Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Motiváció, tétel

6. tétel Motiváció Azokat a késztetéseket, melyek szükségelteket csillapító viselkedésre irányulnak, motivációnak nevezzük. (Bernath - Révész 1994) Alapvető motívumok - Az egyén önfenntartásával kapcsolatos: éhség, szomjúság Társas szükségletekkel összefüggő motívumok: szexuális motívum, anyai viselkedés Kíváncsiság (nincs összefüggésben az egyén boldogulásával) Önnfenntartási: Számos motívum a homeosztázis elve szerint működik. A homeosztázis a szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. Működése a termosztáthoz hasonlatos. Részei: érzékelő, ideális érték, összehasonlító. A rendszer lényege mindig egy szabályozandó változó. A homeosztatikus rendszerek tanulmányozásakor a kutatók próbálnak választ találni: hol helyezkednek el az érzékelők, ideálistól eltérő értéket miképp igazítja ki a szervezet, az agy mely

területei játsszák az összehasonlító szerepét. Szükséglet és hajtóerő (drive) A szükséglet az ideális értéktől való fiziológiai eltérés, ennek pszichológiai megfelelője a drive (szükséglet nyomán fellépő aktivált állapot, késztetés) Hőmérséklet-szabályozás, mint homeosztatikus rendszer A hipotalamusz elülső (frontális) területén található az összehasonlító, és az ideális hőmérsékleti érték. Fiziológiai reakciók (izzadás), viselkedéses kiigazítások (hidegben felöltözünk) A viselkedéses kiigazítások szándékos cselekedetek (magunknak tulajdonítjuk), míg a fiziológiaiak nem szándékos reakciók. A fiziológiai kiigazítások (belső környezetre hatnak) testünk különböző szükségleteire adott válaszok, a viselkedéses kiigazítások (külső környezetet befolyásolják) a drivera adott válaszok. A 2 terület a hipotalamusz preoptikus területén (fiziológiai) / lateriális területén (viselkedés)

lokalizálható. Szomjúság Sejtekben lévő vízmennyiség: intracelluláris folyadék Sejten kívül lévő vízmennyiség: extracelluláris folyadék Mikor a víz távozik a sejtből: ozmózisnak nevezzük. Antidiuretikus hormon (ADH): az ozmoreceptorokból kiinduló idegi aktivitás hatására agyalapi mirigyből (hipotalamusz alatt) szabadul fel. Hatására a vese vizet bocsájt vissza a véráramba Sós ételek hatására a víz kilép a sejtekből = aktiválódnak a szomjúságérzetért felelős érzékelők. Angiotenzin (hormon): szomjúságérzetet, só iránti vágyat hoz létre. Telítődés érzékelők: ivást leállító mechanizmus (ozmoreceptor), a belekben található. Éhség Változói a tápanyagok melyek sejtjeink működéséhez szükségesek: szőlőcukor (vércukor = glukóz), zsírok, aminosavak. Glukóz: Az agy ebből nyeri az energiát Érzékelők a hipotalamuszban Inzulin: vércukorszintet csökkentő anyag. Az evést a tárolt zsírok mennyiségének

csökkenése indítja el. Tartalékzsír hiány: energiahiányt eredményez. Telítődésérzékelők: szájban, garatban, gyomorban (alapvető fontosságú a jóllakottság érzésének kialakulásában), nyombélben, májban. Kolecisztokinin (hormon: CCK): telítődés detektora (kísérlet: CCK injekció gátolja az evést Gibbs, Young és Smith 1973). A testben található telítettségérzékelőket együttesen egy homeosztatikus rendszernek tekinthetjük, amelyben a rendszer teljes táplálékmennyisége a szabályozott változó. Éhség szabályozása a hipotalamuszban történik. Lateriális / Ventromediális terület szerepe jelentős. LH-szindróma: lateriális hipotal. szövetének roncsolása után jelentkezik Kezdetben az állat elutasítja az ételt, majd a mesterséges táplálást követően elkezdenek felépülni (Teiltelbaum és Epstein; 1962). VMH-szindróma: Ventromedeiális hipotal. szöveteinek roncsolása során lép fel 2 szakasza van: kezdeti (dinamikus; 4-12

