Tartalmi kivonat
4. tétel Emlékezet Az emlékezet 3 szakaszra bontható (Melton; 1963) • Kódolás (elhelyezés a memóriában; bemenő fizikai jel átalakítása) • Tárolás (megőrzés a memóriában) • Előhívás (visszanyerés a memóriából) Az agyi képalkotó eljárások (PET; fMRI) alapján a hosszú távú emlékezetnél a kódoláskor a bal agyfélteke, az előhíváskor a jobb agyfélteke aktiválódik. II. Háromféle emlékezeti tár létezik (Attkinson - Shiffrin elmélete alapján) • Szenzoros emlékezet • Rövid távú emlékezet (munkamemória) • Hosszú távú emlékezet Itt kell említést tenni az explicit emlékezetről, amely tudatos, és az implicit emlékezetről, ami nem tudatos, valamint a konstruktív emlékezetről (új ismeretek az elraktározott információkhoz) A.) Szenzoros emlékezet • Befogadóképessége óriási, ám a benne tárolt anyag gyorsan elhalványul => Azt, ami a szenzoros emlékezetből megragadta a figyelmünket, azt a rövidtávú,
azaz a munkamemóriába továbbítjuk. • A látványperzisztencia az a jelenség, amely során az infó vizuális reprezentációja a másodperc néhány tizedrészéig megbízhatóan, tudatosan észlelhető. B.) Rövid távú emlékezet (munkamemória) • Két fontos funkciója: rövid időtartamokra szükséges anyagok tárolása, mentális számítások. • Az infót elsősorban akusztikusan kódolja (ismételgetéssel aktívan tartja az információt. Kettősmemória - modell: a RTM ismételgetéssel átkódolódik a HTMba) Szabad felidézés kísérlete: 20 - 40 független jelentésű szóból álló lista, egyenként bemutatva. Az összes bemutatása után fel kellett idézni őket (tetszőleges sorrendben lehetett) => az utolsó néhány tétel felidézése a RTM-n alapul, a többi a HTM-n. (Glanzer 1972; Murdock 1962) • Vizuális kódolásra is van mód (eidetikus kép: főként gyerekeknél – fotografikus tisztaságú kép – Haber; 1969) • Felvevőképessége 7
+ / - 2 információegységre, tömbre (Miller; 1956) korlátozódik. Maximális szám, amit az egyén még képes tökéletesen megjegyezni: memóriaterjedelem. • A tömbök méretét úgy növelhetjük, hogy a hosszú távú emlékezetben őrzött infókkal újrakódoljuk az anyagot egy nagyobb egységbe. • A munkamemóriából az infó elvész vagy elfelejtődik, mert az új tételek kiszorítják a korábbiakat, melyek elhalványulnak. • A munkamemória a problémamegoldásnál (fejszámolásnál, tesztfeladatok stb) nélkülözhetetlen. Támogatja a mondatmegértést C.) Hosszú távú emlékezet • Az itt őrzött infókat jelentés alapján kódoljuk. Egyéb kódot is használhatunk ritkább esetben (hangok, képek). Minél mélyebb, és kidolgozottabb a jelentés kódolása, annál tökéletesebb az emlékezés. • A hosszú távú emlékezetből történő felejtés gyakran előhívási hiba következménye (az infó ott van, csak nem találjuk). Előhívási
támpont: segít felidézni egy emléket (minél több ~ -al rendelkezünk, annál jobb az emlékezetünk) • Előhívási hibák gyakrabban fordulnak elő, ha interferencia áll fenn azonos támpontokhoz kapcsolt tételek között. (Anderson; 1983) Pl: új telefonszámot kap az egyik barátunk. Nehezebb lesz az régit felidézni, mert az újjal kapcsoljuk össze a nevet, így az új szám interferál a régivel. • A felejtés egy része a tárolás közben fellépő veszteség, főleg ha megszakad az új emlék konszolidációjának folyamata. A konszolidáció biológiai hátterét a hippokampusz / amygdala és a környéki agyi területek képzik. A konszolidáció folyamata több héten át is eltarthat. • Az előhívási hibák jelentősen csökkenthetők az anyag kódolása közbeni szervezéssel, és akkor, ha az előhívás kontextusa hasonlít a kódoláséhoz. • Az előhívás folyamatát érzelmi tényezők is akadályozhatják => a szorongás a tárgyhoz nem
tartozó gondolatokat mozgósít, és ezek a gondolatok az előhívással interferálva a felidézés kudarcát eredményezik (Holmes; 1974) • Egyes esetekben az érzelmek felerősíthetik az emlékezetet: villanó fényemlékek. • Kontextushatás: tanulás alatt fennálló érzelmi állapotunk a kontextus része, ezért ha szomorúak vagyunk egy anyag megtanulása közben, az előhívás akkor lesz a legtökéletesebb, amikor ismét szomorúak leszünk. Bower kísérlete 1981: kísérleti személyek naplót vezettek 1 hétig dokumentálva kellemes / kellemetlen eseményeiket. Laboratóriumban hipnózisnak vetették őket alá kellemes illetve kellemetlen hangulatnak kitéve őket, majd megkérték őket, hogy idézzék fel a napló eseményeit. A felidézés akkor volt a legtökéletesebb, amikor a felidézés közben domináló érzelmi állapot megegyezett a kódolás állapotával. III. Az explicit és az implicit emlékezet • Az explicit emlékezet a felidézést és a
