Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Szabó Barnabás György - Kampányok és választások, avagy hogyan legyünk polgármesterek

Szabó Barnabás György - Kampányok és választások, avagy hogyan legyünk polgármesterek? I. Ahogy elkezdődött és amiről szólni fog 2002. szeptember 13-15 között volt szerencsém részt venni a Fiatal Politológusok Találkozóján Lakiteleken. A háromnapos konferencia témája a májusi választások elemzése és az októberi szavazás egyfajta esélylatolgatása, az arra való felkészülés volt. Jómagam az �Önkormányzati választások� szekció munkájában vettem részt � innen jött a felkérés ezen dolgozat megírására, amelyet örömmel vállaltam el. Külön érdekesség, hogy szeptember és október folyamán lehetőségem nyílt az elmélet gyakorlati kipróbálására is: egy település választási kampányában dolgoztam kampányfőnökként. Miről fog szólni ez a dolgozat? Alapvetően az önkormányzati választásról és a kampányróljelentős gyakorlati résszel kiegészítve. Első felében össze kívánom hasonlítani az

önkormányzati és az országos kampányt, általános stratégiákkal és kommunikációs módokkal foglalkozom. A tanulmány második fele a gyakorlati technikákat veszi sorra: a jelölt megjelenítését a választók felé, a szlogeneket, a kampánycsapat felállítását, a kommunikációs csatornákat, és így tovább. Talán kissé elüt a kötet tudományos megközelítésű írásaitól ez a némileg gyakorlatorientált szemlélet, mégis úgy vélem, a k ampányt és technikáit csak a gyakorlatban lehet értelmezni. Ennek megfelelően a nézőpont most a kampányfőnök, a választási stratéga szemszöge lesz egy olyan jelölt mellől, aki a polgármesteri címre pályázik. II. Az önkormányzati és az országos kampányok Ez a rész egy rövid bevezető a fő témához, az önkormányzati kampányhoz. Egy pár szóban szeretnék helyére tenni néhány fogalmat, megmutatni a l eglényegesebb különbségeket az önkormányzati és az országos választások

között, illetve ejtek pár szót a kampánystílusokról, a kampánypszichológiáról is. 1. Kampánytechnikák, stílusok A kampánytechnika szorosan összefügg mind a kampánypszichológiával, mind pedig az alkalmazott technikai eszközökkel. A továbbiakban kampánytechnika alatt politikai harcmodort, a szavazók meggyőzésére irányuló módszereket fogok érteni. Az alapvető kérdés a győztes kommunikációs kampány, annak üzenetei és eszközei. Mit és hogyan kommunikáljak a győzelemhez? Megkülönböztetünk stílusa szerint pozitív és negatív kampányt. A pozitív kampány amellett, hogy jelzi, az ellenfél rosszul végzi a dolgát, elismeri annak bizonyos eredményeit. A hangsúly azon van, hogy �mi jobban tudjuk csinálni�. A pozitív kampányban számok, százalékok és tények szerepelnek. Ezzel szemben áll a negatív kampány, amely alapvetően az emberek érzelmeire épít. A�suttogó propaganda�, a rágalmazás, az álhírek terjesztése, a

p erbe fogás, a f olyamatos köz- és magánéleti támadás tartozik ide. A választások során az MSZP az első forduló előtt, a FIDESZ a két forduló között alkalmazott negatív kampányt. Úgy tűnik, a mai magyar közegben ez a leghatásosabb. Más kérdés, hogy a múlt hordalékai miatt nálunk jobban meg lehet ezt alapozni, mint másutt, viszont ez tovább mélyíti az oly gyakran emlegetett lövészárkokat, és hosszú távon a politikai konszenzus teljes hiányához vezet alapvető kérdésekben is, minden a napi sértődöttség-politizálás eszköze lesz. Nagy kérdés, hogy lehet-e olyan negatív kampányt folytatni, amely nem vezet lövészárkokhoz. Hogyan lehet úgy elővenni a hibákat, kritizálni, hogy az ne becsületsértési perrel záruljon, hogy ne lőjenek vissza a túloldalról. De kérdés az is, hogy a választók felé lehet-e ilyen kampányt folytatni? Elég érett-e rá a közvélemény? Meg tudja-e különböztetni a kritikát a