hét) az állat mohón eszik. Statikus szakasz: nem eszik már annyit Sérülése falánkságot okozhat. Idegpályák hatása: a hipotalamikus területen átfutó idegpályák sérülésének tudja be az evési zavart. Új hipotézisek: NPY (hormon) okozza az éhséget. Koncentrációja, ha magas = patkány éhes Ha a patkány eszik= NPY szintje esik (Stanley, Anderson, Grayson, Leibowitz; 1989) Kövérség, soványság Kultúránkban a kövérség bélyeg: az elhízott embereknek gyakran akaraterő-hiányt, gyengeséget tulajdonítanak. Ez sok esetben alaptalan (genetikai okok miatt) A kövérség összetett probléma: genetikai, anyagcserével kapcs, táplálkozási, pszichológiai, szociológiai, környezeti tényezők hatása befolyásolja. Elhízáshoz vezető tényezők: Genetikai, kalória felvétellel kapcsolatos Örökletes tényezők: Családi vonás (egyik szülő sem kövér: gyerekek 10 % kövér; egyik szülő kövér: 40%; mindkettő kövér: 70% Gurney; 1936).

Ikervizsgálatok: egypetéjű ikrekkel. 12 pár egypetéjű iker (férfi) 100 napig egy kollégiumban tartózkodott ahol 1000 Cal többletet kapott, de korlátozva volt fizikai tevékenységük. Eredmény: súlygyarapodás. Szinte semmi különbség nem volt az ikerpároknál a súlygyarapodás mértékében (Bouchard és munkatársai; 1990) = kalóriafelvétel + öröklődés (együttes tényezői a hízásnak) Az öröklődés határozza meg mennyit hízunk. Ha az egyes emberek túlsúlyosak, még nem jelenti azt, hogy sokat esznek. A súlygyarapodás elsődleges meghatározói a gének Zsírsejtek Kövér emberek háromszor annyi zsírsejttel rendelkeztek, mint a normál testalkatúak. (Knittle és Hirsch, 1968). Kapcsolat van a gének és a zsírsejtek száma között, másrészt a zsírsejtek és a kövérség között; így kötődnek a gének a kövérséghez. De! A túlzott evés is növelheti a zsírsejtek mennyiségét. A zsírsejtek száma és mérete határozza meg az

egyén stabilizációs pontját, melyet a hipotal. igyekszik fenntartani A gyógyszer csökkenti a fogyókúrázók stabilizációs pontját Anyagcsere sebesség: gének által részben szabályozott tényező. A ~ a testsúly szabályozásának lényeges meghatározója. A gének több módon is felelősek a túlzott súlygyarapodásért: a sok és nagy zsírsejteken, a magas stabilizációs ponton, és az anyagcsere alacsony sebességén keresztül. Kérdőív alapján az emberek két kategóriába sorolhatók: evést tudatosan korlátozó, vagy korlátozás nélkül evő. Kísérlet mutatott rá, hogy az evési viselkedés bejóslásában a fogyókúra kritikusabb faktor, mint maga a testsúly. A kövérek többségénél az érzelmi felfokozottság fokozott táplálékfelvételhez vezet. (kísérlet: a kövérek érzelmes filmek vetítése után sokkal több kekszet ettek, mint egy unalmas film vetítés után White; 1977.) 2 hipotézis létezik: korai tanulás szerepét

hangsúlyozza. 1: nem tanulták meg megkülönböztetni a szükségleteiket és az érzéseiket (éhség / szorongás), 2: szorongást keltő helyzetekben az evés enyhülést hoz. A kövérebb emberek sokkal érzékenyebbek lehetnek az éhség külső jelzőingereire (látvány, illat, íz) A fogyókúra korlátai: az élelemtől való megfosztás a későbbi túlzott evéshez vezet. Az élelemmegvonás lassítja az anyagcserét. Aneroxia A kövérség ellentétje a anorexia nervosa és a bulimia. Mindkettő arra irányul, hogy ne hízzon az illető. Az anorexiát szélsőséges méretű önszándékú fogyás jellemzi Diagnózis: akik legalább 15 %al könnyebbek, mint a legkisebb normális súlyuk Mellékhatások: kóros soványság, fertőzésekre való fogékonyság, alultápláltság tünetei. 20-szor nagyobb valószínűséggel a nőknél alakul ki (tizenévestől a negyvenéves korig). Körültekintően számolja a kalóriákat, de kényszeres tornázás is jelen lehet

Tagadja a problémáját, torzult a testképe. Az étkezésmegtagadás mögött az áll, hogy túl kövérnek látják magukat. Okok: személyiségtényezők, társas normák, fiziológiai folyamatok. Jellemző fehér, felfele törekvő családoknál ahol a teljesítményt hangsúlyozzák. Tagadott szexualitást is képviselheti Más vélemények szerint a szociális tényezők szerepe fontos: társadalmunk elvárásai. Biológiai okok: hipotala. rossz működése (evési, hormonális működésben szerepet játszik) Bulimia Nagy mennyiségű étel elfogyasztása rövid idő alatt, amiket az étel eltávolításának kísérletei követnek (hányás, hashajtók). Akár 4800 kalóriabevitel egy zabálással A betegség rejtve maradhat, mert a testsúly normális. De! Kiszáradás, szívritmuszavar, vizeletszervi fertőzések kockázata! A bulimia gyakoribb, mint az aneroxia. Személyiségtényezők: identitásérzés, önértékelés hiány állhat a háttérben. Depresszió viszonylag

