, hogy cselekv képes, tartózkodási engedéllyel rendelkezik és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából).[15] Az egészségügyi vállalkozó esetén a telephely szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) állít ki engedélyt a tevékenység folytatására és küldi meg az err l szóló határozatot az illetékes adóhatóságnak. Kivétel e szabály alól a magánállatorvos, akinek m ködési engedélyét a Magyar Állatorvosi Kamara

székhely szerint illetékes területi szerve adja ki. 2002 december 31-ig vállalkozói igazolványt kell váltani a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást folytatóknak ahhoz, hogy 2003. január 1 után is az személyi jövedelemadó törvény szabályai szerint , mint az egyéni vállalkozók adózzanak, ellenkez esetben az adószámmal rendelkez magánszemélyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk. Az ügyvédi, szabadalmi ügyviv i, közjegyz i és önálló bírósági tevékenység folytatásáról az alább felsorolt külön törvények rendelkeznek. 8 Az ügyvédekr l szóló 1998.évi XI törvény értelmében ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki ügyvédi kamara tagja és az ügyvédi esküt letette.[9] Szabadalmi ügyviv ként az m ködhet, aki a Szabadalmi Ügyviv i Kamara tagja és megfelel a szabadalmi ügyviv kr l szóló 1995.évi XXXII törvényben el írt egyéb feltételeknek.[10] A közjegyz t az

igazságügy miniszter nevezi ki határozatlan id re, ha a közjegyz kr l szóló 1991.évi XLI törvényben [11] foglaltaknak az illet megfelel, önálló bírósági végrehajtóként pedig az dolgozhat, aki 22.életévét betöltött büntetlen el élet magyar állampolgár, középfokú iskolai végzettséggel és egy éves végrehajtási gyakorlattal rendelkezik, a végrehajtói szakvizsgát letette – err l az 1994.évi LIII törvény rendelkezik, mely a bírósági végrehajtásról szól. [12] Meg kell említeni, hogy ezt a törvényt a 2000évi CXXXVI. törvény módosította [13] Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói igazolvánnyal (engedéllyel) kapcsolatban a következ bejelentési kötelezettségei vannak az APEH illetékes megyei szerve felé: - a vállalkozói igazolvány átvételének, visszaadásának id pontjáról, - a kamarai tagság kezdetének, megsz nésének id pontjáról; szüneteltetésének id tartamáról (ügyvéd, szabadalmi ügyviv esetén)

- szolgálat kezdetének, megsz nésének id pontjáról (közjegyz , önálló bírósági végrehajtó esetén). Az Adó- és Pénzügyi Ellen rzési Hivatal (továbbiakban: APEH) Somogy megyei Igazgatósága által nyilvántartott összes adóalanyok száma az elmúlt öt év során hullámzóan változott. (1 sz melléklet) A táblázatból látható, hogy Somogy megyében 1997 – 2001 között az egyéni vállalkozások száma 15.566db és 16749db között alakult 1997-ben volt a legmagasabb ebben az id intervallumban. A Somogy megyében m köd adóalanyok száma a Somogyban m köd adóalanyoknak 1997-ben a 38,4%-át, 1998-ban a 38,2%-át, 1999-ben a 38%-át, 2000-ben a 37%-át és 2001-ben csupán a 36,5%-át tette ki. Az egyéni vállalkozók számában az 1998. év volt a mélypont (TB jogszabályváltozások és a fizet vendéglátással kapcsolatos jogszabályváltozások következményeként) de a növekedés ellenére számuk 2001. év végén sem éri el az 1997 évi

szintet A megye sajátossága, hogy az összes m köd adóalanynak közel háromnegyed része egyéni vállalkozó, illetve adószámos magánszemély. (2 sz melléklet) Ez az adottság nagy terheket ró az igazgatóság szakmai területeire (bevallás, folyószámla nyilvántartás, ellen rzés, végrehajtás) ugyanakkor ebb l az adóalanyi körb l realizálható adóbevételek szerény mérték ek.[18] 9 2. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEI 2.1 Járulékfizetés, mint jogszerz jogviszony A társadalombiztosítási törvények, rendeletek célja az, illetve az volt, hogy szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejöv jogviszonyokat. A jogviszony ugyanis az, mely megalapozza a biztosítást és így a járulékfizetési kötelezettséget. A társadalombiztosítási jogviszony tehát - együtt a járulékfizetéssel – a törvény erejénél fogva jön létre. Egyes jogviszonyoknál azonban a biztosítási kötelezettség

elbírálásához és a járulékfizetési kötelezettség megállapításához egyéb követelményeknek is eleget kell tenni. (Lásd: például díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.) 2.2 TB járulékfizetés – TB ellátásokra való jogosultság Az embernek élete során sokféle problémával kell szembenéznie, ezek közül nagyon fontosak az egészséggel és a kor el rehaladtával, az öregséggel összefügg problémák. Egy munkaviszonyban álló személy természetesnek veszi, hogy betegsége esetén ellátásban részesül és bizonyos életkor után nyugdíjat folyósítanak számára. Az ezzel kapcsolatos bejelentési, adatszolgáltatási teend ket foglalkoztatója helyette elvégzi, a vállalkozóknak azonban saját maguknak kell e feladatokat megoldani. Meghatározott összeg járulékfizetéssel az egyéni vállalkozók meghatározott ellátások igénybevételére szerezhetnek jogosultságot, melyek a következ k lehetnek: 10

Egészségbiztosítás ellátásai: a) természetbeni - egészségügyi szolgáltatások b) pénzbeli − táppénz − terhességi-gyermekágyi segély − gyermekgondozási díj c) baleseti ellátások - baleseti egészségügyi szolgáltatás - baleseti táppénz - baleseti járadék Nyugdíjbiztosítás ellátásai: a) sajátjogú nyugellátás - öregségi nyugdíj - rokkantsági nyugdíj - baleseti rokkantsági nyugdíj b) hozzátartozói nyugellátás - özvegyi nyugdíj - árvaellátás - szül i nyugdíj - baleseti hozzátartozói nyugellátások (baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti szül i nyugdíj, baleseti árvaellátás). Ha járulékról beszélünk, az egyéni vállalkozó vonatkozásában a nyugdíjjárulékra, magánnyugdíjpénztári tagdíjra, az egészségbiztosítási járulékra, a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékra és a baleseti járulékra kell gondolnunk. 11 2.3 Az egyéni vállalkozók járulékfizetése 2.31 Járulékfizetés

– biztosítás – biztosítás szünetelése Fent említett a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér l szóló 1997.évi LXXX törvény (továbbiakban: Tbj) a biztosítottak körébe sorolja az egyéni vállalkozókat, mely azt jelenti, hogy kötelez en és meghatározott mértékben járulékot kell fizetniük s így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak.[3] Fontos, hogy a vállalkozóknak csak az a csoportja min sül biztosítottnak, aki nem úgynevezett kiegészít tevékenységet folytat. E kategóriáról kés bb ejtek szót Azt, hogy a biztosítási kötelezettség mikortól-meddig tart, a törvény a következ képpen szabályozza: a) ha vállalkozói igazolvánnyal, illetve engedéllyel rendelkez természetes személyr l van szó: - a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének napjától annak visszaadásáig, - a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének

napjától annak visszavonásáig, - abban az esetben, ha a vállalkozót a foglalkozás gyakorlásától bírói úton eltiltják, a vállalkozói igazolvány (engedély) átvételének napjától az eltiltásról szóló határozat joger re emelkedésének napjáig, b) ha ügyvédr l, vagy egyéni szabadalmi ügyviv r l beszélünk, ez esetben a kamarai tagság kezdete napjától annak megsz nése napjáig, c) közjegyz , önálló bírósági végrehajtó esetében e szolgálat kezdete napjától annak megsz nése napjáig. Vannak azonban olyan esetek is, mikor a biztosítás és így a járulékfizetési kötelezettség is szünetel, úgymint: 1) el zetes letartóztatás, szabadságvesztés id tartamára – kivéve, ha: - a letartóztatottat az ellene emelt vád alól joger sen felmentették, vagy - a büntet eljárást megszüntették, vagy - az elítélt személyt a bíróság utóbb joger sen felmentette 2) ügyvéd és szabadalmi ügyviv esetében arra az id tartamra,

melyre kamarai tagságát szünetelteti. 12 A Tbj.[3] magyarázatára közzétett kiadványban leírtak alapján fontosnak tartom kiemelni, hogy a biztosítási jogviszony szempontjából a tényleges munkavégzésnek nincs jelent sége, sem a társadalombiztosításnak, sem az adóhatóságnak nem tartozik a feladatkörébe ennek vizsgálata. Ugyanis, ha az egyéni vállalkozó átveszi a vállalkozói igazolványát (engedélyét), vagy például az ügyvéd megkapja a kamarai tagságáról szóló határozatot, már biztosítottá válik és járulékfizetési kötelezettségének eleget kell tennie, függetlenül attól, hogy ténylegesen munkát végez-e, vagy sem. Annak sincs jelent sége, hogy tevékenységét naponta mennyi id alatt látja el – a munkaid az egyéni vállalkozás esetében nem értelmezhet .[20] 2.32 A fizetend járulék alapja a f állású egyéni vállalkozónál Az egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettségük megállapításakor

dönthetnek arról, hogy tételes költségelszámolás, vagy átalányadózás alapján adóznak. (A tételes átalányadózás lehet sége 2000.december 31-vel megsz nt) Járulékfizetési kötelezettségüket is a választás módja határozza meg, de közös valamennyiben, hogy a járulékfizetés alapja nem lehet kevesebb, mint a tárgyhónapot megel z hónap els napján érvényes minimális bér – ha tehát a kivét, vagy az átalányadó alapjául szolgáló összeg nem éri el az említett minimálbért, abban az esetben is meg kell fizetni a minimálbér alapján a járulékot. 2002. január elsejét l az Országgy lés által elfogadott minimális bér 50000- Ft havonta, ez a 2001. évben 40000- Ft/hó volt Amennyiben tehát a minimálbér alapulvételével kell a járulék összegét megállapítani 2002. január hóra, úgy természetesen a 2001 decemberében érvényes minimális bér (40.000- Ft) az irányadó – februártól lehet csak az 50.000- Ft szerint számolni

