Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Imre Lajosné - A Magyarországra bevándorló nagyarányú munkaerő foglalkoztatásának feltételei

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi kar Gazdálkodási szak Gazdaságelméleti Tanszék Összehasonlító Gazdaságtan A Magyarországra bevándorló nagyarányú munkaerő foglalkoztatásának feltételei Debrecen, 2003. november 29 Készítette: Imre Lajosné 2003/2004 tanév I. Félév II. Évfolyam gazdálkodási szak levelező tagozat A csoport Tartalomjegyzék Társadalmi bizonytalanság.3 Munkavállalási engedély .5 Hogy kaphatnak munkát külföldiek? Lépések a munkavállalási engedélyhez.6 Munkavállalás Magyarországon.11 Társadalmi bizonytalanság Az 1970-es évek elejétõl – az információtechnológiai változás kezdetétõl – 15-20 év telt el, mire az elsõsorban technológiai és gazdasági jellegû változások közvetlen társadalmi, politikai és kulturális hatása is megmutatkozott. A korábban létezõ társadalmi-gazdasági intézményi keretek ugyanis sok esetben nem tudtak mit kezdeni a megváltozott globális

körülményekkel, ami bizonytalansághoz és ellenreakciókhoz vezetett. Az 1990-es évektõl nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalomba beágyazott gazdaság globalizációjával társadalmi, politikai változásokra is szükség van, mégpedig azért, mert a globalizáció hatása alól nem lehet kivonni egyetlen országot, régiót vagy települést, és azok közösségeit sem. A tudásalapú termelés általánossá válása globális szinten kulturális, társadalmi és intézményi változásokat igényel, ami tanulva a korábbi technológiai forradalmak történetébõl, idõbe telik – olyan kulturális késésrõl (cultural lag) lehet beszélni, ami a társadalmi értékek és normarendszerek mûködésének hatékonyságát nagyban rontja. Bár a modern géprombolók mozgalma (neo-ludditák) ’befulladt’, az ellenállás érthetõ: az egyes társadalmakban elfogadott és követett, bizonyos szituációkban kielégítõen mûködõ viselkedésminták többé már nem

adnak megnyugtató választ arra a kérdésre, hogy az adott helyzetben mi a jó illetve mi a rossz; és ez elsõsorban a globalizáció hatásának tekinthetõ, amit emiatt sokan a világon inkább veszélyforrásként érzékelnek, semmint felszabadító erõként. Ennek ellenére napjainkra már globális gazdaságról beszélhetünk, ami minõségileg más, mint a korábbi termelési rendszer: “[a globális gazdaság] olyan gazdaság, amelynek megvan a kapacitása, hogy valós idõben [real time] egységes egészként mûködjön planetáris szinten.” – állítja Castells oly sokat idézett tézisével (Castells 1996: 92) Ennek a valós idejû, egyidejû mûködésnek a technikai alapját a legújabb információs technológiák jelentik, amelyek ténylegesen lehetõvé teszik, hogy a XXI. század küszöbén globálisan funkcionáljon a gazdaság. Hogy például a nap huszonnégy órájában az egyetlen, integrált pénzpiacon mozogjon a tõke. Ez a mûködésmód azonban

nem konfliktusmentes, a tõke szabad áramlása mellett ugyanis biztosítani kell(ene) a munkaerõ, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását is, ami jelentõs korlátokba ütközik. Egy nagyon szûk elit-munkaerõtõl eltekintve például nem áramlik szabadon a munkaerõ, még az információs szektorban, még a távmunka segítsége mellett sem. Mégis, egyre növekvõ mértékben globalizálódik és szabadul fel a munka: egyrészt a cégek szinte szabadon dönthetnek arról, hogy hol termelnek és így vásárolnak munkaerõt (ami függ annak képzettségétõl, költségétõl és társadalmi ellenõrzésétõl), másrészt a legképzettebb munkaerõt utaztatják a világban, mindig ott vetve be a szakértelmet, ahol arra a legnagyobb szükség van. Így az nem helyhez, hanem feladathoz és céghez kötött – mindez egészen mostanáig nem öltött ennyire meghatározó méreteket az emberi gazdaság története során. Azonban az ebbõl fakadó konfliktusokat sem

