Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Ángyán Tamás - I. Beszerzés, ellátás

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 23 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:63
Feltöltve:2019. június 15
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

I. Beszerzés (ellátás) A beszerzési logisztika célja: A vállalat számára, a szükségleteknek megfelelően és költségtakarékosan beszerezni:  az alap-, segéd-, üzemanyagokat, kereskedelmi és félkész árukat  a megfelelő beszállítótól, a megfelelő mennyiségben, a minőségben, a megfelelő időben (ahogyan a vállalat termelési programja azt megkívánja) és a megfelelő áron (a beszerzés 5 M-je) Tágabb értelemben a vállalat számára szükséges valamennyi input megszerzését jelenti. A beszerzési logisztika helye a logisztikai rendszerben Az ellátási logisztika a beszállítóktól a rendszer kapcsolódási helyéig terjedő anyagáramlást és az ehhez kapcsolódó információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. A beszerzési logisztika főbb feladatai: - a beszerzés tervezése - beszerzési piackutatás - ajánlatkérés - ár és költségelemzés - a megfelelő beszállítók kiválasztása, -

szállítási feltételek meghatározása, - a határidők meghatározása, - a beérkezések ütemezése, - szállítópartnerek nyilvántartása és minősítése, - a megrendelések diszponálása, - a szükséges anyag- és információáramlás lebonyolítása. - szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása, - a beszerzések pénzügyi lebonyolítása A beszerzés főbb feladatai irányítási szintenkénti bontásban a következők: • stratégia szinten: - a piaci környezet elemzése, döntés az egy vagy több forrásból való beszerzés (single vagy multi sourcing) között; - make or buy (gyártani vagy venni) típusú döntések a gyártási mélység eldöntésével összefüggésben, - a beszerzési stratégia megválasztása *0 taktikai (tervezési) szinten: - a szállítási mód megválasztása - közúti szállítás esetén döntés: saját járművel való szállítás vagy fuvarozó bevonása - a beszerzési piac

feltárása, a lehetséges beszállítók kiválasztása, - a fuvarozó vagy szállítmányozó megválasztása - ajánlatok kérése; - az ajánlatok értékelése, a beszállítók kiválasztása; - a fuvarozási vagy szállítmányozási keretszerződések megkötése; - egységrakomány-képző eszközök megválasztás, - az árakra, szállítási feltételekre vonatkozó tárgyalások; - alapanyag készletgazdálkodás. • operatív (végrehajtási) szinten: - a beszállítási megrendelések lebonyolítása: előkészítés, rendelés feladás, rendelés-feldolgozás, rendeléskövetés - a beszállítások megszervezése, árufogadás, járműkirakás, egységrakomány képzés vagy bontás, kicsomagolás, csomagoló eszközök, üres ER képző eszközök elszállítása, - áruátvétel: mennyiségi és minőségi ellenőrzés, kísérőokmányok átvétele, az átvétel igazolása, - esetleges reklamációk, visszaszállítás lebonyolítása - alapanyag-raktározás A

beszerzés a legnagyobb költség egy iparvállalatnál, ui. a bevételének 55-80 %-át költi az input anyagokra. ⇒ a beszerzési logisztika jelentősége nő! A beszerzési koordináció A beszerzésért felelős személy számára rendelkezésre kell állni a beszerzéssel kapcsolatos információknak a felmerülő koordináció lebonyolításához. A beszerzés lehet: a) Központosított (centralizált): a beszerzéssel kapcsolatos tevé- kenységeket egy központi szervezeti egység látja el. Előnyei: • Nagyobb tétel rendelése elvileg jobb árat jelent • Kisebb szállítási és egyéb költségek • Egyenletesebb minőség • Infláció esetén előnyösebb a hosszabb távra érvényes ár Hátrányai: • Tervezést és koordinációt igényel • Rugalmatlan • Magas beszerzési ár is lehet Speciális formája a közbeszerzés (1995. évi közbeszerzési tv) Célja a közpénzek hatékony, korrupciómentes felhasználása A közbeszerzés a