a járulékot Ha a minimálbér alapján járulékot fizet egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni járulékalapot képez jövedelemként. Ez a szabály a minimálbérnél több vállalkozói kivétet valló egyéni vállalkozók esetében nem alkalmazható. Kivét – e meghatározás 1997-t l jelentkezik a jogszabályokban. Új költség, illetve jövedelmi kategória, melyet minden vállalkozó elszámolhat szándéka és lehet ségei szerint. 13 1996. december 31-ig az egyéni vállalkozók a jövedelmüket az összes bevétel és az összes költség különbözeteként állapíthatták meg, mely része volt az összevont jövedelemadó alapnak. 1997-t l azonban a kivét része az adózás alá es jövedelemnek és a költségnek is Ez azt jelenti, hogy a kivétet leírhatja költségként, de az összevonás alá es jövedelmekkel

együtt adót is kell fizetni utána. A 2003. január 1-vel hatályba lép EVA alkalmazóinak megsz nik a vállalkozói kivét, a járulékfizetés alapja ez esetben legalább a minimálbér. Választási lehet sége van Fizethet a minimálbérnél magasabb összeg után is járulékot. Ezt a választást 2002 december 20-ig (illetve minden év december 20-ig) a 9.sz melléklet szerinti JNY – 03-as nyomtatványon kell bejelenteni. Aki ezzel a lehet séggel kíván élni és az EVA alanyiság id szakában (pl: keres képtelen) is meg kell fizetni a választott összeg után a járulékokat. Az EVA szabályai szerint adózó biztosított f foglalkozású egyéni vállalkozó is a 29 százalékos mérték társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos mérték nyugdíjjárulékot ( magán-nyugdíjpénztári tagja esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék + 7 százalék tagdíj ), és a 3 százalékos mérték egészségbiztosítási járulékot a tárgyhónapot megel z

hónap els napján érvényes minimálbér (50.000Ft) után fizeti meg[17] 2.33 A fizetend járulék alapja az egyidej leg fennálló, több biztosítással járó jogviszony esetén Ha az egyéni vállalkozó egyidej leg olyan munkaviszonyban áll, ahol foglalkoztatása a heti 36 órát eléri (ha több munkaviszonya van, a munkaid ket össze kell adni!), illetve közép – vagy fels fokú oktatási intézményben tanul nappali tagozatosként, a fizetend társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képez jövedelem. Ha a vállalkozó nem realizál kivétet, akkor nincs minimum járulékalap, nincs „minimum-járulékfizetési” kötelezettség. Meg kell jegyeznem azonban azt, hogy ha az egyéni vállalkozónak a legalább heti 36 órás munkaviszonya megsz nik, vagy a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot kért és kapott, úgy a munkaviszony megsz nését l, illetve a fizetés nélküli szabadság id tartamára f

foglalkozású egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidej leg társas vállalkozóként is biztosított, pontosabban tagsági jogviszonyban áll és a társaság tevékenységében személyesen 14 közrem ködik – járulékfizetési kötelezettsége a f foglalkozású egyéni vállalkozók járulékfizetésével azonos s ez esetben társas vállalkozóként társadalombiztosítási – nyugdíj - és egészségbiztosítási járulékot kizárólag a ténylegesen elért járulékalapot képez jövedelem után kell fizetni. A járulékokat azért kell mindegyik jogviszonyban külön-külön megfizetni, mivel sem az egyéni vállalkozás, sem a tagsági jogviszony nem min sül munkaviszonynak és egyik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban sem mérhet a munkaid . Az EVA-t választó többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó esetében, aki egyidej leg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása

eléri a heti 36 órát, illet leg a közép- vagy fels fokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat ez eltér en alakul. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot az EVA törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizeti meg a 29 százalékos mérték társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalékos mérték nyugdíjjárulékot (fels határig).[17] 2.34 A járulékfizetés alapja a kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén A társadalombiztosítási jogszabályok speciális kategóriaként rendelkeznek arról hogy ki tekinthet kiegészít tevékenységet folytatónak. E kategóriába tartozik az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (e két feltételnek tehát egyszerre kell teljesülnie). A

Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni azt a természetes személyt, aki jogszabály, illetve nemzetközi egyezmény alapján az alább felsorolt nyugellátási fajták egyikében részesül: - öregségi, - rokkantsági, - baleseti rokkantsági nyugdíj, - Magyar Alkotóm vészeti Közalapítvány rendszeres rokkantsági segélye, - növelt összeg öregségi, munkaképtelenségi járadék. 15 Az öregségi nyugdíj gy jt fogalom, mely magában foglalja a korengedményes nyugdíjat; el nyugdíjat; bányásznyugdíjat; az egyes m vészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját; a Magyar Alkotóm vészeti Közalapítvány öregségi nyugdíját; a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházak, felekezetek nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat is.[3] Az öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI törvényben meghatározottak az irányadók[4] Az egyéni

vállalkozó abban az esetben is kiegészít tevékenységet folyatónak min sül, ha az el nyugdíj, korengedményes nyugdíj, illetve a szolgálati nyugdíj folyósítása szünetel. A fent említett nemzetközi egyezmények körébe a szociálpolitikai, illetve az újabb kelet szociális biztonsági egyezmények tartoznak. A szociálpolitikai egyezményeket az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején kötötték, így azok a munkaviszonyra és a kisipari tevékenységre vonatkozóan tartalmaztak el írásokat. Ezen egyezmények napjainkban is hatályban vannak, az államok egy részében a tagállamokra és utódállamokra is kiterjednek. A Svájci Államszövetséggel [5], a Németországi Szövetségi Köztársasággal [6], az Osztrák Köztársasággal [7] úgynevezett szociális biztonsági egyezmények vannak hatályban. Az egyezmények közös jellemz je, hogy a járulékfizetési kötelezettséget a magyar társadalombiztosítási szabályok szerint kell

megállapítani. A fizetend járulék alapja a vállalkozói tevékenységb l származó kivét; ha átalányadózó a vállalkozó, az átalányadó alapját képez jövedelem. Ebben az esetben sem kell „legalább a minimálbér alapján” járulékot fizetni. A baleseti járulékfizetési kötelezettség mindaddig fennáll, míg a vállalkozói igazolvány az illet birtokában van. Ha az egyéni vállalkozó részére olyan ellátást állapítanak meg, mellyel kiegészít tevékenységet folytatónak min sül, vagy ezen ellátás folyósítása megsz nik – köteles az adóhatóság illetékes szervéhez ezt a tényt bejelenteni, hiszen megváltozik a járulékfizetési kötelezettsége. A baleseti járulék mértékének változását az 6.számú melléklet II sz táblázata mutatja be Somogy megyében az egyéni vállalkozók munkavégzés jellege szerinti megoszlását az 7.számú melléklet szemlélteti Az a kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó aki

az EVA- t választja az adóalap 10 százaléka után fizeti meg a baleseti járulékot, amelynek mértéke 5%.[17] 16 2.35 A járulék mértéke A biztosított egyéni vállalkozónak a járulékalapot képez jövedelme után 2002. január 1-t l 29% mérték társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A társadalombiztosítási járulék két részb l áll, a 18% mérték nyugdíj – és a 11% mérték egészségbiztosítási járulékból. Ez 2003-ban sem fog változni A kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozó 8% mérték nyugdíjjárulékot fizet. Ha azonban a vállalkozó magán-nyugdíjpénztár tagja, úgy 2% mérték a nyugdíjbiztosítási alapba fizetend nyugdíjjárulék és 6% a magán- nyugdíjpénztárba fizetend tagdíj havi összege. 2003 január 1 után 8,5% lesz és ebb l 7% a magán-nyugdíjpénztárba, 1,5% nyugdíjbiztosítási alapba. Az a vállalkozó, aki a minimálbér alapján fizeti a

járulékot, nem köteles társadalom – nyugdíj –és egészségbiztosítási járulékot fizetni azon id szakra, melynek tartama alatt : - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül (társadalombiztosítás ellátásai) - gyermekgondozási segélyben (GYES), gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesül (Területi Államháztartási Hivatal - TÁH – által folyósított ellátások) - ápolási díjat kap (illetékes önkormányzat folyósítja) - katonai, vagy polgári szolgálatot teljesít, - fogvatartott ( rizetbe vett, elzárásra utalt, el zetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti), - külföldön munkát vállal, vagy külföldön ösztöndíjas és megállapodás alapján fizet nyugdíjbiztosítási járulékot, - ügyvéd, szabadalmi ügyviv , ha kamarai tagságát szünetelteti. Ha a fent említett körülmények nem a teljes naptári hónapon

át állnak fenn, úgy a járulék alapja egy naptári napra a minimálbér 30-ad része, melyet azon naptári napok számával kell megszorozni, melyeken a fent említett egyik körülmény sem állt fenn. Például: az egyéni vállalkozó 2002.április 01 –20 -ig keres képtelen és táppénzben részesül. A minimálbér, mely alapján a járulékot április hóban számolhatjuk – 50.000-Ft (2002.március 1-én érvényes) 17 Az 50.000-Ft harmincad része, azaz egy napra es összege 1666,66 Ft, melyet meg kell szoroznunk a keres képes napok számával, s az így kapott összeg lesz a fizetend járulék alapja, tehát 1666,66 * 10=16.667- Ft A 16.667 Ft-ot meg kell szorozni a 40%-kal (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 34%-kal) s megkapjuk a fizetend járulék összegét, amely 6.667-, vagy 5667- Ft Ha az egyéni vállalkozó nyilatkozik arról, hogy a GYES, GYET, vagy ápolási díj folyósításának tartama alatt munkát végez, tehát vállalkozói

tevékenységét személyesen folytatja, úgy ez esetben f foglalkozású egyéni vállalkozónak min sül, s az e körre vonatkozó szabályok szerint kell a járulékot fizetnie. Az egyéni vállalkozó tekintetében a társadalombiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehet jövedelem megegyezik a nyugdíj –és egészségbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehet jövedelemmel. A társadalombiztosítási járulék kiszámításánál figyelembe vehet (29%) és az egészségbiztosítási járulék (3%) jövedelemnek fels határa nincs, tehát az egyéni vállalkozó akármekkora összeg kivétet realizál is, minden egyes forint után köteles a társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot megfizetni. A nyugdíjjárulék (8%, vagy 6%+2%) esetében azonban úgynevezett „járulékfizetési fels határról” beszélünk, mely a 2002.évben azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék alapjául figyelembe vehet jövedelem naptári napi összege