kritizálástól? Ha egy kicsit technikailag tekintünk a kampányra, egyértelműen erősödött a profi politikai marketing, a k oncentrált üzenetek, az egységes megjelenés, és az ezeket közvetítő technikai eszközök szerepe. Egy nyugat-európai kampány ma már elképzelhetetlen kampányfőnökök, kampánystáb és�pártcenzúra� nélkül. Utóbbi alatt az egységes megjelenéstől eltérő egyének szankcionálását értem. Ahogy Reagen mondta: �az újraválasztási kampány a megválasztás napján kezdődik�. Gyakorlatilag értelmét vesztette a kampányidőszak és a kampánycsend. A kampányidőszak az egész éves pártmarketing csúcspontja csupán, és nem önálló kommunikációs egység. Másik tendencia, hogy fontosabbá vált a kommunikáció, mint maga a téma. Megfigyelhettük ezt a tavaszi választások során is: mindkét nagy párt nagyjából ugyanazt ígérte. A különbség a stílusban volt, és úgy tűnik, a stílus a fontosabb. Talán ez

ma a legfontosabb egy sikeres kampány során: a kampánynak az érzelmekre kell alapozni. Lehet pozitív vagy negatív, de mindenképpen érzelmeket kell, hogy megmozgasson. 2. Önkormányzati és országos választások Az önkormányzati és az országos választások között több fontos különbség is van. Ezek pontokba szedve a következők: a. Az egyes szavazatok fontossága Az országos választásokon tízezer szavazat az a m ennyiség, amivel már érdemes foglalkozni, ezért minden kampány tömegekre szabott. Egy kistelepülésen, ahol adott esetben csak 500 va gy 1000 szavazó van, sokkal inkább adott a lehetőség a kis csoportok elkülönítésére. Általában az mondható el, hogy az összes szavazó 1%-át meghaladó csoportra már érdemes rászabott kampányt készíteni. A gyakorlatban ez a következőt jelenti: Legyen adott egy 5000 fős település 4000 szavazóval. Ebben az esetben az 1%-os küszöb 40 e mbert jelent, vagyis az afölötti csoport már

egyénileg is megszólítható. Amennyiben 50%-os a részvételi arány és az első helyezett 50%-os eredménnyel nyer, akkor mintegy 1000 s zavazatot kapott. Ha tehát sikeresen szólítottuk meg azt az 1%-ot, a gyakorlatban az 4%-ot jelent, ami már komoly eltérés. Különösen, ha a legerősebb versenytárstól vesszük el a szavazatokat, ugyanis így nem csak nekünk nő, de neki is csökken a szavazatszáma � így lesz az 1%-ból akár 5-6% is. b. A pártok megítélése Míg az országos választásokon eredményt elérni szinte kizárólag a nagy pártok támogatásával lehet, kistelepüléseken pont fordított a helyzet. Az őszi választások jól mutatták ezt. A 10000 főnél nagyobb lakosságú településeken még érvényesül a p ártszimpátia, az al att viszont az emberek már jobban ismerik egymást, így személyes érdemek és nem pártok alapján döntenek. Ilyen helyzetben viszont a kinyilvánított pártszimpátia csak megosztja az embereket és

szavazatcsökkentő hatású. Ezért van az, hogy a 10000 lakos alatti településeken az indulók és a győztesek többsége független jelölt. Itt veszélyes bármiféle párthatást megjeleníteni (pártembert meghívni kampányolni, logót felhasználni, stb.) c. A településméret Különbség mutatkozik továbbá a 10.000 l akos alatti és feletti településeken is Egyik a már említett párthatás, másik az igénybe vehető kommunikációs csatornák. Nagyobb településeken a helyi TV, újság is megjelenítési forma lehet. Így természetesen jóval magasabb a kampány költségvetése is. 1. Pozíciófüggő kommunikáció Értelemszerűnek tűnt egészen tavaszig, hogy az, aki pozícióban van, defenzív, míg a kihívó offenzív kampányt folytat. Az országos választások eredményei és következtetései azonban részben átültethetők a helyi választásokra is. Konkrétan a FIDESZ két forduló közötti offenzívájára gondolok, amely számomra azt

bizonyította, hogy kormánypozícióból is lehet kihívóként fellépni. A két pozíció alapvető jellegzetességei: Defenzív • A hatalmon lévőket jellemzi Offenzív A kihívókat jellemzi Az elért eredményekre helyezi a hangsúlyt A hibákat emeli ki Védekező,passzív, bemutató jellegű Támadó, aktív, számonkérő Üzenete: �jól csináltuk� Üzenete: �az előző rossz volt, mi jobban csináljuk� Számokat, statisztikákat mutat Érzelmekre hat Különösen az offenzív rész negyedik pontjára érdemes felfigyelni. Ez jelzi azt, hogy elméletileg nem lehetne hatalmi helyzetből offenzív kampányt folytatni. Hogyan kapcsolódik mindez az önkormányzati választásokhoz? A helyzet ugyanez, csak kicsiben. Még a kampány előtt el kell dönteni, hogy melyik stílust kívánjuk alkalmazni Bonyolultabb a helyzet annyiban, hogy • • a támadással lehetséges partnereinket, a képviselőtestületet is támadjuk, akik