különféle szolgáltatások és fogyasztási cikkek költségvetési szervek által történő beszerzését jelenti. Ezen beszerzések közös jellemzője, hogy a finanszírozás közpénzekből történik és sokszor igen jelentős értékűek a megrendelések A közbeszerzés kijátszása álversenyt eredményez. Nyilvánosan ellenőrizhetőnek kell lennie A törvény vonatkozik: • Önkormányzatokra és intézményeikre • Közalapítványokra • Nyugdíj- és egészségbiztosítás szervezeteire • Közszolgáltató vállalatokra A közbeszerzési törvény meghatározza: • az ajánlattevők lehetséges körét, • az előminősítési eljárás mikéntjét, • az előnyben részesítés feltételeit, • az értékhatárokat, amely felett a közbeszerzési eljárási szabályokat alkalmazni kell, • az értékelési eljárás folyamatát, • az ajánlatok kötelező alakiságát, • a szerződés létrejöttének mikéntjét. A közbeszerzési

értékhatárokat az éves költségvetési törvény határozza meg. A közbeszerzések felügyeletét a Közbeszerzések Tanácsa felügyeli és irányítja. Hivatalos értesítő lapja a „Közbeszerzési Értesítő”, amely mind az ajánlatkérők, mind az ajánlatadók számára fontos információkat, a részvételi felhívásokat, az eredményekről szóló tájékoztatást nyújtja Közbeszerzések fajtái: 1. Nyílt eljárás: bárki elindulhat rajta 2. Meghívásos eljárás: szűk eladói kör esetén, speciális terméknél 3. Tárgyalásos eljárás: abban az esetben, ha csak egyetlen beszállító képes az adott feladatot elvégezni. Egy tendereljárás során a következő lehetséges lépéseket különíthetjük el (Várday 1995): • a.) Az ajánlattevők előminősítése  Az előminősítési felhívás összeállítása.  Az előminősítési dokumentáció kiadása.  Az előminősítési formanyomtatványok kitöltése és benyújtása.  Az

előminősítése adatok elemzése, a kiválasztott ajánlattevők jegyzékének összeállítása és azok értékelése. • b.) A tenderajánlatok beszerzése  A kiírási dokumentáció összeállítása, elkészítése.  A kiírási dokumentáció kiadása az ajánlattevőknek.  Az ajánlattevők helyszíni szemléje.  Konzultációs lehetőség biztosítása az ajánlattevők számára.  A tenderfelhívás esetleges módosítása.  Az ajánlatok összeállítása.  Az ajánlatok beadása és átvétele. • c.) Az ajánlatok értékelése, döntés, szerződéskötés  Az ajánlatok felbontása.  Az ajánlatok kiértékelése, elbírálása.  A döntés a szerződés odaítéléséről.  A szerződés megkötése. A tendereljárás legkritikusabb szakaszának az ajánlatok elbírálása tekinthető. Az értékelés formai és tartalmi szempontok alapján történik. A formai vizsgálat magában foglalja a szövegelemzést, a komplettség

vizsgálatát, a számszaki elemzést, s a feltételrendszertől való eltérés elemzését. A tartalmi értékelés végezhető: • Pontrendszer alapján, amelynek előfeltétele a pontrendszer előzetes megalkotása az értékelés szempontjainak, illetve a szempontok döntéshozatalban képviselt súlyának rögzítése révén. • A beszerzés életciklusára számított költségek alapján, amikor az ajánlati ár mellett figyelembe veszik a vásárolt termék, beruházás, stb. üzemeltetési és fenntartási költségeit is A pontrendszeres értékelés nemzetközileg elterjedt elemei a műszaki (igénymegfelelés, a teljesítés módszerei, az alvállalkozók kiléte, sztenderdizált megoldások), a pénzügyi (ajánlati ár, fizetési ütemezés, pénznemek, kamatlábak), és az általános szerződéses és adminisztrációs értékelés. b) Helyi (decentralizált): nincs külön beszerzési egység, így a beszerzési feladatokat több szervezeti egység (üzemek,

leányvállalatok, telephelyek, stb.) párhuzamosan végzi Előnyei: • kevesebb koordináció • kevésbé bürokratikus a kapcsolat a beszállítóval • egyedi igények jobban kielégíthetők • Rövidtávú átmeneti előnyök (pl. ár) kihasználhatók Hátrányai: c) • Elmaradnak a nagy mennyiségből adódó árelőnyök • Nem költséghatékony • Az egyes beszerzések nem csoportosíthatók át (rugalmatlanabb) Beszerzésgazda rendszer: az egyes árucikkeket az a szervezeti egység szerzi be, amely annak legjellemzőbb felhasználója. 2002-ben Magyarországon: centralizált beszerzés: 53 % decentralizált beszerzés: 10 % vegyes: 37 % Az egy beszállítótól való beszerzés (single-sourcing) vagy együttműködési modell (Log. men 90. oldal) A vállalat fő célja a versenyképesség javítása. Fontos szempont az ellátás biztonsága, melyet jobban tud biztosítani az, ha kevesebb a beszállító • főbb előnyei: - stratégiai kapcsolat