szabad figyelmen kívül hagyni: a képzetlen munkaerõ és ezáltal akár egész közösségek, régiók, országok elértéktelenedését és kizáródását a termelési hálózatokból; az elköltözõ cégek által hátrahagyott ’felégetett’ területet, munkaerõt és annak szociális problémáit; az elköltözõk által egykor befizetett állami adók kiesését, miközben az állami kiadások a munkanélküliség növekedése miatt szintén jelentõsen megnõnek. Más oldalról: a beköltözõ cégek által megváltoztatott közösségi és környezeti teret; a bevándorló munkaerõ által gerjesztett társadalmi feszültségeket, szélsõ esetben a fundamentalista, xenofób mozgalmakat-reakciókat; valamint a globalizációból fakadó bizonytalanságot a munkaerõpiacon. Hol van az a munkás, aki egyetlen cégnél tölti el élete munkás éveit, és biztonsággal tudja mi vár rá a munkaerõpiacon? – még, ha ez nem is mindenki álma, nagyon sok ember számára

közvetve vagy közvetlenül valós egzisztenciális fenyegetést jelent az információs fejlõdésbõl eredõ bizonytalanságot. A külföldiek munkavállalása Magyarországon csak engedély alapján lehetséges. A munkavállalási engedély megszerzéséhez a munkavállalónak először is keresnie kell egy munkáltatót, aki alkalmazni kívánja őt. A munkáltató a fekvése szerint illetékes munkaügyi központban bejelenti, hogy üres álláshellyel rendelkezik, és meghatározza, hogy az álláshely betöltéséhez milyen feltételekkel kíván munkavállalót alkalmazni. Ha a munkavállalásra a magyar igazolvány birtokában kerül sor, akkor a munkáltató az álláshely bejelentésével egyidejűleg jelzi az alkalmazni kívánt külföldi adatait, s ebben az esetben a munkavállalási engedély iránti kérelem elbírálása egyszerűsített eljárással – azaz a magyar munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül – 30 napon belül megtörténik. Ha a munkáltató

a külföldit nem a magyar igazolványa által lehetővé tett, egyszerűsített munkavállalási engedélyezési eljárással – naptári évenként legfeljebb három hónap időtartamra – kívánja alkalmazni, akkor az engedélyezési eljárást megelőzi a magyar munkaerőpiaci helyzet vizsgálata, vagyis a munkaügyi központ 30 napig nyilvántartja az üres álláshelyet, és vizsgálja, hogy az általa regisztrált magyar állampolgárságú munkanélküliek közül van-e a megadott feltételeknek megfelelő, kiközvetíthető személy. Amennyiben a 30 nap lejártáig az álláshely regisztrált munkanélkülivel történő betöltésére nem kerül sor, a munkaügyi központ a már említett újabb 30 napon belül kiadja a külföldi munkavállaló foglalkoztatásához a munkavállalási engedélyt. A munkavállalási engedéllyel lehet ezután a külképviseleten munkavállalási célú vízumot kérni. Munkavállalási engedély A külföldiek magyarországi

munkavállalását a Szociális és Családügyi Minisztérium 8/1999. számú rendelete szabályoz, az intézkedések 2000 január 1-én léptek életbe A törvény értelmében egyéni és csoportos engedélyt lehet kérelmezni. A foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett és a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A törvény szerint érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően: a. legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy b. hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó

megújítás a kérelem benyújtását megelőzően hatvan napnál nem régebben történt. A különböző munkaügyi központokban beszerezhető formanyomtatványok kitöltésén kívül kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletek: A. a külföldi szakképzettségéről szóló okirat hiteles másolata, valamint hiteles magyar fordítása, B. a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolás (ha külföldről származik az igazolás ennek hiteles másolata, valamint hiteles magyar fordítása). A kérelemhez kiegészítésként csatolandó mellékletek (a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó iratok): - társasági szerződés, alapító okirat hiteles másolata, - cégbejegyzés, bírósági végzés, vállalkozói igazolvány hiteles másolata. A kérelem benyújtásának helye: - az általános szabályok szerint a kérelmet a külföldi foglalkoztatásnak helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani.

