Tartalmi kivonat
Bánóczy Jolán, Nyárasdy Ida PREVENTÍV FOGÁSZAT Medicina 1999 A preventív fogászat fogalma és célkitűzései Prevenció fogalma: A betegségek megelőzésének tudománya Ide tartozik az - elméleti ismeretek Melyekkel a megelőzés - és a gyakorlati módszerek összessége Végrehajtható! A prevenció gazdaságos, mivel a megelőzés módszerei kisebb anyagi ráfordítást igényelnek, mint a már kialakult betegség gyógyítása. A preventív törekvések célja: az egészséges állapot megőrzése. Az egészség fogalma (WHO szerint): Nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotát jelenti. A prevenció fokozatai a WHO szerint: • Primer prevenció ( betegség kialakulásának meggátolása, visszafordítása a kezelés előtt) • Szekunder prevenció ( betegség gyógyítása) • Tercier prevenció ( beteg rehabilitációja) 1.1 A fogazat állapota – életminőségi mutató Az orális
egészség része az általános egészségnek. Az egészséges ép fogazat a mai ember számára nem jelent túl nagy értéket, pedig a hibátlan, gondozott fogsor nagy jelentőségű. A fogazat elsődleges funkciója a rágás, de fontos szerepet játszik a beszédben és a hangképzésben, valamint nem elhanyagolható az esztétikai szerepe sem. A tejfogak fontos szerepe a helyfenntartás. Az egészséges, gondozott, szükség esetén szanált fogazat kihat az egyén életminőségére. A panasz és fájdalommentességgel elérhető a komfortérzet és a munkabírás. Az esztétikai hatás pedig segíti az egyént a magabiztosságban, fellépésében. 1.2 A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban A primer fogászati prevenció célja: • Caries Kialakulásának meggátolása • Parodontopatiák megfelelő beavatkozások és • Fogazati anomáliák életmódváltás útján. • Szájüregi malignus folyamatok 2 A szekunder fogászati prevenció célja:
• Fogászati betegségek korai felismerése • Korai tömés és gingivis terápia • Ortodonciai kezelések • Praecancerozus laesiók korai diagnosztizálása és ellátása A tercier fogászati prevenció célja: • A már kialakult betegségek ellátása és helyreállítása • Sebészeti • Protetikai beavatkozások útján A fogászati primer prevenció a két fogászati népbetegség : a fogszuvasodás és a fogágybetegség megelőzésére irányul. 1.3 Preventív szemlélet kialakítása a fogászati gyakorlatban A VHO szerint a fogászat az alapellátás közé tartozik. A fogászati prevenció tehát az alapellátásban dolgozó fogorvosok feladata. Eszközei az egészségvédelem és az egészségnevelés. Az egészségügyi felvilágosító és nevelő munka Markusovszky Lajos nevéhez fűződik. (1893 Az orvos, mint nevelő) A fogorvosnak azon túl, hogy ismernie kell a megelőzés gyakorlati lehetőségeit, és a megvalósítás módjait,
jártasnak kell lenni a pedagógiai módszertanban, a pszichológiában és a szociológiában 2. Caries 2.1 A caries fogalma és jelentősége A mai szemlélet szerint a caries keletkezését különböző demineralizációs és remineralizációs folyamatok határozzák meg. Kezdetben (kezdődő = incipiens) reverzibilis lehet. A fogszuvasodást előidéző ártalmak (cariogén noxák) ismétlődő behatása, és az időfaktor függvénye a folyamat mélybe hatolását eredményezheti és így a kemény fogszövetek irreverzibilis destrukcióját okozhatja. A caries nem modern betegség. A civilizált társadalmakban csaknem minden egyénnek van szuvas foga 30-35 éves korig a fogak elvesztését a caries és következményes betegségei okozzák. Az első carieses laesiók, már a tejfogazatban megjelennek (gyakran a 2. év végén) A hetedik életévig a caries szaporulat évente 1 fog. Hatéves kor után a maradó molárisok is hamar szuvasak lesznek 13 és 20 éves kor között
egy egyénnek gyakran 10 szuvas, vagy tömött foga van. 2.2 A caries epidemiológiája 3 Epidemiológia: Az orvostudománynak az az ága, mely a járványok, illetve a tömegesen előforduló krónikus, nem fertőző betegségek (mint a caries) előfordulását vizsgálja a nem, kor, foglalkozás, szociális helyzet, táplálkozási viszonyok szempontjából. Az 1970-es években jelentek meg először közlemények arról, hogy az úgynevezett „ iparilag fejlett, nyugati országokban” csökkent a caries előfordulása a gyerekek és a fiatal felnőttek körében. Ezt elsősorban a kollektív fluorid – prevenció eredményének tekintették. Ott is csökkent a fogszuvasodások száma, ahol elterjedtek a fluorid tartalmú fogpaszták, javult a fogászati ellátás, a szájhigiéné és megváltoztak a táplálkozási szokások. 2.3 A beteg vizsgálata A caries klinikai diagnózisa, cariesindexek A beteg vizsgálatakor sohasem csak a panaszolt fogat kell vizsgálni, hanem a
teljes fogazatot, valamint az egész szervezetet sem szabad figyelmen kívül hagyni. A beteg vizsgálata a következő sorrendben történik. Anamnézis felvétel: a. Általános b. Fogászati Betegvizsgálat: a. Megtekintés (inspectio) - a fej-nyak régió megtekintése - a száj és teljes fogazat megtekintése - a caries diagnózisa b. Tapintás ( palpatio) - szövetszaporulat, nyirokcsomók - beteg fogak vizsgálata c. Segédeszközök alkalmazása - röntgenvizsgálat - száloptikás átvilágítás Általános megtekintéskor feltűnhet a fej-nyaki régióban szabad szemmel is látható megnagyobbodás, tumor vagy nyirokcsomó duzzanat, melyet azután tapintással, rákérdezéssel lehet identifikálni (azonosítani). Szintén rátekintéssel vehető észre a bőr sápadtsága, vagy épp piros, szederjes színe, esetleg az ajkak cianotikus volta. Tájékozódhatunk a beteg arckoponyájának formájáról, az izmok fejlettségéről, hogy milyen típusú rágó
(temporális vagy masatter) és ebből következtetéseket lehet levonni a fogazatra. Fogászati vizsgálathoz a továbbiakban alapvető fogászati műszerek (tükör, szonda, csipesz) szükségesek. 4 Általános fogászati vizsgálatkor tájékozódunk: A fogazat általános állapotáról ( foghiányok, cariesek száma, jellege) A szájhigiénéről (látható lepedék a szájban, fogkő mennyisége) Esetleges ínygyulladásról, a paradontium (fogágy) állapotáról Az occlusiós viszonyokról. Zavarja a vizsgálatot a nagymennyiségű lepedék, ill. fogkő, melyet el kell távolítani, ill a gyulladásban lévő így vérzése is Ez esetben később a kezelés során gondot kell fordítani a megfelelő felvilágosításra és motiválásra. A fejlett fogászati kultúrával rendelkező országokban a fogászati vizsgálatot szájhigiénés kezelés előzi meg. Akut panaszok esetén értelemszerűen a kezeléssel kell kezdeni. A caries tünetei és
diagnosztikája A caries diagnózisa az esetek többségében megtekintéssel is felállítható akkor, ha a caries már üregképződéssel jár. a. Caries incipiens: Kezdetben elszíneződés jelzi. Lehet fehér folt (macula cretosa vagy white spot) mely a fogak aproximális oldalán kezdődhet és az occlusalis felszínen fehér vagy sötét színben tűnhet át. A vestibuláris vagy orális felszíneken, az íny szélétől 0,1 – 1 mm távolságra pontszerűen kezdödik, majd félhold alakban terjed, és porózus felszínű elváltozás formájában manifesztálódhat. 5 b. Caries superficialis és media Üregképződéssel jár ezért megtekintéssel észrevehető. A szonda hegye megakad benne c. Caries profunda Kiterjedt üregképződéssel jár, minden felszínen jól észrevehető. A pulpa közelsége miatt óvatosan kell bánni a szondával. A caries gyors lefolyású, kiterjedt destrukcióval járó formája főleg gyermekkorban gyakori. d. Gyökércaries
Rátekintéssel és szondával felismerhető. Üregképződéssel jár, vagy üregképződés nélkül elszíneződéssel A caries felismerésére röntgenvizsgálat a következő esetekben indikált: Ha a caries jelenléte szabad szemmel nem állapítható meg Megelőzési céllal, az approximális cariesek felismerésére Preventív programok alkalmazásakor, hogy a kezdeti caries remineralizációja megtörtént-e A caries előfordulásának kvantitatív mérése (cariesindexek) A caries előfordulása akkor tanulmányozható, ha megfelelő mérőszám áll a rendelkezésre. Ez a szám megmutatja a betegség előfordulását a vizsgált populációs mintában. A cariesben megbetegedett fogak regisztrálására a DMF-mérőszám alkalmazása terjedt el nemzetközi viszonylatban. Cariesben megbetegedettnek tekintjük a - szuvas D = decayed 6 - tömött F = filled - hiányzó M = missing fogakat. Egyénre vonatkoztatva ezek összegét DMF számnak
nevezzük. A DMF index: Csoportok vizsgálatakor használják. A DMF számok összegét elosztják a vizsgált egyének számával DMF – T index = Ha a megbetegedett fogak számát veszik figyelembe ( T = tooth) DMF - S index = Ha fogfelszínek szerint értékelnek. (S = surface) Tejfogazatnál df és def indexeket használnak, ahol az „e” az extrakcióra indikált fogakat jelzi. Itt is használatos a df-t ill. def-t index valamint a df-s ill def-s index Cariesprevalencia: ( vagy cariesfrekvencia = gyakoriság) amellyel kifejezhető az adott népességcsoportban a carieses személyek arányszáma. Cariesintenzitás: Fogazat megbetegedésének súlyosságát jelzi. Cariesszaporulat: (caries increment) új carieslaesiók számát jelzi. 2.4 A caries etiológiája és patogenezise Mai tudásunk szerint a caries multikauzális etiológiájú folyamat. Multikauzális = több fontos tényező együttes jelenléte a. Primer tényezők - mikroorganizmusok - táplálkozási +