(együttműködés és kölcsönös előny jellemzi) kisebb beszerzési költségek, - egyszerűbb logisztikai megoldások, - tartós, szoros partneri kapcsolat - könnyebb kapcsolattartás. • főbb hátrányai: - nagy mértékű függőség a beszállítótól, - nagy az ellátási kockázat a beszállító termelési vagy logisztikai rendszerében be- következő zavar esetében. A több beszállítótól való beszerzés (multi-sourcing) vagy versenyeztető modell A beszerző arra törekszik, hogy a sok beszállító közül megkeresse azt, aki a legalacsonyabb áron tud szállítani. Módszerei: • • a megrendeléseket több, különböző szállítónak adják • szabványosításra törekszik • csökkenti a szállítóváltások költségeit • fenntartja a vertikális integráció lehetőségét. főbb előnyei: - az ellátási kockázat megoszlása, - kisebb mértékű függőség egy beszállítótól - versenyhelyzet alakul ki. • főbb

hátrányai: - magasabbak az állandó költségek, mivel a logisztikai rendszert mindegyik beszállítóhoz kapcsolódóan ki kell alakítani, - mindegyik beszállítónál felmerülnek a fejlesztési, tervezési költségek. Fogoly szállítószemlélet: A beszállító maximálja kb. 20-50 %-ban az adott céghez történő beszállításának mértékét, azért, hogy ne alakuljon ki káros függőségi viszony Beszerzési módszerek a beszerzési csatornák kiválasztása alapján 1. Közvetlen beszerzési csatorna: a vevő közvetlenül a gyártóval van kapcsolatban, a két partner között nincs kereskedelmi közvetítő. A termelés szempontjából fontos anyagok beszerzésekor ez a változat előnyösebb. Hátránya: pluszköltségek is fellépnek (a több tárgyalással járó költségek, vagy nagyobb mennyiség vásárlása, mint amire egyébként szükségünk lenne). 2. Közvetett beszerzési csatorna: a gyártó és vevő között egy harmadik fél (importőr,

kereskedő) is megjelenik A beszerzési ár magasabb lehet az árrések miatt, de összességében lehet, hogy nem kerül annyiba, mint közvetlen beszerzéskor, hiszen a mennyiség megválasztásával, egyéb kondíciókkal kedvezőbb szállítási feltételeket kaphat a vállalat. Beszerzési stratégiák A beszerzési stratégiáknak három alapváltozata van: - „beszerzés igény esetén” stratégia (más néven egyedi beszerzés); - „beszerzés készletezéssel” stratégia (más néven készletfeltöltési stratégia); - „termeléssel szinkron beszerzés” stratégia (JIT elv szerint). 1. A beszerzés igény esetén stratégia azt jelenti, hogy az anyagokat csak az igények fellépését követően, a felhasználás előtt szerzik be a szükséges mennyiségben. Alkalmazása: • Ha, ritkán lép fel kereslet • Az áru erkölcsileg gyorsasan elavul • Az ár csökkenő trendet mutat • Az áru romlékony • Tárgyi eszközök esetén •

Egyedi és kis sorozatgyártásnál Előnyei: - alacsony szinten tarthatók a raktárkészletek; - kicsi a lekötött tőke; - alacsony a raktározási költség. Hátránya: a megrendelt áru késve és/vagy nem a kellő mennyiségben érkezhet⇒termelés kiesés 2. A beszerzés készletezés esetében az anyagbeszerzéssel kapcsolatos rendelési folya- matot egy minimális készletszint (az ún. jelentésköteles készlet) elérésekor indítják Jelentésköteles készlet: a megrendeléstől a rendelt tétel leszállításáig eltelt idő (utánpótlási idő) alatti szükséglet Előnyei: • a vállalat tevékenységét nem befolyásolják a beszerzési piac ingadozásai; • nagyobb árumennyiség rendelése esetén árkedvezmény kapható. Hátrányai: • nagy raktárkészletek; • nagy lekötött tőke; • magasabb raktározási költségek. 3. A termeléssel szinkron beszerzés esetén a beszerzés időbeni és mennyiségi üteme- zését a termeléssel