nem kötődnek annyira a polgármesterhez, mint a párttagok, erősebben függ a jelölt stílusától, mivel azt arányaiban jóval többen ismerik, mint az országos választásoknál. III. Gyakorlati problémák � hogyan építsünk fel egy kampányt? 1. Hogyan és mikor kezdjük el? Az első kérdés, hogy hogyan és mikor kezdjük el a kampányt. Bár mint azt az előzőekből megtudtuk, lényégében a megválasztás napjától kezdődik, az intenzív szakaszt illetően a kampány a kampányidőszak első napjától az utolsó nap estéjéig tart. A felkészülési szakasz a kampányidőszak kezdete előtti két hónap. Gyakorlati tapasztalatom volt az elmúlt választások során, hogy a �tényleges� kampány elkezdésére minden tervezést be kell fejezni. És ezen a ponton szeretném kiemelni a tervezés fontosságát. Ugyanis nem elég egy-két nap arra, hogy • • • • • megtervezzük a jelölt és a kampány stílusát, rendelkezésre álljanak az anyagiak,

elkészüljenek a plakátok, felálljon a kampánycsapat, elkészüljön a kampányterv (intenzitási hullámok, támadási pontok, reakciók nem várt eseményekre, stb.) Amennyiben mindez nem áll készen a választás hajnalára, improvizálni leszünk kénytelenek. Ugyanis egy kampány a következőképpen néz ki: Mit akarok elérni, hipotézistartomány, célok? Visszacsatolás: Valóban a célt értük-e el? Analízis � működik-e? Kreativitás, programalkotás! Kisugárzás � médiaer ő 1. A kampánystáb összeállítása Első feladat a kampánystáb felállítása. Senki ne higgye azt, hogy egyedül, csapat nélkül képes lesz győzni! A legelső összejövetel során� a brainstorming szó talán jobban kifejezi � kell összeállítani a csapatot június végén � július elején (önkormányzati választások esetében). A csapat két részből áll. a. Az �agy� Vagyis azok az emberek, akik a stratégiai tervezést végzik. Értelemszerűen a jelölt,

a kampányfőnök, a pénzügyi tervező, a fogalmazó (szlogenek, szóróanyagok szövege), a grafikus, a nyomdai kapcsolattartó, az informatikus, stb. Ezeknek a személyeknek a számát tetszőlegesen lehet bővíteni, de minimum a jelölt és egy kampányfőnök. Nagyon fontos, hogy ez a két személy nem egyezhet meg. A választások során ugyanis a j elölt annyira le lesz terhelve (különösen munkahely mellett), hogy nem tudná elvégezni a szervezési feladatokat. Ezért fontos a kampányfőnök szerepe � tulajdonképpen kulcsfigura. Ő a tervező, a döntéshozó, ő tartja a kapcsolatot a csapattagokkal, a médiával, szervez és felügyel. b. A terepmunkát végzők A másik csoportba tartoznak azok a személyek, akik a�gyakorlati� � adott esetben fizikai � munkát végzik. Ők szintén kettéoszthatók a nyilvános munkát végzőkre és a háttértámogatókra. Az előbbiek telefonálnak, plakátot ragasztanak, nyomdába mennek el, iratokat intéznek, stb. A

másik egy olyan csapat, amely tudatosan vagy anélkül, de mindig létezik, és megéri néhány szót ejteni róluk. Azok, akik jelöltünket az emberek között reklámozzák, ellenpropagandát fejtenek ki a többi jelölttel szemben, lakossági fórumokon felteszik a kellemetlen kérdéseket az ellenfeleknek, saját jelöltünknek pedig feladják a labdát. Ők a �suttogó propaganda�. Kérdés, hogy a jelölt mennyire kívánja ezt igénybe venni Ami tény, hogy ez létezik. Azonban� mivel ez a kampányolás egy erős, manipulatív formája � van, aki erkölcsileg nem vállalja fel. Ha valaki mégis úgy dönt, hogy igen, a kampányfőnök irányítása alatt megszervezhető egy településmérettől függő (5-6 fős, de akár 50-60 ember is) csapat, akik ezt a munkát elvégzik. Folyamatosan figyelemmel kell őket kísérni, mert ez a fegyver erős, de veszélyes. Fontos a koordinálásuk és az, hogy alaposan el legyenek látva információval. Elkülöníthető

