Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Érzelmek, tétel

7. Tétel: Érzelmek Meghatározás (Kleinginna & Kleinginna) Integrált definíció: Az érzelmek szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmaza, melyet idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. Ez az összjáték: • Növelheti az érzelmi igényt, • Kognitív folyamatokat indít be, • Aktivizálhatja a fiziológiai alkalmazkodást, • Célirányos viselkedéshez vezet. Az érzelmek és a motívumok szorosan összetartoznak. Aktiválhatják, irányíthatják a viselkedést. De! Az érzelmek kívülről irányítottak, a motívumok belülről aktiválódnak Az érzelmek továbbá mindig aktivizálják a vegetatív idegrendszert, míg a motívumok nem. Külső forrás kiválthat egy motívumot (pl éhség), ami érzelmeket aktiválhat (düh az éhség miatt). Az érzelmek összetevői: • Belső testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói (düh esetén hangosabban beszélünk) • Kognitív kiértékelés által

létrejövő vélekedés, tartalma az eseménytől függően pozitív / negatív (Finom volt ez a lángos) • Arckifejezés (undornál szemöldökünket ráncoljuk) • Élményre adott reakció (düh = agresszió) Fontos kérdés: milyen ezen összetevők természete? Hogyan járul hozzá az arousal, a kiértékelés, és az érzelemkifejezés az érzelem szubjektív élményéhez? Melyik összetevő különbözteti meg az érzelmeket? Érzelmek funkciói • • • • • • • Növelik a faj / egyed túlélési esélyeit Felkészít a cselekvésre Biztosítják a cselekvés energetikai vonulatát Irányt adnak a viselkedésnek Szervezik egységessé a viselkedést Szabályozza a szociális interakciót Szelektívvé teszi a viselkedést Arousal (éberség, izgatottság, gerjesztettség) és érzelmek Intenzív érzelem esetén testi változások észlelhetők (pl: szívdobogás). Az érzelmi arousallel együttjáró fiziológiai változások többsége a vegetatív

idegrendszer szimpatikus ágának aktivációjából származik, amely szimpatikus idegrendszer a következő változásokért felelős: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Vérnyomás, szívritmus nő Légzés felgyorsul Pupillák kitágulnak Az izzadás fokozódik, nyálelválasztás / mucin csökken. Vércukorszint emelkedik Vér gyorsabban alvad a sebeknél Az emésztőrendszer mozgásai lelassulnak A szőrzet feláll (libabőr) Paraszimpatikus idegrendszer: visszaállítja a szervezet normális állapotát (energiatartalékoló rendszer). A vegetatív idegrendszer ezeket a működéseit a hipotal., és a limbikus rendszer egyes részeinek aktivitásai váltják ki. Az érzelmek intenzitása Gerincvelői sérültek (öt csoport, különböző sérülési szinteken) vizsgálata (gerincvelő kettéválásakor a sérülés pontjai alatti érzékletek nem érik el az agyat; arra kérték őket, hogy határozzák meg érzelmeiket izgalmi helyzetben) => Minél magasabb szintű a gerincvelő

sérülése, annál nagyobb a sérülést követően az érzelmi intenzitás csökkenése. Minél kevesebb a vegetatív idegrendszerből a visszacsatolás az agy felé, annál kevésbé erős az érzelem. Poligráf (hazugságvizsgáló): az arousal jeleit használják fel (hazugság esetén emocionális állapot). => nem megbízható Különböző érzelmek James – Lange elmélet: Egy érzelem szubjektív élménye a testi változások észlelése: „azért félünk, mert elfutunk”. Mivel a vegetatív arousal észlelése alkotja egy érzelem élményét, és a különböző érzelmeket különbözőnek érezzük, mindegyik érzelemhez kell, legyen egy vegetatív aktivitási mintázat. (Állítás: vegetatív arousal különbözteti meg az érzelmeket) Az elméletet 3 ponton támadta Walter Cannon fiziológus (1920). (A vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az érzelmek forrásai legyenek, művi úton előidézett változások nem okoznak érzelmeket, zsigerek és a

központi idegrendszer kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben) Kogníció és érzelmek Kognitív kiértékelés: egy helyzet elemzése = érzelmi vélekedéshez vezet. (pozitív / negatív), meghatározza érzelmi élményünk intenzitását, az érzelmek elkülönítéséért is nagymértékben felelős (Lazarus, Kanner, Folkman 1980). Emocionális helyzetben a kiváltó esemény általában vegetatív arousalt, és kognitív kiértékelést eredményez. A vegetatív arousal és a kognitív kiértékelés időben kiterjedt események, és ezen események alkotórészei egymással párhuzamosan jelenhetnek meg (Ellsworth 1991). Differenciálatlan arousal állapotában (adrenalininjekció; Sachter / Singer 1962; = > az egyik csoport tisztában volt a hatással, a másik nem. Aki nem volt tisztában, az úgy értelmezte a tüneteket amilyen helyzetbe hozták őket - vidám hangulat / düh, feszültség. = > Beépített ember által

generált szituációba helyezték őket A vegetatív arousal azonos volt a két helyzetben, viszont az átélt érzelem nem.) Az érzelmi élményeket majdnem teljesen meghatározza a helyzetre vonatkozó kiértékelés. Az érzelmek dimenziói Az alapvető érzelmek minden kultúrában / állatvilágban megtalálhatók. Az érzelmek kognitív megközelítése inkább az emberre érvényes. Kognitív kiértékelés elmélete (Smith – Lazarus) 8 alapvető érzelem: szomorúság, félelem, harag, öröm, bizalom, undor, anticipáció, meglepődés (Mary diasorában ennyiben tér el: szégyen, megvetés, érdeklődés) Klinikai elméletek: a múltbeli tapasztalatunk meghatározza az aktuális helyzetről alkotott véleményünket, és ez a vélemény befolyásolja az átélt érzelmet. Az elfojtások meggátolják az adott személyt az érzelem minőségének tapasztalásában. A kognitív kiértékelés nem mindenesetben mérvadó: lásd pl: kondicionált félelmek. Prekognitív