összhangban végzik, csak akkor és annyit szereznek be amennyi feltétlenül szükséges, így lehetővé válik a JIT-elvű anyagellátás megvalósítása. Alkalmazása: • Állandó igényű tömegtermelés • Nagy sorozat esetén Előnyei: • minimálisra (esetleg 0-ra) csökkenthetők a raktárkészletek; • kicsi a lekötött tőke; • alacsony a raktározási költség; • a termelési tervek alapján hosszabb távra tervezhető a beszerzendő anyagok mennyisége, így egyszerre nagyobb mennyiség rendelhető. Hátrányai: • számos feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a kockázatok minimálisra csökkenjenek; • alkalmazása csak gondosan kiválasztott anyagok, alkatrészek és beszállítók esetében lehet hatékony (ABC és XYZ elemzés). Egy adott vállalat többféle beszerzési stratégiát is alkalmazhat a beszerzendő áruk (anyagok, alkatrészek) választékától függően. ABC elemzés (logI. 417 oldal, Adatfelvételi lap

(fájl), Kovács: 198 oldal) XYZ elemzés (log.II 211 oldal is) A beszállítói menedzsment A beszerzéssel kapcsolatos folyamatokat vezeti, szervezi, működteti és ellenőrzi. Feladatai: 1. A szükséglet azonosítása: Szükséges információk: • Beszerzendő árucikk pontos megnevezése • Beszerzendő mennyiség pontos meghatározása • Beszerzendő anyag szükséges beérkezésének meghatározása • A megrendelés idejének meghatározása • Az igénylő szervezeti egység megnevezése • A költségelszámolása helye 2. beszerzési piackutatás: a potenciális beszállítók felkutatása, aktuális információk gyűjtése, az optimális döntések lehetővé tétele. Általában egy új, eddig nem használt anyag beszerzése érdekében. Ajánlatkérés: Valamilyen szűrés után fent maradt lehetséges beszerzési forrásoktól ajánlatot kérünk, hogy segítségével, közülük a tényleges beszerzési forrást kiválasszuk. További cél: az

információk pontosítása (ár, minőség, típus, beszerzési-, szállítási feltételek) Az ajánlat tartalmi elemei: • Kitől, kinek szól az ajánlat • Termék/szolgáltatás megnevezése, specifikációja (anyag, méret, stb.) • Ajánlati ár • Szállítási feltételek (csomagolás, egységrakomány, stb.) • Az ajánlat kelte, érvényességének ideje • A fizetés módja, határideje • A szállítás módja, átvétel helye, módja, stb. • Kapcsolódó szolgáltatások. • Egyéb információk A beszállítók minősítése: Főbb kritériumok: • árkritériumok, a termék beszerzésével kapcsolatos összes költséget (Total Cost of Ownership) figyelembe véve (eladási ár, logisztikai /csomagolási, raktározási, szállítási stb./ költségek, a rendelés lebonyolítási költségei); • teljesítménykritériumok (termék know-how-val való rendelkezés, folyamat knowhow-val való rendelkezés, termelési kapacitás,

kiegészítő szerviz szolgáltatások); • minőségi kritériumok betartásának megbízhatósága; • az alkatrészellátás megbízhatósága; • szállítási határidők betartásának megbízhatósága; • rugalmasság (alkalmazkodóképesség az igények változásához) • földrajzi közelség (szállítási távolság) • együttműködési képesség, illetve készség, a kapcsolattartás lehetőségei • a beszállító hírneve, ismertsége, referenciái. A beszállító kiválasztásának folyamata: (Log. Men 92 oldal) Az értékelési módszerek:  egyszerű kategorikus módszer: 3-7 kategória, gyenge-megfelelő-kiváló minősítés. Segít benne a beszállítási adatlap: BESZÁLLÍTÁSI ADATLAP Beszállító neve: Beszállító címe: Beszállító kódja: Telefonszám: Beszállítás dátuma: Beszállító eszköz: Szállított termék megnevezése: Termékek száma: Minősítések: Gyenge Megfelelő Kiváló Ár: X Szállítási