harmadik csoportként a más jelöltekkel alkotott szövetség. Lehet itt szó arról, hogy egy másik jelölttel összefogunk a harmadik ellen (ez általában az aktuális polgármester), de ami lényegesebb, az a képviselőjelöltekből összeállított csapat. Esetünkben az alapkoncepció az, hogy polgármesterjelöltként indul az emberünk és mellette indulnak képviselőjelöltek. Tudnunk kell már az indulásnál, hogy kikkel akarunk együtt dolgozni Bár hivatalosan a j elöléseket csak később adják le, ha jól dolgozik a csapat, a képviselőjelöltek 80%-át meg lehet tudni a jelölési határidő vége előtt. Ha tudjuk, kikkel dolgoznánk együtt, fel kell venni velük a kapcsolatot és tárgyalásokat kell kezdeni. Ha megszületett az egység, akár a szlogenben is lehet ezt hirdetni. Több szempontból is fontos ez:     ezek az emberek és családjaik ránk fognak szavazni, kampányolni fognak az érdekünkben, már előre tisztázzuk a bizottsági

helyeket, így később ez nem lesz probléma, együtt, csapatként jelenünk meg, ami erősnek mutat minket a választók előtt, így nagyobb valószínűséggel szavaznak ránk. Az utóbbi pont miatt azonban ez megfontolandó dolog. Ugyanis vigyázni kell arra is, hogy népszerű emberek legyenek, különben minket is magukkal rántanak. Általában ilyen népszerű ember az orvos, az iskolaigazgató. Őket, ha indulnak, szinte mindig beválasztják a képviselőtestületbe. A tervezés fázisában érdemes egy relációtérképet felrajzolni a jelöltekről. Felírjuk a köztük lévő kapcsolatokat, támogatottságukat, a visszalépési esélyeket. Ez alapján a t érkép alapján később meg tudjuk találni a támadási pontokat. Miután elkészült a csapat, következő feladat a kampány és a jelölt stílusának meghatározása. 1. A jelölt tulajdonságai Amikor leül a kampánystáb, meg kell találni azokat a szempontokat, stílusjegyeket és értékeket, melyeket a

jelölttel kapcsolatban a választók felé sugározni lehet. Fontos, hogy ezek valós értékek legyenek és illeszkedjenek személyiségéhez. Mint az a k ampány során gyakran tapasztalható, egyik legnehezebb feladat rábírni a jelöltet arra, hogy tanácsokat fogadjon el. Különösen a már sikereket elért közéleti szereplőknél nehéz ez, akik már kaptak pozitív visszajelzéseket, így nehezen hiszik el, hogy valamit rosszul csinálnak. Egy-egy apróságon (hanghordozás, öltözködés, gesztus) gyakran kell változtatni, ami elég nehéz feladat. Ezért is fontos, hogy ne keressünk feleslegesen a jelölt személyiségével ütköző pontokat. Milyen a j ó jelölt? Itt is érvényes, hogy a k ampány során csak 5-7 pontot sorolhatunk fel. Ezzel együtt már az első tervezéseknél össze kell szedni azokat a jellemzőket, amelyekből majd válogatunk. Ha marketinges szemüvegen keresztül akarjuk nézni a választást, a jelölt a termék, tulajdonságai pedig a

termékspecifikák, amely alapján a vevő (a szavazó) majd dönteni fog. Két megközelítés létezik: a morális, értékrendi, érzelmekre ható jelzők (ld �Hiszünk a s zeretet és összefogás erejében. �), illetve a szakmaiságot hangsúlyozó (�szakértő kormány�), észérvként ható szempontok. Fontos tudni, hogy az érzelmi meggyőzés erősebben hat � a mai Magyarországon feltétlenül. Melyek lehetnek ezek? a. Erkölcsileg hiteles Különösen ott érdemes kihangsúlyozni ezt a szempontot, ahol korrupt volt az előző testület. Néhány érték, melyet a jelöltünkkel kapcsolatban kommunikálhatunk a választók felé: • • • egyenes szimpatikus boldog, stabil családban él (esetleg sok gyereke van) • • • • • • • • szükség van rá (ld. �Budapestnek Demszky kell!�), nem neki van ránk szüksége szeretetreméltó ember az egyetlen, a legjobb tisztességes a mi érdekünket nézi segít a jövő embere művelt a. Szakmailag