időtényező - a fogak strukturális sajátosságai b. Secunder tényezők (szervezeti és környezeti tényezők) 1. A dentális plakk jelentősége a caries etológiában A foglepedék (dentális plakk) Dentális plakk: A fogak illetve a fix és kivehető fogpótlások felületén megtapadó baktériumréteg, mely csak erős mechanikus dörzsöléssel távolítható el. Elhelyezkedés szerint megkülönböztetünk: - supragingivális - subgingivális plakkot. A dentális plakk okozza a cariest és a parodontopathiát. A caries kialakulásában a supragingivális, a parodonthopatiák kialakulásában mindkettő, de inkább a subgingivális plakk játszik szerepet. Előfordulási helyek: - approximális felszínek - sima felületek - fissurákban Az 1920-as években szuvas fogakból két mikroorganizmus-fajtát izoláltak, és tettek felelőssé a caries keletkezéséért. Ezek: - Lactobacillus acidophilus - Streptococcus mutans 7 Mai tudásunk szerint, a laktobacillusok nem
mint savtermelők hanem mint savtoleráns baktériumok jönnek szóba, ami annyit jelent, hogy főleg alacsony ph-n szaporodnak, tejsavat képeznek, és ezzel hozzájárulnak a zománc demineralizálódásához. A streptococcus mutans előfordulása endémiás (betegség tömeges előfordulása), és nincs civilizációs állapothoz kötve. Újszülöttekben nem mutatható ki, de 2-4 éves korban a gyerek 80%-ának szájüregében már előfordul. A szájüregben előforduló másik három Streptococcus-féleség: -Streptococcus sanguis -Streptococcus salivarius -Streptococcus mitis A Streptococcus sanguis és salivarius tapadóképessége nagy. A száj kemény és lágy képleteihez tapad A zománc felszíne és a dentális plakk között állandó jelleggel biokémiai folyamatok zajlanak. Az egyensúly a szénhidrátok fogyasztásakor megbomlik. A plakk ph-ja a kritikus érték (5,2-5,7) alá esik Ezzel demineralizációs folyamatok indulnak el Ha viszont kedvező körülmények
állnak fenn, a zománclaesiók, remineralizálódhatnak. 8 2. A táplálkozás és a fogazat betegségei közötti összefüggések A táplálékfelvétel módja, mennyisége, gyakorisága, a szájban való tartózkodásának ideje hatást gyakorol a fogra és az ínyre. A táplálék lokális hatása függ a táplálék fizikai konzisztenciájától, kémiai összetételétől. A rostdús, erős rágást igénylő tápanyagok fizikailag tisztító hatást fejtenek ki a fogazatra és az ínyre. Megakadályozzák a dentális plakk akkumulációját (lerakódását). Ez azonban nem helyettesíti a fogmosást A táplálék a nyállal keveredve kémiai folyamatokat indít be Lebomlás során a plakkbaktériumoktól függően: - toxinok termelődnek, melyek az ínygyulladás kiváltói, vagy - savak termelődnek, melyek a szuvasodást idézik elő. Táplálkozás és fogszuvasodás A tápanyagok hatásukat a fogazatra kétféle módon fejthetik ki. - praeresorptív ( helyileg a
fogakon, felszívódás előtt) és - postresorptív módon ( szisztémás úton, felszívódás után) A szisztémás úton ható tényezők hatása, a fogak áttörése előtt érvényesül. (pl vitaminok, különböző nyomelemek) A vitaminhiány esetében ameloblast-degeneráció léphet fel. (ameloblast sejtek = zománcképző sejtek, a zománcállomány kialakítása után elpusztulnak.) C vitaminhiány esetében odontoblast-degeneráció léphet fel. (odontoblast sejtek = dentin termelő sejtek) D vitaminhiány esetében rachitises hypoplasiák keletkezhetnek a fogakon. A caris keletkezésében a tápanyagok közül a szénhidrátoknak, ezen belül a „cukroknak” tulajdonítanak döntő szerepet. A száj mikroflórájának hatására, a cukrok lebontása közben sav képződik. Minél gyakrabban viszünk cukrot a szájba, (lebontássavpH csökkenés) annál gyakrabban érik demineralizációs hatások a fogakat. Anticariogén hatású tápanyagok között meg kell
említeni a zsírokat, melyek a fogakat bevonva védőhatást fejtenek ki. A csokoládé pl. kevésbé cariogénnek bizonyult a savanyú cukorral szemben Étkezés végén elfogyasztott mogyoró vagy sajt meggátolja az édességek által okozott pH esést a dentális plakkban. 3. Szervezeti és egyéb befolyásoló tényezők szerepe a caries kialakulásában a.) Szervezeti tényezők Helyi szervezeti tényezők - a fogak strukturális sajátosságai A fogazat és a fogak morfológiai változásai lehetnek: - makroszkópos - mikroszkópos változások Makroszkópos változások: • Számbeli tendellenességek (retenciós helyek kedveznek a caries kialakulásának) • Alaki sajátosságok ( fissura formák, mély barázdák) 9 Mikroszkópos változások: • Zománcdefektusok ( hypomineralizált laesiokban fokozott caries hajlam) • Nyomelemek beépülése ( fluor, stroncium, vanádium és molibdén ellenállóbbá, -szelén, aluminium, réz fogékonyabbá teszi a fogakat
a cariessel szemben. Vanádium ( bor, gyümölcslevek, olajos magvak, gabonafélék) Fluor ( ivóvíz, ásványvíz, tea, halak csontja – szardínía) Molibdén ( tej, hús, hüvelyesek, gabonafélék) Szelén ( tengeri állatok húsa, vese, máj, teljes kiőrlésű gabona) Réz ( hüvelyesek, gabonafélék, máj) b.) Általános szervezeti tényezők Genetikai tényezők A caries nem örökölhető betegség, de vannak hajlamosító tényezők, amik viszont örökölhetőek. Pl alkat, fajtabeli sajátosságok, családi tényezők Alkat - Dolicocephal koponyájú ( hosszúkás) egyének állcsontjai keskenyebbek, fogaik torlódottabbak ezért szuvasodásra hajlamosabbak. - Brachycephal koponyájú ( szélesebb) egyéneknek kevésbé torlódottak a fogai, fejlett masseter izomzattal rendelkező jó rágók. – kevésbé hajlamosak a fogszuvasodásra Fajtabeli sajátosságok Általános ellenállóképesség Fogak mérete Táplálkozási szokások Családi tényezők Családon
belüli táplálkozási szokások miatt a cariesre való hajlam is hasonló. Életkor Cariesincidencia ( új laesiók száma/év) az élet folyamán 3 csócsot mutat: - 4-8 é kor között - 11-19 é kor között - 55-65 é kor között (gyökércaries) Terhesség és a caries közötti összefüggés Nem egyértelműen mutatható ki összefüggés. A terhesség leginkább az íny állapotára van hatással Új cariesek, csak bizonyos hajlamosító tényezők hatására jönnek létre. Megváltozott táplálkozási szokások, nyálösszetétel Inkább a terhességi gingivitis és a caries közötti összefüggés a lényegesebb. 10 Diabetes mellitus és a caries közötti összefüggés A diabetes kialakulása után közvetlenül nagyobb lehet a caries intenzitás, amely az anyagcsere instabilitással magyarázható, de az inzulinnal kezelt, cukormentes diétára beállított egyéneknek már csökken a cariesintenzitása. Nyál és a caries Cariest gátló tényező, hogy
a nyálnak hígító hatása van (jelentős a lepedék és a savak hígításában.) Közismert, hogy a nyálmirigyek kiirtásakor, a cariesintenzitás fokozódik. Organikus iontartalma miatt szerepet játszik a zománc remineralizációs folyamataiban. A nyálnak ezen kívül baktericid hatása is van. Egyéb befolyásoló tényezők A földrajzi, gazdasági és szociális tényezők szerepe elsősorban a táplálkozási szokásokban gyökerezik. A primitív népek közt tapasztalható csekély cariesfrekvencia és intenzitás az urbanizáció és civilizáció fokának emelkedésével együtt növekedik. Ha a nagyobb jövedelemhez magasabb fokú iskolázottság társul, a cariesintenzitás csökken. Az iskolázottabb, műveltebb szülők kevesebb édességet adnak gyermekeiknek és a szájhigiéniát is jobban ellenőrzik. A fogorvosok gyermekeinek fogazata, jobb, mint más értelmiségi szülők gyermekeié. A caries mint foglalkozási ártalom, a cukoriparban dolgozóknál fejti ki
leginkább hatását. Cariesintenzitás emelkedést észleltek a higanyártalomnak kitett egyéneken is, melynek oka a nyálmirigyek gyulladása következtében fellépő csökkent saliváció. (nyálképződés) 3. A caries megelőzésének lehetőségei és módszerei A caries primer prevenciójának három alappillére: 1. Fluoridok általános és helyi alkalmazása a zománc ellenálló képességének fokozására 2. A táplálkozás befolyásolása, szénhidrátfogyasztás csökkentése, cukorpótló anyagok alkalmazása 3. Szájhigiénés módszerek Dentális plakk eltávolítása 3. 1 A fluoridok szerepe a fogszuvasodás megelőzésében Fluoridok hatásmechanizmusa 1. A zománc hydroxilapatitjára való hatás - savoldékonyság csökkentése - kristályszerkezet erősítése - demineralizált területek remineralizációja 2. Plakkbaktériumokra való hatás - enzimgátlás - cariogénflóra elnyomása 11 3. A zománcfelszínre való hatás - férjék és baktériumok
adszorpciójának (a gáznak a szilárd anyag felületén való folyadékká válása) gátlása és - felszíni energia csökkentése A cariesprotektív hatásokat két csoportra oszthatjuk - a fogak keményállományát közvetlenül befolyásoló és - a fogak környezetét befolyásoló tényezők. Szisztémás (általános) fluorid prevenció Célja: a fogak praeruptív mineralizációját elősegítse, illetve a már áttört fogakra való kedvező lokális hatás kifejtése. A szisztémás adagolásmód lehetőségei: - ivóvíz - háztartási só - tej fluordúsítása - fluortabletták adagolása Mindegyik szisztémás fluoradagolási módszernél ismerni kell a település ivóvízének fluoridtartalmát. Az ivóvíz fluordúdítása Először Amerikában és Kanadában kezdeményezték. Majd ezt követően Európában ( először Hollandiában 1953-ban) A cariereduktív hatás az ivóvíz fluorid dúsítását követő 5 év múlva mérhető. A fluor tejfogakra kifejtett