felismerést, a múlt eseményeinek tudatos felidézését végrehajtó emlékezet. • Az implicit emlékezet egyes észlelési, mozgási és kognitív feladatokban mutatott javulásban érhető tetten anélkül, hogy tudatosan előhívnánk azokat a tapasztalatokat, amelyek a javulást eredményezték. Az ~-tet amnéziában szenvedő embereken tanulmányozták. Amnézia: az emlékezet teljes / részleges elvesztése Lehet: Anterográd (új információk elsajátításának nagymértékű képtelensége) / Rertográd (sérülés, betegség előtti események elfelejtése). Az amnéziában megőrződnek a motoros képességek, perceptuális készségek. • Míg az explicit emlékezet károsodik az amnéziában, az implicit emlékezet ép marad. Ezek szerint ez a két emlékezet külön tárolási rendszerrel rendelkezik. • Agyi képalkotó eljárásokkal kimutatták egészséges személyeknél, hogy míg az explicit emlékezet működése az agy bizonyos területeinek
aktivitását eredményezi, az implicit emlékezet az adott területek aktivitásának csökkenésével jár. • Az explicit memória is két részre bontható: Epizodikus (személyes események tényei) / Szemantikus. (általános tudás) Az emlékek fejlesztése • Rövid távú memória kapacitását nem lehet növelni, ám a memória kiterjesztését úgy is elérhetjük, hogy átkódolással kiterjesztjük a tömböket. • A kódolás és előhívás fejlesztésében segítségünkre lehet a képzelet, az egyes mnemotechnikai rendszerek alapja. (helyek / kulcsok módszere) • Helyek módszere: kategóriákhoz más kategóriákat párosítunk (Pl: bevásárláskor minden szobához adunk egy tételt: bejárat – szalámi). Mindegyik hely előhív egy képet, és mindegyik kép előhív egy szót. • Kulcsmódszer: Nagymértékben segíti az idegen nyelvek tanulását. 2 lépésből áll: 1: találni kell az idegen szóban egy részt, ami úgy hangzik, mint a magyar szó. 2:
kép kialakítása, ami összekapcsolja a kulcsszót és a magyar jelentést. • A kódolás, előhívás fejlesztésének másik módja a tételek jelentésének mélyebb feldolgozása, és az anyag kódolása közbeni hierarchikus szervezés. (Fejezetcímek, alcímek) • Az előhívás fejlesztésének legjobb módszere a kódolás kontextusának felidézése. • Az előhívás gyakorlása is segít a felidézésben. => kérdéseket teszek fel az anyaggal kapcsolatban. PQRST módszer (Thomas és Robinson; 1982): Preview (előzetes áttekintés), Question (kérdés), Read (olvasás), Self - recitation (felmondás), Test (ellenőrzés). Konstruktív emlékezet • A ~ a világ megértésére irányuló szükségletünkből fakadó melléktermék. • Emlékeink folyamatos, az elvárásainkon és az ismereteinken alapuló konstrukciós és rekonstrukciós műveletek eredményei => szisztematikusan távolodnak el az objektív valóságtól => Emlékezeti rekonstrukció
bármikor megtörténhet. Sztereotípiák • A ~ az emberek egy egész csoportjára vonatkozó, a személyiségvonások vagy fizikai megkülönböztető jegyek alapján alkotott következtetéscsomag. • Ha a ~ nem igazán illik a személyre a felidézés torzulhat. Sémák • A ~ emberek, tárgyak, események, helyzetek egy osztályának mentális reprezentációi. • Sajátos tárgyakra, eseményekre vonatkozó ismereteink leírására használható, valamint azokra az ismeretekre, hogy hogyan cselekedjünk bizonyos helyzetekben. • Lehetővé teszi, hogy a nagy tömegű információmennyiséget gyorsan megszűrjük, megszervezzük, feldolgozzuk. • Ahelyett, hogy minden apróbb részletet megjegyeznénk, csak a legeltérőbb vonásokat kódoljuk, és őrizzük meg emlékezetünkben. => a tárgy, vagy esemény eltorzulhat, ha nem illik a sémába, amit alkalmazunk. • Bartlett; 1982: Sémák hatása az emlékezetre => amikor egy történetet megkísérlünk sémákba
önteni, emlékezeti torzítások lépnek fel. • A sémák befolyásolják a HTM kódolási / előhívási szakaszát