6.490- Ft-nál több nem lehet - ez éves szinten 2.368850- Ft-ot jelent Az az egyéni vállalkozó tehát, aki például 2500000- Ft kivétet vall be ebben az évben, csak 2.368850- Ft után köteles megfizetni a nyugdíjjárulékot. (A társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot természetesen a teljes összeg után be kell fizetnie.) 2003évben várhatóan naptári napi összeg 10700Ft, éves mértéke 3.905500Ft A járulékfizetési fels határt évente január 1-t l kell számítani. Ha a vállalkozás év közben kezd dik, a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell figyelembe venni – id arányosan. A járulékfizetési fels határt hónapokra, napokra bontani nem lehet. Ez a következ ket jelenti: Például: Az egyéni vállalkozó 2002.január 9-én váltotta ki vállalkozói igazolványát és 2002 március 31.én adta vissza Ez összesen 82 naptári nap (januárban 23 nap, februárban 28 nap,

márciusban 31 nap). Erre az id tartamra a járulékfizetési fels határ 532180- Ft (82 * 6.490- Ft = 532180- Ft) 18 A vállalkozói kivét összege január hóban 200.000- Ft, februárban 300000- Ft, márciusban 350.000- Ft A januári és a februári kivét után meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot (200.000- Ft + 300.000- Ft = 500000- Ft), március hóban azonban csak 32180- Ft alapján kell nyugdíjjárulékot fizetni (500.000- Ft + 32180- Ft = 532180- Ft) Ha az egyéni vállalkozó egyidej leg társas vállalkozás tagja is, mindegyik jogviszonyában meg kell fizetnie a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot is, természetesen a járulékfizetési fels határ figyelembe vételével. Ha az egyéni vállalkozó heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, úgy a nyugdíjjárulék esetleges túlvonását csak a személyi jövedelemadó bevallásában rendezheti, ugyanis nincs arra mód, hogy a naptári év folyamán az

egyéni vállalkozó által befizetett járulékot a foglalkoztató figyelembe vegye.A járulékfizetési fels határ napi összegét a Magyar Köztársaság költségvetésér l szóló törvény állapítja meg évente. A f foglalkozású egyéni vállalkozó járulékának mértéke a fentebb leírt módon számolandó. A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járuléka pedig azzal az eltéréssel, hogy a 3% mérték egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztató vallja be a munkaviszony után. Ha az egyéni vállalkozó egyidej leg közép-, vagy fels fokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója – a 29% mérték társadalombiztosítási járulékot, a 8%, vagy 6%+2% mérték nyugdíjjárulékot kell fizetnie (3%-os egészségbiztosítási járulékot nem). A kiegészít tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén azonban ett l teljesen eltér módon kell a járulékot kiszámítani – 5%-os baleseti

járulékot kell a kivét, vagy az átalányadó alapját képez tényleges összeg után fizetni. A kiegészít tevékenységet folytató vállalkozó nem biztosított, de a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosult - a fent említett járulék fizetésével, a jogviszonyával összefüggésben történ esetleges baleset esetén baleseti ellátásra szerez jogosultságot. A Tbj. rendelkezése szerint az egyéni vállalkozó a járulékokat úgy köteles megfizetni, hogy ezeknek alapja éves szinten legalább elérje a minimálbér naptári évre számított összegét.[3] A problémát az okozza, hogy mi a teend abban az esetben, ha a vállalkozói kivét összege, vagy az átalányadó alapja havonta változik – hol magasabb, hol alacsonyabb a minimálbérnél és úgynevezett kies id kkel (például táppénz) is számolnunk kell. Fent említett törvényben foglaltak szerint az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg

kell állapítani, hogy a tárgyév során addig elszámolt 19 vállalkozói kivét összege eléri, vagy meghaladja a tárgyév január hónapjától (vagy a vállalkozói tevékenység kezdetét l) a tárgyhónapig számított minimálbér összegét. Ha a minimálbér alapján számított összegnél kevesebb a vállalkozói kivét, vagy átalányadó alap – a különbözet után is meg kell fizetni a járulékot (havonta össze kell tehát vetni a kivét, átalányadó, illetve a minimálbér halmozott összegét). A járulék ily módon való kiszámítását segíti a 8.számú melléklet szerinti úgynevezett göngyölít tábla, melyen havonta nyomon követhet az, hogy mennyi járulékot kell a vállalkozónak fizetni. A társadalombiztosítási, nyugdíj-és egészségbiztosítási járulék mértéke 1999-t l folyamatosan csökken, melynek oka a következ : a kormányprogram kiemelt kérdésként kezeli az él munka-költségek jelent s csökkentését. Ezt

bizonyítandó – els lépésként 1999-ben a fizetend társadalombiztosítási járulék mértéke 6%-kal csökkent. 2000-ben e csökkenés folytatására nem volt mód, azonban 2001-ben 2%-kal, 2002-ben további 2%-kal csökkent a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, melyet az 6.számú melléklet I. sz táblázata mutat be E témával kapcsolatban megjegyzem, hogy az egyéni vállalkozó ugyan évr l-évre kisebb mérték járulékot fizet, de a minimálbér évr l - évre történ emelése ezt ellensúlyozza, s t a minimálbér emelkedése nagyobb mérték , mint a járulék mértékének csökkenése – tehát egyre nagyobb a fizetend járulék összege. Meg kell említeni, azonban, hogy emellett ellátásának összege is emelkedik és a kifizetett járulék költségként elszámolható. (A minimálbér változását az 6.számú melléklet III sz táblázata szemlélteti) 2.36 A járulék megállapítása, bevallása és megfizetése Az egyéni

vállalkozó azon összeget, melyet járulékként fizetnie kell, saját maga állapítja meg, bevallási és befizetési kötelezettségét az adózás rendjér l szóló 1990.évi XCI. törvény (továbbiakban: Art)határozza meg A f szabály az, hogy az adózó bevallásának gyakorisága az adóbevallási kötelezettséghez igazodik, mely szerint: - ha a fizetési kötelezettség a 10 millió forintot eléri – havonta, - ha a fizetési kötelezettség a 4 millió forintot eléri – negyedévente, - ha a fizetési kötelezettség a 4 millió forintot nem éri el – évente egyszer kell bevallást benyújtania.[2] 20 Somogy megyében az egyéni vállalkozók jellemz en éves bevallást tesznek, elenyész azok száma, akik negyedéves bevallásra kötelezettek (havi bevalló egyéni vállalkozóról nincs adat). A 2000. január 1-t l hatályos rendelkezések értelmében évente egyszer kell a sajátjogú járulékairól bevallást benyújtania az 9.számú melléklet

szerinti 0153 számú adóbevallás keretében. Ez a bevallás szolgál a személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás bevallására. A társadalombiztosítási, nyugdíj –és egészségbiztosítási járulékot negyedévenként – a negyedévet követ hó 12-ig kell megfizetni. Tárgyévben tehát els alkalommal április 12-ig kell ezt megtenni – a tárgyév els negyedévére vonatkozóan. Ezt követ en július 12, október 12, illetve a következ év január 12-e a bevallási határid . Ugyancsak a negyedévet követ hó 12.napjáig kell a kiegészít tevékenységet folytatóknak a baleseti járulékot megfizetni. Az Egészségbiztosítási Alap számlájára kell a 29% mérték járulékból a 11% mérték egészségbiztosítási járulékot társadalombiztosítási és a 3% mérték egészségbiztosítási járulékot befizetni, illetve erre a számlára kell teljesíteni az 5% mérték baleseti járulékot is. A

Nyugdíjbiztosítási Alap számlájára kell befizetni a 18%-os nyugdíjbiztosítási járulékot és a - kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozók esetében - 8%os nyugdíjjárulékot, ha magán-nyugdíjpénztár tagjáról van szó, a 2% mérték nyugdíjjárulékot. Ha az egyéni vállalkozó megszünteti vállalkozói tevékenységét, soron kívül kell bevallást benyújtania a 0271 számú bevallási nyomtatványon. A bevallási nyomtatványt az 9számú melléklet tartalmazza. A szintén az 9.számú mellékletben található 0236-os számú nyomtatványon az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás és a sajátjogú járulék pótlólagos bevallását teheti meg. Egy nyomtatványon csak egy id szak és egy bevallás pótolható. Az adózónak lehet sége van arra, hogy az adóhatóság ellen rzését megel z en önmaga feltárja, ha adóalapját (járulékalapját), vagy adóját (járulékát) nem

helyesen állapította és vallotta be. Az önellen rzési jog olyan adózói jogosítvány, mellyel érdemes élnie az adózónak, mert ezzel mentesül a szigorúbb jogkövetkezmények alól. Az önellen rzésre az 9.számú melléklet szerinti 0235 nyomtatvány szolgál 21 Az egyéni vállalkozó az Art. 1990évi XCI törvény alkalmazásában magánszemélynek min sül (ha alkalmazottat nem foglalkoztat), ezért járulékait forintra kerekítve fizeti meg.[2] Az Art. el írásai alapján a bevallást az APEH által rendszeresített nyomtatványon, vagy gépi adathordozón is be lehet nyújtani. Ha az egyéni vállalkozó az APEH által rendszeresített számítógépes program alapján kívánja bevallását benyújtani, az a rendszeresített nyomtatvánnyal egyenérték bevallási mód, ez esetben azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a bevallást alá kell írni. Megemlítem, hogy az Interneten közzétett bevallási nyomtatványok ellen rz programmal vannak

ellátva, így lehet vé teszik a hibátlan bevallás benyújtását.[2] A bevallási és befizetési határid számításánál az államigazgatási eljárásról szóló 1957.évi IV. törvényben el írtak a mérvadók, amelynek értelmében, ha az esedékesség munkaszüneti napra esik, a bevallás és befizetés a munkaszüneti napot követ napon még jogkövetkezmények (erre kés bb térek ki) nélkül teljesíthet .[1] A járulék bevallását és befizetését arra az APEH által biztosított adószámra kell teljesíteni, melyet az egyéni vállalkozó a bejelentkezést követ en kap. Fontos, hogy az egyéni vállalkozónak a munkavégzés jellegével kapcsolatos változásokat (f foglalkozású, heti 36 órás munkaviszonyban álló, tanuló, kiegészít tevékenységet folytató) be kell jelentenie az adóhivatalhoz, hiszen e változások jelent sen befolyásolják járulékfizetését. Az elektronikus aláírásról szóló 2001.évi XXXV törvény megteremtette a

hiteles elektronikus nyilatkozattétel és adattovábbítás szabályait s ezzel elvileg lehet vé vált – többek között – a teljesen elektronikus úton történ adóbevallás Magyarországon.[8] A törvény 2003-tól lép életbe. 22 3. EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE 3.1 Adóhatóságok „Adót szedni annyi, mint a lehet legkevesebb gágogás árán minél jobban megkopasztani egy libát.” (Jean-Baptist Colbert) Az adóhatóságok az adózással kapcsolatban gyakorolják az adóztatót megillet jogokat és teljesítik az adóztatót terhel kötelezettségeket. Megállapítja és nyilvántartja az adót, a költségvetési támogatást. Beszedi, végrehatja az adót, kiutalja a költségvetési támogatást. Az adóhatóság ellen rzi az adókötelezettség teljesítését az adóbevétel jogellenes megrövidítésének, a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megel zése és megakadályozása érdekében, valamint