hiteles Szintén úgy lehet használni ezeket a szempontokat, hogy szembeállítjuk más jelöltekkel. • • • • • • • a jelöltnek jó kapcsolatai vannak (értsd: használni tud a településnek) felvállalja a döntéseket képes a problémák megoldására, a feladatok megvalósítására jó vezető és csapatjátékos gyakorlata van eredményes alkalmas Meg lehet próbálni, hogy mind szakmai, mind erkölcsi értékeket hangsúlyozunk, sőt megkockáztatom: talán ez a legsikeresebb. Viszont ügyelni kell ezek egyértelmű átvitelére a választók felé. Külön lehet választani és kétfajta plakátot készíteni: az egyiken az erkölcsi, a másikon a szakmai szempontok szerepelnének. Ne feledjük: a jelölt személyét ugyanúgy�el kell adni�, mint a programját! Szeressék meg az emberek! 1. Márpedig ígérni kell� Ígéretek és programpontok. Bármennyire is hangsúlyoztuk a személyiséget, programra is szükségünk lesz. Gyakran elfelejtik a

jelöltek, hogy a program nem a választók előtt meglobogtatott mézesmadzag, hanem az ő cselekvési terve, amelyet végre kell hajtani � tulajdonképpen csak megmutatja a választóknak, hogy mit akar tenni. Miért hangsúlyozom ezt annyira? Ha választókat akarunk megnyerni, elfelejtünk foglalkozni a problémákkal, a megvalósítás pedig különösen nehéz lesz. Egy nagy tanúsága volt számomra a tavaszi választásoknak, hogy az emberek a szívükkel döntenek a hasukról. Kissé szakmaibban megfogalmazva: ma Magyarországon a választási döntések még erőteljesen a masglow-i szükségletpiramis alján születnek. A két választás során (itt a t avasziról beszélek) az ígéretek nem változtak, csak a s tílusuk. Az MSZP a szükséglethierarchia alján lévő dolgokat ígérte (anyagiak, jólét, nyugdíj), míg a FIDESZ a csúcsát: hit, erkölcs, szeretet, kultúra, nemzet. Az első forduló után kiderült, hogy Magyarországon az embereket még jobban

leköti a napi betevő falat, mint a kultúra értékei. A második fordulóban a FIDESZ megváltoztatta a tálalást: az érzelmeket mozgatta meg. Ugyanez érvényes kicsiben is. Egy racionális, kissé anyagias program kell, amely a jólétre helyezi a h angsúlyt� de érzelmi szimpátiával körítve. Milyen szempontokat, üzeneteket érvényesítsünk a kampány során? (Ne felejtsük el, hogy egységes stratégiát kell alkotnunk.) 1. 2. 3. 4. Csak rám szavazz, én vagyok az egyetlen esélyes! Elkülönítés: Más vagyok, mint a többiek. A problémákra való koncentrálás. �X év után váltani kell!� � a változás szükségessége. Úgy váltunk, hogy nem lesz bizonytalanság � stabilitás, minden jó marad, csak a rossz változik. 5. Mindenhol be kell mutatkozni! 6. Családokat, és nem személyeket kell megcélozni! 7. Mindig CSAK igazat szabad mondani! 8. Ne kössünk bele személyi kiadásokba! Jutalmazásokba annál inkább 9. Rövid, érthető

szövegeket fogalmazzunk meg! 10. Ha negatív üzenetünk van, pozitívat kell mellétenni 11. Nem szabad mindenkit támadni, mert mindenki ellenünk fordul 12. Perspektívát, jövőt kell kínálni Persze felvetődik a kérdés, hogy konkrétan mi legyen a p rogram � a helyi adottságok figyelembevételével. Itt szintén két út járható: az egyik egy általános program (vállalkozók segítése, munkahelyteremtés, életfeltételek javítása) a m ásik egy pragmatikusabb vonal (betörések elleni védekezés, az XY utca felújítása, stb.) Ebben az esetben egyik oldalra sem tenném le a voksomat, mindkettő célravezető lehet. Néhány példa lehetséges programpontokra: • • • • • • • • • • munkanélküliség csökkentése életminőség javítása közösségi létesítmények felújítása kulturális élet fellendítése vagyonbiztonság megteremtése sport- és szabadidő-tevékenységek támogatása vállalkozók támogatása település

