Alapadatok
Év, oldalszám:2015, 4 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:22
Feltöltve:2019. szeptember 07.
Méret:613 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
Szó, mondat, szöveg Gondolatainkat beszédben vagy írásban közöljük társainkkal, más emberekkel. Az elmondott beszédet, a leírt írást szövegként fogalmazzuk meg A szöveg a beszéd legnagyobb egysége, amely egymással összefüggő mondatokból áll. A mondat beszédünk, írásunk legkisebb olyan egysége, amely önálló értelemmel bír A mondat szavakból áll, a szó szótagokból, a szótagok pedig hangokból tevődnek össze. A hangot kimondjuk, a kimondott hang leírt jele a betű. Példa Szavak: leány, búza, fiú, arat, kasza, ebéd, reggel, nap, anya Szótagok: le-ány, bú-za, fi-ú, a-rat, ka-sza, e-béd, nap, a-nya Mondatok: A fiú arat. A Nap süt Az ebéd finom A búza megérett Az anya főz Szöveg: Nyár van. Beérett a búza Az apa aratani küldi a fiait és a két nagyobbik leányát. A fiúk és a leányok kora reggel a mezőre sietnek. A fiúk kifenik a kaszájukat, és vágni kezdik az érett búzát A leányok összegyűjtik és kévékbe
kötik a levágott kalászokat Délben az anya a legkisebbik leányával ebédet küld az aratóknak Mivel a Nap már nagyon melegen süt, a fiatalok egy fa árnyékába húzódnak, és ott költik el a finom ebédjüket Rövid pihenő után szorgalmasan folytatják a nehéz munkát, így este a jólvégzett munka örömével térhetnek haza. 1. Másold le szótagokra bontva a szöveg első három mondatát! 9 2. Figyeld meg a kézi aratásról szóló szöveget Minden mondat nagy betűvel kezdődik, és minden mondat után pont van. A mondatot, ha kérdést fejez ki, kérdőjellel zárjuk Például így: Mikor érik a búza? Írj le néhány kérdő mondatot a fenti szöveggel kapcsolatban!
3. Vannak olyan mondatok, melyek után felkiáltójelet kell tennünk Ezek kívánságot, kérést, parancsot, felszólítást fejeznek ki. Például: – János, fogd be a szekérbe lovakat! – kiáltotta a gazda a legkisebbik fiának. – Induljatok a mezőre! – Siessünk, amíg nincs nagyon meleg! – hívta a többieket a legnagyobbik fiú. – Katica, hozz egy kancsó vizet a forrásból! – kérte a húgát az ebédhez készülődő fiú. Írj egy rövid párbeszédet a kézi aratásról szóló szöveg alapján, amelyben legyenek kérdő és felszólító mondatok is! A párbeszéd játszódhat: az apa és a fiai között, az anya és a legkisebbik leány között, a fiúk között, illetve a fiúk és a leányok közt. Könnyebb lesz a párbeszédet megírni, ha nevet is adsz a szereplőknek.
