Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Dr. Szántó Eszter - Mediáció az áldozat szemszögéből

Dr. Szántó Eszter Mediáció az áldozat szemszögébıl. Az áldozatsegítés és a mediáció közös pontjai az elsı év tapasztalatai tükrében1 „Nem érzem, hogy én lennék a sértett.” A mondat egy közvetítıi tárgyaláson hangozott el a sértettıl, megbántottan. A mediáció kiindulási pontja egy közlekedési baleset volt; a terhelt autója kisodródott, felfutott a járdára, és elütötte a gyalogos sértettet, akinek eltört a bokája. A sértett úgy érezte a mediációs ülésen, hogy a terhelt nem törıdik a lábtörésével járó nehézségeivel, nem bánta meg igazán a történteket, és ezért nem teszi meg az elsı lépést annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak. A sértett összességében úgy érzékelte, hogy a terhelt a mediáció során sem fordított rá elég figyelmet. A figyelem hiánya, lelki problémáinak meg nem értése akadályozta, hogy a saját igényeirıl, esetleg a jóvátétel összegérıl beszélni tudjon a

terhelttel. Ez a helyzet annak ellenére alakult így, hogy a sértett tudatában volt annak, hogy amennyiben a mediáció keretében nem tudnak a terhelttel megállapodni, úgy a büntetıeljárás lezárultát követıen, egy esetlegesen megindított kártérítési perben lesz majd csak lehetısége a terhelttel szemben kárigényét érvényesíteni. Ebbıl az esetbıl is látszik, hogy a sértettek számára a megállapodásnál fontosabb, hogy a terhelttel megbeszélhessék az átélt cselekményt, annak hatását az életükre és ıszinte bocsánatkérést hallhassanak. Kérdés, mit tud tenni az áldozatsegítı szolgálat, hogy az áldozatok úgy érezzék: a bőncselekmény kapcsán figyelmet és – anyagi és lelki – támogatást kapnak. A mediátorok és áldozatsegítık munkájában több egymást segítı, erısítı pont van, ahol a sértett mind a két szolgálatnál megjelenik. 2007-ben, a mediáció indulásának évében nyolc olyan kliens volt, aki az

áldozatsegítı szolgálatnál megjelent, és ez elıtt vagy után közvetítıi eljárásban is részt vett. Az elsı év közös tapasztalatainak ismertetése elıtt azonban tisztázni kell a sértett és a bőncselekmény áldozata fogalmainak különbségét. A sértett fogalmát a büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény (a továbbiakban: Be) rendezi, eszerint sértett „az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bőncselekmény sértette vagy veszélyeztette” (51. § (1) bekezdés) Bőncselekmény áldozata azonban a sértetteken kívül az a természetes személy, „aki a bőncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el” (a bőncselekmények áldozatainak segítésérıl és az állami kárenyhítésrıl szóló 2005. évi CXXXV törvény, a továbbiakban: Ást. 1 § (1) bekezdése) A nem sértett áldozatok tipikusan a családtagok,

szemtanúk lehetnek. Az áldozatsegítı szolgálat 2007-es statisztikai adatai szerint a szolgálattól segítséget kérık 94 százaléka volt a bőncselekmény sértettje, azaz az áldozati és a sértetti kör szinte lefedte egymást2. Az áldozatsegítı szolgálatnak munkája során fokozott figyelmet kell szentelnie azokra az áldozatokra, akik nem a bőncselekmény sértettjei, így esetlegesen a mediáció körébe vonható bőncselekmény áldozataként sincs lehetıségük közvetítıi eljárásban részt venni. 1 Elhangzott 2008. február 22-én a bőncselekmények áldozatai napja alkalmából a Bíróképzı Akadémián rendezett konferencián. 2 2008-ban ez az arány csökkent, az áldozatok 87,6 százaléka volt a bőncselekmény sértettje. A két szolgálat közös kliensekkel végzett munkáját az alábbi táblázat mutatja be. Megye Bács-Kiskun Borsod-AbaújZemplén Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok KomáromEsztergom Vas Zala Kapott az áldozatsegítı

szolgálattól segítséget? Igen – szakjogászi segítségnyújtás Nem – elkésett, tájékoztatás Nem – tájékoztatás Nem – elkésett, tájékoztatás Igen – szakjogászi segítségnyújtás Igen – azonnali pénzügyi segély Igen – azonnali pénzügyi segély Igen – állami kárenyhítés Közvetítıi eljárás Közvetítıi eljárás elıtt/után jelentkezett eredménye elıtte megállapodás elıtte elıtte megállapodás megállapodás elıtte megállapodás utána megállapodás elıtte elıtte utána megállapodás - A nyolc kliens közlekedési, vagyon és személye elleni bőncselekmények sértettje volt. Az áldozatsegítı szolgálat munkája jellegébıl adódóan az áldozatok általában elıbb a megyei áldozatsegítı szolgálatoknál jelentkeztek, a közvetítıi eljárást megelızıen. Az Ást-ben rögzített határidık szerint a bőncselekmény elkövetésétıl számított 3 munkanapon belül kell az azonnali pénzügyi segély,