feltárja az adókötelezettség megsértését. Adóhatóságok: az Adó- és Pénzügyi Ellen rzési Hivatal és szervei (állami adóhatóság) a Vám- és Pénzügy rség Országos Parancsnoksága és szervei (vámhatóság) az önkormányzat jegyz je (önkormányzati adóhatóság) az Illetékhivatal[21] 3.2 Adózók és adóhatóságok kapcsolatrendszere Az adózónak ugyan úgy, mint az adóhatóságnak jogai és kötelezettségei egyaránt vannak. Az APEH az „Adózók kartájá”-ban foglalta össze a legfontosabb jogokat, törvényi biztosítékokat, amelyekkel az adózó élhet, és amelyekre hivatkozhat az adóhatóság ellen rzése vagy az eljárás során. Adózók kartája az adófizet k jogairól: 1. Az adóhatóság köteles minden adózóval megkülönböztetés nélkül , egyenl en bánni 2. Az adózónak joga van a jogbiztonsághoz Ez azt is jelenti, hogy az adóügyben hozott határozat utólag az adózó hátrányára nem változtatható meg egy év

elteltével. 3. Az adóhatóság az adózók ügyeiben szakszer en, udvariasan, segít kész, korrekt módon és méltányosan jár el. 23 4. A törvény védi az adózó magánéletét, az adóhatóság indokolatlanul nem zaklatja az adózót. 5. Az adóhatóság az adózóról csak az adóztatásához szükséges adatokat rzi 6. Az adózó minden olyan t érint iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, amely kötelességeinek teljesítéséhez vagy jogainak érvényesítéséhez szükséges, kivéve az iratok más személy jogait érint részeit. 7. Az adózónak joga van arra, hogy az adóhatóságtól a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megkapja. Az adóigazgatási eljárásban a jogszabályok ismeretének hiánya miatt nem érheti hátrány. Az eljárás során az adóhatóság köteles figyelmeztetni az adózót jogaira. 8. Ha az adózó több adót fizetett, mint a törvényes mérték, joga van az adó visszaigénylésére vagy

visszatérítésére. 9. Az adózónak joga van az adó mérséklésére, részletfizetésére vagy fizetési halasztásra, ha ennek adottak a törvényi feltételei. 10. Az ellen rzés megkezdéséig korlátlanul élhet az önellen rzés jogával 11. Jogainak sérelme esetén megilleti a jogorvoslat Jogorvoslatot az eljárás minden szakaszában kérhet. 12. Adóellen rzés során joga van arra, hogy észrevételeket tegyen az adóhatóság megállapításaira. Joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. 13. Az adóhatóság els fokú érdemi határozata ellen halasztó hatályú fellebbezéssel élhet 14. Az adózó még a joger s adóhatósági határozat esetén is kérhet felügyeleti intézkedést, és akkor is, ha határozathozatalra nem került sor. 15. Az adózónak joga van az általa törvénysért nek tartott másodfokú érdemi adóhatósági határozat bírói felülvizsgálatához. 16. Az

adóztatás költségei az államot terhelik, kivéve a rosszhiszem joggyakorlással okozott többletköltségeket. Az adózók leggyakrabban igénybevett jogai az iratbetekintési jog és az önellen rzéshez való jog. Iratbetekintési jog: az adózó, továbbá az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, kivéve az iratnak azt a részét, amely más személyre vonatkozó, adótitkot érint rendelkezésbe ütközik. 24 Önellen rzéshez való jog: ha az adózó feltárja, hogy az önadózás útján megállapított adóalapját, adóját nem a jogszabálynak megfelel en állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellen rzéssel módosíthatja. Az adózó javára

mutatkozó helyesbítés esetén önellen rzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell. Önellen rzésnek csak akkor van helye, ha az adózó tett bevallást. Önellen rzésre csak az ellen rzés megkezdését megel z en van lehet ség. Az adózót terhel kötelezettségek az adóalanyokat és más adózókat terhel vagyoni és nem vagyoni jelleg kötelezettségek. Adókötelezettségek: a bejelentés, nyilatkozattétel az adómegállapítás a bevallás az adófizetés és adóel leg-fizetés a bizonylatkiállítás és –meg rzés a nyilvántartás vezetése az adatszolgáltatás az adólevonás, adóbeszedés Az adóhatóságok hatásköre arra ad választ, hogy az adott ügyben melyik adóhatóság jogosult és köteles eljárni. Az APEH területi szervei járnak el az adó, a költségvetési támogatás és a központi költségvetés terhére garanciavállalás címén kifizetett tartozások behajtása ügyében, valamint a magán-nyugdíjpénztári

tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellen rzési, az utólagos adómegállapítási és a végrehajtási feladatok ellátása során. Az önkormányzati adóhatóság jár el a helyi adók, az önkormányzat költségvetése megállapított adó, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozások ügyében. A F városi, illetve megyei Illetékhivatalok járnak el az illetékkiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellen rzésével kapcsolatos ügyben. Az adóhatóságok illetékessége arra ad választ, hogy az azonos hatáskör szervek közül a konkrét ügyben melyik területi szerv jogosult eljárni. 25 Az eljárásban illetékes adóhatóság: magánszemély esetében az állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye szerinti adóhatóság jogi személyiség nélküli vállalkozó, vállalkozó magánszemély esetében a székhelye, ennek hiányában telephelye szerinti

adóhatóság jogi személy esetében a székhelye szerinti adóhatóság ingatlannal vagy az ingatlanhoz f z d vagyoni joggal kapcsolatos adóügyben az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság a külföldön bejegyzett vállalkozás, a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkez külföldi személy, továbbá a külföldön tevékenységet végz társasági adóalany, valamint a fióktelepnek nem min sül telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében az eljárásra kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága illetékes. Az Art. célja az adózás rendjének, az eljárás törvényességének és eredményességének érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása.[21] 3.3 Az adózás általános szabályai 3.31 Adózási módok Az egyéni vállalkozók körét a dolgozatom

korábbi része részletesen tartalmazza. Jelenlegi szabályozás szerint az egyéni vállalkozók az alábbi módon tehetnek eleget adófizetési kötelezettségüknek: − tételes költségelszámolás − átalanyadózás − EVA 26 3.32 Vállalkozói bevételek és költségek elszámolása Az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadózása, a bevételek és költségek elszámolása – hasonlóan az egyszeres könyvvezetéshez - a pénzforgalmi elszámolás elvére épül, kivéve, ha a jövedéki szabályozás miatt a tevékenysége alapján a vállalkozónak kett s könyvvezetést kell alkalmazni.[16] A bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló törvény 4§ (2) (3) bekezdése határozza meg. „Bevétel: a magánszemély által az adóévben megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték az e törvényben meghatározott kivételekkel.”[15] „Költségnek: csak a

bevételszerz tevékenységgel közvetlenül összefügg , kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszer en igazolt kiadás min sül, kivéve, ha e törvény a kiadás ténylege kifizetését l függetlenül min sít költségnek valamely tételt. A kiadás igazolására csak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott számla, egyszer sített számla, illet leg számlát helyettesít okmány felel meg abban az esetben, ha a magánszemély olyan terméket vagy szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek adására kötelezett.”[15] Az egyéni vállalkozó – akkor is, ha a cégbíróságon bejegyeztette magát egyéni cégként – a vállalkozó adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az osztalékból származó jövedelemb l az Szja törvény szerint ugyancsak adót fizet, továbbá

meghatározott esetekben átalányadózást, vagy - az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az általános forgalmi adót is magában foglaló – tételes átalányadózást választhat. Jellemz en el forduló bevételek: Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben, az értékesített termék, áru szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek el legeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték, továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg; a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illet leg a szokásos piaci érték, ha annak beszerzési, el állítási költségét az egyéni vállalkozó bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el, azzal, hogy ha olyan ingó

vagyontárgyat, 27 ingatlant, vagyoni érték jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebb l származó jövedelem adózására egészében az Szja törvény vagyonátruházásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmaznia; a kapott kamat a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették figyelembe; a felvett támogatás tárgyében a tárgyében cél szerint felhasznált összege; az el állított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, illet leg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el; az üzlet, a m hely, az iroda és egy ingatlan

használati, vagy bérleti jogról való lemondás miatt, vagy azon bérleti jogról való lemondás miatt, vagy azon jog értékesítéseként kapott ellenérték, ha a használati jog, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást az egyéni vállalkozó a költségei között bármely évben elszámolta, továbbá az adó, a társadalombiztosítási járulék, stb. különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést az egyéni vállalkozó költségként bármely évben elszámolta; 2001. január 01-t l az 50000Ft-nál magasabb egyedi érték kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor – kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja – a beszerzés id pontjától számított − egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka, − egy éven túl, de két éven belül a beszerzési érték 66 százaléka, − két éven túl, de három éven belül a beszerzési érték 33 százaléka, −

három éven túl nulla; az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést az egyéni vállalkozó költségként bármely évben elszámolta; a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve a felel sségbiztosítás alapján felvett összeget; azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítás alapján felvett összeget; a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett bevételi többletkülönbözet.[16] 28 A bevételnek nem számító bevételeket ugyancsak az Szja törvény határozza meg, tételesen felsorolva „adómentes bevételek” megnevezéssel, önálló mellékletben. Az ott felsoroltakon túl nem számít bevételnek: − a kapott hitel, kölcsön; − az adott hitel, vagy kölcsön visszafizetése, ha az nem haladja meg a hitelbe adott, vagy kölcsön nyújtott összeget; − a visszatérített, korábban költségként nem

érvényesített adó, adóel leg, illetve járulék, járulékel leg; − a b ncselekménnyel szerzett vagyoni érték, ha azt bírói ítélettel vonták el.[16] Az egyéni vállalkozó, amennyiben a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazza, az e tevékenységéb l származó bevételét – legfeljebb annak mértékéig csökkentheti − a legalább 50 százalékban csökkent munkaképesség alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként, havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felével, a szakképz iskolai tanulóval kötött, jogszabályban meghatározott tanulószerz dés alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén személyenként havi 6000Ft-tal minden megkezdett hónap után; − a sikeres szakmai vizsgát tett, az el bb említett szakképz iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy után, alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt,

de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illet leg azt megel z hat hónapon belül, azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megel z hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban; − az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés címén az adóévben költségként elszámolt összeggel, feltéve, hogy az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt azzal, hogy az elszámolt összegbe nem értend bele az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés vásárolt értéke; e rendelkezés alkalmazásában saját el állítású félkész vagy

késztermékre fordított 29 kiadásnak az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt összege számít; − kisvállalkozói kedvezménnyel.[16] Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére az adózás rendjér l szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat. A választás feltétele: − megel z adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 4 millió forintot nem haladja meg − nem áll munkaviszonyban − az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint alanyi adómentes – és/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat - , feltéve, hogy az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 4 millió forintot. Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek m ködésér l és a belkereskedelmi

tevékenység folytatásának feltételeir l szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megel z adóévben vállalkozói bevétele a 18 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban. A tevékenységeit év közben kezd egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival id arányosan veheti figyelembe. Ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntette, akkor − az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell értelemszer en alkalmazni; − a megszüntetést követ en ezen tevékenységére tekintettel érkez bevételre, felmerül költségre az önálló tevékenységb l származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve azt is, hogy az adóévben felmerült költség csak az adóévben megszerzett bevétel mértékéig számolható el.

