Történelem | Tanulmányok, esszék » Szovjet-Oroszország kialakulása (1916-1924)

Szovjet-Oroszország kialakulása (1916-1924) 1916 végére a háborús veszteségek nyomán nőtt az elégedetlenség. 1917 február 23-án a petográdi munkásnők felvonulásával a fővárosban elkezdődött a forradalom. A hatalom megpróbálta a forradalom kibontakozását megakadályozni, a tömegbe lőtt, letartóztatta a munkásszervezetek vezetőit. Azonban a helyőrség egyik tartalékos százada is fellázadt, s megkezdődött a hadsereg átállása a forradalom oldalára. Létrejöttek a szovjetek (tanácsok), amelyekbe a dolgozók demokratikus pártok helyi képviselőit választották meg. Március 2-án megalakult az ideiglenes kormány, elnöke Lvov herceg volt. Az antanthatalmak március 24-én elismerték az Ideiglenes kormányt. Elkezdték a V örös Gárda szervezését, feloszlatták a cári rendőrséget, elbocsátották a r égi bírákat, bevezették a n yolcórás munkanapot. Az országban kettős hatalom alakult ki Az egyik a nagypolgárság képviselőiből

álló kormány, a másik a szovjetek hatalma, mely kispolgári pártok és munkáspártok képviselőiből állt. A két hatalom között kiéleződött a harc Sorra tértek haza az emigrációban vagy száműzetésben lévő vezetők, köztük Sztálin is. A Miljukov-jegyzékben a kormány megígérte az antant szövetségeseinek, hogy Oroszország folytatja a háborút a győzelemig. Ez óriási felháborodást váltott ki, mely a kormány válságához vezetett. Új, koalíciós kormány alakult, melynek elnöke szintén Lvov herceg. A szövetségesek követelésére Tarnapol közelében támadást indítottak (Kerenszkij-offenziva). Ez felháborodást váltott ki A kormány a tüntetést szétlőtte, s vezetőket tartóztattak le, köztük Trockijt és Raszkolnyikovot is. Lenin elhagyta az országot. Megalakult a harmadik ideiglenes kormány, melynek elnöke Kerenszkij lett. Kornyilov tábornok augusztus 25-én seregével elindult Petográd felé, az ellenforradalmi erők katonai

diktatúrát akartak bevezetni. Kornyilov a szovjeteket szét akarta kergetni és fel akarta számolni a K erenszkij-féle kormányt, amelyet túl demokratikusnak talált. A bebörtönzöttek, köztük Trockij kiszabadultak. 1917-ben összegyűlt a parasztküldöttek oroszországi kongresszusa. A földre vonatkozóan követelték, hogy a földtulajdon minden fajtáját kártérítés nélkül töröljék el. A földeket és felszereléseit el kell kobozni, be kell tiltani a bérmunkát, a földet a dolgozók között egyenlően föl kell osztani. A parasztok megelégelték a várakozást, s júliusban parasztzendülés tört ki, amelynek során földeket foglaltak el, elűzték a nagybirtokosokat, felgyújtották a kastélyokat. Szeptember 25-én újraválasztották a petográdi szovjetet, amelynek 22 t agú elnökségébe 13 bolsevik került be. Október 12-én létrehozták a Forradalmi Katonai Bizottságot A bolsevikok készültek a felkelésre. Október 24-én

megszállták a város fontos középületeit, hidjait, gyárait Október 25-én megnyílt a II. Összoroszországi Kongresszus A kongresszuson kikiáltották a szovjethatalmat. Dekrétumot adtak ki a hatalomról, a földről és a békéről A legfőbb hatalmat képviselője a Szovjetek Összoroszországi lett, mely évente kétszer ülésezett. A két kongresszus között a jogkörét a Központi Végrehajtó Bizottság gyakorolta. Ennek elnöke Kamenyev, 1917 novemberétől Szverdlov, majd 1919 tavaszától Kalinyin. A Végrehajtó Bizottság nevezte ki a Népbiztosok Tanácsát, mely a minisztertanács szerepét töltötte be a népbiztosok révén. Az ellenforradalom és szabotázs elleni harcra létrehozták az Összoroszországi Rendkívüli bizottságot (VCSK), mely a GPU, NKVD, MVD és KGB elődje. Vezetője Dzerzsinszkij December 22-én a német megszállás alatt lévő Breszt-Litovszkban megkezdődtek a béketárgyalások. A szovjet küldöttséget Trockij vezette A

szembenálló felek igényt tartotta Oroszország általuk megszállt területeire. Trockij megszakította a tárgyalásokat A németek támadást indítottak, elfoglalták Észtországot, és már Petográdot fenyegették. Ekkor ismét kénytelenek voltak fegyverszünetet kérni, ahol jelentős területeket vesztettek el. 1922. december 30-án az I össz-szövetségi szovjetkongresszus kimondta Szovjetunió megalakulását. 1924 j anuárjában a II Össz-szövetségi Kongresszus elfogadta Szovjetunió alkotmányát, mely kimondta, hogy a szövetségi állam az egyenjogú népek önkéntes szövetsége, amely biztosítja a szabad kiválás jogát, de lehetővé tesz újabb csatlakozásokat is. A legfőbb államhatalmi szerv a Legfelsőbb Tanács. 1924. január 21-én Lenin meghalt A Népbiztosok Tanácsának elnöke Rikovo lett