10 4. Az alábbi népmesét egy írni tanuló kisfiú írta le anélkül, hogy a mondatokat különválasztotta volna egymástól. Segíts neki, válaszd szét a mondatokat! egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon gazdag úr ennek a nagyon gazdag úrnak volt egy nagyon-nagyon szegény szolgája egyszer a nagyon gazdag úr kiadta neki parancsba, hogy menjen el a szántóföldjére aratni megparancsolta neki, hogy egy nap alatt két holdat kell learatnia, marokba szednie, kepébe raknia, azonban csak úgy arathat, hogy a gabonát szálanként vágja le a szegény ember ki is ment a mezőre elkezdte vágni a búzát, de akármennyit is dolgozott, egy nap alatt alig tudott a szántóföld végére érne esteledett már, amikor szomorúan látta, hogy nemsokára kiér a hosszú föld végére, és még mindig csak egy sort aratott le egész nap ráadásul más nehézség is kezdett tornyosulni előtte egyre vastagabbak lettek a gabonaszálak a föld vége felé
nem tudta, milyen gabona ez, mi lehet ennek az oka? Mire ide ért a mesében a kisdiák, már megtanulta, hogy a mondatokat külön-külön kell írni, ezért a mese folytatását már nem neked kell javítanod. Íme a történet folytatása: Megállott a szálak előtt, és nem tudta magát elhatározni, hogy végigsuhintsa-e rajtuk a kaszáját, vagy se. A szálak már olyan vastagok voltak, mint a szegény ember dereka. Mégiscsak nekifohászkodott, mert arra gondolt, hogy odahaza éhes gyermekei várják, nekik is kell a kenyér. Előbbre lépett, és a deréknyi vastag gabonaszálaknak suhintotta a kaszáját. Azt várta, hogy a kasza éle nem fogja el a vastag szálakat, azonban úgy keresztülszaladt rajtuk, hogy a szegény ember meg sem érezte. Nem ez volt azonban az igazi csoda. Ahogyan dőltek a szálak, a kalászokból aranyszemek peregtek alá. A szegény ember nagyon 11 megörült ennek, abbahagyta az aratást, és rohant haza, hogy hívja a feleéségét is
összeszedni a sok kincset. Késő éjfélig vágta a feleségével a vastag búzaszálakat, a vékonyakat mind lábon hagyta. Mikor megelégelték a sok arany összeszedését, abbahagyták az aratást. Másnap szó nélkül otthagyták a gazdag embert, és más országba költöztek. A sok aranyon házat és földet vásároltak maguknak. Ott éltek boldogan és szépen, míg meg nem haltak 5. Az alább megkezdett minta alapján folytatsd a párbeszédet és a mesét saját szavaiddal attól a részétől, amikor a gazda hazaért és elmondta a feleségének, hogy mi történt a mezőn! Meg is változtathatod a mese végét, ha ki tudsz találni érdekes befejezést! – Hol voltál ilyen sokáig, édes uram? – kérdezte az asszony. – Búzát arattam, és közben hihetetlen dolog történt! – válaszolt a gazda, és elmesélte a különös történetet. 6. Alkoss két-két szót a következő betűkből! a) p, k, é b) k, r, a c) á, t, l 7. Változtasd meg a hangok
(betűk) sorrendjét úgy, hogy más értelmes szót jelentsenek! a) b) c) d) e) étel róka mára kár tér 12
kötik a levágott kalászokat Délben az anya a legkisebbik leányával ebédet küld az aratóknak Mivel a Nap már nagyon melegen süt, a fiatalok egy fa árnyékába húzódnak, és ott költik el a finom ebédjüket Rövid pihenő után szorgalmasan folytatják a nehéz munkát, így este a jólvégzett munka örömével térhetnek haza. 1. Másold le szótagokra bontva a szöveg első három mondatát! 9 2. Figyeld meg a kézi aratásról szóló szöveget Minden mondat nagy betűvel kezdődik, és minden mondat után pont van. A mondatot, ha kérdést fejez ki, kérdőjellel zárjuk Például így: Mikor érik a búza? Írj le néhány kérdő mondatot a fenti szöveggel kapcsolatban!
3. Vannak olyan mondatok, melyek után felkiáltójelet kell tennünk Ezek kívánságot, kérést, parancsot, felszólítást fejeznek ki. Például: – János, fogd be a szekérbe lovakat! – kiáltotta a gazda a legkisebbik fiának. – Induljatok a mezőre! – Siessünk, amíg nincs nagyon meleg! – hívta a többieket a legnagyobbik fiú. – Katica, hozz egy kancsó vizet a forrásból! – kérte a húgát az ebédhez készülődő fiú. Írj egy rövid párbeszédet a kézi aratásról szóló szöveg alapján, amelyben legyenek kérdő és felszólító mondatok is! A párbeszéd játszódhat: az apa és a fiai között, az anya és a legkisebbik leány között, a fiúk között, illetve a fiúk és a leányok közt. Könnyebb lesz a párbeszédet megírni, ha nevet is adsz a szereplőknek.