Kivételek: - a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani, ha a munka természetéből adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki, - a foglalkoztató székhely szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a külföldit több, különböző megye területén lévő telephelyén kívánja foglalkoztatni Hogy kaphatnak munkát külföldiek? Lépések a munkavállalási engedélyhez Külföldi állampolgárok munkavállalási engedély birtokában vállalhatnak munkát Magyarországon. Tudja ezt Cristina, egy 21 éves brassói hölgy is, aki Budapesten akar dolgozni webgrafikusként. Milyen gátakat kell venni? Mire jó figyelni? Kinek nem kell engedély? Erre is válaszol Szabó György, a Fővárosi Munkaügyi Központ osztályvezetője. Cristina Romániában, Brassóban dolgozik egy amerikai számítástechnikai cégnél webgrafikusként. Már három éves gyakorlata van a szakmában,

mégis váltani akar Nem csupán munkahelyet, hanem országot is. "Voltam már Magyarországon, félig én is magyar vagyok. Tetszik az ország, amely Romániánál gazdaságilag fejlettebb. Hallottam, hogy nyitottabbak az emberek az új dolgok iránt, és persze a pénz sem mellékes. Magyarországon több pénzt lehet keresni, jobbak a fejlődési lehetőségek, ezért mindenképpen szeretnék ott dolgozni webdesigneri munkakörben", mondja a 21 éves Cristina. Csak ha nincs megfelelő magyar munkaerő Az erdélyi hölgy még nem tájékozódott részletesen a magyarországi munkavállalási lehetőségekről, azzal viszont tisztában van, hogy munkavállalási engedély kell neki a magyarországi munkához, melyhez első lépcsőben egy magyarországi munkaadót kell találnia. A munkavállalási engedélyt ugyanis a foglalkoztató cég intézi Ezt követően a cég benyújtja a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségnél a kitöltendő nyomtatványokat a

munkavégzés megkezdése előtt legalább hatvan nappal. Az iratok és igazolások leadása után a munkaügyi központ megvizsgálja, hogy az adott pozíció nem tölthető-e be magyar állampolgárságú munkaerővel. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy meghirdetik a külföldivel betölteni kívánt pozíciót és harminc napot várnak magyar munkavállalók jelentkezésére. Alig kérnek engedélyt magyarigazolvánnyal Fontos kitétel, hogy magyarigazolvány alapján igényelt engedély esetén ? illetve az OrbánNastase egyetértési nyilatkozat értelmében minden román állampolgár három hónapra vonatkozó kérelme esetén - a munkaügyi kirendeltség nem vizsgálja munkaerőpiaci helyzetet, nem hirdeti meg az állást magyar állampolgároknak, hanem minden szükséges igazolás, okirat megléte esetén gyorsított eljárással kiállítja az engedélyt a kérelmezőnek. Igaz, ez az engedély csupán három hónapra - idénymunkára - érvényes, nem egy évre. A

Fővárosi Munkaügyi Központ osztályvezetője elmondta, hogy magyarigazolvány alapján az első félévben húsznál is kevesebb engedélyek adtak ki. Szabó György a gyér érdeklődés okát nem kívánta elemezni. Nem éri meg három hónapra Szakértők szerint a vártnál alacsonyabb érdeklődés egyrészt információhiánnyal, másrészt az idénymunka iránti érdektelenséggel magyarázható. "Ha egy cég alkalmazni kíván egy külföldit, biztosan három hónapnál tovább szeretné. Egyébként is elég sok papírmunka és költség merül fel az engedély beadásakor. Ilyen rövid időre nem éri meg nekik külföldit foglalkoztatni", mondta egy névtelenséget kérő munkaüggyel foglalkozó köztisztviselő. Megjegyzendő, hogy egy kormánydöntés értelmében 2002-ben összesen 81320 munkavállalási engedély adható ki. Pontosan annyi, amennyi 2001-ben a betöltetlen állások száma volt. 2002 első félévében a Foglalkoztatási Hivatal adatai