Az egyéni vállalkozó az átalányadózás szabályait addig alkalmazhatja, amíg az adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 4 millió forintot/18 millió forintot nem haladja meg és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít. 30 Az átalányadó alapját a bevételb l az Szja törvény 53§ (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel − az egyéni vállalkozó 40 százalék, − az adóév egészében kizárólag az Szja törvény 53§ (3) bekezdésben vagy kizárólag az Szja törvény 53§ (3) és (4) bekezdésekben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 80 százalék, − az adóév egészében kizárólag az üzletek m ködésér l és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeir l szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelemi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87 százalék, − az el bb említett egyéni vállalkozó abban az esetben ha a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév

egészében kizárólag az Szja törvény 53§ (4)bekezdésben felsorolt üzlet(ek) m ködtetésére terjed ki 93 százalék költséghányad levonásával állapítja meg. Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás id szakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és el állítási értékének az átalányadózás id szakára jutó értékcsökkenési leírását is az Szja törvény 11.számú melléklet II fejezete szerint Az átalányadózást megel z id szakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségb l az átalányadózás id szakának minden évében 20 – 20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó összegét az egyéni vállalkozóknak a következ k szerint kell kiszámítani: az adó mértéke az Szja törvény 53§ rendelkezései szerint számított évi jövedelem a) legfeljebb 200.000Ft, akkor 12,5%, b) 200.000Ft-nál több, de legfeljebb 600000Ft,

akkor 25%, c) 600.000Ft-nál több, de legfeljebb 800000Ft, akkor 30%, d) 800.000Ft-nál több, akkor 35% Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak negyedévente adóel leget kell fizetnie. A befizetend adóel leg összege az év elejét l számított jövedelem utáni átalányadó és az év során korábban már befizetett átalányadó-el leg különbözetével egyezik meg. Az átalányadózásra való jogosultság megsz nik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási kötelezettségét.[15] 31 3.33 A fizetend adó megállapítása, bevallása és megfizetése A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéb l származó vállalkozói bevételét az Szja törvény rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételb l – legfeljebb annak mértékéig – a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a

vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás ugyancsak az Szja törvény rendelkezései szerint számolható el. Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. A következ példában bemutatom egy egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadójának levezetését. Ez az egyéni vállalkozó nem f állású egyéni vállalkozó, a tevékenységi köre: Könyvvizsgálat, oktatás, szakért i tevékenység. A levezetésb l látszik, hogy a bevételek és a költségek mib l tev dtek össze. A tárgyi eszközök értékcsökkenését a személyi jövedelemadó törvényben meghatározottak alapján határozta meg. A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását az 1995 évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról 11. számú mellékletének II

pontjában olvashatjuk Bevételt növel és csökkent tételei nem voltak, valamint kedvezményeket sem vett igénybe. A bevételt növel illetve csökkent tételek szintén az 1995. évi CXVII törvény 49/B 5§ b) c) és 6§-ban, a kedvezmények pedig a 49/B 8§-ban találhatók. 32 Az egyéni vállalkozó 2001. évi vállalkozói személyi jövedelemadója (Ft-ban) BEVÉTEL: 1.805000 - könyvvizsgálat 791.000 - könyvelés 60.000 - oktatás 419.000 - szakért i díj 175.000 - egyéb számviteli tevékenység 360.000 BEVÉTELT NÖVEL TÉTELEK: ---- BEVÉTELT CSÖKKENT TÉTELEK: ---- KÖLTSÉG: 982.500 Egyéb költségek 882.000 - irodaszerek, nyomtatványok, fénymásolás 82.000 - számítástechnikai kisegít 44.000 - szakkönyv, hírlap, közlöny, telefon 156.000 - gépjárm használat 202.000 - érdekképviseleti díjak (tagdíj) 74.000 - biztosítás 43.000 - adó 29.000 - javítás, karbantartás, energia 115.000 - egyéb (pl.: kis

érték tárgyi eszköz értékcsökkenése) 137.000 Tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása 100.500 JÖVEDELEM (Bevétel – Költség) 822.500 VÁLLALKOZÓI ADÓALAP 822.500 ADÓ KISZÁMÍTÁSA (Adóalap * 18%) 148.050 Kedvezmények ---- VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 148.050 ADÓZÁS UTÁNI VÁLL.-I JÖVEDELEM (Jövedelem – Szja) 674450 Adózás utáni vállalkozói jövedelmet növel tétel ---- Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkent tétel ---- VÁLLALKOZÓI OSZTALÉKALAP 674.450 35%-KAL ADÓZÓ JÖVEDELEMRÉSZ ADÓJA 236.058 VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÉS A VÁLLALKOZÓI OSZTALÉKALAP UTÁNI ADÓ EGYÜTTES ÖSSZEGE 384.108 33 3.4 „Az új lehet ség: EVA” Az EVA új adónem az egyéni vállalkozók számára és ezzel együtt egy új adófizetési lehet ség számukra. Az EVA bevezetésével új adónemmel b vül a magyar adórendszer E törvény hatálya alá bejelentkezhet az egyéni vállalkozó. A 2003.

január elsejét l bevezetésre kerül EVA olyan új adónem, amely − egyéni vállalkozók esetében: *a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékadót vagy átalányadót *a cégautó adót *az általános forgalmi adót váltja ki. E törvény hatálya alá a feltételeknek megfelel adózók adóévenként, az adóévet megel z év decemberében, december 1 és december 20 között jelentkezhetnek be. A 2003.évre EVA-t választó adózóknak 2002 december 20-áig kell bejelentkezniük az erre rendszeresített külön nyomtatványon (02103 Adatbejelent lap – 9.szmelléklet)Ez a határid jogveszt , így a határid elmulasztása esetén igazolási kérelem el terjesztésének nincs helye. A bejelentés akkor tehet meg, ha az adózó a bejelentés id pontjában megfelel valamennyi feltételnek, valamint nincs az adóhatóságnál nyilvántartott végrehajtható köztartozása. A törvény rendelkezései szerint az adóalany akkor teljesíteni

adókötelezettségét, ha az adóévet (2003.évet) megel z naptári évben és az azt megel z adóévben (2001-ben és 2002-ben) − a magánszemély egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a tevékenységét; − az adóhatóság nem rendelte el joger sen számla vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását; − az általános forgalmi adó törvény szerinti különleges jogállást a mez gazdasági tevékenységet folytató adóalany nem választotta a kompenzációs felárat, vagy adózó a hulladékfelvásárlás és idegenforgalmi tevékenységek körében nem volt kötelezett a különös adózási szabályok alkalmazására; − az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt szerzett. 34 Az el z eken túl az a személy lehet az EVA alanya, akinek/amelynek a bejelentés évét (2002.) megel z adóévben (2001) éves szintre átszámított

összes bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg, valamint a bejelentés évében (2002.) ésszer en várható összes bevétele a 15 millió forintot nem haladja meg. Az adóalanyiság választásának további feltételei, melynek 2003. január 1-jét l kell megfelelni: az adóalany ésszer en várható bevétele az adóévben a 15 millió forintot nem haladja meg és az EVA-s adóévben nem folytat − a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény, vagy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésr l szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet; − a vámról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képvisel i tevékenységet; − olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés szükséges. Az egyéni

vállalkozó a felsorolt feltételek megléte esetén is csak akkor lehet adóalany, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja az e törvény szerinti adóalanyiságot. Az EVA alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka. Az EVA-t adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás határideje egyéni vállalkozók esetében az adóévet követ év február 15-e. Az adóalanyiság évközi megsz nése esetén ez a határid az adóalanyiság megsz nését követ 45 nap. Az adóalany az adóév els három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követ hónap 12-éig) adóel leget fizet. Az adóel leg alapja az adott

negyedévben elszámolt összes bevétel, mely után az adó mértéke 15 százalék. Az adóévre megállapított EVA összegét – az adóévben már befizetett adóel legek beszámításával – a bevallás benyújtására el írt határid ig kell megfizetni. Az adóel leg fizetés csak bankszámláról teljesíthet . 35 A tételes egészségügyi hozzájárulás az EVA-t választó egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll a törvényben meghatározott jogviszonyban, például munkaviszony, tagi jogviszony, megbízásos jogviszony stb. Megsz nik az adózó adóalanyisága − a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követ adóévre nem jelenti be, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti; − a változás bekövetkezésének napját megel z nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra el írt bármely feltételnek; − az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának

napját megel z nappal; − a kapott el legr l kibocsátott utolsó számlát helyettesít okmány kibocsátásának napját megel z nappal, ha a naptári évben összesen 15 millió forintot meghaladó el legr l bocsátott ki számlát helyettesít okmányt; − az adóhatóság határozata joger re emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellen rzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg; − a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megsz nésének napjával; Az adóalanyiság megsz nését követ négy adóévben az EVA törvény hatálya alá nem lehet bejelentkezni.[17] 36 4. MULASZTÁSI JOGKÖVETKEZMÉNYEK Korábban említettem („Az adózók és adóhatóságok kapcsolatrendszeré”-ben), hogy az adózónak vannak bizonyos kötelezettségei. Az adózó számára ezen adókötelezettségek nem teljesítése jogkövetkezményeket von(hat) maga után.