pontosság: X Fizetési feltételek: X Hibás termékek száma X Csomagolás biztonsága X Szállítás közbeni meghibásodások X Előnyei: egyszerű, olcsó, kevés információ szükséges Hátrányai: szubjektív, nem számszerű, túl egyszerű  költségigény módszer: a termékhez kapcsolódó költségeket a teljes beszerzési költség arányában fejezik ki és vizsgálják. A költségkategóriák alapján arányszámokat hoznak létre, és ezek alapján történik az értékelés (Log Men 94 oldal) Főbb költségkategóriák:  beszerzési ár  ellenőrzés költségei  szállítási költségek Előnyei: objektív, számszerű, összemérhető eredményt ad Hátrányai: sok adatot igényel, lassú, korlátozott számú szempontot vesz figyelembe  Súlyozásos módszer: feladat "A" vállalat bizonyos termékének gyártásához "B" és "C" vállalatoktól szerez be árukat. A két beszállító éves teljesítése:

"B" 58 beszállítást végzett az év folyamán, amelyből "A" 2 tételt utasított vissza minőségi kifogás miatt. Az 58 tételből 55 db érkezett be az előre meghatározott időben. A beszállított termékek egységára: 1000 Ft Az ismert legalacsonyabb piaci ár: 900 Ft. "C" az év során 34 tételt szállított be, amelynél minőségi kifogás 4 tételnél volt. 29 tételnél volt pontos a beszállítás. A szállított termékek ára a legalacsonyabb piaci ár volt. Végezze el a két beszállító éves értékelését súlyozásos módszerrel, ha "A" az alábbi súlyokat rendeli a teljesítési kritériumokhoz: ár: 40% minőség: 35% időben történő szállítás: 25%  Komplex értékelési módszer: számszerűen fejezi ki az értékelési jellemzőket, melyekhez súlyozó tényezőket rendelünk. Négy kategóriát alakítunk ki: A: kiváló beszállító (pl. 91-120 pont): korlátozás nélkül végezhet

beszállítást, Az „A” csoportba a fő szállítókat soroljuk, akik a vállalat stratégiai partnerei. Az általuk kínált kondíciók (minőség, ár, stb.) alapján érdemes hosszútávú együttműködést kialakítani velük A keretszerződés értelmében elsőbbséget élveznek, minden esetben elnyerik a beszállítói jogot, ha képesek a megrendelés teljesítésére és a vállalat vevői elfogadják a beszállított anyagot. B: megfelelő beszállító (75-90 pont): ua. mint az A, de mintavételes ellenőrzés mellett, A „B” csoportba a mellékszállítók soroljuk: A mellékszállítók az adott helyzettől függően jutnak megrendeléshez, például megnövekedett igények esetén, amikor a stratégiai szállítók nem elégítik ki a vállalat által keresett mennyiséget. C: korlátozással megfelelő beszállító (60-74 pont): beszállítás megkötésekkel, ellenőrzés állandó mintavételezéssel. A „C” csoportba a kiegészítő szállítók tartoznak

A kiegészítő szállítóktól minden esetben egyedi megrendelés alapján szerzik be a szükséges árukat, a kisebb jelentőségű darabokat D: nem kívánatos beszállító (60 pont alatt): csak szükség helyzetben, mindendarabos ellenőrzés mellet. Előnyei: objektív, viszonylag egyszerű Hátrányai: sok adatot igényel, lassú, néhány jellemző nehezen számszerűsíthető Fontos feladat a szállítók folyamatos értékelése, besorolása, mert a körülmények változásával egyesek iránt a bizalom megrendülhet, mások, pedig stratégiai szövetségessé léphetnek elő (dinamikus értékelés). A beszállítókkal kialakítandó kapcsolat szorossága (Kraljic-mátrix): A termék jellege alapvetően meghatározza a kapcsolat milyenségét Beszerzés fontossága (belső nagy kicsi kockázat) Kraljic-mátrix Beszerzés kockázata (külső kockázat) Kicsi Nagy Befolyásolható terméStratégiai termékek kek Rutintermékek Szűk keresztmetszetű termékek

