Középiskola > Kötelező olvasmányok > Homérosz - Odüsszeia, 1. rész

Első ének

A történet kezdetén Odüsszeusz már hazaindult Trójából, sok országot bejárt, nagy kalandokon esett már át, társait azonban elvesztette és őt Kalüpszó nimfa ejtette fogságba. Az istenek mind megkönyörültek már rajta, egyedül Poszeidón gyűlölte, amiért fiát, a küklopszot megölte. Míg Poszeidón az aithiopoknál töltötte idejét, a többi halhatatlan Zeusz palotájába érkezett gyűlésre. Itt hosszas beszéd után megegyeztek, hogy Poszeidónnak ideje dühét csillapítania, hisz az összes égi akaratával mégse szegülhet szembe. Hermészt, a hírnököt elküldték a nimfához, hogy eressze a hőst szabadon, Athéné pedig Ithakába sietett, hogy Odüsszeusz fiának, Télemakhosznak erőt öntsön a szívébe.

Ithaka

Bizony szüksége is volt szegény Télemakhosznak erőre és kitartásra, hisz házát kérők serege árasztotta el, kiknek céljuk az volt, hogy Odüsszeusz feleségének, Pénelopeiának a kezét maguk számára megnyerjék. Az asszony döntése azonban lassú volt, ezért naphosszat ott lebzseltek-élősködtek, minek köszönhetően a ház készletei rohamosan kimerültek. Ezen mérgelődött Télemakhosz, s apját hívta gondolatban segítségül, amikor Athéné inkognitóban megérkezett. Az istennő Mentészként, evezős Taphosz uraként mutatkozik be. Félrevonul a ház urával, s elmondja a fiúnak, hogy a ház ura érzése szerint nemsokára hazatér. Tanácsokkal is ellátja, hogy űzze el a kérőket, hívjon holnapra gyűlést össze, valamint, hogy utazzon el Püloszba, hol az isteni Nesztórt, majd Spártába, hol a szőke hajú Meneláoszt kérdezze apja sorsa felől. Pallasz ezután sietősen távozik, és a fiú megsejti, hogy nem földi halandóval volt dolga. Megnyugtatja anyját, a kérőket gyűlésbe hívja, aznap este azonban még velük mulat. Éjjel szobájában szíjjal feszíti meg a reteszt, és jövendőbeli utazásán gondolkozik.

Második ének

Ithaka

Hajnal jöttével Odüsszeusz szeretett fiúsarja gyűlésre hívja az akhájokat, és oda siet maga is. Isteni bájjal felkenve foglalt helyet apja trónusán, szemek tucatjai akadtak meg rajta. A nép színe előtt szólítja fel a kérőket, hogy hagyják el immár szülői házát, ne pusztítsák immár vagyonát. Szép szavú beszéde, hasztalan kesergése sem tudja azonban meghatni a más kenyerén élőket. Ezek anyja bűneit hozzák fel mentségül, ugyanis Pénelopeia három évvel ezelőtt egy halotti leplet kezdett fonni, amit esténként mindig visszabontott. A kérőket azzal hazudtolta, hogy akkor fog ismét nászra lépni, ha a művet befejezte. 3 év múltán végül sikerült leleplezniük, de döntésre még így se jutott. Télemakhosz és ellenfelei sajnos nem tudnak megegyezni, ezért Zeusz két sasmadarat küld intő jelnek. Halitherész Masztoridész, az agg jós ennek láttán megjövendöli Odüsszeusz visszatértét, a gőgős akhájok azonban ügyet sem vetnek szavára. Télemakhosz megfogalmazza vágyát, hogy Püloszba hajózik hírek kitudása végett, de megállapodásra ezután se jutottak, így a tanácsot kénytelen-kelletlen feloszlatták.

Odüsszeusz isteni fia a tengerhez vonult keseregni, itt azonban újólag erőt önt belé Athéné, természetesen nem saját alakjában. Ezután Athéné Télemakhosz alakjában járva a várost, hajót és kísérőket szerzett, a fiú pedig apja házába indult. Itt a kérők nem túl szívélyes fogadtatása közepette tette meg úti előkészületeit, titkába egyedül egy anyót avatott be, de előtte megeskette, hogy anyjának 12 napig nem fog beszélni útjáról. Athéné bűbájt bocsátott az akhájokra, így a kis csapat békében távozhatott a városból.