4.1 Adóellen rzés A pénzügyminiszter ellen rzi az adóhatóságoknál az adóztatás irányítását és felügyeletét, a törvények és más jogszabályok végrehajtását, az adóztatás törvényességét és szakszer ségét, az állami adóhatóság vezet jének az adóztatás m ködési feltételeinek kialakítására, szakszer m ködtetésére iránymutatást, utasítást ad. Az adóhatóság ellen rzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. Az ellen rzés során az adóhatóság megvizsgálja a kötelezettség teljesítését, különösen a) a bejelentésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a nyilatkozattételre vonatkozó el írások megtartását, b) az adó, a költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapítását és bevallását, c) az adó és a költségvetési támogatás határid ben és helyes összegben történt megfizetését, illetve igénylését, d)

az illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetend díjak megfizetését. Az ellen rzés lefolytatása: Az adóhatóság az ellen rzést a hatáskörébe tartozó ügyekben az illetékességi területén folytatja le. Az ellen rzés szükségességét, gyakoriságát a célszer ség és a költségkímélés figyelembevételével az adóhatóság vezet je határozza meg. Ellen rzést kell lefolytatni a vállalkozónál, ha felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a vállalkozó átalakulása, adókötelezettségének megsz nése vagy más jogutód nélküli megsz nése esetén pedig akkor, ha az APEH elnöke így rendelkezik. Kötelez ellen rzést folytatni az Állami Számvev szék felhívására és a pénzügyminiszter utasítására, továbbá – helyi adó esetén - az önkormányzati képvisel testület határozata alapján. Az állami adóhatóság évenként ellen rzést folytat le

valamennyi magán-nyugdíjpénztárnál. 37 Nem kell az adózót az ellen rzésr l el zetesen értesíteni, ha fennáll a lehet sége annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják. A helyszíni ellen rzést a vállalkozónál tevékenysége folytatásának idején, más személynél napközben 8 – 20 óra között lehet lefolytatni. Ett l az adózó kérelmére lehet eltérni Helyszíni ellen rzést az adóhatóság megbízólevéllel ellátott alkalmazottja végezhet. Az adóhatóság az önadózási kötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével is ellen rizheti, ez az ún. egyszer sített ellen rzés Az ellen rzés lefolytatását részletesen az adózás rendjér l szóló 1990. évi XCI törvény 53§ - 65§ tartalmazza, mely 2003. január 1-jét l jelent sen módosul[2] Az

ellen rzési munka szervezéséhez és végrehajtásához a f iránymutatást az évenkénti ellen rzési irányelvekben foglaltak, valamint az ellen rzéssel szemben támasztott bevételi követelmények fogalmazzák meg. Somogy megyében a 2001. év során az ellen rzési munka az el z évekhez viszonyítva jobb feltételek mellett folyhatott az engedélyezett revizori létszám növelése és a tényleges feltöltés, a számítástechnikai ellátottság lényeges javulása és a revizorok szakmai képzése révén. Az elvégzett ellen rzések darabszáma évr l évre n . Ezen belül meghatározó az egyszer sített adóellen rzések növekménye, valamint a célvizsgálatok száma, amely egyre több kapacitást vont el az adóellen rzésekt l. (3szmelléklet) Az ellen rzöttségi szint az id szak egészében hullámzó, de növekv tendenciájú. A 2000 évi revizori létszám növeléssel egyidej leg létrehoztak egy osztályt a magánszemélyek és egyéni vállalkozók ellen

rzésére, így ezen adóalanyi kör ellen rzöttségi szintje jelent sen n tt. (4szmelléklet) Az ellen rzésre történ kiválasztás az eredményesség szempontjából jelent s kritériumnak min sül. A kiválasztásban a mindenkori speciális igényeket figyelembe véve központi és helyi programokat egyaránt alkalmaztak. A kiválasztás hatékonyságát mutatja, hogy a megállapítással zárul vizsgálatok aránya 2001. évre jelent s mérték növekedést mutat (5.szmelléklet) Az adókülönbözet és az adóhiány feltárások az eredményes kiválasztással összhangban a beszámolási id szak második felében szintén növekedtek.[18] 38 4.2 Végrehajtási eljárás Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adófizetésre kötelezett személyt felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. Az adótartozás behajtása érdekében az adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul

intézkedik. Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat: − az adózó fizetési kötelezettségét megállapító joger s adóhatósági határozat − önadózás esetén a fizetend adót (adóel leget) tartalmazó adóbevallás − adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kér megkeresése. A tartozást a bankszámlával rendelkez adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, bankszámlával nem rendelkez adófizetési kötelezett személy esetében munkabérb l vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizet t l járó kifizetésb l történ letiltással kell végrehajtani. Ha a végrehajtás ilyen módon nem, vagy aránytalanul hosszú id múlva vezetne eredményre, az adófizetésre kötelezett személy követelését, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. Az ingatlan – végrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha az adótartozás együtt a

100.000Ft-ot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén akkor, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. Ha az ingatlan – végrehajtás elrendelésének ezek alapján nincs helye, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg.[21] Az APEH Somogy megyei Igazgatósága a bevételi el irányzat teljesítése és a hátralékos állomány csökkentése érdekében egyre több adóalannyal szemben indítunk végrehajtást, összegszer ségében egyre kisebb összeg hátralékokra. A meglév hátralékosaink keletkez hátralékaira a végrehajtást kiterjesztjük. Ezt igazolja, hogy a vizsgált id szakban a végrehajtási ügyszám jelent sen meghaladja az adóalanyszámot. A járulékügyek átvétele és a hátralékállomány megnövekedése miatt 1999. évben hétszeresére n tt a végrehajtási ügyek száma, a végrehajtás alá vont hátralékoké kétszeresére a megel z évhez mérten.

Az ügyszám és a végrehajtás alá vont hátralékösszegek 2000. és 2001 években tovább növekedtek Ennek eredményeként az 1 f re jutó indított ügyek száma a végrehajtói létszámnövekedés mellett is az 1998. évben a megel z évi háromszorosára n tt. (10szmelléklet) A végrehajtói létszámunk nem bírta el 39 ezen volumen ügyek kezelését. A befejezett ügyek száma 1999-ben 20 százaléka az indítottnak, a kés bbi években ez az arány javult.(11szmelléklet) A végrehajtással beszedett összegek adó és járuléknemekben együttesen évr l évre jelent s mértékben, öt év alatt több mint három és félszeresére emelkedtek.[18] 4.3 Elévülés Az adó megállapításához való jog elévülése Az adó megállapításához való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg

kellett volna fizetni. Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának joger re emelkedéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. Az adótarozás végrehajtásához való jog elévülése Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Ha az adó, a bírság végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhel késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. Az elévülés megszakadása és nyugvása Az önellen rzés bevallása az elévülést megszakítja. Nyugszik az elévülés: − a végrehajtási eljárás felfüggesztésének id tartama alatt − a fizetési halasztásnak és a részletfizetésnek vagy feltételhez kötött adómentességnek az id tartama alatt.[21] A behajthatatlanság és az elévülés címén törölt összeg ennek következményeként „elveszett

pénz” az APEH számára, ezért arra kell törekedni, hogy minél kevesebb ilyen eset forduljon el . A kényszerintézkedésekt l a fizetési könnyítéseken át a behajthatatlanság, illetve elévülés címén törölhet tartozásig az állami adóhatóság rendkívül nagy hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy kintlev ségeit behajtsa s t le telhet en mindent megtesz azért, hogy ezek megtérüljenek. 40 A hátralékosok kimutatása nyomán folyamatosan n tt a pénzforgalmi ellen rzések és az azt követ végrehajtás iránti kérelmek aránya. (12sz melléklet 1ábra) A megtett intézkedések eredményeként elértük, hogy a megye hátralékállománya az 1999.évi nagymérv 4,6 Mrd Ft-os (járulékintegráció) növekedés után csökken tendenciát mutat.(12sz melléklet 1sztáblázat +2ábra)[18] 5. ÖSSZEGZÉS Már csak az emlékekben élnek azok az évek, mikor a helyi iparhatóságok dönthettek arról, hogy melyik településen, milyen szakmában mennyi f

tevékenykedhet iparosként és ily módon a piac versenyszelleme és a szelektivitás nem érvényesülhetett. Az egyéni vállalkozók a gazdasági és társadalmi átalakulás és a vállalkozás szabadságát megteremt törvényeknek köszönhet en mind létszámban, mind az általuk fizetett járulék tekintetében nagy jelent séggel bírnak s a társadalombiztosítási jogszabályok által meghatározott „biztosítotti” körbe kerültek. A fizetend bér és a minimálbér fogalma egymással szoros összefüggésbe került, a következmény az lett, hogy a tartozások mértéke drámaian megn tt. 1999 el tt a társadalombiztosítási szerveknek szigorúbb eszközökre volt szüksége ahhoz, hogy a hátralékokat behajtsa. Ez 1992-ben valósült meg ugyanis a tb szervek ekkor „kapták meg” a társadalombiztosítás végrehajtási jogosítványt – más államigazgatási szervhez hasonlóan, mint például az APEH. A társadalombiztosítás végrehajtójának azonban egy

adott hátralék esetén „osztozni” kellett az adóhatóságok, bíróságok végrehajtóival. Véleményem szerint a társadalombiztosítási szervek 1999-ben bekövetkezett csatlakozása az állami adóhatósághoz nagy el relépést jelentett, és mindkét fél számára el nyös volt. Az 1999-es csatlakozás után az adós a járulék és az adó tekintetében egy végrehajtóval „találkozik”, így a tartozás behajtása hatékonyabbá vált. És még egy utolsó megjegyzés ezzel kapcsolatban: szerintem az emberek az APEH végrehajtóval szemben nagyobb „fenyegetettséget” éreznek, mint éreztek annak idején egy társadalombiztosítási végrehajtóval szemben. 41 A társadalombiztosítás területén dolgozók eleinte elítélték, s t tartottak a csatlakozástól, de mára a gyakorlat igazolta, hogy a kintlév ségek behajtása céljából ez egy nagyon fontos lépés volt. Az APEH is - a többi államigazgatási szervhez hasonlóan - a megalakulás óta

több szervezeti változáson ment keresztül. Kiemelked szerepet töltött be az 1988-as adó- és árreform pályára állítása során. Az adózás technológiájában is lényeges változások következtek be, amelynek révén sikerült az adóalanyok számának b vüléséb l, illetve az adóbefizetési tételek számának növekedéséb l ered többlet feladatokat megfelel módon eredményesen megoldani. Az adóigazgatás-korszer sítés els lépésként az 1992.évi szervezeti átalakulás keretében indult el. Az adóigazgatási tevékenységek korszer sítésével párhuzamosan az 1990-es évek közepét l egyre markánsabb jelleggel jelentkezett az ún. szolgáltatói adóhivatali modell megvalósításának koncepciója. Ez azon filozófia átvételét jelentette, amely az adóztatás kényszerít hatósági szerepköre helyett az adózók önkéntes jogkövetésére való ösztönzésre helyezi a hangsúlyt. E modell arra építkezik, hogy a társadalom egésze érdekében