hatása kisebb, rövid élettartamuk miatt. Az ivóvíz fluorizálásánál figyelembe kell venni: - klimatikus viszonyokat (főleg hőség esetén, nagyobb a vízfogyasztás és a fluoridbevitel megsokszorozódhat) - A lakosság kis része iszik csak vezetékes vizet (pl. hazánkban is) Ezért más alternatívát is kell választani (tej, só fluorizálása vagy tbl.) Só fluoridálása 1950-ben Svájcban alkalmazták először. Legalább olyan hatékony mint a víz fluoridálása A sóval bevihető F mennyisége kevésbé ingadozik mint az ivóvízé, különösen gyerekkorban. Vizsgálat igazolta, hogy kg-onként 250 – 350 mg F-t tartalmazó só tartós fogyasztása után ugyanolyan a vizelet F szintje, mint a literenként 1 mg F tartalmú víz fogyasztása esetén. Az ivóvíz fluorizálással szemben szabad választást biztosít az egyénnek. A tej fluordúsítása Szintén Svájcban kezdték el. A tejhez adott F nem változtatja meg a tej ízét, de kissé lassabban
szívódik fel belőle a F mint a vízből. 12 A tej fluordúsítása ún. „ alternatív módszer” a WHO is ajánlja Előnye, hogy nem sérti az emberi szabadságjogokat, fogyasztása szabad választás kérdése. A leginkább fontos célcsoportok fogyasztják ( gyerekek, terhesek) Fluorid tabletták Akkor jöhet szóba, ha más kollektív caries megelőző módszer kivitelezése nem lehetséges. A fluorid tabletták cariespreventív hatása függ az o Adagolás kezdetétől o Alkalmazás gyakoriságától o Szálhigiénétől A praenatális (terhesség alatt elkezdett) fluorid tabletta – adás eredményei nem egységesek. A postnatalis alkalmazás a fogak áttörése előtt (praeruptív) a születéstől, de legalább kétéves kortól adva hatásos. Ekkor a tejfogazatban 50-80%-os cariesredukciót hozhat létre. A maradó fogazatra kifejtett védőhatás akkor volt a legnagyobb (39-80%-os) amikor a születéstől legalább 7 éves korig adták. Magyarországon
1970-ben indult meg a Dentocar adagolása a bölcsődékben és az óvodákban. Lokális (helyi) fluorid-prevenció Lényege: a fluorid tartalmú fogpaszták elterjedt használata. Norvégiában 1971- ben vezették be, és első jótékony jeleit már 1972-ben észlelték. A Magyarországon kapható fogkrémek több mint 90%-a fluorid tartalmú. A lokális cariesprevenció módszerei: a) Egyénileg vagy csoportosan alkalmazható módszerek, mint - fogkrém - F tartalmú öblítések - zselék b) Orvosi kezeléshez kötött professzionális módszerek, mint - fluorid tartalmú ecsetelések és lakkok - fluoridtartalmú zselék, esetleg lenyomatkanálban - iontoforézis útján történő alkalmazás Egyénileg vagy csoportosan alkalmazható módszerek (részletesen) Fogkrém: lényege, hogy a magas koncentrációban alkalmazott fluoridok hatására a zománc felszínén kis kalcium-fluorid (CaF2) tartalmú részecskék tapadnak meg, és belőlük 24 órán keresztül F ionok
szabadulnak fel, melyek segítenek a helyes pH érték fenntartásában. Fluoridos öblítések: 0,2%-os NaF oldattal való öblögetés ( 10ml 3-5 percig szájban tartava) , jó eredményeket hozhat. Ma már inkább csak fejlődő országokban alkalmazzák, ahol a szisztémás fluorid prevenció nem megoldható 13 Forgalomban vannak viszont fluorid tartalmú szájöblögetők, melyek cariespreventív hatásúak és a fognyaki érzékenységre is jól alkalmazhatók. Fluorid tartalmú zselék: Magas fluoridtartalmúak, ezért mindennapi használatra nem javasoltak. Inkább heti 1x-i fogkefével való bedörzsölés ajánlott. Orvosi kezeléshez kötött professzionális módszerek (részletesen) Fluorid tartalmú ecsetelések: Régebben NaF 2%-os oldattal ecseteltek, majd az ónfluoridot (SnF2) ajánlották. Ma Elmex fluid ecsetelés az elfogadott. Fluorid tartalmú lakkok: A fogakat izolálják, majd fluorid tartalmú lakkal vonják be. Ez egy tartós réteget képez, melyfől F
ionok szabadulnak fel, amik a Zománcrétegbe épülhetnek. Alkalmazása: gyári utasítás szerint Fluorid tartalmú zselék: Lenyomatkanálba helyezett zselét tesznek a fogakra. (Savanyított foszfát fluorid APF) Magas Fluorid tartalma miatt szigorú feltételekhez kötött. Iontophorézis útján történő alkalmazás: Elővigyázatossági intézkedések betartásával lenyomatkanálba helyezik a fluoridzselét. A lenyomatkanál és az iontophorézis készülék összekapcsolt (1,5-5 mA) Az iontophorézis egy olyan fájdalommentes eljárás, amelynek során fluorid-ionokat juttatunk a fogzománcba; ezzel erősítjük meg a fog anyagát. A kezelés főleg kismamáknak javasolt, ill fogszabályozó viselése után Ez egy abszolút veszélytelen, és fájdalommentes kezelés, mely 3x2 percet vesz igénybe Az iontophorézis során viszont közvetlenül a fogakba jut a fluorid, mellékhatások és veszteség nélkül, hatékonyan javítva a fogak ellenállását. A fogorvos egy
gépezettel, - amely alig több árammal működik, mint ami akkor éri a szervezetünket, ha egy kifogyott elemet nyalogatunk, - egyenként kezeli a fogakat, egy gélszerű folyadékot "párologtatva" a fogainkba, így juttatja célba az ásványi anyagokat. A kezelés nem fájdalmas, a páciens csak kisebb, villámló szúró érzést érez fogain, ami megint csak gyermekbarát szempont - nincs fúrás, se zsibbadás. A fogszabályzás befejeztével meggyengült fogak "feljavítására" is alkalmas az eljárás, ahogyan a túl érzékeny fogak kezelésére is, ha az érzékenység a fog tövénél, azaz nyakánál jelentkezik. Gyökérkezelésnél is alkalmazzák, ha a fog gyökere elérhetetlen a hagyományos módon, de ekkor kálciumhidroxidot, a fogtömés anyagát használják. (Fuchs Péter) Fogászati iontoforézis készülék Indikációs terület: 14 A fogszuvasodás megelőzésére 6 éves kor felett (gyermekek, serdülők és felnőttek esetében)
2x2 perces kezelés 3,5-es skálabeosztáson, 7 napos szünettel, évente 2 alkalommal. 6-10 éves korú gyermekek esetében az alacsonyabb (0.16 %-os NaF) koncentrációjú gél alkalmazható Felnőtteknél, fogínysorvadás következtében szabaddá vált fognyaki felszínek érzékenységének megszüntetésére, napi egyszeri, 3-4 napon át megismételt kezelés, félévenként ismételve; valamint erősen érzékeny rágófelületek, szabaddá vált dentin kezelésére. http://fogorvos.origohu/20081119-az-iontophorezises-kezelesekkel-megovhatja-a-fogaithtml Toxicitás 5 mg-nál több F (testsúly/kg) bevitele súlyos toxikus tüneteket okozhat. A fluoridok rákkeltő hatása, ill. mint mongolizmust előidéző tényező, nem bizonyított Sőt számos szervezetre kedvező hatását igazolták a kutatók. Paracelsus szerint: A szervezetbe bevitt minden anyag mérgező lehet, csupán a megfelelő dózis különíti el az orvosságot a méregtől. A cariesprotektív dózisban bevitt
fluornak semmiféle általános toxikus hatása nincs. Egyetlen mellékhatás ami felléphet a fluorosis dentinum, azaz fehéres-opálos, majd sárgás-barnás foltok keletkezése a fogzománcon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai fluoridprevencióval kapcslatban (1994) Minden caries programot monitorozni kell Ivóvíz fluorozás (gazdaságos, biztonságos, ajánlott) 0,5-1,0 mg F/liter Só fluorozása (alternatív módszer) 200mg F/kg Tej fluordúsítása Fluoridszupplementumok alkalmazása nagyfokú cariesprevalencia esetén Egyszerre egy időben egy szisztémás módszer alkalmazható Fluoridos fogkrémek terjesztése Fogpaszta tubusokon feltüntetni, hogy 6 év alatti gyerek csak borsónyi mennyiséget és felügyelet mellett használjon. 1500 ppm F-nál többet tartalmazó aromás fogkrém 6 é. alul nem ajánlott (PPM. Jelentés: part per million Nyelv: angol Fordítás: 1 milliomod) 15 Fluoridos
szájöblítést 6 é. alatt NE! Fluoridok gyökércariesre kifejtett hatását tovább kell vizsgálni. Bevitt tápanyagok tartalmát ellenőrizni kell (gyerekeknél!) Dentális fluorosist időnként monitorozni kell! Caries megelőzése a táplálkozá befolyásolása útján. 3. 2 A caries megelőzés a táplálkozás befolyásolása útján A táplálkozás lokális és szisztémás hatása a fogazatra A tápanyagok pozitív vagy negatív hatásukat kétféle módon fejtik ki. - praeresorptív hatás (lokálisan a szájüregben felszívódás előtt) - postresorptív hatás (szisztémásan, a felszívódás után) A carieskialakulás szempontjából a szénhidrátok szerepe meghatározó. További tényezők: • Szénhidrátok mennyisége • Szénhidrátok konzisztenciája • Szénhidrátfogyasztás gyakorisága A táplálkozás szisztémás hatása a fogak áttörése előtt érvényesül. • Vitaminok A, B12, C, D • Ásványi anyagok
Kalcium, Foszfor, Magnézium nem kielégítő bevitele! A vitamin (retinol) hiánya ameloblast degeneráció C vitamin(aszkorbinsav) hiánya odontoblast degeneráció D vitamin (kalciferol) hiánya rachitis alakulhat ki Plakk Ph mérések és az ételek cariogenitása Az egyik legelfogadottabb módszer az élelmiszerek cariogenitásának mérésére a pH mérés. Általában 5,2-5,7 pH érték tekinthető kritikusnak. Ez alatti pH érték, a termelt sav következtében deminarizálja a fogazatot 16 Cukorpótló anyagok Legismertebb a xilit és a szorbit. Szorbit: a berkenye bogyójában található. Xilit: A sárgaszilvában fordul elő természetes körülmények között. Elfogyasztásuk után 30 percen belül a száj pH értéke nem változik. A xilittel és szorbittal dúsított élelmiszerek a caries szaporulatot csökkentik. Bánóczy és mts-i kísérlete: Intézeti gyerekeknek szaharóz ill. xilittartalmú édességeket adtak A xilitet kapó csoportban a