szerint országosan 22820 engedélyt adtak ki. A legtöbben Romániából érkeznek "A Fővárosi Munkaügyi Központhoz 2002 első félévében közel 17 ezer munkavállalási kérelem érkezett be, melyből 12306 esetben adtunk ki munkavállalási engedélyt", mondja Szabó György, az engedélyezési osztály vezetője. A legtöbb engedélyt - 7827 - román állampolgárok kapták, a második helyen 1839 engedéllyel az Ukrajnából érkezők álltak. "A foglalkozási ágak közül a leginkább az építőiparban és a könnyűiparban kérnek külföldi munkaerőt, ám a skála széles, így topmenedzsereknek is benyújtottak munkavállalási igényt", jegyzi meg Szabó György. Az elutasítás okai "El kell utasítanunk a kérelmet, ha nem jelentik be meghirdetésre a pozíciót az illetékes munkaügyi központnak, vagy a kiközvetített, megfelelő képzettségű magyar munkanélkülit elutasítja a munkaadó. Akadály még, ha a külföldi jelentkező

nem rendelkezik megfelelő szakképesítéssel", mondja Szabó György, aki hozzáteszi, hogy sok esetben az iratok hiányossága miatt tart tovább 60 napnál az ügymenet. Például gyakran előforduló hiányosság, hogy a szakképesítést igazoló okiratnak nem a hiteles fordítását mellékelik, hanem a külföldiek saját maguk lefordítják a dokumentumot. Ukrán nyelvtudás építőipari munkásnak? Korábban több munkaadó is trükkös módon próbált külföldi munkaerőhöz jutni. Például az építőipari munkások esetében feltételnek szabták a folyékony román vagy ukrán nyelvtudást, vagy a szövőnők esetében a mongol kultúra ismeretét. "A sikeres munkavégzéshez nem kapcsolódó, indokolatlan feltételt nem tudunk figyelembe venni", magyarázza Szabó György. Mérlegelés után elutasítható a kérelem az országos átlagnál alacsonyabb alapbér esetén, vagy ha a kérelmezőre külföldi engedély nélküli foglalkozatása miatt

bírságot szabta ki, vagy ha a megelőző évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre. A hosszabbítás nem automatikus Ha harminc napig nem találnak alkalmas magyar munkavállalót, elindul az elbírálás fázisa. Ebben az utolsó szakaszban harminc napon belül döntés születik a munkavállalási engedélyről. Kedvező elbírálás esetén egy évre szóló munkavállalási engedélyt adnak ki, melyet ugyanazokkal a feltételekkel lehet meghosszabbítani. "A hosszabbításnál sok kérelmező elvárja tőlünk, hogy a jól bevált külföldi munkavállalónak automatikusan megadjuk az újabb engedélyt. Pedig ez nincs így Újra meg kell vizsgálnunk, hogy az adott munkakör nem tölthető-e be magyar munkavállalóval. Nincs mérlegelési lehetőségünk, a jogszabályi rendelkezéseket be kell tartanunk", mondja az engedélyezési osztály vezetője. Akiknek nem kell engedély Nem minden külföldinek kell azonban munkavállalási engedély, igaz a

kedvezményezettek köre meglehetősen szűk. Mentességben részesülnek például a külföldi állam diplomáciai képviseletéhez delegált tagok, a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezetője valamint felügyelő bizottsági tagja, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző külföldiek, a felsőfokú intézménybe, kutatóintézetbe meghívott vendégek. Nem kell engedélyt igényelni akkor sem, ha ezt nemzetközi szerződés írja elő. Sportolók előnyben Kell munkavállalási engedély, viszont nem vizsgálják a munkaerőpiaci helyzetet hivatásos sportolók esetében. Ha a klub szeretné leigazolni a játékost és beadja a szükséges papírokat, a munkaügyi központ kiállítja az engedélyt. Pedig érdekes lenne megvizsgálni, hogy az importált külföldi - sokszor tucatszámba menő - labdarúgók közül kinél van jobb a magyar piacon. Cristina nem adja fel Cristina tisztában