Stratégiai termékek: elengedhetetlen termékek, beszerzésük gyakran jelent problémát (stratégiai partnerkapcsolat szükséges) Szűk keresztmetszetű termékek: mérsékelten nélkülözhetők, de a beszerzés nehézségekbe ütközhet, (kapcsolatorientált viszony szükséges). Befolyásolható termékek: fontos termékek, de nem fenyeget hiány a beszerzési piacon (szituációtól függő kapcsolat) Rutintermékek: a termékek nem lényegesek a működés szempontjából (tranzakció-orientált kapcsolat, nem célszerű jelentős erőforrásokat lekötni, cél: a legalacsonyabb ár) 3. Megrendelés, rendelés-feldolgozás: 206 oldal (Kovács) • Rendelés előkészítés, feladás, továbbítás A rendelés tartalma:  megrendelő, beszállító adatai  megrendelés tárgya, mennyiség  szállítási feltételek  fizetési feltételek  egyéb Történhet:  a rendelési nyomtatvány kitöltésével  telefonon történő kommunikáció  számítógépes

rendszeren keresztül A megrendelést a beszállító: • elutasíthatja • visszaigazolhatja: (visszaigazoló levél, szállítói szerződéstervezet, hallgatólagos elfogadás) • Rendelés beérkezése és a vállalati információs rendszerbe való bevitele:  rendelés ellenőrzése (termék leírás, mennyiség, ár)  termékrendelkezésre állásának vizsgálata  rendelés visszaigazolás (esetleg törlése)  a vevő hitelképességének vizsgálata  számlázás • Teljesítés:  Komissiózás  Csomagolás, ER képzés  Szállítási dokumentáció elkészítése  Szállítás ütemezése • Szállítás:  Az eladó szállítja a megrendelő telephelyére  A vevő végzi a szállítást (áruátadás az eladó telephelyén)  Egy szállítmányozó vállalat végzi a szállítást Fontos meghatározni a költség és kockázat megosztást (INCOTERMS) • Rendelés állapotjelentés:  A vevő informálása a

szállítmány elindulásáról, esetleges késéséről, stb.  Rendelés nyomonkövetése a rendelési ciklusidő alatt. Beszerzési ár: 1. költségalapú árképzés 2. versenytársakhoz igazodó árképzés 3. keresletfüggő árképzés Az árat befolyásoló tényezők: Árnövelő tényezők Csomagolás Fuvardíj Raktározási költség Átvételi költség Vám Szállítmánybiztosítás, Kárkockázat Járulékos fizetési költségek Stb. Árcsökkentő tényezők rabattok skontó Éves bonusz Vám visszatérítés Adó visszatérítés Árfolyamnyereség Konszignációs raktár Meghosszabbított fizetési határidő Stb. Az ellátás korszerű megoldásai: 1. JIT-rendszer 2. JIS-rendszer 3. Kanban-rendszer 4. MRP-módszer (rugalmatlan, egyre kevésbé használják) 5. Cross-Docking (konténerek, raklapos egységrakományok gyors átrakását, átszállítását teszi lehetővé az áru beérkezésétől az árukirakásig, egyetlen tranzitállomáson) 6. Continuous

Replenishment (CR): 1. JIT-rendszer (éppen időre) célja a készletek nélküli termelési folyamat kialakítása Lényege: A folyamat minden szakaszában aktuális alkatrészlehívások alapján történik a szállítás. Napi, heti, stb termelési programok alapján (lsd gyártástervezés, gyártásütemezés később) elméletileg elérhető, hogy a termelő vállalatnak nem kell rendelkeznie raktárkészlettel A JIT rendszerben a húzó-rendszer elve érvényesül, ami annyit jelent, hogy a termelésben a rákövetkező folyamat igénye határozza meg az előző folyamat működését. Meg kell említeni, hogy a JIT rendszer különböző pontosságát követelhetjük meg. Beszélhetünk percre kész, órára kész, naprakész és több naprakész pontossággal történő beszállításról Emellett jellemző lehet egy vállalatra a termelés JIT foka Annál nagyobb egy vállalat termelésének JIT foka, minél nagyobb a készletek forgási sebessége. A JIT-elv előnyei: 