10 4. Az alábbi népmesét egy írni tanuló kisfiú írta le anélkül, hogy a mondatokat különválasztotta volna egymástól. Segíts neki, válaszd szét a mondatokat! egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon gazdag úr ennek a nagyon gazdag úrnak volt egy nagyon-nagyon szegény szolgája egyszer a nagyon gazdag úr kiadta neki parancsba, hogy menjen el a szántóföldjére aratni megparancsolta neki, hogy egy nap alatt két holdat kell learatnia, marokba szednie, kepébe raknia, azonban csak úgy arathat, hogy a gabonát szálanként vágja le a szegény ember ki is ment a mezőre elkezdte vágni a búzát, de akármennyit is dolgozott, egy nap alatt alig tudott a szántóföld végére érne esteledett már, amikor szomorúan látta, hogy nemsokára kiér a hosszú föld végére, és még mindig csak egy sort aratott le egész nap ráadásul más nehézség is kezdett tornyosulni előtte egyre vastagabbak lettek a gabonaszálak a föld vége felé
nem tudta, milyen gabona ez, mi lehet ennek az oka? Mire ide ért a mesében a kisdiák, már megtanulta, hogy a mondatokat külön-külön kell írni, ezért a mese folytatását már nem neked kell javítanod. Íme a történet folytatása: Megállott a szálak előtt, és nem tudta magát elhatározni, hogy végigsuhintsa-e rajtuk a kaszáját, vagy se. A szálak már olyan vastagok voltak, mint a szegény ember dereka. Mégiscsak nekifohászkodott, mert arra gondolt, hogy odahaza éhes gyermekei várják, nekik is kell a kenyér. Előbbre lépett, és a deréknyi vastag gabonaszálaknak suhintotta a kaszáját. Azt várta, hogy a kasza éle nem fogja el a vastag szálakat, azonban úgy keresztülszaladt rajtuk, hogy a szegény ember meg sem érezte. Nem ez volt azonban az igazi csoda. Ahogyan dőltek a szálak, a kalászokból aranyszemek peregtek alá. A szegény ember nagyon 11 megörült ennek, abbahagyta az aratást, és rohant haza, hogy hívja a feleéségét is
összeszedni a sok kincset. Késő éjfélig vágta a feleségével a vastag búzaszálakat, a vékonyakat mind lábon hagyta. Mikor megelégelték a sok arany összeszedését, abbahagyták az aratást. Másnap szó nélkül otthagyták a gazdag embert, és más országba költöztek. A sok aranyon házat és földet vásároltak maguknak. Ott éltek boldogan és szépen, míg meg nem haltak 5. Az alább megkezdett minta alapján folytatsd a párbeszédet és a mesét saját szavaiddal attól a részétől, amikor a gazda hazaért és elmondta a feleségének, hogy mi történt a mezőn! Meg is változtathatod a mese végét, ha ki tudsz találni érdekes befejezést! – Hol voltál ilyen sokáig, édes uram? – kérdezte az asszony. – Búzát arattam, és közben hihetetlen dolog történt! – válaszolt a gazda, és elmesélte a különös történetet. 6. Alkoss két-két szót a következő betűkből! a) p, k, é b) k, r, a c) á, t, l 7. Változtasd meg a hangok
(betűk) sorrendjét úgy, hogy más értelmes szót jelentsenek! a) b) c) d) e) étel róka mára kár tér 12
Ahogy közeledik a történelem érettségi, sokan döbbennek rá, hogy nem készültek fel eléggé az esszéírás feladatra. Módszertani útmutatónkban kitérünk a történet térbeli és időbeli elhelyezésére, a források elemzésére és az eseményeket alakító tényezőkre is.