kontrollcsoporthoz képest 45% os volt a cariesredukció. Rágógumi szerepe a cariesprevencióban A vizsgálat lényege: A rágógumi rágása közben kiváltott nyálszekréció vizsgálata. 1. Cukortartalmú rágógumik a caries kialakulását növelik 2. Cukormentes rágógumi, cariesreduktív hatású A zománc laesiok remineralizációját is elősegíti Magatartás (viselkedés) szerepe a táplálkozás és a caries kapcsolatában • Táplálékfelvétel: 3 fő étkezés és 1-2 főétkezés közötti alkalom • Cukorfogyasztás ne legyen több a táplálékfelvétel 10%-ánál, és növelni kell a rosttartalmú ételek fogyasztását • Erősen tapadó, ragadós ételeket kerülni kell, mivel ezek hosszabb ideig tartózkodnak a szájban • Ajánlatos a cukorpótló anyagok alkalmazása 3.3 Szájhigiéné szerepe a caries megelőzésében A modern cariesprevenció 3 alappillére: o Fluoridok o Helyes táplálkozás o Szájhigiéné A három tényező együttes
alkalmazásával valósul meg a primer prevenció Dentális plakk klinikai vizsgálata A fénylő, plakkmentes felszín másképp töri meg a fényt, mint a lepedékkel borított felszín. A lepedék bársonyosan puha és matt felrakódás. Ezt el kell tudni különíteni az: 17 Ételmaradéktól (mely öblítéssel eltávolítható, interdentálisan és a fissurákban található, kevés mikroorganizmust tartalmaz) Materia albától (mely csak vízsugárral távolítható el, laza, fehéres sárga lepedék. Mikroorganizmusok, hámsejtek és vérsejtek keveréke) Szerzett pelliculától (nyálproteinek révén képződő vékony filmréteg. Homogén, baktériummentes Jellegzetessége, hogy plakkfestéssel halványan megfestődik. Lepedék képződik: - minden nem öntisztuló felületen - illetve, olyan felszíneken, amit a beteg nem tart tisztán - szabálytalan, torlódott fogakon (rizikófaktor!!) - helytelen fogászati beavatkozás következtében
(túlérő tömések, rosszul záródó koronaszélek) - ortodonciai készülékek, sínek okán - nyálszekréció csökkenés következtében - dohányzás miatt Plakk kimutatása, megfestése Célja: - láthatóvá tenni a lepedéket - szájhigiénés indexek felvételének elősegítése Plakkfestő anyagok: Általában ételfestékek. Nem toxikus anyagok Kiszerelésük: - tabletta - oldat - ecsetelő Plakkfestékek felosztása (leggyakrabban használtak!) • Erythrosin: 10-30 mg-os tbl. a plakkot vörösre festi Jódtartalmú!!! ezért jódérzékenységre rákérdezni Ilyen tbl. pl Diaplac, Distraplaque, Paroplak, Curaprox Curasept • Fuxin: Vízben rosszul oldódik ezért 1-2 %-os alkoholos oldatát használják. Vörösre festi a plakkot • Neutrálvörös: 1 %-os vizes oldata használatos, szintén vörösre fest. • Na-fluoreszcein: ecsetelő, de láthatatlan. Láthatóvá tételéhez wolfrám-fény szükséges (Plac-Lite) 18 Ismert még néhány
plakkfestő, de ezek erősen elszínezik a fogakat és a lágyrészeket, ezért nem használják őket. Pl malachitzöld, metilénkék, tartrazin (sárga), Bismarc barna Plakkfestés menete: megfelelő plakkfestő kiválasztása ételmaradék, materia alba eltávolítása ajak bevazelinezése (így kevésbé festődik meg) plakkfestő felvitete értékelés: mennyiség, kiterjedés depurálás Szájhigiénés indexek Plakkfestés nélküli indexek 1. Oral Hygiene Index – simplified (OHI – S) Értéke két indexből adódik - Debris (lepedék) DI - Calculus (fogkő) CI A lepedék és fogkőfelrakódás mértékét mindössze 6 felszínen kell meghatározni. 16 26 Buccalis felszínén (ha ezek hiányoznak 17 27 Bucc. felszín) 36 46 Linguális ( „ „ 37 47 Ling. felszín) továbbá: 11 Labiális felszín és 31 Linguális felszín (vagy: 21 lab. 41 ling felszín) A szondát a fog tengelyével párhuzamosan végighúzva a
következő súlyossági fokok lehetnek. Oral Debris Index (DI – S) 0 = nincs lepedék 1 = max. a fog gingivális harmadában van lepedék 2 = lepedék a fogfelszín több mint ⅓, de kevesebb mint ⅔ -ában 3 = lepedék a fog több mint ⅔ -ában Calculus Index (CI – S) 0 = nincs fogkő 1 = max. gingivális harmadban van fogkő 19 2 = a fog felszínének ⅔ -át supragingivális fogkő fedi, VAGY! : elszórtan sötétebb színű fogkövek találhatók. 3 = a fogfelszín ⅔ -át supragingivális fogkő fedi VAGY! : összefüggő, subgingivális fogkőréteg található Mindkét indexnél számtani közepet veszünk, majd a két indexértéket összeadjuk. 2. Silness – Löe féle plakkindex (Pl I) Az index annak a plakknak a vastagságát értékeli, amely a gingivális harmadban az ínnyel kontaktusban áll. A vizsgálatban sextansonként 1 - 1 fog szerepel, 4 – 4 gingivális felszínével. Értékelés: 0 = nincs plakk 1 = gingivális harmadban filmszerű
lepedék, mely szondával kimutatható 2 = gingivális harmadban, sulcusban szabad szemmel látható plakk 3 = szabad szemmel jól látható vastag plakk lepi a fognyakakat és a sulcust Az index értékeiből a gingivitis súlyosságára lehet következtetni. Plakkfestés utáni indexek 1. Quigley – Hein féle plakkindex Plakk kiterjedést vizsgál. (Minden fog részt vesz a vizsgálatban) Értékelés: 0 = nincs plakk 1 = szétszórt kis plakkfoltocskák a fognyakon 2 = vékony szalagszerűen elhelyezkedő plakk a fognyaki területen 3 = szélesebb összefüggő plakkréteg, ami nem éri el a fogfelszín ⅓ -át 4 = összefüggő plakkréteg a második koronaharmadban 5 = összefüggő plakkréteg a harmadik koronaharmadban Indexérték: Matematikai átlagszámítással. 2. Cohen féle plakkindex 20 A Quigley – Hein féle plakkindex továbbfejlesztett változata. Értékelésnél jobban figyelembe veszi a plakk képződés kronológiai viszonyait. (Minden fogat
értékel) Értékelés: 0 = nincs plakk 1 = vékony plakk fedi a MA (mesioapproximális) vagy a DA (disztoapproximális) felszínt 2 = keskeny plakk fedi a MA és DA felszínt 3 = a kétoldali plakk már összefügg, de még nem éri el a fogfelszín ⅓-át 4 = plakk fedi a több mint ⅓-ot, de nem éri el a ⅔-ot 5 = plakk fedi a több mint ⅔-ot Cohen féle plakkindex érték: Matematikai átlagszámítással. Hazánkban is az lenne a jövő, hogy nagyobb konzerváló ill. protetikai munkába csak akkor kezd a fogorvos, ha a szájhigiénés index értékei tartósan alacsonynak mutatkoznak. 3.4 Caries megelőzésének egyéb lehetőségei Barázdazárók alkalmazása A barázdazárás fogalma: Moláris és praemoláris fogak gödröcskéinek és a frontfogak foramen coecumainak lezárása megfelelő anyaggal. Az eljárás célja: Cariogén tényezők ill. hatások távoltartása Gyerekeknél röviddel a fogak áttörése után hatásos eljárás A műveletet
dentalhigiénikusok is elvégezhetik. Az eljárás évekig fennmaradó, nem magas költséggel járó, hatásos preventív módszer. A fissuracariesek megelőzésének szükségességét igazolja: • 5-7 éveseknél (fejlett országokban) a sima felszíni cariesek száma erősen lecsökkent a fluoridprevenció következtében • Az összes caries 90 %-a fissuracaries • A barázdazárók morfológiai viszonyai elősegítik a plakképződést. ( nem öntisztulóak) • Az áttörő fogak zománca a fissuráknál még relatíve „érintetlen” és szegényes fluoridtartalmú. • A fluoridok alkalmazása csak a simafelszíni caries előfordulását csökkenti, a barázdáét nem, ill. kevésbé! Barázdazáró anyagokkal szemben támasztott követelmények • Nem lehet toxikus • Hígan folyó legyen 21 • Szoros kötést biztosítson a zománccal • Hő és mechanikai tulajdonságai hasonlítsanak a zománcéhoz. • Könnyen applikálható legyen •
Gyorsan és zsugorodás nélkül kötő legyen Barázdazárók anyagai I. Generáció: UV- fényre polimerizálódtak II. Generáció: Kémiailag kötődtek III. Generáció: Fényrekötődő kompozitok (Murray (1996-ban) megemlít egy IV. generációs anyagot, a fluort tartalmazó barázdazárókat!) Barázdazárás kivitelezése: Fogtisztítás Lemosás, szárítás ( fissúrák mélyét szondával) Kofferdam felhelyezése (vagy egyéb izolálás, vattarolni, nyálszívó) Kondicionálás (színezett savazógéllel 1 percig) Mosás (min. 20 mp) Savazás kontrollja ( mattfehér opálos felszín) Barázdazáró felvitele és polimerizációja Polírozás 22 Mikor van itt a barázdazárás ideje? Leginkább 6 éves korban kell figyelnünk, ugyan is ekkor bújik ki az első maradó nagyőrlő fog, majd ezt követi a többi rágófog megjelenése. Általános szabályként megjegyezhető, hogy a fog áttörését követő 6 hónapon
belül a fogak barázdáit mindenképpen kezelni kell. A fogak kezelése ózonnal való fertőtlenítést követően barázdazáró anyagokkal történik, amelyet a csücskök közötti mélyedésbe folyatnak bele. A kezelés teljesen fájdalommentes, gyors és rendkívül hatékony Hathavonta szükség van a fogak kontrollvizsgálatára. 4. A fogágybetegség (parodontopáthia) 4.1 A fogágybetegség fogalma és etiológiája (ok – okozat összefüggést tanulmányozó tudomány) Fogágynak, parodontiumnak nevezzük a fogakat rögzítő szövetek együttesét. A fogágy két nagy egységre tagolódik. • Gingivára • Rögzítő apparátusra A gingiva betegsége a gingivitis. Tartós fennálása estetén sem veszélyezteti a rágófunkciót vagy a fog elhorgonyzását A parodontitis (fogágy gyulladás) viszont már tapadásveszteséggel járó, rágófunkciót és elhorgonyzást veszélyeztető folyamat. 23 Megkülönböztetünk dentalis plakk okozta, és