van azzal, hogy nem lesz könnyű dolga munkát találni és munkavállalási engedélyt szerezni Magyarországon. "Tudom, hogy elég nagy energiaráfordítás a cégnek a külföldi munkavállalási engedélyének benyújtása. Hátrányban vagyok abból a szempontból is, hogy művészeti területen főiskolai diplomám, és tudom, hogy az egyetemi diplomásokkal szemben hátrányban vagyok. Viszont van hároméves gyakorlatom egy amerikai cégnél, megfeleltem elvárásaiknak, és szerintem jól képzett webgarfikusnak számítok", mondja kissé szkeptikusan, ám semmiképpen sem rémülten. Cristina már elkezdte a keresést. "A neten is próbálkozom, írtam e-mailt cégeknek, ám még nem válaszoltak. Azt hiszem, telefonon is próbálkoznom kell, személyes kapcsolatokat kell szereznem. Remélem, nemsokára néhány interjúra is meghívást kapok", teszi hozzá már bizakodva. A brassói hölgy nem adja fel, Budapesten akar élni és dolgozni.

Munkavállalás Magyarországon A munkaügyi hivatal azt vizsgálja, szükség van-e az adott tevékenységre, kielégíthetõ-e a szakmai igény helyi forrásokból Szerzõdés, engedély, vízum Sokan szeretnének Magyarországon dolgozni. A lehetõségekrõl, a feltételekrõl kérdeztük a pozsonyi magyar nagykövetség külgazdasági tanácsosát. Kurucz Mihály egyebek közt útmutatást adott a munkavállalási engedély megszerzéséhez, vázolta a külföldiek társadalombiztosítási és adózási problémáit. Interjú Milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki Magyarországon munkát szeretne vállalni? A magyarországi munkavállalás szabályozott keretek között zajlik. A vállalatok közti kapcsolatban és az egyéni munkavállalás esetében is a legfontosabb a szerzõdéses kapcsolat. Ez meghatározza a munkavállalás jellegét, a munkakört és a munkavállalóval szemben támasztott kvalifikációs igényt. Ennek birtokában kérhetõ a helyi munkaügyi

hivatal engedélye. Milyen szempontok alapján adja ki a munkaügyi hivatal az engedélyt? A munkaügyi hivatal azt vizsgálja, milyen mértékben van szükség az adott tevékenységre, kielégíthetõ-e a szakmai igény helyi forrásokból. Ha az adott szakmából valóban hiány van, engedélyezik a munkavállalást a kölföldi kérvényezõ számára. Léteznek ugyan csoportos kérvények is, ilyen esetekben azonban valamennyi jelentkezõ kérvényét egyénileg bírálják el, s ennek alapján adnak engedélyt. Ezek után mi a tennivaló? A munkaügyi hivatal munkavállalási engedélyének birtokában következik a harmadik lépcsõfok – a munkavállalói vízum megszerzése. Ezt a vízumot általában a külképviseleti szervek – nagykövetségek, konzulátusok – intézik. Fontos, hogy a kérvényezõnek meglegyen az engedélye a munkaügyi hivataltól. Aki magánvállalkozóként szerez megrendelést, annak is hasonló adminisztratív lépéseket kell megtennie?

Vállalkozók esetében nincsenek ilyen megkötések. Náluk elsõsorban azt kell figyelembe venni, hogy ha valaki külföldön jövedelmet szerez, abból miként adózik. Szlovákia és Magyarország között 1995 óta létezik a kettõs adóztatást kizáró egyezmény, ennek értelmében a vállalkozó ott adózik, ahol a jövedelmet szerezte. Ha tehát egy szlovákiai vállalkozó a bejegyzett vállalkozása keretében munkát végez Magyarországon, és ott eleget tesz adózási kötelezettségeinek, az adózás utáni jövedelmét szabadon kiviheti. Ez akkor érvényes, ha az itteni adókötelesség nem magasabb a magyarországinál. Ha nagyobb, akkor a különbözetet kell befizetni. Miként oldják meg a társadalombiztosítási kötelezettségeket? Külföldi munkavállalás esetén azért fontos a szerzõdés megkötése, mert abban lefektetik, hogy ki oldja meg ezeket a kérdéseket. Magyarországon arra is lehetõség van, hogy valaki egyéni alapon kössön