az adóhivatal által végzett szolgáltatások akkor a leghasznosabbak, ha azok relatíve legkevesebb költséggel biztosítják az el írt adóbevételeket. A széles körben érvényesül önkéntes adófizetés pedig a legolcsóbb és legkisebb társadalmi-gazdasági feszültséget gerjeszt adóztatási technológiát jelent. Az adóügyi szolgáltatások min ségének javítását el segítette, hogy tovább n tt az informatikai támogatottsága. E pár kiragadott eseményb l is látszik, hogy az APEH szerkezeti felépítése és m ködési koncepciója hosszú id eredménye. 1999.évben létrejött az APEH B nügyi Igazgatósága, mely 2000 második felében személyi és szervezeti módosításon ment keresztül. A B nügyi Igazgatóság tudomására jutó b ncselekmények száma folyamatosan emelkedik, az ügyek leplezettebbé, bonyolultabbá válnak, a kihívás ezen a területen fokozódik. A B nügyi Igazgatóság m ködésér l és szükségességér l megoszlanak a

vélemények, de tény, hogy az utóbbi id ben egyre több feladatuk van és ennek oka véleményem szerint a mai társadalom értékrendjében keresend . 2003. január 1-t l a B nügyi Igazgatóság a rend rséghez fog tartozni és újabb változáson megy keresztül. Hogy ez milyen hatással lesz a tevékenységére korai lenne megjósolni, de pár év múlva erre is választ kapunk. 42 IRODALOMJEGYZÉK 1. 1957.évi IV törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól 2. 1990.évi XCI törvény az adózás rendjér l 3. 1997.évi LXXX törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér l 4. 1997.évi LXXXI törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 5. 1998.évi VII törvény a Magyar Köztársaság és a Svájci Államszövetség között a szociális biztonságról szóló 1996.június 4-én, Bernben aláírt Egyezmény kihirdetésér l 6. 2000.évi XXX törvény

a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 1998.május 2-án, Budapesten aláírt Egyezmény kihirdetésér l 7. 2000.évi CXXIII törvény a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a szociális biztonságról szóló 1999.március 31-én, Budapesten aláírt Egyezmény kihirdetésér l 8. 2001.évi XXXV törvény az elektronikus aláírásról 9. 1998.évi XI törvény az ügyvédekr l 10. 1995.évi XXXII törvény a szabadalmi ügyviv kr l 11. 1991.évi XLI törvény a közjegyz kr l 12. 1994.évi LIII törvény a bírósági végrehajtásról 13. 2000.évi CXXXVI törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994évi LIII törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról 14. 1990.évi V törvény az egyéni vállalkozásról 15. 1995.évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról 16. Adótörvények és hasznos tudnivalók (Egyéni vállalkozók

adózása) – Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft és T. Bt (2001 december) 17. Adó- és Pénzügyi Ellen rzési Hivatal 24.számú tájékoztató füzet – Az egyszer sített vállalkozói adó legfontosabb szabályai 2003. 18. El terjesztés az APEH Somogy megyei Igazgatósága beszámoltatásához 1997-2001 (Budapest, 2002. május) 43 19. Dr. Czucz Ottó: Szöveggy jtemény a magyar társadalombiztosítási jog tanulmányozásához (Népszava Lap és Könyvkiadó Budapest, 1986.) 20. Dr. Jurányi Benedekné, Dr Faragóné Korpássy Anita, Pintérné dr Molnár Ilona, dr Tulkán Ágnes, Dr. Vincze Kornélia, Walchné Kremlicska Katalin: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér l szóló 1997.évi LXXX törvény egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 195/1997.évi (XI5) Korm rendelettel magyarázatokkal, állásfoglalásokkal 2001 (Kompkonzult Számítástechnikai és

Tanácsadó Kft Budapest, 2001.) 21. Dr. Rácz Ildikó: Adóismeretek (Perfekt) 44 MELLÉKLETEK 45 A nyilvántartott adóalanyok számának alakulása Adóalanyi csoportok Jogi szem.gazdszerv Jogi szem.nélküli gazd szerv Költségvetési szervezetek Egyéb szervezetek Egyéni vállalkozások Önálló tev.folyt magánsz I. M köd adóalanyok Somogyban M köd adóalanyok országosan Somogy aránya (Somogy/Ország)% II. Felszámolás, végelszámolás alatt III. Technikai megsz ntek Somogyban Technikai megsz ntek országosan Összes adóalany Somogyban (I.+II+III) Összes adóalany országosan Somogy aránya (Somogy/Ország)% El z évi jöv.a munkáltatóval számel El z évi jöv.SZJA bevallást adott SZJA bevallók Somogyban összesen 1997 3172 3915 845 2376 16749 16564 43621 1033779 4,2 531 33848 671736 78000 1705515 4,6 59191 74405 133596 Változás (%-ban) 1998 1999 2000 2001 Év végén (db-ban) 1998/97 1999/98 2000/99 2001/00 3341 3440 3515 3691 105,3 103,0 102,2

105,0 4146 4246 4523 4719 105,9 102,4 106,5 104,3 821 820 812 667 97,2 99,9 99,0 82,1 2408 2535 2494 2606 101,3 105,3 98,4 104,5 15566 15945 15805 15868 92,9 102,4 99,1 100,4 14518 15075 15521 15907 87,6 103,8 103,0 102,5 40800 42061 42670 43458 93,5 103,1 101,4 101,8 1044419 1085219 1136444 1163040 101,0 103,9 104,7 102,3 3,9 3,9 3,8 3,7 92,9 100,0 97,4 97,4 447 378 438 531 84,2 84,6 115,9 121,2 11426 6322 2180 2678 33,8 55,3 34,5 122,8 386493 235215 92419 105627 57,5 60,9 39,3 114,3 52673 48761 45288 46667 67,5 92,6 92,9 103,0 1430912 1320434 1228863 1268667 83,9 92,3 93,1 103,2 3,7 3,7 3,7 3,7 80,4 100,0 100,0 100,0 65700 67217 66229 65462 111,0 102,3 98,5 98,8 70104 67712 69444 71331 94,2 96,6 102,6 102,7 135804 134929 135673 136793 101,7 99,4 100,6 100,8 M köd adóalanyok számának megoszlása 1997 Adóalanyi körök Jogi szem.gazdszerv Jogi szem.nélküli gazdszerv Költségvetési szervezetek Egyéb szervezetek Egyéni vállalkozások Önálló tev.folytmagánsz M köd

adóalanyok összesen 1998 1999 2000 Év végén (%-ban) 8,2 8,2 8,2 10,2 10,1 10,6 2,0 1,9 1,9 5,9 6,0 5,8 38,1 37,9 37,1 35,6 35,9 36,4 100,0 100,0 100,0 7,3 9,0 1,9 5,4 38,4 38,0 100,0 2001 8,5 10,9 1,5 6,0 36,5 36,6 100,0 M köd adóalanyok számának megoszlása 1997 és 2001 között 45 40 38,4 38,0 35 38,1 35,6 37,9 35,9 37,1 36,4 36,6 36,5 Jogi szem.gazdszerv Jogi szem.nélküli gazd.szerv 30 Költségvetési szervezetek 20 Egyéb szervezetek % 25 15 10 5 0 0 1997 9,0 7,3 5,4 10,2 8,2 5,9 10,1 8,2 6,0 10,6 8,2 5,8 10,9 8,5 6,0 1,9 2,0 1,9 1,9 1,5 1998 1999 2000 Évek 2001 Egyéni vállalkozások Önálló tev.folytmagánsz Az ellen rzések számának alakulása Megnevezés Átfogó ellen rzés Önálló adónem ellen rzés 1.Átfogó és önálló adónem ellen rzés összesen Helyszíní záró adóellen rzés Technikai megsz ntek záró adóellen rzése Változás (%-ban) 1998 1999 2000 2001 ellen rzések száma (db-ban) 1999/98 2000/99

2001/00 249 501 191 153 201,2 38,1 80,1 405 310 1841 920 76,5 593,9 50,0 654 252 811 189 2032 209 1073 362 124,0 75,0 250,6 110,6 52,8 173,2 2.Záró ellen rzés összesen 3.Egyszer sített adóellen rzés 4.Utólagos adóellen rzés összesen (1+2+3) 5.Kiutalás el tti adóellen rzés Ebb l: ÁFA ellen rzés 6.Összes befejezett adóellen rzés 7.Meghiúsult adóellen rzés 8.Kiutalás el tti "iratbetekintés" 988 1240 753 464 653 84 0 209 1356 37 399 3813 47,0 52,7 11,2 0,0 32,0 1614,3 0,0 190,9 281,2 2647 534 283 3181 4 1177 1548 386 207 1934 10 1467 3597 433 219 4030 11 1671 5285 446 200 5731 67 2008 58,5 72,3 73,1 60,8 250,0 124,6 232,4 112,2 105,8 208,4 110,0 113,9 146,9 103,0 91,3 142,2 609,1 120,2 9.Operatív ellen rzések (és egyéb célellen rzés) 10.Pénzforgalmi ellen rzések 1865 2320 2076 2643 2432 2369 2162 4451 111,3 113,9 117,1 89,6 88,9 187,9 11.Egyéb vizsgálatok (dönt en adóügyi adategyeztetés) 12.Összes célellen

rzés (8+9+10+11) 13.Meghiúsult célellen rzés 14.Mindösszesen (6+12) 425 5787 40 8968 417 6603 10 8537 394 6866 10 10896 766 9387 8 15118 98,1 114,1 25,0 95,2 94,5 104,0 100,0 127,6 194,4 136,7 80,0 138,7 Az ellen rzöttségi szint alakulása Megnevezés Jogi személyiség Jogi személyiség nélküli Ktgvetési r.szergazd és egyéb szervezetek Egyéni vállalkozók és magánszemélyek Mindösszesen Országosan összesen 1998. 3172 3915 3221 Ellen rzöttségi szint (%-ban) Adóalanyok száma (db-ban) Évi adóellen rzés (db-ban) 1999. 2000. 2001. 2002Iné 1998 1999 2000 2001 2002Iné 1998 1999 2000 2001 2002Iné 3341 3440 3515 3691 735 558 838 691 196 23,0 17,0 24,0 20,0 5,3 4146 4246 4523 4694 226 188 597 292 88 6,0 5,0 14,0 6,0 1,9 3229 3265 39 57 33313 30084 31020 31326 31763 43621 40800 42061 42670 43413 1033779 1044419 1085219 1136444 1145812 2185 3185 97164 1141 1944 76466 3355 3306 101 23 1,0 2,0 3,0 3,0 0,7 2504 4714 4041 5798 98531 173623