háttérbetegség okozta fogágybetegséget. A fogágybetegségek 80-90%-a az első csoportba tartozik, kisebb részüket okozza háttérbetegség. (pl AIDS, diabetes mellitus, leukémia stb. A dentalis plakk okozta kórképek megfelelő szájhigiénével megelőzhetők, ill. gyógyíthatók Klinikailag több formát különít el az irodalom: o Gingivitis o Gingivitis ulcerosa o Felnőttkori (lassan progrediáló) parodontitis o Lokalizált és generalizált juvenilis parodontitis o Pubertáskori parodontitis Terhességi gingivitis 24 Parodontitis klinikai képe A gingiva a szájüregben normális, egészséges körülmények között is fertőzött környezetben helyezkedik el. Ha a dentális plakk felszaporodik és elér egy egyénileg változó küszöbértéket, az ínyszélben gyulladásos folyamat alakul ki, amely előbb utóbb tasak kialakulásához vezet. A tasakflóra már csak professzionális kezeléssel változtatható meg. A plakk ellenes kezelés lényege,
hogy a preventív beavatkozás során ne „sterillé” akarjuk tenni a környezetet, hanem a plakk mennyiségét és ökológiai egyensúlyát próbáljuk olyan küszöbérték alá vinni, mely már nem okoz gyulladást. A fogkő patológiai szerepe a fogágybetegségben elvitathatatlan. A calculus (fogkő) elmeszesedett dentális plakk, ami supra vagy subgingiválisan helyezkedhet el. A subgingivális fogkő erősebben tapad a gyökérhez, mivel a gyökérfelszín egyenetlen Subgingivális fogkő az ínyben, vagy parodontális tasakban képződik, és mindig plakk lerakódás előzi meg. 4.2 A fogágybetegség epidemiológiája ( járványtana) A 80-as évek epidemiológiai kutatása szerint élesen különválasztható a • Gingivitis • És az irreverzibilis, tapadásveszteséggel járó parodontitis fogalma Két különálló betegségformáról van szó, de etiológiai (ok-okozat összefüggés) gyökerei azonosak és összefüggenek. A fogágybetegség a carieshez
hasonlóan népbetegség, a magyar felnőtt lakosság közel 100%-a érintett. A tapadásveszteség nagyjából három különböző formában következhet be. 1) A betegek viszonylag kis hányadánál a parodontális csontpusztulás és tapadásveszteség az életkor viszonylag korai szakaszában kezdődik, nagy hevességgel. 2) Másokban a tapadásveszteség döntő hányada a 4. évtizedben következik be 3) A harmadik csoportban pedig valóban fokozatos, lassú tapadás veszteséggel állunk szemben. A betegség nem mindig aktív. Nem kezelt esetekben is a betegség spontán nyugvópontra kerülhet Inaktiválódik, és hosszú ideig inaktív maradhat. Ilyenkor egyensúly alakul ki az oki tényezők és a szervezet védekező mechanizmusai között Ezt azonban számos tényező befolyásolhatja és a betegség újra aktivizálódik. Ma még nincs olyan módszer, amellyel az akut folyamat előre megjósolható lenne. 25 4.3 A fogágybetegség patomechanizmusa A parodontitis oka:
A dentális plakk. A parodontális károsodás, a dentális plakk ellen kialakult, gyulladás következtében fellépő szövetpusztulás. A gyulladásos reakció hatására: • Pusztul az íny • Pusztul a gyökérhártya kollagén rostállománya • Az alveoláris csont anyagcseréjében reszorpciós (felszívódó) folyamatok lépnek túlsúlyba Eredmény: Parodontális csontveszteség A nagyon jó szájhigiénéjű egyén fogait is bizonyos mennyiségű és összetételű dentális plakk borítja. Ha a baktériumok száma emelkedik, akkor kimutatható ínygyulladás fejlődik ki. Ez bekövetkezhet csak egy fog körül (lokalizált) vagy egy egész fogcsoport, esetleg az egész fogazat körül is. (generalizált) A rohamos tapadásveszteség elsősorban az immunhiányos és csökkent rezisztenciával (ellenállóképességgel) járó juvenilis parodontitisben, illetve a felnőttkori rapidan progrediáló (gyorsan haladó) fordul elő. Addig nem lehetséges a parodontális
szövetek regenerációja, amíg a gyulladásos folyamatok fennálnak. 4.4 A fogágybetegségek diagnosztikája A parodontális diagnosztikában megkülönböztetünk: • Hagyományos klinikai diagnosztikus módszereket • És modern parodontális diagnosztikai módszereket. (laboratóriumi technikák a terápis szolgálatában állnak) Az epidermiológiai és klinikai vizsgálatok diagnosztikus módszerei: a szűrővizsgálatok. Parodontológiában használatos indexek I.Gingivális indexek: 26 a) Löe – Silness féle Gingivalis Index (GI) Az ínyszél: színe, konzisztenciája, vérzékenysége alapján értékeli az íny állapotát. Értékelés: 0 = ép íny (nincs színváltozás, ödéma, vérzékenység) 1 = enyhe gyulladás, kisfokú színváltozás, enyhe ödéma (vérzés nélkül!) 2 = enyhe gyulladás, hyperaemia (vérbőség), erythema ( gyulladásos bőrpirosság), ödéma, az ígyszél szondázáskor vérzik 3 = súlyos gyulladásos, sötétvörös
ínyszél, erős ödéma, spontán vérzés, ulcerátió b) Mühlemann – féle papilla bleeding index (PBI) Az ínypapilla ill. a sulcus szondázásra bekövetkező vérzését vizsgálja 4 fokozatot különít el. Az indexet ma már alig használják c) Ínyvérzési index (Ainamo – Bay) Minden vagy semmi elv alapján értékeli az ínyszélt. (Vérzik vagy nem?) Zavaró tényező, hogy az íny állapotán túl függ a szondázás technikájától, a kifejtett erőtől, a parodontális szonda milyenségétől. II. Parodontális indexek A parodontális kezelés szükségességét vizsgáló módszerek ( treatment needs) A. CPITN Index (Community Periodontal Index of Treatment Need) A CPITN index felvételéhez speciális, színnel jelölt parodontális tasakmérő szondát használnak. Az index felvétele történhet minden fognál, vagy csak a reprezentatív fogak körül. Értékelés: 0 = Teljesen ép parodontium az adott szextánsban. ( nincs tennivaló!) 1 = Az adott
szextánsban nincs tasak, sem plakkretenciós tényező, de szondázáskor vérzést észlelünk. Szükséges kezelés: szájhigiéné javítása 2 = Az adott szextánsban már van tasak, de nem mélyebb 3 mm-nél. Vannak plakkretenciós tényezők (fogkő, túlérő tömés) Szükséges kezelés: depurálás, polírozás, szájhigiéné javítása) 27 3 = Az adott szextánsban a max. tasakmélység nem haladja meg a 4 – 5 mm-tSzükséges kezelés: supra és subgingivális depurálás, plakkretenciók megszüntetése, szájhigiéné javítása 4 = Az adott szextánsban a max tasakmélység meghaladja az 5,5 mm-t. Kezelés: Komplex parodontológiai kezelés SZEXTÁNSONKÉNT, MINDIG A LEGNAGYOBB KÓDÉRTÉKET REGISZTRÁLJUK B. PRS Index (Periodontal Screening and Recording) A CPITN index egyszerűsített továbbfejlesztett változata. Hat szextánsra osztja a fogsort és tasakmélységet vizsgál. A legmélyebb tasakot regisztrálja Értékelés: PRS 0 = A szonda színnel
jelölt része egyik fog mellett sem tűnik el. Nincs fogkő, plakkretenciós hely, az ínyszél szondázáskor nem vérzik. Therápia: Nincs szükség. A szájhigiéné megfelelő PRS 1 = Mérhető tasak nincs, retenció nincs, az ínyszél szondázásra vérzik. Therápia: Professzionális szájhigiénés kezelés, supra és subgingivális plakkeltávolítás PRS 2 = Az adott szextánsban supra vagy subgingivalis fogkő észlelhető, plakkretenciós tényező áll fenn, az ínyszél szondázásra vérzik. Therápia: Szájhigiénés instrukció, depurálás, tömések, koronaszélek korrekciója A szűrést ismételni kell, hogy romlik-e a beteg állapota. PRS 3 = Tasakmélységek 3,5 - 5,5 mm között vannak. Vérzés észlelhető Therápia: Ha több mint 2 szextánsban észlelünk 3-as értéket, komplex parodontális kezelés szükséges. A beteget a továbbiakban rendszeresen ellenőrizni kell PRS 4 = A tasak mélysége meghaladja az 5,5 mm-t. Erőteljes vérzés lehet Therápia:
Komplex parodontális kezelés után. Rendszeres szájhigiénés kontroll!! Hagyományos parodontális klinikai diagnosztikai módszerek o Gyulladás mértékét o Gyulladás következtében kialakult szövetpusztulás mértékét vizsgálja 28 Gyulladás mértékének megítélése • Supragingivalis plakk • Ínyszél duzzanata és színelváltozása • Tasakváladék mennyisége Parodontalis szövetkárosodás mértékének diagnosztikája • Rögzatő apparátus állapota ( parodontalis mérőszondával!) • Tasakmélység meghatározása ( Függ a szondázás technikájától, műszertől. Williams szondát alkalmaznak, mely 1-10 beosztású) FONTOS! A gyulladásos ínybe a szonda mélyebbre hatol, mint a gyulladásmentesbe. (A fellazult rostok miatt!!) • Tapadásveszteség meghatározása (zománc – cement határ és a tasak bázisa közötti távolságot mérik szondázással!) • A fog mozgathatóságának vizsgálata (Mobilitás okai lehetnek:
traumás okklúzió, terhesség, periapicalis granuloma, tályog stb.) • Radiologiai diagnosztika A rtg felvétel sok esetben alulértékeli a tasakmélységet. Speciális párhuzamos technikával készített rtg felvétel szükséges. 5. A fogágybetegségek megelőzéseinek módszerei 5.1 A fogágybetegség megelőzésének stratégiája 3 nagy csoportra osztható: Primer prevenció: Akkor alkalmazható, amikor az íngyulladás még nem manifesztálódott, a parodontium ép Cél: A száj egészséges állapotának megörzése. (jó szájhigiéné, rendezett fogsor ép vagy szanált fogazat) Secunder prevenció: Ha a betegség már manifesztálódott, a prevenció célja: a betegség progressziójának (továbbterjedésének) megakadályozása. A tapadásveszteség irreverzibilis, tehát nagyon fontos az oki kezelés mielőbbi megkezdése Tercier prevenció: Ha a betegség már előrehaladott és maradandó parodontális károsodás jött létre, korrekciós műtétekre lehet