Harmadik ének

Pülosz

Az utazók Pülosz fövenyére érkeznek, ahol az emberek éppen bikaáldozatot mutatnak be Poszeidónnak. Athéné és Télemakhosz odamennek Nesztórhoz, az itteni királyhoz, aki felszólítja őket, hogy vegyenek részt a szertartáson. Ez persze elég furcsa helyzet az inkognitóban lévő Athénének, hisz istentársának kell áldoznia, de az istennő végigjátssza szerepét. Télemakhosz ezután felfedi kilétét és utazása célját, valamint apja sorsa felől érdeklődik. Nesztór király elmeséli, mint vált sokfelé a görög sereg a trójai diadal után, szót ejt saját és Meneláosz hazatértéről, más hősökről is sokat megtudunk. Odüsszeusz útjáról azonban semmi híre, ezért azt tanácsolja jóeszű Télemakhosznak, látogassa meg Meneláosz spártai királyt, aki hajóival a fél világot bejárta. A bagolyszemű sas képében távozik, Télemakhoszt pedig Nesztór látja vendégül estére. Reggel ököráldozatot mutatnak be az istennőnek, majd Odüsszeusz fiúsarja Nesztór egyik fiának társaságában kocsin Spártába indul.

Negyedik ének

Lakedaimón (Spárta)

Meneláosz király éppen lánya és Akhilleusz fiának lakodalmán tartózkodik, feleségével, Helénével együtt. Eteóneusz, a király fegyvernöke fogadja a vendégeket, akik megmosakodnak, majd belépnek az uralkodó termébe, s mellette foglalnak helyet. A háziúr parancsára először elfogyasztják étküket, s csak utána fognak beszédhez. Télemakhosz ajkáról csodálkozó megjegyzés röppen el a hallatlan gazdagság láttán, amit a tulajdonos is meghall. Ennek hatására elmondja, hogy semmit sem ér ez a sok kincs, hisz oly sok barátja halt keserű halált az elmúlt időben, hogy szíve már semminek sem örülhet. Közben Odüsszeusz nevét is megemlíti, aminek hallatán annak fia elsírja magát, így félig le is leplezi kilétét. Felelevenítik a múlt eseményeit, s rövidesen a másik két férfi is elsírja magát. Szép Heléné azonban búűző szert szór italukba, amitől elfelejtik bánatukat. Így is történt, ezután pedig nyugovóra tértek, hogy a társalgást másnap kipihenten folytathassák. Meneláosz a következő történetet meséli el: "Egyiptom földjéről hazatérőben, éppen Pharosz szigete mellett vesztegelt, mert az istenek nem adtak szelet a vitorlák alá. Már az éhhalál kerülgette őket, amikor Eidotheé istennő segítségére sietett. Azt tanácsolta neki, hogy ejtse foglyul Próteuszt, a tengeri vént, aki mellesleg az ő apja. Ő majd elmondja, hogy engesztelheti ki az isteneket. A király meg is fogadta a tanácsot, s társaival fókának öltözve elkapták a vént. Rövid tusa után az megadta magát, és válaszolt a kérdésekre. Itt tudta meg Meneláosz, hogy Odüsszeuszt Kalüpszó nimfa tartja fogva, aki nem tud hazatérni hajó és társak nélkül. A király ezután kiengesztelte az isteneket, és visszatért Spártába." A háziúr így fejezte be történetét, majd felszólítja Télemakhoszt, hogy vendégeskedjen még 12 napig nála. A fiú azonban nem akarja várakoztatni társait, ezért gazdag ajándékok kíséretében visszatér Püloszba.

Ithaka

Ithakában közben rájönnek Télemakhosz eltűnésére, s a kérők merényletet terveznek ellene. Elképzelésük szerint a szamoszi szorosban csapnának le rá hazatérőben. Medón azonban kihallgatta őket és elmondta Pénelopeiának a fenyegető híreket. Az asszony egészen kétségbeesik, hisz fia elutaztának hírét és a készülődő merénylet hírét egyszerre tudja meg. Athénéhez fohászkodik segítségért, aki meg is hallgatja kérését. Nehezen jött álmában az istennő parancsára húga jelenik meg, aki megnyugtatja, fiát a bagolyszemű fogja megvédeni.