fejlesztése és rendezése infrastrukturális projektek önszerveződő közösségek támogatása 1. Célcsoportok és kulcsemberek meghatározása Bár időrendben előbb következne, a célcsoportok meghatározása itt kerül sorra. A programalkotás előtt feltétlenül el kell különíteni bizonyos csoportokat, melyeket aztán célzott információkkal �bombázhatunk�. Ilyen csoportok lehetnek: • • • • • nagycsaládosok gyermeküket egyedül nevelők munkanélküliek öregek fiatalok • • • • • • • • vallásos emberek vállalkozók szőlőtulajdonosok iskola nyugdíjas klub sportkör kisebbségek � Különösen fontos a kisebbségi csoport. Amennyiben egy település 10%-os roma népességgel rendelkezik és azt sikerül az oldalunkon mozgósítani, jelentős támogató erőt nyerhetünk. Különösen azért, mivel a kisebbségeket általában nem keresi meg külön senki, és az átlagnál nagyobb náluk az összetartó erő. Ezért kell a

kisebbségi képviselőkkel háttértárgyalásokat folytatni � de ugyanígy a többivel is. Érdemes az egyes csoportok meghatározó képviselőit végigjárni és ajánlatot tenni nekik a támogatásért cserébe. Persze meg kell fontolni, mit nyerünk és mit veszítünk egy ilyen háttéralkun. Ugyanígy minden településnek vannak befolyásos személyiségei, akik pozíciójuknál fogva� ha indulnak� automatikusan képviselők lesznek ismertségük és kulcsszerepük miatt. Amennyiben győzni akarunk, ezeket a személyeket, vagy nagy részüket feltétlenül a mi oldalunkra kell állítani, mivel gyakran érintkeznek emberekkel, és így nagymértékben befolyásolják a közvélekedést. Ilyen célszemélyek egy településen: o o o o o o o o orvos (kulcsember!) tűzoltó tanár iskolaigazgató gyógyszertáros képviselőjelöltek postások kistérségi összekötő Amennyiben nem tudjuk megnyerni őket, akkor is fontos ügyelni arra, hogy ne legyenek az aktuális

polgármester emberei. Kistelepüléseken sokkal erősebbek a személyes kapcsolatok, mint egy városban. Ha egy jelölt nagy rokonsággal rendelkezik és/vagy támogatja néhány kulcsszereplő a településen, a győzelme szinte biztosra vehető. Talán nem túlzás azt állítani, hogy egy minket támogató orvos ér annyit, mint egy teljes települést lefedő szórólap. 1. A kommunikációs csatornák meghatározása és használata A kampány során kialakítunk egy stratégiát, mely a jelölt személye köré épül. De mi a helyzet a bizonytalansággal? Előfordulhatnak nem várt események, amelyekre dinamikusan kell reagálni. Előfordulhat egy hirtelen rágalomhadjárat, egy kipattant botrány, perek, visszalépések, új választási fogás. Ezekre nagyon gyorsan kell válaszolni, és úgy kell kezelni az egészet, mintha már 2/3-os többséggel nyertünk volna. Ezzel nem azt akarom írni, hogy lekezelőek legyünk, hanem tudatosítani kell a választókban: történjen

bármi is, mindenre van válaszunk, és továbbra is mi vagyunk az egyetlen komoly jelölt. A kampány során alkalmazott kommunikációs csatornáinkat alapvetően két dolog határozza meg: a településen elérhető eszközök illetve a rendelkezésünkre álló anyagiak. 1. Szórólap Bár az emberek rengeteg energiát ölnek bele, ritka a jól sikerült szórólap. Lehet színes vagy fekete-fehér, A/5-ös vagy A/4-es, egyoldalas vagy kétoldalas. Hogy végül milyen készül, azt általában az anyagi lehetőségek határozzák meg. Kialakult sémák szerint egy kétoldalas szórólap első fele önéletrajz, a m ásodik oldala program. Feltétlenül legyen rajta önarckép, szlogen, lehetőleg aláírás és elérhetőségek (személyesebbé teszi)! Mindenképpen tanácsos elsőként megjelenni a szórólappal, melyen bemutatkozunk (ezért is fontos a kampány előtt elkészíteni az anyagokat), valamint utolsóként zárni. A szórólap az egyik leggyakrabban használt