nyugdíjbiztosítási szerzõdéseket. A szerzõdésben azonban az is szerepelhet, hogy ezeket a kötelezettségeket a munkaadó rendezi. Az egészségbiztosítás kérdése még nem egyértelmûen rendezett, azt is mondhatnám, hogy ez a rendszer leggyengébb pontja. A legjobb ezt a kérdést is szerzõdésben rendezni, hiszen sokszor a munka jellege is olyan, hogy jó, ha az illetõ rendelkezik biztosítással. A két ország között jelenleg az egészségügyi ellátással kapcsolatos szerzõdés csupán az akut esetek kezelésérõl szól, minden más térítésköteles. Az elmúlt két évben elég komoly munkaerõmozgás indult meg a két ország közt, de sokan panaszkodnak a szûk keretszámokra. Lesz ebben valamilyen változás? Információink szerint a jelenlegi igények kielégíthetõk a rendelkezésre álló keretszámokon belül. A kölcsönös foglalkoztatási egyezmény részét képezõ kiegészítõ jegyzõkönyvben az illetékes tárcák évente meghatározzák

a foglalkoztatási keretet. Az 1999-es év egy átmeneti idõszak volt, tavalyra a keretet nyolcszáz fõben határozták meg. Erre az évre pedig ezer fõ részére nyújt munkavállalási lehetõséget az elõzetes egyeztetés alapján a két tárca közötti megállapodás. A rendszer pozitívuma, hogy igény és egyeztetés esetén további létszámnövelésre is lehetõség van. Véleményem szerint az ipari parkokra vonatkozó szlovák törvény elfogadása kedvezõen hatna a kétoldalú megállapodás kiegyensúlyozott érvényesítésére. Az utóbbi idõben sok szó esik a státustörvényrõl. Ez milyen változást hozna? Bár a törvény még csak az elõkészítés fázisában van, az már nyilvánvaló, hogy kedvezõbbé teszi a munkavállalási lehetõségeket. Aki tehát majd a törvényben meghatározott igazolvánnyal rendelkezik, szabadabban vállalhat munkát. A részletekkel azonban az országgyûlés döntése után érdemes foglalkozni. Mi történik azzal a

személlyel, aki feketén dolgozik Magyarországon, és tetten érik? Jelenleg pénzbüntetéssel sújtják. Vannak ennél keményebb szankciók is, de ezekkel fõként a munkavállalókat sújtják. Munkavállalási engedély ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A külföldiek magyarországi munkavállalását a szociális és családügyi minisztérium 8/ 1999. számú rendelete szabályozza, az intézkedések 2000 január 1-jén léptek életbe A törvény értelmében egyéni és csoportos engedélyt lehet kérelmezni. A foglalkoztató olyan személy lehet, aki érvényes munkaerõigénnyel rendelkezett, ám nem közvetítettek ki részére olyan magyar munkaerõt, aki rendelkezett volna a megjelölt alkalmazási feltételekkel. A törvény szerint érvényes munkaerõigénynek azt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelõzõen: legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy régebben nyújtott be, de azt legalább

hatvannaponként megújította. A munkaügyi központokban beszerezhetõ formanyomtatványok kitöltésén kívül a következõ okmányokat kell a kérvényhez csatolni: 1. a külföldi szakképzettségérõl szóló okirat hitelesített másolata, valamint hiteles magyar fordítása; 2. a külföldi alkalmasságáról szóló orvosi igazolás, illetve ennek hitelesített másolata, valamint hitelesített magyar fordítása; A kérelemhez kiegészítésként csatolandó mellékletek (a foglalkoztató mûködési jogosultságát megalapozó iratok): társasági szerzõdés, alapító okirat hitelesített másolata; cégbejegyzés, bírósági végzés, vállalkozói igazolvány hitelesített másolata.; A kérelem benyújtásának helye: az általános szabályok szerint a kérelmet a külföldi foglalkoztatásának helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani. Kivételek: a kérvényt a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani

akkor, ha a munka természetébõl adódóan a foglalkoztatás több megye területére terjedhet ki; a kérvényt a foglalkoztató székhely szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani, ha a foglalkoztató a külföldit több, különbözõ megye területén levõ telephelyén kívánja majd foglalkoztatni. Az engedélyt a munkáltatónak küldik meg, s az a kérelemben meghatározott munkáltatónál és munkakörben, illetõleg meghatározott szerzõdés keretei között és munkakörben legfeljebb egy évig érvényes. Az érvényességi idõ lejárta után annak meghosszabbításáért kell folyamodni. Tartózkodási kérelem ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A magyarországi tartózkodási engedély kiállításának módozatait a 64/1994. számú Kormányrendelet a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI törvény szabályozza A tartózkodási engedély megszerzésére egy külképviselet által kiadott

vízum szükséges. Miniszteri engedéllyel a vízumkérelem rendõrkapitányságokon is benyújtható. Magáncélú utazásra – a beutazás és tartózkodás céljától függõen – turista-, látogató-, üzleti, munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célú beutazásra jogosító vízum, gyógykezelési, átutazó- és bevándorlóvízum adható ki. A vízum sürgõsségi kiállításának ára 100 DEM A külföldinek a tartózkodási kérelem benyújtásakor, valamint tartózkodása során rendelkeznie kell érvényes útlevéllel, magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel, magyarországi lakással, a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges anyagi eszközökkel, valamint hat hónapnál tovább érvényes útlevéllel. A tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést és lakást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, 2

darab fényképet, a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes útlevelet. A kérelemhez 4000 forintos okmánybélyeget kell mellékelni. A Magyarországon munkát vállaló személynek a huzamos tartózkodási engedély kérésekor Budapesten a következõ iratokat kell felmutatnia a rendõrségen: munkaszerzõdés (eredeti és fénymásolat), munkavállalási engedély (eredeti és másolat), munkaszerzõdés, munkáltató által kibocsátott, a nettó jövedelemrõl szóló igazolás, az APEH-tõl személyi jövedelemadó igazolása, a magyarországi lakás hat hónapnál nem régibb földhivatali tulajdonosi lapja, bérelt lakás esetén nyilatkozat a tulajdonos részérõl a lakásban tartózkodás jogcímérõl, a tulajdonos által kitöltött szállásbejelentõ, két fénykép, okmánybélyeg, egészségügyi igazolás. A tartózkodási engedélyek kiadása vagy a tartózkodási idõ meghosszabbítása megtagadható, ha a kérelmezõ nem tudja igazolni a

tartózkodásához és kiutazásához szükséges feltételek fennállását vagy további tartózkodásának célját, illetõleg magyarországi tartózkodása alatt nem tartja be a hatályos magyar közegészségügyi jogszabályok elõírásait. A rendõrhatóság az elutasító határozatban közli, hogy a kérelmezõ köteles elhagyni az országot.(index) Ezrével teremtenek új munkahelyeket Esztergomi lehetõség ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Clusternek, vagyis fürtnek nevezik, amikor egy nagyvállalkozás eltart több középvállalkozást, ezek pedig hasonló lehetõséget biztosítanak a kisvállalkozásoknak. Ocskay Gyula, az esztergomi önkormányzat térségfejlesztési megbízottja szerint erre épül az az elképzelés is, hogy a Suzuki autógyár beszállítási költségeinek csökkentésére egy ilyen bedolgozó üzemekbõl álló ipari parkot hozzanak létre a város mellett. A tervek szerint öt éven belül 25 ilyen üzem települne a környékre. Ez egyebek mellett