Ötödik ének

Olümposz

Az istenek -Poszeidón kivételével- újra tanácsba gyűlnek. Itt Athéné ismét sürgeti Odüsszeusz ügyének rendezését. Így tehát elküldik az isteni hírnököt Kalüpszó nimfához, hogy eressze már végre foglyát szabadon. Az istenek akarata szerint a hősnek tutajon kell elhagynia a szigetet.

Kalüpszó nimfa szigete

Hermész megérkezik a gyönyörű szigetre, és felszólítja az istennőt, engedje el rabját. A nimfa meglehetősen dühbe gurul emiatt, de kénytelen engedelmeskedni Zeusz akaratának. Odüsszeusz 4 nap alatt tutajt épít, és az ötödik napon ezen elhagyja a szigetet az istennő által ajándékozott elemózsia kíséretében. Az út tizenhetedik napján megpillantja a földet, Poszeidón viszont vihart bocsát rá, amiben kis híján életét veszti. Leukotheé halandóból lett istennő azonban megsajnálja, és ajándékul egy fátylat ad neki. Amikor hősünk tutaja szétesik, leveti ruháját, ezt csavarja teste köré, és így úszik két napig a szárazföld felé. A part menti sziklákon majdnem összezúzza testét, de végül Athéné segedelmével sikerül egy folyó torkolatában kiúsznia. A fátylat visszadobja a tengerbe, hisz így kérte az istennő, ő pedig avarba burkolózik a lombok alatt, s elnyomja az álom.

Hatodik ének

A phaiákok földjén

Miközben hősünk álmát alussza a lombosban, Athéné egy lány alakjában megjelenik az itteni király, Alkinoosz lányának álmában. Azt tanácsolja neki, hogy másnap vigye el mosni ruháit a mosógödrökhöz, mert közeleg házasságának napja, amire tiszta öltözékkel kell készülni. A lány így is cselekszik reggel, és édesapja engedélyével két szolgálóleány kíséretében elindul egy szekéren. Kísérői segítségével elvégzi a munkát, ezután megfürdik a folyóban, és éhségét csillapítja. Ekkor ébred fel Odüsszeusz, s szemérmét ágakkal-levelekkel takargatva odamegy a lányokhoz. Megviselt külsejének köszönhetően a lányok értelemszerűen megijednek tőle, de Nauszikaá királylány erőt vesz magán, és szóba áll a jövevénnyel. Hamar rájön nemes származására, oltalmába fogadja, megfürdeti a folyóban, ruhát és ételt-italt ad neki. Azt azonban már nem engedi meg neki, hogy vele együtt menjen apja házába, tudniillik fél a rossz nyelvektől. Csak Athéné szent ligetéig vezeti el, itt kell megvárnia, míg a lány visszaér a palotába, s csak ezután indulhat el oda ő is. Előtte egy fohászt rebeg el istennőjéhez.

Hetedik ének

A phaiákok földjén

Nauszikaá visszatér apja házába, és visszavonult hálójába. Odüsszeusz ezután indul el céljához. Athéné egy hajadon képében vezeti el a díszes házhoz, valamint ködöt is bocsát rá, hogy a gőgős lakosok ne láthassák meg. Azt tanácsolja a hérosznak, hogy boruljon Árété királynő lába elé, így kérjen segítséget utazásához. A palota ércfalai és gyönyörűséges kertje ámulatba ejtik hősünket. Bámészkodva lépi át a ház kapuját. Még mindig nem láthatja senki, csak akkor foszlik le róla a láthatatlanság, amikor az úrnő lábát átöleli. Érthető módon először nagyon meglepődnek, aztán étellel-itallal kínálják vendégüket. Odüsszeusz beszámol utazásának végső részéről, sőt még a királylányt is tisztázza az alól, hogy nem személyesen vezette a vendéget a házba. Azt mondja, hogy ő akarta ezt így, nehogy a király megharagudjon. Alkinoosz biztosítja róla, hogy minden segítséget meg fog adni neki a hazatérésre. Rövid idő múlva aludni térnek.