szükség. (pl ínykontúr) Nagyon fontos, hogy megfelelő fogmosási technikával jó szájhigiénét tartson fenn a beteg! Mind a primer, secunder és tercier prevenciónak a plakkellenes küzdelmet kell szolgálnia. 29 A dentális plakk csupán a marginális gingivitisért tehető felelőssé! A tapadásveszteséggel járó destruktív fogágybetegség kialakulásához ennél több kell! 5.2 Szájhigiéné szerepe a fogágybetegség megelőzősében Lényegében magatartási betegség. Komoly szerepe van az életvitelnek, táplálkozásnak, személyi higiénének Lehetőségek: • Gyermekkori szokáskialakítások • Táplálkozás • Fogápolás • Fogászati ellenőrzés A prevenciós programok sikere az ország kulturális és gazdasági fejlettségének színvonalán múlik. Pl Skandináv országokban ma sokkal kevesebben szorulnak tömésekre, pótlásokra, mint néhány évtizede. A prevenciós programok magas szinten működnek. Az időskornak nem feltétlen
velejárója a fogatlanság A prevenciós programok esetében külön kell választani a 18 év alatti és a felnőtt populációt. Gyerekek parodontális prevenciós programja: • 7 éves kor alatt el kell kezdeni a dentalis edukációt • Gingivitis kialakulásának megakadályozása a cél • Magatartásformák kialakítása, motiváció • Kézzelfogható eredmény 14-18 éves korra (Kutatás: Bentlakásos iskolákban napi 1 kontrolált fogmosás 70%-al csokkentette a gingivalis indexet!) (Kutatás: Két hetente történő dentalis edukáció segítette a programban előírt magatartásformák betartását. Felnőttkori prevenciós programok: • Irreverzibilis tapadásveszteség kialakulásának megakadályozása (Kutatás: Skandináv országokban a 70-es évektől alkalmaznak prevenciós programokat. Ma már lényegesen ritkábban van szükség extrakcióra, pótlásokra. Egyre több idős ember őrzi meg a fogait) • A higiénikusok munkája része az általános
fogászati gyakorlatnak. • Fogtisztító eszközök ismertetése, használata • Rendszeres szájhigiénés kontroll 30 5.3 Plakkeltávolítás professzionális és egyéni módszerei A plakkeltávolítást kivétel nélkül mechanikai eszközökkel végezzük. 1. Fogorvos, higiénikus által használt eszközök 2. Egyéni otthoni tisztítóeszközök Professzionális szájhigiéné eszközei: • A plakk és fogkőeltávolítás mindig együtt történik • A professzionális plakkeltávolítás hasonló az egyéni fogmosáshoz (csak valamilyen abrazív anyagot, dörzskefét, műanyag korongot, polírozócsíkot használunk.) Egyéni szájhigiéné eszközei • Kézi fogkefék: Régen állati, főleg disznósörtéből készült keféket használtak. (Háthányuk: Nedvesség hatására felpuhul, sörték vége szétnyílik, velőűrben baktériumok tapadnak meg.) Leghatékonyabb : a viszonylag kis fejű, egyforma hosszúra levágott, koptatott végű műanyag
fogkefe. ( a többi hatékonyabb mivolta, szignifikánsan nem bizonyított) • Speciális fogkefék: Duplasoros: Alsó és felső fogsort egyszerre tisztítja Protézis tisztító fogkefe: Inkább körömkefére hasonlít Vastagnyelű fogkefe: Mozgássérültek számára • Elektromos fogkefék: - Nincs szignifikáns különbség különbség az elektromos és a kézi fogkefével végzett fogmosás eredményeiben - Inkább mozgáskorlátozottaknak, vagy értelmi fogyatékosoknak ajánlatos. • Járulákos fogtisztító eszközök: Főként approximális felületek tisztítására Fogselyem: 2-3 naponként ajánlott. Óvatosan kell bánni vele Technikáját meg kell tanulni Superfloss: Cipőfűzőszerű vége van. Bevezethető a fogközökbe, hídpótlásoknál ajánlott a hídtest alatti rész tisztítására. Fogtisztító kefe: (Üvegmosó szerű!) - Hídpótlásoknál, pillérfogak aproximális területeinél - Megnyílt fogközöknél, bi vagy trifurcatiók esetében -
Diasthemas fogak esetében - Parodontalis műtéten átesetek esetében ajánlatos 31 • Szingularis csomózású fogkefe: (fogkefe szerű, de néhány csomóban vannak a szálak) - bi és trifurcatios területekre indokolt - beszűkült foghiányok esetében - diaszthemas területekre ajánlott! • Fogpiszkáló - a fogközökbe akadt nagyobb táplálék eltávolítására alkalmas - Hátránya: ínysérülés, beletörhet! • Hidroterápiás készülékekek: (szájzuhany) - szervült dentális plakkot nem távolítja el - gyulladt parodontium esetében a használata nem ajánlott! ( a plakkbaktériumokat a tasak mélyére viszi) - Fogágybetegségen átesett, gyógyult betegeknek ajánlott, kiegészítő szájhigiénés eszközként. Mechanikai fogtisztítás technikája • Lényege: a dentális plakk eltávolítása és a pH fenntartása • Mérlegelni kell, hogy a beteg mire hajlamosabb inkább (cariesre, vagy fogínybetegségre) • Ha cariesre minden
étkezés után ajánlatos a fogmosás! • Ha fogínybetegségre akkor a napi kétszeri alapos fogtisztítás ajánlott! • Amennyire szükséges, meg kell ismertetni a beteggel az anatómiát, meg kell mutatni a nehezen elérhető helyeket. Mulázs használata ajánlott. • Tükör előtt mutassuk be a fogmosási technikát! Javasolt fogmosási sorrend o Alsó front linguális felszíne o Bal alsó linguális felszín (örlők) o Jobb alsó linguális felszín o Felső front palatinális felszín o Bal felső palatinális felszín (örlők) o Jobb felső palatinális felszín ’’ ’’ 32 o Felső fogsor vestibularis felszíne (balról-jobbra) o Alsó fogsor vesztibularis felszíne (balról-jobbra) o Alsó fogak rágófelszíne o Felső fogak rágófelszíne A fogmosás technikája a lényeg, nem a kifejtett erő! Körkörös fogmosási technika az ajánlott! Fogkrémek - a fogkefe mechanikai tisztító hatását segíti elő - a fő
összetevők minden fogkrémben azonosak Összetevők: o Abrazív anyagok (kalcium – karbonát, aluminium oxid, szilikát) és polírozó anyag o Felületaktív anyagok (zsíralkohol – szufátok, szappanok ettől habzik a fogrém) o Oldószerek (víz, glicerin) a pépszerű konzisztenciát biztosítja o Stabilizáló anyagok (olajok, zselék, alginát) o Ízesítő anyagok (menta) o Gyógyszerek, kémiai anyagok ( fluorvegyületek, chlorhexidin, triclosan) Érdekesség: A szerves fluorvegyület jobb mint a szervetlen. A szerves, viszont a dörzsölő anyagokkal nem fér meg, ezért ezek gél formájában kerülnek a piacra. (Elmex gél) Fogfehérítő hatásuk kisebb, ezért kevésbé népszerűek A szerves fluorvegyületek csökkentik a fognyaki érzékenységet, mert elzárják a dentincsatornácskákat, amin az ingerületátvitel folyik (pl. Sensodyne) 5.4 Kémiai plakk-kontroll A caries, vagy a fogágybetegség nem valódi bakteriális fertőzés, hanem a
szájüreg mikroökonómiai egyensúlyzavara. A saját szájflóra összetételében bekövetkezett változások indítják el a patológiás folyamatokat. A cél: tehát a szájüreg ökológiai egyensúlyának fenntartása. Kemoprofilaxis ( öblögetőszerek) Jelenleg egyetlen olyan vegyület sincs. Amely felvehetné a versenyt a mechanikus fogtisztítással Frenolvegyületek: 33 ― Két orális antiszeptikum tartozik ide: a listerin és a triclosan. ― A listerint az ADA ( American Dental Association) elfogadta, mint plakkellenes szert ― A triclosan magában csak mérsékelten plakkellenes szer. ― Triclosant tartalmazó fogkrém ( pl. Colgate, Blend-a-Med) Chlorhexidin: ― Először bőrfertőtlenítő volt, később vált ismertté plakkellenes hatása ― Széles spektumu antiszeptikum. Hat a mikroorganizmusokra, de gombaellenes hatása is van ― Sokáig teljesen ártalmatlan szernek hitték ― Barnásan elszínezheti a fogakat, ízlelési zavart okoz (előírásnak
megfelelő módon és ideig szabad használni) ― Állandó használata a szájnyálkahártya elszarusodását okozhatja ― Tanácsos minden orális műtét előtt chlorhexidinnel öblögetni, hogy csökkentsük a szájban a csíraszámot. ― Valamint orális műtétek után legalább két hétig ― Ajánlatos terhességi gingivitis megelőzésére ― Szájfekélyben, száj erosioval (erosio=kimaródás) járó állapotokban (pl. leucaemia, AIDS, diabetes) is ajánlott. ― Mentálisan retardált, vagy mozgássérült betegeknél is ajánlott ― Hazánkban kétféle koncentrációban kapható ( Corsodyl 0,2%-os, Chlorhexamed 0,1-0,12%-os kiszerelés) Halogének: ― Ide tartozik a jód és a fluor ― A fluorid mint cariesprotektív (cariessel szembeni védőanyag) anyag szerepel. Indirekt úton kedvez a szájhigiénének. ( kevesebb plakkretenciót okozó szuvas üreg!) ― Jelentősebb plakkellenes hatása az aminofluoridnak van. ― Jó hatású a Meridol (gyengébb mint a
Chlorhexamed) 5.5 Depurálás 34 A fogkő eltávolítása mechanikus eszközökkel: ― Supragingivális ― Subgingivális fogkőeltávolítás A subgingivális depurálás mindig egybekötött a gyökérsimítással, mivel a fogkő szívósan beépül a cement kisebb- nagyobb egyenetlenségeibe. Ezért a cement kisebb-nagyobb részeinek eltávolítása nélkül nem lehet sublinguálisan depurálni (ezt kell utána lesimítani!) Depurálásban használatos eszközök ― Kézi depurátorok ― Ultrahang ― Szonikus depurátorok ― Rotációs műszerek Kézi depurátorok: Egy vagy két működő élből és összekötő szárból áll. Parodontális küretek: Supra és subgingivális depurálásra alkalmas műszerek, de főleg subgingivális depurálásra lettek tervezve. ( Lapos kanál alakúak!) és speciális (egy-egy fogcsoportra használható) műszerek Legelterjedtebb a Gracey – küretszett Sarló alakú depurátorok: Depurálófej háromszög keresztmetszetű.