hatalmas munkaerõ-felszívó hatással is jár majd. Tekintettel arra, hogy Esztergomban és környékén a munkanélküliség már most hét százalék alatt van, nyilvánvaló, hogy a határon túli területek is munkaerõbázisnak számítanak. Jelenleg négy-ötezerre becsülik azt az igényt, amelyet a határon túlról kellene kielégíteni. Munkavállalási engedély Az engedély birtokában a külföldi törvényesen és meghatározott idõre dolgozhat egy adott cégnél. Budapesten havonta 2500 munkavállalási engedélyt adnak ki Munkaügyi ellenõrzés A munkáltató csak olyan külföldivel létesíthet munkaviszonyt, aki munkavállalási engedéllyel és munkavállalás céljából kiadott vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Ezeknek a dokumentumoknak a hiteles másolatát köteles megõrizni és az ellenõrzést végzõ szerveknek felmutatni. A munkáltató és a külföldi a magyarországi munkavállalás meghiúsulását, valamint a

foglalkoztatás megszûnését öt napon belül köteles bejelenteni az engedélyezõ munkaügyi központnak. A külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésére vonatkozó szabályok megtartását a munkaügyi központ keretében mûködõ megyei (fõvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségek ellenõrzik. Ha azt állapítják meg, hogy az engedélyben foglaltaktól eltérõ munkakörben vagy munkahelyen foglalkoztatják a külföldit, az illetékes munkaügyi központ visszavonja az engedélyt. Tartózkodási engedély A határon túli magyarok 90 napnál tovább csak engedéllyel tartózkodhatnak Magyarországon. 1999-ben 30 ezren nyújtottak be kérelmet huzamos tartózkodási engedélyre, ebbõl 29 501-et megadtak. A kérelmet benyújtók közül 8449 román, 4456 kínai, 2047 ukrán és 2023 jugoszláv állampolgár volt. 1999 végén összesen 60 894 külföldi állampolgár élt huzamos tartózkodási engedéllyel Magyarországon, ebbõl 11.825

román, 4849 kínai, 3963 pedig jugoszláv állampolgár. Tavaly júniusban 76052 külföldi élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. Romániából érkeznek a legtöbben 2000 elsõ félévében 4977 bevándorlási kérelmet nyújtottak be Magyarországon. A kérelmezõk között továbbra is a román állampolgárok (2142) vannak a legtöbben, õket a kínaiak (799) követik, harmadik helyen szerepelnek a jugoszláv állampolgárok (695), a negyediken pedig az ukránok (546). 2000 elsõ félévének végén 76052 külföldi élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. Közöttük 30 693 román, 9199 jugoszláv, 5331 német, 3135 ukrán, 2626 kínai, 2380 a cseh és szlovák állampolgár, valamint 7399-en érkeztek a szovjet utódállamokból Állampolgárság, útlevél Magyar útlevelet csak a teljes jogkörû magyar állampolgárság megszerzése biztosít. 2000 második felében összesen 2819 állampolgársági kérelmet nyújtottak be, ezek közül 2636ot

fogadtak el. Az 1999-ben magyar állampolgárságot megszerzõk 17 százaléka viszszahonosított, 75 százalékának a felmenõi között voltak magyar állampolgárok, 7 százaléka családi kapcsolatban áll magyar állampolgárral (pl. házastársa magyar állampolgár), 1 százaléka azoknak az aránya, akik nem sorolhatók a fenti kategóriákba. A honosítottaknak, visszahonosítottaknak több mint a fele Romániából települt át. Az államhatárra érkezõ külföldi a magyar hatóság felhívására köteles igazolni, hogy rendelkezik a magyarországi beutazásához, tartózkodásához és kiutazásához szükséges anyagi fedezettel. Anyagi fedezet A szükséges anyagi fedezet elsõsorban: magyar vagy magyarországi pénzintézetnél átváltható külföldi fizetõeszközzel; érvényes meghívólevéllel; a külföldit magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirattal (bankszámlaszerzõdés, betétkönyv stb.); magyarországi

kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítõ fizetõeszközzel (csekk, hitelkártya stb.) igazolható Forrás 1 Pintér Róbert: Globalizáció és információs társadalom 2 Index hírportál: Munkavállalási engedély 3 Jobpilot internetes folyóirat: Hogy kaphatnak munkát külföldiek? 4 A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának honlapja 5 Új szó – Szlovákiai Magyar Napilap 2001.0125