három hónapon az állami kárenyhítés és hat hónapon belül a szakjogászi segítségnyújtás és az érdekérvényesítés elısegítése iránti kérelmet elıterjeszteni. Ezek a határidık általában a rendırségi nyomozati szakon belül telnek el, még azt megelızıen, hogy döntés születhetne közvetítıi eljárásra történı utalásról. Az Ást. 9 §-a értelmében az áldozatsegítı szolgálat minden ügyfelet, azaz nem csak az áldozatokat, hanem bárki érdeklıdıt tájékoztat az Ást-ben biztosított támogatáson kívül igénybe vehetı egyéb jogérvényesítési lehetıségekrıl. Így a szolgálat a közvetítıi eljárás lehetıségérıl, annak lényegérıl is minden ügyfelet tájékoztat. A gyakorlati tapasztalatok alapján a megyei, fıvárosi áldozatsegítı szolgálatok tájékoztatás keretében sokszor segítenek olyan embereken, akik pl. a határidık elmulasztása miatt nem tekinthetıek az Ást. rendszerében áldozatnak Elkészítenek

számukra beadványokat (szociális intézményekhez, biztosítókhoz), ügyfélfogadási idıpontot egyeztetnek. A nyolc közös ügybıl három olyan volt, ahol tájékoztatás keretében szerzett a sértett információkat a mediáció lehetıségérıl. A többi öt ügyben az áldozat valamilyen típusú áldozatsegítı szolgáltatást (azonnali pénzügyi segély, szakjogászi segítségnyújtás) vagy állami kárenyhítést kapott. A közvetítıi eljárások hat esetben végzıdtek megállapodással (akár anyagi, akár erkölcsi elégtétellel), egy esetben a terhelt nem jelent meg a közvetítıi tárgyalásokon, egy esetben pedig nem született megállapodás. Ahol az áldozatsegítı szolgálat a közvetítıi eljárást követıen járt el, a megállapodással zárult mediációt követıen a biztosítóval kapcsolatos ügyintézéshez nyújtott segítséget. A másik esetben a terhelt személyes jelenléte hiányában a közvetítıi eljárás sikertelen volt, az

áldozat vagyoni kárának egy része kizárólag az állami kárenyhítés keretében térült meg. A két szolgálat munkájának fontos pontja a pénzbeli támogatások és az anyagi jóvátétel kapcsolata. Kérdés, hogy mennyiben kell figyelembe vennie az egyik szolgálatnak a másik eljárásában megállapított vagy megállapodott pénzbeli támogatás, jóvátétel összegét. Az azonnali pénzügyi segély krízissegély. Ennek megállapítására akkor van mód, ha a bőncselekmény következtében az áldozat olyan helyzetbe került, hogy a lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegő rendkívüli kiadásai megfizetésére adott körülmények között nem képes (Ást. 4 § (3) bekezdés). Az azonnali pénzügyi segély célja, hogy közvetlenül a bőncselekmény következtében fellépı pillanatnyi rászorultság esetén jelentsen támogatást az áldozatnak. Ezt a rászorultságot az az

élethelyzet teremti meg, amibe az áldozat a bőncselekmény közvetlen következményeként került. Tekintettel arra, hogy az azonnali pénzügyi segély célja szerint sem irányul a bőncselekmény következtében felmerült vagyoni kár megtérítésére, ennek megállapított összege az anyagi jóvátétel szempontjából irreleváns. Az állami kárenyhítés a szándékos, személy elleni erıszakos bőncselekmények áldozatainak a bőncselekménnyel összefüggésben bekövetkezett anyagi kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti. Amennyiben a kár más forrásból egészben vagy részben megtérül, az Ást. 15 §-a értelmében a pénzbeli támogatás visszatérítésének van helye Így, ha a terhelt a mediációs megállapodásban anyagi jóvátételt vállal, és ezt megfizette, az áldozatnak bejelentési kötelezettsége van az áldozatsegítı szolgálat felé a kár megtérülte tekintetében. Ettıl függetlenül a mediátornak és az

áldozatsegítınek érdemes rendszeresen egyeztetni a megállapodásban rögzített összeg megfizetésérıl. A bejelentés alapján a kárenyhítési ügyekben eljáró Fıvárosi Áldozatsegítı Szolgálat döntı hatóságának pedig gondoskodnia kell a megtérülés mértékéig a kárenyhítés visszatéríttetésérıl. Fontos kitérni azokra az áldozati körökre, akik csak az áldozatsegítı szolgálattól kaphatnak segítséget, mert különbözı okokból a mediáció lehetısége nem elérhetı számukra. Egyrészt ide tartoznak azok az áldozatok, akik nem sértettek a büntetıeljárásban. Másrészt azok, akik nem tartoznak a Be. 221/A § (1) bekezdésében rögzített bőncselekmények sértettjei közé. Végül azokra az áldozatokra is fokozottan kell figyelni, ahol a bőncselekményt ismeretlen tettes követte el, tehát közvetítıi eljárásra nincs lehetıség. Számukra a megnyugvást az áldozatsegítı szolgálat munkatársával folytatott beszélgetés,

az áldozatsegítı szolgálat által biztosított külsı pszichológussal történı konzultáció, anyagi segítséget pedig az azonnali pénzügyi segély és az állami kárenyhítés nyújthat