Elsősorban supragingivális és interproximális fogkövek eltávolítására alkalmas. Legelterjedtebb az ún McCall – depurátor Parodontalis kapa alakú depurátorok: Subgingivális depurálásra. Nevezik hoe depurátoroknak is A Gracey műszerek egyre jobban kiszorítják őket. Kézi depurálás technikája: A parodontológia legidőigényesebb művelete. Megelőző tevékenység depurálás nélkül nincs Supragingivális depurálás ― Műszer kiválasztása ― Biztos kéz és ujjtámasz ― Depurátorral a fogkő alá nyúlunk és lepattintjuk a szélét, majd lekapargatjuk a többi fogkövet ― Depurálás után simítás, polírozás Subgingivális depurálás 35 ― Kimondottan terápiás beavatkozás (nem prevenciós) Ultrahangos és szonikus depurátorok ― Szájhigiénikus gyakorlat leggyakrabban használt eszköze ― Mindkét típusú készülék működő feje 24-42000 Hz frekvenciával rezeg ― A frekvencia- amplitúdó arány hangoló gomb
segítségével állítható be ― Rezgőfej hatására légbuborékok képződnek amelyek a fogkövet szétporlasztják (ultrahangos) ― Szonikus depurátorok esetében a rezgéseket kissé excentrikusan szerkesztett turbinakerék állítja elő. Légturbinás kézidarab csatlakozójáról működtethető. ― A két gép hatásfoka között nincs szignifikáns eltérés Ultrahangos ill. szonikus depurálás menete ― Depurátorfej kiválasztása ― Műszer hangolása ― A fej és a fogfelszín között ne legyen nagyobb 15o Így a legkisebb a fogkárosodás ― A fejet állandóan mozgassuk ― Depurálás után kézi simítás ― Pacemakerrel rendelkező személynél csak szonikus depurátor alkalmazható. Ultrahangos nem, mert megzavarhatja a szívritmusszabályozót. ― Depurálás csak védőszemüvegben és maszkban végezhető Rotációs depurátorok ― Ma már nem használatosak ― Finírozásra esetleg. Turbinába fogható Plakkretenciós faktorok eltávolítása
― Túlérő tömések és koronaszélek ― Érdes felszínek (töméspolírozás finírozó, polírozó eszközökkel, polírozócsíkokkal) 6. Gyermekfogászati prevenció sajátos szempontjai és gyakorlati kérdései 6.1 Fogászati megelőzés gyermek és ifjukorban 36 Gyermek és serdülőkori megelőzés bázisfilozófiája ─ Az orális egészség része az ált. egészségnek Sajátos időszak az egészség jövőbeli alakulásának szempontjából. ─ Szokások, magatartásformák kialakítása ─ Fogak szuvasodása ekkor a legintenzívebb ─ Meg kell alapozni a maradófogak egészségét (egész életre!?) Preventív stratégia a mindennapi fogorvosi gyakorlatban ─ Egyéni szükségleteken alapuló preventív stratégia érvényesítése ─ Anamnézisfelvétel ( étkezési szokások, édességfogyasztás, fogmosási módszerek, fluoridálás módjai) ─ Kapcsolatteremtés, együttműködés alapjainak lerakása ─ Vizsgálóeszközök:
Éles műszerrel ne frusztráljuk a gyerekeket. Hiperaktív gyereknél sérülést is okozhatunk. ─ Szájhigiéné indexek felvétele plakkfestéssel ─ Mindent megmutatni tükörben, és folyamatosan magyarázni ─ Kontrollokon „észre kell venni a javulást”!!!! ─ A gyermek egyéni tűrőképességét figyelembe kell venni. ( Az erőszak a legrosszabb!!) Gyermek és ifjukori megelőző programok jellegzetességei ─ A gyerekek számára az egészség absztrakt fogalom. Kevéssé megfogható a cél, hiszen ők általában egészségesek. ─ A gyerekek nem primer módon tanulnak, nem gondolják át racionálisan az összefüggéseket ─ Azért tanulnak mert bizonyos külső körülmények érzelmileg is erre motiválják. ─ E korosztály döntő többsége csoportosan érhető el.(óvodában, iskolában) ─ A prevenciós tevékenységgel nem csak a gyermeket kell elérni, hanem szociális környezetét is. Klasszikius prevenciós program alappillérei
─ Gondos szájápolás, plakkorntroll ─ Helyes táplálkozási tanácsadás 37 ─ Fluoridok ésszerű használata ─ Barázdazárók és egyéb megelőző kezelések ─ Rendszeres fogorvosi, szájhigiénés kontroll ─ „tudatos egészség” értékrendjének kialakítása 6.2 Egészségnevelés és egészségmegőrzés Egészségnevelés általános elemei ─ Minden prevenciós tevékenység foglaljon magába nevelési komponenseket is ─ Különböző célcsoportok nevelésére kell felkészülni ─ Egészségnevelési anyagok: Legyenek figyelem felkeltők, adjanak új ismereteket, és erősítsék meg a régebbieket. ─ A dentális edukáció épüljön be az általános egészségnevelési programba ─ Az egészségnevelési indukciók legyenek összhangban a tudományos ismeretekkel, helyi kultúrával, nevelési rendszerekkel, szociális célokkal. Egészségnevelési módszerek (WHO által javasolt felosztás) ─ Egyéni kommunikáció
─ Csoportos információ, beszélgetés ─ Tömegkommunikációs csatornák Csoportokon belül az egyes módszereket más szempontok szerint is feloszthatjuk o Aktív és passzív módszerek o Szék melletti és rendelőn kívüli módszerek o „írott szó” és „élő szó” o Verbális és non verbális módszerek A korszerű egészségnevelés célja, feladata A jó egészségnevelő: tanít, motivál, segít, támogataz életmód és szemléletmódok kialakításában. Ma az ún. tömeges ismeretterjesztés ideje lejárt Az egyéni és kiscsoportos interakciók jöttek divatba. 38 Az egészségnevelőnek - Tisztában kell lennie felelősségteljes munkájával - Korszerű tudással kell rendelkeznie - Birtokában kell hogy legyen a pedagógiai, tanuláspszichológiai és fejlődéspszichológiai ismeret anyag Kommunikáció Az interakció két ember között zajlik. ─ Egyirányú csak információ átadás ─ Kétirányú információ
átadás és információ átvétel is megvalósul (Nem csak magyarázat, hanem meghallgatás, rákérdezés, visszakérdezés) A kisgyermek érzékenysége felfogóképessége a non verbális közlésekkel szemben nagyobb mint a felnőtteké. A szó a nem verbális közlések összhangja. Ha a kettő nem felel meg egymásnak, akkor zavar keletkezik és a partner a szavakat figyelmen kívül hagyva, csak a szemből kiolvasott közlést fogadja el érvényesnek. ( Ha jó dolgot mondunk, azt barátságos arccal tegyük!) A sikeres egészségnevelés pedagógiai és pszichológiai módszertani alapelvei ─ Vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat és tudásszintet ─ Egyszerűen, érthetően beszéljünk, kerüljük az idegen szavakat ─ Próbáljunk új, meglepő információkat közölni! ─ Tervezzük meg a foglalkozást. Ne adjunk teret a spontaneitásnak ─ Az ismereteket emészthető kis adagokban közöljük. ─ Ne monologizáljunk ─ Ne
„tanítsunk”! Ne alakítsunk alá-fölé rendeltségi viszonyt. ─ Ne tiltsunk! Keressünk inkább kompromisszumot. ─ Alakítsunk ki kétirányú kommunikációt ─ Fokozzuk az aktivitást. Az aktív részvétel mindig hatékonyabb ─ Alkalmazzunk játékos formát! ─ Használjunk szemléltető eszközöket! 39 ─ Alkalmazzuk tudatosan a motiváció elemeit. Leghatásosabb az eredmény bemutatása (pl plakkfestéssel!) ─ Értékeljük a válaszokat! (jutalmazás, elismerés) ─ Először mindig a pozitív megerősítés, utána a hibák korigálása!! ─ Ne ébresszünk bűntudatot a gyerekekben! ─ Ne szégyenítsünk meg soha senkit! ─ Gyakoroljunk érzelmi és értelmi ráhatást! ─ Gyakorlással, ismétléssel érjük el a készségszintet! ─ Biztosítsuk a folyamatos visszajelzést! ─ Motiváljuk a paciens környezetét is. A gyerekek motiválásánál alkalmazkodni kell a gyermek fejlődési stádiumához. Az egészséges
életmódra nevelés akkor a leghatásosabb ha már gyermekkorban elkezdődik. Szájhigiénére szoktatás, nevelés ─ Csoportos: óvodákban, iskolában. Célszerű évente többször foglalkozást tartani ─ Egyéni: Elsősorban tizenéveseknek és „rizikó” pacienseknek A szájhigiénés oktatás lépései 1. Instruálás: - informálás - demonstrálás ( modellen, bemutató fogsoron, majd a beteg szájában) - motiválás (plakkfestéssel) 2. Gyakoroltatás - önkontrollal (tükör előtt) - ellenörzés (elismerés, javítás) Csoportos foglalkozások oktatási intézményekben Az oktatási intézmény (óvoda, iskola) az egyetlen olyan hely ahol a gyerekeket csoportosan el lehet érni, és a szociális környezetüktől függetlenek. A tervezés elemei: ─ Kinek? Célcsoport ─ Hova? Nevelési cél 40 ─ Mit? Téma, ismeretanyag ─ Hogyan? Módszerek ─ Meddig? Időtartam ─ Mivel? Szemléltető eszközö A megelőző
foglalkozásokon általában két részből állnak (15-20-30p) Elmélet (Egy „fogas” téma feldolgozása) Gyakorlat (manuális fogkefe használat) Az ismeretanyag főbb témakörei ─ A leggyakoribb fogbetegségek ( fogszuvasodás, ínygíulladás) ─ Minimális anatómiai ismeretek ─ Megelőzés lehetőségei ─ Lepedék, lepedékfestés ─ Helyes fogmosási módszer ─ Fogorvosi gondozás ─ Öngondozás lehetőségei ─ Fogászati rendellenességek ─ Fogak balesetei Óvodai foglalkozások ─ Jó óvodai viszonyok ( rend, tisztaság, jellel ellátott fogkefék, poharak) ─ Cél: a berögzött szokás kialakítása ─ Csak a minimális dentális ismeretek elsajátítására törekedjünk ─ Kihasználható területek: utánozási hajlam, önállóságra törekvés ─ Törekedni kell a szemléletességre, mert a logikus okfejtés még nem célravezető ─ Ebben az életkorban még nincs „távolabbi jövőbe látás” ─
Fogápolásnál minden esetben szülői-nevelői segítségre szorulnak. 41 Iskolai foglalkozások ─ Kedvezőtlenebb a helyzet mint az óvodában ─ Az oktatás alapja a gyakorlati megelőző módszer, ill. a rossz szokásokon változtató stratégiák ─ Évente többször kellene foglalkozást tartani. A többszöri találkozás jobb, mint az hosszabb időtartamú. ─ Önkontroll kialakítása a cél ─ A munkában a pedagógust is be kell vonni ─ Ki kell használni a közösség motiváló erejét Egyéni instruáló – motiváló programok ─ Nagyobb gyerekeknél (fiataloknál) a populációs szintről le kell menni az individuális szintre (ez a leghatékonyabb) ─ Szék mellett végezhető, vagy szájhigiénés prevenciós munkahelyen ─ A higiénés és terápiás ülések térben és időben különüljenek el egymástól ─ Az egyéni programok nem csak nagyobb gyerekeket, fiatalokat, hanem az őket körülvevő felnőtteket is érintik.