érzelmek: a kiértékelésre nem alapozó érzelmek. (ezek az élmények csak differenciálatlan pozitív és negatív érzésekre korlátozódnak) Érzelmekben szerepet játszó agyterület fiziológiai kutatások során: amygdala (rögzíti az emocionális. reakciókat) Az érzelmi kifejezések kommunikációja Agyi lokalizáció: jobb agyfélteke (a csak jobb féltekei sérülést szenvedett betegek több nehézséggel küzdenek az arckifejezések felismerésében, mint azok a betegek, akiknek csak a bal agyfélteke sérült Etcoff; 1985) Prozopagnózia: nem ismeri fel az arcokat. De! Az érzelemkifejeződéseket igen! (Bryer és munkatársai 1983) Érzelmek felismerése: arckifejezésekben, hangokban. Bizonyos arckifejezéseknek egyetemes jellegük van (Ekman; 1982), de az érzelem alapvető formáira ráépülnek az adott kultúra sajátos vonásai „érzelmek nyelve”) Érzelmek intenzitása és megkülönböztetése Faciális feedback hipotézie: az arckifejezések

kommunikatív funkciójukon túlmenően az érzelem élményének létrejöttéhez is hozzájárulnak. Hipotézist alátámasztandó: az emberek nagyobb érzelmi élményekről számolnak be, ha eltúlozzák érzelmi ingerekre mutatott arckifejezéseiket. Az érzelmi állapotra adott általános reakciók Energizálás, és megzavarás: Az érzelmi állapot energiát kölcsönöz vagy megzavar az élmény erősségétől, az egyéntől, vagy az állapot hosszától függően. Intenzitás: Alacsony emocionális arousal esetén a szenzoros információk nem kelthetik fel a figyelmünket, és a teljesítmény gyenge (felébredés). Közepes emocionális arousal esetén legjobb az éberség, és az érdeklődés fennmaradása. Intenzív élmények átélésekor a viselkedésben, gondolkodásban zavar lép fel. Ha az intenzív érzelmek fennmaradnak => kimeríthetik erőforrásainkat, tehát a fokozott arousal az egészség rovására mehet. Figyelem és tanulás

(Hangulatfüggőség) Hangulataink meghatározzák, mely emlékeink hozzáférhetőek, ezek viszont meghatározzák, mit könnyű az adott pillanatban megtanulnunk. Többet tanulunk meg a hangulatunknak megfelelő eseményekből. Értékelés és becslés (A hangulat hatásai) A hangulat általános hatása, hogy fenntartja magát: rossz hangulatban veszélyesebbnek látszik a világ => szelektíven figyelünk a negatív tónusú eseményekre => megerősíti a rossz hangulatot. Jó hangulat => pozitív eseményekre irányítja a figyelmünket Agresszió, mint érzelmi reakció Freud, mint „drive”-ként tekinti (pszichoanalitikus elmélet), míg a szociális tanuláselmélet, mint tanult választ vizsgálja. Agresszió: olyan viselkedés, ami szándékosan sért egy másik embert (fizikálisa / verbálisan), vagy rombol tárgyakat. Itt a szándékon van a hangsúly (véletlen vagy nem) A haragra adott tipikus reakció. Más fajoknál: Az agresszív drive jelen van (majom /

patkánykísérletek: hipotalamusz ingerlése agresszív reakciót váltott ki, gátlóanyag hatására békéssé váltak. Smith, King, Hoebel; 1970). Az embernél is vannak az agresszióhoz kapcsolódó idegi mechanizmusok, de ezek kérgi szabályozás alatt állnak. Javarészt az agresszió tapasztalat, és szociális hatások következménye. Biológiai alapjai: tesztoszteron nevű hormon felelős az agresszióért. Magas tesztoszteronszintű emberek nagyobb agresszivitást mutattak. Az agresszió egy drive Az agresszió, mint tanult válasz: Szociális tanuláselmélet: a kognitív folyamatok jelentőségét hangsúlyozza. Megfigyeléses tanulás jelentősége (megfigyeljük mások viselkedését, és tanulunk belőle). Modellek szerepe (Bandura; 1973; 1986) Mely modellek a leghatékonyabbak, milyen tényezők befolyásolják a viselkedést? A szoc. tanuláselmélet elveti az agresszió ösztönként vagy frusztráció okozta hajtóerőként való felfogását, e helyett azt

állítja, hogy az agresszió tanult válasz. Bizonyítékok: az agresszió utánzás útján tanulható. Szülői modelleknek fontos szerepe van a gyerekek számára! Az agresszió pozitív megerősítése (áldozat sírása) még jobban kifejezésre juttatja az agressziót, míg a kilátásba helyezett büntetés (az áldozat visszaüt) gátolja azt. A kísérletek alapján az agresszió vagy növeli az elkövetkező agresszív viselkedéseket, vagy azonos szinten tartja őket. (Tv-ben látott erőszakos cselekmények, és az agresszív cselekedetek pozitív összefüggést mutatnak)