eszköz, és joggal. Direktben reklámozhatjuk jelöltünket, viszonylag olcsón. Kihordathatjuk házakhoz vagy osztogathatjuk nyilvánosan. Utóbbi egyik érdekes formája, ha lakossági fórumunk előtt tesszük. Személyes megítélése mindenkinek, hogy mennyire etikus, de alkalmazható eszköz egy közös lakossági fórumon (összes jelölt egyszerre lép fel) osztogatni (főként, ha gyerekek teszik), illetve más fóruma előtt a megjelenteknek. Történhetnek bizonyos rendkívüli események, amelyek megkövetelnek egy szórólapos reagálást, illetve küldhetünk heti rendszerességgel is aktuális témákban. Lényeges, hogy a kampányfőnök tökéletesen tisztában legyen a szórólapok pszichológiájával. Gondolok itt arra, hogy tudja kezelni azt a helyzetet, ha megelőzik szórólapokkal, ha túltermelés alakul ki és az emberek automatikusan kidobják azokat, ha egy gondolatot más már felhasznált, és így tovább. 2. Plakát A másik legnépszerűbb eszköz,

mérete A/4-estől a végtelenig terjed. Költségesebb, mint a szórólap, és mivel nyilvános területen kerül elhelyezésre, gyakran kell pótolni. A kampány során heti mintegy 40%-os plakátpótlással kell tervezni. Tartalmilag javasolható, hogy ne szerepeljen rajta sok minden, a legjobb talán a �jelmondat + név + szavazásra való felszólítás � -hármas, különösen a kampány vége felé, amikor a jelöltek és programjuk már ismert. Ha ezen kívül szerepeltetünk rajta valamit, az kizárólag néhány programpont legyen. Gyakori, nyugaton régóta elterjedt szokás gyereket szerepeltetni választási plakáton, mert az megnyerőbb. Érdemes megfontolni, mert nálunk ez néha nagy vihart kavar. 3. Újságok Az újságok-témakör felosztható saját lapra, helyi lapra és �nagy terjesztésű� lapokra. Amennyiben korlátozás nélkül kívánunk véleményt nyilvánítani, érdemes saját lapot nyomtatni a v álasztás idejére, bár gondoljuk meg, nem

szerencsésebb-e (és költségkímélőbb) csak szórólapokat használni. Ha a helyi lapba publikálunk, lehet a jelöltek számára alanyi jogon biztosított megjelenési lehetőség és fizetett hirdetés. Mindenképpen használjuk ki az előzőt, valamint érdemes már az előző hónapokban is írni a lapba� különösen kis településeken figyelnek így fel az emberre. A helyinél nagyobb terjesztésű lapok esetén meg kell fontolni a reklámot, ugyanis túl drága ahhoz képest, ahány emberhez eljut. 4. Kábeltévé, helyi adó A helyi televízióban való megjelenés rendkívül eredményes lehet, azonban itt sem szabad elfelejteni néhány szempontot: - Mennyien nézik? - Nem lehet-e olcsóbban, meghívásos alapon reklámidőt szerezni egy beszélgetés keretében. 5. Lakossági fórum, közmeghallgatás A lakossági fórum az a lehetőség, amely viszonylag alacsony költséggel sok embert elérHET. Hangsúlyos ez esetben a feltételes mód, ugyanis körültekintő

szervezést igényel (hely, várható létszám, kérdések), kellemetlen, ha kevesen jelennek meg, valamint fel kell készülni az ellenfél esetleges lépéseire is: ellenrendezvények, beépített kérdezők, stb. 6. Internet Szándékosan nem egészítettem ki a cí met az s ms-el. Ugyanis kistelepüléseken abszolút mértékben a nagypolitika hangulatát adná, amely gyakorlatilag egyenlő a biztos bukással. Azonban fontos, hogy jelöltünknek legyen saját oldala (önéletrajzzal, tervekkel, programmal, képekkel), valamint saját e-mail címe, ahol a reagálásokat fogadni tudja. Ma még nem ér el sok emberhez ez a kommunikációs csatorna, de jelentősége egyre növekszik. Fontos, hogy strukturált, célzott információkat tartalmazzon. 7. Egyéb lehetőségek Az alábbiakban felsorolok néhány olyan lehetőséget, melyek� bár adottak � bizonyos szempontból (ezeket nem kívánom részletezni külön-külön: nagypolitikai mellékíz, költségek, szervezés