Kiemelten a kismamákat is! Fogászati terhestanácsadás ─ Ha van már gyerek, őt is be lehet vonni, sőtt az egész családot ─ Felhívni a figyelmet a születendő gyermek fogazatára, fogfejlődésre ─ Szülő felelősségének hangsúlyozása Témák a terhestanácsadáson: ─ Fogazat fejlődése ─ Fogászati betegségek ─ Megelőzési módszerek ─ Édességfogyasztás ─ Terhességi gingivitis ─ Téves nézetek a terhesség és a fogazat összefüggéseiről 42 ─ Szokás kialakítások gyermekkorban ─ Vitaminok, fluoridok ─ Anyamellről való táplálás- cumisüveg ─ Fogzás, cumizás ─ Szájhigiéné ─ Első fogorvosi látogatás Az egészségnevelés gyakorlati lehetőségei Gyermekfogászati rendelőben: ─ ─ Gyógyítás és megelőzés szorosan összefügg Főleg egyénileg végzett prevenció ─ Mivel a szülő is gyakran jelen van, a szülői felelősségre is fel kell hívni a figyelmet. ─ A
prevenció történhet a rendelőben és a váróban ─ Váró: hangulatos, figyelemfelkeltő dekoráció, felvilágosító és szemléltető anyag ─ Fogorvosi székben: elsődleges a feszültség oldása ─ Kétirányú kommunikációra való törekvés 7. Fogazati rendellenességek fogalma, megelőzési lehetőségei Fogazati rendellenességek: fogazat és az állcsontok anomáliái Lehetnek: - dentalis (pl. az egyes fogak tengelyeltérései) - dento-alveolaris (pl. disztálharapás, mélyharapás, nyitottharapás) - skeletalis (egész arckoponyát érintő, pl. progénia, prognátia) Okok: Belső tényezők: Öröklés Embrionális ártalmak Belső szekréciós zavarok Külső tényezők: 43 A csecsemő mesterséges táplálása Akadályozott orrlégzés Gyermekkori rossz szokások Korai tejfog extrakció A kiváltó okok igen sokfélék lehetnek. Ugyanazt az anomáliát többféle ok is előidézheti: Pl. Felső
középső metszők között jelentkező diasthemát kiválthatja: ─ Öröklött tényező ─ Megvastagodott és lenőtt ajakfék ─ Fogléc fejlődési zavar ─ Tejmolárisok idő előtti extrakciója Máskor több károsító tényező együttes hatására alakul ki anomália: ─ Szájlégzés ─ Ujjszopás ─ Rendellenes nyelés Amerikai kutatók szerint a fogazati anomáliákkal rendelkező gyerekek között 40-50%-kal nagyobb a cariesfrekvencia, mint a normál occlusioval rendelkező gyerekeken. A megelőzés módszerei összekapcsolódnak a helyes táplálkozással. A caries és a fogágybetegségek szempontjából a korai fogszabályozó kezelés primer prevenciót jelent. A fogazati anomáliák megelőzésének módszerei a következők: • Általános (nem csak fogorvosi megelőző tevékenység) • Helyfenntartók alkalmazása • Korai fogszabályozó kezelés 7.1 Általános megelőző tevékenység Öröklődés befolyásolása (?) o 30-40 %
az öröklött eltérések aránya az összes fogazati anomáliákhoz viszonyítva. (befolyásolni nem tudjuk, csak korán felismerni és kezelni) Öröklődik pl. szájpadhasadékok 40%-ban, fogív alakja, mérete, fogak formája, mérete, 44 színe, csírahiány, számfeletti fog, diasztéma, progénia, mélyharapás stb. o Embrionális ártalmak: (8-12. hétben történik az állcsontok fejlődése, fogcsírák kialakulása) Ártalmas hatások pl rtg ártalom, gyógyszerek, vírusfertőzés (rubeola, influenza) A szájpadhasadék 60%-ban embrionális ártalom. o Belső szekréciós zavarok A szervezet hormonháztartása az állcsontok és a fogazat fejlődését is megzavarhatják. A fogszabályozás szempontjából lényeges lehet a hypophysis elülső lebenyének hormontermelési zavara. Ha csökkent a hormontermelés az anyagcsere és az egész szervezet fejlődése károsodhat. Így fogazati rendellenesség is van Pl a fogelmozdítás esélyei nagyon rosszak! A gl.
thyreoida az alapanyagcsere és a növekedés, a gl Hyperthyreoida pedig a mészanyagcsere szabályozásában játszik szerepet. E mirigyekkel kapcsolatos hormonális zavarok gótikus szájpadlást, fogívszűkületet, prognátiát, madárarcot ( egészen fejletlen mandibula) idézhetnek elő. Gyakori a disztálharapás és a mélyharapás is. lágyszájpadhasadék keményszájpadhasadék 45 ajak ÉS szájpadhasadék o ajakhasadék Csecsemő és kisgyermek testi fejlődésének biztosítása Természetes táplálás a jó. Az anyamellről szopás leglényegesebb része az izommunka Az állcsontok fejlődése szempontjából a legjobb. Az üvegből való táplálás: gótikus szájpadot, fogívszűkületet, disztálharapás kialakulását okozhatja Megfelelő mennyiségű és minőségű táplálás (állati fehérje! Biztosítani a rágást, túl pépes nem jó!) A nem rágó gyerekek fogai jobban szuvasodnak. Gátolt orrlégzés esetén a gyerek szájlégző lesz. A m
orbicularis oris gyengébbé válik és a felső metszők területén az ajak és az íny felhúzódik. Ugyanakkor a nyelv tónusa kifelé dönti a metszőfogakat A nyitott száj miatt a fogíny kiszárad, gyulladás alakul ki. (Először orr-fül- gégészet, azután az anomália korrekciója!) 7.2 Helyfenntartók alkalmazása ─ Ha az extrakció elkerülhetetlen, helyfenntartót kell alkalmazni! (ha az előtörés egy éven belül nem várható!) ─ Kivehető vagy rögzített készülékek. 7.3 Korai fogszabályozó kezelések Rossz szokások megszüntetése fogszabályozó készülék nélkül ─ Felső metszők protrusioja ─ Nyitott harapás oka legtöbbször sz ujjszopás! Négyéves kor utáni ujjszopást, cumizást (párna csücske!) kórosnak tekintjük. Leszoktatás: - kerülni kell az erőszakot - önérzetre kell szoktatni 46 - rábeszéléssel kell próbálkozni - esetleg ujjatlan kesztyű éjszakára Helytelen fektetetés: Egyértelműen a szülő
hibája. Túl lapos fektetés állkapocs hátracsúszik, nyitott száj, szájlégzés! Túl magas fektetés állkapocs előre csúszik, bulldogharapás! Egyszerű fogszabályozó készülékek alkalmazása tejfogazat és a fogváltás idején ─ Állsapka (progénia, bulldogharapás!) ─ Ferdesík (keresztharapás!) ─ Pitvarlemez (ujjszopás okozta nyitottharapás!) ─ Diasztéma zárás Myoterápia: Célja: a mimikai izmok tónusának erősítése. A fogazati rendellenességekhez bizonyos izomcsoportok gyengesége is társul. Leggyakrabban használt gyakorlatok: M. orbicularis oris erősítése Ujjakkal a szájzug széthúzása, és közben az ajkak összezárása. (Naponta többször kell végezni, egy alkalommal 15-20 szor) Mandibulát előrehúzó izmok gyakorlata Állóhelyzetben, hátratolt vállakkal, hátraszegett fejjel állat előre tolni. (15 ször kell végezni, naponta 2-3 alkalommal!) Rágóizmok tornáztatása M. masetter kétoldali
tapadási pontjára helyezve az ujjakat a fogsort többször teljes erővel össze kell szorítani Hotz féle extrakciós szisztéma A módszer lényege, hogy a tejszemfogakat kb. 8 éves korban (egy évvel váltás előtt) kihúzzák Ha a maradó metszők elrendeződtek az első tejőrlőket kell kihúzni. Az állandó szemfogak szabályos helyen való előtörését (9-10 é korban) az első maradó kisörlő eltávolításával biztosítják. Szakszerű és rendszeres kontroll mellett!!! Ajak és szájpadhasadék korai kezelése A terápia során az alábbi, jól érthető sémát szokás követni: 47 Az ajakhasadék zárását a gyermek négy hónapos korában, a szájpadhasadékot a 12.-18 hónapban kell elvégezni A gyermek 2 éves korában meg kell, hogy kezdődjék a logopédiai kezelés Még iskolakezdet előtt, tehát a gyermek 5-6 éves korában ajakkorrekciós műtét szükséges. A logopédiai foglalkozást folyamatosan szükséges művelni, hogy a gyermek az
iskolában mennél kevésbé legyen hátrányos helyzetben. A gyermek 10 éves koráig áltatában szükség van még garatplasztikai vagy lágyszájpad-műtétre, a beszéd érthetőségének javítása érdekében. Ekkor kezdődik a fogszabályozási kezelés is 12 éves korig szükséges, hogy a hasadék csontosan is zárva legyen. Ennek érdekében csontbeültetésre van szükség a hasadék területére. 18 éves korban végezhető el az állcsontok rossz pozíciójából származóan kialakult harapási rendellenesség műtéti korrekciójára. Csak ez után végezhető az orr korrekciója (orrplasztika) és a fogászati státusz rendezése. Az egész kezelési program folyamán szükséges a rendszeres fogászati felülvizsgálat és ellátás. 48