Nyolcadik ének

A phaiákok földjén

Alkinoosz gyűlésbe hívja a phaiákokat, hogy vendégük támogatásáról tanácskozzanak. Ebben Athéné is segít, ugyanis hírnök képében járja a várost. Ráadásul isteni bájt hint Odüsszeuszra, amiért is a nép nagyon megbámulja szép alakját. A gyűlésen elhatározzák, hogy egy bárkát és ötvenkét derék ifjút adnak a vendég mellé az útra. Majd visszatérnek a palotába, ahol lakoma közben Démodokosz lantos zenél, aki ugyan vak, de gyönyörűen tud muzsikálni. A dalnok Odüsszeusz és Akhilleusz viszályáról zeng ódát, ami megríkatja hősünket. Ezt azonban csak a király veszi észre. Az étkezés után a piactérre mennek, ahol versenyeket rendeznek diszkoszvetésben, birkózásban, ugrásban és futásban. Az ifjak Odüsszeuszt is megkérdezik, nincs-e kedve játszani, ő azonban szeretne távol maradni a részvételtől. Emiatt Eurüalosz csúnya sértést vág fejéhez, amiért Odüsszeusz szívében keserű harag gyúl. Megfogja a legnehezebb diszkoszt, és olyan messzire hajítja, amennyire senki se tudta. Majd harci erényeiről zengedezik egy sort, de eddigre már csillapul dühe. A király táncot rendeztet, amelyben fiai a főszereplők. Hősünk megdicséri az ifjak tánctudását, amiért Alkinoosz gazdagon megajándékoztatja a többi phaiák fejedelemmel egyetemben. Eurüalosz egy ezüstmarkolatú kardot ajánl fel neki engesztelésül. Este a bajnokot megfürdetik, egy szép ládába pakolják kapott holmiját, amire ő maga köt különleges csomót. Később újra a dalnok énekét hallgatják Trójáról, amin újra elsírja magát. A király ekkor megkéri, hogy feddje fel végre kilétét, lakhelyét és utazása történetét.(Megjegyzés: érdemes megfigyelni, hogy akkoriban a vendéglátás szokásai mennyire mások voltak, és hogy mi ma mennyire bizalmatlanok vagyunk vendégeinkkel az ókori görögökhöz képest.)

Kilencedik ének

Odüsszeusz kalandjai - Küklopeia

Odüsszeusz részletesen bemutatkozik házigazdáinak, majd nekikezd viszontagságos kalandjait elbeszélni. Miután társaival Tróját elhagyták, a kikón nép Iszmarosz országába vetette őket a szél, amit bizony rendesen feldúltak. Katonái azonban rendesen lerészegedtek, így az ellentámadásba lendülő ellenség rendet vágott soraik között. Hősünk megmaradt társaival hajókon hagyta el a vészterhes partokat. A kegyetlen sors a Küklópszok földje felé kergeti a hajóhadat. Itt először egy szép kis lakatlan szigeten kötnek ki, majd másnap Odüsszeusz egy hajóval és néhány társával a többieket hátrahagyva átutazik a szárazföldre. Az itt lakóknak ajándékul mézédes bort visznek, amit még a hadizsákmányként szereztek. Betérnek az egyik Küklópsz barlangjába, megcsodálják annak hatalmas méreteit, és fogyasztanak az itt található sajtokból. Hősünk 12 társat vitt magával, a többiek a hajón maradtak. Ők sürgetik, hogy inkább távozzanak, vezérük viszont beszélni óhajt a ház urával. Rövidesen haza is ér a hegyméretű óriás, a Küklópsz, akinek csak egy szeme van, és betereli juhait a barlangba, aminek szája elé egy óriási követ gördít. Odüsszeusz köszön neki, és a vendégszeretet és Zeusz nevében kéri, adjon nekik szállást éjszakára, sőt esetleg ajándékozza is meg őket. A Küklópsz csak nagyot nevet ezen, kijelenti, hogy isten neki nem parancsol, megöli hősünk két társát és elfogyasztja őket vacsorára. Leleményes Odüsszeusz szörnyen megharagszik emiatt, keserű könnyeket hullat, és azt fontolgatja, hogy álmában leszúrja-e az óriást. Utóbb erről lemond, mert így ők sem tudnák elgörgetni a követ a barlang elől, és éhen halnának. Inkább vár másnap reggelig. A szörny másik két társával reggelizik meg, kitereli nyáját, és visszagurítja a követ. Az emberek vezérük vezetésével kihegyeznek egy óriási karót, majd elrejtik az ürülékben. Amikor a Küklópsz este visszatér, megint ritkítja az emberállományt. Odüsszeusz borral kínálja meg, amitől az lerészegedik, és álomba merül. Odüsszeusz Senkise néven mutatkozik be neki. Az est folyamán az akhájok előveszik a nagy karót, és a Küklopsz szemébe szúrják. A szörny felüvölt, fajtársait hívja segítségül, akik azonban nem segítenek neki, hallván, hogy Senkise bántotta. Az óriás elmozdítja a sziklát, várva, hogy a görögök ki próbálnak majd menni, és akkor majd lecsap rájuk. Hősünk azonban nagy cselt eszel ki: juhok aljára kötözik magukat, így menekülnek meg. Az óriás így nem érzi kezével testüket. A vezér leoldozza társait az állatokról, és együtt a hajóba terelik a juhokat, majd tengerre szállnak. Innen próbál szócsatát vívni az egyszeművel, aki az élces szavakra sziklákkal válaszol. Szerencsére ezek nem tesznek kárt a hajóban, a szörny azonban apjához, Poszeidónhoz fohászkodik, hogy ne engedje megvakítóját hazatérni, és hogy veszítse el követőit is. Az akhájok visszatérnek a többiekhez, megsiratják társaikat és megosztoznak a zsákmányon, majd bárkára szállnak, és tovább mennek keserves útjukon.