általános jelenség. Az étel a hiányt, és az ürességet pótolja Felnőttkori szexualitás A szexualitás nem tanult motívum. A szexualitás és az anyai viselkedés társas motívumok Az önfenntartási motívumok csak biológiaiak. Szexuális identitásunk az anyaméhben alapozódik meg, így beszélhetünk felnőttkori / korai szex. fejlődésről Hormonális szabályozás Pubertás kor (11-14): Jelentős hormonális változások. Célszervek: ivarmirigyek (petefészek, herék) Nőknél: ösztrogén / progeszteron, férfiaknál: androgén (nemi hormonok) jelentős szerepet játszanak a testi változásokért. Férfiak: tesztoszteron (felelős a szőrzet növekedéséért, az izmok fejlődéséért; növeli a szex. vágyat stb) A felnőttkori szexualitásban a hormonális kontroll szerepe az alacsonyabb rendű gerincesektől a magasabb rendűekig egyre csökken. Idegi szabályozás: gerincvelő szerepe. Szerepét az agy felügyeli Csecsemőknél a bizalom és a szeretet

érzése az anyával vagy a gondozóval kialakult meleg és szeretetteli kapcsolaton keresztül fejlődik ki. Ez az alapvető bizalom az előfeltétele a társakkal való megfelelő interakciónak. A mindkét nembeli társakkal kialakult gyengéd kapcsolatok megalapozzák az intimitást. Szexuális perverziók: más néven parafília. Korai szexuális fejlődés hatásai (Money Lamacz 1989) Kulturális hatások: a szexuális viselkedések megítélése kultúránként eltérő (családon belüli szex., maszturb., házasság előtti szex) Szexuális forradalom a 60-as évektől (megváltoztatta az addig fennálló nézeteket). Homoszexualitás: gyermekkorban nem ritka jelenség. Kizárólagos homoszexualitásra biológiai tényezők hajlamosíthatnak. (kisebb tesztoszteronhatás a magzati élet egy döntő szakaszában) Hormonok szerepe: születés előtti hormonok jelentősége a szex. fejlődésben Ha a magzat ivarmirigyei elegendő androgént termelnek = férfi nemi szervek

kialakulása, ha az androgén mennyisége nem elegendő mégha genetikailag férfi is = női ivarszervek lesznek. Hormonális egyensúly megbomlása = hermafroditizmus. Nevelés, címkézés során kiosztott nemi szerepek jelentősége nagyobb a nemi identitásban, mint a gének, hormonok szerepe. Anyai viselkedés: biológiai meghatározók szerepe állatoknál a jelentősebb embernél csekélyebb. Környezeti meghatározók: Az izolált körülmények közt nevelkedett majmoknál az utódok gondozása elmaradt, vagy elutasító volt. Hasonlóság az embereknél a nem megfelelő nevelés következtében = bántalmazó magatartás. Kíváncsiságmotívumok Ingerkeresés áll mögötte. A manipulációt néha öncélúan, néha vizsgálódás céljából végezzük (Piaget megfigyelései kora gyermekkori viselkedésekről). Az embereknek szüksége van szenzoros ingerlésre a normális észlelési értelmi működésekhez. (szenzoros ingerlést csökkentő vizsgálatok: személy az

ágyon fekszik 24 órán keresztül = észlelés romlása Zubek; 1969) Zuckermann: szenzoros élménykeresési skála. (különbségek vizsgálata miatt fejlesztette ki; 1979) Az élménykeresés személyiségvonás. Sokáig azt gondolták, hogy a drive redukció elve érvényes az összes alapvető motívumra. A driveredukció alkalmazható az önfenntartási motívumokra, de pl a szexualitás terén már nem A drive redukció (a motívumok arra irányulnak, hogy redukálják a személy által feszültségként átélt pszichikus állapotot = a feszültség csökkenése örömet okoz) elmélete sosem magyarázta a kíváncsiságmotívumokat. Manapság a pszichológusok az aroulsalszint elvét részesítik előnyben (optimális szint elérésére való törekvés). Keressük az ingereket, de csak optimális szintig