1223 1530 39421 7,0 7,0 9,0 4,0 5,0 7,0 8,0 10,0 15,0 15,0 14,0 15,0 3,9 3,5 15,0 102 2001.évi adóellen rzések száma (db-ban) 4714 Jogi személyiség Jogi személyiség nélküli Költségvetési r.szergazd és egyéb szervezetek Egyéni vállalkozók és magánszemélyek 101 292 691 Az ellen rzések mutatóinak alakulása Megáll.zárt vizsgálat aránya(%) Elvégzett vizsgálat (db) Megnevezés 1998. 1999 I.Átfogó és önálló adónem ellen rzés II.Záróellen rzés 2000. 2001. 02.Iné 1998 1999 2000 2001 Revizori napok száma (napokban) 02.Iné 1998. 1999. 2000. 2001. Fajlagos id felhaszn.(db,nap/vizsgálat) 02.Iné 1998 1999 2000 2001 02.Iné 654 811 2032 1073 208 52,0 47,0 35,0 70,0 75,0 4605 4495 4752 5122 1472 7,0 6,0 2,0 5,0 7,0 1240 653 209 399 176 2,0 3,0 15,0 10,0 6,0 1263 887 848 916 325 1,0 1,0 4,0 2,0 2,0 III.Egyszer sített ellen rzés 753 84 1356 3813 968 10,0 52,0 40,0 10,0 20,0

433 112 910 988 203 1,0 1,0 1,0 0,3 0,2 IV.Kiutalás el tti ellen rzés 534 386 433 446 156 52,0 81,0 91,0 92,0 95,0 1199 1007 915 987 347 2,0 3,0 2,0 2,0 2,0 V.Meghiúsult adóellen rzés 4 10 11 67 22 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5 21 6 77 21 1,0 2,0 1,0 1,0 1,0 3181 1934 4030 5731 1530 23,0 39,0 41,0 27,0 34,0 7500 6501 7425 8013 2368 2,0 3,0 2,0 1,0 2,0 Összes adóellen rzés Operatív ellen rzés 918 1353 1506 1503 349 42,0 43,0 35,0 46,0 38,0 616 914 1158 1156 458 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 Pénzforgalmi ellen rzés 2320 2643 2369 4451 1425 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1342 2224 1150 1494 440 1,0 1,0 0,5 0,3 0,3 Egyéb vizsgálat 1372 1140 1320 1425 334 11,0 8,0 4,0 6,0 8,0 1478 1215 1321 1440 305 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 Kiutalás el tti iratbetekintés 1177 1467 1671 2008 647 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1072 1411 1285 2290 733 1,0 1,0 1,0 1,0 0,0 40 10 10 8

0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4 11 8 8 0 0,1 1,0 1,0 1,0 0,0 Összes célellen rzés (befejezett) Meghiúsult ellen rzés 5787 6603 6866 9387 2755 9,0 10,0 9,0 8,0 6,0 4508 5764 4914 6380 1936 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 Összes befejezett ellen rzés 8968 8537 10896 15118 4285 14,0 17,0 21,0 16,0 16,0 12017 12297 12353 14478 4304 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 2001.évben elvégzett vizsgálatok (db-ban) 3813 2001.év revizori napjainak száma (napokban) I.Átfogó és önálló adónem ellen rzés II.Záróellen rzés 988 987 916 399 1073 67 446 III.Egyszer sített ellen rzés IV.Kiutalás el tti ellen rzés V.Meghiúsult adóellen rzés 5122 77 I.Átfogó és önálló adónem ellen rzés II.Záróellen rzés III.Egyszer sített ellen rzés IV.Kiutalás el tti ellen rzés V.Meghiúsult adóellen rzés 6. sz melléklet I.sz táblázat A társadalombiztosítási járulék megoszlása 5 évre visszamen leg Év Tb járulék

Nyugdíjjárulék 2002. 2001. 2000. 1999. 1998. 1997. 29 31 33 33 39 39 8 8 8 8 7 6 Egészségbiztosítási járulék 3 3 3 3 3 4 II.sz táblázat A baleseti járulék mértékének változása 5 évre visszamen leg Év 2002. 2001. 2000. 1999. 1998. 1997. % 5 5 5 5 10 10 IV.sz táblázat A minimálbér változása 5 évre visszamen leg 2002. 2001. 2000. 1999. 1998. 1997. 50.000- Ft/hó 40.000- Ft/hó 25.500- Ft/hó 22.500- Ft/hó 19.500- Ft/hó 17.000- Ft/hó 7. sz melléklet Az egyéni vállalkozások munkavégzés jellege szerinti megoszlása Somogy megyében 2001-ben 10% 2% 21% 67% Jelmagyarázat: 2% 10 % 21 % 67 % -Tanuló -Kiegészít tevékenységet folytató -Heti 36 órában munkaviszonyos -F foglalkozású 8. sz melléklet Az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének és járulékfizetési kötelezettségének göngyölítése 2002.január 1-t l 2002december 31-ig HÓNAP KIES ID VÁLL. KIVÉT (FT) - VÁLL. KIVÉT HALMOZOTT ÖSSZEGE (FT) -

MINIMÁL- MINIMÁLMAX. TB ÉS TB ÉS NYUGD. NYUGD. BÉR BÉR NYUGD. EG.BIZT EG.BIZT JÁRULÉK JÁRULÉK HALMOJÁRULÉK JÁRULÉK JÁRULÉK ALAP 2% ZOTT ALAP ALAP 29%+3% ÖSSZEGE (FT) (FT) (FT) (FT) (FT) (FT) (FT) 40.000 40.000 2.368850 40.000 12.800 40.000 800 I. - II. 7-16-ig 20.000 20.000 30.000 70.000 2.303950 30.000 9.600 30.000 600 III. - 35.000 55.000 50.000 120.000 2.303950 50.000 16.000 50.000 1.000 IV. 1-20-ig 20.000 75.000 16.667 136.667 2.174150 16.667 5.333 16.667 333 V - 60.000 135.000 50.000 186.667 2.174150 50.000 16.000 50.000 1.000 VI. - - 135.000 50.000 236.667 2.174150 50.000 16.000 50.000 1.000 VII. - - 135.000 50.000 286.667 2.147150 50.000 16.000 50.000 1.000 VIII. 12-31-ig 10.000 145.000 18.333 305.000 2.102760 18.333 5.867 18.333 367 IX. - 40.000 185.000 50.000 355.000 2.102760 50.000 16.000 50.000 1.000 X. 11-19-ig - 185.000 35.000 390.000 2.037860 35.000 11.200

35.000 XI. 1-30-ig 205.000 390.000 - 390.000 1.843160 - - - XII. - 50.000 440.000 50.000 440.000 1.843160 50.000 16.000 50.000 1.000 440.000 440.000 440.000 440.000 1.843160 440.000 140.800 440.000 8.800 ÖSSZESEN 700 - MEGJEGYZÉS 9.számú melléklet Az egyéni vállalkozások bevallására szolgáló nyomtatványok (0153, 0271, 0235, 0236, 02103, JNY-03) Végrehajtási szakterületen dolgozó egy munkatársra jutó ügyek és tartozások alakulása 1997.év 1998.év 1999.év 2000.év 2001.év Végrehajtók száma Somogyban 11f 13f 25f 23f 21f Indított ügy (db/f ) Indított tartozás (MFt/f ) Hátralék év végén (MFt/f ) Somogy Somogy Somogy Országosan Országosan Országosan megyében megyében megyében 72 26 274 104 286 167 99 74 339 355 351 344 64 205 213 352 218 285 119 171 315 358 313 347 67 237 193 364 338 420 Indított tartozás és hátralék alakulása Somogy megyében 450 420 400 355 352 358 364 347 344 350 285 300

millió Ft/f Id szak 250 200 167 150 104 100 50 0 Indított tartozás 1997.év 1998.év Hátralék év végén 1999.év 2000.év 2001.év A végrehajtási tevékenység f bb mutatói Megnevezés 1998.év 1999.év 2000.év 2001.év Adóalanyok Adóalanyok Adóalanyok Adóalanyok Ügyszám M Ft Ügyszám M Ft Ügyszám M Ft Ügyszám M Ft száma száma száma száma 1.Nyitó hátralék 668 693 1846 1113 1187 4628 5380 6061 8253 6309 7468 9026 2.Tárgyévi kimutatás 3.Végrehajtás alá vont összes hátralék(1+2) 819 965 4615 6063 6710 9517 2282 3932 8226 2953 4981 7629 1487 1633 6461 7176 7897 14145 7662 9993 16479 9262 12449 16655 304 304 1205 699 699 1325 1186 1186 2043 - 701 3297 - 1061 3960 - 1146 2337 4.Végrehajtás mell zve összesen 45 93 159 876 El z b l: - behajthatatlan 25 86 56 100 276 1289 - méltányosság 58 105 153 105 175 3 1 102 58 - jogorvoslat 15 194 155 1280 - felszámolási eljárás 49

483 91 1254 175 1122 326 1027 1429 5492 6892 9643 8233 11194 10117 12274 1022 468 - 2508 1034 - 3214 2927 - 3453 4223 - 5.Végrehajtás megszüntetve össz - elévülés 6.Helyesbített tartozás 7.Teljesítés 8.Befejezett ügy 45 - 246 675 148 54 51 70 166 88 110 93 70 172 148 1.ábra Pénzforgalmi ellen rzések alakulása 4451 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 3212 2643 2369 2320 2004 1590 1528 446 195 1997. 1998. 1999 2000 Pénzforgalmi ellen rzések száma 2001 Végrehajtási kérelmek száma 1.sztáblázat A megye hátralékállományának alakulása 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. december 31-én M köd k hátraléka 4350 5504 8328 7009 6794 FA kezdeményezés 667 30 51 619 684 Felszámolás 3688 1759 3276 2826 3076 Végelszámolás 108 630 139 222 551 Cs deljárás 832 663 1313 1309 849 Technikai megsz nteké Megye összesen 9645 8586 13107 11985 11954 Megnevezés 2.ábra Megye hátralékállományának alakulása 25000

13107 20000 15000 9645 8586 4350 5504 10000 5000 8328 11985 11954 7009 6794 0 1997 1998 1999 M köd k hátraléka 2000 Megye összesen 2001