minimálisra csökkenthetők a készletezési költségek  növelhető a termelékenység  kisebb átfutási idők  kisebb lekötött tőke költségek  termék- illetve profilváltás esetén nagyobb rugalmasság  áttekinthetőbb, egyszerűbb munkafolyamatok A JIT-elv hátrányai:  kölcsönös függőség alakul ki a termelő és a beszállítók között  a szállítási költségek növekednek  nőnek az általános költségek (pl. kontroll ktg-ek)  szállítás kimaradás esetén megnő a termeléskiesés kockázata A JIT-elv alkalmazása megköveteli az elektronikus, on-line, folyamatos információcserét az összes résztvevő között. A szállítással kapcsolatos megváltozott igények: • a szállítási gyakoriságot növelni kell • a szállítmánynagyságot csökkenteni kell • csökkenteni kell a sérült áruk szállításának valószínűségét • növelni kell a szállítási szolgáltatások elérhetőségét

(non-stop) Ezek a követelmények jelentősen megnövelik a JIT rendszerű beszerzés szállítási költségeit! Sajátosságok A szállítók száma Szállítási távolság A szállítások gyakorisága Utánpótlási idő A szállítás időpontja Készlet Kereslet Eladó – vevő viszonya Információs rendszer A berendezések működése Átállási idő Gazdasági elemzés 2. JIT Néhány Rövid Magas Hagyományos Sok Közömbös Alacsony Napok Pontos (pl. November 20. 10 óra) Alacsony (felesleges készlet nagy) Vevői rendelés Partneri Integrált 100 %-os Hónapok Tág időintervallumú (pl. 4 hét múlva) Magas (erőforrás-lekötés nagy) Bizonytalan előrejelzés Versenytársi Izolált Meghibásodások Percek Átfogó optimalizálás Napok Szuboptimum JIS rendszer Az autógyárak és a beszállítók közötti zavartalan együttműködés jelszava idáig JIT volt, amely mára átalakult. Az éppen időben elvet a nagy autógyáraknál felváltotta a szerelési

sorrendnek megfelelő JIS (just in sequence) elv. Lényege: az alkatrészeknek a beépítés időpontjában kell a szerelés helyén rendelkezésre állniuk minimális költségek mellett. Követelmény: a beszállító minél közelebb legyen az autógyárhoz, például annak telephelyén, vagy vele egy ipari parkban. A JIS célja:  a termelés időben folyamatosan  jó minőségben  felesleges lépések kiiktatásával  a termelési költségek minimalizálásával  az alkatrészek készletezése nélkül valósuljon meg. Az új együttműködés alapja a „kibővített vállalat”(extended enterprise), például a Daimler-Chrysler autógyár esetében 10 beszállító vesz részt. A JIT és a JIS koncepció közötti különbségek: Szempont JIT JIS a beszállító üzemi területén az autógyár üzemi területén Szállítás a beszállító vállalat telephelyéről az autógyárba van nincs Alkatrészek tárolása az autógyárban szükséges nem

szükséges A komplex gyártási folyamat összehangolása szükséges nem szükséges részben szükséges szükséges hosszabbak rövidebbek a közúti szállítás terheli a környezetet a közúti szállítás nem terheli a környezetet nagyobbak kisebbek Alkatrészek gyártása Vállalatközi teamek alakítása Kommunikációs utak (különösen rendkívüli esetekben) Környezetvédelem Szállítási és tárolási költségek 3. Kanban-rendszer, mint termelésirányítási és ütemezési eljárás A kanban-rendszer alkalmazásával nagyon rugalmasan lehet követni a megrendelői igények változását. Elve, hogy a termékkészletek fogyását kell folyamatosan pótolni azaz „Termeld azt, amit tegnap felhasználtál”. (pull-rendszer) A rendszert a Toyota Motor Corporation-nél dolgozták ki (’50-es évek elején). Japánul a kanban szó jelentése (kan= kártya , ban=jel) általában: kártya, (illetve látható jelzés) ugyanis klasszikus esetben a