bonyolultsága) túl kockázatosak:     híres emberek meghívása koncert, tömegrendezvény tartása óriás reklámhordozók igénybevétele (autóhirdetés, léghajó) névtelenül terjesztett �vádanyagok� 1. Kampányfogások Végül szót kell ejteni néhány olyan lehetőségről, amelyek abszolút technikai jellegűek, azonban érdekességük, stílusuk vagy eredményességük alapján helyet követelnek:  Fel lehet ajánlani a képviselői fizetést a köz javára, különös tekintettel annak alacsony összegére. Amennyiben ez egy olyan nyilvános             fórumon történik, ahol ellenjelöltek is jelen vannak, kényszerhelyzetbe hozhatók azzal, ha megkérdezzük tőlük, megtennék-e ugyanezt? Lehet jövedelemnyilatkozatot tenni a választás előtt � erősítve a becsületességről alkotott képet. Azt az esetet, ha ellenjelöltek is vannak, ld. fenn Az ellenfelek folyamatos támadása, a p

roblémák napirenden tartása, terjesztése. Információközvetítő emberek használata Olvasói levelek, amelyek problémákat vetnek fel, kritizálnak. Kérdőívek készítése: szóróanyagokon fel lehet tenni 5-6 kérdést, melyekre választ, véleményt várunk. Ez mozgósítja mellettünk az embereket. Ha érkeznek visszajelzések, akkor értékes információkhoz jutunk, ha nem, akkor is lehet rá később hivatkozni. A jelölt gyakran mutatkozzon a településen, részt kell venni a helyi rendezvényeken. Minden megjelenési lehetőséget ki kell használni, személyes kapcsolatot kell kiépíteni a választókkal! Ellenjelöltek fórumán felszólalni, bemutatkozni, a saját programot ismertetni, majd kellemetlen kérdéseket feltenni. Nem szabad elfogadni olyan ember támogatását, aki tisztázatlan ügyekbe keveredett, rossz híre van, vagy biztos vesztes. Ellenben hozzuk össze az esélyes ellenjelölttel. Támogatóink csak a mi jelöltjeinket x-eljék (a mi

csapatunkat), mást ne (pl. 11-ből 5-6 embert) Amennyiben vannak a településnek érzelmileg, földrajzilag elkülönülő részei, lehet külön rájuk szabott kampányrészt készíteni. Gyűjtessünk össze minél több kopogtatócédulát, ugyanis más annyival kevesebbet tud összeszedni. Ha ezt személyesen tesszük, megismernek, valamint a nyert információk alapján olyan adatbázis állítható össze legálisan, mely által célzott reklámot nyújthatunk ezeknek az embereknek: jobban lesznek informálva, és ők terjesztik majd a hírünket. Ki lehet használni a t ömeg erejét. Ha teszünk egy gesztust, melyet az emberek többsége helyesnek tart (pl. egy kényes téma felhozása), az kézfeltartással megszavaztatható. Tervezzünk intenzitási ciklusokat a kampányban. Feltétlenül ajánlott az erős kezdés és zárás. Mire fogunk reagálni? Milyen erővel? Mit tegyünk holtidőben? IV. A választások után Végezetül néhány gyakorlati tanács a választások

utánra: Ha győztünk, figyeljünk a továbbiakban a következő személyekre (mivel az esetek nagy részében ezek a s zemélyek birtokolják a l egtöbb információt, és az esetleges bukást is ők okozzák majd): o o o partnerek, akik eddig segítettek képviselőtestület jegyző o építési szakhatósági személy Érdemes mind a polgármesternek, mind a településnek csatlakozni országos szervezetekhez a jobb érdekérvényesítés, információs és anyagi források érdekében� természetesen előzetes költség-előny mérlegelés után. A kistelepülések fejlesztésének két útja van: o o a termelő tőke útja a humán tőke útja Az előbbinél az iparon, összeszerelésen, szövetkezeteken van a hangsúly, és a vezetés cégeket akar letelepíteni, infrastruktúrát fejleszt. Második esetben az emberi tőke a kiemelt fontosságú, az önkormányzat jelenik meg fogyasztóként. Jellemzői az oktatásképzés, revitalizáció (különösen városiak

betelepítése), turizmus, teleház Mindennek egyértelműen ki kell derülnie a település fejlesztési tervéből is (azt is vegyük figyelembe, hogy eredményes beruházásokat és fejlesztéseket költséghatékony módon minimum 30-40.000 fős régióktól felfelé lehet végrehajtani) Zárásként egy utolsó tanács: ha vesztett a jelöltünk, ne sajnáljuk az energiát egy köszönőszórólapra. Ez jelzi a tartást a választók felé � négy év múlva ránk szavaznak