Tizedik ének

Odüsszeusz kalandjai - Aiolié

Hősünk és társai Aiolié rézfallal övezett szigetére vetődnek Küklopeiából való távoztuk után. Itt Aiolosz Hippotadész él jómódban családjával, és egy hónapon keresztül vendéglik a messzi földről érkezett vándorokat. A háziúr nagy ajándékot ad Odüsszeusznak: egy tömlőbe zárja a süvöltő szeleket, melyek a bárka útját akadályozhatnák, egyedül a csendes Zephírt hagyja szabadon, így bocsátja az akhájokat útjukra. A segítségnek köszönhetően nagyszerűen haladnak hajóikkal. Már-már az otthoni föld partjait vélik látni, amikor borzalmas katasztrófa történik. Mialatt vezérük ugyanis elszundít a nagy fáradtságtól, a katonák irigységüktől eltelvén felbontják a tömlőt, mily ajándékot kaphatott uruk Aiolosztól. Ezzel azonban útjukra engedik a vad szeleket, amik felkorbácsolják a tengert és eltérítik a helyes irányból a flottát. Visszakerülnek Aioliéra, ahonnan azonban kiutasítják őket, mondván, az istenek akaratával ők sem dacolhatnak. Keseregve indultak innen útnak, majd a laisztrügonok honába érkeztek.

Télepülosz

A görögök küldöttséget menesztenek az itteni királyhoz. Ezt a földet azonban gonosz óriások lakják, királyuk megeszi a küldöttek egy részét, a nép pedig ember nagyságú kövekkel igyekszik elpusztítani az emberek flottáját. Meg kell hagyni, nem kevés sikerrel. Csak egyetlen bárka menekül meg a borzalmas kőzáporból, ezen -talán mondanunk sem kell- utazik hősünk is.

Aiaié

A bátor akhájok szomorúan kötnek ki egy ismeretlen szigeten. Letargiájukból Odüsszeusz rázza fel őket, aki egy szarvast ejt el dárdájával, amiből este nagy lakomát rendeznek. A megjavult hangulatot az rontja el újból, amikor vezérük kijelenti, követséget akar küldeni a sziget urához. Végül beleegyeznek, és sorsot húznak. Eszerint a menetet Eurülokhosz vezeti, Odüsszeusz pedig a hajónál marad. A földet egyébként Kirké istennő kormányozza, aki az embereket állattá szokta változtatni. Így járnak a görögök is, miután fogyasztanak a mérgezett ételekből, disznóvá lesznek. Egyedül Eurülokhosz tud elmenekülni, és ijedten újságolja el a hírt a többieknek. Odüsszeusz társai minden ellenkezése dacára elmegy kiszabadítani társait. Útközben Hermész látja el tanácsokkal, hogy állhat ellen a nimfa bájának. Ez sikerül is neki, minek következtében Kirké békét köt vele, szabadon engedi barátait, azaz visszaváltoztatja őket, majd egy évig vendégül látja őket. Távoztuk előtt közli a görögökkel, hogy az Alvilágba kell hajózniuk, azért, hogy találkozzanak egy nagy jós lelkével, aki majd elmondja nekik, mikor térhetnek haza. Céljuk mibenlététől rettegve kelnek útra a sokatjárt vándorok.