rendszer kártyavezérléssel működik. A kanban utasítást tartalmaz valamely művelet elvégzésére! A termelő és a felhasználó között a Kanban-rendszer önszabályozó köröket hoz létre. A kanban-körök úgy működnek, hogy minden felhasználó azonnal jelzi a nála felmerülő hiányt (pl. alkatrész) a termelési láncban előtte állónak Az igényekkel kapcsolatos információkat az un. Kanban-kártya tartalmazza Ez a kártya egy olyan nyilvántartó lap, melynek segítségével ütemezik a termelést, feleslegessé téve az ellenőrzést és a diszpécser személyzetet. Háromféle kártyát különböztetünk meg, attól függően milyen utasítás kiadását jelentik: a. Az anyagigénylési kártya (szállítási kártya): felhatalmazást jelent, hogy vételezhetők az anyagok az egyik munkaállomás (vagy üzemrész) output tárolójából és eljuttathatók egy másik munkaállomás (vagy üzemrész) input tárolójába. Tartalma:     

Termék név Azonosító Mennyiség Célállomás Származási hely b. A termelési kártya: felhatalmazást ad arra, hogy egy terméket legyártsanak és ezzel pótolják az output tárolóból elszállított mennyiséget (vagy segítségével pótolhatók a raktárból kivételezett anyagok) Tartalma:    Termék azonosítója Munkafolyamat leírása Felhasználandó anyagok c. Beszállítói kártya: a beszállítónak szolgál jelzésül, hasonló a szállítási kártyához, csak egy külső szállítóhoz juttat információt. A kártyákat gyakran konténernyi mennyiséghez kötik (szabványos, standard méretűek, általában egy sorozat mennyiségét tartalmazzák). A Kanban-kártya felépítése Raktárhely Raktárhely Cikkszám Cikkszám Nyomtatás Nyomtatásdátuma, dátuma,ideje ideje Sori Sorielőtároló előtárolócíme címe Kanban Kanbanszám szám Belső Belsőcsomagolás csomagolásneve neveés ésdarabszáma darabszáma Alkatrész Alkatrészneve

neve Zónakód Zónakód A sori címke elhelyezése Megjegyzés Megjegyzés Belső Belsőcsomagolás csomagolásneve neveésésdarabszáma darabszáma Kép Kép Cikkszám Cikkszám Alkatrész Alkatrészneve neve A sori címke felépítése Sori Sorielőtároló előtárolócíme címe Kanban Kanbanszám szám Beszélhetünk: o Egykártyás rendszerről: csak szállítási kártyát használ o Kétkártyás rendszerről: szállítási és termelési kártya is van (széles termékskála esetén) A kanban-rendszer előnyei:  jelentősen csökkenti a készletszinteket  rugalmas (gyorsan reagál a változásokra)  csökkenti az átfutási időket  megelőzi a túltermelést  minimalizálja a hulladékot  átláthatóvá teszi az anyagáramlást  csökken az anyagféleségek keveredésének lehetősége  felelősséget ruház a dolgozóra  egyszerűsödik az anyagáramlással kapcsolatos adminisztrációs te- vékenység. A

kanban-rendszer hátrányai:  szigorú munkafegyelmet igényel  szabványosított csomagolást tesz szükségessé (raklapok, ládák, stb.)  lokális optimumokat ad. A kanban-rendszer szabályai:  csak standard konténert lehet alkalmazni, meghatározott mennyiséggel  a konténert nem szabad a szállítási kártya nélkül elmozdítani  soha nem szabad gyártást kezdeni a termelési kártya nélkül  törekedni kell a kártyák számának minimalizálására (készletek csökkentése) Kanban-rendszer feltételei: Alkatrészekre vonatkozó belső adatok (Raktár, sori lokáció, belső csomagolás) KCS: - Összes Kanban kártya beolvasása - Kinyomtatott lista összehasonlítása a Kanban kártyákkal - Hibás Kanban kártyák kicserélése Alkatrész mennyiség a körfolyamatban MGO Alkatrészek fõ adatai KANBAN KÁRTYA Raktár: BEOLVASÁS (KCS) - Kanban ládák gyűjtése TERMELÉS Raktár: - Üres Kanban ládák lerakása Szerelősor: -

Kanban-kártyák gyűjtése Üres Kanban ládák szállítása a raktárba START VËGE Kanban ládák szállítása a sorhoz Fontos megjegyezni, hogy a Kanban-rendszer nem azonos a JIT rendszerrel, bár a nagy rugalmasság miatt itt is elérhető azonnali szállítás, azonban mindig szükség van, un. pufferrekre, ami a JIT elv szerint felesleges készlettartást jelent